Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Stanley Collins
Kedd. Nov. 22 2016, 20:33 by Stanley Collins

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

Top posting users this month
Samuel T. Collins
 
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Reeven Callagher
 
Quentin Collins
 
Felix Kaleolani
 
Suzanna Crystal
 
Kensington L. Lockwood
 
Sebastian McBridge
 
Kőrösi Noel
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 ♦ Kim So Ra ~ ready

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Vendég

TémanyitásTéma: ♦ Kim So Ra ~ ready   Pént. Nov. 02 2012, 20:58

Kim So Ra

sunshine-girl

"▲ I GOT A POCKET FULL OF SUNSHINE ▲"

Neme:
Kor: 20 év
Kar és Szakirány: Klasszikus Kommunikáció --- Újságírás
Évfolyam: első

Előtörténet:

Alapinformációk
♦ 1992 március 27-én született Koreában.
♦ Szülei egy ajándékboltot üzemeltetnek a mai napig, ami nem megy valami jól, párszor le is akarták foglalni és bezáratni, de az apja sose engedte.
♦ Édesapja Kim Jae Young, édesanyja Oh Min Ri.
♦ Két testvére van, egy húga és egy bátyja.
♦ Nagyapja hat éves korában meghalt, nagyanyja még a mai napig segít a családnak a boltban.
♦ Négy évesen kivették a manduláját.
♦ Általános iskolában utálták, mert mindig ő volt a kis kedvenc, a kitűnő tanuló.
♦ Gimnáziumban pedig pont emiatt szerették.
♦ Gimnáziumi évei alatt dolgozott, hogy ki tudja fizetni az egyetemi tandíjat.
♦ Volt pincérnő, ideiglenes hercegnő, Rilakumma figura, de még autómosó és benzinkutas is.
♦ Tizenhét éves koráig egy betűt nem beszélt angolul, két év alatt tanult meg, de még mindig hallatszik az akcentusa, pedig két éve az Államokban van.
♦ Alig hitte el, hogy felvették a Frances-re.

Érdekességek
♦ Tizennyolc éve egy plüssmacival alszik.
♦ Szülei előtt titkolta, hogy hova akar egyetemre menni.
♦ Tizenhat évesen letartóztatták, mert állítólag kiakart rabolni egy boltot, holott ő csak elesett, és az ajtón kívülre lökte véletlenül az árukat, de ezt sehogy se bírta megmagyarázni.
♦ Fél a sötétben, sötétedés után nem megy ki egyedül az utcára.
♦ Allergiás a kutyaszőrre.
♦ Egyszer egy bevásárlóközpontban felejtették, így oda azóta csak egyedül hajlandó menni, nehogy megint ott hagyják.
♦ Minden születésnapjára egy plüssegeret kap az édesapjától
♦ Fél a darazsaktól.
♦ Kávéfüggő.
♦ Képes bárhol elaludni. BÁRHOL.
♦ Gyakran magában beszél.
♦ egy kis eperért bármit képes megtenni.



A karakter jelleme: Nem vagyok egy bonyolult személy. Sőt, mondhatni, hogy teljesen kiismerhető. Bolond, vidám, pörgős, mindenre kíváncsi, aluszékony, olvasásmániás, szerelmes, hangosan kacagó, mindenevő, állatimádó, kitartó, barátokért tűzbe menő, néha gyerekesen viselkedő, roppant csikis kíváncsi, lusta, kedves, segítőkész, makacs, kitartó, álmodozó, okos, naiv, fogékony az új dolgokra, lelkes, őrült, csupa mosoly, megbízható, titoktartó, aluszékony, jó szakács, félős, bújós, popcorn mániás, zene imádó, zuhany alatt éneklő, mozgáshiányos, szeretetkitöréses tündérvirágszál vagyok. Nem szokásom elítélni az embereket, mint az sokan hiszik, sőt, jobb szeretem megismerni őket. Imádom a tömeget, a nyüzsgést, mindent, amit egy hiperaktív koreai leányzó imádhat.

Szerepjátékos példa:
- Hogy az a…..szép színes bertidrazsé mindenki orrlyukába, aki kitalálta, hogy a saru kényelmes a meleg őszi napokon. Amúgy is milyen dolog, hogy Londonba majdnem harmincöt fok van? Nem is lehet! Aljas árulás, időjárás, csalódtam benned! – áhh, dehogy néztek hülyének a metrón, és áhh, apám dehogy fogta a fejét kínjában. Egyrészt miattam, mert hát már miért ne kéne nekem hangosan veszekedni a mindenféle égi dolgokkal a metró kellős közepén, déli csúcsforgalomban, hatalmas ládával bőröndnek álcázva, metróajtóba akadt saruval. Másrészt amiatt, hogy a hülye kocsi megint elromlott, és mi meg kint lakunk a pi…pardon a fenékbe, és be kell metrózni a King’s Crossra, mert az tök jó buli…kiérzitek az iróniát? Remek, én is.
Na de ott tartottam, hogy, milyen cukik is az emberek, hogy csesznek arrébb menni, mikor egy öttagú – igen, mindenki ki akart kísérni minket bátyussal idén a vonathoz – család két hatalmas bőrönddel, egy őrjöngő apával, egy puffogó anyával, és egy nagyon röhögő báttyal felszáll a heringtartóba – értsd: metró – és el akar férni. Mert neeem, még direkt terpeszbe állnak, nehogy már bárhova is lépni tudjak. Épp ezért akadt bele az ajtóba a sarum, és ha csak egy icipici mozdulatot is tesz a lábam szó szerint letépődik a lábamról, így most az ajtónak simulva töltöm ezeket a kellemes perceket, és azon imádkozom – mit imádkozom, konkrétan zsoltárokat írok fejben – hogy csak minél hamarabb legyünk ott.

De engem általában utálnak a fentiek…pedig nem tettem én semmit, jó néha megtapostam egy-egy harangvirágot, mert olyan kedvem volt kicsi koromban, vagy éppen kiugrottam a hintából és hát…ott voltak, de ennél nagyobb bűnöm nincs. Becsszó! Na jó…talán egyszer egy bogarat is megöltem, szándékosan rám szállt, én meg lecsaptam. Pluty, volt bogár, nincs bogár. Hihetetlen igaz?
- Cella, ne fújkáld már az üveget, tudod mennyi kosz van azon? - Így anyám. Tündibündi egy teremtés, csak ne lenne tisztaságmániája, mert komolyan mondom, egyszer ráborítok egy hordó tárgyát, és akkor mosdathatja magát, míg illatozni nem fog. De komolyan….nem szándékosan fújdogálom azt a ro…pardon megfonnyadt ajtót, mert jó kedvem van, és metróajtó-nyalogathatnékom van. Épp ellenkezőleg…
Jajj, mi ez? Nyílik az ajtó…szabadsááág! Mint akit üldöznek, vágok ki a metró kocsiból, magam után vonszolva Böndikét – az a bőrönd – és otthagyva csapot papot, a levegőbe szagolva rohanok a kijárat felé.
- Jövök már, friss levegő, ne aggódj, itt vagyok. - remek, most már az egész metróállomás hülyének néz. Kit érdekel? Öhm…apámat. Szegény, nincs még hozzászokva, hogy be kell olvadnia, ha jót akar nekem, mégpedig azért, mert én nem vagyok hajlandó pökhendien élni, pontosan úgy fogunk élni, mint egy rendes család, csak épp kicsivel „tisztább” vérrel, mint mások. Nincs ebben semmi rossz…vagyis de, a metró, de az meg kiküszöbölhető, ha apu végre meg tanul ütközésmentesen vezetni. Na mindegy. Felugrok a mozgólépcsőre, és hatalmas mosollyal az arcomon várom, hogy megpillantsam azokat a csodaszép felhőket aaa….mi a szar ez? Pardon…eső? Miért? És mikor? És hogyan? És amúgy is…miért? Hát jó, akkor: bőrönd le a földre, kinyit, kotorászás, felkiáltás, újabb kotorászás, és tádáá, esernyő. És…ez mi ez? Elállt? Mire kiveszem?
- Időjárás, te gonosz álnok nőszemély!! Hogy teheted ezt? – És növekedett a városra. Komolyan a végén még elmegyogyóba dugnak, és akkor aztán pisloghatok mint lúd a szafarin. Apropó…lúd. Meg kell találnom Rururu-t. Most! Azonnal!

Visszapakolok mindent a Böndibe, és bevárva apuékat elindulunk a pályaudvar felé. Apu, mint aki rendőr, beáll az út közepére, kitartja a két kezét, míg mi négyen áthaladunk. Komolyan, néha nem értem, miért hiszi, hogy csak azért, mert most a Minisztériumban rendfenntartó, miért kell rendőrként viselkednie. De neki úgy kell, hát áldásom rá. Végre, majdnem egy óra szörnyedelem után megérkezünk a pályaudvarra. Gyorsan előresietek, hogy én mehessek át először a falon – imádom azt az érzést – majd megvárva apuékat gyorsan megölelem bátyust, - ő megy megkeresni a szívszerelmét - és magamban hálát adva az égnek, hogy most már nem kell a csomagomat hurcikáznom elindulok megkeresni Rururut. De vajon merre lehet? Mondjuk nem nehéz kiszúrni, ő az egyetlen húzott szemű rajtam kívül. Most még sincs sehol.
Furán indult amúgy a mi barátságunk, mert ő féltékeny volt rám, én meg rá. Ha egy házba kerülünk, lehet nem is lennénk ilyen jóvan, de szerencsére ő hollóhátas lett, én meg hugrabuggos – bezoony, pattogó sárga, sokan le is akarnak ütni, amiért pörgök állandóan, de nem tehetek róla, ilyen vagyok és kész – így az ellentétek elsimultak, és azóta boldogítjuk a népet. Tök vicces, mert a kicsik mindig összekevernek minket, és mikor nem egyenruhába vagyunk, jönnek oda hozzá, hogy mondjon viccet amit én szoktam. Senkit nem zavar, hogy annyira hasonlítunk egymásra, mint zongora és kalapács, de nem baj, kinek a pap, kinek a paplan agy az nem ez a közmondás? Tudja, már a fene annyi van.

- Cella! Várj meg! - Ne, kérlek, Istenem csak most ne kelljen a rizsáját hallgatni, meg semmit, ami kapcsolódik. Nem bírom elviselni, komolyan. Én egy roppant toleráns ember vagyok… vagyis, nem , dehogy vagyok, mindenem megvan, csak a tolerancia hiányzik belőlem, azt anyuék kifelejtették belőlem. Egy bájmosollyal az arcomon megfordulok, és próbálok minél kedvesebb hangot megütni vele, mert ha csak egy kicsit is elfelejtkezek magamról…na nem akarom megtudni, miket mondanék neki.
- Tudod Jemma, most tényleg nagyon nem érek rá, sürgős Rururu-adagra van szükségem, hogy elviseljem a vonat utat. Ha megbocsájtasz. - Hát, elhűlök magamon. Hogy én milyen kedves tudok lenni, egyszerűen csoda. Komolyan, azt hittem, nem vagyok képes normálisan beszélni vele, erre rájövök, hogy egésze szép modorom is van. Chh…én meg a modor. Na mindegy, ott tartottam hogy Rururu!
Mintha csak megérezte volna, hogy szükségem van rá, kibukkant a picurka feje a tömegből, én meg integetve, szinte rohanva indultam meg felé, hogy lesből a nyakába ugorjak, és agyonszorongassam, mint akit hatezer éve nem láttam. Pedig csak két hete. Na mindegy. A terv ott bukott meg, hogy észrevett. Ez nem is lett volna olyan nagy baj, csakhogy a drága, mint mindig, reflexből kitért az ugrásom elől, minek következményeképp én a földön landoltam. A fenekemen csücsülve pislogtam fel rá, és kibukott belőlem a nevetés. Hallom, ahogy összesúgnak a hátunk mögött, miszerint a húzott duó megérkezett, de ez már olyan mindennapi, fel se vesszük. Mi vagyunk a suli leghíresebb poén gyárosai. Vagy valami ilyesmi.
Összekaparom magam a földről, leporolom a nadrágom, és most már rendesen megölelve összeborzolom a haját.
- Olyan buta vagy, nem hagyod, hogy megöleljelek rendesen. Chh, gonosz! - Elnevetem magam, és belé karolva elindulok vissza, apuék felé.

A játékos:
én lenni lolls, szeretni eprescsoki, lenni nemsokára nagykorú, és szerepjátékozni három éve


A hozzászólást Kim So Ra összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Feb. 23 2013, 17:41-kor.
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: ♦ Kim So Ra ~ ready   Pént. Nov. 02 2012, 21:16

안녕하세요!!!

Végre valaki napfényt hoz az én életembe is. De ha kávéért állsz majd sorba biztos összefutunk. Mellesleg még okos is vagy... nem úgy mint a vörös... Hmm... Jah, igen... *kicsit összezavarodott*

ELFOGADVA!

Menj, szaladj, pörögj, és forgasd fel az egyetem életét!

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
 

♦ Kim So Ra ~ ready

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: Meseszereplők karakterlapjai-