Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Stanley Collins
Kedd. Nov. 22 2016, 20:33 by Stanley Collins

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

Top posting users this month
Samuel T. Collins
 
Eric A. Blake
 
Reeven Callagher
 
Felix Kaleolani
 
Leopold K. Lindhardt
 
Suzanna Crystal
 
Quentin Collins
 
Kőrösi Noel
 
Dominic Tveit
 
Louis Tagliavini
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Mindennapok ~ Josh&Seby

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2
SzerzőÜzenet
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Mindennapok ~ Josh&Seby   Csüt. Ápr. 28 2016, 12:48

- Bocs, bocs...- nevetek, feltett kezekkel. Nem gondoltam, hogy ebből "vita" lesz. A mamusz jelzője meg igenis... illik hozzá. Legszívesebben mindig simizném. (A fogdosás olyan durván hangzik!)
- Én kedves bóknak szántam. De oké, felejtsük el- rázom a fejem, hagyjuk is, ha rossz élménye van ezzel kapcsolatban, ejtem a Bambit.

- Szeretném, ha nem várnánk ezzel sokáig. Mattel hamarabb is találkozhatnánk, hm?- Nem hiszem, hogy a kerti partit már meg tudnánk ejteni a jövő héten, de Matt bármikor átjöhetne; én is szeretném, ha megismerné Sebastiant. Látom, hogy Sebastiant is érdekli, milyen a tesóm. //Ezt nem feltétlenül kell kijátszani. Csak azt szeretném, hogy adott pillanatban ne legyenek ismeretlenek egymásnak. Lehet így?//
- A nyárs a legegyszerűbb dolog a világon: csak feltűzöd egymás után a husit és a zöldséget, gyümölcsöt, amit akarsz, és parázs fölött megsütöd...- ah, nem akarok ebből gondot csinálni, és azt sem várom el, Seby legyen a főszakács (kötényben vagy nélküle)
Kerti bútorok, függőágy, kiesés..., hogy mik nem jutnak Seby eszébe? De mindenre van megoldás. Nem akarok kórházba kerülni. Épp az a célom, hogy azt is elfelejtsem, hol vagyok. Szóval, nem aggódik, majd egy szép napon kézen fogom Sebymet, és elmegyünk a kerti bútorok áruházába (ha van ilyen), és kiválasztjuk a legmegfelelőbb bútorokat.
- Meghajtom fejemet nagy tudásod előtt, kedves Sebastian. Egy biztos, ÉN még messze vagyok attól, hogy színésznek hívjam magamat. Csupán kacérkodok a szakmával, és most fontosabb dolgok is vannak az életemben, mint az. Szóval...- felvonom a vállaim. Láthatja, engem nem izgat a kérdés, színész vagyok-e vagy sem, ebből sosem csinálnék hiúsági kérdést. Szerintem ebben még hasonlítok is a nagy Willre.
Nevetgélve viszonzom a csókjait; csuda aranyos, amikor így körbeudvarol. Bevallom, érdekes érzés; senki mástól nem volt még részem ilyesmiben.

Valamivel később az is kiderül, a színházi előadással van egy kis bibi. Ugyanis pont aznap van az előadás, amikor Lia barátnőjének az esküvője. És mint kiderül, arra Sebastian is hivatalos (és nem csak az esküvői ceremóniára, hanem a lagzira is, ahogy értesülök). Kissé letör a hír, hogy - annak ellenére, hogy ők szakítottak- mégis el akarja kísérni, bár abban sem biztos, Lia akarja-e még, hogy ő legyen a kísérője. Meglep, hogy azt mondja, igazságtalan vagyok.
- Igen, tudom- mondom, talán kissé hirtelen, mert azért csak rossz érzés, hogy ez nem úgy alakul, ahogy elterveztem- Hidd el, én is- én is igyekszem megoldást találni, ezen nem fog múlni.
- Persze, nyugodtan hívd fel- A hangom beleegyező, nem cinikus, nem ironikus, még csak meglepettség vagy bánkódás sincs benne. Most Sebastian igazságtalan, úgy érzem. Ezt másképp nem nagyon tudják elintézni, meg kell beszélni, kész. MIntha én tiltottam volna meg, hogy beszéljenek. Miért ne hívhatná fel? Más ez, mint azon agyalni, hogy van a másik, és naponta felhívni, megkérdezni. Az lehet, hogy kevésbé tetszene, de azt is Sebastianra hagynám, elvégre jobban ismeri Liát, mint én. Majdnem egy évig éltek együtt.
- Ne csodálkozz, hogy csalódott vagyok. Úgy szerettem volna veled lenni aznap is!- nézek rá kissé bánatosabb szemekkel. Hát nem érzi, nem a féltékenység szól belőlem? - ha nem húzódott tőlem messzebb, én sem távolodtam el tőle. Szóval ideális esetben közel van, és tudom simogatni. Teszem is, ha hagyja.
- Nos, igazság szerint csak egy előadás lesz LA-ben. De utazhatunk is, ha sikerül cserélnem valakivel. Megpróbálhatom...- ha azt hiszi, ezzel feladtam, téved. Maximum elajándékozom a jegyet Reevenéknek vagy elhívom Suzyt, ha... hajlandó találkozni velem.
- Tudom, mit jelent az adott szó...- igazából örülnöm kell, hogy Sebastian sem szeleverdi, és betartja, amit ígér. Változhatnak a dolgok, de rá lehet számítani. Meg sem lepődtem volna, ha tudok a dologról. Csak hát nem tudtam... Erről egyikőnk sem tehet.
- Oké, értem. Netán időpontot is tudsz, hogy én oda ne tervezzek semmi közöset?- ezt már arra mondom, amikor közli, Reevennek is elígérkezett egy hétvégére. Ez csak azért érdekes, mert Reev nekem is barátom (volt? A következő mondatoknak csak akkor van jelentősége, ha a mi barátságunk sem romlott meg) Hogyhogy nem jut eszébe, hogy ott lehetnék én is? Felix vajon ott lesz? Vagy csak kettesben akarnak lenni? Utóbbi gondolat kissé felkavar. Sajnos (?) tudom, milyen kapcsolat van közöttük. Bár nem féltékenység, amit érzek, ahhoz valami nagyon hasonlót.
Visszatérve ahhoz, hogy ezt Liával meg kell beszélnie... Nem akarom, hogy ebből lelkiismereti kérdést csináljon. Bólintok, hogy hívja fel Liát, beszélje meg vele. Nekem nincs ellenérzésem ezzel kapcsolatban; nem azt mondtam, hogy soha ne is beszéljenek egymással. Igazából ez a hét is Lia ajándéka, különben sokkal kevesebbet lehettem volna Sebastiannal. Fel lehet ezt így is fogni.
Sebastiannak is megvannak a módszerei, hogy éreztesse, nem ínyére való a dolog, szívesebben lenne velem; így ezt a pillanatot használja ki. Bújik, szuszog a nyakamba. Elmúlnak a rossz érzéseim, nyugalom jár át. Szeretem őt. Bízok benne. Ő az a Sebastian, akit megszerettem, akinek minden barátja fontos. Lia is, Reeven is. Én is fontos maradtam neki, amikor Liával összejött, csak erre kéne gondolni. Megpuszilgatom, érezze, nincs bennem harag iránta.
- Jól van... Most akarod elintézni? Mert akkor bemegyek a kártyáért...- ajánlom fel, csak azért, hogy "kettesben" tudjon lenni vele. Úgy érzem, így lenne helyes. És hogy maradjon elég idejük, Norának is utánanézek. Szokatlan, hogy nincs a közelünkben.

_________________
"Két szerelmes szívnek nincs szüksége szavakra"
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3206

TémanyitásTéma: Re: Mindennapok ~ Josh&Seby   Csüt. Ápr. 28 2016, 22:37

-Mm, de Bambi olyan kis... együgyű! Nem akarok az lenni! - Nevetek, mert amúgy vicces, de valóban, talán a Bambit kivehetnénk a repertoárból.

-Amikor akarod. Csak előbb beszéld meg vele, hogy nem... sima lakótárs vagyok. Szerintem. - Mosolygok, de érezhetően örülök hogy bemutatna. Kicsit izgulni is kezdek de hogy miért... azt nem tudom. Sosem izgultam még ilyenek miatt.
//Lehet persze, majd elmondom hogy reagáltak egymásra xD//
-De nem mindegy meddig és hogy tartod a tűzbe, mert nekem már lett teljesen füst ízű a húsom, meg simán elégettem a hagymát őőőő... - Röhögök, úgy fest csak én vagyok a béna.
-Hívlak majd én! Tudom, de... én támogatlak tudod és... szeretném ha azt csinálnád ami igazán élvezetes, mint nekem a tanítás! - Csókolgatom össze az arcát, boldognak akarom látni minden nap!

Aztán minimálisan beszüntetem a puszikat, de csak mert úgy érzem magam mint egér az egérfogóban.
Kicsit összehúzom magam, hogy olyan hirtelen veti oda amit, de próbálkozom megoldást találni. Ahogy közli erre, hogy ő is, szóval haladunk.
-De nem lesz gáz, hogy emiatt hívom ugye? Mármint... a szia, hogy vagy után... bár így meg lehet azt hiszi nem is érdekel... ah. - Fogom a fejem, kijön rajtam a félsz és az aggódás keveréke.
-Én is... egyértelmű hogy a színházat választanám, Will darabját ráadásul, na meg téged életem, mert szeretnék nagyon nagyon sok programot veled. De nem is biztos akar engem látni maga mellett egy esküvőn... most szakítottunk. Nem is akar látni jelenleg... vagyis... hát elment, mire gondoljak? - Ez talán sarkítás, de érezni tanácstalan vagyok.
Persze nem húzódom el, inkább kapaszkodom belé, ő ne szaladjon el, kell a közelsége. Így mikor simogatni kezd, kezdek megnyugodni. Már megpuszilni is megmerem.
-Oh... ezt nem tudtam... peches vagyok. De várj még, el ne cseréld, csak ha Lia azt mondja, márpedig megyünk, hm? Ha ezt mondja... akkor... ja, utazunk. Miért ne? Szeretek veled utazni. Meg csinálhatunk városnézést is egyben vele, hm? - Talán még jobban is tetszene, mivel nem vagyok egy kimondottan Valentin napot ünneplő valaki (nekem minden nap Valentin nap). Csak arra ki tudja hogy jutunk el, ez meg fix lett volna, igazi meglepetés. De meglátjuk Lia mit mond még. //Majd írd meg mi lesz a jegyekkel, elmész e mással vagy elcseréled//
-Őőő... hát ő már a most hétvégét is akarta, de mondtam az esélytelen, talán a jövőhét. De nagyon lelkes, annyi programot kitalált. Közöset is, mármint veled, meg Felixszel. Lia... nos ő nem hiszem hogy eljön vagy ki tudja. De majd elválik. - Nem, Reeven nem zárkózik el a közös programoktól csak a kettes programokat helyezte előtérbe. Főleg ezekről beszélt már a beszélgetés végén... -Szerintem fél el fogom hanyagolni mert te most "új" vagy nekem, Liával már egy ideje együtt voltunk mikor megismertem. Na meg... Lia sincs itthon, csak Felix van neki, mint amolyan család... de remélem idővel jobban összeismerkedtek és akkor végre elhiszi, te is igazán kedveled. Mert kedveled, nem? - Elbizonytalanodom egy pillanatra.
Inkább bújok kell a közelsége, hogy nem haragszik rám. Mikor megpuszilgat keresem a száját, meg szeretném csókolni.
-Most? Jó... de ne menj el! Maradj itt... A kártya ráér nem? Olyan jó így összebújni... csak egy kicsit még. - Kicsit meg is ijedek, hogy elmenne, eltávolodna kicsit tőlem, nem akarom, annyira jó érezni hogy itt van és nincs gond! Persze ha marad és valóban úgy gondolja, hívjam fel Liát, akkor felhívom, de érezni ki is hangosítanám ha kérné, nem titok mit beszélek vele. Meg is beszéljük a vasárnapot egy rövid találkára otthon, így relatív keveset beszélgetünk.
-Hát... akkor hamarosan kiderül életem. - Ha esetleg mégis elment, akkor elmesélem mit mondott Lia és azután mondom mindezt.
De akárhogy is legyen, magam mellé ejtem a telefont és nagyon közel vackolom magam hozzá.
-Ugye tudod, hogy nagyon szeretlek? - Kérdem bűnbánóan, halkan, hogy biztosra menjek, nem haragszik rám.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Mindennapok ~ Josh&Seby   Pént. Ápr. 29 2016, 20:48

Nevetek, megsimogatom az arcát.
- Nem is vagy olyan. Cuki vagy. Bambi is az, imádtam gyerekkoromban!- kedveskedek neki- Téged is imádlak...- hajolok közelebb, ha engedi, puszilgatom. Képzelheti, hogy ezek az érzések már túlnőttek azon, amit gyerekkoromban egy rajzfilmfigura iránt éreztem.

- Persze, mindenképpen...- bólogatok. Bár biztosan viccesnek tartja majd, hogy előadást tartottam neki arról, hogyan kellene csajoznia. Nem fog komolynak tartani, elfelejt majd mindent, amit ezzel kapcsolatban mondtam neki, mert azt hiszi, csak szórakoztattam.
//Ha úgy tartod, jó lenne ezt kijátszani, állok elébe! Smile Mármint, amikor Josh elmondja Mattnek...//
- Épp ez a lényeg... Nem tűzbe kell tartani, hanem a parázs fölé. Nem égetni kell, hanem sütni- nevetgélek Sebastianon. Tényleg fogalma sincs erről. Nevet,neveztek vele. Nem baj, gondolom magamban, elég, ha egyenlőre egyikőnk tudja. Lassanként majd ő is beletanul. Ami illeti, nekem is van mit tanulni tőle, szóval nem marad adósom, vagy én az övé...
Nagyon szeretem. Akkor is, ha éppen nem csókolgat össze, de akkor még jobban. Kimondhatatlan, mennyire vágytam erre, hogy így szeressen valaki, és Sebastian részéről az egész olyan természetességel árad, szinte megijeszt vele.
- Előbb-utóbb rátalálok arra, amit a legjobban szeretnék csinálni, bár most sok dolog van, amit élvezek...- mondom, nevetgélve. Tényleg jól érzem magam a bőrömben, egy csomó dologban kipróbálhatom magam, és vannak pozitív visszajelzések. Jól vagyok!

A szinházi program azonban ütközik valamivel, amire Sebastian már korábban elígérkezett Liával. Kicsit elszomorít, hogy azt tartja fontosabbnak. De aztán jobban belegondolva, belátpom, teljesen Sebyre vall, hogy így dönt(ene). Mert még semmi sem biztos, ugye. Lehet, hogy csak én vagyok most borúlátó, és Sebymeg én mégis együtt meggyünk megnézni azt az előadást. De ahhoz beszélnie kell előbb Liával.
- Hé, nyugi már...- simogatom tovább. Az, hogy összehúzódik, mint egy kisgyerek, nem jelent számomra jót. Mitől fél? Hogy haragudni fogok, mert beszél az exével? Nagyon félreismer, ha ilyet feltételez- - Szerintem ne agyalj ezen. Légy önmagad, úgy lesz a legjobb- javaslom. Nem mondhatom neki, én mit mondanék, mert -gyanítom- másképp közelítenénk mega dolgot. Neki számít Lia, nekem kevésbé.
- Erről van szó. Lehet, csak feleslegesen gyötröd magad, és ... velem leszel aznap este is- mosolygok. Van rá esély, lássa be! Miért kell mindjárt a legrosszabbra gondolni? Én is hülye vagyok. Egy estéről van szó, az nem a világvége.
Sebastian lassan megnyugszik a karomban. Már arra is ötletel, mi van, ha Lia mégis vele akar menni az esküvőre. Utaznánk, néznénk várost, még többet is lennénk együtt... vagy nem is tudomm, nem is többet, csak... gazdagabb programmal. Kavánjam inkább azt, Lia akarjon vele lenni azon az esküvőn? Megcsókolom, mert nagyon szeretem, és tök mindegy, hogy lesz, nem ezen fog múlni, jól érzem-e magam vele (és ma). A hangulatomat ilyesmi nem ronthatja el.
//Még nem tudom. Te mit gondolsz? Smile Ha érdekesebbnek találnád, lehetne ez egy játék Josh és Suzy között. Persze, Seby sem marad Will nélkül... Mert vele is elmegyek, egy másik városba, ha kell... Smile//
Kitérünk Reevenre. Azt tudtam, hogy jó barátságban vannak, de nem hittem, hogy Felix mellett Reevnek ilyen nagy szüksége lenne Sebastianra is. Megnyugtat, hogy nem zárkózk el a közös programok elől. Ez jó hír. Akkor engem sem utál olyan nagyon. Liát se, ha vele is számol, bár Seby mintha azt mondta volna, ők is csúnyán összevesztek. Magyarázza, Reev miért neheztel, de megrázom a fejem.
- Nyugodtan mondd meg neki, hogy nem szándékozom elszakítani a barátjától. Amúgy én sem szűntem meg az lenni, ha még érdekli a dolog. Nem én haragszom rá...- Kísérletezgetnek Sebyvel, nem titok előttem. De azt mondta, ez csak kíváncsiság..., én pedig hinni akarom, hogy igazat beszél. Hogyan is bíznék benne, ha féltékeny vagyok? Reeven amúgy is hajlamos a flörtölésre, hisze láttam, tapasztaltam.
- Kedvelem, így igaz- mondom Sebastiannak Reeven kapcsán- Elmondta, milyen gyerekkora volt, és mit tettel vele a saját szülei...- Elszomorodok. Kicsit zakkant a srác, de ki ne lenne az, ilyen háttérrel? Engem legalább szeretett valaki. Nem tudom, neki volt-e valaha igazi családja. Már értem, miért istenítette annyira Liát (és most Sebyt). Ebben hasonlítunk; szeretnénk tartozni valahová, valakihez. Nem baj az sem, hogy mindketten Sebastianhoz, hisz neki ott van még Felix. Ha csak Seby volna, talán aggódnék...
Sebastiant nem lehet nem szeretni. Olyan rendkívüli aurája van, mindenki meg akar vele ismerkedni, és a "családja" lenni, aki normális. Nagyon szerencsés vagyok, hogy én kellek neki, pont én... Belebújok a csókjába, lágyan tűröm  haját, ízlelgetem a nyelvét.
Biztatom, intézze el azt a telefont mihamarabb, legalább biztosak lehetünk, de nem engedi, hogy elmenjek. Ott maradok hát, a pléden, fél kezem átvetve rajta, ahogy Liával beszél. Nagyon előzékeny vele, úgy érzem, de nem okoz vele meglepetést. Ő ilyen. Arra jutnak, majd holnap találkoznak. Mosolygok, mert Sebastian sem szereti a bizonytalanságot, és egy nap már semmi, szerintem nem is fogunk erre gondolni többet. Ahogy befejezi a beszélgetést, máris bújik megint.
- Igen, tudom, Bolyhoskám...- piszézek vele, mosolyt csalva az arcára (azzal a céllal), és aztán sóhajtva válaszolom- Holnapra már okosabbak leszünk....
Nem csak arra gondolok, együtt megyünk-e szanházba vagy sem, és ha igen, mikor. Ez lesz sz első találkozása Liával egy (újabb, velem együtt töltött) hét után. De ha itt is voltunk, LA-ben, mennyivel több volt ez a hét, mint amit Alaszkában töltöttünk! Mégis, fura arra gondolni, miért kért Lia találkozót éppen a közös lakásban... Na, jobb, ha nem agyalok ezen. Holnap úgyis kiderül.
Szeretném, ha érezné, én is szeretem. Ezzel nincs is hiba. De azt hogyan mutassam meg, bízom is benne? Ezt nem tudom lefordítani testnyelvre. Marad a szeretet. Lehengerlem...

_________________
"Két szerelmes szívnek nincs szüksége szavakra"
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3206

TémanyitásTéma: Re: Mindennapok ~ Josh&Seby   Pént. Ápr. 29 2016, 21:20

-Cuki.. - Erre vágok egy -.-' fejet, majd rázom finoman a fejem. -Én utáltam, olyan esetlen és szomorú mese... jó Patácska mikor jön oké, de ahh... csak akkor leszek Bambi ha te Patácska! - Nevetgélek, de mert puszil bújok és viszonzom.

//Ok, ha kezdesz majd akkor el is mondhatod amint elmered Razz //
-Áh, ebben lehet valami... - Eszmélek rá, ez lehet a kulcsa. De kölyök voltam mikor csináltam, nem ment, nem erőltettem. Anyáéknak amúgy sem jött be, túl nomád volt.
-Úgy örülök ennek... - De komolyan, érezni ez tényleg megnyugtat és feldob engem is.

Kicsit megijeszt hogy hirtelen dobálózik szavakkal, onnan csak egy lépés az indulat, nem akarok vitatkozni vagy emelt hangon társalogni, vele semmiképp. De valószínű látja félek ennek lehetőségétől, vagy valamitől, és simogatni kezd. Az hatásos, az mindig hatásos.
-Gondolod? - Úh, na ezt az egy tanácsot sosem fogadtam meg. Eddig legalább is. De lehet megpróbálom.
-Jó lenne... - Érezheti én örülnék ha vele lehetnék, de kiderül majd mi lesz.
//OK, elmehetsz Suzyval neki tetszene. Én láttam a darabot tudom milyen Razz //
-Én tudom ezt, hát titeket sem hanyagoltalak mikor összeköltöztünk Liával... szóval... remélem majd ő is rájön. Főleg hogy nem maradt barátok nélkül, Lia is hamar visszajön és kibékülnek. Remélem... - Komorodok el kicsit, mert Reeven... nos elég lemondó volt, főleg hogy Lia elmegy. Elment...
-Ah... hát igen, az eléggé megviselte. Kis szeretetéhes ő is, fél nem vesszük komolyan a barátságát, a kötődését, szerintem. De ilyen hátérrel megértem. Nekem legalább ott volt Henry, hogy tudjam milyen szeretve lenni... - Húzom el a szám, szegény Reevem. De majd idővel megtanulja milyen szeretve lenni úgy hogy el is higgye.
De hogy jobban érezzük, szerencsések vagyunk, csókolózunk, én nagyon bújok, nagyon jól esik. A csókja nem különben.
Beszélek Liával is, bár a Bolyhoskára, vágok egy "hááh" fejet, de nevetek.
-Mint valami kutya... lennék inkább macska! Bár a cicám mellőzzük! - Nevetek, odabújok, szerepcsere, mert Josh letarol, csókokkal, önmagával, élvezkedem, nem is kicsit! -Nagyon szeretlek... de... ha pókerezünk nem lesz könyörület! - Röhögcsélek, csak hülyéskedem, de még nem engedem el, csókolgatom a nyakát, harapdálom finoman a fülcimpáját, hózom magamra, magamhoz. Hmmm, ez jó, jó így lenni!

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Mindennapok ~ Josh&Seby   Szomb. Ápr. 30 2016, 12:02

- Tényleg?- picit rácsodálkozok; Sebyből simán kinéztem, hogy szereti a meséket. Bambit is- Szóval rám osztod a nőstény szerepét- kuncogok. De legyen úgy! Ha ezzel boldoggá tudom tenni, miért ne? Leszek Patácska.

//Jól van már, értem a célzást!//
Gyorsan megbeszéljük, hogyan kell nyárson sütni; amúgy is gyakorlat teszi a mestert, és én se mondanám, hogy hú, de menő vagyok... Az alapokat tudom, remélem, valaki a társaságból majd még segítségünkre lesz, és akkor tuti a siker. Na és ha megég egy kicsit a hagyma? Ugyan már, annak is megvan a maga "fílingje".

Nem érzem, hogy indulatos lennék, noha elsőre valóban elkeserít, hogy lemondaná a színházat. Az indokai azonban nyomósak, és gyorsan belátom, neki éppen úgy nem tetszik a helyzet, mint nekem. Rögtön jelét is akarom adni, nem haragszom rá, és örülök, hogy ő is hajlik az alternatív megoldásokra, ahogy én is. De előbb beszélnie kell Liával, egyáltalán kell-e változtatni bármin is.
- Nem az a legegyszerűbb?- igazából nem is tudok mást elképzelni. Nem értem, miért feszeng.
Reeven kapcsán még mindig optimista vagyok, gondolom, idővel megbékél velem. Talán rájön, miattam senkit nem vesztett el, sőt, akár több lehetőségünk is lesz találkozni, ismerkedni. Abban is bízok, Lia és Reev kapcsolata helyrejön. Az biztos, Liának is tennie kell ezért valamit. Nekem is közeledni és törekedni kell, de vannak terveim.
- Nos, igen, bevallom, nem egyszerű eset. Az egyik pillanatban még szétröhögjük az agyunkat, a másikban olyan hideg, mint a jég. Bevallom, nem tudom, miért ennyire szélsőséges. Úgy érzem, nem tettem semmi rosszat, mégis úgy lerázott magáról, mint kutya a vizet. - mondom, tényszerűen, noha amikor a tetőre menekültünk a melegekbárból, még nem volt képben a kapcsolatom Sebastiannal.
Aztán rámosolygok Sebyre.
- Tehetünk értük valamit? - komolyan, bármilyen összeesküvésben benne vagyok, hogy kettejüket kibékítsük. Reevennek szüksége van Liára, ez nyilvánvaló. És biztosan nem tévedek, ha azt gondolom, Liának is Reevenre. Főleg most, hogy... Nos, hogy a Sebastiannal való kapcsolata is megváltozott.
Összebújunk, örülünk egymásnak.
Elintézi a telefont is, mint kiderül, megelőzve Liát, aki éppen hívni akarta. Vasárnap (holnap) estére beszéltek meg találkozót, a közös lakásban, és ha van is bennem egy cseppnyi rossz érzés ezzel kapcsolatban, inkább elásom, jó mélyre. Nem lehetek féltékeny mindenkire, aki Sebyvel kapcsolatba lép, mert tönkrevágom magamat is, a kapcsolatunkat is.
A hangja, mintha bocsánatot kérne. Én pedig úgy csókolom, mint aki bízik benne. Mindennél és mindenkinél jobban szeretem. Ha erre van szüksége, biztos lehet benne, hogy én nem akarom titkolni, visszafogni, most már nem, nem is lehetne, igényem van rá, akarom! Nem veszíthetem el!
Nem tudom, hogy jut eszébe a póker... , először csak nagy szemekkel nézek rá, hogy is jutott ez eszébe, aztán leesik. A kártya!
- Hm..., az még ráér. De ha már ilyen vehemens vagy... Mi lesz a tét?- kuncogok. Szeretek tétben játszani, és eddig mindig jól is sült el, ha fogadtunk valamiben. Igaz, néha berúgtunk, mint a szamarak, de holnap estig ráérünk kijózanodni. Bár én azután se szeretnék.
Szóval, ha máris játszani akar, bemegyek a kártyáért, közben megnézem Norát is. Aztán kártyázunk, sokat nevetve, mert folyamatosan húzzuk egymás agyát. A hülyeségekből nem lehet kifogyni. És ha eszünkbe jut, csinálunk néhány fényképet is, csak úgy... Magunknak. Vagy az utókornak.

_________________
"Két szerelmes szívnek nincs szüksége szavakra"
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Mindennapok ~ Josh&Seby   Today at 00:56

Vissza az elejére Go down
 

Mindennapok ~ Josh&Seby

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2

 Similar topics

-
» Ha kell egy jóbarát ~ Josh és Seby
» Az első nap! ~ Josh && Suzy

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: Lakások, házak, otthonok :: Archívum-