Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Stanley Collins
Kedd. Nov. 22 2016, 20:33 by Stanley Collins

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

Top posting users this month
Samuel T. Collins
 
Eric A. Blake
 
Reeven Callagher
 
Felix Kaleolani
 
Leopold K. Lindhardt
 
Suzanna Crystal
 
Quentin Collins
 
Kőrösi Noel
 
Dominic Tveit
 
Louis Tagliavini
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 ♦ do you want a coffee? ~ Zin && So Ra

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Vendég

TémanyitásTéma: ♦ do you want a coffee? ~ Zin && So Ra   Pént. Nov. 02 2012, 22:08




TAG; Zizi

WORDS; kevés

OUTFIT; this

NOTES; remélem tetszik

♥!


Nyüzsgés, ember kavalkád, sorbaállás.
Akármennyire pörgök, és rohangálok a nap huszonnégy órájában, sosem bírtam a tömeget. Valamiért frászt kapok, és ideges leszek, meg minden egyéb. Mindegy a kávéért megéri, elvégre, ha a nélkül kell kezdenem egy napot…hát a zombik megirigyelhetnének olyankor. Pedig az nagy szó, ha azt vesszük, hogy általában én vidítom fel az embereket. Pont ezért utálom a sorbaállást. Lassú, és amúgy is, büdös az előttem lévő ember. Komolyan, az emberek hogy nem bírnak venni legalább egy két dolláros dezodort, vagy bármit, ami elnyomja ezt az égető izzadságszagot. Könny gyűlik a szemembe, és egy picurit hátrébb állok.

A sor egész gyorsan megy, így hamar eltűnik előlem az emberke, akinek még a haja is fura volt. Buh, mindegy is, koncentráljunk a rendelésre. Előhalászom a pénztárcám, és a pincérlánykára, vagy mire mosolygok.

- Egy hosszú kávét légy szíves. – Bólint, én pedig körbepislogok. Ez az én szerencsém, senki ismerős, most üldögélhetek egyedül. Fantasztikus. – Elnézést, legyen inkább kettő. – szólalok meg hirtelen, csak amolyan biztos, ami biztos alapon, és ütemesen kopogni kezdek a pulton. Nem, nem vagyok türelmetlen, csak álmos, nyűgös, és kávéhiányos. Tizennégy éves korom óta azzal indítok, hogy reggel kávét iszom, így elég rossz, hogy már két napja nem jutottam normális kávéhoz, csak valami híg löttyhöz az egyetemi automatából, ami még jó szándékkal se nevezhető kávénak. Na mindegy. Kézhez kapom mind a két poharat, olyan kis cuki tartóban, amiket annyira bírok, hogy gyűjtöm is őket. Tök aranyosak, na meg lehet velük kreatívkodni. Fizetek, majd kiállva a sorból körbenézek. Bent nincs üres asztal, remek, mehetek ki, és ha mázlim van, ott se lesz, csak valami madár kakis pad, aminek csak az egyik felére lehet ülni. Mindegy. Egye fene.

És nem igazam volt? Hát dehogynem. Motyogva lehuppanok a padra, és kávét szürcsölgetve lóbálni kezdem a lábam. Nagyon pici vagyok, simán megtehetem. Oldalra pislantva egy ismerős emberkét pillantok meg, és azonnal heves integetésbe kezdek.

- Hé jégherceg, kérsz egy kávét? – nyújtom felé a poharat, és elmosolyodom. Mondtam, hogy jól fog jönni a plusz kávé.




A hozzászólást Kim So Ra összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Nov. 03 2012, 22:13-kor.
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: ♦ do you want a coffee? ~ Zin && So Ra   Szomb. Nov. 03 2012, 01:29



All you need is love, or maybe coffee

Kávé, kávé. kávé.... Meghalok, ha nem ihatok egy kávét. De kocsit vettem, nem vehetek még egy kávét... Pedig korán van, és még csak egyet ittam... Meg fogok őrülni délutánig! Kell nekem egy kávé. Valaki szánjon meg, és adjon egy pohár kávét!
igen, ezek a szánalmas gondolatok tőlem származnak. Minden reggel így indulok el. Otthon megiszom az első csészét, aztán felpattanok a bringámra - az autó drága - és elindulok, mikor éppen hova. Most az egyetmre, de még van bőven időm. Kell még egy kávé. Már csak azért is, mert valami vad barom, aki nem tud vezetni kis híjján elgázolt. Megjegyzem én tök szabályosan közlekedtem, és a lámpa sem volt még piros, max nagyon erőteljesen narancssárga. És igen siettem. Mert kávéra van szükségem. 14 éves korom óta kávézom, és azóta csak egyre többet. Napi 4 a minimum, és emellé jön az 5 szál cigim, amit az anyagi helyzetem miatt szintén lecsökkentettem háromra. És akkor csodálkozik mindenki, hogy nem szoktam kedves lenni?
Természetesen az autóst is elküldtem jó messzire. De most már mindegy. A biciklit egy sarokkal odébb tettem le, a kávézónál ilyenkor valamiért sokan vannak. Igaz érthető. Errefelé mindenki kávéfüggő. Csak éppenséggel tök zavaró, hogy sokáig kell sorban állni miattuk.
Megigazítom az ingem, és a zakóm, csöppentek a szemembe. Hülye kontaktlencse, már most fáj tőle a szemem. Persze... ez azért van, mert elaldutam a gép előtt, és nem vettem ki, de a francba is! Muszáj dolgoznom. És ez még egy ok, hogy minél előbb megszerezzem a kávém... Már csak pár lépés és...
Jégherceg? Jégherceg???
Megállok. Ez most direkt éget, igaz? Mit hadonászik a kezével, mint egy öt éves? Vajon mi a jobb? Ha úgy teszek, mintha nem hallottam volna, vagy ha gyorsan mellé ülök, és lefogom?
Pillanatnyi habozás után az utóbbi mellett döntök. Van ugyanis, egy igen jelentős érv, ami emelett szól: a kávé. Mert igen. Kérek. Gyorsan közelebb megyek és elveszem a kávét, majd leülök mellé, beleiszom, és csak utána szólalok meg.
- Az integetést mellőzhetted volna...
A legújabb gólyám. Vagyis az első gólyám. Tavaly kibújtam a feladat alól, de idén nem tehettem meg. Jöttek a rosszabbnál rosszabb érvek... hogy elnök vagyok, példát kell mutatnom, hogy ez a lány koreai... és? Én meg amerikai vagyok. Nem itt születtem, de itt nőttem fel. Koreát csak anyám szerelmes filmjeiből ismerem. Beszélem a nyelvet, de ennyi. Persze senkit nem érdekelt. Rám sózták szegényt. Igyekszem elkerülni. De mint a mellékelt ábra mutatja, nem mindig sikerül...
- Mit csinálsz itt ilyenkor?
Nem mintha érdekelne, de ha már kaptam kávét legyek jó fej. Ahhoz mondjuk lehet érdeklődve kellett volna kérdeznem, és talán nem ártott volna megköszönni a kávét is. De nem hazudtolom meg önmagam. Egyébként is. Pont most jéghercegezett le, ezért majdmég kapni fog...




TAG: So Ra || WORDS:448
NOTE: nekem tetszett, remélem neked is tetszik ^^
Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Vendég

TémanyitásTéma: Re: ♦ do you want a coffee? ~ Zin && So Ra   Vas. Nov. 04 2012, 20:50




TAG; Zizi

WORDS; még mindig kevés

OUTFIT; this

NOTES; élvezd : P a vers pedig meghallgatható itt

♥!


- Majd megszokod. – Legyintettem, és belekortyoltam a kávémba. Igazából..nem pont őt vártam, de ha ő jött, ő kapja a plusz kávét, énrajtam ne múljon. Amúgy is… legalább lesz kihez csevegnem, eddig még nem hajtott el a búsfenébe, pedig hallottam ám, hogy valami nagyon borzalmas természete van. Engem mégis elviselt eddig. Érdeke mindenesetre…

A kávéspohárral a számban fordulok felé, mert hát miért ne, az úgy vicces, ugyebár és felvonom a szemöldököm. – Jejinted méjis mity cinálok itty? – motyogom, majd kiveszem a számból a poharat, és inkább normálisan is megkérdezem. – Szerinted mégis mit csinálok itt? A reggeli kávémat fogyasztom. – bólintok amolyan megerősítésképp. Az a baj, hogy még a mai napig képes vagyok elfelejtkezni arról, hogy nem otthon vagyok, és borzalmasan gyerekesen viselkedni, mármint nem cikis gyerekesen, hanem amolyan aranyos gyerekesen, és azt itt nem annyira nézik természetesnek. Múltkor is állok a sorban a kávézóban – hol máshol? – és csücsörítve nézegetem az itallapot ott fent az eladók feje fölött, mikor odajön elém egy pasas, és meg akar csókolni. Hát…kábé nagyon ki voltam akadva. Na de, elkanyarodtam.

- De ha már te így megkérdezted… Te mit keresel itt ilyenkor? – pislogtam rá érdeklődve, miközben megint lóbálni kezdtem a lábam. Mondtam már, hogy imádok picurka lenni? Igen, biztos említettem már… akkor erről most nem zengek ódákat. Pedig milyen szép verseket tudok fejből.
-김 수한무 거북이와 두루미 삼천갑자 – halkultam el a végére, és bocsánatkérően néztem rá. – Izéé..bocsi, kicsit elkalandoztam, pedig nem akartam, csak tudod, nem alszom rendesen három napja, és ez a kávé még nem elég, hogy rendbe jöjjek, és sajnos minél fáradtabb vagyok, annál többet beszélek, szóval ha csendre vágytál nagyon mellétettél, mert annyi minden mesélni valóm van. Képzeld, tegnap lenyeltem egy pókot, de nem estem kétségbe, kiköhögtem, aztán boldogan éltünk tovább mind a ketten, mármint én meg a pók, mármint nem együtt, mert lehet, hogy fiúpók volt, s akkor ugye nem szabad vele egy lakásba élni, szóval fogtam a lapátot és kietettem, hadd másszon kedvére, de jött egy néni, és galádul eltaposta, szóval eltemettem a hátsó kertben. – ééés igen, mindezt egy szuszra. Mikor levegőt is vettem bájosan elmosolyodtam, és kortyoltam még egyet a kávémból, majd azon nyomban szomorúan, lebiggyesztett ajakkal néztem a pohárra. – Elfogyott…-

Én általában nem vagyok egy nagyon akaratos ember. Tényleg,soha nem kértem senkitől semmit…kivéve kávét. De azt aztán sokat. Szóval teljesen Zin felé fordultam, és felvettem a kiskutyatekintetemet, merthogy nekem olyan is van.
- Oppa…esetleg… - kapirgáltam a padot, de le nem vettem róla a szemem, még erőt nyer! – izéé..nem vennél nem még egy kávét? Meghálálnám. Téényleg, kerek három percig békén hagynálak. – Megerősítésképp még az ujjammal is mutattam a számot, hátha. Ha jól láttam a szemében azt a csillanást, akkor nyert ügyem van. De nála nem lehet tudni.



A hozzászólást Kim So Ra összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd. Nov. 06 2012, 13:06-kor.
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: ♦ do you want a coffee? ~ Zin && So Ra   Vas. Nov. 04 2012, 23:00



All you need is love, or maybe coffee


Kizárt, hogy ezt valaha is megszokja, de ráhagyom. Mire mennék vele, ha most leállnék elmagyarázni neki, hogy mennyire gyerekes a viselkedése, és hogy ideje lenne felnőnie, elvégre egyetemre jár? Amúgy sem az én dolgom, hanem a szüleié. Az meg hogy beraktám nekem nyűgnek, teljesen hidegenhagy. Eddig úgy tűnt jól meg van, és szerencsére nem zaklat minden hülyeséggel. Most meg még kávéja is van. Szóval elnézem neki az óvodás magatartását, de csak ma. Vagyis, lehet hogy nem. Ez most tényleg pohárral a szájában beszél? Megforgatom a szemeimet, és inkább nézem a kávézóban lévő tömeget. Aztán csak bólintok neki. Logikus, hogy kávézik, de miért vesz valaki két kávét? És miért adja nekem az egyiket? Ennek semmi értelme. Lekapom a kávé tetejét, és megnézem jobban. Lehet megmérgezte, annak már lenne értelme.
- Tettél bele valamit?
Kérdezem gyanakvóan, bár ezzel a gondolattal, már eléggé elkéstem. Sóhajtok egyet és beleiszom újra. Előbb-utóbb úgyis meg kell halni valamiben.
- Kávét iszom.
Eredetileg is ez volt a terv, de így, hogy nem kellett rá költenem, így sokkal jobb. Még akkor is, ha ez illetlen. De végülis nekem adta. Nem mondta, hogy fizessem ki vagy ilyesmi, és most már, ha mondaná sem fizetném ki neki. Egyszerűen elkésett vele. Mellesleg...
- Mi van ebbe?
Nézek rá kérdőn, mert valami fura, és nem tudom mi az. Vagy az is lehet, hogy hallucinálok. Ki tudja, ma még csak egy kávét ittam, és ezt nem én vettem... De az is lehet, hogy alszom még. Elvégre mennyi a valószínűsége annak, hogy amikor kávéra vágyom, és hosszú a sor a kávézóban, akkor egy még viszonylag nomrálisnak mondható személy – akivel még beszélgetni is lehet, néha – felbukkan a semmiből és kávéval kíván. Szerintem nulla.
Viszont valamit motyog, és ez ismerős. Rögtön felé is fordulok. Mert tudnom kell.
- Ez egy mesében volt, ugye?
Azt hiszem kár volt megkérdezni, mert már beszél is, és te jó ég?! Nem tudott volna csak annyit mondani, hogy igen vagy nem? Nekem elég lett volna... Jah, hogy ilyenkor beszélni szeret... Veszek neki altatót, mi az, hogy nem aludt három napja? Mit csinál éjszakánként? Áh, nem is akarom tudni....
Pók? A szájában? Elhúzom a szám, ezt nem mondja komolyan. Én lazán lecsapom őket, ha feltűnnek, bár nálam sosincs a lakásban pók... Vajon mekkora kupi van nála, hogy mindenfélre ízeltlábú beköltözik hozzá? Nem, ezt sem akarom tudni. Egyálalán semmit sem akarok róla tudni, már így is többet tudok mint kéne. És nem csak az ő kávéja fogyott el, hanem az enyém is. Ami... rossz. Kell még egy. A pénztárcámért nyúlok, de rögtön össze is rezzenek. Ne, ne, csak ezt az egy szót ne...
- A nevem Zin, és jó lenne ha megjegyeznéd.
Válaszolom végül, kissé lekezelően, közben felállok, és kidobom az üres poharam a pad melletti szemetesbe. Közben valamit magyaráz, hogy vehetnék neki kávét, és akkor csöndben marad. Hát ez igazán nagyszerű. Csak nem tudom, honnan szedte, hogy itt maradok vele.
- Mi lenne, ha nem vennék neked semmit? Te szépen mennél a dolgodra, én az enyémre, és akkor egy egész napra békénhagyhatnál.
Oké, ez lehet durva volt, de még csak két kávét ittam, tessék nekem elnézni. Mellesleg, egy szava nem lehet, szerintem nagyon jól utánoztam a számos mutatványát, és tökéletesen mutattam neki, az egyest. Remélem a nap eljut a tudatáig, és akkor végre leléphetek. Komolyan... és még csak reggel van.



TAG: So Ra || WORDS:548
NOTE: nem tervezek zárni, csak... csak ez most így jött...
Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Vendég

TémanyitásTéma: Re: ♦ do you want a coffee? ~ Zin && So Ra   Hétf. Nov. 05 2012, 21:15




TAG; Zizi

WORDS; még mindig kevés

OUTFIT; this

NOTES; enyém a 703. hsz *o* óh, és ajándék : nééézd meg !!! egyik kedvencem

♥!


- Mit tettem volna? Nem is én csináltam. Az finomabb lenne. Komolyan azt hiszed, megmérgeznélek? – még ha bánt is valamennyire a gondolat, nem mutatom. Miért is tenném volna? Úgyse érdekli. Kezdek én rájönni, hogy egy ritka szívtelen alakkal van dolgom, de nem baj, én mindenkiből ki tudok váltani valami érzést, csak várni kell rá. Ennyi a titok, nem nagy ördöngösség. De most komolyan, hogy ennyire nem bízik bennem egy icipicit se, azért az már komolyan sértő!
- Na jó, rendben, mégis mit képzelsz te? Most mond meg, gyilkos alkatnak tűnök? – húzom fel a szemöldököm. Jah, százötvennégy centi vagyok, egyszerre csak egy érzelem fér el bennem, és az most a düh. Buhh.

Jó, oké néha bepörgök, és akkor sokat beszélek, de ezt nem direkt csinálok. Csak nem tudom kontrollálni a nyelvem, igazából nem is az én hibám, teljesen akaratomon kívül csinálom ezt. Vagyis… mondjuk szeretek beszélni. Állítólag ezért vagyok mindig beteg, mert túl sokat beszélek, de ez nagy hülyeség… ugye? De egyébként a sok beszéddel azt akartam mondani, hogy csak azért hagytam abba, mert felfogtam amit kérdezett.
- Ismered? Tényleg? Whooooaaa – kikerekedik a szemem, és hatalmas vigyor telepszik az arcomra. – Ühüm, mesében is volt, de amúgy régi mondóka. – Bólintok, és vizslatni kezdem. Fura ő nekem. Még hogy nem koreai… igenis benne van a vér!

Mikor előszedi a pénztárcáját, é tényleg azt hiszem, nyert ügyem van. Még arra is hajlandó vagyok, hogy ne szólítsam Oppának, ha ettől vesz nekem kávét. De tényleg, én nagyon kompromisszumképes ember vagyok, velem könnyen meg lehet egyezni, csak tudni kell a módját. De aztán, mint derült égből villámcsapás – ez mekkora hülye mondás – lehord. Pislogok kettőt, egyrészt, hogy a könnyeimet visszatartsam, másrészt pedig, hogy ne kezdjek el kiabálni, itt mindenki előtt, elküldve a jóédesgrillázsba. Mély levegőt veszek, és mintha mi sem történt volna, vagyis, éljen a koreai kitartás, felpattanok, és hirtelen felindulásból belé karolok.
- Mondd csak, most miért is vagy ilyen? Nem kértem nagy dolgot, csak egy kávét, de ha ekkora teher, akkor fizetem én, nehogy emiatt rosszul érezd magad. Nem kell rögtön megsértődni, és bántani, mert lehet, hogy a legközelebbi ilyen alkalomnál nem fogok ennyire kedvesen reagálni. – rákacsintok, és belépve az ajtón otthagyom, hogy megvegyem a kávémat. Amilyennek eddig megismertem, azok alapján sejtem, hogy ezt nem fogja annyiban hagyni, de ne is hagyja. A pulthoz lépek, és kedvesen elmosolyodom.
- Egy Latte Macchiatot, legyen szíves. – szedem elő a táskámból a pénztárcámat, és a vállam felett hátramosolygok Zinre. Nehogy azt higgye már, hogy könnyen le tud rázni. Majd ha én azt akarom, akkor majd elmegyek magamtól.



A hozzászólást Kim So Ra összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd. Nov. 06 2012, 13:05-kor.
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: ♦ do you want a coffee? ~ Zin && So Ra   Kedd. Nov. 06 2012, 09:01



All you need is love, or maybe coffee

Megvonom a vállam. Tőlem akármit belerakhatott, de ha nem, nem. Az ő baja, elszalasztotta a nagy lehetőséget, amiért sokan áldanák a nevét. Igazán nem értem miért akad ki, elvégre nem ő lenne az egyetlen, aki szívesebben látna holtan. Bár erről nincsenek pontos adataim, amiket itt-ott hallok néha abból levontam a magam következtetéseit. Rápillantok és végigmérem. Aztán egy félmosolyra húzom a szám, és visszafordulok a kávémhoz.
- Nem, de az nem jelent semmit.
A mai világban, az hogy ilyen ártatlan pofija van igazán nem mérvadó. Amikor már hülye kis pisisek is lövöldöznek az utcákon, én igazán nem lepődök meg semmin sem. Na meg, én sem vagyok szent, még ha 18 éves korom óta nem is csináltam semmi örültséget, előtte azért volt pár húzásom.
Nem tudom miért kezd el koreaiul beszélni, de persze tökéletesen értem, hogy mit mondd, és emlékszem is erre. Legalábbis nagyon remélem, hogy jól emlékszem.
- Mondóka? – kérdezek vissza, de azért be kell valljam, jó érzéssel tölt el, hogy ilyeneket tudok még – Nehogy elmondd! – Fordulok felé intőn, aztán hátradőlök a padon, és próbálom felidézni, hogy is volt a mese, de nem jut eszembe semmi sem. Leszámítva az óvó néni hátát, de abban meg semmi érdekes sincs. Egyébként is, milyen már, hogy a hátára emlékszem, és nem az arcára?
Elfogy a kávém, és tervezem, hogy veszek újat de kicsit felhúz azzal, ahogy beszél. Miért vennék én neki bármit is? Mondtam én, hogy vegyen nekem kávét? Nem. Akkor meg? Korán reggel fáraszt a hülyeségeivel, és azt gondolja, hogy csak mert adott egy kávét, hajlandó vagyok tovább elviselni, mint muszáj. Természetes, hogy megmondom neki, hogy nem az lesz, amit ő szeretne. Mert az lesz, amit én akarok. Mindig az van, és ezen nem most fogunk változtatni. Egyébként sem érek rá óvó bácsit játszani.
Már látom a könnyeket megcsillani a szemében, és várom, hogy sarkon fordul és elszalad. Erre mit csinál? Belém karom. Ő. Belém. Személyes térről vajon hallott már?
Annyira ledöbbenek, egész biztos, hogy csak tátogok, miközben ő már rángat is befelé a kávézóba, és valami olyasmiről magyaráz, hogy ő kedvesen reagál. Kiakaszt. Teljesen totálisan kiakaszt. Végre elenged, én meg leporolom magam – csak a biztonság kedvéért.
Rendel, és úgy pislog rám, totálisan kiakaszt. Persze a kedvenc pultus lányomtól rendel, az meg rögtön észreveszi, hogy merre pislog. Nagyot sóhajtok. Közelebb lépek, és én is rendelek.
- Nekem is egy. Nem, nem latte... – persze mindneki tudja, hogy én feketén iszom a kávét, és mivel ez már a harmadik év, hogy napjában háromszor megfordulok itt, már igazán nem kell részleteznem, hogy mit kérek. A csaj is csak bólint, és már hozza is a kávéinkat, én meg... kénytelen vagyok fizetni. Egy pillanatra szomorúan meredek a pénztárcámra, de aztán elteszem, és a kávéinkkal együtt elindulok az egyik asztal felé. Egyik sem szimpatikus. Mindegyiken kiöntött kávé foltok, keksz morzsák... Beharapom a számat, én ilyen asztalhoz nem ülök le, és nincs nálam elég törlő... Ami van nálam, az kell majd a nap többi részében.
De, mintha csak a gondolataimban olvasna, meg jelenik az előbbi lányka és letörli az egyik asztalt. Csodás. Odamegyek és leülök, és remélem, hogy So Ra tartja magát a három perchez. Bár igazából nem értem, hogy miért nem sétáltam ki abban a pillanatban, hogy elengedett, de ezen már igazán kár rágódni.



TAG: So Ra || WORDS:535
NOTE: ha elég kitartó vagy, akkor még a videós dolgok is megtörténhetnek ^^

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Vendég

TémanyitásTéma: Re: ♦ do you want a coffee? ~ Zin && So Ra   Szer. Nov. 07 2012, 12:17




TAG; Zizi

WORDS; még mindig kevés

OUTFIT; this

NOTES; ez igencsak érdekesre sikeredett, azért remélem olvasható. :$ valamit még akartam, csak elfelejtettem...

♥!


- Igen, mesében. – Bólogatok, és pohárral játszom. Elvan a gyerek, ha játszik, mondják sokan, és még csak színes vackok se kellenek hozzá, csak egy kávéspohár, és erős körmök. Oké, ez egy eléggé lényegtelen információ volt.
- Jó, jó, nem akartam, nyugi. – emelem fel védekezően a kezeimet, és összébb húzom magam. Ez amolyan reflex, a megijedek, akkor még kisebbre zsugorodom. Mármint ez nem baj, szerintem, mert így nem vesznek észre az emberek, és el tudok bújni. Ha vihar van, vagy csak erősen fúj a szél, akkor is ezt csinálom csak akkor még ehhez társul egy asztal, és egy hatalmas takaró. Eléggé félős teremtés vagyok, sokszor megkaptam már, de ez van, akinek jó. Könnyen meg lehet védeni.

Jó, oké, beismerem. Talán egy kicsit vakmerően viselkedtem. Egy egészen icuripicurit. De ez tőlem egyáltalán nem szokatlan, sőt. Mondjuk, ő nem ismer… hát igen, ez így érdekes lesz. Jót derülök a kiakadásán, mint akihez még életében nem értek hozzá. Nagyon vicces, tényleg. Nyelnem kell, nehogy hangosan felnevessek, és azt ugye nem tehetem, mert megígértem, hogy csendben leszek három percig, ami már akkor lejárt, mikor kikértem a kávémat, de erről neki nem szólok, adok rá egy kis bónuszt. Megérdemli, szegény nagyon kiakadt, hogy hozzáértem. Pedig én tényleg nem akartam kellemetlenséget okozni, ez nekem már annyira reflex, és én azt hittem, az amerikai emberek szeretik, ha hozzájuk érnek… de akkor tévedtem. Ahogy megkapja a kávéját nem követem, várok egy kicsit, hogy hallótávolságon kívülre kerüljön, találjon asztalt, és az időközben visszatérő eladó lánykához hajolok.
- Kérhetek két olyan csokis sütit is? Azt én fizetem. – Mutatok mögé, két muffinszerű sütire. Bólint, én pedig megvárom, majd a két tányérral, és a kávéspohárral egyensúlyozva, mert azért nem éppen könnyű tartani őket, ha nem tányérok és poharak hurcikálására vagy kiképezve, megállok mellette és egy szó nélkül teszem le elé az egyik tányért. Szereti, nem szereti, nem kap mást! Csak sajnos ezt nem mondhatom el neki. Áááá, én nem tudok csöndben maradi, sajtkukac van a fenekemben, lételemem a beszéd, ez így nem ér. Tényleg meg fogok őrülni.

Mocorogni kezdek, és félve pislogok rá. Nem igazán merek még csak suttogni se, mert félek, hogy akkor elmegy, akkor meg aztán nézhetek, mint hal a szatyorban, hogy hát mégis mihez kezdjek…
- Izéé… Most már suttoghatok? – Na, csak nem bírtam ki. De továbbra is csak kicsi lépésekben. Először suttogás, aztán ha lehet beszéd. Nehogy elriasszam… sosem beszélgettem vele ilyen sokáig egy huzamba. Mondjuk, most se beszélgetek. Hát mindegy…

Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: ♦ do you want a coffee? ~ Zin && So Ra   Szer. Nov. 07 2012, 14:58



All you need is love, or maybe coffee

Azt hiszem gyorsan tanul, mert tényleg nem kezd bele a mondókába, és ez így van jól. Ha elmondta volna, tuti itt hagyom. Mondjuk, egyébként is ezt terveztem, és nem is értem, hogy miért nem teszem meg. Persze először be kell fejezni a kávémat, de amint ezzel megvagyok igazán mehetnék. Leszámítva, hogy megpróbál feltartani, és még a válaszomat sem fogja fel. Máshogy igazán nem magyarázható, hogy elrángat, pontosítok: berángat a kávézóba. Ő. Engem. Most komolyan. Képzelje el mindenki. Engem a 187 centimmel rángat egy ilyen törpe. Komolyan, még a vállamig sem ér... Pedig magassarkú van rajta... Nem érdekelne ilyesmi. Az évnek ebben az időszakában így felöltözni nem normális dolog... Szerintem. De kivételesen megtartom a véleményem magamnak.
Ő már kávét rendel, mire eszmélek, és ha már berángatott, azt hiszem hülyén venné ki magát, ha elmennék, szóval én is kérek magamnak egy kávét, és még ki is fizetem. Mindkettőt. Hogy vett rá erre? Szörnyű. Kiakasztó. De ezt meg már mondtam.
Az egyetlen jó dolog, a napban eddig, hogy nem nekem kell letakarítani az asztalt, és nem is kell senkivel sem veszekednem, hogy ezt megtegye. Elvégre ez normális és elvárható egy ilyen helyen. De lehet csak nekem vannak magas elvárásaim, mert egyébként nem sűrűn látom őket asztalokat törölgetni, csak ha én jövök be. Gondolom azt is azért, mert másfél éven át mindig leszidtam valakit, ha nem jól végezte a dolgát. De most minden tökéletes, és én is megnyugodva ülök le az asztalhoz, amit letisztítottak nekem. Mert egyértelmű, hogy az én kedvemért csinálta, és nem a kis mitugrásznak...
Megkönnyebülve ülök le, és várom, hogy So Ra is ideérjen, mert... tudja a fene miért. Nem kell mindennek okot találnom. Vagyis de, de ennek nem akarok. Inkább bámulok kifelé az ablakon, és inni kezdem a kávémat. Nekem végülis nem hiányzik a társasága.
Az zökkent ki, hogy letesz elém egy tányért, rajta egy muffinnal. Kérdőn pillantok rá, aztán csak arrébb tolom a tányért. Semmi szükségem süteményekre. Nem azért mert nem szeretem, hanem mert most éppen nincs kedvem enni.
Újra az ablaknak szentelem a figyelmem. Pontosabban az utcán elhaladó embereknek, és magamban jót derülök rajtuk. Bár ebből semmi sem látszik az arcomon. Max az, hogy elmélyülten gondolkodom. De neki még ebben is meg kell zavarnia..
- Ha azt mondom, hogy nem, akkor csöndben maradsz?
Fordulok felé, de nem is várok választ. Látszik rajta, hogy hiperaktív és nem bírja befogni a száját. Már akkor is látszott rajta, amikor először találkoztunk, és igazán nem várom, hogy megváltozzon, csak ne rajtam élje ki magát.
- Mondd, nincs más, akit kínozhatsz kora reggel?
Persze már rég nincs korán, és nem is biztos, hogy más is kínzásnak venné a társaságát, de én én vagyok, és nekem tényleg sok a kiscsaj. Majdnem olyan mint Na Na, ő is tök levakarhatatlan, csak annyi a különbség, hogy So Ra legalább okos - még ha éppen nem is ezt bizonyítja. Mellesleg, ez egy elég nagy különbség, csak nem értem miért kell mellé ilyen idiótán viselkednie. Mindegy is. Úgyis beszélni fog, de talán ha a kávémra koncentrálok, akkor ki tudom zárni a szavait a fejemből...


TAG: So Ra || WORDS:506
NOTE: nekem tetszik ^^ a többi meg majd eszedbe jut.



_________________



A hozzászólást Hyun Zin Woo összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Nov. 07 2012, 22:42-kor.
Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Vendég

TémanyitásTéma: Re: ♦ do you want a coffee? ~ Zin && So Ra   Szer. Nov. 07 2012, 19:40




TAG; Zizi

WORDS; még mindig kevés

OUTFIT; this

NOTES; eszembe jutott....látod? megnagyobbítottam a betűt !! és ne haragudj, amiért gagyi... :C

♥!


Csak azt nem tudom, miért vág ilyen morcos fejet, elvégre még az asztalt is letörölték neki, tényleg, még a feneket nem tisztítják le neki. Otthon… mindegy, nem akarok most otthonra gondolni, eléggé nagy honvágyam van így is. mindegy.
Figyelem, ahogy arrébb tolja a sütit. De én azt ajándékba vettem. Lebiggyesztett ajakkal nézek a sütire, de nem, nem szabad, hogy meghasson szegény egyedül álldogáló süti, megrázom a fejem, és a kávémba kortyolok, majd enni kezdem a saját muffinom. Hmm, pedig nagyon finom. Sajnálhatja, hogy kihagyja. Na, hátha megeszi majd…. Hopp…elfogyott.

Az asztalra könyöklök, és vizslatni kezdem. Ha már a suttogásom is zavarja, akkor inkább nem beszélek, és amúgy is. mániám közelről nézegetni az embereket, mert így csomó dolog kiderülhet róluk. Például róla is, bámul kifelé az ablakon, és úgy tesz, mint aki gondolkozik, pedig látszik, hogy mozog a szeme, és a szája sarka néha-néha megrándul, ha fura embert lát. Mindezt három percnyi megfigyelésből. Na azért tudok valamit. De várjunk, megmoccan..juj.
Lekapom róla a szemem, és inkább az asztalt kezdem kapirgálni. A kérdésére felkapom a fejem, és meglepődve nézek rá. Ennyire csak nem zavarhatom…vagy mégis? Kihúzom magam és bólintok.
- Ne haragudj, nem vettem észre mennyire zavaró vagyok számodra. – hangom határozottan cseng, felállok, és a vállamra véve a táskámat megállok mellette és felé fordulok. Akkor én hagyom itt, és akkor az nem fog annyira fájni. Mert igen, fájna, ha itt hagyna.
– Örülök, hogy láttalak, legyen szép napod. Akkor… én megyek. – Finoman meghajlok előtte, és elindulok kifelé. Kortyolok a kávémból, és villámcsapásként ér a felismerés. Nem kellett volna meghívatnom magam, buta, buta Kim So Ra! Előhalászom a pénztárcám, és visszalépve leteszem az asztalra a kávé árát.
- Köszönöm a kávét. – Rá se nézve kimegyek az ajtón. Jól tettem, így legalább nem hagyott ott mindenki szeme láttára, nem szidott le, nem kiabált velem. Egy cseppnyi megmaradt a méltóságomból. Igen, jól tetted Kim So Ra, ez volt a legjobb, amit tehettél.

Lehuppanok az egyik padra a bejárattól biztos távolságra, és hátradőlök. Persze, miért is érne le a lábam? Nem baj, legalább egy kicsi kávém maradt.
- Te ugye sose hagysz magamra? – Nézek a pohárra, és elmosolyodom. Hivatalosan is megőrültem, nem kérdés. Egy kávéspohárhoz beszélek. Ha ezt anyám látná…

Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: ♦ do you want a coffee? ~ Zin && So Ra   Szer. Nov. 07 2012, 23:01



All you need is love, or maybe coffee

Még jó, hogy nem tudja, hogy mitől vagyok ilyen. Az hiányozna már csak, hogy érdeklődni kezdjen az életem iránt. Elvégre az még engem sem érdekel, miért pont őt érdekelné? Na mindegy. Inkább bámulok ki az ablakon, és próbálok nem ilyen hülyeségekre gondolni. Amúgy eszméletlen, de mindig a vörös hajú nőkön időzik el a tekintetem, és mindig Izzie jut róluk eszembe. Egyik sem tudja őt pótolni, de átmenetileg meg szokták tenni. Mellesleg korán reggel ezen agyalni elég durva.
A kutyát sétáltó idős házaspár már sokkal érdekesebb. Bár a kutya szerintem nem nekik való, kicsi és ugrálós, tök idegesítő lehet. Amúgy szeretem a kutyákat. A 15. szülinapomra kutyát akartam. Csak az élet nem úgy alakult, ahogy akkor elképzeltem...
Ez a futó... szar a futó technikája, és az nem is futócipő... Na mindegy. Csak mosolyogni tudok rajta. Magamban, mert semmi kedvem tudatni a világgal, hogy min jár a fejem.
A suttogása térít magamhoz, és lemondóan pillantok rá, de már megint meglep. Igaz sosem értettem a nőkhöz, de most komolyan ilyen halál nyugodtan elmegy? Na jó végülis, erre vártam, már mióta, szóval tiszta jó. Nem fogom vissztartani. Bár lehet ezt várja, de akkor sem.
- Szia!
Köszönök el, és már épp megkönnyebbülnék, amikor megint feltűnik és pénzt pakol az asztalra. Ezt most nem mondja komolyan? Ez... ez nem tudom. Valahogy rossz érzésem van. Valamit anya magyarázott erről, hogy az ilyesmit nem szabad hagyni... Lehet megbántottam? Na jó nem lehet, egész biztos, de azért a kávéért már igazán mindegy.
Hallom, ahogy becsukódik mögötte az ajtó, és csak ekkor állok fel. Anyám meg fog ölni, ha ezt elmondom neki. Persze nem fogom elmondani, de már a csalódott tekintetének gondolatától is bűntudatom lesz.
Nagyot sóhajtok, és a kasszához megyek. Megkérem, hogy csomagolják be a muffint elvitelre, és veszek neki egy kávét, a pénzéből... Aztán elindulok utána, még pont láttam, merre fordult, szóval arra indulok, és hamar meg is találom.
- Próbáld ezzel, talán ez válaszol...
Oké, ez nem éppen megfelelő szöveg ilyenkor, de tiszta szánalom, hogy egy pohárral beszélget. Akkor már olyan pohárral tegye, amiben van is valami.
Azt mondjuk még nem tudom, hogy mit fogunk csinálni, mert nekem lenne dolgom, de valami azt súgja, hogy nem hagyhatom magára. Inkább előveszek egy szál cigit és rágyújtok... Már csak két szálam van... az élet kegyetlen, de ez csak addig zavar, amíg bele nem szívok a cigarettámba. Utána már minden szebb. Úgy két másodpercig...


TAG: So Ra || WORDS:395
NOTE: jah, azt észrevettem Very Happy és bocsi, ez most gagyi lett...


_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Vendég

TémanyitásTéma: Re: ♦ do you want a coffee? ~ Zin && So Ra   Csüt. Nov. 08 2012, 19:59





TAG; Zizi

WORDS; még mindig kevés

OUTFIT; this

NOTES; a gagyiságát és a rövidségét is a félelemre fogom !! a kicsigifet csak megmutatni tettem be, én csináltam *o* csak hogy tudd, hogy ugrik fel So Ra mikor meglátja Zint : D

♥!


Nem szeretek egyedül lenni, mert akkor elgondolkozom. És az már régen rossz, mert nekiállok összeesküvés elméleteket gyártani az előttem elhaladó emberekről, vagy éppen magamról, és beleképzelek mindenfélét az életembe, ami nincs is ott, és általában teljes frásszal végződnek. Mert valaki belerondít a képbe, megijedek, és magamra öntök, borítok, húzok, valamit. És természetesen most is ez történik. Épp a poharamban lévő utolsó cseppek csatáját figyelem, ahogy a körbe-körbeforgatás következményekét versenyeznek, mint a futók a kör alakú pályán, mikor meghallom Zin hangját. Összerezzenek, kiesik a kezemből a pohár, rá a nadrágomra, és apró barna cseppeket hagy maga után. Felpattanok, és ijedt szemekkel nézek rá. Ez nagyon nem volt fair tőle, hogy így megjelent, mikor már el is köszöntem tőle. A francba is, meg is hajoltam, mit keres akkor itt? Minek jött utánam?

- M-mit keresel itt? – Szinte már vádlón nézek rá, nem, tényleg nem kéne, itt legyen, és nem is értem, hogy miért áll itt a látszólagos lazaságával, a tökéletes 187 centijével, és miért tart elém egy új kávét. Nem kértem, menjen innen, hadd temetkezzek vissza a gondolataimba. Oh, kifelejtettem, hogy eléggé nyűgös, és kötekedős vagyok, ha kizökkentenek.

Nem foglalkozva vele, a kávéra se figyelve – pedig a fenébe, érzem az illatán, hogy a kedvencem – előhalászok egy zsepit, és megpróbálom kiszedni a foltot a nadrágomból. Nagyon utálom, ha koszos rajtam, vagy csak úgy körülöttem bármi is. Nem rendmániából, munkahagyományból. Dolgoztam takarítónőként is. mindegy.
- A grillázsba, ez nem akar kijönni. – Már cafatokban áll szegény szerencsétlen zsebkendő, de a folt még mindig csak három árnyalattal halványabb. Feladom, megyek haza, átöltözni, mást nem igazán tudok csinálni. Összegyűröm a maradék zsepit, és egy jól irányzott mozdulattal a kukába lököm. És nem, a kávét még mindig nem vettem el, sőt azt se vettem észre, hogy időközben rágyújtott. Összehúzom magam, és ránézek.
- Miért jöttél utánam? Azt akartad, hogy elmenjek, most miért vagy itt? – Szinte csak suttogok, és sajnos már nyoma sincs az eddigi ugribugrinak. Azt hiszem, ideje megkomolyodni.


Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: ♦ do you want a coffee? ~ Zin && So Ra   Csüt. Nov. 08 2012, 20:51



All you need is love, or maybe coffee

Sosem értettem a nőket, és soha nem is fogom őket megérteni. Egyszerűen túl bonyolultak, és kiszámíthatatlanok. Itt van ez a kiscsaj is. Fogalmam sincs mit akar. Világosan a tudtára adom, hogy nincs kedvem vele lenni, erre iderángat a kávézóba. Végre hajlandó lennék meghallgatni, erre itthagy. Kérdem én: miért? Miért nem jó, ha végre azt tenném, amit annyira nagyon szeretett volna? Még ha nem is értem miért akart velem lenni, igazán felháborító, hogy mire rászánom magam egy ilyen idegölő tevékenységre, akkor meggondolja magát.
Persze én sem vagyok normális, hogy ahelyett, hogy élvezném a magányt, inkább azon agyalok, miért ilyen... Az pedig, hogy még utána is megyek, egyenesen őrület. De persze meg vannak az okaim. Egyrészt, anyám, másrészt a kíváncsiság. Igazán nem tudom mi az, ami ennyire kiakasztotta, de egész biztos, hogy haragszik rám. De majd a kávéval kiengesztelem. Vagy nem. Mert csak azt önti magára, ami még a kezében volt. Pedig az a pohár egészen üresnek látszott, az enyémet, meg nem veszi el.
- Téged.
Válaszolok egyszerűen, és újra felé tolom a poharat, de ő rá sem hederít. Nekem így is jó. Megvonom a vállam, és leteszem a poharat a padra. Legalább addig, amíg meggyújtom a cigimet. Ő a folttal szenved, teljesen hiábavalóan.
- Persze, hogy nem... Kávéfoltot csak sóoldatos vízzel lehet kiszedni...
Válaszolom, és ha már van egy extra kávém, akkor beleiszom. Hmm... Kávé és cigi... tökéletes páros. Mondjuk, ez a kávé annyira nem jó. De mindegy. Most megteszi ez is. Amúgy nem tudom eljutott-e hozzá, amit mondtam, de elhiheti, hogy tudom. Elvégre, bármennyire is óvatos az ember, napi 4-5 kávénál elkerülhetetlen, hogy ne öntse le magát egyszer-egyszer.
A kérdésére felhúzom a szemöldököm. Lehajolok, hogy a szemébe nézhessek, hátha úgy jobban megértjük egymást. Pap szerint a gyereknél ez be szokott jönni.
- Mert te nem akartál magamra hagyni. - Jelentem ki neki teljesen egyszerűen, és... hát nem szép dolog, de ki kell fújnom a füstöt, szóval így járt... - De most tényleg. Akarsz valamit, amit én nem. Végül belemegyek, erre otthagysz. Egyszerűen nem látom benne a logikát.
Fejtem ki bővebben, aztán felegyenesedek, és beleszívok újra a cigimbe. Remélem most elmagyarázza. Muszáj megértenem, különben egész nap ezen fogok rágódni... Márpedig, azt nem akarom.


TAG: So Ra || WORDS:362
NOTE: na ennyire futja, de amíg írsz, nem félsz a sötétben ^^


_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Vendég

TémanyitásTéma: Re: ♦ do you want a coffee? ~ Zin && So Ra   Csüt. Nov. 08 2012, 22:21




TAG; Zizi

WORDS; még mindig kevés

OUTFIT; this

NOTES; egyre zavarosabb de direkt...szegény So Ra azt se tudja mi baja xDD

♥!


Engem? Remek, és mégis miért? Mert biztos nem lábat lóbálni akar, fecserészni és nagyokat nevetgélni. Nem olyan fajtának tűnik, szóval engem ne keressen, menjen szépen kínjára. Megrándul a szám sarka, úgyhogy gyorsan be is harapom azt. Remek, a zavarom most már fizikailag is látható. Már várom, mikor kezd el nevetni rajtam, mert akkor aztán tényleg nyíljon meg a föld, és fogadjon magába. Mit tettem előző életemben?
- Megtaláltál. – Tök logikus, nem kell még közölnöm is vele, tudja ő magától, okos ő. Túlságosan is tökéletes, a fene essen belé… ne én.

És akkor még a kávé is gonoszkodik velem. Nem segít, hogy erre is tudja a megoldást. Legszívesebben elrohannék, és elfelejteném az egészet. De én vagyok a hülye. Minek adtam neki kávét, simán hagyhattam volna, hogy elmenjen, de neeem, nekem hozzá kellett szólnom, pedig pontosan tudom milyen hatással van rám. Nem is én lennék. Felkapom a fejem, és mérgesen nézek rá, pedig nem rá vagyok dühös, hanem magamra.
- Igen, tudom, hogy azzal jön csak ki, de te látsz a közelben sóoldatos vizet adó csapot? Nem? Nos, ez esetben, köszönöm a segítséget, nem mentem vele sokra. – És megint csak elhalkulok a végére, és lehajtom a fejem. Kiakadtam, pont előtte, aki előtt még csak egy falatnyi rosszkedvet se szabadna elengednem, nem hogy dühöt. Hát mindegy, ezt már nem csinálom vissza. Felemelem a fejem, és a szemébe nézek.
- 죄송합니다 – nem, eszembe se jut informálisan beszélni vele, minél hidegebb vagyok, annál jobb nekem. A franc, hogy a nyugati nyelvekbe nincs formális forma.

Felhúzom a szemöldököm, és kínomba majdnem felnevetek. Komolyan röhej, azért jött, hogy ezt elmondja?
- Azt akartad, hogy elmenjek, hát elmentem. Bocsánat, néha elég lassan veszem észre, hogy az itteni emberek mit akarnak. De észrevettem, és nem akartam tovább a terhedre lenni. – Megvonom, a vállam, és hátat fordítok neki. Még át is kell öltöznöm.
– Hacsak nem szeretnéd, hogy mégis maradjak, amit kétlek, ebben az esetben, elmehetek, hogy átöltözzek? – Nem fordulok meg, nem akarom látni…a reakcióját a komoly és elutasító So Rara. Biztos örül neki…



Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: ♦ do you want a coffee? ~ Zin && So Ra   Csüt. Nov. 08 2012, 23:11



All you need is love, or maybe coffee

Bólintok neki. Igen, megtaláltam. Ez egy nagyon értelmes felfedezés volt a részéről. Szőkére kéne festeni a haját, akkor jobban illenének hozzá az ilyen megjegyzések. De jó fej vagyok ezt nem közlöm vele... még. Ha továbbra is ilyen lesz, akkor viszont nem garantálom, hogy nem is fogom mondani neki semmi ilyesmit. Egyelőre viszont próbálom megérteni, meg elérni, hogy ne haragudjon. Annyira. Mert amúgy nem baj, ha haragszik, vagy ha utál, csak nem tudom... eddig nem csinálta, és ezt sem értem, eddig nem érdekelt, de most, hogy így alakult, már zavar. Az, hogy nem értem. Nekem az ilyesmit muszáj megértenem. Nem bírom, ha nem értek valamit. És a cigi is ezért kell, hogy megnyugtasson. Mert tényleg megnyugtat. A fenébe is... Na de van mellé kávém. Ami igazából az övé, de az előzőt is a ruhájára pazarolta, szóval nem is érdemli meg. Mellesleg, azt hiszem szórakoztat a szerencsétlenkedése. Még az sem érdekel, hogy beszól. Ez olyan ismerős szitu, nem tudom, miért, de jó érzéssel tölt el.
- Nem, mert a legtöbb ember nem olyan béna, hogy magára öntse a kávéját az utcán.
Ezt csak úgy mellékesen jegyzem meg, nem pont neki szól, bár akár magára is veheti, mert most éppen ő volt az a szerencsétlen aki ezt megtette. De mindegy. Inkább kifejtem neki, amit nem értek, és remélem, hogy válaszol. A bocsánat kéréssel már megint meglep, és fel sem tűnik, hogy milyen hivatalos...
- 아니에요 - válaszolom, mert tényleg, nem kéne bocsánatot kérni, mint mondtam, már épp beletörődtem, hogy el kell viselnem. Ezért is zavar, hogy csak úgy ott hagyott. Ha már egyszer belemegye, hogy zaklat, akkor igazán nem szép dolog, hogy meggondolja magát. - Milyen itteni emberek? Egyébként is, most mondtam, hogy már épp beletörődtem, szóval rosszul vetted észre.
Azt meg hogy ezt a szituációt mennyivel jobban élvezem, mint az ugri-bugri megnyilvánulásait, nem fogom neki kifejteni. Bár azt hiszem látszik rajtam. Ha nem is mosolygok, a szemem tutira elárul. Mert igen, én ezt élvezem. És lehet, ez nem normális, de Pap szerint az érzelmi életem egyáltalán nem az, szóval nem fogok ezen aggódni.
Elfordul, menni készül. De nem mehet. Mert még mindig nem értem. Nem értem, miért nem akart magamra hagyni...
Közelebb lépek, és ismét kénytelen vagyok lehajolni, az meg hogy így pont a fülénél beszélek, mellékes.
- Ami azt illeti szeretném... - mert most végre kezd érdekes lenni. De a kávé folt, az valóban problémás, ezért kiegyenesedek és elindulok - Ha vársz egy percet, elviszlek...
És hogy biztosan maradjon, a kezébe nyomom a táskám, a becsomagolt muffinom, és a kávém. A cigim nem, azt elszívom amíg leveszem a lakatot a biciklimről. Mert az itt van két póznával odébb. Szóval igazán nem tart sokáig a dolog. És ne mondja senki sem, hogy nem vagyok jó fej.


TAG: So Ra || WORDS:457
NOTE: nem baj, Zin is fura, de gondolom már feltűnt...



_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Vendég

TémanyitásTéma: Re: ♦ do you want a coffee? ~ Zin && So Ra   Szomb. Nov. 10 2012, 20:59




TAG; Zizi

WORDS; még mindig kevés

OUTFIT; this

NOTES; ne haragudj hogy ilyen ratyi :$ :C

♥!


Remek, már csak ez hiányzott. Veszek egy mély levegőt, hogy ne vágjak vissza azonnal, és inkább megpróbálok kiverni a fejemből a gondolatot, hogy kikapjam a kezéből a kávét, és a fejére öntsem. Nem kockáztatok… még a végén valami bajom lesz. Még két mély levegővétel után feladom, és inkább hagyom a fenébe, úgysem érek el vele semmit.

Kikerekedett szemekkel nézek rá, és kis híján elnevetem magam. Ez komoly? Ez egy kicsit érdekes gondolatmenet, azt meg kell hagyni.
- Csak hogy tisztázzuk. Te most azért jöttél utánam, mert nem értetted miért hagytalak ott, miközben erre vágytál, csak jobb híján alkalmazkodtál a helyzethez? – Huh, ezt nehéz volt elmondani. Felvonom a szemöldököm, és nagyon furán nézek rá. Ha valóban ez a helyzet, akkor valószínűleg belátja, hogy így kimondva eléggé nincs értelme, mert teljesült, amit akart. Hát mindegy, ő tudja, ő élete, olyan idétlenségeken való kiakadásokkal tölti, amilyenekkel akarja.

Mennék, pontosan, már itt se lennék, de közelebb jön. De most komolyan, miért jön közelebb? Maradjon a helyén, ne jöjjön bele az aurámba, meg úgy alapból, semmi. Meghallom a fülem mellett a hangját, és kiráz a hideg. Az istenit, miért van rám ilyen hatással? Most komolyan, kezdek elgondolkodni azon, hogy felülök a első Szöulba tartó gépre, és itt se vagyok. Ne legyen rám ilyen hatással, és punktum! Megpördülök, és hátrébb lépek egyet, és riadtan nézek rá. Miért is van ilyen közel? Nyugalom Kim So Ra, nem lesz baj. Felajánlja, hogy elvisz, én meg csak pislogok a kezembe nyomott cuccokra, mint tehén az újkapúra. Visz. Engem. Oké, de hova?
- Öhm..hova? – Úgy kilencven százalék az esélye, hogy nem hallotta meg a kérdésem, ami nem is baj, mert megrázom a fejem, és lepakolom a padra a cuccokat. Kihúzom magam, és határozottam, összeszedve magam szólalok meg.
- Nem. Te maximum magamat viszed a dolgodra, én is megyek az enyémre. Majd az iskolában találkozunk. – Fogom magam, sarkon fordulok, és elindulok. Öhm… mellesleg megtartotta a sütit. Miért is tartotta meg? Hiszen nem is kellett neki. Mindegy, ezen már nem kell gondolkodnom. Az kéne, hogy ne jöjjön utánam, és minden rendben lenne.




Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: ♦ do you want a coffee? ~ Zin && So Ra   Vas. Nov. 11 2012, 01:47



All you need is love, or maybe coffee

Tudom, hogy számára furán hangzik az indoklásom, de számomra az fura, hogy milyen gyorsasággal gondolja meg magát. Nekem viszont igenis értenem kell mindent. Ha ezt megértem, akkor legközelebb, ha lesz olyan, talán, könnyebben kiigazódom rajta. Neki is, meg nekem is jobb lenne.
- Igen. Ezért.
Most miért kell így nézni? Ez egy teljesen logikus magyarázata a dolgoknak. Feltéve, hogy ismer engem, és tudja, hogy a legjobban a világon azt utálom, ha nem értek valamit. Lehet az éppenséggel egy bonyolult egyenlet - bár azokat szoktam érteni - vagy egy ilyen kis apróságnak látszó helyzet, ami teljesen logikátlan és felfoghatatlan a számomra. Ugyanakkor tényleg szeretném megérteni. Persze, ha rögtön az elején magamra hagy, akkor nem akartam volna érteni, hogy mit miért tesz, szóval lehet mégis igaza van, és ez fura. De jelenleg teljesen lényegtelen, mert megőrjít, hogy nem értem.
Amúgy ha tudnám, hogy ilyen hatással vagyok rá, akkor nem hajolnék közel hozzá, én egyszerűen csak azért teszem, mert félek egyébként nem jutna le hozzá a hangom. Olyan kis... pici... Gyorsan a kezébe nyomok mindent, és már hozom is a bringám. Épp kinyitom a lakatot, amikor látom, hogy lepakolja a cuccaimat. Ezt nem gondolja komolyan! Még nem mondta el miért?! Nem mehet el!
Felpattanok a biciklimre, és a táskát, meg a csomagolt muffint is menet közben kapom fel. Nem túl nagy ördöngősség, de a kávét már nem tudom felvenni, szerintem ki is borul. Mindegy. Tovább tekerek, és elévágok, hogy ne tudjon ki kerülni. Nem szállok le persze, csak a jobb lábam teszem le a földre, nem akarok elborulni.
- Még nem válaszoltál.
Nézek rá kicsit mérgesen, de leingkább értetlenül. Meg akarom érteni. Miért olyan nehéz ezt felfogni? Csak azt kértem, hogy válaszoljon... Egyszerűen muszáj. Aztán az sem zavar, ha elmegy - sőt még örülni is fogok. Tényleg. Csak ne hagyjon itt, úgy hogy nem értem, mert kénytelen leszek napközben bármi másra is koncentrálni.


TAG: So Ra || WORDS:310
NOTE: az enyém ratyibb, sorry -.-"


_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Vendég

TémanyitásTéma: Re: ♦ do you want a coffee? ~ Zin && So Ra   Vas. Nov. 11 2012, 17:15




TAG; Zizi
WORDS; még mindig kevés
OUTFIT; this
NOTES; bocsiii, hogy rövid, de nem tudtam befejezésnek hosszút írni.. :$ :C
♥!

Hát ez már komolyan röhejes. Ennyire ragaszkodni valamihez… komolyan, kész agyrém. Majdnem nekimegyek, ahogy lefékez előttem, és a lámpára nézek. Mindjárt zöld, szóval gyorsan le kell ráznom, hogy utamra mehessek, és végre levehessem ezt a hülye, foltos nadrágot. De komolyan, nem elég hogy gáz így rohangálni mindenfelé, még egy 190 centis monstrum is megállít, és választ követel. Én meg lekésem a buszom, taxira meg nincs pénzem. Ránézek, és oldalra billentem a fejem.

- Tényleg ennyire fontos? – kicsit kétkedve nézek rá, de ha neki ez kell... A lámpa zöldre vált, és számolni kezdek. Nemsokára vált, és akkor már nem tud utánam jönni, de futnom kell, hogy a buszt elérjem. Tökéletes.
- Ha elviszel állatkertbe, elmondom. – Mosolyodom el, és kikerülve futni kezdek. A zebra felénél járok, mikor pirosra vált a lámpa, kicsit elszámoltam magam. Gyorsítok, és pont felérek, mire a busz elindul, remek, már csak fel kell szállnom. Még egyszer Zinre nézek, intek neki, és fellépek a buszra. Lehet kicsit kegyetlenül hagytam ott, de legalább elintéztem, hogy egész nap rám gondoljon. Még ha közvetetten is. Leülök, és próbálom megkeresni… lehet már el is tekert. Remélem...
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: ♦ do you want a coffee? ~ Zin && So Ra   Pént. Nov. 16 2012, 17:50

[center]

All you need is love, or maybe coffee

Akárki, akármit mondd, a nők a legfurcsább lények a világon. Nap mint nap tapasztalom, de ha ez nem lenne elég, akkor itt van most ez a lányka előttem. Fogalmam sincs mi zajlódik le a kicsi fejében, de nagyon szeretném tudni. Ennyi és nem más oka van annak, hogy utána jöttem, hogy faggatom. Mégis úgy néz rám, mintha valami nagyon fura dolgot kértem volna tőle. De mi ebben a furcsa? Miért nehéz felfogni, hogy érteni szeretném, miért hagyott ott, most, hogy eldöntöttem, vele töltök még egy kis időt. Ennek egyszerűen, nincs értelme.
Még szerencse, hogy utol értem, és ahogy beállok elé még csak elmenni sem tud. Persze, ha nagyon akar tud, de azért még van időm számon kérni.
- Igen.
Még bólintok is. Nekem ez tényleg fontos, szóval jó lenne ha elmondaná, és felülne végre a bringára, akkor elvihetem a koliba. Nem is értem, mit nem ért ezen. Na de sebaj. A lámpa zöldre vált, és nem tudom mire vár, de kezd idegesíteni. Végre csak kinyitja a száját, de nem értem.
- Tes...
Elrohant? Elrohant. Megáll az eszem! Itt hagyott. Ma már másodszor! Ez... ez... nem hiszem el. Ezt nem teheti. Mennék utána, de pirosra vált a lámpa. Beleverek a póznába, de ez is csak nekem fáj. szitkozódva rázom a kezem, még jó, hogy nem ütöttem nagyobbat. Pár járókelő totál hülyének néz. Képzelem. Jelenleg én is annak érzem magam. Állatkert. Miért pont állatkert? És egyáltalán, mit gondol ez magáról?
Ennyit a mai előadásról... Kizárt, hogy bemenjek az egyetemre. Ezen még a kávé és egy doboz cigi sem segítene. Még látom, ahogy felszáll a buszra. Most biztos nagyon jól szórakozik rajtam, de akkor is rá fogok jönni. Rá kell jönnöm. Csak előbb haza megyek...


TAG: So Ra || WORDS:282
NOTE: nem baj, zárunk, röviden is jó^^

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: ♦ do you want a coffee? ~ Zin && So Ra   Today at 00:51

Vissza az elejére Go down
 

♦ do you want a coffee? ~ Zin && So Ra

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: This is Hollywood! :: Archívum-