Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
KARAKTERES HÍREK
2017/2018-as tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» New Possibility
Kedd Júl. 03 2018, 22:01 by Judith Moody

» Befejeztük! - archiváltató
Szomb. Ápr. 07 2018, 08:20 by Vincent Sparks

» Szalmaszál - Reeve-Eric
Pént. Ápr. 06 2018, 13:20 by Reeven Callagher

» Rosemary Marshall-Gray
Szomb. Márc. 17 2018, 21:56 by Rosemary Marshall-Gray

» Familiar stranger
Hétf. Márc. 05 2018, 07:10 by Judith Moody

» Átalakítás
Vas. Márc. 04 2018, 18:32 by Isabella Williams

» Hurtful love - Reeven*Felix
Vas. Márc. 04 2018, 00:13 by Felix Kaleolani

» Claire és Kouji
Szer. Jan. 03 2018, 10:50 by Claire P. Collins

» The hurt, the blame - SammyEric
Szer. Dec. 27 2017, 22:59 by Eric A. Blake

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Szer. Dec. 27 2017, 02:32 by Christopher Matthew Hart

Top posting users this month
Judith Moody
 
Vincent Sparks
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Utált nap... - Reeven-Felix

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Felix Kaleolani
avatarVároslakó
Életkor : 31
Foglalkozás : Host, festőművész
Hozzászólások száma : 821

TémanyitásTárgy: Utált nap... - Reeven-Felix   Pént. Okt. 14 2016, 19:46

Már egy ideje fenn vagyok, mert arra ébredtem, hogy szarul érzem magam. Fázom és izzadok, köhögök, a gyomrom sem az igazi... azt hiszem a gyomrom keltett fel. Reeven valami haverjával aludt, vagy Bastinannal? Már tegnap sem voltam a toppon közérzetileg, annyit fogtam fel, majd ma reggel jön. De jobb lenne ha még maradna, egyáltalán nem érzem magam szalonképesnek, vagy olyannak, akire most kicsit is vágyna, Ő mindig olyan élettel teli, nekem meg az most teljesen biztos, hogy nem menne. Épp kikényszerítem magam az ágyból, hogy elmenjek a mosdóba, mert már kell egy ideje, de émelyegtem, mikor hallom hogy megjön. Fenébe... biztos csak azért jött, mert monda jön, pedig maradhatott volna. Épp csak köszönök Neki egy 'sziá'-t, mikor becsukom magamra az ajtót. Azt sem tudom hány óra, már egy ideje szenvedtem, bár én kilenc előtt nem kelek általában, lehet nincs még annyi. De ahogy odaérek a fürdőbe, könnyítek magamon, mosnám a fogam, de erre ahogy a fogrém szagát megérzem azzal a lendülettel hajolok a wc-be, hogy kihányjam a tegnapi vacsorát. Bár ez inkább sav, remeg is a kezem, felmarta a torkom... mondjuk Reeven lehet bejön, nem szoktam zavartatni maga én se reggel, ha zuhanyzik, bár most remélem inkább elfoglalja magát. Ha nem jön be, akkor még mosom a fogam kínkeservvel és kijövök, de falfehér vagyok, csapzott és a büszkeségem hulláján taposok. Nem akarom, hogy így lásson, ez annyira... nem vonzó.
-Talán jobb lenne, ha mára is csinálnál valami programot... már valaki mással. Ma eléggé fáradtnak érzem magam, unatkoznál...
Magyarázom Neki ha már látom, de fókuszálni nehezemre esik, fázom is. Rég éreztem magam ennyi nyomorultul.

_________________


Felix Kaleolani




A mámor kell nekem, mi legfájóbb gyönyör,
Szerelmes gyűlölet, mi frissítőn gyötör
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
avatarKlasszikus kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : rock sztár
Hozzászólások száma : 1383

TémanyitásTárgy: Re: Utált nap... - Reeven-Felix   Pént. Okt. 14 2016, 21:58

Ericnél voltam és úgy gondoltam, megérett az idő, hogy beszámoljak Felixnek, milyen szépen összejött ez az ő hármasa...
Út közben végig alsó ajkam rágcsálom, ahogy elképzelem, kibököm, egész kedvelhető ez az ő másodkapitánya...
Rohanok haza, persze, megígértem és vele akarok lenni, ígyis elég nehéz összeegyeztetni, folyton szórom magam. De ami jó hír, hogy egy profi manager is felfigyelt rám, útban hazafelé vele beszélek telefonon. Ismeri az Immortalt is és marha nagy fantáziát lát a személyemben, azon agyalunk, hogyan lehetne felfuttatni. Megpróbálom lebeszélni a szemfestékről és elmagyarázni, hogy nem, nem buzi vagyok, ennek pont az a lényege, hogy a kiscsajokat és simát szét*hatom
- De a rebbelis, rosszfiús máz rohadtul bejön, az maradjon! Kell még pár srác, igen, de azt szedje össze, úgyis én leszek a lényeg! A videoklip jöhet, a számaim csak fel kell venni, mert gitárra zeneileg is meg vannak írva, persze javítani kell őket, de ön megírja...ahha, aha
Bólogatok, közben vállammal tartva a telefont, egyik kezemben egyensúlyozva betalálok a zárba is a kulcsommal.
- Jó, most leteszem, még beszélünk
Fordulok Felix felé, ahogy beérek, nyitom a szám, hogy ráköszönjek és vidáman elkezdjek egy mondatot úgy: "Képzeld!"
De csukja is be a wc ajtaját, biztos sürgős dolga van. Pakolok le, veszem a cipőm, mikor hallom, hogy...
Berontok, hogy hány! Úristen! Mármint ez... Felixet így látni... Rögtön odarohanok, a hátára teszem a kezem, a haját összefogom, hogy ne érjen bele
- Görbe este?
Találgatok, viszont látom nincs jól, segítek neki megmosakodni, aztán átölelem, döbbenten pislogva rá.
- Jah, unatkoznék, csak szórakoztatásra tartalak és csak akkor kelessz, ha nem vagy...fáradt
Homlokára teszem a kezem, mintha fázna, jóég, jóég, beteg lett! Tutira beteg! Megpróbálom felemelni, olyan vagyok, mint a hangya, kicsi, de elegendő kitartással és akaraterővel, francba, csak annyit érek el, hogy nagyon támogatom, felemelni nem bírom,de az ágy felé irányítom.
- Akkor most visszafekszel és teát csinálok neked, aztán rossz hírem van, ma unatkozni támadt kedvem, úgyhogy egész nap veled leszek
Visszatuszkolom az ágyba, becsavarom az én takarómba is, aztán az éjjeliszekrényből lázmérőt veszek elő. Kicsit vigyorgok, mert megfordul a fejemben, hogy a seggébe kéne dugni, mint a babáknak, de végül csak a hónapjába molesztálom bele

_________________
Reeven
Vissza az elejére Go down
Felix Kaleolani
avatarVároslakó
Életkor : 31
Foglalkozás : Host, festőművész
Hozzászólások száma : 821

TémanyitásTárgy: Re: Utált nap... - Reeven-Felix   Pént. Okt. 14 2016, 22:26

Nagyon rosszul érzem magam és alig fogom fel, hogy bejött, hogy fogja a hajam, rögtön húzom le a wc-t a szagtól ne hányjak megint. A sav marja a torkom, így elég rekedt vagyok.
-Alkoholtól nem hányok...
Köhögök, nem, ez a szédülésem miatt van, már jobb, hogy kijött, hányni már nem fogok szerintem, lehet a köhögés is rátett, amúgy benn maradt volna. Teremtőm, minek van itt? De tény, jó hogy engedi nekem a vizet, alig bírom eltekerni, semmi erőm.
-Mit csinálsz...
Érzem, hogy nekem feszül, de Ő sem gondolhatja komolyan, hogy megemel... Eric sem bír el.
-Hmpf... sokra nem mész ma velem...
Morgom, de megint köhögnöm kell, ami felkavarja az immár üres gyomrom. Szörnyű.. De hagyom magam terelni, vágyom az ágyért, soha ennyire nem vágytam, úgy érzem. Reszketek is, annyira fázom.
-Reeven...
Ülök az ágyra, de megpróbálom megfogni a kezét.
-Elkapod... Mittom' én mi bajom...
Még csak az kéne, elkapja, átjönne Bastian és még csak elküldeni sem lenne erőm. Horror. De betessékel az ágyba, magamra húzom a takarót, remegek alatta, hideg van. Valamit kotor, egy hőmérő, hogy én azt hogy utálom!
-Nem kell szart sem ér, maradj itt...kérlek... annyira f-f-fázom.
Ennyit arról, nem kellene önzőnek lennem, de ha a forró eleven testére gondolok sóvárogni kezdek, még a szám is remeg, a hőmérő nem kell, csak egy kis melegség.

_________________


Felix Kaleolani




A mámor kell nekem, mi legfájóbb gyönyör,
Szerelmes gyűlölet, mi frissítőn gyötör
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
avatarKlasszikus kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : rock sztár
Hozzászólások száma : 1383

TémanyitásTárgy: Re: Utált nap... - Reeven-Felix   Pént. Okt. 14 2016, 22:54

Ez nem valami megnyugtató, abból a szempontból, hogy akkor most mi baja? Megmérgezték? Orvost kéne hívnom? Érzem magamon, hogy én a zéró veszélyérzettel rendelkező agybeteg pöcs, megijedek.
Ha hagyja, márpedig elég gyenge, mi az isten baja van, megmosom az arcát is finoman. Aztán valahogy megpróbálom megemelni, nem megy, az 50 kilóm ehhez kevés.
- Csak bunyózni akartam
Hazudom, mégis mi a francot csinálnék? Köhög, reszket, ennyire csúnyán megfázott volna?
- Azt majd én eldöntöm, most gyere az ágyba
Talán orvost kellene hívnom...
Alaposan megtakargatom, megfordul a fejemben, hogy Eric mondta, kedves ilyenkor és bűntudatom van, hogy azt akartam, beteg legyen...mert most, hogy eljött ez a perc...
- Mond, mi a baj?
Hajolok közelebb, megfogja a kezem, arcon csókolom.
- Dehogy...nem kapom. Felix...hívjak orvost?
Komolyan, szarul néz ki. Vagy jobban lesz és elvigyem?
- Kérek időpontot
Helyesbítek, aztán beletuszkolom a hőmérőt.
- Kurvára nem vagy abban a helyzetben, hogy ellenkezz! Nyugton maradsz, addig itt maradok, amíg megméri a lázad, aztán csinálok teát, fázol...ez nem jó, izzadnod kell
Befekszem mellé, de én nem takarózom be, minden takarót ráterítek. Magamhoz szorítom, erősen, nem hagyom, hogy kilökje a lázmérőt, megcsókolom a haját, fejét a halántékánál.
- Itt vagyok...ss...nem lesz semmi baj, mindig itt vagyok
Huh ő most elesett! Elesett és valahol...jó, hogy én gondoskodhatok róla. Kérdés persze, hogy tudok-e? Najó, terv első pontja: nézzük meg milyen magas láza van.

_________________
Reeven
Vissza az elejére Go down
Felix Kaleolani
avatarVároslakó
Életkor : 31
Foglalkozás : Host, festőművész
Hozzászólások száma : 821

TémanyitásTárgy: Re: Utált nap... - Reeven-Felix   Pént. Okt. 14 2016, 23:17

Megmossa az arcom, az nem teljesen kellemes, mert hideg a víz és fázom, de úgy fest rászorultam, így tűrök.
-Másképp úgy se nyernél, értem én.
Igen, betegen is tudok rohadék lenni, de lehet nem leszek túl sikeres, olyan nyomorult a hangom.
-Jó...
Igen, az ágy, az vonz, az meleg, az puha, nem kell tartanom magam... Amikor arcon csókol bújok az arcához, jó hogy itt van.
-Nem érzem jól magam...
Mondom a teljesen nyilvánvalót, de tekintve milyen büszke fajzat vagyok, ez nagy szó.
-Nem akarok orvost... Beveszek valami lázcsillapítót és annyi...
Morcogom, erőtlenül, minek ide orvos... kuruzsló mind.
-Utálok izzadni, minek megmérni? Úgy is van lázam, minek?
Utálom azt a vackot is, nyűgösebb vagyok mint amúgy, mert fáradt vagyok és fáj a fejem is. De bejön mellém, azaz nem egészen, de én emelem a takarót, ide jöjjön, ez a lényeg, nem a takaró, Őt akarom érezni, nem érdekel az sem, hogy van rajta ruha. (mellesleg rajtam is van, boxer és melegítő, valami póló, fáztam este is.) De csak a karom alá nyomja azt a szart, hát tűröm ezt is. Borzasztó.
-Maradj itt... nem szeretnék egyedül lenni...
Remegem a mellkasába, vagy a vállába, annyira jó, hogy odabújhatok szorosan hozzá, így nem annyira szörnyű az egész, szeretem az illatát is. Persze magas a lázam, 38,7, de ez még nem vészes azért.
-Velem maradnál? Csak amíg el nem alszom mondjuk... tudom unalmas így Neked, de olyan jó, hogy itt vagy.
Igazából betegen nagyon utálok egyedül lenni. Félek ha rosszabbul leszek se jön senki és annyi. Elvisz valami kór vagy láz. Bele is markolok a pólójába, nem kell nekem semmi, csak az hogy velem maradjon.

_________________


Felix Kaleolani




A mámor kell nekem, mi legfájóbb gyönyör,
Szerelmes gyűlölet, mi frissítőn gyötör
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
avatarKlasszikus kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : rock sztár
Hozzászólások száma : 1383

TémanyitásTárgy: Re: Utált nap... - Reeven-Felix   Pént. Okt. 14 2016, 23:47

- Ha nem szeretnélek, minden bizonnyal a szart is kiverném belőled a piszkos kis trükkjeimmel
Harapom be a fülcimpáját, ahogy fülébe súgom sejtelmesen, szegény fázik és én még borzongatom...
Oké, oké igaza volt, ez tényleg baromi aranyos...és kedves. Átkarolom, magamhoz húzom, óvón, hülye szó, de babusgatva.
- Jajj kicsim...látom
Nem szoktam becézni, de most ez jött, remélem nem néz hülyének.
- Óh, tényleg, gyógyszer! Előszedek mindent, ami van, sőt, elugrom a patikába és veszek mindent, amit mondanak.
Majd sorolom a tüneteket, mert mittom én mi kell. De van lázcsillapító, az biztosan. Talán aludnia kéne, ha tud, meg innia, sokat és meleget. Bebújok mellé egyelőre, most erre van szüksége, magamra húzom, ölelgetem. A gyógyszertár után majd átöltözöm és befekszem mellé.
- Mert én azt mondtam, francba, akkor le kell vinni!
Idegesen rágom az ajkam, ez nem jó, én csak kis meghűlést akartam, nem...ezt. A haja alá simítok, csókolgatom, tényleg kedves és ez fura, szokatlan, ahogy azt akarja, maradjak itt, ahogy nyűgösebb. Csókolgatom a haját, az arcát, bár feszültebben.
- Jól van, nem leszel, nem megyek sehová...
Kiveszem közben a lázmérőt, ajj, ez nem jó, megint megkér, hogy maradjak, viszont én aggódni kezdek.
- Maradok és aludnod kell igen, de nézd Felix, hoznom kell lázcsillapítót és teát. Idehozom, aztán eskü itt leszek, nem unalmas, csak tarts ki egy kicsit
Slisszanok ki mellőle, rohanok a gyógyszeres dobozhoz lázcsillapítót keresni, közben felteszek vizet forralni, talán vizes ruha is kellene, ha nem menne le a láza... Nem maradok soká, a tea is hamar kész, lerakom az éjjeliszekrényre, aztán megyek még vízért és takaróért. A takarót ráterítem, előkészítem a vizet és a lázcsillapítót.
- Ülj fel és kapd ezt be
Beadom a szájába a gyógyszert, megitatom, majd magamhoz húzom kezemben a teával, amit fújogatok.
- Ezt is szépen megisszuk, aztán aludhatsz, de kicsit lejjebb kell mennie a lázadnak.
Ha elég langyos már, itatni kezdem.

_________________
Reeven
Vissza az elejére Go down
Felix Kaleolani
avatarVároslakó
Életkor : 31
Foglalkozás : Host, festőművész
Hozzászólások száma : 821

TémanyitásTárgy: Re: Utált nap... - Reeven-Felix   Szomb. Okt. 15 2016, 00:11

-Az a definíció a szeretetről qva találó, nem?
Szerintem most nagyon. A fülemet ért harapás nem tud begerjeszteni, csak tolom felé az arcom, hogy közelebb érezzem magamhoz minél nagyobb felületen.
-Kicsim...
Erőtelenül elmosolyodom, még mindig fura Tőle a becézés.
-Ne menj...
Nem mintha belehalnék tíz perc egyedüllétbe de... olyan lenne. Inkább erőtlen megpróbálok rászorítani a kezére, van itthon minden alap gyógyszer, tartottam itthon, ha beteg lenne. Ő és nem én... francba.
-Lemegy az, ha beveszem a gyógyszert...
A borogatást utálom, olyan hideg és nedves... csak jobban fázom tőle. Jól esik, hogy közel marad és csókokkal halmoz el, ellazít.
-Ráér... szeretem ha itt vagy, megnyugtat...
Kissé könyörgök, nem akarom hogy elmenjen, még csak gyógyszerért sem, hiába logikus, hogy attól leszek jobban, ha beveszem. Persze, ha kimászik, tehetetlenül hagyom, nincs erőm ellenkezni.
-A keserű pirulát... Te sokkal finomabb vagy...
Nem szeretem a gyógyszereket, de dőlök rá mikor húz, jól esik a takaró halom is. A teát azonban elveszem, nem szeretem ha itatnak, nehezebb úgy nyelni.
-Nem vagyok gyerek, elbírom még azért ezt a hülye bögrét... egy ideig.
Engedem az ölembe, mert nehéz. Bassza meg. Nagyon fáradtnak érzem magam.
-Sajnálom... mindig annyira figyelek rá, hogy ne legyek beteg. Csak macera van vele és még dolgozni sem tudok. Semmit se tudok így csinálni... Nem akartam Rád hagyni mindent... főzni akartam, meg elpakolni, meg ilyenek...
Próbálok mindenben segíteni itthon, mert nem vagyok valami házias, Eric mindig is jobban értett ehhez, de Reeven meg... elég az hogy tanul, mellette rohangál a képei meg a dalai miatt is hatvan fele, én meg csak néha megyek el, a festés is belassult, bár Joshuával jól haladok. De most akkor is hasznavehetetlennek érzem magam ami elég nyomasztó. Eddig sem volt valami fényes amit csináltam, mert sosem gondoskodtam senkiről, de most akarnék, de nincs rutinom. Bezzeg a hülye Bastiannak van... az bezzeg mindenben otthon van, kapja be.

_________________


Felix Kaleolani




A mámor kell nekem, mi legfájóbb gyönyör,
Szerelmes gyűlölet, mi frissítőn gyötör
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
avatarKlasszikus kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : rock sztár
Hozzászólások száma : 1383

TémanyitásTárgy: Re: Utált nap... - Reeven-Felix   Szomb. Okt. 15 2016, 00:39

- Melyik definícióra gondolsz?
Nem kapcsolok. Felhörrenek, amikor megmosolyogja a becézésem
- Próbálok valami szépet mondani neked
Füstölgök, de húzom magamhoz, most a kicsim...
Rámeredek és tessék, Felix is tud elesett lenni, megölelem, kicsit ringatom.
- Jól van édesem, majd kitalálok valamit
Vajon ez a becézés se fog tetszeni neki? Ja, majd beveszi, meg ráér...francokat!
- Nem leszek soká távol és nincs miért nyugtalankodnod, jobban leszel!
Ha kell bekapcsolom a netet és rágooglizok a megfázásra. Google, az életmentő!
Hozok neki minden jót, megcsókolom finoman mielőtt bevenné
- De én csak szítom a lángod, most el kell nyugtatni...
Belediktálom, aztán a teát elveszi.
- Csak segíteni akarok... Biztos ne tartsam?
Valahogy leengedi a bögrét is.
Közelebb húzódom, átkarolom, majd ha megitta, akkor húzom megint magamra.
- Semmi baj, megesik. Nem is tudtam, hogy munkamániás vagy. A kuncsaftok megvárnak... Menj már, nem hagytál rám semmit, megoldom.
Simogatom a haját, közben tényleg rágooglizok...
- Ezt hallgasd: nagy mennyiségű gyógyteával beülünk egy kád forró vízbe, és míg a teát elkortyoljuk, lelkesen izzadunk. Az előre bekészített pizsamába bújva az ágy felé tartunk egyenest, ahol egy csésze fokhagymás mézes oldatot magunkba döntünk, jól betakarózunk, és izzadunk tovább.
Ehhez mit szólsz, van kedved velem fürödni? Szépen megiszod és utána, aztán csinálok még egy teát a kába is. Írja még a pálinkát és hogy rengeteget kell inni, amíg a pisid világossárga színű nem lesz.
Nézek rá holtkomolyan.

_________________
Reeven
Vissza az elejére Go down
Felix Kaleolani
avatarVároslakó
Életkor : 31
Foglalkozás : Host, festőművész
Hozzászólások száma : 821

TémanyitásTárgy: Re: Utált nap... - Reeven-Felix   Szomb. Okt. 15 2016, 00:57

-Amit mondtam Neked ott a tetőn, a múltkor.
Remélem eszébe jut, nem bírnám elmondani most.
-Inkább nyálasat...
Annyira nem Reevenes ez, de az erőtlen mosolyom elárulja hogy piszkálni próbálom, de a köhögés miatt lehet nem veszi majd a lapot. Édesem is vagyok... Megütöm Bastiant amit meggyógyulok. Átmegyek, becsöngetek, ajtót nyit, jól bemosok Neki és eljövök. Álom, álom...
A csókját lassan tudom csak viszonozni, be vagyok lassulva, de ráharapok a számra.

-Így biztos elkapod, lehet nem kéne...
Hiába esett jól, azért nem akarom MINDENHOGY összefertőzni...
-Nem mindig... sokszor megnyugtatsz.
Motyogom, mert fáradt vagyok ellenkezni is, látszik tényleg beteg vagyok. De nem csak feltüzelni tud, hanem elcsitítani is, ezek szerint nem vette még észre.
-Nem.
Makacskodom, hogy talán a bögrével még boldogulok valahogy, nem akarok nyomorék lenni, csak mert lázam van.
-Nem vagyok munkamániás...
Morgom, de jelenleg egyikünk sem keres. Iszogatom a teát, de inkább bújok hozzá, nem kívánok inni, erre tényleg netezik a telefonján.
-Ha erőtlenül is de megütlek, ha gyógyteával traktálsz és még meg is verlek, ha mézes fokhagymás szart adsz. Izzadjon az a barom aki ezt írta... a pisám meg köszöni jól van, nem nézegetem, mikor vizelek... Alkoholt nem akarok, most hánytam, fürödni se... én csak feküdni akarok veled az ágyban, ahogy ölelsz, a mellkasodra feküdni és hallgatni ahogy lélegzel... az jól esne.
Bújok a nyakába és óvatosan kérek még egy apró csókot, olyan finom puha az ajka, tiszta ambivalens vagyok, hogy folyton mondom nem kéne, mégsem tudok Neki ellenállni. De a fokhagymáért tényleg ütök, utálom... legalább is magába, kajában jó.

_________________


Felix Kaleolani




A mámor kell nekem, mi legfájóbb gyönyör,
Szerelmes gyűlölet, mi frissítőn gyötör
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
avatarKlasszikus kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : rock sztár
Hozzászólások száma : 1383

TémanyitásTárgy: Re: Utált nap... - Reeven-Felix   Csüt. Okt. 20 2016, 19:34

Felixnek elég sok definíciója van, elgondolkodva nézek rá
- A leki társról, vagyis az elcsépelt utált szavadról?
Mindig ezzel jön, könnyen lehet, hogy ez lesz az.
Elfelhősödik a tekintetem, némileg puffogva jegyzem meg:
- Mert én nem értek ehhez, neked olyan könnyen megy
"Neked meg Sebastinnak" akartam mondani, de jelen körülmények között azt hiszem jobb, ha ezt nem teszem hozzá.
Apró csókokat lehelek az ajkaira sűrűn, de érzem, hogy gyenge, nem olyan elánnal működik most, mint egyébként.
Tudom, hogy szüksége van rá, hiába ellenkezik.
- Marha erős az immunrendszerem, nem kapom.
Tudja ő is, milyen gyenge, de hátha nem fertőző, ha nem vírus, akkor nem biztos, hogy elkapom. Ehhez a témához nem értek, de kezébe nyomom a teát és erősen remélem nem szúrom el nagyon ezt az egész gondoskodás dolgot.
Meglep viszont, hogy megnyugtatom, nézek is egy bizonyos, hűha fejjel, aztán megsimogatom a vállát, ujjam elülső felületével az arcát.
Szeretnék gondoskodni róla, de a teát se tarthatom, savanyú arcot vágok
- Pedig szerettelek volna itatni
Vállat rántok, ráerőltetni nem fogom. Megint megsértem, de most csak bújok hozzá ölelve, nem akarok nagyon felcseszni ilyen állapotban.
- Jól van, jól van, nem vagy. Egyébként ha jobban leszel, el kell újságolnom valamit.
Nem hiszem, hogy most a karrieremről akarna hallani.
Mivel tényleg nagyon nem értek a betegápoláshoz, segítségül hívom a mindentudó google-t, méghogy kedves, amikor megbetegszik...
- Teát innod kell! Lázcsillapítót is bevenned, kiizzadni, ez alap. Jó, a hagymától tekintsünk el, izzadok veled baszki, de itt maradsz és jobban leszel, vagy te is megismered a tenyerem gyógyító pofonhatását és most...akárhogyis nézzük, még a szuperképességeim leszámítva is, én vagyok az erősebb.
Viszont aztán nagyon gyengéd lesz, romantikus, hallani, ahogy lélegzem, nem bírok ellenállni, közelebb húzódom, átölelem védelmezve és egészen szorosan. Kicsit csiklandozza a nyakam, jól esik.
Finoman, gyengéden csókolom meg, majd kicsit elfektetem, ha megitta a teát és ráterítek minden lehetséges takarót. Mivel össze vagyunk gabalyodva, rám is jut belőle, de nem eresztem, szoros ölelésben tartom.
- Szundítsunk egy kicsit, mit szólsz?
Elfektetem, bár nagyon nem vagyok álmos, tuti nem hagyom magára, ha elszenderedik, kicsit még ringatom is, az alvás jót tenne, legalább egy rövid időre.
A lélegzetvételeim hallgathatja, figyelek rá, hogy egyenletesek legyenek, ha beleveszik a ritmusba, könnyen elandalodik majd.

_________________
Reeven
Vissza az elejére Go down
Felix Kaleolani
avatarVároslakó
Életkor : 31
Foglalkozás : Host, festőművész
Hozzászólások száma : 821

TémanyitásTárgy: Re: Utált nap... - Reeven-Felix   Csüt. Okt. 20 2016, 19:59

-Hagyjuk.
Nem, ehhez most tényleg fáradt vagyok, hogy magyarázgassak.
-Mert szép vagy, adja magát, de nem vagyok se drága, legalább is számodra nem, mert ingyen vagyok és kicsi sem vagyok semmilyen értelemben... szeretem a Felixet meg a Kale-t, mi bajod vele...
Sóhajtok, hogy duzzog, nem igénylem, hogy becézve legyek, rájöhetett volna.
-Hmpf, legyen úgy, cserébe ehetnél helyettem is most...
Ő meg az immunrendszere... de ráhagyom, remélem tényleg nem kapja el, nem bírnám elviselni Bastian nyünnyögését. Simogat, míg erőtlen szenvedek a teával, az jól esik, lejjebb is ereszkednek a pilláim, ahogy az arcom cirógatja.
-Majd ha egyszer megnyomorulok, itathatsz.
Vágok egy -.- fejet, ne itasson. ((Ez most kellett xD Kifejező))
-Mi tart vissza, hogy most mond? 80%-ban felfogom mi történik.
Eléggé kómás vagyok, de magamnál vagyok, mondhatja.
-De ez sima gyümölcstea, nincs itthon olyan szar szutyok gyógytea, mind keserű mint a bűn, Eric iszik ilyen f*st, add Neki! Hmpf... talán. Esetleg. Hangyaf&sznyival...
Már annyival erősebb. Igazából Seth szintjén vagyok, esélyem sem lenne ellenne. Magyarázom, hogy csak aludni akarok, hallgatni a szívverését, mert az alapjáraton megnyugtat, csak sosem mondom, miért is tenném, baromság... de most nem bírok gondolkodni, mondom ami eszembe jut. Mégsem tesz rá megjegyzést, csak lejjebb csúszik, elteszi a teát (nem ittam valami sokat, de nem is kívánom) és ráfekszem a mellkasára, ahogy átölelem. A sok takaró nehéz, mozogni is alatta, de a melegség, főleg ami belőle jön, az kellemes.
-Ühüm...
Motyogom nem épp barokkos körmondatban, de nem kell sok, hogy így el tudjak aludni. Persze simán ki tud mászni alólam, mert nem kelek fel, de nem is keveset alszom, hanem több órát, csak akkor kezdek nyöszörögni, hogy fáj a hátam meg minden bajom van, amikor újra felkelek. De kell idő, hogy felfogjam, itt van-e vagy sem, merre van egyáltalán és mit csinál.
-Reeven...
Pislogok laposakat, el vagyok anyátlanodva, ha nincs itt. Elkényeztetett nincs mese.

_________________


Felix Kaleolani




A mámor kell nekem, mi legfájóbb gyönyör,
Szerelmes gyűlölet, mi frissítőn gyötör
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
avatarKlasszikus kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : rock sztár
Hozzászólások száma : 1383

TémanyitásTárgy: Re: Utált nap... - Reeven-Felix   Csüt. Okt. 20 2016, 20:22

Méghogy kedves!
Odadugom az orrom az arcához
- Homályosíts fel
A világosíts olyan snassz lenne. Ha nem az irántam érzett izéi, akkor nem tudom, de az mindig klassz, ha bókol. Nem hagyom elsunnyogni. Elvörösödöm, még mindig zavarba hoz ezzel a...szépséggel.
- Te is szép vagy, a drágát nem szó szerint kell venni, semmi, hagyjuk, feladtam egy életre ezt a kurva becézősdit.
Én megpróbáltam, Sebastian is kifogásolta, ő is, kapják akkor be.
Nem értem, hogy jön most az evés ide, de elengedem a fülem mellett, automatikusan rámorranva egy perszét.
Nyelvet nyújtok rá, majdnem tarkón csapom, csak nem akarom kiverni a kezéből a teát.
- Franc nyomorodik, úgy vigyázol magadra, mintha üvegből lennél.
Vállat rántok, nyolcvan százalék.
- Hívtak a kis előadásom miatt, amikor őfennségességének énekeltem, tudja, és ajánlottak ezt-azt. Mondtam, hogy be fogok futni, beszéltünk a profilomról, átküldöm nekik a számaim és felvesszük. Lesznek fellépéseim, stb...Felix attól függ ez hogy fog menni, ha nem bírom a sulival egyszerre, átmegyek levelező tagozatra.
Egyelőre oké, de ha az órák kilencven százalékán nem tudok ott lenni, lehet megérné.
- Mi a franc bajod van a teával? Tökmindegy, engedelmeskedsz, nincs választásod
Elég rondán nézek rá, hogy ezt a löttyöt sem issza meg, de igaza van, csak gyümölcstea, egyetlen előnye, hogy forró.
Átölelem, ringatgatom, megnyugtatóan szuszogok neki kicsit, közben takaró alatt izzadunk, engem rendesen megcsap a hideg, mikor egy idő után kimászom mellőle, le kell rohannom a gyógyszertárba. Valami nyöszörgést hallok a konyhából, már sietek is be egy nagy tálcával. Ezen aztán van minden finomság.
Arcon csókolom, közben ellenőrzöm mennyire meleg a homloka, polcolom fel a párnát, majd kicsit felültetem, közben apró csókokkal árasztom el, hátha bekábul tőle. Vettem igazi, gyulladáscsökkentő gyógyteát, felteszem rossz mint a bűn, rögtön a kezébe parancsolom
- Idd meg Kale.
Attól függően van-e láza egy fájdalomcsillapítót is szuszakolok belé, vitaminom is van és egy pohár betegségekre jó, savanyú forró italom, azt fújogatom, merthogy azt is megissza majd, majd azzal, vagy a teával beveszi a gyógyszert.
- Jobban érzed magad, Kale?
Ölelem át, ha ellenáll, majd pofán vágom.

_________________
Reeven
Vissza az elejére Go down
Felix Kaleolani
avatarVároslakó
Életkor : 31
Foglalkozás : Host, festőművész
Hozzászólások száma : 821

TémanyitásTárgy: Re: Utált nap... - Reeven-Felix   Csüt. Okt. 20 2016, 20:49

-Azt mondtad a szart is kivernéd belőlem ha nem lennék beteg. Erre mondtam, hogy találó az a definíció, hogy az a szeretet, hogy bánthatnál, de nem fogsz. Rémlik, kiscserkész?
Kapom el ajkaimmal az övét, de nincs benne erő, ahogy bennem se, csak ha már itt az arca... gondoltam lopok egy csókot.
-Meglehet, de Rád jobban illik... nem, nem kell, de emiatt nem megy Neked gördülékenyen, mert nem passzol rám... nem baj, nem fontos, szeretem, hogy Te nem becézgetsz.
Mosolyodom el halványan, mert tényleg nem igénylem és csak megnevetett ha próbálkozik.
-Okkal... nem akarom, hogy mást keress...
Mert ki akarna egy sérült emberrel maradni? Én se, az teher, megnyomorít mindenkit a környezetében... fő az óvatosság.
-Szerintem megoldod ha akarod... de már csak egy éved van, húzd ki valahogy... majd segítek. És mennyit leszel itthon?
A végén úgy járok mint Eric-kel, látom havonta kétszer, aztán örüljek magamnak... De érezhető, hogy nekem nem voltak kétségeim felőle és büszke is vagyok, csak jelenleg a gondolat is jobban megvisel, hogy egyedül maradok.
-Ezzel semmi, ezt szeretem, de a keserű szart nem iszom meg... nem is segít, csak rámondják, mert vacak és amúgy eladhatatlan lenne...
Nem amiatt nem iszok mert Ő csinálta vagy mert ez csak gyümölcstea, egyszerűen fárasztó inni. Inkább el is fekszem rajta és elalszom, így hamar sikerül, mint említettem, meg tud nyugtatni a közelsége, ha hiszi ha nem. Jó pár órával később gyedül kelek, félek elment, de mikor hívom bejön, hoz mindent, nyögök, hogy csak most keltem, tudja, hogy szörnyen kelek. Alapból is. Ahogy noszogat nem lenne jó, de mivel csókolgat, az eltereli a figyelmem, át is karolom a nyakát, bár mintha ólomból lennének a karjaim, de meg akarom ölelni, húzni magamhoz.
-Azt hittem elmentél...
Nem bírom elnyomni a hangomból a megkönnyebbülést és az aggodalmat, egyedül maradtam volna és az nem lett volna jó.
-Már megint inni... mikor baszogatlak én ennyit, hogy egyél.. ezentúl, ha meggyógyulok, mikor felkelsz tömöm beléd majd a palacsintát meg a gofrit. Hú... ennek a szaga is keserű, érzem a náthán át... tévedtem, valami szart kapsz ami pocsék, de majd ráfogom egészséges... nem akarok inni...
Panaszkodom, rázom a fejem, még a végén hányok majd megint. A gyógyszert nem kérem, már vettem e, igaz nem tudom hány órája volt, nekem fél percnek tűnik...
-Van itt még valaki? Ez a becézés nem megy neked tényleg...
Nevetek erőtlen, de őszintén, bújok az ölelésébe kivételesen, mert nem akarok semmit sem lenyelni, csak jól esik, hogy itt van.
-Olyan jó hogy itt vagy... hogy vagy... Nem mész el hosszú túrnékra, ugye? Az ilyen hírességek folyton úton vannak...
Motyogom a vállába, elöntött a betegség miatt a hasznavehetetlen érzés, hogy majd lecserél, mert talál mást, azt kap meg akit akar, a kis tinipicsák meg srácok odalesznek érte, mit kezdjen egy amatőr festővel maga mellett? Még csak realista sem tudok lenni, betegen elönt a pesszimizmus.

_________________


Felix Kaleolani




A mámor kell nekem, mi legfájóbb gyönyör,
Szerelmes gyűlölet, mi frissítőn gyötör
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
avatarKlasszikus kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : rock sztár
Hozzászólások száma : 1383

TémanyitásTárgy: Re: Utált nap... - Reeven-Felix   Pént. Okt. 28 2016, 13:08

- Így már igen, láthatod, odáig vagyok érted, mert hajlandó vagyok rólad még gondoskodni is és szeretnék...
Teszem hozzá súgva, utolsó szótagjaim már belesimulnak puha, gyengéd csókjába, arcát, haját simítom közben.
- Gyönyörű mosolyod van, rád is illik, csak én vagyok béna
Csókolom meg megint puhán, ha már a gyönyörűségnél tartunk, ő gyönyörűbb, mint én.
Nézek rá hihetetlenkedve, eleve tök abszurd, hogy megnyomorodna, de nem ezért vigyáz magára, már előttem is mániákusan figyelt a munkája miatt.
- Nem keresek mást, te pont változatosan vagy nekem hülye.
Hajolok fürtjei közé, beszívom az illatát, megcsókolom a fejét. Ezt biztos a betegség mondatja vele, valahol imponáló, még ha kicsit ijesztő is.
Az örömhír is kibukik belőlem, bár nem pont úgy reagál, mint sejtettem.
- Megoldom, segítesz?
Ez imponál, orrom odadugom a nyakhajlatába, ahogy átölelem. Persze, nekem nem kell, de belepirulok a gondolatba, hogy hajlandó lenne rá.
- Sokat!
Csókolom meg mindent, hogy jött ez neki? Nyilván ide-oda megyek majd felvenni a dalokat, Klippet forgatni, koncertezni, pont ezért lenne jobb, ha levelező tagozatos lennék.
- Oké, most pihenünk egy kicsit, de aztán megiszod, sok folyadék kell!
Szólok rá élesen, melléfekszem, elaltatom, viszont aztán leugrok a boltba venni neki ezt-azt. Nyöszörögve ébred, rohanok is hozzá mindenféle jóval, ajkamba harapva elmosolyodom, milyen édes és kiszolgáltatott, rögtön megölelem, a karjaimba zárom.
- Csss, nyugi...megígértem, hogy maradok.
Próbálok adni neki rendes gyógyteát, gyömbéres, még az íze sem rossz // én is attól gyógyultam meg//de méltatlankodik.
- Igenis szoktál baszogatni, hogy egyek! Te mióta gyűlölsz inni? Sok folyadék kell, ezt megiszod, szép lassan, de megiszod, a kedvemért...
Próbálok hatni rá, ha kell megitatom. A gyógyszert elrakom, de a teától nem tágítok.
- Jól van, etethetsz velem szart csak idd meg, azt akarom, hogy jobban legyél
Igenis sok folyadék kell, ne basszon már fel, ha kell lefogom és beléöntöm, de barom tud lenni!
- Ha nem iszod meg, nem lesz itt senki, mert elhúzok a picsába
Morranom, szóval kicsit legalább elkezdhetné iszogatni. Egyébként odabújok, átkarolom, puszikkal halmozom el.
- Felix...itt vagyok, csak kérlek igyál majd, kell a folyadék most, hogy izzadsz.
Enyhül meg a hangom, hozzábújok, jó hogy vagyok? Na ez most tényleg elég...szokatlan tőle.
- Nem szeretnéd? Te leszel az első mindig, csak addig játszom majd a szerepet, amíg össze nem szedjük magunkat anyagilag, hogy festhess...Hosszabbakra nem megyek, a rövidebbekre magammal viszlek, nem akarlak elveszíteni...
Suttogom ölelgetve, simogatom a haját is, csitítólag. Még ő is tud elesett lenni...

_________________
Reeven
Vissza az elejére Go down
Felix Kaleolani
avatarVároslakó
Életkor : 31
Foglalkozás : Host, festőművész
Hozzászólások száma : 821

TémanyitásTárgy: Re: Utált nap... - Reeven-Felix   Pént. Okt. 28 2016, 21:33

-Kéne egy kölyök nem? Jó apa lennél...
Ohm, ezzel kikészítem, de nem akarom, hogy észrevegye, tetszik, hogy törődik velem.
-Mert Te ki tudod váltani, hogy szép legyen... nem vagy béna, csak nem szorulsz erre.
Megoldja becézés nélkül is, hogy kedveskedjen, nem de? Mondjuk ez a változatosan vagyok hülye, megnevetett, de köhögnöm kell bele.
-Persze, hogy segítek...
Ölelem, de ez csak természetes, hogy segítek Neki a suliban és a karrierjében is. Abban viszont nem vagyok biztos, hogy sokat lenne itthon.
-Nem hiszem... de majd azért aludni gyere haza legalább..
Kinézem belőle, hogy ott marad hajnalig a stúdióban és valamikor hazaesik, mikor én nem leszek már, lehangoló lenne.
-Igen, de nem egyszerre... de jó majd iszom belőle...
Francnak van kedve inni a keserű és savanyú szarokat de rendben, ha ettől békén hagy velük... arra nem számítok hogy hoz még, többet, sokat. Pfúj. De az ölelése megnyugtat, legalább nem ment el, nem is tudom mit csináltam volna.
-Nem inni gyűlölök, csak ez... nem kívánok semmit Reeven, elég ha itt vagy, nem vagyok szomjas... ah... jó, de lassan, ne erőltesd, mert megint hányni fogok...
Adom be a derekam, de most sem megy több pár kortynál. Szóval eltolom, ha jobban akar itatni, nem vagyok dehidratált... kaktusz sem, hogy elraktározzam.
-De drámai vagy... arcon pisállak akkor, csak hogy érezd az eredményt a saját bőrödön...
Morgok rá, mert nem az a lényeg, hogy egyszerre skat igyon az ember, hanem hogy folyamatosan, de fáradt vagyok neki elmagyarázni. Még az a szerencse, hogy bújik és csókolgat, arra teljesen megenyhülök, belefordulok, el vagyok csigázva.
-Ne is emlegesd, semmi kívánatos nincs abban, ha így izzadok... jobb lenne egy forró nyári napon szexelve veled egy vad menettel... ah...
Igen, ez a halálom, nem vagyok így kívánatos, sem szexi, csak lestrapált.
-Fogok is festeni, ne félj, emiatt ne add el magad... én is keresek, jó most nem, de... amúgy igen és... szeretném ha azért zenélnél mert szereted. Azt szeretném ha azt csinálnád amit szeretsz... nekem ez fontos... no meg, hogy ne utazz el hónapokra, mihez kezdek akkor? Szeretem, hogy itthon vagy... én nem vagyok utazgatós Reeven... de megvárom majd, hogy hazagyere.
Igen, erre az egyre nem gondoltam eddig, hogy itthon sem lesz, míg ha fotózna igen... francba. Mindegy, ha azt csinálja amit szeret, de mégis nehéz elengedni valahogy.

_________________


Felix Kaleolani




A mámor kell nekem, mi legfájóbb gyönyör,
Szerelmes gyűlölet, mi frissítőn gyötör
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
avatarKlasszikus kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : rock sztár
Hozzászólások száma : 1383

TémanyitásTárgy: Re: Utált nap... - Reeven-Felix   Pént. Okt. 28 2016, 22:32

Hihetetlenkedve kapom fel a fejem.
- Te tényleg beteg vagy! Rólad akarok gondoskodni nem valami büdös kis dögről! És francokat, én lennék a legrosszabb
Morranom, kényszeredetten betakargatva, hát nem látja, hogy most sem vagyok a helyzet magaslatán?
- Inkább Te nem igényled, jajj hé...francba
Simogatom a hátát, ahogy köhög, aggódó ráncba szaladt szemöldökkel.
Magamhoz ölelem, jól esik, hogy azt mondja, segít, most én akarok neki, ha rosszabbul lesz, orvost kell hívnom! Aggódó-kutató pillantással keresgélem a tekintetét
- Fáj, amikor köhögsz?
Belesimítok a hajába, gyengéden, megnyugtatón megcsókolom.
- Tudod, hogy inkább dolgoznék éjszaka, csak hogy veled lehessek...
Súgom, nekem is igényem van rá, nem akarok nélküle
- Ezért mondom, hogy nappaliról át kéne mennem estire, vagy távutasra
Lebeszélni mondjuk nem tud, megtalálom a módját, hogy minél kevesebb időt pazaroljak és ha drága lesz, inkább leszek vele, még a sulit is passziváltatnám
Simogatom közben, a fejem ingatva beleegyezem
- Oké, nem egyszerre, de sokat...
Viszont elég reménytelen ez az itatása, csalódottan, kissé szorongón nézek rá (pedig ez utóbbi nagyon nem jellemző rám)
- Mert beteg vagy, persze, hogy nem kívánsz... Ne hányj, akkor nagyon lassan, türelmesen, csak kortyonként
Óvatosan itatom csak, nem akarom, hogy rosszul legyen és mellette vagyok, csak...basszus folyadékra szüksége van!
- Jó, akkor lassan, kurva lassú leszek, megígérem. Ki kell menned pisilni? Gyere, segítek
Mondom halál komolyan, mert így nem engedném ki, megint hányna, vagy nem tudom. Francba,vennem kellett volna kacsát is!
Csókolgatom, simogatom, megmosolygom azt, hogy szerinte semmi szexi az izzadásában.
- Majd lesz olyan is jövő nyáron...mindig az vagy, nekem mindig leírhatatlan vagy
Fekszem mellé ölelve őt, simogatom az arcát.
- Élvezem is, szeretem is, hát miért ne lehetne hasznos számunka. Többet kellene festened...hoztam neked ecsetet is
Voltam festő boltban még hazafelé jövet, csak ugye aztán jött ez, hogy rosszul van.
- Nekem is fontos, hogy ne add el magad...tudod elárulod, hogy ez neked teher, azzal, hogy nekem nem akarod ezt...
Súgom, ahá...fontos vagyok neki és nem akarja, hogy elmenjek.
- Meg fogom mondani a rajongóimnak, hogy egy kényes férfi vár odahaza, úgyhogy nem lehetek hónapokra az övék, megoldom...
Szájon csókolom forrón, kicsit hevesen.
- Tudom, hogy nem vagy, én egy kicsit jobban, de visszafogom magam, szeretek veled csak úgy lenni. Elengednél? Mert Eric azért nem volt jó... Engem elengednél?
Fontos kérdés, csak az elmélet szintjén, csak hogy lássam milyen fontos vagyok, óh francba érte feladnám a még ki sem alakult karrierem...deh nem szabad, vele leszek, mégis sok pénzt hozok majd, hogy ő is az álmának éljen, hogy mindketten... Nem baj, ha bukom a sulit, ő a legfontosabb...

_________________
Reeven
Vissza az elejére Go down
Felix Kaleolani
avatarVároslakó
Életkor : 31
Foglalkozás : Host, festőművész
Hozzászólások száma : 821

TémanyitásTárgy: Re: Utált nap... - Reeven-Felix   Pént. Okt. 28 2016, 23:35

-Nem...
Ezt komolyan gondolom, jó apa lesz, mert nem akar olyanná válni mint a sajátja. De muszáj nevetnem, ha rekedtesen is megy, mióta büdösek a gyerekek?
-Lehet... khm. De mást inkább igénylek.
Nyugtatgatom, hogy nincs bajom, csak köhögök, de legalább örömtáncot járhat, iszok pár kortyot.
-Nem fáj, csak szar... köhögni olyan fárasztó dolog...
Erőltetett és amúgy sincs semmi előnye.
-Az az én terepem Te kis ostoba, este az enyém vagy! Meg amúgy is...
Jó lenne ha nem kéne dolgoznia, csak dalokat írna, fényképezne, de kizárt, hogy a festményeimmel eltartsam.
-A nappalin mindent leadnak, tanulnod sem kell ha bejársz, mert megjegyzed... az estire magolnod kellene... ne légy hülye, megoldjuk. A tandíjat is, mindent. A kedvemért befejezhetnéd.
Én örülnék, ha nem hagyná félbe, már annyira kevés van belőle!
-Jó, fogok, csak visszajön ha egyszerre ezt mind le kell nyelnem...
Fogom meg a kezét, nem száradok ki, ne féljen, ennél ahhoz több kéne.
-Nem megállás nélkül hánytam és fostam, hogy kiszáradjak és innom kelljen, csak felfáztam és fáj a pisálás Reeve, ne erőltesd rám... bassza meg... ah. Iszok majd meg eszem is, csak... had pihenjek kicsit. Nem, nem kell vizelnem...
Addig jó nekem...
-Hmpf, rosszul hazudsz..
Mosolyodom el, hogy leírhatatlan lennék számára.
-Vettél ecsetet? Az jó... majd felavatom.
Szeretek ecsetet meg festéket kapni, az mindig feldob, most is, bár jóval kevésbé látványosan mint amúgy.
-Nekem nem volt választásom, én csóró szülők gyereke vagyok Reeven... én nem válogathattam... de Te megteheted. Hogy csak azt a részét csináld, amit élvezel. Nem élvezem minden kuncsaftom, de... én már befutott vagyok, sokat kapok érte. Elég ha egyikünk csinálja ezen az úton. Ha majd egyenesbe jössz, akkor majd váltok. Majd többet festek.
Még mindig én hozok haza többet, logikusan és nem bánom, ha normálisan csinálja a dolgait. Úgy ahogy neki is tetszik. De a hevesebb csókja meglep, kapkodom utána a levegőt, de kérek még.
-Micsoda indok...
Mosolyodom el, ugyan már, ez nem is indok.
-Őt is elengedtem, de tudod... vele nem azért nem működött. Eric nekem... mindig is barát volt, de megígértem, hogy megpróbálom vele... nem ment. De tény, közrejátszott, hogy Ő egy világutazó, én nem. De Téged nem akarlak úgy elengedni, hogy alig jársz haza, ki tudja kikkel leszel... meg ott a sok rajongó tinipicsa és kis buzi, akik imádni fogják minden odaböffentett félszavad is... ezzel nem tudok versenyezni.
Bár nem tudom van-e olyan, aki tud, én nem akarom, így nem akarom elengedni, ennél önzőbb vagyok...

_________________


Felix Kaleolani




A mámor kell nekem, mi legfájóbb gyönyör,
Szerelmes gyűlölet, mi frissítőn gyötör
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
avatarKlasszikus kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : rock sztár
Hozzászólások száma : 1383

TémanyitásTárgy: Re: Utált nap... - Reeven-Felix   Hétf. Okt. 31 2016, 18:59

Megcsóválom a fejem, ha ezt a gyerekkérdést firtatjuk, megfájdul a fejem, adok egy csókot a szájára, kicsi, puha, rövid, mert hagyni akarom inni.
- Hálaistennek tökéletesen elvagy a kedvencemmel...
Amikor irtóra rámtör a szerelem, mindig Kalenek hívom, s folyton beleborzongok, ahogy kiejtem. Kicsit megnyugszom, hallatszik a sóhajomon, ha fájna mentőt hívnék, hogy tüdőbeteg. Fésülgetem a haját az ujjaimmal, beleharapok a fülcimpájába
- Ha neked lehet estéd, akkor nekem is, meg különben is... légy akkor esténként az enyém.
Minden este nem, ha majd koncerteznem kell, legalább a környékbelieket egy-egy napra elvállalnom, de az más, éjszaka hazajövök, ha hétvége van, másnap alszunk, nem egyenlő, vagy összehasonlítható azzal, ha kurva vagy. És különben is, kisakkoztam már, mennyire szenved tőle.
- Ami érdekel, azt hamar megjegyzem, de ne ezen fájjon a fejed
Csókolgatom
- Igazából a fotós szakmában nem számít a diploma, csak egy papír, de azon leszek, hogy befejezzem valahogy
Nem dobom el még. Lassítok az itatási tempóján, bólintok, hogy oké, akkor lassan, mert nem akarom, hogy hányjon, vagy rosszul legyen. Aztán meglepődöm, ohh, ezért nem akar inni? Összefacsarodom, ujjaim lesiklanak a takaró alá, vannak rossz emlékeim erről a felfázás dologról még drogos koromban, egyszer kórházba is vittek miatta, nem kellemes.
- Sajnálom...akkor ezzel kapcsolatos vitaminokat veszek, viszont...azt tudod, hogy arra is jó, ha sokat iszol? De segítek, ott leszek veled, ha vizelsz!
Megsimogatom a nemesebbik szervét, közben átölelem, megtorpanok.
- Miért hazudnék?
Vagy csak viccel? Mi baja?
Simogatom a haját, belemorranok, szeretném, ha majd felavatná, de az biztos, hogy jó pár napig az ágyban fogom tartani.
- Tudom Felix és azt is, hogy valójában igen ritkán élezed és magát a gondolatot mélyen gyűlölöd...Asszed hagynék olyat csinálni neked, ami akár csak lelomboz? De itt ráadásul többről van szó! És milyen választásról beszélsz? Szerinted mennyit profitáltam abból, hogy gazdagok, ha pszichopaták voltak? Benyomtak egy Egyetemre a látszat kedvéért, ugyanakkor...én élvezem a zenélést, magad is láthattad. Erről beszélek, ha bejön az, akkor festhetsz! Hát nem szuper?
Benne lenne, lázasan smárolom le a közös jövőnknek örülve előre. Lélegzethez juttatom, hogy beszéljen, s arcom vörös lángra gyúl szavaitól, féltékeny lenne? Mintha...tökre...féltékeny lenne. Ajkára tapadok, s hevesebben csókolom, erősebben szorítom magamhoz, mikor hagyom levegőt venni még mindig lángolok.
- Igazad van, nem tudnának veled versenyezni a tinipicsák és a kis buzik, kösz...kösz Felix! Nem megyek el sok időre és hát mindenki tudja, hogy beléd vagyok szerelmes, még az is lehet te is híres leszel és a tinipcsák arra fogják verni mennyire baromiraaa
Az arcába hajolok nagy, kipirult vigyorommal
- Cuuuukiiiik vagyunk
Najó, most kedves volt! Valamit mégis érez...het! Valamit! Tuti van valami! És akkor most lebegnem kellene olyan könnyű és boldog vagyok!


_________________
Reeven
Vissza az elejére Go down
Felix Kaleolani
avatarVároslakó
Életkor : 31
Foglalkozás : Host, festőművész
Hozzászólások száma : 821

TémanyitásTárgy: Re: Utált nap... - Reeven-Felix   Hétf. Okt. 31 2016, 20:00

-Hmpf, délután dugassam meg magam? Akkor mi lesz az estélyekkel, ahol bájolgok? De ha szeretnéd...
Sóhajtok fel kellemesen, hogy harapdálja a fülem. Akkor nem maradok ki éjszaka, délután járok el, bár az inkább csak szex mint más. Kevesebb a pénz benne. De ha igénye van rám az más.
-De így akkor is egyszerűbb lenne...
Viszonzom a csókot, ha a szám éri. Szerintem gyorsabban megtanulja, ha a suliban ledarálják neki, mintsem olvasnia kelljen. Az nem annyira eredményes.
-Hidd el hogy számít, ha egy nevesebb laphoz akarnál menni kéne, bizonyítja, hogy nem piti kis kezdő vagy Szépségem.
Ez így megy, még a festőknél is jó, ha van mire hivatkozni.
-Inkább egyedül pisálnék, kösz. De elmúlik pár nap... tudom, jó ha iszom, legalább tényleg van mit pisálnom nem csak az érzés van meg üresben...
Ebben igazat kell adjak, majd iszogatok, csak adjon pihenő időt... Simogat is odalenn, de kivételesen nem reagál a testem vagy én, csak finoman eltolom a kezét, most ne.
-Akkor úgy mondom túlzol...
Magyarán hazudik, hogy jobb kedvem legyen, ami meg is történt, hiába nem vagyok leírhatatlanul különleges neki. Végtére is nekem is vannak hibáim, amiket előszeretettel a fejemhez is vág néha.
-Az túlzás, hogy ritkán élvezem, úgy mondanám mostanában nem válogatok. Aki eleget fizet, megkap...
Sóhajtom, mert máskor, amikor jobban állok, vagy többet kérek attól aki nem elég szimpatikus vagy másra hivatkozom, hogy már megvett. Most ilyet nem engedhetek meg magamnak, magunknak.
-Beraktak a suliba, fizették legalább a felét, nem? Van egy kocsid, sok cuccod. Volt egy alaptőkéd, úgy könnyebb, mint a nulláról. Tudom, nem volt ez mindig így de... mindegy, hagyjuk. A lényeg, hogy tudom, hogy szereted a zenélést, de azt is hogy a fotózást is. Ne hanyagold el, mert most megcsinálod, lehet csak 10 év múlva veszed elő, de akkor is lesz mire alapoznod. Jobb úgy.
Bizonygatom neki, hogy csinálja végig, megéri, de a csókja elég letaglózó, tekintve mennyire le vagyok lassulva és mennyire kifullaszt, hiába élvezem.
-Kösz? Mit köszönsz meg?
Beteg vagyok, hamar lemaradok, lihegek is a csókjától még. Aztán csak a szám húzom, majd olyan fejet vágok aki hányni készül.
-Fúj... valaki ezt mondja ránk, úgy seggbe kúrom egy hétig nem ül le, akkor mondja, hogy cukik vagyunk! Még hogy.. fúj. De én inkább nem mennék a reflektor fénybe, nem vagyok énekes, nem vagyok hozzászokva... Meg gondolod a hülye agyhalott rajongókat visszatartja van pasid? Nagyon nem... De elég ha mindig hazajössz...
Nem tudom mi ütött belé, mit vigyorog, de adok pár erőtlennek tűnő nyakcsókot, húzom magamhoz.

_________________


Felix Kaleolani




A mámor kell nekem, mi legfájóbb gyönyör,
Szerelmes gyűlölet, mi frissítőn gyötör
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
avatarKlasszikus kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : rock sztár
Hozzászólások száma : 1383

TémanyitásTárgy: Re: Utált nap... - Reeven-Felix   Hétf. Okt. 31 2016, 21:20

Savanyú arcot vágok, egyáltalán nem akarom, hogy megdugassa magát...viszont az imponál, hogy azt mondja, ha szeretném...
- A kedvemért visszaszorítanád ezt az egészet?
Csüngök ajkain meglepett zsibbadásban.
- És sokkal lassabban érném el a célom, vagy el sem érném, ha folyton suliban ülnék...a nehézségek nem okoznak gondot, és érted bármikor boldogan vállalok bármit
Nézek rá elszánt tűzzel, jöhet zombi apokalipszis bazzeg, miatta/érte, kiirtanám az egész fajt.
- Nem akartam laphoz menni, azok határidőkkel, kényszerrel és főleg...emberekkel dolgoznak, ha észrevetted én főleg jelenségeket fotózom, embereket ritkán és a fotózásnak a művészi része érdekel, vagyis, amit ki lehet állítani, de modellfotós, vagy esküvői, vagy riporter nem szívesen lennék.
Akkor már inkább a zene, nem akarok normális munkarendben dolgozni, olyasmire kényszerítve lenni, amiben nem látok fantáziát, a fotózás nekem ahhoz drágább és egyénibb.
Én csak tutujgatni akartam odalenn, dehát eltol, kissé savanyúan dőlök neki. Pedig szívesen segítettem volna. Mindegy, akkor majd itatom lassan.
Mogorván nézek rá viszont.
- Nem, nem túlzok
El is húzódom tőle, mi a franc? Most hirtelen eljátssza, hogy nincs önbizalma, amikor nekem tényleg leírhatatlan? Ráadásul az én bénaságom, hogy nem tudtam megfogalmazni. Baromira nem tudom, nem tudok olyan dalt írni, ami kifejezné...mit érzek iránta, mi ő nekem, semmi sem elég jó, nem léteznek igaz szavak erre.
Elsavanyodom, ez is miattam van, hogy többeknek eladja magát.
- De ez most változni fog...engedd, hogy változzon.
Nézem a takarót, vállat vonok, jah, elég vegyes és felkavaró érzés, hogy beraktak, a kocsit is azért kaptam, mert fenyegetőztem...
- Kijátszottam őket, amikor ezeket kaptam...akkoriban meg akartam felelni, de mindegy, ne menjünk bele. Ja, nem is akarom eldobni magamtól az iskolát, de azt a lehetőséget sem, hogy jobb legyen nekünk, a zenészséget se.
A csókot nem firtatom, látom, hogy most megterheli.
Nem érti mit köszönök meg, de elég ostobán hangzana kimondani.
- Azt, hogy leírhatatlan nagy pöcs vagy
Mosolygok rá, miközben magamhoz húzom, a cukin aztán hangosan röhögök egy sort, a fejen, a mondandón.
Hozzábújok most, hogy engesztel, megborzongok a nyakcsókjaitól.
- Nem is engednének, megtudnák, hogy sokkal szexibb vagy, mint én és nekem kellenek a tinipicsák, hogy vegyék a lemezem.
Baromkodok, aztán forrón átölelem, miközben az átszellemült mosoly csak nem lohad le ajkaimról
-Mindig hazajövök hozzád, megígérem
Simogatom, előveszem a bögrét, hogy igyon egy kortyot.


_________________
Reeven
Vissza az elejére Go down
Felix Kaleolani
avatarVároslakó
Életkor : 31
Foglalkozás : Host, festőművész
Hozzászólások száma : 821

TémanyitásTárgy: Re: Utált nap... - Reeven-Felix   Hétf. Okt. 31 2016, 21:42

-Igen. De várjunk vele még pár hetet, nem árt ha még tudok valamit beadni a közösbe, a festés... nos... ott nem vagyok ennyire felkapott.
Túrok bele a hajába, ha neki ez fontos... vissza tudok venni, de most tényleg nem érné meg anyagilag.
-Érzem, akkor vállald azt, hogy befejezed a sulit rendesen. Aztán nem szólok bele, hm?
Én szeretném ha befejezné rendesen, de erre már magától is rájött.
-Sok magazin van, természetfotós is, netes magazinok, és de, vannak ahova eladhatnád a jelenséges képeid. Majd keresünk valami jobb lapot.
Csókolom ahol érem, már ha közel hajol... jelenleg nem vagyok valami mobilis.
-Akkor ne duzzogj, hanem imádj!
Markolok erőtlen a pólójába és húzom vissza, mikor megmakacsolja magát, hogy leírhatatlan amit érez irántam, el is mosolyodom, vágyom a csókjára.
-Lassan, lassan majd változik, lassíts Reeven. Én se gyorsítok.
Simogatom a haját. Aztán sóhajtok.
-Tudom. Azt is hogy jól választasz. Lehet csak anyám beszél belőlem, hogy milyen büszke volt, hogy diplomám lett. Jó érzés elérni. Nekem jó volt.
Igaza lehet, lehet csak a saját vágyaim próbálom ráerőltetni, ha boldogul papír nélkül akkor tényleg feleslegesnek tűnhet neki, belátom. A csókja jelenleg túl heves, nem mintha bánnám de nem bírom tartani a tempót, szégyen.
-Áh... ne köszönd, ez ingyen van.
Vigyorodom el, továbbra sem értem a választ ezt miért köszöni, de nem is számít.
-Hmpf, hidd el akkor nem azt látnák, hogy szexi vagyok, hanem hogy szenvedést hozok rájuk. Bár akkor szintén nem veszik a lemezed, ahh, vissza kell fognom magam. Ez az anyagias világ...
Nevetek, majd azt is hagyom, hogy ideadja a bögrét, iszok valamennyit, tessék.
-Az enyém vagy?
Húzom aztán magamhoz hogy azt mondja hazajön hozzám. Ha hagyja akkor megint ráfekszem a mellkasára, simogatva azt közben, jól esik a közelsége.

_________________


Felix Kaleolani




A mámor kell nekem, mi legfájóbb gyönyör,
Szerelmes gyűlölet, mi frissítőn gyötör
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
avatarKlasszikus kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : rock sztár
Hozzászólások száma : 1383

TémanyitásTárgy: Re: Utált nap... - Reeven-Felix   Szer. Nov. 02 2016, 17:55

Ujjongok, de próbálom elnyomni a vigyorom.
- Hogyne, csak szépen, fokozatosan és Felix...gyönyörűen festesz, sosem kételkedtem a sikeredben.
Hajolok hozzá ölelgetve, imádom, amikor hozzámér, beletúr a hajamba... Azon hogy érzi, mosolygok, adok egy csókot az arcára
- Szuper, akkor jól csinálom. Hahh, jól van, nem akkora gőzzel, mint eddig, de megcsinálom, különben is zseni vagyok, csak mások nem tudnak róla, részletkérdés.
Legyintek könnyeden a levegőbe.
Közelebb hajolok, hogy elérjenek a csókjai, bólintok és viszonozom őket, a nyakát veszem célba.
- Az jól hangzik...majd kialakul, nem akarom totál elfelejteni a fotózást, csak most az lesz a háttérvokál.
Eddig az volt előtérben, itt a galéria és oké, nyaliztak már, hogy jók, meg húúú sokra viszem, de rohadt lassan indul be.
Lehet neki ellenállni? Húz, dőlök, megyek, cuppanok ajkaira morcogva, beadva a derekam.
- Jó, egy kicsit...
Mert húzni kell, hozzábújok, ölelem, nyakába sóhajtok.
- Oké, lassítok, akkor marha lassan, de változik.
Tudtam, hogy nem megy majd egyik pillanatról a másikra, nincsenek illúzióim. Simogatom, ahogy a diplomájáról beszél, neki az volt, nekem nem annyira számít, annyi minden fontosabb lett és ő áll a dolgok középpontjában.
- Ha büszke leszel rám, akkor megéri
Próbálom motiválni magam, elképzelni, hogy örül neki, bár csak egy papír... Megcsókolom finomabban, nekem nem baj, ezt is szeretem, jó és különleges, hogy nem önt el azonnal a követelőző hév, hanem ez most finomkodó...
- Szörnyű, de amúgy Felix, te nem bánod, hogy szexelek másokkal, ugye? Erre...biztattál
Mosolygom, hogy iszik, aztán átölelem, magamhoz húzom, megcsókolom a fejét, haját, homlokát.
- Lelkileg csak és kizárólag, már nincs Sebastian...se senki más vetélytársad. De emlékszel, te ajánlgattál bizonyos személyeket, tapasztalatot...
Ericre gondolok, hogy még nem tudja, fogalmam sincs, ez-e a jó alkalom, eddig nem volt féltékeny, Sebastian óta érzem, hogy nincs rendben valami, mintha másképp látná, ami azért elég ironikus lenne.

_________________
Reeven
Vissza az elejére Go down
Felix Kaleolani
avatarVároslakó
Életkor : 31
Foglalkozás : Host, festőművész
Hozzászólások száma : 821

TémanyitásTárgy: Re: Utált nap... - Reeven-Felix   Szer. Nov. 02 2016, 18:55

-A tehetség kevés, de... igyekezni fogok.
Ez az álmom, naná, hogy teszek érte, de éhen nem akarok halni. A zseniségén vigyorgok.
-Igen, Te ezért vagy ilyen különleges, mert nem csak szép vagy és kreatív, művészi, hanem intelligens is.
Somolygok, de a hangom mégis azt sugallja, komoly vagyok.
-Csinálj a tömegről érdekes fotókat. Ott biztos találnál mindig valami jó alapot.
Aztán húzom, ha már ennyire ellenállhatatlan vagyok, de jön is, puhán csókolgatom.
-Most is büszke vagyok, de akkor különösen az lennék.
Simítom meg az arcát, jól esik, hogy miattam befejezné, hiába Neki akarok ezzel jót.
-Igen, akartam, hogy kipróbáld más férfiakkal, hogy legyen összehasonlítási alapod. A nőktől nem tartok, mostanában olyan vagy mint Eric, csak szidod őket.
Mosolygok, nem értem miért kérdezi, de amíg senki sem lesz olyan hú de fontos, csak kaland, addig egészségére.
-Hmpf... Reméltem is hogy nem szeretsz bele minden jöttmentbe, eléggé kisebbítené, hogy engem választottál először.
De még betegen is feltűnik, hogy valami nem kerek, nagyon kérdezgeti.
-De mondd csak, kivel feküdtél le mostanában? Remélem Joshuával, akkorát röhögnék...
Vigyorodom el, de nem értem Őt, honnan jött ez neki hirtelen. Mert nem Sebastianról beszél, az világos. Talán az az új haverja, akivel csajokat kergettek a suliban...

_________________


Felix Kaleolani




A mámor kell nekem, mi legfájóbb gyönyör,
Szerelmes gyűlölet, mi frissítőn gyötör
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
avatarKlasszikus kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : rock sztár
Hozzászólások száma : 1383

TémanyitásTárgy: Re: Utált nap... - Reeven-Felix   Csüt. Nov. 03 2016, 14:48

- Neked a kiállásod és a kitartásod is megvan hozzá. Tudom, hogy nem olyan egyszerű, de nem értem, miért nem hiszel ebben jobban.
Mert az hegyeket mozgat és ha igazán akarja az út is fel fog tárulni előtte, nekem bevált, nála is működni fog.
Legyezgetni kezdem magam, ezzel palástolom az arcomba tóduló pírt.
- Ezaz, mondogasd még.
Húúú, ez mind? Úgy hangzok, mint valami álompár, de az agyi defekteket kihagyta.
A tömegen kicsit fintorgok.
- Eleve nem bírom annyira az embereket, akkor fotózzam őket tömegesen?
A csókolgatásra hajlok, mint nád simulok ajkaira, simogatom arcát, mellkasát elgondolkodva.
- Hát jó, akkor befejezem.
Ajkamba harapok, de mikor nem voltam képes a lehetetlenre? Max. kicsit rosszabb jegyeim lesznek...
Mi ez a múlt idő? Megrezzenek. Csak ezért? Neki szabad rajtam kívül egyszerre kettővel, plusz a kuncsaftjaival csak mert tapasztaltabb?
- Pff...azt akarod mondani, hogy száz százalékra bebuzultam? Mert nem, egyszerűen csak idióták, se kreativitásuk, se szépségük, se intelligenciájuk, vagy ha az egyik megvan, hiányzik a másik, bocs, de nem bennem van a hiba. De ha ilyen mindegy, nyugodtan jótékonykodhatok a rajongóimmal.
Rántok vállat morcosan, ott az a sok kis picsa, akik még fizetnének is azért, hogy taperoljam őket.
Megforgatom a szemem, minden jöttmentbe.
- Mert az egyetlen, a drágaság akarsz lenni?
De az is, hiába vágok felháborodott fejet, főleg Joshuán.
- Én meg remélem hogy te nem! Erickel!
Vágom a képébe felháborodott dühhel, hogy Joshuát ilyen kontextusba hozta velem. Ő mondta, egy szava sem lehet!

_________________
Reeven
Vissza az elejére Go down
Felix Kaleolani
avatarVároslakó
Életkor : 31
Foglalkozás : Host, festőművész
Hozzászólások száma : 821

TémanyitásTárgy: Re: Utált nap... - Reeven-Felix   Csüt. Nov. 03 2016, 19:22

-Hiszek magamban, csak nagy befektetés és valami jó téma kellene.
Mert azt hiszem még nem találtam meg amivel igazán megmutathatom magam...
-Mit? Melyiket? Azt hogy mennyire gyönyörű vagy, azt hogy mennyire lángelme vagy azt, hogy mennyire egyedien és lehengerlőn fejezed ki magad?
Mosolygok, mmm, megfogtam, hogy elpirult! De vannak még szinonimák, mondom még ha kell.
-Miért ne? Egyesével vagy páronként más, mint egy nagy tömeg, amin tapintható a hangulat, a mozdulat, teljesen más Reeven, majd nézd meg.
Szerintem az még feküdne is neki.
-Örömet okoznál.
Mosolyodom el, húzom magamra ölelni, ha tényleg befejezi a kedvemért az nagy szó, tudom én.
-Nem, csak azt, hogy kiábrándultál a nőkből. És miért baj, ha bebuzultál, talán le akarsz cserélni valami cafkára?
Most mondja, jó lenne tudni...
-Bizonyosan nagyon felkapott lennél, de akkor teljesen felesleges azzal befutnod vagyok Neked, nem gondolod?
Nézek félre, de komolyan, mi értelme lenne akkor?
-Igen.
Nézek rá dacosan, az egyetlene akarok lenni, ebből a szempontból igen.
-Ő az egyetlen, akihez semmi szexuális közöm nincs. Eric?
Ez inkább meglep, végig kell gondolnom.
-Hogy csábítottad el?
Nem tetszik ez nekem, de nem azért amiért gondolja. Óvatosabb is lettem, Eric... nagyon nem az a kategória mint én, sokkal inkább mint a drága Sebastianja! De remélem csak rávette feküdjenek le, Eric jó parti, nem sajnálom Tőle, de... furcsa.

_________________


Felix Kaleolani




A mámor kell nekem, mi legfájóbb gyönyör,
Szerelmes gyűlölet, mi frissítőn gyötör
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom

TémanyitásTárgy: Re: Utált nap... - Reeven-Felix   

Vissza az elejére Go down
 

Utált nap... - Reeven-Felix

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

 Similar topics

-
» Kapj le! - Louis és Reeven
» Nyuszi hopp... Sam-Felix-Eric
» Egy póz nem póz... - Joshua&Felix
» "Pörgés" Reev és Felix

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: Lakások, házak, otthonok :: Archívum-