Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Stanley Collins
Kedd. Nov. 22 2016, 20:33 by Stanley Collins

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

Top posting users this month
Samuel T. Collins
 
Eric A. Blake
 
Reeven Callagher
 
Felix Kaleolani
 
Leopold K. Lindhardt
 
Suzanna Crystal
 
Quentin Collins
 
Kőrösi Noel
 
Dominic Tveit
 
Louis Tagliavini
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Tesós nap ~ Josh & Matt

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2
SzerzőÜzenet
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Tesós nap ~ Josh & Matt   Vas. Jún. 12 2016, 23:35

- Ezt... cáfolnám- egy pillanatra megakaszt, amit mond. Lehetséges volna? Nem, dehogy! Én mindig családról álmodtam, és abban egy nő volt, meg két-három gyerek. Egy olyan asszony, aki megbízható és odaadó, és őrületesen szexi- Abban viszont igazad van, hogy nincs számomra hozzá fogható...
- Igen, nagy szerencse...- bólintok, komolyabban, aztán ki is fejtem neki, miért- Tudod, lehet, hogy én sosem hozakodtam volna elő vele. Neki élettársa volt, én Suzy iránt tápláltam gyengéd érzelmeket. Különben is úgy éreztem, hülye vagyok, hogy ilyesmiket gondolok, érzek Sebastian iránt (is). Tudom, kissé zavarosnak tűnhet, de ennek csak az lehet az oka, nem mertem bevallani magamnak, szerelem az, amit iránta érzek. Viszont amikor ő mondta ki, leestek rólam a terhek; úgy éreztem, mintah kihúztak volna a víz alól, és ... megvilágosodtam!- elnevetem, de tényleg nem tudom másképp kifejezni magam. Az ő vallomása kellett ahhoz, hogy én is beismerjem az érzéseimet.
- De Matt... Mindaz, amit elmondasz, nem a morál romlása?- egy dologról beszélünk, csak másképp fogalmazzuk meg. Biztos vagyok benne, hogy ugyanarra gondolunk, hiszen amit mond, visszatükrözi az én véleményemet. Minden szavával egyetértek ugyanis.
- Nos... azért nem csak fekszünk egymás mellett, mint két bot...- húzom félre a szám. Szexről nem akart hallani, de tévedés azt hinni, semmi nincs közöttünk. Pajzánkodás... Hát igen, így is lehetne mondani.
- Mit jelelnt számodra elköteleződni a mi kapcsolatunkra nézve?- kérdezek vissza. Mert az biztos nem lenne elég neki, hogy "terveink vannak". Házasságot Seby (egyenlőre) nem akar, de gyerekeket igen... Ahhoz viszont elengedhetetlen az elköteleződés.

- Mert a legtöbb ember beleszól. Nem vetted még észre, mindenki mindent jobban tud? Én ezért fogom be a szám, ha valami helytelenséget látok. Nem vagyok senki apja, hogy megmondjam, mit szabad tennie vagy mit nem. Mindenki magáért felelős. Mutathatok irányt..., de nem dönthetek senki helyett. Értesz?
Lehet, hogy konfliktuskerülő vagyok. De a legtöbb ember valóban csak kritizál, és azt mondja, így nem jó, úgy nem jó, de vagy maga sem tudja, hogyan lehetne azt a helyzetet megoldani, vagy éppen köze nincs az egészhez. Nem lát bele, nem tudja helyesen értelmezni a dolgokat. Én sem szólok bele emiatt mások életébe. Elmondhatom a véleményem, de nem várom el, hogy megfeleljenek azoknak.
Mattben az tetszik, hogy belátja, nem irányíthatja az életem. Ha el is mondja a véleményét, és az nem egyezik az enyémmel, nem biztos, hogy megváltozok a kedvéért. De nagy mázlista vagyok, mert nem akar megváltoztatni, nem akar a helyes útra terelgetni, hanem hagyja, hogy a saját utam járjam, mert meg akarta ismerni a dolog hátterét, és úgy látta, amit teszek, az jó. Jó döntést hoztam, noha ő sose tenné ugyanazt.
A találkozása Sebyvel és a vacsora összességében nagyon jól sikerül. Már búcsúzkodunk az ajtóban, amikor eszembe jut, akár ki is kísérhetném... Él az ajánlatommal, így mellette sétálok. Nem megyünk túl gyorsan, és a buszmegálló sincs nagyon messze. Szórakozottan rugdos egy kavicsot, miközben kérdez.
- Sebastian rögtön tudta, ki vagy...- mosolyodok el- De ugye, nem csak a külső jegyeinkre gondolsz?
Nem várok választ, tudom, hogy így van; és akaratlan én is végeztem ilyen elemzéseket.
- Nos, ma is kiderült, sok tekintetben hasonlítunk egymáshoz. Nem tudom, mennyi az, ami a gének miatt van, és mennyi, amit az erkölcsi nevelés adott, hiszen te ugyanúgy ismered a Bibliát mint én, ha máshogyan is értelmezed. Az "csak" vallás...- mutatom a macskakörmöket a levegőben.
- Szerintem számos dolog van még, amiben hasonlítunk, csak nem beszéltünk még róla, vagy nem derült ki, és aminek köze sincs a neveléshez... Meglátod, idővel egyre inkább úgy fogod érezni... És nézzd, nem számít az sem, amiben mások vagyunk. Nekem nagyon szimpatikus a hozzáállásod, ki is fejtettem, miért. Én is ilyen vagyok. Szóval... Miért is kérdezted?- kicsit oldom a feszültségét (ha egyáltalán van)
Megállok vele, ha beértünk a megállóba. Szemkontaktust keresek vele. Ma olyan dolgokat mondtam el neki, amit soha senkinek ezelőtt. Bizalmat érzek iránta.

_________________
"Két szerelmes szívnek nincs szüksége szavakra"
Vissza az elejére Go down
Christopher Matthew Hart
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 25
Foglalkozás : Tanuló; hangmérnök gyakornok; szerelő
Hozzászólások száma : 186

TémanyitásTéma: Re: Tesós nap ~ Josh & Matt   Hétf. Jún. 13 2016, 00:06

-Gondolod?
Kérdezem kedvesen, de persze ő tudja jobban, én csak azt mondom, amit gondolni vélek.
-Nem volt hülyeség így érezni, de gondolom benned volt a félsz is, mi van, ha ő nem így érez.
Mosolygok, biztos nem lehetett egyszerű magában tartania a dolgot.
-Ehm... lehet?
Végül is, mit értünk morál alatt... lehet keverem a fogalmat, de vállat vonok, ha ugyan arról beszélünk csak jobb nem?
-Ezt nem is feltételeztem, maradjunk annyiban.
Nevetek kicsit, ennyire nem vagyok naiv, hogy azt higgyem, egymáshoz sem érnek éjszaka.
-Egy pár vagytok, közös jövőt akartok, gyerekeket. Együtt éltek... Egy család vagytok.
Számomra legalább is ezt takarja. Mondanám, hogy házasság, de egyrészt korai, másrészt az ő esetükben nehezebben is kivitelezhető.

-Persze. De én nagyon régóta nem veszem magamra az ilyesmit. Bólogatok, megköszönöm a tanácsot és csinálom amit jónak látok.
Ennyire egyszerű, vagy én magam és a megoldásom, de tény, kerülöm én is a konfliktust, igazat szoktam adni majdnem mindenben, mert lehet igaza a másiknak, ha nem is feltétlen mindenben. Éppen emiatt abba sem gondolnám hogy illő lenne beleszólnom, mi teszi boldoggá, mert nem tudom. Mondhatná, hogy keressek én is egy férfit magamnak, bólogatnék és nem tenném, mert nem vonzódom egyhez sem, nem is akarok, de ettől még nem biztos, hogy rossz tanács lenne. Lehet nem jó taktika amit teszek, de eddig nagy bajom még nem volt belőle.
Vacsora után aztán elkísér a buszhoz, aminek örülök, mert még kicsit együtt lehetünk. Nincs bajom Sebastiannal, örültem hogy megismertem azt, akiről Josh mesélt, de jó még kicsit kettesben dumálnom vele.

-Ő minden nap jól megnéz magának, nem csoda ha látja, miben hasonlítok rád.
Vonok vállat, aztán rázom a fejem, hogy nem csak arra gondoltam. Mindenhogy értem. Magyaráz is hogy szerinte hasonlítunk és ennek nincs sok köze a neveltetésünkhöz vagy épp a valláshoz. Aztán csak vállat vonok.
-Csak úgy... eddig mindig azt néztem, miben hasonlítasz apára vagy apa rád... szinte elfelejtettem, hogy nem is ezen a lényeg. Jó érzés, hogy van bennünk közös meg hasonlóság.
Rágcsálom a szám, néha azért le-le sütöm a szemem, de próbálom tartani a szemkontaktust.
-Kicsit... úgy éreztem, kilógok... anya... nem nagyon foglalkozott velem. Apa is egyedül maradt velem és... kedves vagy neki. Bűntudatom volt, hogy miattam nem volt veled... de... jó érzés tartozni még valakihez. Szóval... csúnya szóval élve nem bánom, hogy így alakult. Örülök, hogy van egy tesóm. Remélem te sem haragszol mert... vagyok.
Malmozok az ujjaimmal míg a földet nézem sűrűn. Valahol elvettem tőle a fatert, tudom. Féltem, haragudni fog rám ezért, de eddig nem adta jelét. Érezni nem vagyok büszke magamra, amiért megijedtem, le leszek cserélve vagy hasonló abszurd dolog, de ahogy elnéztem a fater tényleg nagyon örült, hogy megtalálta őt, teljesen véletlen. Idő volt mire rájöttem, nem csak ő talált valakit, hanem én is.

_________________
''Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet.''
Példabeszédek 4. fejezet 23. vers

Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Tesós nap ~ Josh & Matt   Hétf. Jún. 13 2016, 17:36

Költőiként kezelem a kérdést, hiszen elmondtam, amit gondolok, így újra nem válaszolok.
- Nem, erre nem gondoltam. Egyfajta szeretet mindig volt közöttünk. Ki is lett mondva, ő is számtalan módját adta, hogyan érez- no igen, ebből akadtak is gondok. De mivel ez testiség, nem hozom fel Matt előtt- A probléma az volt, normális-e, hogy én érzek úgy iránta, ahogy Suzy iránt? Sebastian a barátom és sok időt töltünk együtt. Jól meg is vagyunk, vevő a humoromra, értem az övét, remekül tudjuk húzni egymást. Én is kérdeztem magamtól, Suzy is kérdezte tőlem, nem lehetséges-e, hogy a barátságot értékelem túl...-Mattre nézek- Szóval nem az volt a kérdés, szeretjük-e egymást, hanem hogy mennyire?
- Akkor tegyük ezt tisztába- mosolygok Mattre. Nehogy ez legyen az oka, hogy nem értjük meg egymást!- Morál alatt azt értem, hogy valaki hogyan viszonyul/viselkedik erkölcsi kérdésekhez/helyzetekben. Vegyük most a homoszexualitás kérdését. Vannak, akik csinálják, vannak akik eltűrik, és vannak akik elítélik. Mind egy-egy csoportot alkotnak, és ezeket a csoportokat -ebből a szempontból- azonos morál, azaz viszonyulás fűzi össze. Engem úgy neveltek, hogy a homoszexualitás bűn, mert ezt írja a Biblia, és ezzel nem voltam egyedül. De egyre nagyobb lett azok közössége, akik -ha nem is csinálják, de- elfogadják az azonos neműek közötti kapcsolatot, így általánosságban is az a nézet, ez nem bűn....- kérdőn nézek Mattre, ért-e? Illetve, ő is erre gondolt-e?
- Oh..., jó, akkor jó- kivételesen ő hozott zavarba, mert most én nem tudom, mit ért pajzánkodás alatt. Ez kb olyan lehet, mint Seby olvasatában a szex. (Tehát maga a közösülés)
- Igen. Úgy hiszem, mindketten ugyanazt akarjuk. Együtt- amiben különbözik a véleményünk, az a házasság, de a dolog kompomisszumképes. Mivel egyetértek Mattel, fel sem hozom.

- Nos, igen, könnyű ezt tenni, ha nem merőben ellentétes az, amit ajánl, mint amit tenni készülsz...- nézek rá, oldalra biccentett fejjel. - Konkrétan, mit tennél, ha valaki le akarna beszélni arról a személyről, akit szeretsz?
Valamivel később, vacsi után, ismét kettesben maradunk. Kikísérem a buszhoz, és közben beszélgetünk tovább.
- Akkor ez volt az első benyomás... Már külsőleg is lát bennünk hasonlóságot, hiszen téged először látott!- mondom neki jókedvűen- De majd megkérdezem, milyen benyomásai voltak rólad; emlékeztetsz-e arra a srácra, akivel abban a kínai étteremben összefutott? - //Talán meséltem mattnek, ott találkoztunk legelőször, véletlenül.//
-Hm...- érdekes, hogy ő engem apához hasonlítgatott. Azt hittem, csak magához. Persze, megértem őt- Én nem gondolkodtam ilyesmin, bevallom őszintén. Jonathant alig ismerem, téged meg most kezdelek megismerni. Amit eddig tudtam rólad..., nos, szinte semmi se volt, és nem is volt mihez kötni...
Mosolygok, ahogy beszél. Nagyon kedvesnek tűnik a megközelítése.
- Kedves vagy, Matt. Örültem volna, ha kezdettől fogva ismertük volna egymást- az az érzésem, ő is magányosan nőtt fel, akárcsak én. Talán minden egyke tudja, mit értek ez alatt. Nem kóros magány, mégis az. Tesó nélkül.
Fura, ahogy hozzám hasonlóan rágcsálja a száját. Felismerem a mozdulatot, úgymond rá ismerek, mert elkaptam "magamat", amikor ezt csinálom, és pont ilyen volt. Ismét egy hasonlóság (noha sokan rágcsálják a szájukat, nem egyformán)
- Kilógni? Ezt nem értem, honnan? - kérdezek vissza, de a mondandója többi részét értem. azaz értem, amit mond. Más kérdés, egyetértek-e vele.
- Nem szabad így érezned, Matt. Te is tudod, ennek a történetnek sok gyenge pontja van, egyikőnk sem ismeri a teljes igazságot, még apád se. Hidd el, én is pozitívan gondolok rátok. Bevallom, veled könnyebb. Közel egy korú vagy velem, ha barátok leszünk, az sem probléma, na de honnan ássam elő azt az érzést, amit apa iránt kéne éreznem? Nagyapám kimerítette az apa fogalmát, nekem ő volt az apám, és ő meghalt. Ugyanúgy nem érzek, nem tudok érezni Jonathan iránt... Ezt megérted?
Malmozó kezéért nyúlok, széthúzom őket, ha engedi, átölelem megint. Kicsit hosszabban, mint nálunk az ajtóban, és most nem ütögetem a hátát, csak ölelem.
- Ne emészd magad. Vedd úgy, ez egy új barátság kezdete. Rajtunk múlik, mi lesz belőle...- elengedem, mosolygok rá.


_________________
"Két szerelmes szívnek nincs szüksége szavakra"
Vissza az elejére Go down
Christopher Matthew Hart
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 25
Foglalkozás : Tanuló; hangmérnök gyakornok; szerelő
Hozzászólások száma : 186

TémanyitásTéma: Re: Tesós nap ~ Josh & Matt   Csüt. Jún. 16 2016, 23:05

-Oh..
Reagálom arra, hogy a fiúja már amúgy jelezte a szándékait, de Josh nem nagyon mert... így érezni. Bólintok.
-Nos... az együtt élés lényege a szereteten és a tolerancián alapul. A szerelem múló állapot, elvileg, szóval egy tiszta, igazi szeretet lehet olyan kifejező mint egy szerelem, nem? Mármint... ez nehéz kérdés tényleg.
Így jobban belegondolva megérne egy misét. Akár szó szerint is, érdekes dolog a szeretet mélységeiről és milyenségéről beszélni szerintem.
-Öööö.. jah. De lehet az is közrejátszik, hogy sokan csinálják is, mondhatni egyre többen, azaz... nyíltabban. Emiatt muszáj toleranciát mutatni, mert nem lehet gyűlölködés közepette élni.
Nem nagyon szoktam ilyen eszmecseréket vívni, de próbálkozom. Remélem a fonalat sem vesztem el, de sugallom, hogy szerintem is hasonlóan vélekedünk, csak én másképp fejezem ki magam.
A zavarát nem értem, ő hozta fel a szexet, hát én csak utaltam rá, hogy nem ez a kapcsolatuk lényege, gondolom nem ebből áll a napjuk, sőt, nem is szeretkeztek még, az meg hogy - szerintem - csak simogatják egymást és csókolóznak nem paráznaság.

-Ez a lényeg.
Mármint hogy együtt akarják a jövőt, szerintem a többi részletkérdés egy kapcsolatban. A szándék a közös jövőre megvan.

-Ahogy mondod.
Bólintok, aki kicsit is ismer nem ajánl lehetetlen dolgokat.
-Háááát... közölném az emberek a saját hibájukból tanulnak igazán. "A megismeréshez folyamatos kísérletezésen és tévedéseken át vezet az út." Mondta Dimitri Verhulst szerintem bölcsen, szóval jelét adnám igaza lehet, de annak is, megpróbálom azért. Maximum a fejemhez vághatja, ő szólt én pedig bólogatni fogok.
Konfliktuskerülő ember vagyok, akárcsak ő, ez tény.

-Igen...
Mosolygok a hasonlóságokon, ez még mindig feldob valahol.
-Jó... bár lehet elfogult lesz.
Mosolygok, mesélte hogy találkoztak, de Sebastian szemében Josh mára teljesen más színt öltött, ki tudja emlékszik-e rá akkorról, mármint reálisan akkor milyennek látta.
-Persze... én azért látlak mindkettőtöket, szóval...
Apát kétszer látta, nehezen hasonlítgatná hozzá bármelyikünket gondolom.
-Más lett volna, az tuti.
Bólogatok, mert jah... bár apának nem lett volna könnyebb, ezt is tudom. Vagy aztán ki tudja!
-Hát nem tudom... elbizonytalanodtam engem bárki akart-e... meg te olyan vagy mint apa, közvetlen, meg olyan... nem tudom, könnyed, én meg olyan...
Vállat vonok, ezt szerintem nem fogja így érteni, de nem bírom leírni, mert ismernie kéne apát és anyát hogy értse. Meg engem is jobban...
-Persze. De miért is kéne pont úgy? Ha nekem lenne egy mostoha anyám nem akarnák úgy érezni iránta mint anyám iránt. És nem csak azért, mert nem lenne pozitív... A fater sem várja el, hogy úgy érezz iránta. Egyszerűen... majd alakul, mi lesz belőle. Végtére egyelőre idegenek vagytok egymás iránt. Neki azért könnyebb fiának éreznie, mert... ha jól szűrtem le a félmondataiból emlékezteted anyádra. Az neki ismerős és nem kellemetlen érzés, mint ahogy én emlékeztetem őt az enyémre.
Vonok vállat, mert anyámat vagy nem szerette vagy csúnyán váltak el, nem tudom, mert nem mondta sosem. De azt tudom, hogy néha nem örült bizonyos hasonlóságoknak nálam. De megfogja a kezem, elhúzza és megölel. Először meglep, de de kicsit jobban magamhoz szorítom.
-Kösz. Jah, így van.
Közben látom közeledni a buszt, felhúzom a vállaim.
-Kösz mindent... bátyó.
Mosolyodom el szélesen, mert még szokom a szót, de azért tetszik.

_________________
''Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet.''
Példabeszédek 4. fejezet 23. vers

Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Tesós nap ~ Josh & Matt   Szer. Jún. 29 2016, 00:08

Matt érdeklődést mutat Seby és a kapcsolatunk iránt. Kendőzetlen őszinteséggel beszélek neki arról is, már régóta ott voltak a jelek, csak éppen nem voltam/voltunk képesek észrevenni. Nem tudom, mintha meglepné, hogy ez az érzés kettőnk között régebbi. Erre nem tudok mit mondani. Engem nem frusztrál, hogy csak mostanság derült ki, mi ez pontosan. Így legalább abban biztos vagyok, nem szalmaláng jellegű; akkor is kitartott, amikor éppen nem voltunk éppen a legbizalmasabb viszonyban.
- Talán épp a lényeget mondtad ki- bólintok mosolyogva. Bár meggyőződésem, hogy amit érzek, az éppen a szerelem, nem tiltakozom ellene, hogy tisztán és igazán szeretem Sebastiant. Ha a szerelem el is múlna, az a szeretet akkor is megmaradna. Mert mindig is ott volt.
- Nos, igen. Ha el kell fogadnom mindenkit olyannak, amilyen, más nézetekkel, más kultúrával, más vallási meggyőződéssel, mert erre tanít Isten, és ez lenne a békés együttélés alapelve, miért is kéne szégyenkeznem vagy titkolnom, ki vagyok, kit szeretek? Bár úgy hiszem, a magánélet magában foglalja, hogyan kellene élni. Azaz igazából senkinek semmi köze hozzá, hogyan viszonyulok másokhoz, legyen az a szerelmem vagy a családom. Ez az én, vagy adott esetben a mi dolgunk. Nem feltétlen kürtölöm világgá, hogy egy férfi a kedvesem, de titkot se csinálok belőle. Egészségesen és boldogan szeretnék élni. Kiegyensúlyozottan. Vele sikerülhet, mert ő is erre törekszik, és mindeközben nagyon figyelmes- magasztalom Sebyt.
Mivel korábban kijelentette, hogy a kapcsolatunk testi vonatkozásaira nem kíváncsi, meglep, amikor ő beszél róla és továbbra se megyek bele a részletekbe. Lényegében képben van, mi történik közöttünk, és ettől kicsit elérzékenyülök. Mások rögtön elkönyvelnek f*rtúrónak. Úgy tűnik, Matt megértette, hogy a kapcsolatunk lényege Sebyvel nem a szexualitás, hanem az érzelmi kötődés.
- Ahogy mondod. EZ a lényeg!- mosolygok, teljes szívemből.

Matt válasza kissé naivnak tűnhet, de egyúttal bölcsnek is. Elárulja róla, hogy konfliktuskerülő, és van benne némi makacsság; szóval nem lehet olyan könnyen eltéríteni attól, amit a fejébe vesz, akkor se, ha "jószándékú" tanácsokkal próbálják kibillenteni. Ez tetszik. Mert ha most így vélekedik rólam, ez sem fog megváltozni attól, ha esetleg másoktól durva dolgokat hall majd.

Aztán beszélgetünk a hasonlóságainkról, és kissé szégyenlősnek tűnik (vagy félszegnek). Bár számomra nem tűnik fontosnak, mennyire hasonlítunk (vagy mennyire nem), azért, mert neki fontos, próbálok erre fókuszálni, és megkeresni mindent, amit csak lehet.
Az apja (apánk) is szóba kerül; óvatosan kerülgeti a témát, mintha attól félne, majd megorrolok rá, mert elmondja a véleményét. De semmi ilyet nem akar, tudom én. Érzem is. Terelget, de nem ad tanácsot, és elismerem, ebben nagyon profi, mert akaratlan is színezetet ad a viszonyulásomnak, mégpedig pozitív értelemben.
- Hogyne akart volna? - számtalan módja és lehetősége lehetett volna Jonathannak, hogy meglépjen a felelősség alól. Egyre biztosabb, hogy anyámat se hagyta volna el, ha tud az őt érintő dolgokról.
Azt hiszem, mindig is úgy érezte, nem kívánt gyermek volt. Nem kellettem ehhez én. Kicsit sajnálom; eszembe jut Reev, akivel kifejezetten ellenségesek a szülei. Ilyen szempontból Matt még mindig sokkal szerencsésebb.
- Nem vagyok valami jó beszélőkével megáldva; nem tudok érvelni, de nem értem, miért vonod kétségbe, apád akart-e téged, amikor engem még ennyi idő után is akar. Azt mondod, nyitott, kedves és barátságos. Gondolom, téged sem utasított el soha. Engem alig ismer. Téged sokkal jobban. Te állítod, mások vagytok, de ahogy mi különbözünk, és vannak hasonlóságaink, te is sok dologban hasonlítasz apádra; épp csak nem veszed őőket észre, annyira beépültek már- mondom neki kedvesen. Ne higgye, hogy egyáltalán nem hasonlít Jo-ra, mert ez nem igaz.
Kicsit felnyitja a szemem, ahogy az én anyámat és az övét hasonlítja össze (és ezzel minket is).
- Nem tudom, ez mennyire befolyásolja őt. Gondolom, valamiért anyádat is szerette, ha már kapcsolata volt vele, és téged is meg akart tartani, és őt is elvette feleségül...- ez nem szólhat csupán a felelősségvállalásról. A kapcsolatuk akkor rideg lenne és feszes, és nekem úgy tűnt, ennél sokkal bensőségesebb. Szeretetteli.
Meg kell vígasztaljam, olyan esendőnek tűnik. Megölel ő is, szinte hálásan bújik.
- Anyámat sem ismerte túl jól. Amiatt nem fog jobban kedvelni engem, mert anyámat esetleg jobban szerette, mint a tiédet. Te te vagy, én meg én, és ha hordozzuk is az anyáink génjeit, nem ők vagyunk- mivé lenne a világ, ha a szülők miatt ítélnénk meg a gyermekeinket?
Én sem tudom apaként értelmezni Jonathant, és el is mondom neki, miért. Nem tudom, az érzés valaha megváltozik-e bennem. Matt más tészta; már az is "buli", ha csak úgy gondolok rá, mint fogadott tesómra. Valahogy sokkal könnyebb. Beilleszthető a hétköznapjaimba, a normáimba.
Jön a busz, mosolyogva köszön el.
- Viszlát, Öcskös!- kacsintok rá, ahogy még utoljára rám néz. Nevetve rázom a fejem. Fura ez. Van egy öcsém. Fura, de nagyon örülök neki. Ki hitte volna, hogy Fortuna kisasszony így kacsint majd rám?

_________________
"Két szerelmes szívnek nincs szüksége szavakra"
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Tesós nap ~ Josh & Matt   Today at 11:15

Vissza az elejére Go down
 

Tesós nap ~ Josh & Matt

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2

 Similar topics

-
» Bellboy needed || Callie&Matt
» Az első nap! ~ Josh && Suzy
» Ha kell egy jóbarát ~ Josh és Seby

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: Lakások, házak, otthonok :: Archívum-