Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Stanley Collins
Kedd. Nov. 22 2016, 20:33 by Stanley Collins

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

Top posting users this month
Samuel T. Collins
 
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Quentin Collins
 
Reeven Callagher
 
Felix Kaleolani
 
Suzanna Crystal
 
Kensington L. Lockwood
 
Sebastian McBridge
 
Kőrösi Noel
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Meglepetés! (Josh és Seby)

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Meglepetés! (Josh és Seby)   Szer. Máj. 11 2016, 14:52

Bár a meglepetésem nem úgy sikerült, ahogy terveztem, nem igazán vagyok elkenődve. A véletlenen múlt, hogy az esküvő és a Shakespeare előadás egy napon van, és Sebastian elígérkezett már Liával. Igazság szerint a jegyet el tudtam volna adni, de inkább vettem egy másik párat is. Utóbbival Sebastiant kárpótolom (egy hétvége keretében), az eredetivel pedig Suzannát leptem meg, ha már így alakult. Így míg Seby az esküvőn volt Liával, én színházba vittem Suzyt.
Mára viszont kikerestem egy klasszikus horrort, és vettem piát meg rágcsálnivalót. Felhős az ég, estére esőt mondanak, így nagy valószínűséggel a házban ragadunk, és nem a teraszon múlatjuk majd az időt, mint általában, esténként. De jól van ez így; ilyen este is kell; és a horror már úgyis régen volt műsoron.
Pontosan nem tudom, mikor érkezik haza Sebastian, de nem vagyok nyugtalan. Mondjuk, ahogy telik az idő, kissé szorongósabb vagyok, de ez mindig így van, ha későn ér haza. (Liának ehhez nem kell a közelben lennie. Féltésem nem vele kapcsolatos). Norával játszok, gyúrom-gyötröm szegényt, olykor morog rám és sértődöst játszik, de amikor elhúzom a kezem, utána kap, hogy ne hagyjam abba. Nevetek rajta. Olyan csacsi! A mérete máig sem változott, és a doki szerint nem is fog. Ilyen törpinyek marad, míg él. Talán még jobb is, hogy ilyen picike, nem győzném anyagilag, amennyit tud enni...
Már sötét az ég, és villámok cikáznak az égen, amikor elpilledek egy kicsit a kanapén, doromboló Norával a mellkasomon, nyitott ablaknál, melyen a függönyt meg-meglebbenti a közelgő vihar. Sezeretem az eső illatát, és azt már hozza a szél...

_________________
"Két szerelmes szívnek nincs szüksége szavakra"
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: Meglepetés! (Josh és Seby)   Szer. Máj. 11 2016, 21:31

Tudom ám hogy Joshua édesem a Valentin nappal is készült nem hiába egy épp Bálint nap előtti előadást szúrt ki. De hát közbejött az esküvő, már nem az enyém persze, hanem Liának a barátnőjéé, így elkísértem az... exem, de hülyén hangzik te jó isten... Szóval Liát. Még a gépe is elindult a végén Új-Zélandra, noha csúszott a menetrend, de megvártam vele, tuti ami sicher alapon. Emiatt aztán tényleg este jövök haza, de no para, minden elő van készítve. Semmi extra, csak pár apróság.
Az egyik, hogy mielőtt megjöttem elszaladtam a közeli virágboltba. Kértem 25 szál fehér rózsát. Duplán jól jött, mert ennyi idős és ennyi hónapja ismerem//elcs.sztem xDDD// 21 szál fehér rózsát, mert ennyi hónapja ismerem már. Mivel csak két éve ismerem és két hónapja járunk az nem klappolt, páros szál virágot nem adunk. Persze az eladó erősködött a vörösért, de az nem Joshom színe és amúgy is, olyan snassz. Mondjuk mikor megjegyezte hogy szerencsés a hölgy, hogy ilyen figyelmes párja van, volt merszem megjegyezni, hogy "hát ha nő lenne...". Ezt nem értette, pedig direkt nem hölgyet mondtam, nehogy asszonynak értse, az én kedvesem férfi és egyre inkább szeretem hangoztatni ezt a tényt, mert Joshua megengedte és amúgy is. Tudja meg mindenki milyen szerencsés vagyok!
Szóval a csokor pipa, kell még a lakásból az összevágott gyümölcs, azt ott tároltam, hogy Josh ne lássa és a csokoládé! A kis szett a kajához is itt van, azt is viszem, hmm. A CD-t és a gyertyákat felkaptam, más nincs.
Szóval felszerelkezve esem haza, nem túl hangosan köszönve, hogy "Megjöttem!"
Ahogy belépek már cipőtlenül elmosolyodom, Joshom el van pilledve a kanapén. A konyhába gyorsan lerakom ami konyhás és a gyertyákat kirakom az asztalra halkan, meggyújtva. Nora lustán nyújtózkodik, Josh gazdi kimerítette és most lusta, de jelzi, amúgy tudom ám hogy te is itt vagy, hallak. Leoltom a villanyt ha égne, majd leemelem Joshom mellkasáról a kis kedvencünk, hogy odahajoljak megcsókolni őt puhán, ébresztési szándékkal, hátam mögött a csokorral.
-Látom unalmas volt nélkülem életem... Joshom... - Piszézem vele, ha felébredne akkor folyamatosan mélyítem a csókot, hiányzott. Tegnap reggel óta nem láttam, olálá.
-Boldog Bálint-napot Egyetlenem! Virágot sem kaptál még ilyenkor mi? - Nevetek, de remélem azért tetszik neki majd. Kártya helyett csak egy szívecske vöröslik ki egy pálcikára tűzve a karmazsin csomagolásból.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Meglepetés! (Josh és Seby)   Pént. Máj. 13 2016, 00:54

Elalszok a kanapén. Bár nem volt nehéz napom, tegnap éjjel még olvastam, miután hazaértem a színházból (bevallom, nem mindent értettem, elég hézagosak az ismereteim Shakespeare-t illetően. Én csak tucatnyi művében vagyok járatos, és még az is kevésnek bizonyult.) Suzy szerint csaknem az összes darabjából fel lehetett ismerni jellegzetességeket. És hát Will barátunk termékeny volt, be kell látni.
Reggel nem aludtam túl sokáig, titokban abban reménykedtem, hogy Sebastian már reggelire otthon lesz, aztán abban, hogy ebédre... De csak Nora volt a társaságom, meg a játék, amit Matt itt hagyott a múltkor. Játszottam egy darabig, de aztán az is fura volt egyedül. "Bosszúból" horrort kerestem ki estére. Rendhagyó Valentin nap; igaz, hogy az első, amit együtt töltök valakivel, de nem lesz szokványos, az biztos.
Aztán elnyom a buzgóság. Hogy az idő tehet-e róla (a légnyomásváltozással), vagy csak kimerültség (nem terheltem magam jobban, mint szoktam), nem tudom, de némi Norával töltött idő után elalszok, és egy ideig hallom, hogy Nora rajtam dorombol. Aztán megszűnik a világ...
-... mmm, bár minden ébresztő ilyen édes lenne...- nyöszörgök, ahogy felébreszt, de aztán adom magam az érzésnek, a csóknak és olvadok, mint jég a tűző napon.
- Csak elszunyókáltam...- ásítok és nyújtózkodok kicsit. Azt sem tudom, hányóra van, igazság szerint.
Aztán az is leesik, hogy rejtegetett valamit a háta mögött, mert most előhúzza a csokrot.
- Ó, drágám, igazán nem kellett volna!- mondom Johannásan és nevetve ölelem át a nyakát.
- Sosem kaptam még virágot!- mondom a saját hangomon, de puszilgatom Sebastiant. Hát nem édes az én kedvesem?
- Keresek neki egy vázát...- valahol kell lennie, emlékszem, hogy volt. De még nem mozdulok a kanapéról. Sebyt húzommagam mellé, hogy egy picit átnyalábolhassam. Hiányzott már ... úgy egészében.
Feltűnik közben, sötétebb a szoba, mint ahogy kellene lennie.
- Áramszünet volt/van?- kérdem, hiszen emlékeim szerint égett a saroklámpa, amikor leheveredtem. (Akkor már jócskán sötét volt az ég odakint) Hallom az eső zaját, és érzem az illatát is, de Seby ruházata nem vizes.
- Megúsztad az esőt? Vagy már régebben hazaértél?- nem vagyok teljesen képben. Az biztos, hogy most általános ruházatban van, nem olyan csinos, ahogy az esküvőre kiöltözött. (De nem is otthoni viseletben van)
Közben kibontom a virágot, a szívecskét is észreveszem, kap érte egy hunyorgó "köszi"-t, aztán váza után nézek.
- Valahol lennie kell vázának. Te nem találkoztál véletlenül vele pakolás közben?- kapargatom a hajas fejbőröm tanácstalanul. Frissebbek az emlékei, mint nekem, hátha...

_________________
"Két szerelmes szívnek nincs szüksége szavakra"
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: Meglepetés! (Josh és Seby)   Pént. Máj. 13 2016, 18:24

-A többségét igyekszem megédesíteni majd édes... - Csókolom tovább, élvezem, hogy beleomlik az ébresztőmbe.
-Azt látom. - Nevetek kicsit, édes nagyon, gyönyörködöm benne.
Amikor már úgy érzem magánál van teljesen akkor odaadom a virágcsokrot, nevetek Johannán.
-Épp itt volt az ideje! - Nevetek, megcsókolom megint, ha nem kapott még virágot, miért ne? Én is csak a diplomaosztómon.
-Jó.. keress... - Vigyorgok, de nem mozdulok, főleg hogy maga felé húz, akkor megyek is, a kanapé háttámlájában kapaszkodom meg fél kézzel, úgy lopok francia csókot megint.
-Nincs... csak akkor lehet gyertyát gyújtani, haaaa? - Nevetek, kész vagyok, tiszta kóma, mindjárt megzabálom.
-Meg, most kezdett el esni, hogy megcsókoltalak. Irigy az ég, siratja, hogy már én csókollak, esélye sincs, mert nem adlak... - Csókolgatom játékosan ajkaimmal harapdálva az övét.
-Ejj... hozok neki egyetlenem, maradj itt ébredj fel. Hoztam más meglepit is, behozom azt is, jó? - Csókolgatom a nyakát, ahh, úgy érzem le bírnám teperni itt és most, annyira édes így bágyadtan, talán érzi is, hogy én nagyon ébren vagyok, nagyon csókolgatom, de visszafogom magamat. Inkább elmegyek a vázáért meg behozom a CD-t és a fondü-készletet a gyümölcsökkel meg a csokoládéval, utóbbiak egy-egy tálkába kerültek és egy tálcán landoltak. Hozok valami bort is ami van, ehhez ez dukál.
Benn az asztalra lepakolok, a CDt beteszem a CD-lejátszóba (ha nincs pár napja áthoztam az enyém, hogy legyen)
-Naaaa, tudod mi ez életem értelme? Hmmm? - Kérdezem a kis fehér fondüs tálkára, ami alatt meggyújtom a mécsest. Picike az egész, két személyes csak.
-Zenét is hoztam, mert kérted mutassam meg a kedvenceim... hááát... csináltam egy rövidebb válogatást, így Bálint napon még jó is... - Vigyorgok, beteszem a zenét is de még nem indítom el, amúgy is van hozzá egy lap, amin a zenék vannak, meg pár hozzá fűzött megjegyzés, ezt még dugdosom a hátam mögött és letelepszem mellé és csókokkal borítom be minden szabad bőrfelületét, annyira hiányzott csókolgatni és szeretni őt, hogy nagyon. Ha felállt és odajött, akkor átkarolom a derekát és úgy halmozom el, szorosan ölelve és kicsit belemarkolva a fenekébe, mert ahh... tudja hogy szeretem a fenekét markolgatni, egyik gyengém.

//A zenéket a köv hszben leírom meg a szövegeket, de az csak félig van meg és nem akartam összecsapni a másik felét//

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Meglepetés! (Josh és Seby)   Pént. Máj. 13 2016, 23:34

- Ajánlom is!- morcogok, imádom, amikor csókolgat.
Nevetgélek, nevet ő is, ölelegetem, örülök, hogy újra itt van. Előrukkol valahonnan egy csokor rózsával, én előszedem neki Johannát. Josh-ként hogyan is köszönhetném meg a virágot? Ebben nagyon nincs tapasztalatom.
- Tudod..., ha már így alakult, örülök, hogy ebben is te vagy az első...
Közelebb húzom, csókot lopok, beszívom az illatát. Feltűnik aztán, hogy nem ég a lámpa, és rögtön ráeszmélek, nem véletlenül.
- Jaaaaa..........., aha.........- mondom, nagyon értelmesen, és pirulok, hogy magamtól nem jutott eszembe félhomályban várni.
- Szóval még az égiek is engem akarnak. Tán angyal vagyok? - na nem..., még akarok élni. Ha ilyen lesz minden hónap, mint ami mögöttünk van, akkor nagyon-nagyon sokáig akarok élni.
Sebastian is romantikus hangulatban van, máris játszik és tüzel; tudja, milyen hatással van rám, ha ezt csinálja, khm.
- Ó, szóval azt mondod, mindez csak álom volt? Bár valóra válna!- nyöszörgök még egy kicsit, némiképp rájátszva egy álmatag díva szerepére. Nincs nehéz dolgom a nyöszörgéssel, mert amikor a nyakam csókolgatja, még az eszemet is képes vagyok elveszíteni. De amikor a meglepiket említi, mindjárt felülök, és kipattannak a szemeim. Mit is ünneplünk ma? Bálint nap? Már így is túl sok a jóból... Ha csak magát hozza haza, azzal is megelégedtem volna. (Mondjuk, tuti leszedtem volna már róla a csomagolást, hehehe).
//Van már minden felszerelés, kényelmesen berendezkedtünk a közös életre, sebtiben. Smile//
Beállít egy tálcával, tele finomsággal. (És a vázával is, amit nem tudom, honnan kotort elő)
Míg matat a CD körül, vízbe teszem a rózsát. Úgy nézek rá, mint valami félistenre, komolyan, hogy így készült, amikor más programja is volt; én meg... egy csóringer filmmel vártam haza, hogy mámorosra igyuk magunkat, sokat röhögjünk, aztán... Aztán... Máris vágyom hozzá bújni, cirógatni a puha bőrét, megcsókolni a...
- Ha csokit fog köpködni az az izé, akkor fondü, vagy mi a szösz...- mondom kómásan. Bevallom, nehéz visszatérni (teljes tudatommal is) a nappaliba, amikor én már... - Egy mécsestől megolvad a csoki? - sosem csináltam még ilyet, nincs tapasztalatom.
- Á, szóval a kedvenceid...- utalok a lemezre, ami ugyan már benne van a lejátszóban, de még nem szól. Paskolom a kanapét magam mellett, ugyan, üljön már le; én szédülök attól, ahogy sürög-forog a szobában. De aztán, ha le akarja tenni a fenekét, alá csúszok, hogy a lábamon kössön ki (vagy inkább az ölemben)- Még nem indítod el, életem?
De nem baj, ha nem... Legalább minden porcikájával énrám figyel. Ölelem és bújok, szívom az illatát, nyújtom a számat is csókra, azt se hanyagolja el... én sem akarom őt hanyagolni. Kell ez az idő, amit egymásra tudunk fordítani, ebben a formában. És nagyon jó így vele lenni, de érdekel az is, hogy telt az elmúlt 20-30 órája; és ami a szívemen, az a számon, legyünk túl rajta, hogy aztán egymásra tudjunk figyelni megint, teljes odaadással.
- Mesélj egy kicsit... Az esküvőről, Liáról... Hogy van? Te hogy vagy? - most láthatóan jól; ismer már annyira, hogy nem a felszínre vagyok kíváncsi. Tudom, hogy aggódott Lia miatt, és tudom, miattam palástolná is, ha van valami hézag, de... jobb szeretném tudni. Úgymond, felkészülni, ha... kell. Rá vagyok hangolódva Sebastianra, és úgy érzem, ő is rám, de benne is megvan a képesség, hogy palástolja, amit valóban érez. Remélem, hogy elég vigasz vagyok neki (és nem csak az).

_________________
"Két szerelmes szívnek nincs szüksége szavakra"
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: Meglepetés! (Josh és Seby)   Szomb. Máj. 14 2016, 19:38

-Én is... első igazi Valentin nap... Veled... - Csókolgatom, egyáltalán nem bánom.
A ráeszmélésen csak nevetek, végre leesik neki direkt van félhomály, semmi baj az árammal. Ne is legyen, zenét akarok hallgatni vele!
-Látom leesett Joshom, még mindig alszol, hmmm? - Cukkolom, de csókolgatom még, nagyon viccesek a reakciói.
-Ühüüüüm, az vagy, földre szállt, angyalom, igyekszem nem a kisördögöd lenni! - Vigyorgok és megharapdálom a nyakát, tudom hogy én viszem folyton mindenféle bűnös dologba, de.... ahh, muszáj, imádom őt!
-A-a, azt akarod ami utána jön váljon valóra, ez még csak az álom eleje! - nevetgélek, csókolgatom, lökött. De csak kiszaladok a gyümölcsökért és a csokiért, borért, vázáért... van itt minden, a tálcát tényleg megpakoltam.
//SEBtiben, ahahah xDDD//
Előkészítem a zenét, de megnevetett, megint.
-Köpködni? Az nem lenne valami romantikus, ha köpködné a csokit életem, sosem fondüztél még? És igen, megolvad, hát azért kell összetörni. Amúgy a kezedben is megolvad, szerinted a mécses nem olvasztja meg? - Nevetgélek, mintha valami csokivulkánt hoztam volna!
// ilyen a fondü //
-Aha, direkt olyanokat választottam, amik szépek és végig rád gondoltam közben... - Mondom, majd visszasétálok, de az ölében találom magam, mikor leülök, hmm.... -Mindjárt... - Csak gondoltam előbb mindent előkészítek, hogy oda tudjon figyelni... de így én nem tudok az ölében, uhh, hátra is dőlök, úgy csókolgatom az arcát.
Aztán kérdez az esküvőről, de én most rá szeretnék figyelni... ünnepelni. Hát megfordulok és visszaülök az ölébe, csak így már lovagló ülésben megejtve.
-Én remekül, Lia is jobban, az esküvő jó volt, de majd holnap mesélek életem... meg te is... ma... mást terveztem... - Túrok bele a hajába és csókolom szenvedélyesebben, de érezheti nyugodtabb vagyok, mint voltam, amikor elmentem. Meg most vágyom szeretgetni őt, a fondü meg a zene is ráér igazából. Inkább belesimulok az ölébe és az ölelésébe, seperc elveszi az eszem, jó úton halad.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Meglepetés! (Josh és Seby)   Szomb. Máj. 14 2016, 21:28

- Nem is az utolsó, remélem...- bújok hozzá; annyira, annyira, annyira szeretem, nem is találok szavakat.
Seby csak nevet, milyen elvarázsolt vagyok. Bevallom, nem csak az iménti alvás tehet róla... Hmmm. És csak cukkol tovább, de adja is alám a lovat. Jaj, szeretem ezt vele csinálni, fél szavakkal húzzuk egymást, és minden humorban ott van az igazság is...
- Éppen te kellettél az életembe, hogy minden kiegyensúlyozódjék...- amióta csak ismerem, finoman terelget, hogy "modern" srác legyek. Azt hiszem, jól csinálta, jól érzem magam a bőrömben. Tetszik az a Joshua, aki most vagyok.
Nem számít, és nem zavar, hogy a mi kapcsolatunk több lett. Talán mindig is több volt, de most már bátran fel is vállaljuk.
- Akkor engedd, hogy aludjak és álmodjak még. Egyre gazdagabb a fantáziám...- morcogok, nevetgélek. És nem bánom, ha valóra váltja őket (vagy többet is). Valahogy mindig sikerül fölülmúlnia engem.
Aztán bepakol, nekem meg leesik az állam. Te jó ég! Én szándékosan nem spiráztam túl, mert azt mondta, nem tartja ezt a "neves napot". De ami igaz, minden nap ajándék. Én így élem az életem vele.
//Naná, Sebysen Smile//
- Na jól van, legalább kevesebb takarítással jár- nyújtok rá nyelvet. Valamelyik filmben láttam fondü-csináló masinát, de az nagy volt, és úgy nézett ki, mint egy szökőkút. És aztán komolyabban; rázom a fejem tagadólag:
- Nem, még sosem fondüztem- szándékosan incselkedek a szóval, csücsörítve, selypezve; jaj, ez olyan izé... szokás. Nem is tudom. Nem nekem való. De azért kipróbálom, miatta.
- Fura lenne, ha a tenyeremben olvasztanám meg a csokit, és aztán onnan nyalogatnám ki, nem? - fintorgok nevetve. Ne, na ne.... Mindennek van határa. Bár őt lehet, hogy össze fogom kenni... Hm???
Tesz-vesz a CD körül, de zene még nem szól, kicsit furcsálom is. De biztos megvannak a maga kis titkai. Ami azt illeti, nekem is. Gyorsabban ki is derül, miben mesterkedtem, amikor az ölemben találja magát. De mint mindig, most is meg tud lepni; most azzal, ahogy helyzetet vált. Szemben ül velem, kényelmesebb számomra is, neki is, és írtó közel van... Hmmmm...
- Oksa, ennyi most elég is... igazad van...- nevetgélek, ahogy túrja a hajam. Olala', nem csak én pendültem fel hirtelen.
Átkarolom, simogatom a hátát. Egyik kezem a tarkójára csúszik, ott simogatom lágyan, a haja tövében; imádom azt a helyet érinteni, csókolni is. Piszézünk, csókolózunk; az, hogy csak ennyit mesél, megnyugtat, nem történt semmi "rossz", semmimolyan, ami felzaklatta volna, és ez nekem is jó hír. Így tényleg nem kell mással foglalkoznunk, csak egymással. Igénylem is, ami azt illeti.

_________________
"Két szerelmes szívnek nincs szüksége szavakra"
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: Meglepetés! (Josh és Seby)   Szomb. Máj. 14 2016, 22:03

-Nem-nem! - Dehogy utolsó, annál én sokkkal de sokkkkkal tovább terveztem vele lenni.
De annyira álmos még, hát kész vagyok, muszáj cukkolnom is, mert meg tudnám zabálni. De amit mond, oh, hálásan nézek rá.
-Nekem is te... - De tényleg... első igazi barátom, ki tudja... lehet első igazi szerelmem is? Hogy nem "félrecsúszott időben" szeretjük egymást, hanem szinkronban? Lehet.
-Azért még fel lehetne ezt dobni, hmmm? - Kacsintok, ó, vannak ötleteim!
Látom elképed, hogy készültem, ahahahaha, meg tudtam lepni! Elégedett vagyok magammal.
-Ha rád csöpögne meg fröcskölődne, sejted mi lenne hmm? - Vigyorgok, de lökött!
-Nah, akkor épp itt az ideje, ez az egyik legjobb dolog, komolyan, nem vagyok édesszájú, a sajtosat jobban csípem, de a csokis is rém jó! Meglásd! - A fondü egy olyan kaja, hogy bárhol és bármikor. Még nekem is pedig hús, na az nincs is benne! És nem érdekel, hogy sznobosnak tartja, a hangja ezt tükrözi, rászoktatom! Szent küldetés... hahaha.
-Hát... ha ilyesmit csinálsz, akkor inkább én nyalogatom le rólad... de ne csak a tenyered kend össze, jó? Legyél kreatívabb! - Nevetek, komolyan, honnan jön ez neki? Kész vagyok.
Amikor becsúszik alám, hogy ő legyen a kanapé, hiába próbál terelni, nem szeretném, inkább megfordulok, úgy ülök le az ölébe és flörtölök vele.
Ahogy csókolózunk megtalálja a tarkóm, lágyan simogat, amire halkan nyögdösöm a csókba, finoman ringok az ölében. Ha ilyeneket csinál, fölül írja a terveim... de... végül is megcserélhetjük a sorrendet, az este végét előre vesszük, mint más a desszertet a vacsorán... hmmm... inkább elmélyítem a csókot, a többi megvár... a kezem a haját túrja, majd simogatom a nyakát, tudatosabban mozgatom a derekam. Egy hónap alatt egész belejöttem a saját szerepcserémbe, már ügyesebb vagyok mint voltam, bár közel sem olyan jó mint egy lány, de próbálkozom. Nagyon is, mert mindent meg akarok adni Joshomnak.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Meglepetés! (Josh és Seby)   Szomb. Máj. 14 2016, 23:15

(kiskorúaknak nem ajánlott! Wink )

Mosolygok magamban, hogy ő is hosszú távra tervez. Ó, bár úgy volna!
- Akkor a miénk sorsszerű találkozás volt...- pedig csak egy snassz kínai gyorsétkezde volt a helyszíne.
Pillogok, hogy milyen huncut a mosolya.
- Gondolom...- mondom eltűnődve. Még sosem éreztem, hogy kevés lenne, amit kapok tőle. Inkább azzal van gond, én mennyit tudok adni neki. A teljes szívem beleteszem, nem is ezzel az oldallal vannak gondjaim.
Sebastian abszolút maximalista. Erre a napra is úgy készült, ahogyan álmomba sem gondoltam volna.
- Hehe, még te is lehetsz csokis, kispofám!- kár hogy nincs máris olvadt csoki, máris összekenném vele azt az édes képét. (A csokival vajon édesebb lenne?)
Bólogatok, én mindent elhiszek neki, a sajtos fondüt is. Nevetek, mert olyasmit mond, ami illik a terveimbe. Csak fordítva.
- Ej, hát mindent énrám bízol?- azaz, kenj össze te, ha nyalogatni akarsz, árulja el a szemem.
Amikor az ölembe húzom, teljesen rá vagyok már kattanva, de úgy érzem, illik megkérdeznem a napjáról. Nehogy ezután jöjjön elő valami olyasmivel, hogy, de... ("van rossz hírem is"). Azonban gyorsan leszerel, és örülök, hogy nincs semmi, ami beárnyékolhatná a közös esténket, ha már a tegnapi nem úgy alakult, ahogy terveztem. Ahogy felém fordul, és belemélyedünk a csókolózásba, elfelejtek mindent. A gyertyákat is, a virágokat is, a csokifondüt is, Freddy Krügert is... Vele vegyok, egy vagyok vele... Már nem is tudom, hogy is tudtam létezni nélküle. Hozzám feszül, a csípőjét ringatja az ölemben, szándékosan izgatva fel. A kezem a formás seggére siklik, megsimítom gömbölyded formáját, ott hagyom a tenyerem, kicsit húzom is magamra, belenyöszörgök a csókjába... Teljesen fel tud húzni. Sejtettem, hogy ma is eljutunk idáig, de hogy ilyen hamar? (Bár volt már ennél gyorsabb akciója is) De élvezem nagyon, ha folytatja, ha abbahagyja; a megszakítás csak növeli bennem a vágyat, emeli a libidóm. Kihúzom a felsőjét a nadrágjából, alá nyúlok, hogy érezhessem végre a selymes bőrét.

_________________
"Két szerelmes szívnek nincs szüksége szavakra"
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Meglepetés! (Josh és Seby)   Today at 12:52

Vissza az elejére Go down
 

Meglepetés! (Josh és Seby)

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Ha kell egy jóbarát ~ Josh és Seby
» Nem várt meglepetés... (Lucien és Lucy- NYITOTT JÁTÉK!)
» Az első nap! ~ Josh && Suzy

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: Lakások, házak, otthonok :: Archívum-