Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

» Rangsorolások (Noel és Tami)
Vas. Okt. 02 2016, 14:41 by Kőrösi Noel

Top posting users this month
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Reeven Callagher
 
Samuel T. Collins
 
Quentin Collins
 
Felix Kaleolani
 
Kensington L. Lockwood
 
Suzanna Crystal
 
Sebastian McBridge
 
Kőrösi Noel
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Ajánlat először, másodszor... - Reeven-Eric

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2
SzerzőÜzenet
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1217

TémanyitásTéma: Re: Ajánlat először, másodszor... - Reeven-Eric   Szer. Aug. 24 2016, 20:12

Micsoda megfontolások vezérlik őket!
- Mindent lehet, csak akarni kell, mert a meggyőződései irányítják az embert, de ha neked az az álláspontod, nem lehet meggyőzni és Sethtet sem tudtad eltávolítani...ja, hajlok arra, hogy ne lássak rémeket az árnyékodban
Hunyorom rá azért elég rendesen.
- Tényleg rondán tud nézni, ha valami nem úgy alakul, ahogy eltervezte
Mosoly kanyarodik ajkaimra, jó, hogy ki tudom dumálni valakivel.
- Jaaa, hát igen. Azt hitted beteg? Ő? Én el nem tudom képzelni, hogy bármi baja legyen. Milyen, amikor beteg? Még nyűgösebb?
Ezt tudom elképzelni, de Eric elmondása alapján lehet, hogy hősködő típus? Ha több ideje fogunk együtt élni, talán majd tapasztalom, bár ha nagyon vigyáz magára, akkor nem egyhamar.
- Tudom, különleges...lény
Más, mint az emberek, úgyhogy nem akaródzik ezt a szót használni rá.
- Valamennyire biztos élvezi! Aha, biztos ez is benne van, hogy megjelenhetnek mellette, meg odavannak érte, magát az aktust is szereti, ezek tutira közrejátszanak. Azt mondod?
Látványosan elgondolkodom, de nehéz elképzelnem a szituációt, én nem vennék magamnak kurvát.
- De nem látszik rajta, ő az örökké fiatal marad-típus, tíz évről beszélsz ráadásul, hol van az még? Én akkor is kiráncigálom a grabancánál fogva ebből az egész kényszerű szarból, nem jobb lenne, ha ő fizetne értük? Ha ennyire szereti a változatosságot, megoldható...
Kicsit fintorgok, szar érzés, hogy nekem ő tökéletesen elég lenne, én neki nem. Megérné neki, mert a többit ráhagynám, lehetne festő, hiszen...ezek a bizonyos, megkapható dolgok nem okoznak gondot, tudom, hogy csak idő kérdése.
Úgy tűnik Eric nincs oda a mellekért, de fura! Kinevetem
- A tejeszacskóra gondolsz? Látszik nem nyünyürgetted eleget. Jó fogdosni, baszki nem vagy semmi, én kézzé változnék alatta, csak hogy tartsam, ahogy lötyög
Nevetek, dehát ezért ő a meleg, én meg a nem teljesen, ez van.
Azt mondja eléggé uni, szóval mázlim van, biccentek, kurva nagy bajban lennék, ha nem fogadna magába.
- Udvarolni kell neki, beszarás. A manipuláció a nők ismertetőjegye, de majd igyekszem.
Mert ez olyan. A csajok szokták megfűzni a palijukat ilyesféle praktikákkal: úúúú de izmos voltál azon a képen tavaly nyáron és képesek elmenni kondizni bazdmeg.
- Ennyi bele, ha már kifogott egy másik dominánsat
Bakker, nem hiszem el, hogy ezeket a szavakat használom egy diskurzusban. Az általános dolgon biccentek, viszont úgy tűnik, ami Felixen keresztül megy Ericnél köt ki.
- Ezeket is elmondja? Mivel lepem meg, vagy mit gondolok? Akkor...beszél rólam?
Ez viszont kellemes meglepetésként ér, meg is üt, olyan, mint a Felix ad az egyik oldalon, s elvesz a másikon, mert elég izé, hogy nem bírja megőrizni a dolgaim, de...én is elmondtam Sebastiannak róla sok mindent, ha szere...izé vagy, valahogy ki kell mondani. Felix viszont nem az...ezen kurvára el kell gondolkodni, mert akkor Eric mindent tud? A 13 évest, hogy én izé...és basszus! Megismerni?
Nem sokan akarnak megismerni, utoljára Josh utasított vissza.
- Ezt gondolt át, én sem ismertelek téged és el kell ismerem...sokkal jobb fej vagy, mint amire számítottam.
Vallom be szájelhúzva, de bevallom!
- Hm...nem félek, mert azt nem tudok, mint bizonyára hallottad. Igazából csak bosszantó "ne már" hogy tudsz rólam mindent érzést, pedig nem is ismersz, eddig Seth számba vettelek, ne haragudj, nekem az kevés, ha valaki azt mondja jó fej vagy, meg kell róla győződnöm.
Vigyázni Sebastianra...
- Ő valahogy más, nem szorul rá, most iszonyat szerelmes egy hapsiba, aki vallásos, ezzel szerintem mindent el is mondtam, de sikeres a munkájában, ha meg átbasszák szerintem nem veszi észre és nem veszi magára.
Gondolok itt ilyenekre, hogy diákok a jobb jegyért, merthogy a munkájában is sikeres. Igaz, Liával megszívta, de én vetem rá ezért az utolsó követ. Mindenesetre szemmel tartom, ha bárki kihasználná, kicsinálom, tiltó listára kerülne az illető, a hallálistát sem úszná meg könnyebben. Bár eddig Seby istápolt engem, ezt nem teszem hozzá.
Összeráncolom a szemöldököm.
- Én nem hittem neki, kevés emberrel jövök ki
Vallom be, mostanában Leo az, akivel jól elvagyok még mint haverral, talán Luival (Sebyn és Felixen kívül)
- Igen, tudom, de valahogy...
Nem, nem tud kiábrándítani, hogy Felix manipulatív...
Kicsit elmosolyodom, nem hinném, hogy Kale féltékeny lenne ránk.
- Örülne neki, ha jóban lennénk, bár aztán érezné a hátrányait és igen... azt az arckifejezést, mikor rájön, milyen veszélyes ez, megörökíteném!
Röhögök fel. Már épp beleélném magam, hogy na, az jó, mikor kér érte valamit. Hátrébb hőkölök és döbbenten pislogok rá. Ez a valóság, az üzlet, az üzlet.
- A helyet és a pózt te választhatod meg
És igen, sikerül magam kurvának éreznem! Főleg ahogy végignéz rajtam...basszus. Igyekszem nem zavarba jönni, ha már eladom magam, közben pörög az agyam rendben van-e így. Felix biztosan azt mondaná ez a természetes útja a dolgoknak, vagy hogy igazából ez is volt a célja. Eric szimpatikus figura, az ágyban találkoztunk először... más vagyok, mint ők. Más, mint Sebastian és JOsh, ez inkább az én világom, mint az ártatlanság...mégis, valahol hülyén érzem magam. Szerencsére ez nem látszik. Ilyesmi lehet neki... Tudnám kívánni a másikat, mégis ezzel fizetnék, hát... ez ilyen. Ilyen. Nem tudom megmagyarázni. Felnevetek, haza vitt-e volna.
- Ha kellően elkápráztatsz, megtarthattál volna, de amúgy igen, kifosztottalak volna, vagy legalábbis a kp-d viszem, mert túl hosszú távra sosem terveztem.
Feelinges, amit mond, értem miért szereti és ha nem lenne a közös ismerősünk.
- Ja, hosszú lenne, de kösz
Felix miatt nem, talán tudja anélkül is, hogy kimondanám, viszont, ha nem kérdez rá annyiban hagyom.
Hallgatom az ízlését, a frizurán kacagok, mert milyen már...frizura. A mosoly és a segg legalább, de frizura. Kész, én leragadok itt. Nem vagyok túl magas, teljesen közepes.
- Nem gondolkodtál a fodrászaton?
Igen, én leragadtam. Megpróbálok nem nagyon röhögni a nőgyűlöletén és hogy ennyire nem bírja a vezetési stílusomat.
- Ja nem, ez agybaj, semmit nem érzékelek, simán beleugranék egy szakadékba, ha nem tudnám, hogy nem tudok repülni
Magyarázom, tudom, fura, de élő orvosi csoda vagyok. Azért figyelek rá, de ennyitől csak nem hány be egy tengerész! Kivezet az "elsőhöz" kicsit meglep, mert nem a megszokott, könnyed, vidám-Felix kép.
- Hát ez tényleg nem semmi. Van benne valami borzasztóan letaglózó és misztikusan magával ragadó. Reményt, érdekes, mindenesetre tök jó, hogy így fel tudtad fogni és rendbe hoztad a dolgaid.
Futó mosoly rá, érdekes és érthető
- Rögtön sikerült megvenni ezt a lakást, vagy nyomorogtál?
Mert nem tudom elképzelni a nyomorgó Ericet. Közben megyek, amerre vezet, ha már festmények mutathatna tőle többet.
- Csak Felix képei vannak, vagy más festő képeit is megvetted?


_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Eric A. Blake
Életkor : 29
Foglalkozás : Másodkapitány
Hozzászólások száma : 154

TémanyitásTéma: Re: Ajánlat először, másodszor... - Reeven-Eric   Szer. Aug. 24 2016, 21:12

-Annyira nem ismerem Sethet, hogy kellőképp visszatetsző legyen Felixnek, de nem is akarom, ami azt illeti. Amíg nem látom addig jó. Ó, ne az árnyékomban keresd a rémeket, túlzottan adná magát a sötétben keresni!
Vigyorgok galád mód, de mint sejti valószínűleg (ha nem most, akkor később), nincs okom keresztbe tenni Neki, amíg Ő sem tesz nekem. Felix ronda nézéseire bólogatok, hogy igen, tudom.
-Agybeteg. De nem az, csak bosszúálló és szereti a szexet. Amikor beteg? Hmm, kedves.
Ráncolom a homlokom, mert azt hiszem, ez a legtalálóbb szó, ami eszembe jutott.
-Lény... na igen!
Nevetek, érdekes megfogalmazás.
-Igen, elég magamból kiindulni. A nők is hiúak, fiatalabbat választanak, hogy éreztessék, van ennyi pénzük, a naivabbak, pedig hogy el hiszi bárki is, önmagukért választotta őket a fiatalabb férfi.
Felix lassan kiöregszik, pár évet adok neki.
-Ő sosem fizetne a szexért. Elvi kérdés. Ne sértsd meg ezzel. Amúgy valóban fiatalos, 25-nek is el tudja adni magát, de meddig?
Nincs az 10 év, mint Reeven állítja.
-Undorító...
Mondom a mellekre, tejeszacskó, a megnevezés is taszít. Aztán csak jobban fintorgok.
-Néha annyira nem értem a férfiakat se...
Szörnyedek el, tartani egy mellett meg fogdosni... kiábrándító.
-Ó, inkább az intelligenseké. Vagy annyira intelligens, meglásd, jó játék! De... igen, nem tudsz annyi bókot mondani Neki, amire azt mondaná, sok vagy elég.
Nevetek Felixen, egoista.
-Mióta megismert... Te voltál a fő témája, főleg, hogy Mira elment, Sethet meg utálom... kapóra is jöttél Neki. De már nem emlékszem, az elején nem figyeltem, mint említettem. Csak pár dologra, minthogy dalokat írsz, fényképezel, tanulsz, kitagadtak, fura a humorod.
Vigyorgok rá, mert Felix elmondásai alapján nagyon meghökkentő dolgokat tud benyögni a mellettem sétáló, amikor olyanja van.
-Áh, ezt bóknak veszem. De mi a megismerkedés lényege, ha nem az, hogy ismeretlenekből ismerősökké váljunk, hm? Na meg aztán még akármi lehet!
Nem akarom átgondolni, megtettem már, szívesen megismerném.
-Lenyelem, de csak mert már nem gondolod így. Seth... elég bunkó kijelentés, tudva mennyire rühellem... na mindegy. Mindent valószínű nem tudok, de ha elmondasz dolgokat, tudni fogod, tudtam-e már vagy sem. Teszteljük?
Vigyorgok, ismerkedős orosz-rulett!
-Hm. Vagy csak olyan könnyed, hogy lepereg róla. Főleg ha szerelmes, akkor a metro is azért jár, mert épp szerelmes, a víz azért folyik a csapból, mert szerelmes...
Nevetek játékosan, mert a szerelmes emberek szórakoztatóak.
-Mert makacs vagy és tüzes.
Vigyorgok mint egy választ adva, miért nehéz vele. De látszik, ez engem nem zavar. Felix után? Érdekes is lenne.
-Oh, nem kétlem hogy örülne, főleg ha szex terén is egyszerre lehetne velünk, szereti a hármast. Ne vedd magadra, én jobb szeretem a kettest. De mindenképpen fotózd le azt a pillanatot és mutasd meg!
Kiraknám azt is a falra, haha! Aztán vigyorogva megkérdem mit ajánl azért, hogy bemutassam pár embernek, de a válasza látványosan meglep. A testét ajánlja? Nem mondom, csábító, bár kissé zavarba hoz.
-Felix fiúja vagy... nem szólna érte de... nos.
Kínomban nevetek kicsit és beletúrok a hajamba.
-Már voltunk együtt, azt hittem más jellegű dolgot ajánlasz de... szó se róla, szívesen elfogadom ezt is. Ha nem eszel meg közben...
Mosolygok, mert eléggé harapós az úrfi, de álszentség lenne azt mondani, nem örülök az ajánlatnak. Élveztem vele az együttlétet, kettesben még jobb is lenne úgy sejtem. Ő domináns ráadásul, ott sem lenne baj... de meglátjuk, amúgy is csak poénból vetettem fel, nem gondoltam hogy ilyesmit ajánl.
Később már a hajléktalansága kerül szóba, szerencsére régi történet.

-Na ez az, erről beszélek. Túl sok energia egy csipetnyi jóért. Én tartósat kerestem mindig is.
Én nem vagyok a komoly kapcsolatok ellen, sőt, de ha van egy lehetőség szoktam élni vele.
-Talán majd egyszer.
Mert ki tudja mit fúj elénk a szél, lehet egyszer eljönne.
-Nem, nem vonz, én csak beletúrni szeretek a másik hajába, egyebet csinálni vele nem.
Vigyorgok, mi baja a frizura szóval? Nem szeretem, ha csak úgy bozontos az ember feje... vagy kopasz.
-Sokkal jobb...
Már az, hogy ez agybaj és csak a felfogó képessége miatt élünk még. Hogy adtak Neki jogsit? Szűz anyám...
-Sok idő volt, de jobb így. Neked is jobb lesz. Vagy már most is jobb.
Simogatom meg a hátát míg Felix első képét nézzük, mert hasonló-szerű cipőben voltunk, kitagadás, Felix, a melegség dolgai, munka, lakás...
-El kellett adnom nem kevés dolgot a gyűjteményeimből, ebből lett a lakás és a kocsi és annyi pénz, hogy spórolva megéljek egy darabig. De később szereztem más értékes festményt, képet, szobrot, könyvet... nem bántam meg.
Magyarázom, hogyan tudtam jó móddal indulni kitagadás után.
-Más képei is vannak, ez még Felixé. Ez itt egy Gilbert nevű férfié. De főleg Felix képei vannak itt, szeretem ahogy fest.
Vezetem körbe, megmutatva őket, a hálóban is van, ott is mutogatom. Van egy mappa, abba vannak a vásznak, mindent nem tudok kitenni, onnan is mutogatok.

((Még pár kép Felixtől: Kép1, kép2, kép3, kép4, kép5))

_________________
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1217

TémanyitásTéma: Re: Ajánlat először, másodszor... - Reeven-Eric   Pént. Szept. 02 2016, 20:02

Érdekes elgondolás, hogy túl egyszerű lenne, ha éppen benne látnék ellenséget, úgy tűnik Eric nem szereti a klisét, éppen olyan válogatós, mint Felix. Biccentek
- Úgy tűnik te szereted becsapni, szebben megtéveszteni az embereket
Ezt nem azért mondom, mert negatív, sokan megérdemlik.
- Valamennyien betegek vagyunk egy kicsit. Kedves? Ezt milyen kontextusban érted? Mondjuk ha vírusos fertőzése van kedvesen nyomja az ágyat, vagy a wc csészét?
Felröhögök, tud kedves lenni én tudom, de betegnek fizikailag még nem pipáltam. Erre is fel kell készülni.
A lénnyel egyetért, megmosolygom, az.
Ezt a kiöregedést nem bírom átérezni.
- Azért vagyok én, aki majd megteremti neki az anyagi biztonságot. Vén rockerek is vannak, én nem öregszek ki, de egyébként szerintem nem is leszek vén.
Rázom meg a fejem. Néha nem tudom mi tartja még egyben a testem... Még ha vigyázok is...
- Ja, kösz a tippet. Elég kusza nekem ahogy ehhez az egészhez áll
Vallom meg, nehéz kibogarászni most akkor mi a franc van.
Eric mellundorát csúnyán kikacagom és megkapom, hogy nem érti. Vállat rántok, nekem bejön, lehet fogdosni és az jó.
- Ők se értenek téged, gondolj arra, hogy ez kölcsönös.
Vállat rántok
- Attól, hogy valaki nem manipulál, mondjuk tudatosan, még lehet intelligens. Tudod pl én naivan azt gondolom lehet kedvelni szimplán a személyiségemért is.
minek ide annyi manipuláció?
- Vigyázni kell ezzel, mert ha elkapatod, az sem jó.
Mutatok rá, főleg, ha nem elég neki.
Érzem, hogy ez jól esik és valamennyire zavarba hoz, próbálok nem túl lelkesnek és izgatottnak tűnni.
- Az újdonság varázsa
Ő is mindig ezt mondta, érdekes voltam neki, mert új "voltam" Viszont felkapom a fejem és vágok egy fintort
- Fura a humorom?
A fejem visszatér a normális kifejezésbe
- Vedd is
Több bókot egyelőre nem kap.
- Olyasmi, bár ebben te vagy a profi, te szeretsz ismerkedni állítólag. Bármi? Optimista vagy
Eresztek meg felé egy gonosz mosolyt.
- Tudom, senki sem mondta, hogy kedves, illedelmes és visszafogott vagyok.Azért remélem nem tiportam beléd, rakd te is múlt időbe a dolgot
Lépjen túl, már nem gondolom, hogy olyan, mint Seth.
- Játszhatunk olyat, hogy állítunk magunkról egy dolgot és ki kell találni igaz-e, vagy hamis. De nem csak én, te is részt fogsz benne venni!
Figyelmeztetem, az ismerkedés kétélű dolog. Ha benne van, majd jelzi, vagy elkezdi.
- Talán
Rántok vállat a Sebyről lepergő dolgokra. Minden azért történik, mert szerelmes. Én ugye ennek nem örülök.
Megkapom a "makacs" és "tüzes" jelzőt, erre is megvonom a vállam.
- És ez ijesztő?
Ne vegyem magamra? Felvonom a szemöldököm, megrázom a fejem. Nem veszem.
- Te se vedd, de én is.Rájönne, hogy néha nem megkapni, amit akarunk csodálatos szerencse
Kis vigyor, aztán ajánlat, élvezkedve figyelem, ahogy zavarba jön.
- Igen, tudom, hülyeség, bocs
Egy pillanattal tovább felejtem rajta a tekintetem, aztán elkapom.
- Azt mégsem mondhattam, hogy írok hozzád egy dalt!
Nevetek fel.
- Mit szólnál először inkább egy csókhoz? Úgy vettem észre azt szereted... és becsszó, nem haraplak meg
Lehet elhamarkodott és túl rámenős ajánlat volt a durr bele dugás
Eric a tartós kapcsolatok híve...akkor jól beletrafált Felixbe.
- Akkor még nem voltam kész ilyesmire.
Nem voltam a tartós dolgok híve, az a kóma után jött és ahhoz is idő kellett, hogy beváljon.
Vele tartok-e a tengerre?
- Végülis nem lehet tudni
Felix egyszer ha felcsesz és lelépek tőle egy hónapra, muhahaha
- Akkor ebben is hasonlítunk, én is szeretek hajakat túrni, meg alapból a hosszú haj jön be.
Teszem hozzá nem mellékesen, de úgy tűnik neki is, már csak Felixből kiindulva.
Beérve aztán nézzük a képeit, megsimogat, de aranyos.
- Nahát milyen rendes vagy, ja, én is megoldom. Mostanában inkább azt gondolom csak a nem a megfelelő embereket találtam meg.
Rántok vállat. Az idő amúgyis sok gondot megold.
- Micsoda gyűjtő vagy. Hát valamit valamiért ugye, most már meg tudnád venni a saját céged is, nem? Vagy annyira gazdag nem vagy?
Tudom, hogy van mit a tejbe aprítania, de nemtom mennyire veti fel a pénz. Mindenesetre én is megsimogatom a hátát biztatóan.
Megyek közben vele, megnézem ezt a Gilbertet is.
- Nahát mennyire másképp fest! Sokkal jobban kiemeli a dolgokat, Felix festményei meg sejtetőbbek, elmosódottabbak, egész más a hangulatuk. Érdekes, hogy az emberábrázolásai mennyire másak, mint a tájképei...realisztikusabbak, van bennük valami álomszerű, mint az egész művészetében, mégis jobban ragaszkodik az élesebb vonalakhoz
Rápillantok, ő egyetért-e, vagy belém köt. A vásznakat is megnézem, aggódva vonom össze a szemöldököm.
- Szeretném, ha többet festene...Szerinted mit csináljak?

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Eric A. Blake
Életkor : 29
Foglalkozás : Másodkapitány
Hozzászólások száma : 154

TémanyitásTéma: Re: Ajánlat először, másodszor... - Reeven-Eric   Szomb. Szept. 03 2016, 00:59

-Csak annál aki kivívta az ellenszenvem.
Mint Seth. Őt akármikor csapdába csalnám és a háta mögött kiröhögném.
-Ezt nem bírom elmagyarázni... mert tud és sűrűn kedves, de... ha beteg igazából AKKOR kedves... szerintem fogod úgy látni valamikor, majd akkor megérted.
Vonok vállat, ez amolyan "tapasztalni" kell dolog szerintem, nem tudja elképzelni helyesen, amíg nem látta a különbséget.
-Elég ha a festői karrierjét segíted, akkor automatikusan afelé tendál majd, az az álma.
Megteremteni és a kezébe nem tudjuk adni, de segíteni benne apróságokkal, minthogy míg fest felhívja a figyelmét, hogy pihenjen, egyen, igyon, nézze meg friss szemmel, ilyenek, néha többet segítünk vele, mint hinnénk.
-Szerintem Ő maga sem tudja mit akar, ennyi év után se, ne emészd magad, engedd el.
Már a görcsölést a problémán, nem Felixet, értelmetlen dolgokat nem szoktam tanácsolni.
-Nem is akarom, hogy megértsenek, kerüljenek el, addig jó.
Ráncolom a szemöldököm, csak a nőkkel ne verjen az ég.
-Miért ne lehetne?
Hirtelen nem bírom követni, hogyan jön a manipulációhoz az a kijelentése, hogy azt hiszi furcsa dolog őt kedvelni.
-Szerintem nincs olyan. Én azt is próbáltam, meg se érezte...
Közlöm némileg szemrehányó hangon, telhetetlen dög ez a Felix.
-Meglehet, meglehet, de önszántából nem vált, mint látod. Igen, szórakoztatja, hogy furcsán reagálsz ha zavarban vagy vagy ha ideges vagy. Azt mesélte, az első szex előtt is megnevetetted, ami nála ritka, mert elönti az agyát a kéjvágy általában.
Bóknak szánja Felix is a jelzőt, így én is ekképpen pletykálom el. A bókon félszegen mosolygok, szóval bókol nekem?
-Igen, én nagyon szeretek. Igen, az vagyok, bár azt kell mondanom, rossz lóra nem szokásom tenni.
Somolygok rá, elvégre ismerem annyira, hogy kedveljem és Felixből kiindulva, nem lehet annyira antipatikus neki.
-Rendben,fátylat rá, ebben könnyen kiegyezem!
Bólintok, ha nem vagyok Sethes, a világ újra kerek.
-De honnan tudjuk, hogy mikor játszunk? Vagy innentől kezdjük?
Érezhetően benne vagyok, tetszik ez a játék, csak a kezdetek nehezek, min általában.
-Miért lenne ijesztő? Valakinek bizonyosan az, a szolid lelkeknek, de én például szeretem a határozottságot és a szenvedélyt.
Ergo, nekem nem ijesztő, érezni nem is értem, mire gondol. A vezetési stílusa ijesztő, de Ő maga nem. Ez a szerencsés dolog nem megkapni valamit a kis vigyorral sejtetni enged bizonyos dolgokat, amit valamelyest az ajánlata alá is támaszt, zavarba hoz vele.
-Nem, nem hülyeség, csak... tabunak érezlek miatta, holott... Ő ilyet sosem mondana és Ő elég szabad szellem, ha olyanja van bárkivel lefekszik. Szóval nem tudom eldönteni ez erkölcsileg mennyire... nos... érted.
Azt mégsem mondhatom ki nyíltan, hogy akarom, mert érezni pont Felix miatt vannak fenntartásaim, de csak miatta. Lehet élvezte az együttlétet velem, a sok ellenszenve ellenében is? Mi lenne, ha úgy feküdnénk össze, hogy kedvel? Ennyire vagyok hiú, hogy élvezem, ha tetszem.
-Pedig az is tetszene!
Oldja Reeven a hangulatot a dallal, amit nekem írhatna, de nevetek kicsit, jelezve, tetszene az ötlet.
-Ahm, igen, jól látod, élvezem. Ha nem harapsz meg, nos, eléggé kecsegtető ajánlat, elfogadom.
Egy csók az tényleg belefér, bár szégyellősebb lesz a mosolyom valahogy, ki az aki nem szereti a csókolózást? Igaz, Felix nem igényli annyira, de.... nála betudom szakmai ártalomnak.
-Most már készen állsz?
Érdekelne, Felix-e az oka vagy más, hogy már menne Neki a komoly kapcsolat.
-Nekem nem annyira a hossz, minthogy dús legyen... az annyira jó.
Teszem a szám elé pár ujjam, hogy hoppá, ez lehet túl érzelgős elszólalás, de ha egyszer annyira szexi és izgató egy dús hajba beletúrni!
Otthon már a képek felől érdeklődik, mutogatom ami van, készséggel, közben biztatom, hogy lesz ez jobb is, talán mert úgy érzem, az elmúlt időszak neki sem lehetett könnyű, Felixtől tudok is pár dolgot.

-Az nem kicsit fontos, valóban. Nekem csak Felix volt, nem is tudom, mi lett volna, ha nincs akkor mellettem. Örülök, hogy melletted van.
Mosolygok rá, mert tudom, hogy Felix jó támasz nehéz időkben és ha csak a tehetségét nézem, akkor is kár lenne, ha nem bontakozhatna ki, de így hogy kedvelem, amúgy is.
-Saját cégem? Mire gondolsz? Van bérelve helyiség a műkincseknek, vagyontárgyaknak, de nem cég szerűen csinálom. Én csak.... egyszerű műgyűjtő vagyok.
Igen, gazdagabbnak mondhatom magam, mint az átlag, de nem tudom pontosan mire gondol. De simogatása jól esik, mosolygok is rá.
-Igen, álomszerűen fest Felix, azért szeretem. Igen, azt mondta egyszer, hogy a mozdulat és a hangulat visszaadható elmosódottabb ábrázolással embereknél is, de a karaktereknek csak a legfőbb mozzanata és az emberek túl összetettek ahhoz, hogy ez elég legyen, így abban már több kontúrt használ.
Bólogatok, hogy egyetértek, majd mivel az ágyon mutogatom a vásznakat kényelemből és helyhiányból, az ágyon ülve megpaskolom a térdét mosolyogva. Én is pont ilyen voltam basszus!
-Adj neki témákat, hangulatokat, amiket viszontlátnál a vásznon, vegyél neki egy-egy apró kiegészítőt, mint egyet, egy szín, akármi és olyankor lelkes tud lenni, folyton használja egy darabig, csak azért, hogy használva legyen, de ez mindegy, akkor többet fest. Szeret festeni, csak néha elfelejti, hogy mennyire.

_________________
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1217

TémanyitásTéma: Re: Ajánlat először, másodszor... - Reeven-Eric   Kedd. Szept. 06 2016, 20:05

Néma "o"-t formálok ajkaimmal, költői kérdés, vaj'én kivívom-e majd, ráadásul Eric aggodalomra ad okot, mert befolyással van Felixre, ráncolom a szemöldököm, végül úgy döntök, nem válaszolok, hanem megjegyzem magamnak, nem árt vigyázni vele, annak ellenére, hogy kiderült, sokkal érdekesebb, mint amire számítottam.
(kell egy Felix betegen játék!)
Nevetve megcsóválom a fejem, nagyon kééész.
- Nem akarom, hogy beteg legyen, de rohadtul érdekel.
harapok ajkamba, érdekes ilyen infókhoz jutni Felixszel kapcsolatban.
- Igazad van, azon leszek
Futó mosolyt kap, majd adok neki témát, ösztönzöm, ahogy tudom, nem jó ez az én vehemens hozzáállásom, hogy szakítsuk el a munkájától, valahogy az Ericé kifinomultabb, logikus lenne, ha én is ezt a gondolatmenetet követném.
- Jól van, megintcsak ott a pont
Feltartott hüvelykujjammal "lelövöm", aztán elfújom képzelt fegyveremről a nem létező füstöt, ajándékba kap egy sármos kacsintást a cawboytól.
Ericen és a nőkön felröhögök, na erről kéne dal! Rezgő csöcsök, hányalom - micsoda cím, már költöm is fejben.
- Tényekkel, nevekkel tudom alátámasztani mekkora fába vágod a fejszéd, ha kedvelni akarsz.
Bár ő máris túl sokat tud rólam, de hogy pontosan mennyit...Jó lenne kideríteni.
Erre is jó lesz a játék.
- Jaj már, nincs lehetetlen, tuti van olyan szirupos baromság, amivel ki lehetne akasztani. Te félistenkegyelmű, orcád, mint a pillecukorfalat, mannát eszel, bársonyt kakálsz, illata akár a százszorszépeké!
Röhögök és még én ütközöm meg a fura humoromon.
- Őőőő eléggé zavarba tudott hozni, néha még mindig képes rá
Ismerem el szégyellősebb félmosollyal, kicsit mintha bazsalyognék.
- Meglátjuk Eric... Felix mindig azt mondta nekem, várjuk ki a végét és tényleg akkor kaptam teljesebb képet, mikor hátravonszolta a lányt...
Megborzongok és elharapom a mondatot, nem akarok erről beszélni, erre gondolni, ehhez képest felhozom, na gratulálok magamnak. Vissza kéne térnem az érdekes humorú részhez.
- Hamarabb ki lehet engesztelni, mint Felixet
Állapítom meg vigyorogva, aztán lekapom róla átható pillantásom, direkt úgy csináltam, mintha most belé néznék, a megismerkedés kölcsönös ugyanis.
- Kezdem én. El kell döntened, igaz-e, a következő állítás: Szeretem a kakaót
Valami egyszerűt mondok, terveim szerint úgyis hosszúra nyúlik még ez a fajta ismerkedés és idővel majd bekeményítünk. Most már sehová sem sietek.
- Te nem vagy szolid lélek?
lehet csak ez a baj, csak a szolidak nem bírnak elviselni... Nem is értem minek próbálkoztam náluk.
- De helyes, a szenvedély jó
Dicsérem szenvedélyes suttogással, ha már témánál vagyunk.
Aranyos, hogy zavarba jön, élvezettel figyelem.
- Igen, értem, mire gondolsz, bennem is ilyesmi van, de tény, hogy ő még örülne is neki...
Téged soha nem bosszantott ez? Hogy bármit csináltál, nem volt féltékeny? Bár...nálam az volt, Sebastiannál. Meg sem mondtam még neki, hogy nem szeretem.

Kezd elpárologni, most hogy ilyen boldog Joshsal és kezdem emberként, többletek nélkül szeretni, mint egy tesót, persze a csók belefér...
valahol jól esik ez az egész, hogy ennyire kiakadt, még ha kockázatos is volt.
- Eric és a nők! hetero ellenes lenne
Nem hagyhattam ki, ha már szóba került ez a kitalált ének.
- Igyekszem majd visszafogni magam.
Félmosoly, de minek dumálunk róla? Hirtelen elé lépek, s puhán ajkaira simulok, nyelvem, ha hagyja óvatosan bebocsátást kér, de mielőtt még elkapna a szenvedély, ajkára csókolok, s hátralépek tőle. Csak éppen megízleltem, pont annyira, hogy felizgassam vele.
- Ez volt az előleg
Siklanak le simogató ujjaim az acán.
- A Kóma óta úgy gondolom tartalmasabb lenne az életem, ha kötődnék, csak az első ilyet rohadtul bebuktam.Pont beleestem a saját csapdámba.
Fújok ki egy kis, feszült levegőt.
- Érted, az volt, hogy 20 év kellett, mire elhatároztam, nyitok, plusz egy kóma másfél évig, és az unkatesóm hogy reagált az eredeti énemre? Aki kötődni akart volna hozzá lelkileg? Hogy neki az kell, aki régen voltam, aki csak énem egy megjátszott, legyőzhetetlen része volt. Ja és, hogy neki túl sok a nyomorom.
Most már kevésbé dühösen, de még mindig zaklatottan beszélek róla.
- De biztos ezt is tudtad
Rántok vállat.
Mintha zavarba jönne, hogy a dús haj tetszik neki, nem értem miért, megtúrom a sajátom.
- Teljesen érthető, nekem is az tetszik
kalandozik tekintetem az övére.
- Hm, ez rendes tőled. Melletted is ott van amúgy
Közlöm lazának tűnve. Most már nem bánom annyira, csak kezd furcsa lenni...

- Azta, saját helyük van? Szóval üzemeltetsz egy modern kincstárat?
Nézek rá "wooow" fejjel.
- Én arra a cégre gondoltam, amit örökölnél, hogy most már meg is tudnád venni és eladni, vagy annyira nem vagy gazdag?
Kérdem, remélem nem túl személyes kérdés.
- Hm...igen, nekem tetszenek az emberábrázolásai is. Rólad van képe? Azt is szeretném látni.
Ülünk az ágyán, paskolgatja a térdem, megint jó tanácsot mond.
- Kösz, igen, az lesz... Tudod múltkor kicsit úgy mondta, mintha miattam lenne, hogy el kell tartania. Nem akarom... Úgyhogy! Mutass be, akinek csak tudsz!
Adok neki még egy kis előleget, most a szájára egy cuppanósat, hogy aztán vigyorogva fürödjek a reakcióiban.

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Eric A. Blake
Életkor : 29
Foglalkozás : Másodkapitány
Hozzászólások száma : 154

TémanyitásTéma: Re: Ajánlat először, másodszor... - Reeven-Eric   Kedd. Szept. 06 2016, 21:33

((OKé, a mostani után betehetjük ha akarod Very Happy))
-Megértelek, én nem kívánom, hogy beteg legyen, de legalább megismernéd azt az oldalát is. Egy enyhe megfázás könnyen bejátszik, ha nem figyel, vagy elvonod a figyelmét mikor fürdik és jön egy szellő...
Ártatlan vállfelhúzás, elrejtett mosoly, majd utóbbi kiszélesedik.
Próbálom csitítani, hogy maga alatt vágja a fát, ha Felixre rá akarja erőltetni az akaratát, de úgy fest megérti, mert ez a mosoly, ez tényleg igazi jutalom, élvezkedem is magamban rajta.
A nők már más téma, ah...

-Akkor ezzel már elkéstem. Kedvellek. Oppá.
Mosolygok rá ártatlanul, apró sóhajjal, hogy hajjaj, bajban vagyok, de csak vigyorgok. Nem gond, ha lehetetlen, Felix szerelme sem volt kisebb akadályszintű.
-Uh... ettől csak azért hánynék, mert giccs, de Őt ismerve rávágná, hogy "Tudom, de szebben is megfogalmazhatnád", vagy hasonló.
Nevetek, Felix és az egoja...
-Tényleg? Lehet ezzel szórakozik, kinézem belőle.
Vigyorgok, amilyen szemét Felix szerintem biztos, hogy néha direkt mond olyat vagy tesz, amivel kivívja Reeven zavarát. Bár ahogy elnézem ez Reevent egyáltalán nem zavarja.
-Vannak kényes szokásai...
Tudok róluk, de mégsem próbáltam hatni rá. Nem lett volna értelme...
-Engem? Sokkal...
Röhögök fel, nálam nem kell Canossát járni, elég azt mondani bocsánat és ennyi. Már ha őszinte a dolog, anélkül mondhatja az ember, lepereg.
Aztán jön az ismerkedős orosz rulett, nekem az, így fogom hívni, mert tetszik a veszély benne, hogy felfedjük magunk.

-Miért ne szeretnéd? A vaníliát nem szereted.
Somolygok, igen, ezt pont tudtam róla, mert Felix meg eléggé szereti, így nyafogott egy sort mit vegyen ami édes, de nincs benne egy csöpp se. Ahh, sokat tud nyafogni...
-Hm... Állítólag nagyon jól táncolok.
Na vajon igaz-e? Ha már bemelegítünk, nekem ez jutott eszembe.
-Szolid? De, nem tartom magam rámenősnek vagy akaratosnak. Miért?
Szerintem szolid vagyok, ha nem is totálisan, de szolidabb mint Ő az is biztos. Amikor meg suttog a szenvedélynél, nevetek, de tetszik, félek leolvassa az arcomról, így igyekszem elvonatkoztatni. De nehéz, mikor azt veti fel, lefeküdne velem (azért hogy támogassam a karrierjét mondjuk, de szerintem most nem ezen a lényeg)
-Nem is próbáltam azzá tenni, elég volt azzal küzdeni, hogy én ne legyek az... egy idő után elmúlt. Féltékeny volt? Tud hepciás lenni, ez tény, főleg, ha úgy érzi már csak második...
Csóválom a fejem, de érdekes információ, meg kell hagyni.
-Ajh... jó visszaszívom.
Forgatok szemet, nem ilyen dalra gondoltam, valami romantikusabbra, vagy játékosabbra, szenvedélyesre, de ez... ez... ah.
-Hah, jól van!
Félrenézek, azt hiszem gúnyolódik, ez bánt, de inkább próbálok nem foglalkozni vele. Nem is tudok, mert hirtelen terem mellettem és csókol meg. Érezhetően megszeppenek és esetlen nyitom el a szám, így mire komolyabban belejöhetnék már lép is el. El is vörösödtem, ez most mi volt? Előleg... ó kössz basszus.
-Khm. Megfelelt.
Ne már, erre nem számítottam Tőle, bár a simogatása, ha futó kaland is, lágy mosolyt csal az arcomra. Akkor komolyodom meg, mikor a kötődésről beszél.
-Erről Felix is mesélhetne. De túl kell lépni ezen Reeven, kötődni jó dolog, nem leszel egyedül, lesz egy biztos pont az életedben. Szerintem anélkül csak hánykolódunk lassan elszáradó falevelekként a szélben és egyszer csak hirtelen esünk le valahova hogy ott rohadjunk el... nem jó az.
Lehet nem a leggyönyörűbb hasonlat, de érezhetően én nem szeretek egyedül lenni.
-A szüleim is ilyenek. Mikor elhatároztam, hogy felvállalom, hogy meleg vagyok, hogy nem tagadom meg magam, akkor csak azt kaptam, hogy meg se forduljon a fejemben, mert igenis csak finnyás és divathajhász vagyok, hogy nem keresek magamnak egy nőt. Hogy ne szánakozzak, ne legyek ennyire életképtelen, legyen valami férfias kiállásom és nősüljek meg pár éven belül... Mintha csak döntés kérdése lenne, hogy meleg akartam-e lenni. Minél jobban erőltettem, hogy keressek magamnak egy lányt, annál taszítóbbá vált az összes. Szerintem nem mindig jó ötlet egy családtagban keresni a támaszt. Ők olyan...muszájból cselekednek. Nem mind, de... sokan.
Simogatom a tarkójánál, megértem, hogy nehéz, de muszáj próbálkozni, különben egyedül marad, mint én, az pedig nem jó.
-Igen, Felix mesélte. Nem kedveli azt a nőt, de mivel nő, nálam eleve nem indult sok eséllyel.
Engedek meg felé egy halvány mosolyt.
A haj téma már fesztelenebb, nem nehéz észre venni, Ő a félhosszú-hosszú hajat részesíti előnyben. Jó hír nekem.

-A barátom, azért vannak a barátok nem? Én hiszek a fogalomban, Felix hülye.
Nevetek fel, mert azok az eszement elméletek, hogy nincs olyan, hogy barátság, szerelem... kikerget vele a világból is!

-Persze, itt nem férnék el tőlük...
Ütközöm meg, mi ezen olyan fura? Kell a hely a műtárgyaknak.
-Áh, dehogy, annyira nem. Bár ha mindent eladnék, tényleg mindent, lehet meg tudnám venni, de kell a fenének... ha egyszer az enyém lesz, eladom a fenébe és befektetek egy hajóba vagy egy hotelbe.
Érezni taszít a témakör, de csak mert a szüleimhez van köze. Maga a pénz dolog nem zavar, a gazdagság relatív és hiába rabolnak ki, ha nem tudják kinek kell eladni a dolgokat az csak egy halom kacat lesz.
-Rólam? Van... főleg mikor alszom, arról sok van.
Mosolygok, hozok egy füzetet, amiben mindenféle rajz van arról, hogy alszom. Aktok javarészt, bár van ahol ruhástól aludtam el a fotelban. Míg ücsörgünk és nézegetjük a képeket elönti a lelkesedés, túlontúl ismerős, nem bírom megállni hogy ne adjak tanácsot.
-Csak mert szokja milyen gondoskodni valakiről, tetszik neki, csak megszokásból morog.
Mosolygok rá, mert én tudom, hogy élvezi és meg akar felelni ennek, Reevennek ne legyen gondja semmire. De segítek, persze, már eldőlt. A csókja megint meglep, olyan váratlan tudja bejátszani őket, komolyan. Meglep, de a vigyorát látva el kell vigyorodnom (mint a kisebb képen az aláíráson kb), de ráemelem a tekintetem, kicsit félreteszem a képeket és megsimítom az arcát. Ha hagyja odahajolok, kipuhatolva előtte, nem bánja-e, mert én nem szeretek úgy csókolózni, hogy nem biztos a másik a dologban, de ha picinyke jelét is adja, hogy áldása rá, akkor finom lepelként borítom ajkaim az Övéire és simogatom őket csók közben, megízlelve a lassú csókját, franciázva is. Ujjam a nyakára siklik és simogatom a vékony bőrt, tudom, hogy érzékeny a nyakára, szeretném, ha ellazulna, mert az engem is ellazít. A csókban nincs bűn nem? Ez a fizetségem elvileg, mert segítek, vagy hasonló. De el szeretném nyújtani, tény, felizgatott vele most is, ahogy idefele is. Lehet hogy Felix perzselően parázsló csókjaihoz szokott, de én a hűvösebb tengert képviselem, aki lassú hullámzással mossa el a kétségeket és füröszti meg az embert a lebegésben.

_________________
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1217

TémanyitásTéma: Re: Ajánlat először, másodszor... - Reeven-Eric   Vas. Szept. 11 2016, 20:29

(igen, akarom, nem is kérdés XD)
Kísértő dolgokat mond, de valahogy nem tudom elképzelni, hogy szándékosan rányitom az ablakot, hogy megfázzon. Bár van az a magatartás, ami fel tud cseszni, elgondolkodom.
- Meglátjuk.Nem akarom kínozni, csak egy kicsit...éppenhogy
Sunyulok, reménykedhetek a hideg időben, elvégre nem vagyok Sebastian, hogy sálat erőltessek rá, meg ilyen baromságok.
Kedvel, na baszki! Jó, nekem sem antipatikus... sőt, de a zavart vigyor most az én arcomra telepszik, pírral, mindennel, ami kell.
- Én sem utállak már...
Nézek félre egyre vörösebben, Felixen élcelődni könnyebb.
- Hihetetlen, nem? Pedig egy ilyentől simán falra lehetne mászni...
Felsóhajtok, kissé széttárom a karom.
- Igen, ez az egyik kedvenc hobbija.
De nem zavar...valahogy Felixben kevés dolog zavar, hiába röhögünk rajta.
Kissé elkomorodom, ahogy kényes szokásnak nevezi, amit gondolom kikövetkeztet.
- De mind betegek vagyunk valahol...ő is elfogadta az én baromságaim
Motyogom magam elé, talán csak nyugtatom magam, nem akarok erre gondolni. Rávigyorgom az engesztelésénél, legalább Erickel nem kell vért izzadni, jó hír.
A játéknál betalál, döbbent mosollyal csóválom meg fejem.
- Te tényleg sokat tudsz rólam...elég félelmetes
És új is a helyzet, bár félni nem tudok és magamban - valahol egyáltalán nem bánom a dolgot, ez pedig...meglepő.
Azt viszont véletlenül épp tudom, hogy baromi jó a mozgása, agyon lett ajnározva a hajlékonysága.
- Nem egész jól, hanem kurva jól, állítólag.
Velem nem fogja kipróbálni, az tuti, mert én falábú vagyok, rühellek táncolni. Az ágy jut eszembe, de próbálom elhessegetni, elvégre milyen lenne már Felix szeretőjéről fantáziálni, francba...nem segít, hogy voltunk már együtt, beharapom alsó ajkam, ahogy rápillantok. Lerí rólam mire gondolok...
Különben a következő kör meg az enyém.
- Kleptomániás vagyok.
Na ez nehezebb, pillantásom sunyibb lesz.
- Csak latolgatom, mennyire engedjem meg magamnak, hogy kedveljelek, ha már a szolidok nem bírják a búrám
Mondom karba font kézzel, mustrálgatva.
- Igen...én se direkt akartam féltékennyé tenni, egy féltékeny Felix nem vicces történet. Szóval küzdöttél, hogy ne legyél az? Veled is közölte, hogy ő nem lesz?
Kérdezem óvatosan, azt mondja elmúlt, kutatólag nézek rá, ha még szereti, miért múlt volna el?
- Rám sem vagy féltékeny?
Kérdezem könnyednek szánt hangon, vigyorogva, ezek a műmosolyok nagyon jól mennek nekem, tiszta élethűek.
- Aha, biztos ez lehet benne, hogy azt hitte csak neki jár, hogy szerelmesek legyenek belé.
Értek egyet legyintve, nem kell ennek akkora jelentőséget tulajdonítani. Aztán a daltól elveszem a kedvét, nevetek kicsit.
Próbálom húzni az agyát, megcsókolni, de úgy, hogy épphogy csak felkeltsem az érdeklődését. Zavarba jön és ez jól áll neki, egész kifejező. Kicsit felvonom a szemöldököm ezen a "megfelelten" mintha adott volna egy kettest.
- Egen, majd jól lenne leülni vele dumálni erről, de nem miattam. Hm...milyen kis költői vagy. Tudom, a fellegekbe repít, de ugyanakkor, semminek sincs akkora befolyása, mint annak a személynek, akihez kötődsz, s a leglátványosabb magaslatokból a legsekélyesebb mélységekbe tud taszítani, szóval azért kétélű a dolog.
De ezt biztos tudja ő is.
Megborzongok, hogy a tarkóm simogatja, kicsit hozzábújok, valahogy automatikusan...
- Hülyék voltak a szüleid és csak még jobban meggyűlölted a lányokat, mert erőltették. De tökös legény vagy, mert nemet tudtál nekik mondani és igenis bemelegedni. Tényleg divathajhász vagy?
Kérdezem kötekedős félmosollyal.
- Háh, kezdem én is megutálni a nőket. Persze ez nálam nem azt jelenti, hogy nem feküdnék le néhánnyal, de hogy többet akarjak, arra nem látok esélyt.
Biccentek, valamennyire osztom a nőgyűlöletét, mert rohadtul pofára estem minddel.
- Hahh, ugye milyen idegesítő? Nem létezik barátság, sem semmiféle érzééés, csak dugjuuunk.
Mondom drakulaszerű hangon hörögve, Felixet parodizálva. Barátok...extrákkal.

Meglepődik, hogy ez nekem meglepő, csak mosolygom.
- Olyan, mintha lenne egy kincstárad és ez menő.
Közelebb hajolok, nézem, miközben a kis vállalkozásáról beszél. Érdekes, én sosem vágytam gazdagságra, csak amióta Felixszel vagyok.
- Az szép. Ahá, értem, Eric Hotel, te tudod, én nem értek a cégekhez, szóval ja, biztos több értelme van.
Biccentek, róla kell kép, igen...hallottam róla, hogy a legtöbb alvó állapotban készült. Kíváncsi vagyok rájuk. Hozza is, alaposan megnézem az aktokat, jó alakja van, a rajzok is nagyon jók. Pillantásom el elkalandozik a vonalaim.
- Hát ez nem semmi...
Átfut az agyamon, hogy rólam tutira nincs ennyi. Ezzel nem győz meg, hogy megszokásból morog, akkor sem, ha ő jobban ismeri.
- Nem hiszem, hogy tetszik neki...de változtatok ezen, hamarosan.
Még akkor is rengeteg dobásom van, ha a zenészkarrier nem jön be. Eltökélten morranom ezt magam elé, aztán kap egy szárjapuszit, olyan jó kizökkenteni. Viszont...megsimogatja az arcom és igazán perverz a tekintete, olyan...izgató-félén, elnyílnak ajkaim, ahogy kiderül, mire készül, s a következő pillanatban már lágyan ringatózom vele a végtelen tengeren. Hűs és édes, inkább a Sebastianéra emlékeztet, mint a Felixére, az tetszik, ahogy a nyakam simogatja, ujjaim felkúsznak a vállán, s belegabalyodnak a hajába, tarkójánál simogatom. Nyelvem hullámzó, finom táncra kér az övével, nem zavar, hogy ez ringató, szeretem a gyengédséget, éppen annyira, mint a szenvedélyt, nem probléma lelassulnom, elmélyülnöm. Simulok, még ha érezhetően dominánsabb is vagyok, hiszen szeretem a csókok végét ajaksimulássá, csókolássá kanyarítani, de nem lesz gond, neki is hagyok teret, közelebb simulok hozzá, másik kezem derekára vándorol, érintéseim összhangban a csókkal lágyan ringatóznak rajta, bőre melegére vágyva.

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Eric A. Blake
Életkor : 29
Foglalkozás : Másodkapitány
Hozzászólások száma : 154

TémanyitásTéma: Re: Ajánlat először, másodszor... - Reeven-Eric   Vas. Szept. 11 2016, 21:32

-Egy kis megfázás nem a világ vége...
Csak meghűlne, nem kell tüdőgyulladást hozni a nyakára.
Azon, hogy már Ő sem utál mosolygok, na tessék, micsoda fejlemény! Kedvemre van, látszik is, ahogy a zavara is.

-Ő már csak ilyen.
Mondom ezt az egojára és a hobbijára is, rohadék, nem vitás.
-Én is övét. Senki sem tökéletes senkinek. Nem támogatom, de nem is fogom vissza. Néha elgondolkodom ez baj-e. De... szerintem senki sem vethet ránk követ, a szeretteinek sok mindent elnéz az ember.
Próbálom Őt is nyugtatni, nem csak magam, hogy ugyan tudjuk, Felix durva dolgokat csinál, mégsem teszünk semmit.
-Az a félelmetes, mikor Felix felhív nyavalyogva, hogy ugyan mi az amiben nincs vanília, mert így is alig eszel, de nem vehet mindig csak csupa csokoládés dolgokat... megunnád, és mi lesz ha megunod? Mittom én mi lesz, összedől a világ? Mintha nem lenne szád, hogy megmondd neki, unod, vegyen vagy főzzön mást!
Röhögök, a hangom is elváltoztattam aggódóra, míg Felix szavait adtam vissza. Kész az csávó, Reeven szerintem nem is sejti, mennyit aggodalmaskodik miatta. De szerintem nem árt, ha tudja, Felix hajlamos ezeket nagyon jól titkolni.
A qva jó mozgáson felnevetek, ez Felix volt, Ő szól belőle.

-Igen, szerinte jól. De egyszer elmehetnénk, tudok egy jó kis bárt a hetedik sugárúton.
Miért ne? Annyira biztos tud táncolni, mint Felix. De ahogy ránézek csak meglepődöm vigyorogva, csak egy pillanatra sütöm le a szemem, hogy újra ránézzek.
-Azt tapasztaltad, döntsd el Te.
Vigyorgok, kipróbálnám megint, kettesben, de... hasonlóan furán érzem magam emiatt mint Ő, ha nem is tudok róla.
-Nem, szerintem nem. Nem vettem észre, hogy őrjítő vágyat érezz arra, hogy lenyúlj dolgokat.
Bár fura, hogy ez jutott eszébe, gyanúra ad okot, de szerintem csak játszik velem.
-Sosem ettem még húst.
Nem tudom mennyire tudja, hogy vega vagyok, de talán nem is baj, ha megtudja.
-Azért, mert páran finnyásak, ne engem zárj ki!
Igazságtalan lenne a részéről, de emiatt nem fogom azt játszani, hogy rámenős vagyok.
-Persze. Buzdított arra, hogy míg a hajón vagyok szexeljek minél többet, persze ésszel. De nekem csak úgy nem megy... nem jó. Néha megteszem, de ha nem tetszik az illető, vagy nem eléggé kedvelem, akkor... teher.
Annál romantikusabb vagyok, mintsem lefeküdjek fűvel fával. Voltam bordélyban, de ott elhitetik az emberrel, hogy régi jó barátok, ha azt kérem. Felix is ilyen volt. Az más kérdés, hogy a végén tényleg azzá is váltunk.
-Kicsit. De ki lenne? Két dologhoz is van tehetséged, sokoldalú vagy és érdekes. Egyáltalán nem meglepő, hogy Felix ennyire ragaszkodik hozzád.
Mosolygok, de én őszintén. Igen, irigy vagyok Rá, de minek tagadjam? A csókja viszont nem kicsit lep meg, nem is tudom hova tenni, zavaromban is csak motyogva tudok válaszolni.
-Persze... de ez az ára. Ha a legmagasabb csúcsot akarod megmászni, számolni kell azzal, hogy leesel és összetörsz. Maradhatsz a dombocskákon, de az sosem lesz kielégítő.
Nekem legalább is sosem lenne az. A tarkója viszont vagy érzékeny vagy csak jól esik neki a simogatás, mert bújik, mennyivel másabb, hogy nem harap!
-Nem, nekik a melegség a sikk.. szerintük a híresebb emberek sem melegek, csak divatból csinálják, ahogy a hétköznapibb emberek is. F.szság. De.. kössz. Te is a saját lábadra álltál, a többi nem számít.
Se a szülei, se a rokonai.
-Nem csodálkozom rajta, de... ismersz annyira, hogy tudd, csak szidni tudom őket általában, mert ostobák, hisztisek, erőszakosak és drámáznak, csak mert nem gerjedsz be rájuk, mert nincs farkuk. Mintha azt hinnék annyira különlegesek, hogy majd miattuk leszek hetero, jesszus. Szóval naivak is és egoisták.
Én kifejezetten nem kedvelem a hölgytársaságot..
-Valami olyasmi. Lelki kapocsról prédikál, de abban sem hisz, hogy létezik a szerelem... hülye.
Mondom tömören összefoglalva, kicsit nevetve hogy Reeve játszik.

-Áh... hát... örülök, ha menőnek gondolod.
Menő... már a szó is fura nekem.
-Nem ez lenne a neve, elhiheted! De... egy meleg bár jó lenne nem?
Vigyorgok, testhez álló munka.
-Több év gyűjteménye, keveset vagyok itthon. De látszik is, ezen még csak 20 lehetek, ezen már 23.
Lapozgatok benne neki, az izmaimon és a hajamon látszik főleg, talán nőttem is pár centit, de ezt így nem látni szerintem.
-Hidd el, hogy igen. Fontosnak érzi magát tőle.
Kacsintok Rá, hogy nyugodjon meg, nincs ezzel baj, de azzal sem, hogy Ő is a saját lábára akar állni. Aztán... mivel megint lekap, megelégelem és elveszem a jussom, ha már így beígérte. Szerencsém van, mert nem ellenkezik, kellemesen meglep azzal, hogy igazodik, hogy lassú marad, hogy hömpölygünk az érzelmekkel, hogy keze a hajammal játszik és a tarkómmal. Nagyon kellemes, nagyon élvezem. Egyáltalán nem ellenkezem aztán, hogy közelebb jön Ő is, hogy keze már a derekamon van, tetszik, hogy határozott, hogy nem fél, de a csókolózást nem adom, mikor végére érne én elkapom megint, jelezve folytassuk a táncot, vágyom rá. Ahogy a keze a bőröm érinti belesóhajtok egy aprót a csókba, az én kezem is lesiklik a mellkasára, majd a combjára, piszézek vele egy keveset, hogy levegőt kapjak, de már folytatom is a csókot, érezni szeretném még a dús ajkainak simogatását, lágyságát. Bár érzem megemelkedik a pulzusom, száguld a vérem, ahogy megkívánom Őt. Most nem bír eszembe jutni, hogy talán nem kellene, elmos mindent az a könnyed puhaság, ami körül ölel általa. Ha akarnám se tudnám letagadni vagy eltitkolni immár előle, hogy tetszik nekem, hogy kívánom, hogy kedvelem. De nem is akarom.

_________________
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1217

TémanyitásTéma: Re: Ajánlat először, másodszor... - Reeven-Eric   Szer. Szept. 14 2016, 18:49


+16

Kissé megvonom a vállam, ilyen és ilyennek kell elfogadni, én bele vagyok zúgva szóval....
- Ez egy érdekes kérdés, mi a tökéletes, vagy létezik-e tökéletes, ha az ember maga sem az. Néha én is...aztán meg eszembe jut, hogy ő tanította, milyen fontos az, hogy elfogadjuk az adott esetben szeretett személy személyiségét olyannak, amilyen valójában. Bár akkor még nem gondoltam, hogy ez nem mindig lesz egyszerű...
A lánynál nehéz volt, különben nem lennének rémálmaim, nem igaz? Persze erről nem szólok, még a végén Felix fülébe jutna.
- Mihiii? Nem mondod, hogy ilyeneket csinál?
Röhögök, közben meglepődöm. Hihetetlenkedve meredek magam elé.
- De várj, várj, ő tényleg azon izél, hogy nem szeretem a vaníliát, vagyis hogy nem eszem...?
Nehezen esik le, meredek magam elé és rázom a fejem.
- Biztos mert nem akarja, hogy túl vékony legyek, az nem tetszik neki.
Hülye kis mosollyal az arcomon próbálok találni valamiféle magyarázatot.
- Egyébként biztos nem csak szerinte, nem szokott túlozni. Én meg a tánc? Nálam botlábúbb sáskával még tutira nem találkoztál.
Rázom meg a fejem, kizárt
- Max. ha leitatsz előtte
Kiskapuk mindig vannak, de én nem vagyok táncos lábú teremtés, még ha a bár sokat is sejtet...
- Hajlékony vagy és jó a csípőmozgásod, egen
Jelentem ki feszülő orrlyukakkal, belevörösödve. Csak kicsikarja...
Fogós kérdést teszek fel, hunyorgok rá, aztán biccentek.
- Igazából nem vagyok kleptomániás, de az orvosi papírokban nem ez áll. Elvileg diagnosztizálták nálam, igazából csak fel akartam hívni magamra a figyelmet a lopással, vagy mókából csináltam, szükségből, de végül is mániásnak nem mondanám magam.
A pirot hagyjuk, a kleptot most kizárom és elég kimerítő választ kapott ezzel kapcsolatban.
Ezen elgondolkodom, mintha Felix említette volna, hogy nem eszi meg a húst, de soha?
- Igaz...?
Mondom bizonytalanul.
- Rémlik, hogy nem szereted, de túlzás, hogy soha nem etted meg, úgyhogy ebben nem vagyok biztos, gyerekkorodban még biztos nem voltál vega. Amúgy én se különösebben szeretem
Jegyzem meg mellesleg, mintegy jelezve, nincs bajom ezzel. Nem mintha én olyan sok dolgot szeretnék enni, s azt sem jelenti, hogy vega vagyok, egyszerűen nem hoz lázba az íze és nehéz is a gyomromnak.
Hát ez rohadt aranyos, hogy őt ne zárjam ki, közelebb hajolok, még mindig szórakozottan méregetve, aztán suttogósabban lehelem az ajkaira
- Rendben
Rohadtul élvezem, hogy tetszem neki, az sem jön rosszul, hogy közel akar kerülni, ha tényleg akar, nem bővelkedem közeli ismerősökben, főleg, hogy Josh is megbukott, de igyekszem nem kimutatni, mennyire lelkessé izzít a hozzáállása.
- Ja, engem is buzdított
Mondom fitymálóan, majd megemelem a szemöldököm, hogy nem csak úgy megy neki, mert velem végülis csak úgy volt.
- Szerintem ezzel az emberek nagy többsége így van, hogy nem megy, ha nem tetszik az illető, ne erőltesd magadra Felix miatt.
Kicsit vállat rántok, szerintem ez teljesen rendben van így, random emberekkel összeszűrni a levet nekem se felemelő, nem vagyunk szakmabeliek, ennyi. Nálam nem tudom mi lehetett
- Rólam gondolom láttál képet előtte
Keresem a tekintetét. Aztán kiderül, hogy kicsit az, ettől mosolyoghatnékom támad. Bár ez a tehetségért annak lenni idegenebb nekem, nem érzem különlegesebbnek magam a fotók, vagy a dalszövegek miatt.
- Az érdekes megintcsak kétélű fogalom, mázli, hogy Felix értékeli bennem, rosszabb körökben a fura szót szokták rám használni és félnek. Nem is értem, cseppet sem vagyok ijesztő.
Forgatom meg a szemem, de érzem, hogy az arcom vörösödni kezd.
- Igen...és én mindig magaslatokba vágytam
Motyogom a földnek, talán nem is hallja. Nincs veszélyérzetem, csak akkor volt rossz, amikor már lezuhantam és megütöttem magam.
- Dombocskákkal te sem éred be, igaz?
Mert érdekel, ő mit mond erről. Fürdök a zavarában, de nem ragadtatom el magam, csak kóstolót kap, egyelőre. Az nagyon tetszik, ahogy a tarkómnál érint, el tudnám még viselni...
- Mert szűklátókörű sznobok, tipikus, nem számítanak, utólag örülhetünk, hogy megszabadultunk tőlük, mint béklyóktól
Mutatok rá, csak hátráltattak
- De azért sosem felejtem el apám arcát, amikor meglátott Felixszel
Röhögök fel.
- Neked megvan a tiédé, amikor elmondtad?
Mert az viszont felbecsülhetetlen volt, hiába ütött meg, vigyorogtam, legalábbis egy ideig biztos.
Najó, ennyire nem vagyok elvetemült, ami a nőket illeti, őt is megmosolygom eme heves gyűlölet örvényében.
- Másképp gondolkodnak, na meg a hiszti, igen, tök mások...egyszerűen nem vágom őket. De férfiban is van, aki nőiesen gondolkodik, Sebastian élete szerelme, Josh! Apám...mintha nő lenne! Egyik tagmondatában állít, a másikban cáfol
Csóválom meg a fejem puffogva, a nők és Josh, szidjuk őket egy szinten.
- Na ezt én sem vágom, mintha a lelki kapcsolat nem ugyan az lenne. Felix is tud elég elvont lenni.
nyugtázom, tök jó valakivel megvitatni a hülyeségeit.

Látom ez a menő idegen neki, néha olyan mintha ő is Felix nyugdíjasok lennének. Vállat rántok
- Nekem tetszik a Hotel Eric is. Háh, ez a terv? Végülis...ja
Biccentem oldalra a fejem, ha az jobban ülne neki.
- Majd meglátod mihez lesz kedved.
Atyaég, milyen lehet olyan gazdagnak lenni?
Nézegetem a képeit, most én vagyok irigy... Egyébként jól néznek ki.
- Hát...helyes vagy
Bököm ki, főleg a mosolya tetszik és mert félhosszú, sötét hajú, az nagyon gyengém...
- Ezt ő mondta? Vagy csak ismered?
Nem leplezem jól a hangomból kicsendülő reménykedést.
Magával ragad Eric csókjának hűs áramlata, olyan gyengéd, ritmusos, ringató, hogy egészen belepezsdülök.
Simogató, andalító, jóleső, hozzásimulok, egy hajóban vagyunk...
Nem enged el, mikor ujjaim a derekára siklanak, s simogatni kezdem, mélyebben kapom be ajkait, mikor megérzem hűs sóhaját. Hevesebb lesz a táncom, mintha dupla fokozatra kapcsolnék, borzongok, ahogy mellkasom, s combom érinti, közelebb húzom, szinte az ölembe, keményedő lágyékomra.
A piszézésen meglepődöm, a lélegzetem is elakad, mert csak Sebastian szokta. Aztán folytatjuk, levegőt veszek, kissé zihálósan, majd megpróbálok újra lassabb tempóra kapcsolni, bár egyre jobban hevülök, ujjaim hajába túrom, ajkára nyögve ráharapok, talán most kéne leállni, vagy lehiggadni, de csak egyre több vér pumpálódik elfelé az agyamból...

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Eric A. Blake
Életkor : 29
Foglalkozás : Másodkapitány
Hozzászólások száma : 154

TémanyitásTéma: Re: Ajánlat először, másodszor... - Reeven-Eric   Szer. Szept. 14 2016, 23:50

16+

-Teljesen elfogadni egy másik embert sosem egyszerű.
És nem csak Felixre gondolok, akárkire.
-Muszáj volt elmondanom, mert tudom, azért engedte el magát, mert nem hitte, hogy én visszamondom, de biza' megteszem, mert az agyamra ment vele! Szerinted kettőnk közül ki tud főzni, kinek a receptjeit kóstolod? Felix nem figyelt eddig oda mit evett, miattad kezdett.
Vigyorgok, tudja csak meg, hogy a mindig határozott, mindenre tudom a választ Felix qvára csak megjátssza. Igenis vannak bizonytalan pillanatai, mikor segítséget kér, persze elég ritka, de akad.
-Igen, eleinte fogalma sem volt mi az, amiből ha keveset is eszel elég tápláló lesz, hogy ne fogyj tovább. Adtam neki pár receptet, aztán kitalálta az édességet szereted annyira, hogy abból jobban fogyjon, de semmi vanília, de sok édességben van, süteményekben például. Vagy a piskótának is lehet vaníliás utóíze, minden ilyet kerülni próbált. Innen jött neki.
Magyarázom mosolyogva.
-De ahogy elnézem hízhattál kicsit, mert lenyugodott egy ideje.
Nem tudom mihez viszonyítani, szerintem Reeven így is igen karcsú, de a bordái nincsenek kinn emlékeim szerint.
-Lehetséges. De inkább csak nem akarja hogy bajod legyen, van egy enyhe betegség fóbiája és szerintem el akarja kerülni, hogy bajod legyen. Ő egészségesen akar tartani, a napi testedzés biztos megvan, de az nem elég.
Nem akarok olyan nagy szavakat használni, hogy Felix aggódik, de nem akarja hogy Reeven beteg legyen, az biztos.
-Nem gond, legyen, legalább ellazulsz! Majd mozgatom a derekad, jó lesz az!
Vigyorgok rá, elviszem táncolni, Felix mondta egy vagy két feles és le is van itatva Reeven, gyorsan meglesz a hangulat.
-Nos... nem tudod mennyire.
Harapok az ajkamba és félrepillantok, úgy emelem a tekintetem megint rá. Szóval bejött Neki!
-Hm. Érthető, egyszerű balhé és adrenalinnal jár a veszély, mégsem olyan ártalmas senkire.
Bólogatok, az adrenalin imádatáról hallottam.
-Ejj, határozottabban, ha kérhetem! Amúgy az voltam, amikor felfogtam mit eszem, már nem akartam megenni. Nem mondom hogy a bébikajába nem volt soha hús, de magamtól sosem ettem meg. Láttam nyersen és mondták csirke, hm, soha.
Rázom a fejem, hogy nem, köszönöm, abból már akkor sem kértem.
-Egyél halat. Az egészségesebb. De mint látod tökéletesen el lehet lenni hús nélkül. A vegetáriánusok amúgy is sokkal nyugodtabbak.
Nevetek, micsoda érv! Nem, ebben sosem volt jó a propagandám. Aztán közelebb hajol és rám lehel egy rendbent, elégedetten mosolygok, nem fog akkor ellökni megszokásból, csak ha okot adok rá, amit persze nem akarok.
-Aranyérmes úszó vagyok LA-ban, ha Californiában nem is.
Ő most nem állított, én még játszanék, érdekel ezt eltalálja-e.
-Igen, már csak azzal fekszem le, aki tetszik. Vagy akiben érzem, hogy figyelni fog rám. Az üres meneteknél nincs is rosszabb.
Mert az hogy két percig hágjanak, az nem kell, még csak nem is élveztem és semmi emlék nem maradt utána, mintha nem is szexeltem volna.
-Igen, de régebbieket inkább. Rajzot láttam rólad, mikor aludtál.
Vele azért ment, mert szimpatikus volt, Felix ízlésében bíztam is, kép alapján sokat nem tud mondani az ember, csak ha személyesen is látja. Én nem csalódtam, bár tényleg elég vékony, mi tagadás.
-Hát... a vezetési stílusod az!
Nevetek, de érezni, amúgy valóban nem ijesztő és az érdekest én pozitívnak gondolom, mondván nem hétköznapi, unalmas.
Nem hallom mit motyog, csak sejtem, hogy igazat ad, ez egyértelmű lesz a "te sem" használatával.

-Nem, sosem értem be. A hegyem keresem.
Mit titkoljam, a szerelmet kerestem mindig is. Bár inkább a viszonzott formáját...
-Igaz.
Sóhajtom a zavarom és a szülő téma után. Jobb ilyen szempontból egyedül.
-Az én sem az enyémnél...
Húzom a szám, ijesztő volt... még szerencse hogy Felixet akkor sem kellett félteni.
-Nem mondtam Nekik, véletlenül láttak meg Vele. Meztelenül voltunk az ágyban, úgy volt nem jönnek haza még egy hétig... ah.
Nem tudom mi lett volna, ha nem jönnek akkor haza. De mindegy is már. A nőket viszont utálom és nem is rejtem véka alá ezt a tényt.
-Szent Joshua? Úristen, bizonyára agyára mentek a monológok a próbákra és a felvételikre!
Nevetek, mert hallottam Joshuáról, bár azt is, nem annyira borzasztó eset, de mivel nem ismerem, Reevennek is adhatok igazat.
-Szerinte a szerelem vak, hormonális zavar, míg a lelki társ fogalom ennél tisztább, reálisabb és racionálisabb. Az szín tiszta összhang...
Előre biccentem a fejem és szkeptikusan nézek Reevenre, hogy mi ez? Mi ez?

-Az olyan... közönséges. Már a nevem nem tartom közönségesnek, de Hotelnek nem tetszene. Menjünk Ericbe... Aludjunk Ericben... Kitakarították már Ericet? Elég tiszta? Wáh, kösz nem.
Csóválom a fejem, hogy nem kérek belőle, köszönöm. Vállat vonok aztán, majd meglátjuk valóban, de hol van az még..
-Igen?
Somolygok rá a szemem sarkából, szóval tetszem Neki? Önbizalommal tölt el, jó érzés, főleg mert Reeven biszexuális, na meg Felix után, gondolom magas a mérce...
-Ismerem, de ez nem jelenti, hogy kevésbé lenne igaz, mintha mondaná.
Mosolygok Rá nyugtatólag, hogy higgye csak el, így van.
A csókolózás aztán teljesen kiszakít a valóságból, a gondolatokból, csak a test sóhajai és vágyai vernek visszhangot bennem. Igazán izgató, hogy alkalmazkodó, hogy keresi a közös ritmust. Megérzem a kezét is, ahogy önálló életre kel, felpezsdítve mindkettőnkben a többi érzékszerv okozta örömök keresésének vágyát. Az én kezem is sétára indul, úszik mint egy áramlat a testén, érzem, hogy ez felélénkíti. Most én igazodom, hagyom a szunnyadó vulkánt forrón feláramlani, hevesebben csókolom én is, mélyebben, önzőbben, hogy ne hagyja abba. Érzem, hogy húz, apró mozdulatokkal, centiről centire haladok, de ha kitartóan húz, akkor a piszézés és a további lassabb, de szenvedélyes csókok után odafordulok, feltérdelek és az ölébe ülök, hogy szemben legyen, de ledöntöm az ágyra, unszolom tolja feljebb magát, ne lógjon le. Kéjes sóhaj szökik ki az ajkaim közül, hogy ráharap a számra, az kicsit megakaszt, apró csókokkal jelzem, ne harapjon, én puha csókokra vágyom, ne egyen meg, ugye... De ha feljebb megy, akkor lassan csókolgatva az arcát a nyaka felé haladok, ott fejezem be a mozgást és szenvedéllyel kezdem csókolni a nyakát és szívni a bőrt. Előnnyel indulok, Felix sok dolgot elárult, hogy mit szeret Reeven, hogy a hármas alatt ellazuljon. Ráengedem a csípőm közben, támasztó kezem a haját túrja, a szabad pedig a mellkasát simogatja erősebben, enyhén masszírozva, mert jó intenzíven érezni Őt. Persze bármikor eltolhat, ha nem akarja, de én megkívántam Őt és nem szándékozom ellenállni, miután azt tapasztaltam, élvezi. Tetszem Neki.

_________________
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Ajánlat először, másodszor... - Reeven-Eric   Today at 22:18

Vissza az elejére Go down
 

Ajánlat először, másodszor... - Reeven-Eric

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: Frances épületek :: Archívum-