Ismét egy újabb nap vette kezdetét. Annyira nem volt gáz, mert hétvége van. Végre kipihenhetem a sok nehéz iskolai napot. Olyan fárasztó már ez az egyetem. Annyit kell tanulni. Legközelebb kétszer meggondolom mielőtt egy lány miatt bevállalok egy ilyet. Főleg így, hogy lehet, hogy az a lány visszautasít annak ellenére, hogy te egész életedben mindent miatta tettél. Amióta elmondta, hogy ő nem érez így irántam, nem is beszéltünk. Fel kéne már hívnom. Talán ez a nap lesz rá a tökéletes. Az ébresztőórám zavart meg. Miért csörög ez ilyen korán? Max 8 óra lehet. A telefonomért nyúltam. Rápillantottam a képernyőjére, hogy mi van a jelzés alá írva megjegyzésnek. " Filmforgatás 9-kor!!" Miért felejtem el én ezeket mindig?! Kiugrottam az ágyamból. Na jó, fél óra kocsival odaérni a stúdióba, szóval van egy fél órám elkészülni. Kivettem a szekrényemből a törölközőt, lekaptam az alvós alsógatyámat és a derekam köré csavartam a törölközőmet. A tusfürdőmet hova tettem? Jaj, az kifogyott! Kinyitottam Matt szekrényét és elvettem az övét.
- Haver, remélem nem bánod, ha ezt kölcsön veszem. - Válasz nem érkezett, szóval biztosan aludt. Elmentem a fürdőig és elkezdtem zuhanyozni. Még mindig nem hiszem el, hogy csak ilyen későn tudtam felkelni. Mindig is az volt az álmom, hogy egy filmben egy szuperhőst játszhassak és most végre itt van, de ezt is elbaltázom. Gyorsan lemosakodtam és beálltam a fürdőben lévő tükör elé. Hány éves karaktert is játszok? Úgy emlékszem 18 körül lehet. Akkor ez a borosta nem kéne ide. Megragadtam a borotvámat és gyorsan eltávolítottam az arcomról a nem kívánt szőrzetet. Visszarohantam a szobába és rádobtam a tusfürdőt Matt ágyára.
- Kösz szobatárs. - Megint nem jött válasz. Várjunk csak! Visszanéztem az ágyra. Nincs is itt. Hol lehet? Majd délután kifaggatom szegényt. Kinyitottam a szekrényemet valamit ruha után kutatva. Végül egy szürke nadrágot és egy szürke pólót választottam. Kihagyhatatlan volt még a kedvenc új pulcsim is. Ha mindezt magamra vettem elindultam a kijárat felé. A cipőmből kivettem egy pár zoknit. Ez már vagy három napos, de az összes többit elhagytam, szóval jó lesz ez. A zoknira ráhúztam a fekete bakancsomat. Végül a fekete bőrdzsekimet vettem fel és elindultam a stúdió felé. Szerencsére időben érkeztem meg.
- Végre megjött az én sztárszínészem. - Széttárt karokkal jött felém a rendező.
- Még a végén elpirulok. - rámosolyogtam.
- Ha arra mész, akkor ott az első öltöző a tiéd. A neved ott áll rajta. 10 perc és kezdünk, szóval siess. - Az egyik folyosó irányába mutatott és én elindultam. Benyitottam az öltözőbe. Szép, modern és tágas volt. Olyan jó, hogy most már külön öltözőt kapok. Végre vannak rendezők, akik elismernek. De a ruhám hol van? Sehol nem találom. Pedig, ha jól emlékszem a forgatókönyvre, akkor az első jelenetem már a jelmezben van és nagyon kíváncsi vagyok a jelmezre, szóval már itt lehetne. Kinézek a folyosóra és egy csinos lányt.
- Hé kislány! Még nem kaptam meg a jelmezem. - kiáltottam neki. Pont idenézett és bólintott egyet. Visszatértem az öltözőmbe. Lehet, hogy egy lánnyal kéne elfelejtenem a szerelmemet. Ez a lány pont megfelelő lenne ehhez a tervhez. De, hogy tudnám elcsábítani? Már rég csináltam ilyet. Meg van! Elkezdtem levetkőzni alsógatyára. Elvégre a szuperhősjelmezem alatt úgy is csak ez lesz, szóval van kifogásom, hogy miért egy szál boxerben várom. Pont akkor nyílt az ajtó, amikor a zoknimat vettem le.
- Na végre megjöttél kicsi lá...- Amikor megfordultam nagyon meglepődtem. Annyira, hogy be sem fejeztem a mondatot. Az egyik tanárom jött be az ajtón. Mit keres ez itt?
- Jó...jó napot Mr. Collins. - zavaromban a tarkómat kezdtem el vakargatni.

Az ember építgeti a karrierjét, így van ezzel Quentin Collins is, próbál köztudatokba bekerülni, még ha nem az ő forgatókönyveit viszik is vászonra. Ezért itt van, mint segédrendező, próbálja összeütemezni ezt és az egyetemet, s közben nem megfeledkezni saját projektjeiről sem. Nem egyszerű az élete...
Rohant ide is, bedobott egy kávét, összeült a rendezővel, tanácsot adott, benyakalt még egy kis kávét, intézkedett ezzel-azzal, rábíztak mindenféle hülyeséget, aztán jött a harmadik fekete
Megéri ez? - és a költői kérdések.
Van dolga, bekerülni a köztudatba, támogatókat szerezni és önállóan filmre vinni egy ötletet nem egyszerű, most úgy számolja teper-teper, hogy nagyjából két év múlva el is érjen valamit. Igaz, hogy az egyik ötletére már van jelentkező és gondolkodik valami elvontabban is, mint egy ilyen szuperhős-film, de nem a megszokott értelemben. Sikeresen elhitette mindenkivel mennyire otthon van a témában, valójában azért van itt, hogy tanuljon róla, belelessen hogy is működik valami, amit Hallywood vesz, mint a cukrot. Egy ilyen nagyszabású, a tipikus kasszasikerek, megvizsgálja belülről, mintha boncolna. Gyomor kell ehhez is.
A rendező már mindent beállít a nyitójelenetre, amikor Willnek, igen ismeri a srácot, filmművészetes, meg kellene jelennie egy sziklán, CGI-al megoldják a hátteret, karjaiban egy tinisztárkislánykával, akit egyáltalán nem vág, de helyes, azt meg kell hagyni, így fog kezdődni a film, vajon ki ő, hogyan kapott szuperképességeket, mi köze ehhez a lányhoz és egyáltalán mi történik. In medias res, a srác rögtön szuperhősruhában kezd. És nincs sehol. Ő a rendező mellet áll, aki mérgesen a tenyerébe csap, senki mást nem talál e nemes feladatra. Q. már éppen óvatosan odabökné, köhm...ő a segédje nem holmi csicska, de a rendező arcát elnézve...jobb ha mégis ő megy. Will öltözője. Szedi a lábát addig, kopogás nélkül benyit, ott a srác bokszerban. 
Anyám...
- Elaludtál? Rossz a méret?
Sóhajtva becsukja maga mögött az ajtót. 
Hol a fenében vannak az öltöztetők?
- Segítek, melyik a jelmezed?
Néz körbe kapkodva, nem szereti ezt a részt a bizniszben, de még nem ő a főnök és minden jel arra utal, neki kell belegyömöszölnie a srácot valamibe.

Amikor bejön a tanárom nagyon meglepődök. Mit keres itt? És miért ő jött be a csinos lány helyett? Az elmúlt 4-5 évben most akarok először felszedni egy idegen csajt és persze, hogy a közel 30 éves, férfi tanárom jön be. Úgy tesz, mintha semmi nem történt volna, pedig itt állok előtte egy szál boxerben. Még szerencse, hogy azt nem vettem le, pedig az is megfordult a fejemben.
- Ja, de a méretet nem tudom, mert még meg se kaptam a ruhát. - Mr. Collins becsukja maga mögött az ajtót. Ismét kérdez tőlem.
- Nem tudom, de szerintem nem itt van. - miközben válaszolok neki, belenézek a közelemben lévő tükörbe. A fejem tiszta vörös.
- Tanár úr... kissé kínos a szitu. -vallom be őszintén és ismét a tarkómat kezdtem vakarni zavaromban. Hogy lehetek ilyen szerencsétlen? Most elmondjam neki, hogy miért is voltam így, meg hogy miért mondtam neki azt, hogy kicsi lány vagy mi? Na jó tisztázni kell, mert én már most összezavarodtam.
- Tudja...nem magát vártam, hanem egy csinos lányt. - elnevetem magam. Már kínomban röhögök ezen a helyzeten. Ezzel lehet, hogy még rosszabb helyzetbe hozom magam. Lehet, hogy ki fog akadni amiért egy lányt akartam behozni az öltözőbe és szórakozni vele.
- De nem idegen lány, mármint nekem az, de amúgy itt dolgozik. - hadarva mentegetőztem. Még így sem biztos, hogy tiszta neki a helyzet, szóval nem várom meg míg megszólal.
- Azt mondta a lány, hogy ő majd hozza nekem a ruhát. - ezzel a mondattal fejezem be a történetet. Na most már csak világos minden. Még az a szerencsém, hogy ő a legrendesebb tanárom, szóval tuti megérti.

Látott már ilyesmit, nem érzi olyan kínosnak, mintha meztelen állna ott a srác, igyekszik semleges arckifejezéssel napirendre térni a dolog felett. Fontosabb, hogy nincs kész, a rendező ideges és valamiért az ő fejét fogják mindezért leharapni. Az ostor nem mindig azon csattan, akin kéne, pl az öltöztetőkön, elég, ha épp dühösek valakire, te épp arra jársz.
Csodás! Még a végén nekem kell megvarrnom neki!
- Jól van csipkerózsika, most már nézzünk utána.
Mikor becsukja az ajtót, látja a fiú arca egészen különös árnyalatúra színeződik
Fokozzuk az élvezeteket, fogadjunk, most jelenti be, lázas, vagy ilyesmi.
- Jól vagy?
Azt mondja nem itt van, de lehet csak el volt foglalva, te jó ég, ugye nem nyúlt magához? Lehet azért van zavarban, megzavartam valami bensőséges dolgot közte és az ujjai közt, franc! Mindig pocsékul időzítettem. Annak ellenére, hogy a jelmez nincs ott, körbenéz, ki tudja a fiút mi izgatja fel, talán a plasztikus anyag? Nem is akar erre gondolni, viszont a srác igazat mond, ő sem lát semmiféle szuperhősjelmezre hasonlító dolgot.
- Attól függ Will mit műveltél itt, de nem akarom tudni!
Néz rá rögtön, nagy szemekkel, mintha attól tartana a fiú részletezni fogja.
- Ahá! Na az tényleg nem vagyok.
Pislog, hogy szóval lány volt a dologban! Ezt ő kevésbé érzi kínosnak, mint amit először feltételezett, persze attól függ van-e a srácnak merevedése, mert akkor nem vitatkozik és neki is élete egyik legbizarrabb élménye lesz.
- Sok errefelé a csinos lány... úgy tűnik nekünk kell megkeresni, ha nála van a jelmezed. Az fontos, a rendező azzal a jelenettel kezdi, amikor abban vagy. Aztán tőlem ott és úgy csinálhatjátok, ahogy akarjátok
Az ajtó felé fordul, hiába van gatyában, meg kell keresni, mert fogalma sincs melyik kiscsajról beszél. Menetközben rájön, hogy ez nem volt elég tanáros.
- Adok kotont.
Néz rá zavartan, valahogy ez sem igazi...

Miért kérdezi meg, hogy jól vagyok e? Azt hiszi beteg vagyok? Biztos, azért hiszi, mert tiszta vörös a fejem.
- Aha, és tanár úr jól van? - illedelemes diák módjára visszakérdezek.
- Mire tetszik gondolni? - vajon mire érthette? Várjunk csak..azt hiszi, hogy én itt próbáltam meg hokizni? Milyen fantáziája van ennek a tanárnak? Biztos nem egy ilyen helyen nyúlnék magamhoz. Fúj!
- Hát igen, jó messze áll attól. - felnevetek. Jaj, remélem ezzel nem sértettem meg.
- Mármint nem úgy értem, hogy maga nem vonzó, csak nekem nem, de másnak biztos. - ezt tudtam csak gyorsan kitalálni, hogy ne érezze magát rosszul. Szerintem ezzel csak rontottam a helyzeten. Ahogy elkezd beszélni a lányról, egyből megjelenik magam előtt. A hosszú szép szőke hajával és azokkal a nagy keblekkel. Milyen jó, hogy abban a pár másodpercben ezeket figyeltem meg rajta. Szóval, ahogy a lányról beszéltünk egyből megjelent előttem, de most már nem úgy mint pár pillanattal ezelőtt, hanem most már fehérneműben. Szép fekete csipkésben, ami nem takar olyan sokat. A kezem akaratlanul is, de a lány hátára megy és kikapcsolom a felső részét és, amint lehullik róla...merevedésem lesz és egyből eltűnik a képzelt lány és csak az idősebb, férfi tanáromat látom. Amit ezután mond eléggé ledöbbent. Rám néz és kijelenti, hogy ad kotont. És szerencsénkre pont ekkor nyitott be a csinos csaj, a kezében a jelmezemmel.
- Ezt lerakom és nem is zavarok tovább. - mondta nevetve és lerakta a jelmezem. A lány rosszkor volt rossz helyen, mert én merevedéssel Mr. Collins felé voltam fordulva ő, pedig pont felajánlotta, hogy ad kotont. Ez igen érdekes szituáció. A lány becsukta maga után az ajtót én, pedig teljesen elvörösödve bámulok a tanáromra.
- Na jó, ez már tényleg gáz volt. -
- Akkor én most felvenném a jelmezem..azt hiszem. - mondtam elbizonytalanodva.

Furcsán néz rá, talán nem lázas?
Mi baja lehet?
- Remekül
Közli félrebiccentett fejjel. 
Ez költői kérdés. Leo lazán rávágná: Verted a pöcsöd kishaver? De én... nem vagyok ilyen.
- Bármit, ami nem tartozik rám
Kezd ő is zavarba jönni, ráncolja a szemét, rázza a fejét és igyekszik nem elképzelni a dolgot, súlyos lenne. Felnevet, hogy messze áll a lánytól és kényszeresen végigsimít két napos borostáján, ami még alig látszik. //kevésbé, mint a profilképen //
- Szerencsére.
Pislog. Nem gondolt rá, hogy ne lenne vonzó férfiként. Tudja, hogy az. És hogy Willnek nem, mert ő nem meleg, de...a következő mondat kizökkenti.
- Jó...igen, fura lenne, ha az lennék neked, nem igaz?
Kérdezi hülye hangsúllyal, ami szinte elvékonyodik a mondat végén. Nem lát a fiú fejébe és szerinte amit mond még nem feltétlenül vonja maga után, hogy a srác elkezdjen fantáziálni a lányról. Fordulna az ajtó felé, már féloldalt van, közli, hogy ad gumit, csinálják, a szex fontos ebben a korban, de védekezzenek, nála koton mindig van, de ezek a mai fiatalok... És kész, itt se hang, se kép, Will merev farkával találja szembe magát. Kiguvvadnak a szemei, eltátja a száját és a szituáció minden eddigi kínos élményét felülmúlja, ahogy kezében a kotonnal megmerevedik, ahogy a fiú férfiassága. Erre ront be a lány, aki mit lát? Az álló farkú Willt és őt, amint kotont nyújt felé, de félúton megáll és megmerevedik.
- Atyaúristen...
Nyögi, mikor rávozik a lány. Willre sandít, ő nem tudhatja, hogy a lány miatt van
Felizgultak rám
- Aha...és nélkülem, oké? Én nem...köhm, nézd Will
Ne, ez nem lehet igaz! Ezt ki kell mondanom? Most tényleg?
- Nekem nem állna fel rád
Baszki! 
A helyzet annyira ciki, hogy ő is rosszul kezeli...