Jacob David Devon
szeszélyes szépfiú
"Az élet 10%-a, ami veled történik, és 90%-a, ahogyan reagálsz a történésekre.”
"
Neme: férfi
Kor: 21
Kar és Szakirány: Marketing Kommunikáció; Üzleti marketing
Évfolyam: 1
Előtörténet: *Van egy ikertesóm Summer, akit imádok de néha muszáj nyomába lennem, nem akarom, hogy valami hülyeséget csináljon.
*Hát igen amire nem vagyok büszke az a drága apám, szinte olyan mint egy idegen számomra, megvetem és soha nem gondoltam rá úgy mint egy apára, talán csak akkor amikor 3-4 évesen még nem ismertem azt az oldalát ami most megmutatkozott, de mostmár okosabb vagyok. Apám egy olyan fajta ember aki nem képes várni. Ez volt a családunk robbanásának oka. Ugyanis anyám a munka miatt nem volt otthon ő meg gondolom egyedül érezte magát és cserébe jól megcsalta. Na ez az ami nem esett jól. Anyu csak el akar tartani minket és az apámnak nem volt joga ilyet tenni vele. Nem ilyennek hittem és amint észrevettem, hogy milyen szánalmas nagyon csúnyán összevesztem vele.
*Az anyukám nem nagyon nevelt minket mert folyton úton van a munka miat, de ez megbocsátható, hisz valamiből pénzt is kell csinálni. Igazából soha nem tudtam mikor mit dolgozik, mert nagyon sok munkája volt. Most egy újságnál dolgozik, mint riporter és ezért nem otthon lakik, hanem épp ott ahol riportot készít.
*Sokszor úgy érzem, hogy a húgomat is én neveltem a szüleim helyett és fordítva is igaz, hisz Summerrel egymást segítettük át a szüleink válásán és a többi nehézségen.
*Mivel elég hirtelen haragú vagyok nagyon sokszor összevesztem az apámmal és mindig elhordtam mindennek, ami csak eszembe jutott.
*Na igen ami a másik legjellemzőbb dolog rám a csajozás, nagyon sok lányhoz volt már közöm és van akinek a nevét se tudtam de ez igazából nem zavar.Nagy cajozós hírében állok. Mindig is faltam a lányokat és élvezem ahogy mindegyik oda volt értem.
*Mindig is érdekeltek az üzleti dolgok és mikor a húgom ötlete gyanánt együtt jelentkeztünk az egyetemre én az üzleti marketinget választottam, nem akartam Summerrel egy szakra járni de ha már így jött össze akkor más irányt választottam, mint ő. Igazából nagyon bejön és imádok beszélni, érveket állítani ezért szerintem nagyon előnyös ez a suli.
*Imádok szörfözni és vizísielni, de ami ebben a fura, hogy a vizet ki nem állhatom.
*Ez előző elenében viszon szeretem a havat de a hideget nem és a sielés és a snowboard is nagyon közel áll hozzám.
A karakter jelleme: Igen lobbanékony vagyok, de csak azzal aki megérdemli. A húgom felé nagyon elfogult vagyok és nagyon szeretem. Imádom ha átverhetem a naiv lányokat akiknek nincs más életcéljuk, mint minden második pasival egy ágyba bújni. Az igazság az, hogy mindenki azt vágja a fejemhez, hogy ez az egész a családi hátterem miatt van, de én tudom, hogy ez csak önakarat műve.
Ja, ami a legrosszabb tulajdonságom, hogy nagyon tudok hazudni ha kell és ha nem kell akkor is annak érdekében, hogy elérjek valamit isteni színész vagyok és mindenki bedől az tökéletes kisfiús sármomnak.
Szerepjátékos példa:Na megint egy nap a megszokott kerékvágásban, reggel kelés amit még mindig utálok. Amióta az eszemet tudom utáltam korán kelni, alig lehetett kiverni az ágyból és most is csak azért tudom megtenni, mert fontos a suli és nem akarok lemaradni egyik órámról se, mert az óriási kimaradás és nem tudnám pótolni az én fejemmel.
Csak mint minden reggel, kimentem először a konyhába, benyomtam valami zenét és megcsináltam magamnak a reggelit. Persze, most is egyedül voltam itthon a húgommal, de ez a mi házunkban már megszokott dolog. Van olyan szomszédunk aki nem is tudja kik a mi szüleink olyan ritkán jönnek haza. Ez az egyedül lét tök buli volt egészen addig amíg még nem érdekelt minket semmi, nem volt egy csöppnyi felelőség tudatunk se és minden gond nélkül éltük az életünket. Amíg csak azt hittük, hogy apu nem egy másik nővel van hanem dolgozik vagy a barátaival lóg, mi élveztünk minden egyedül létet. Volt mikor hatalmas bulikat csaptunk amikről a mai napig nem tudnak az ősök és volt amikor filmmaratont rendeztünk és addig maradtunk fent amíg le nem csukódott a szemünk. Persze másnap totál kóma volt a nap és egy-két órán az álmosság felülmúta a tanulni akarást. Hát igen erre mondják, hogy aki este legény az nappal is az. Nekünk ez nem mindig sikerült.
A mai naphoz visszatérve, már felnőtt fejjel nem volt olyan buli az egyedül lét. Most inkább vágytam egy kis társaságra és egy apára akinek elmondhatom a csajos ügyeimet, hogy büszke legyen rám, de ezt soha nem fogom megtapasztalni. Erre valók a haverok, ha valami jó csajt szedek fel megveregetik a vállam és azt mondják te mázlista. És ez is büszkességgel tölt el de nem olyan mint egy apai dicséret. Ezt soha nem mondtam senkinek még a tesómnak se, hogy hiányzik egy szereplő az életem színdarabjából. Soha nem lesz egész a darabom, de lehet, hogy pont ez benne a pláne. Másoknak egyátalán nincsenek szülei és van aki nem is ismerte őket. Nekem rosszabb én ismerem őket, de apámat utálom és a volt felesége haza sem látogat a gyerekeihez.
Ránéztem az órámra és észrevettem, hogy a sok gondolkozásban nem csak a fejem fájdult meg hanem az idő is szaladt. Ideje lenne elindulnom a suliba összeszedtem a tesómat és irány a suli.
A játékos: Tizenöt éves vagyok és már majdnem 2 éve szerepjátékozok. Imádok játszani, mert nem csak szórakoztató, de szerintem fejleszti a fogalmazási készségemet és én fontosnak tartom. Imádok mások bőrébe bújni és kiigurázni, megalkotni a szereplőmet.
A barátnőm vitt bele ebbe az egész világba és nem csaldtam, azta nem tudok letapadni a gépről, mert mindig reagolok. Szeretem a hosszú párbeszédű témákat és csak olyanokkal szeretek beszélni akik kifejtik a ondanivalójukat nem sűritík be egy pár sorba.
Röviden ennyi rólam, majd a játék közben megmutatom igazi valómat.