Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Stanley Collins
Kedd. Nov. 22 2016, 20:33 by Stanley Collins

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

Top posting users this month
Samuel T. Collins
 
Eric A. Blake
 
Reeven Callagher
 
Leopold K. Lindhardt
 
Felix Kaleolani
 
Quentin Collins
 
Suzanna Crystal
 
Kensington L. Lockwood
 
Kőrösi Noel
 
Dominic Tveit
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom ~ Josh & Seby

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : 1, 2, 3 ... 9, 10, 11  Next
SzerzőÜzenet
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3206

TémanyitásTéma: Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom ~ Josh & Seby   Pént. Jan. 01 2016, 12:56


El sem hiszem, hogy végre ez is összejön, komolyan. Eredetileg már tavaly elmentünk volna, ugye, de mindenféle dolog közbeszólt, például hogy telefonáltak nekem a szállásról, hogy sajnos csőtörésük van, így nem tudunk menni a lefoglalt időpontban, csak később, de akkor kedvezményesen adják nekem a legjobb szobát. Gyanús volt a dolog, kiderült azért van ez, mert csak januárra van időpontjuk. Hát fantasztikus, de megbeszéltem Josh-sal és ő nem bánta, én meg azért nem, mert akkor TUTI hogy van hó. Nyáron ugye nem igen, így lesz. Szóval elfogadtam a dolgot, de hol volt az már... azóta változott egy két dolog, például az alvási szokásainkkal... már pár hete megbeszéltem Josh-sal, hogy visszafogom magam, az ő érdekében. Így is tettem, nem aludtam vele, kevesebbet ölelgettem, ha ketten voltunk, az arcára sem kapott csókot nem hogy a szájára. Fürdésnél is ügyeltem arra, ne legyen okunk bemenni egymáshoz, szóval én tényleg csökkentettem az érintkezést, hogy közel legyek hozzá és kísértésbe essen. Persze egyáltalán nem volt egyszerű, sőt, mindig nehezebb és nehezebb, de nagyon bennem van az a mondat "ha szeretsz abbahagyod". Ha bármikor kicsit elgyengültem, ez mindig észhez térített. Ha ez kell, hogy ne veszítsem el, megteszem, láthatja. Nem mondom persze, hogy párszor (vagy ha nagyon szemfüles akkor jó párszor) nem ült ki az arcomra némi epekedés utána, egy mozdulat iránt, vagy hogy vele térjek nyugovóra, de azért annyira erős én sem vagyok hogy el bírjak mindent nyomni....
Na szóval végre eljött az idő, megbeszéltem, hogy ott találkozunk a reptéren, annak egy megadott pontján, de ki fog szúrni. Na meg nálam a telefon ha mégsem. Szóltam neki, hogy noha itt kellemes az idő, elég valami vastagabb pulcsi vagy vékonyabb kabát, Alaszkában hidegebb lesz, így a kézipoggyászba suvasszon valahogy egy kabátot vagy előre pakolja a nagyobb táskájában. Pénteken van, majd csak jövőhét szombaton jövünk haza, szabadságot kellett kivennünk (nekem mindenképp) de ígértem neki, hogy megéri! Így mindent meg tudunk nézni, nem kell rohannunk majd.
Szóval Anchorage lesz az úti cél, jó hideg lesz, de mégsem annyira, hogy Joshnak túl fura legyen a plusz vagy épp mínusz pár fok. Majd utazunk más városokba is már összeállítottam a programot, remélve tetszeni fog neki.
Ha megtalál és látom közeledik, elébe megyek (nincs sok cuccom, egy nagyobb bőröndöm van, meg egy kisebb táskám, amiben főleg a kabátom lapul.
-Nah, izgulsz? Nem egy meglepetésem lesz neked ám! - Na igen, még engem is értek meglepetések... hát még őt mennyi fogja!

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom ~ Josh & Seby   Pént. Jan. 01 2016, 14:35

Még egy évvel ezelőtt tett Sebastian egy olyan ígéretet, hogy elvisz Alaszkába. Igaz, év közben már többször szóba került a dolog, és már arról is volt szó, hogy megyünk, de valami mindig közbe jött. (Ezeket most ne részletezzük) A lényeg úgyis az, hogy most megyünk! Komolyan, az utolsó percig nem mertem elhinni, hisz legutóbb is valami csőtörés miatt csúszott az időpont. Öröm az ürömben, hogy a tervezett 4 nap helyett most egy egész hétre el tudunk majd utazni (valami grátisz a kellemetlenségekért). Nekem nem volt gond, alig vagyok szabadságon, most kivehettem egybe két hetet.
Norát az ikrekre bíztam, a házat bezártam, taxit hívtam, hogy a kocsival se lehessen semmi probléma. Egy közepes bőröndbe dobáltam be a dolgaim. A kabátot nem vettem fel, ahhoz túl meleg van, de a bőröndbe meg már nem fért volna, amúgy is azonnal szükség lesz rá, ahogy leszállunk (gondolom), ezért a karomra fektettem. Remélem, így nem kötnek bele.
Sebastiannal a reptérre beszéltünk meg találkát és a tömeg ellenére hamar kiszúrjuk egymást. A mosolyom egyre szélesebb, ahogy közelítjük egymást, hiszen elém jön.
- Hello!- üdvözlöm. Régebben melegen magamhoz öleltem volna, most baráti jobbat mutatok neki, hogy kezet foghassunk, ahogy a hétköznapi hősökhöz illik. (Hősiességünk lényege az önmegtartóztatásban rejlik.)
- Naná, rendesen be vagyok tojva, csak igyekszem mások elől eltitkolni!- ő kivétel. Amúgy is úgy olvas bennem, mint egy könyvben. Vigyorgok, és közben úgy érzem, ezerrel teker a szívem. Még sosem repültem.
Meglepetések? Bevallom, erre nem számítottam, én különösebben nem készültem erre a hétre. Hoztam magamat, és néhány játékot, amivel elüthetjük az időt, ha éppen nem tudunk mást csinálni. Nagy szemeket meresztek Sebyre.
- Hé, erről nem volt szó...- de amúgy izgat, miféle meglepetései lehetnek.
Úgy követem, mintha hozzá lennék nőve. Elvégre idegen vagyok ebben a világban, és nem igazán tudom, a reptéren hogy működnek a dolgok. (A jegyek is nála vannak még). Csak azt tudom, a bőrönd nem vihető fel a gépre, legalábbis nem az utastérbe. Szóval, kíváncsian és izgatottan csapódok hozzá, megyek, amerre mutatja, csinálom, amit kér (vagy kérnek mások)

_________________
"Két szerelmes szívnek nincs szüksége szavakra"
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3206

TémanyitásTéma: Re: Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom ~ Josh & Seby   Pént. Jan. 01 2016, 14:58

Hát igen, szokni kell, hogy semmi üdvözlő meleg szorongatás vagy ilyesmi, de valamit valamiért, cserébe az egész alkarjára fogok rá és megszorítom kicsit.
-Szia! - Vigyorgok rá, szeretek utazni, Alaszkában még csak egyszer voltam, de nem ott ahova megyünk, szóval tökéletes. - Miért? Jó lesz meglásd, csak hideg lesz. Ahova megyünk most két fok van. Cidrizni fogsz! - Nevetek, a kényelmes itteni éghajlat ott nem létezik, jóóóó havas minden! De ezért megyünk oda persze, hogy Josh lásson havat.
-Azt hitted, csak odamegyünk, látjuk esik a hó és egész héten forralt borral ülünk majd a kandalló előtt? Hah, dehogy is! Csomó programot szerveztem ám! - Vigyorgok, az egyik kedvencem miatt teljesen be vagyok zsongva, de az nem most lesz, hanem a hét vége fele majd.
Látom rajta, kissé el van veszve, a kezét ugyan nem foghatom meg (amúgy is furán venné ki magát) de a karjára ráfogok finoman, ne csavarogjon el, meg ne legyen elveszve. Leadjuk a csomagokat, majd felszállunk, az út majdnem öt órás, addig elmesélem milyen volt a mostani pár vizsgáztatásom, meg apróságokat, azokkal szórakoztatom. Ha hozott valami játékot az útra, játszhatunk is, mesélek neki pár kalandosabb repülős sztorit is, elvégre nekem nagy rutinom van ebben már.
Ha leszálltunk, fogunk egy taxit, később majd bérlünk kocsit, az úgy egyszerűbb lesz de most a csomagok miatt még ez nem hátrány. Viccesedve jegyzem meg, hogy remélem most nem lesz semmi és tényleg megvan, létezik a szállás és hasonló apróságok, de úgy fest igen, mert negyed óra múlva már meg is jövünk.
-Öhm, tudod, lesz pár dolog, amiről megfeledkeztem, időközben, de... variálni nem tudok, mert telt ház van, nem tudom találnánk-e másikat... - Kezdek bele, közben kifizetem a taxist és felnyalábolom a cuccom, sétálok be.
-De a legjobb szobát kapjuk elvileg, így... - Vonok vállat nem tudom melyik az, de ahogy beérünk meg is szólítanak miben segíthetnek.
-Drayton névre lett lefoglalva szoba. - Mosolygok a hölgyre, majd ő is rám, aztán meglátja Josht és látszik zavarba jön.
-Drayton névre igen... a nászutas lakosztályt alakítottuk át önöknek, segíthetünk a csomagokban uram? - Próbál nem zavarba jönni én meg elvigyorodom. Áhá, hát ez a legjobb szobájuk! Jó, nem mondtam a telefonba, hogy fiút hozok...
-Nem, köszönjük, ha megmondja merre, feltalálunk. - Aztán Joshhoz fordulok kínosabb mosollyal. - Dupla ágyas szobát kértem anno... elfelejtettem mondani, hogy már nem ilyet kérek... meglepiiii! - Simogatom a tarkóm kínos mosollyal, de elfojtom a nevetést, jól kezdődik a nyaralás, remélem nem rág be a feledékenységemért.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom ~ Josh & Seby   Pént. Jan. 01 2016, 15:30

Sebastian melegebben üdvözöl, de a távolságot ő is tartja (legalábbis amíg belém nem karol, hogy el ne vesszek).
- Hoztam néhány pulcsit, meg itt ez a kabát is... Szerinted jó lesz?- mutatom neki. LA-ban sosem lenne lehetőségem hordani. Bélése van, valami szőrmés cucc. Nehezen tudtam beszerezni, de síkabátot nem akartam venni.
Nekem már az is hatalmas ajándék, hogy Sebastiannal ruccanunk ki hosszabb időre (kettesben), nem számítottam más meglepetésre. Elnevetem magam és megkönnyebbülök, hogy nem újabb anyagi kiadásokba verte magát. Én ugyanis nem engedhetem meg magamnak, hogy bőkezű legyek.
- Ha ismersz, tudod, azzal is beértem volna...- hiányzik, hogy együtt legyünk. Igazából szeretném vele megbeszélni ezt a dolgot, ez így nehezebb, mint gondoltam. Egyszerűen nem érzem magam teljesnek nélküle, a "hülyeségei" nélkül. De elnevetem magam, mert Seby zsong, ahogy Suzy szokott, és ez jó jel. Ez mindig jó jel.
Átevickélünk a repülőtéri megpróbáltatásokon, aztán megtapasztalom, milyen repülni, bár először görcsösen kapaszkodom a karfába. Aztán a látványban gyönyörködöm leginkább. Az óceán fölött Seby szórakoztat mindenféle témában. Röhögök, amikor vicces sztorit mesél a repülésről. Bár repülni biztonságosabb, mint vezetni, csak akkor hiszem el, amikor már leszálltunk.
A kabátba már akkor belebújok, amikor a taxira várunk. Lényegesen hűvösebb a levegő, mint LA-ban. Havat csak a gépről láttam, jelenleg nem esik semmiféle csapadék, és a hónak is csak elvétve látni nyomait a városban.
Nem értem, mit felejtethetett el, ezért lazán válaszolok:
- Semmi baj. Ha hiányzik valami, majd beszerezzük.- Én se vagyok hibátlan. Meglehet, otthon felejtettem a borotvámat vagy valami. Nem fogom fel, hogy a szállással kapcsolatban célozgat.
Aztán a szálláson szinte azonnal zavarba hozza a recepcióst. Engem kevésbé, de ezt a hölgy nem tudhatta.
Vigyorgok Sebastianra, aztán -amikor már kettesben vagyunk- megkérdezem:
- Johannaként kellett volna inkább jönnöm? - nevetek.
Megnyugtatom, hogy ne parázzon.
- Ne csinálj úgy, mintha nem aludtunk volna már együtt, rosszul esne- mondom neki, amikor meglátom, miféle a hitvesi ágy. Hát, jóval kisebb, mint az enyém, de azért el lehet rajta férni kényelmesen. Nagyon remélem, hogy Seby nem a földön akar majd aludni, mert akkor inkább ki se csomagolok.

_________________
"Két szerelmes szívnek nincs szüksége szavakra"
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3206

TémanyitásTéma: Re: Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom ~ Josh & Seby   Pént. Jan. 01 2016, 15:50

-Persze, maximum két pulcsit adok rád, meg ne fázz! - Mosolygok rá, de ha minden jól megy, nem fogunk megfagyni, mert mozgalmas programok lesznek.
-Persze, persze, de ez a... a... tavalyi karácsonyi ajándékod, ó, basszus ez olyan durván hangzik így... de nem baj! - Nevetek, de mivel ez tényleg karácsonyi ajándék, mondhatni idén duplázik, na!
Én mindig fel vagyok pörögve utazások előtt, csak még nem tudja. Ilyenkor mindig többet beszélek, gesztikulálok, vigyorgok. Látom őt stresszeli még a repülés, de simogatom a kezét és magyarázom neki, hogy mennyire jó lesz kinézni az ablakon, látni a felhőket, meg nem is ráz mint a kocsi néha a rosszabb utakon. Na meg dumálok neki mindenről, addig se idegeskedjen, ne arra figyeljen.
A taxinál én is magamra kapom a kabátom, nekem egyszerű fekete szövet hosszú kabát, de Londonban csak valamivel van melegebb ilyenkor. Próbálok közben szabadkozni is, mert menet közben leesett, hogy dupla ágyat kértem, de azóta ugye... de majd valahogy megoldjuk, maximum felváltva használjuk az ágyat vagy ilyesmi.
-Ehm... igen, igen, de... mindegy. - Nem erre gondoltam, de hagyom is, mindjárt úgy is megtudja. Mondjuk az engem is meglep, hogy a nászutas lakosztály a legjobb szobájuk, de hát miért ne? Biztosan sokan jönnek ide nászútra... sok szép hely van erre.
-Nem, nem, engem nem zavar. Bár eszembe juthatott volna, milyen poén már, direktbe ezzel meglepni téged, elvégre jegyesek vagyunk nem? - Nevetek, megnyugszom, hogy nem kapott frászt a dologtól.
-De, de, hát csak... ahh. Tudod milyen vagyok, de majd kifárasztom magam teljesen és akkor nem mocorgok. Ha jó így... ne haragudj, valahogy eszemben sem volt. - Mondom bűnbánóan, láthatja nem direkt szegtem meg a szavam. Hamar leteszek a földön alvásról, nem olyan a garnitúra, megfagynék. Róla nem is beszélve, én legalább tudom mit jelent a tél meg a hideg talaj. De maga a szoba szép, minden hófehér, a függönyök, a takaró, a párnák, a szőnyeg, van igazi kandalló, agancsok felette, virág is van a szobában, hűtő amiben pezsgő és italok találhatóak. A fürdő is egy nagy káddal van, gyertyákkal (gondolom ezt meghagyták a romantika elvén). Le is huppanok az ágyra, kellemesen kemény a matrac, de puha. És még csak nem is nyikorog, ha mocorgunk, váó, tényleg jó szoba. Remélem ez kárpótolja majd!
-Na, tetszik? Szerintem kényelmes lesz. Foglaltam asztalt vacsorára, addig is elmehetnénk várost nézni. Mára nem terveztem sok mindent, majd inkább holnap kerekedjünk fel havat vadászni neked!
- Pattanok fel és megpaskolom az arcát, elkezdem kiszedni a ruháim és betenni a szekrénybe, ami szintén fehér. Mintha idebent már esett is volna a hó, remélem fog. Joshnak azt látnia kell!

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom ~ Josh & Seby   Szomb. Jan. 02 2016, 23:30

- Igenis, apuci- nevetek. Mikor kellett engem öltöztetni utoljára?
- Ne stresszelj már, jobb később, mint soha!- sosem kértem számon, hogy na, mikor megyünk már? Tudtam, hogy egyszer csak eljön az ideje, és lám...
A repülőn aztán kezdetben én stresszelek, a gyomromba egy korty ital se férne be, és csak akkor lazulok el, amikor már egyenesben repülünk, 8000 méter magasan, a felhők fölött. Mintha valami pelyhes dolog lenne alattunk, még puhábbnak látszanak a felhők, mint alulról. És olyan közel vannak! Sebastian nagyon laza, élvezi, hogy pesztrál, esküszöm. Folyamatosan szórakoztat.
Érkezés után szinte azonnal nagykabátba bújunk, majd taxival megyünk a szállásra, ahol a nászutas lakosztály vár bennünket. Leginkább a recepciós hölgy jön zavarba, legkevésbé talán én. Még Sebastian is szabadkozik, de aztán mosolyogva hajt fejet a tények előtt. Még el is vicceli.
- Mon Cheri, micsoda meglepetés lett volna!- mintha nem lenne ez az egész egy nagy meglepetés. Sebastian elég titokzatos volt, mert a meglepetésnek szerinte ilyennek kell lennie!
Mégis rágja magát azon, hogy egy ágyban kell aludnunk.
- Sebastian...- nézek rá félre billentett fejjel, olyan hangsúllyal, hogy hagyja már abba a hülyeségeit. Külön aludni nem én akartam, hanem ő, úgyhogy engem az sem zavar, ha ismét rámtekeredik.
Aztán van időnk rendesen szétnézni is. A szoba gyönyörű, bár azzal, hogy minden hófehér, kissé steril (és rideg) nekem. A kandallóban azonban valóban ég a tűz, és az kellemes meleget áraszt. A fürdőszoba hatalmas, ahogy a kád is. Egy ember kedvéért vétek lenne teletölteni. Mindenütt gyertyák (bár nem égnek). Arra gondolok, hogyan reagálna minderre valamelyik lány...
- Tökéletesen megfelel a céljainknak ez a szoba...- kezdek bele- bár jobban tetszene, ha nem lenne minden hófehér. Hiányzik belőle a szín, az élet, nem?- az a kis csokor virág nem elég a szememnek.
Sebastian éppen az ágy rugózását próbálja ki, amikor közli a programot.
- Ok, nekem megfelel. De előbb kipakolunk, ugye?- már pattan is, arcomra paskol, (szokatlan ez a fajta megnyilvánulás), de aztán követem a példáját, és csomagolok én is. Annyi bútor van, hogy bőven elférünk benne ketten.
Gyorsan megvagyunk, egyikőnk sem hozott túl sok holmit. A fürdőszobába is berendezkedünk. Otthonosabbá válik minden, hogy kint marad egy-egy személyes tárgy, holmi. Élet költözik a szobába, és ettől jobban kezd tetszeni, mint először.

_________________
"Két szerelmes szívnek nincs szüksége szavakra"
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3206

TémanyitásTéma: Re: Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom ~ Josh & Seby   Vas. Jan. 03 2016, 00:03

Nevetek az apucin, nem úgy értettem, de én tudom milyen hideg lesz ott, ő nem.
-Az tény, szomorúbb lettem volna mint te, ha sosem látsz havat! - De komolyan, ez egy élmény, meg kell tapasztalni!
A szálláson kiderül nem sima lakosztályt kaptunk, hanem a nászutast, de mivel Josh nem mutatja jelét kényelmetlenségnek, így merek viccelődni is vele.
-Nem baj, így mindkettőnknek az volt! Ezek tudnak valamit itt! - Bököm oldalba, de csak nevetek.
-Oké, oké... - Emelem fel megadóan a kezeim, de ha megint jön majd azzal, megkísértettem, lefejelek valamit.
-Hmm... lehet. De minden más fa, ami barna, így... olyan nekem mint a hólepte táj, amit mutatni akarok, bár tény, az úgy jobb. Bizonyára minden piros itt eredetileg, mert a mécsesek mind pirosak, de ez semlegesebb. Vagy ki tudja, de én szeretem a fehéret. Arra sarkall majd téged a szoba, hogy bennem gyönyörködj, én leszek a szín benne neked! - Röhögök. - De ha gondolod holnapra kérhetünk valami más színű paplant mondjuk. - Ezen nem múlik semmi, de tényleg.
Nevetve pakolok ki, ecsetelek pár alap dolgot a városról, mint hogy Alakszka legnagyobbja, meg hogy azért nincs olyan hideg, mert közel a tenger.
Ha megvagyunk, mivel két sálat hoztam egyet direkt túlzó óvatoskodással a nyakába tekerek (sima bézs pamutsál), magyarázva, hogy meg ne fázzon, ez kell, ez fontos! Persze elnevetem, de már húzom is, hogy menjünk, nézelődjünk!
Mosolyogva integetek kifelé menet a pultnál a hölgynek, de mielőtt elmennénk, megkérdem van-e zárási idő ami előtt vissza kell-e érni. Este 9 órát javasol, bólogatok, majd sétára invitálom Josht. Valami kisebb vendéglőt is keresek ebédre, aztán bérelek egy kocsit, hogy tudjunk közlekedni a héten, kelleni fog. Kérdezem van-e bal oldali kocsi, de sajnos nincs, így jártam. Bár így Josh is vezethet, ha épp nincs kedve a térképet bújni. El is viszem magunk arra a részre, ami napunk első pontját képezi.
-Hát ha már Alaszka, elviszlek egy jó havas részre, ha nem is esik a hó, de ezt szerintem látni kell! - Mivel télen jöttünk, jobbak a lehetőségek. Leparkolunk, befele sétálva egy Huski szobor fogad minket.
-Na kitalálod mire hoztalak? - Vigyorgok rá, a távolból hallani a tömeg zsivaját, mindenütt szállingzó emberek.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom ~ Josh & Seby   Vas. Jan. 03 2016, 00:35

- Ugyan, rengeteg ember van, aki nem látja életében a havat, és ha egy vagyok közülük? - rengeteg olyan dolog van, amit sosem fogok megtapasztalni. Nem hiszem, hogy ez számítana. De azért természetes, hogy kíváncsi vagyok. Hogy ne lennék az?
A szállás aztán okoz némi fejtörést, de ahogy szoktuk, elvicceljük ezt is. Nekem valóban nem jelent problémát (és ha a fejébe látnék, kiigazítanám, hogy sosem ezzel volt bajom. Nekem nem. )
- Oké, igaz...- a fa alap valóban töri a fehéret, de nekem akkor is hiányzik valami... szines. Nevetek, hogy Sebastian magát ajánlja fel, gyönykrködjek benne. Nem lenne nehéz- Szeretnéd, mi?- ugratom. Aztán tagadólag rázom a fejem, nem kell nekem másik ágynemű.
Pakolás közben egy csomó dolgot megtudok a városról, ahova jöttünk. Az mondjuk meglep, hogy Alaszka teljes lakosságának a fele ebben a városban él (nem is gondoltam, hogy ez lehetséges). Seby felelevenítteti a földrajz órán tanultakat is, miért is van melegebb (viszonylagos), a tenger közelében.
Miután kipakolunk és kicsit otthonosabbá varázsoljuk a helyet, sálat kapok a nyakamba. Perceken belül elhagyjuk a szállást, és vetjük be magunkat a város forgatagába. Sok ember van az utcákon, mindenki mosolygós, az embernek kedve támad ettől nevetni. Este 9-ig kaptunk "kimenőt", az idővel nem kell fukarkodni. Eszünk, kocsit bérelünk. Sebastian úgy vezet, mintha otthon lenne. //GPS?//
- Ha köze van a szoborhoz, akkor szánhúzó versenyre...?- menet közben gondolom meg magam, nem vagyok biztos benne, jól gondolom-e. - Ez egy híres kutya, vagy csak jelkép?
Annyi bizonyos, a városnek ezen a részén (talán kevésbé lakott) jobban megmaradt a hó. Ahogy sétálunk, le is hajolok, hogy szabad kézzel tapintsam meg, emeljem az orromhoz, gyúrjam össze a tenyeremben.
- Fura, de nem tűnik olyan hidegnek, mint amilyen a jég. És... puha...- motyogom, szinte magam elé, ahogy tapasztalatokat szerzek a hóról.
Szállingózunk sok más emberrel együtt, akiknek konkrét uticélja van. Hangos üdvrivalgás hallatszik abból az irányból, amerre tartunk. Olyanfajta érzés fog el, mint amikor a suliban szurkoltunk a focicsapatnak.

_________________
"Két szerelmes szívnek nincs szüksége szavakra"
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3206

TémanyitásTéma: Re: Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom ~ Josh & Seby   Vas. Jan. 03 2016, 00:56

-De te a barátom vagy és az én barátom lássa a havat! - Vigyorgok rá, ahhoz hogy értse miről beszélek meg kell tapasztalnia!
-Naná, hogy szeretném! Még pózolnék is neked! Tarkán öltöznék! - Nevetek, nincsenek tarka ruháim de azért valahogy megoldanám neki!
//Lehet van neki ide való térléppel GPS-e, de térképet is vett xD Mert a városban jól jön. //
//Amúgy nem vezet otthonosan, hiányolja is a saját kocsiját, az ő Rómeóját, de most ez van xD Meg fura neki hogy a jobb oldalán vagy, szóval szokja, de a vezetéssel magával nincs baja.//
-Ejjj, túl gyorsan rájöttél! Arra hát! Meg lehet simogatni a kutyákat, vannak kölykök is általában. Gyere! - Invitálom, keressük meg a bejáratot, veszek jegyet magunknak és nézem hogyan ismerkedik a hóval. Vigyorognom kell, miket magyaráz.
-Sok fajta hó van, az eszkimók valami 40 féle elnevezést használnak. Ez itt puha és jól gyúrható, nézd! - Veszek a kezembe, jól összegyúrom és megdobom vele vigyorogva. -Hógolyócsatát is vívunk majd! De van amikor nagyon friss, akkor porhanyós és nem áll össze ilyen szépen. De csak akkor érzed milyen hideg, ha sokáig szórakozol vele. Kesztyűd van? Ha nincs abból is hoztam még egy szettet. - ajánlgatom, nem is én lennék ha nem.
közben beljebb megyünk, keresek vele valami helyet a kordonok mellett, ahonnan látni, pont elhúz két szán.
-Úristen, te még nem is szánkóztál! Holnap hócsata lesz, meg hóembert építünk meg szánkózunk. Ha érdekel a síelés, azt is kipróbálhatjuk. Én tudok, de van akit nem igazán érdekel a dolog, szóval olyan dolgokat csináljunk, ami érdekel. - Mosolygok rá hogy nem minden kötelező, csak van mint lehetőség.
-Na, akarsz kis huskit babusgatni? - Bökök a fejemmel oldalra, ahol ennek a szenvedélynek lehet áldozni.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom ~ Josh & Seby   Vas. Jan. 03 2016, 01:18

Elnevetem magam, miféle magyarázatot talál arra, hogy havat kell látnom.
- Tiszta előny, hogy a barátod vagyok!- kuncogok.
- Te lennél a szoba éke, vitathatatlan!- öltözött már be a kedvemért nőnek; el tudom hinni, hogy most is megtenné.

A városban egész könnyen eligazodunk. Gyalogosan térképet, az autóban GPS-t használunk. Nem tűnik fel, hogy Sebastiannak gondot jelentene az autó, amúgy is úgy nézelődök, mint aki nem csak havat lát először, hanem embereket is.
- Bocsi- csapok a számra- elrontottam a meglepetést? - A szánhúzó kutyákról nem csak olvastam, hanem filmeket is láttam. Nem nehéz őket felismerni. Olyan szépek!
Mosolygok is, amikor mondja, lehet őket simogatni.
- Hát hogyne akarnám!- lelkendezek. Csak azért mert macskapárti vagyok, ezt az élményt ki nem hagynám!
Szállingózunk a bejárat felé, közben bele markolok a hóba. Seby azt is elmondja, hányféle neve van a hónak.
- Ó, ezt nem is tudtam!
Megdob egy golyóval. Én is hozzá dobom, amit meggyúrtam (nem neki, nem támadó jelleggel. Ezt majd meg kell tapasztalni.)
- Öhm... nincsen- vonok vállat nevetve. Ilyesmire nem készültem fel. Sapkám sincs, megszoktam, hogy kapucnis pulcsikat hordok.
Sebastian vesz belépőket (bár költőpénzt én is hoztam magammal), és hamarosan meglátjuk azt is, miről szól ez a nap... ez a verseny. A hangulat igazán pezsdítő.
Az állatok után nézek, és  a szánt hajtó emberekre irigykedek: micsoda élmény lehet!
Mosolygok, ahogy rádöbben, mit nem csináltam még, és nevetek, amikor sorolja, mi mindent fogunk másnap. Te jó ég, mindez bele fog férni? Vadul bólogatok, mindent próbáljunk ki, egyszer élünk!
- Naná! Hát olyan édesek, nem? Jó nagy szőrgombolyagok...- lényegesen nagyobbak Noránál, de ugyanolyan játékos mind. Ahogy a kezem nyújtom, szagolgatják, nyalogatják. Az egyik az orrával böködi. Nagyon szépek a kölykök, a legtöbbnek világoskék szeme van. Az egyiknek annyira világos, alig látni a szivárványhártyát...
- Nézd, de helyesek!- lelkendezek Sebastiannak, noha bizonyára nem húzott el mellőlem, és ő is kutyákat simogat.

_________________
"Két szerelmes szívnek nincs szüksége szavakra"
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3206

TémanyitásTéma: Re: Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom ~ Josh & Seby   Vas. Jan. 03 2016, 01:49

-Ez sosem volt kérdés, ez mindig is tény volt kérlek! - Nevetek vele, mert ebből a szempontból tényleg előny, minden hülyeséget szándékomban áll megosztani vele.
-Csak lennék? - Vigyázat, beugratós kérdés!

Nevetek, hogy a szájára csap.
-Dehogy, a meglepetésem nem tudod elrontani, azok spécik kérlek! - Mint a hó maga, a nemsokára felsorolásra kerülő abszolút havas kikapcsolódások és a hét végi spéci meglepi.
Rettentően felvillanyoz, hogy Josh is lelkes, nem csak én, vezetem is befele, közben jót mosolygok első hófogdosós élményén.
-Én is csak hallottam, bár túlzónak érzem, lehet van max húsz csak mindenki túllicitálja az előtte lévőt. Sajnos egy eszkimót sem ismerek, aki válaszolna nekünk erre a rettentő fontos kérdésre. - Vigyorgok ezerrel.
-Áh, akkor majd adok holnapra! Vagy estére, le fog hűlni a levegő. - Jut eszembe, de talán elég lesz holnaptól a kesztyű.
Élvezem, hogy olyan alap dolgokat mutathatok majd meg neki, mint a szánkózás, vagy a hóember építés, komolyan mondom, a holnapi nap nagyon szórakoztató lesz! Mára nem mertem telezsúfolni, repülni azért fárasztó.
Simogatom én is vele a kis szelíd kölyköket, vakarom a fülük tövét, nevetek, ha nyalogatnak.
Közben a gondozó megkérdi, meg-e akarjuk fogni őket, én bólogatok, ha Josh kap egyet, lefotózom vele. Kell a dokumentáció. Van egy kisebb pálya is, ahol ki lehet próbálni egy kisebb egyenes szakaszon milyen ha húzzák a szánt a kutyák, ott is tolom Josht menjen, lefényképezem, nagyon vigyorgok. Persze kipróbálom majd én is, de nálam nem akarnak elindulni. Emiatt el is engedem a szánt, na hát persze, hogy akkor lódulnak meg, én meg dobok egy gyönyörű seggest. De a felügyelő is nevet, hiába szabadkozik, nevetek vele mondjuk.
-Fogadjunk ezt megörökítetted. Seb dicső pillanatai, első nap. - Röhögök, de aztán én is tudom hozni a kvótát, már nem rosszalkodnak a kutyák.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom ~ Josh & Seby   Kedd. Jan. 05 2016, 18:33

- Nem is tiltakoztam soha!- miért akar meggyőzni valamiről, amit a magaménak vallok?
- Jelenleg a kandalló az, mert még hat rám az újdonság varázsa...- kacsintok. Ugratom csak, naná, hogy ő a favorit.

Elindulunk, nem teljesen céltalanul, és nem csak hasznos dolgokra fordítjuk az időt, hanem jut a szórakozásra is. Igaz, hamarabb lelövöm a poént, mint illene, de Sebastian lelekesedését még ez sem töri meg.
- Már az is elég spéci, hogy itt vagyunk- mosolygok rá. Igaz, hogy sokat vártunk erre a kiruccanásra, de nagyon ránk fért, hogy végre együtt legyünk.
- Na, majd utánajárunk a dolgoknak. Hátha itt tudja valaki?!- ha már olyan eszementül fontos kérdésről van szó. Hehehe.
Előlegbe megdobáljuk egymást hóval (csak hogy szokjam, gyanítom), aztán bemegyünk abba a stadionba, ahol a szánhúzó versenyt rendezik. Jó sok ember van, és rengeteg kutya; utóbbiak szebbnél szebbek. Puha gombóc mind. Sebastian oda is kísér, ahol az állatokat lehet simogatni (többnyire kölykök), legszívesebben mindegyikkel játszanék egy sort. Aztán kiválasztok egy bátortalanabbat, azt dédelgetem, ahogy Norát szoktam. Seby fényképez.
- Csak Norának meg ne mutasd, féltékeny lesz!- nevetek, és belepuszilok a kutya bundájába! Olyan finom illata van!
A levegő hűvös, de nem kellemetlen, ezért a kapucnit már a fejemre húztam. A lélegzetem látszik a levegőben, ezen elszórakozom egy rövid ideig, aztán Seby unszolására kipróbálom, milyen szánt hajtani (dehogy hajtom, éppen csak kapaszkodok valami foggantyúba, minden mást a kutyák csinálnak. Profik! Én megint meg vagyok örökítve, vadul integetek is, lássék, hogy élvezem, amit csinálok.
Aztán Seby áll a szán mögé, én fényképezek. Azt is lekapom, amikor fenékre huppan. De ahogy nevet ő, nevetek én is.
- Naná, szép voltál négy végtaggal az égnek meredve!- nevetek, aztán, amikor újra próbálkozhat, már sikerélménye is lesz. Azt is megörökítem.
Egy kicsit még elvagyunk a kutyákkal, aztán bejelentik, hogy kezdődnek az előfutamok, fogadni is lehet.
- Wow, Seb, gyere, fogadjunk valamelyik szánra, kutyára... Mire lehet? - lelkendezek. Imádom, hogy valami új dologban is kipróbálhatom a szerencsémet.

_________________
"Két szerelmes szívnek nincs szüksége szavakra"
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3206

TémanyitásTéma: Re: Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom ~ Josh & Seby   Kedd. Jan. 05 2016, 19:08

-Hah, milyen világot élünk, az embert lenyomja egy kandalló... mindjárt felgyújtom a benne lévő fát mérgemben! - Még toppantok is, de csak vigyorgok, a kandalló nekem is nagyon tetszik, nem hiába van otthon elektronikus, legalább a hangulata legyen meg kicsit. Most az eredetit is élvezhetjük!

-Persze, persze, de maga az hogy egy városban vagyunk, eeeh, nem nagy dolog. De én, világlátott Seby majd mutatom hogy kell ezt csinálni, hogy ne unatkozz! - Kacsintok rá, nevetek, hülyéskedem. De tényleg van rutinom utazással kapcsolatban, ez tény.
-Szerintem ez alap, csak mi vagyunk alul műveltek... Figyeld csak meg. - Mondom neki nagy komolyan, majd a szembe jövő korunkbeli párt leszólítom.
-Elnézést, a barátommal egy komoly kérdést vitatunk meg, remélem tudtok segíteni a megoldásban! - Aztán nagy komolyan folytatom nekik:-Hány szóval tudják az eszkimók kifejezni a havat? - És várom feszülten a választ, de úgy sejtem szimplán hülyének leszek nézve, így vigyorognom kell majd.
-Neeeeem, nem lesz az, tudja, hogy őt próbáltad pótolni sikertelen, alap, hogy hoztad volna ha lehet! - Vigyorgok már később, mikor a kis kutyákkal fényképezem.
Én amúgy már azon is szórakozom, hogy Joshnak a saját jól kivehető lélegzete is újdonság, behalok rajta!
De azért fokozzuk a dolgot, ha már itt vagyunk, ki is próbáljuk milyen szánnal menni, úgy látom tényleg tetszik neki, nem csak a kép kedvéért vigyorog, de én bezzeg dobok egy seggest közben.
-Ne bassz, komoly?! Ezt a képet még Reeven is megirigyli majd tőled! - Nevetek, hát gondolom, hogy gyönyörű lehetek rajta.
-Őőőőő gondolom ki nyer...? Vagy hányadik lesz. Lesz-e kieső... bár ebben lehet kieső? Szerinted melyik a leggyorsabb szán? Fogadjunk persze, te vagy a szerencsés kezű, nem én! - Nevetek, bár egyszer nekem is volt szerencsém, nem tagadom. Ha megtaláljuk a fogadó pultot, na meg kinéztünk egy számunkra szimpi szánt, fogadunk is, de Joshra bízom magam, ő rutinosabb ebben.
-Vagy fogadjak másikra? Aztán aki közelebb lesz a helyes válaszhoz, kitalálhat magának valami jutalmat, mit szólsz? - Vigyorgok, szinte már alap hogy mi is fogadunk egymással.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom ~ Josh & Seby   Kedd. Jan. 05 2016, 20:15

- Jól megnézted magadnak, ha nem vetted észre, hogy ég...- húzom tovább az agyát és röhögök, ahogy játssza a durcást.

- Ó, bocsánat, bocsánat! Meg kell hajoljak nagyságod előtt?- Világlátott Seby, behalok.
Szerinte hozzátartozik az alapműveltséghez, hogy tudjuk, az eszkimóknak hány szavuk van a hóra; nekem fogalmam sincs, bevallom. Leállít egy fiatal párt, azok aztán nagy szemeket meresztenek Sebyre és egymásra, majd rám és körbe (mi ez, kandi kamera?- kérdi a nő szeme) Meg kell hagyni, Seby azonnal akciózni kezdett, pedig a google biztosan tudja a helyes választ. A srác azonban feltalálja magát, nem tippel, hanem hadovál arról, hogy az attól függ, önálló mondatként vagy szóként akarjuk tudni. Mi ő, nyelvész?

Nevetek, Sebastian mennyire veszi komolyan a kifogásaimat azzal kapcsolatban, hogy egy kutyussal fényképez le. Mostanában ő is, Reeven is sok fotót csinálnak, nem is csodáltam a karácsonyi ajándékok között a fényképalbumokat.
- Te is tudod, hogy pótolhatatlan, olyan cuki!- nevetek. Szerencsére tudom, hogy jó helyen van, így nem aggódok miatta. Amúgy már családtag; az enyém mindenképpen.
Kipróbáljuk, milyen fogatot hajtani. A kutyák meglepően gyorsak, a havon csak úgy siklik a szán... Minden olajozottan működik. Fényképeszkedünk, legyen erről is emlékünk, aztán felkészülünk a legnagyobb attrakcióra. Hab a tortán, hogy fogadni is lehet, amire azonnal felkapom a fejem.
Sebastiannak okos ötlete támad.
- Legyen így, fogadj másra, így nagyobb az esélyünk nyerni!
//Dobjuk ki - egyszerre három- kockával. Egy futam, 6 versenyző; legyen a nyertes is a kockára bízva, illetve az is, mit dobtunk ki mi. Első kocka: a nyertes száma, második a te tipped, harmadik az enyém. Csalás kizárva. Smile//
- Utólag? Találd ki, mit akarsz, míg le nem megy a futam!- nevetek. Könnyű lenne utólag fogadkozni. - Ha én nyerek..., akkor... alsógatyában kell a hóba befeküdnöd!- legyen valami havas feladat. A tenyerem csak most kezd vörösödni. Ez az izé hidegeb, mint ahogy először gondoltam!

_________________
"Két szerelmes szívnek nincs szüksége szavakra"
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3206

TémanyitásTéma: Re: Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom ~ Josh & Seby   Kedd. Jan. 05 2016, 21:51

-Ezt nevezed te égésnek?! Nem láttad még a haragom lángját! - Mint valami Anor lángja effekt, na jó, hülyéskedem, el is röhögöm magam.

-Hát, tudod, nem akartam mondani de ehmmmm, hát ideje lenne, érteeeed! - Vigyorgok rá, ráz a nevetés, aztán mégis visszafogom magam, de csak hogy "komolyan" megkérdezhessek két embert az eszkimók szókincséről.
-Áh, mert az olyan mint a hawaii? De érdekes... - Esem ki a szerepemből, mert nyelvészetet én is tanultam, bár nem az eszkimóit, de vannak olyan nyelvek, ahol egy szó egy mondat, így sok minden hat a szóra úgymond. De mikor észreveszem, hogy valószínű nem csak a csaj, de Josh maga is furán néz, elkezdek nevetni, na szép, beleestem a saját hülyeségembe.

-Igen, zabálnivaló a macskád, de te is tudod, nehezen adom ki a kezeim közül, ha odakeveredik! - Vigyorgok bőszen Norat illetően.
-Igen? Jól van, akkor én... hmmm, arra fogadok! Olyan élénkek a kutyák! - Mutatok a sárga színnel ellátott rajtszámos szánra.
//OKés Smile //
-Cöh, élveznéd mi? Na tudod mit? Ha én nyerek, akkor csupasz kézzel építesz fel nekem egy rendes méretű hóembert! - Hah, le fog törni a keze! Úgy el fog gémberedni, hogy soha nem megy majd hűvös helyre sem kesztyű nélkül, nem hogy hidegbe! Vigyorgok, szerintem nem is sejti, mi vár rá ha veszít! Bár lehet sejti, látom hogy lopva melengeti őket!

//Kidobom akkor, az eredmény ez lett:
1. dobás: 6
2. dobás: 1
3. dobás: 4
Tehát Josh nyert Very Happy
http://www.lanawin.hu/kocka.php//kocka.php?getresult=1897 //

Nos, közben el is sül a rajtpisztoly, a kutyák és a szánok pedig meglódulnak. Én nagyon drukkolok a sárgának, biztatom is, ha épp ügyesen vesz be egy kanyart megbököm Josht, hogy így kell ezt csinálni. De hiába minden, Josh szerencsés, ért is a sportfogadáshoz, mert lám, ha nem is nyertest tippelte meg, de előrébb végzett a szánja mint az enyém. De szoros verseny volt, izgalmas, látványos is szerintem, abszolút megérte!
-Hah, egy csatát megnyertél, de a háborút nem! Úgy belefekszem neked a hóba aranyapám, hogy fenséges lesz! -  Röhögök, már meg sem lepődöm, hogy nyert, de nagyon tetszett a futam, a plusz izgalom, az hogy "duplán" vesztettem nem zavar.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom ~ Josh & Seby   Csüt. Jan. 07 2016, 00:13

- Jaaaaa!- nevetek vele. Lökött. Imádom!

Az utcán tovább hülyülünk. Mintha sokkal felszabadultabbak lennénk, állandóan húzzuk egymást. Próbál persze komolynak látszani, de nem igazán megy neki. Nekem se. Máris fáj az oldalam, pedig csak ma érkeztünk.
Leállít egy fiatal párt (annak nézem őket), és tudakozódik az eszkimó nyelv iránt. Vagy inkább a "hó" érdekli. Nos, a srác próbálja komolyan venni, de látszik, hogy fogalma sincs, viszont ügyesen kivágja magát. Seby még erre is tud valami érdekeset mondani,  és erre már a srác szeme is elkerekedik (az enyém is), majd mindannyiunkból kitör a nevetés.
- Na jó, köszi, köszönjük! Szép napot!- belekarolok Sebastianba és elhúzom onnan.

Sebyre nézek, ahogy a macskámról beszél. Van még egy kedvencem Norán kívül, de nincs szerencsém annyit ölelgetni (egy ideje). Inkább hallgatok erről, az elmúlt időszakban amúgy is nagyon érzékenyek voltunk. Most sem vágom magunk alatt a fát.
Bevisz a szánhúzó versenyre, ahol előbb kutyákat simogatunk (kölyköket), majd -amikor rájövünk, hogy fogadásokat is lehet kötni- belevetjük magunkat a sűrejébe. Egymás között is fogadát kötünk, és az első versenyszámra is. A fogatokra lehet tétet rakni, befutóra. //Remélem, jól írom//
Kiválaszt egy szánt, és kitalálja, mi legyen az én feladatom. Hóember! El tudom képzelni, mekkora meló azt megépíteni csupasz kézzel, amikor egy hógolyó után is rendesen zsibognak az ujjaim. De az én feladatom sem piskóta, belefeküdni csaknem csupaszon ... Hehehe...
- Naná!- vigyorgok.
Megtesszük a tétjeinket, aztán beülünk drukkolni. Izgalmas a verseny, szinte mindenki felállva szurkol, integet, kiabál. Én is drukkolok a magam választottjának, de azt is lesem, Seby választottja hogyan teljesít. Kezdetben úgy tűnik, az ő szánja lesz a befutó...
- Ah, a mindenit, közel voltál!- megpaskolom a vállát, tulajdonképpen egész jól mérte fel az erőviszonyokat. Én abszolút a szerencsére mentem, csak tippeltem.
- Öröm az üremben, hogy ott sem hagynálak magadra!- na, lássa, jó szívem van, nem vagyok szadista. Látva a lelkesedését, biztos, hogy nem lehet rossz buli a hóban hemperegni.
- Van kedved még egyhez? Fogadunk?- nevetek, remek a hangulatom.

_________________
"Két szerelmes szívnek nincs szüksége szavakra"
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3206

TémanyitásTéma: Re: Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom ~ Josh & Seby   Csüt. Jan. 07 2016, 18:45

Jól elbohóckodunk az eszkimó nyelv kapcsán, nevetünk de mikor Josh elhúz széttárom a karjaim és hagyom magam elvezetni. Pedig ki tudja milyen államtitkokat tudtam volna meg! De persze megyünk tovább, a végén a fogadó standnál kötünk ki, magunk között is fogadást megejtve. Én hóembert építtetnék vele, ő megfürdetne alsógatyában a hóban. A szánhúzó verseny izgalmas, drukkolunk mind a ketten lelkesen, de a végén csak egy nyerhet és ugyan nem a mi kiválasztottaink lesznek az elsők, de Joshé hamarabb beér a célba, így ő nyer.
-Najah, van ez így, kell a te rutinod, hmm? Vagy a mázlid? - Nevetek, nem tudom kártyában melyikre bízza magát.
-Magamra hagyniiiiii? Hát nem is, fényképezni nem ér, de a minimum, hogy ott leszel, hogy jól megdobálhassalak! Majd hazafele keresünk erre helyet, utána kelleni fog egy fürdő! - Nevetek, nincs ellene kifogásom, valami park szerűség, a város széli erdő, ilyesmi.
-Nyáááh, nem, még a végén itt tele leszek tartozom cetlikkel, mivel lógok neked! Nézzünk még, aztán mutatok még jó helyeket! - Vigyorgok, még végigdrukkolok vele amennyit szeretne, csak aztán utazok át vele egy másik helyszínre, ami a helyi őslakosok szokásaiból, tárgyaiból, ruháiból való kiállítás egy csinos faházakban. Régi házkialakítás nagy tágas térrel, a ház közepén tűzrakó hellyel, totemoszlopok, csontfaragások, állatok csontvázai és bundái, szőrméi, kinn táblák az itteni hajdani állatok élővilágáról, régi térképek, hogyan is változott a táj, na meg sok makett, kézzel készült használati tárgy. Művelődjünk kicsit Alaszkából!

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom ~ Josh & Seby   Csüt. Jan. 07 2016, 19:32

Nem tudom, Sebastiannak az vette-e el a kedvét a további fogadásoktól, hogy ezúttal veszített, de mert ő nem játszik, én se. Hiába mondom neki, hogy csak mázlim volt, különben sem nyertem igazán; a hófürdőben éppen úgy benne leszek, ahogy ő.
- Akkor mindenképpen a szállás közelében, nehogy megfázzunk, míg hazaérünk!- a haza a szállást jelenti, természetesen.
Aztán inkább már csak magamban játszok (hangosan ki sem mondva, kire tippeltem), és néhány kör után Sebastian azt javasolja, menjünk tovább. Korán sötétedik, s bár a stadion jól ki van világítva, jól esik mozogni. Nem vagyok hozzászokva, hogy fázzak. És most majdnem. Pedig rajtam van a kabát is!
A kocsiban jó meleg van, ki is élvezem azt a néhány percet, amit benne töltünk. Következő megállónk egy ház, amolyan kiállítóhely. Nincs idegenvezető, de olyan jól ki van táblázva minden, hogy nem is lenne rá szükség.
Úgy érzem magam, mint egy díszletben. Olyan szépen van berendezve a ház, mintha a mai napig is laknának benne. Szívem szerint mindent megérintenék (így csak azt, amit lehet). Úgy iszom magamba az információkat, mintha ebből vizsgáznék a napokban. Érdekesnek tartom, kíváncsi vagyok.
- A zsákmányt hurcolták be ide? Vagy ezek a háziálltaik maradványai? - nézek a csontokra. Ha idebent rakták meg a tüzet, biztosan itt is főztek-sütöttek...
Sajnos, ahhoz sötét van, hgy a tájban gyönyörködjek, de a rajzok, térképek, majd későbbi fényképek alapján észrevehető, hogyan alakult át a táj.
- Ezt a hó csinálta vagy az emberek? - mennyire nyúltak bele a természetbe?
Beleképzelem magam egy másik világba; amikor a dférfiak még vadásztak, halásztak és gyűjtögettek, a nők főztek és gyereket neveltek. Nem voltak technikai vívmányok, amelyek elidegenítik egymástól az embereket. Együtt éltek, közösségben, boldogan.
- Ha tehetnéd, visszarepülnél az időben néhány századot? Élnél ilyen körülmények között?- kérdezem Sebastiant, de ha körbesétáltunk, mehetünk közben tovább.

_________________
"Két szerelmes szívnek nincs szüksége szavakra"
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3206

TémanyitásTéma: Re: Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom ~ Josh & Seby   Csüt. Jan. 07 2016, 20:24

Nem elvenni akartam a kedvét, csak tétet nem akartam, amúgy tippelni tippelek, tippelhet ő is hangosan, egyáltalán nem zavar.
A szállás közelre bőszen bólogatok, igen-igen, nem lenne szerencsés, renggggeteg programot találtam ki a hétre! Betegen fárasztó lenne.
Az őslakosok és a régi idők szokásai, otthonai, eszközei szerintem is érdekes, mindent elolvasok, mutogatok Joshnak, vigyorgok azon hogy mindent megfogna.
-Jó kérdés... szerintem a kaja maradványai, kétlem hogy a házi kedvencé lenne... - Merengek el rajta, mert erről konkrét kiírás nincs.
-Szerintem a klímaváltozás. Az emberek inkább alkalmazkodtak erre szerintem. - Mosolygok, ezt bírom az őslakosokban, igazodtak, felhasználták ami van, kiélvezték azt.
-Hmmm... nem. Nekem már túl furcsa lenne szerintem, túl... kicsi. Én ahhoz vagyok hozzászokva, hogy utazom, hogy mindig rengeteg ember vesz körbe, sok ismeretlen arc, sok új lehetőség. Falun sem tudnék élni. A körülmények nem zavarnának, bár az angol wc és a zuhany nagyon hiányozna... juj. - Nevetek, nem beszélve arról ha akkor születek meg olyan körülmények között mint most, akkor lehet túl se élem. Kicsit korai gyerek voltam, inkubátoros, az rontotta el a szemem is sajnos. De élek, szavam egy sem lehet!
Közben megyünk, nézelődünk, vannak itt kajakok is, halász eszközök, húzom arra, ha jól emlékszem neki ez nem idegen teljesen.
-Na és te? Te élveznéd? - Szerintem ő sokkal hamarabb érezné magát kellemesen az időben visszautazva.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom ~ Josh & Seby   Csüt. Jan. 07 2016, 21:01

Néhány kör privát izgalom... Hát, nem vagyok gondolatolvasó. Bár azt tudhatná rólam, hogy tét nélkül is szívesen játszok. Főleg vele.
Kocsival megyünk tovább, épp annyi ideig ülök bent, hogy átmelegedjek, aztán amúgy is egy (viszonylag) zárt helyre megyünk. Ha igló vagy jurta, amibe megyünk, akkor annak nyitott a teteje. Gondolom ezt abból is, hogy bent főztek, raktak tüzet, a füstnek valahol ki kellett szállnia.
- Igaz. Gondolom, a házi kedvenceket kitömve mutatták volna be. Ezek szerint a csontokat használták még fel valamire, miután lerágták róla a húst- elmélkedem tovább, aztán a fegyvereket kezdem nézegetni. Némely csont alkalmas lehetett arra, hogy fegyver legyen belőle...
- Arra emlékszem, mekkora ereje van a természet erőinek. Néha csodálkozom, miért nem használjuk ki jobban, ami adott: Nap, szél, jég, víz...- a mesterségesen előállított energia csak pénzkidobás. El is határozom, hogy korszerűbbé varázsolom a házat, amint lehetőségem nyílik rá.
Aztán mosolyogva nézek Sebyre, mit szólna az időutazáshoz?
- Én azt hittem...- a számba harapok. Ezek szerint mégsem állapodott meg, menni akar, nyughatatlan. Ez fájdalmasan mar belém. Aztán elviccelem:
- Juj, mintha nem lehetne pisálni az erdőben egy fa tövében!- nevetek- Vagy fürödni az óceánban. Elhiszed, hogy melegebb a víz, mint a levegő hőmérséklete?
Én élvezném, az tuti. Főleg, amikor meglátom a kenukat, evezőket, horgászfelszereléseket (nem sokban különbözik attól, amit manapság használnak). Láthatja is, hogy fel vagyok dobódva, mindent megnézek. Olyan vagyok, mint a szivacs. Minden információt magamba szívok.
- Igen, azt hiszem, gyorsan be tudnék illeszkedni. Vonz a természet...- sóhajtok, nevetek. - Nem vagyunk mindenben egyformák. Nem is baj, igaz?

_________________
"Két szerelmes szívnek nincs szüksége szavakra"
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3206

TémanyitásTéma: Re: Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom ~ Josh & Seby   Csüt. Jan. 07 2016, 21:31

Zárt faházakba megyünk, így csak akkor van hideg, ha kinn bóklászunk, benn csak hűvös van. //Én innen nézem xD https://www.tripadvisor.co.hu/Attraction_Review-g60880-d103028-Reviews-Alaska_Native_Heritage_Center-Anchorage_Alaska.html#photos //
-Persze, a csont sok mindenre jó! - Nekem legalábbis egyértelmű, ékszer, evőeszköz, dísz, szerszám, fegyver, akármi.
-Sok helyen kihasználják, csak nem mindenhol. - Mosolygok, azért sok a szélerőmű, vagy akár otthon is sok mindent lehet hasznosítani.
-Mit? - Hogy jó lennék egy kis közösségben? Nem kizárt, de az egyetemben is azt élvezem, hogy rengeteg ember vesz körül.
-az még oké, de ha jön a barna medve? - Értheti az állatra is meg a nagy dologra is, mindegy, egyformán kellemetlen az erdő közepén! Nevetek persze, témánál vagyunk.
-Persze hogy melegebb, de minden nap lemásznál az óceánig fürdeni? És ha forró fürdőre vágysz? Az nem megy varázsütésre! - Én elkényelmesedett alak vagyok, szeretem ezeket a dolgokat élvezni.
-Lehet neked inkább erdésznek vagy halásznak kellett volna menned! Engem csak kis ideig vonzz, aztán vágyódom vissza a betondzsungelbe! - Nevetek. -Nem persze, ha nem lennének különbségek kevésbé lenne érdekes! - Vigyorgok, közben kérem meséljen a saját élményeiről, mert mikor a kenukat nézegeti olyan mintha használt volna már ilyet. Én még nem, ez olyan lélekvesztő feeling nekem.
A totemeket is megnézegetjük, színesek, érdekesen faragottak.
-Állítólag mindenkinek van belső toteme vagy mije. Valamilyen állat. Szerinted neked micsoda? - Faggatózom. -Nekem valami nagymacska! A bújósabb fajtából. Van olyan egyáltalán? - Nevetek, ki tudja, nem vagyok egy állatszakértő.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom ~ Josh & Seby   Pént. Jan. 08 2016, 08:07

//Bocs, igaz, írtad korábban is, hogy faház; de foghatjuk arra, hogy Josh még sosem látott hasonlót, és azt hiszi, jól gondolja, hogy ez  a jurta vagy az igló. Tudod, hiányos ismeretek... :DD  Amúgy ennek is nyitott - vagy nyitható- a teteje. És köszi a képeket, így azért sokkal könnyebb! <3//

Belevetjük magunkat a kultúrába, ezáltal Sebastian egy új oldalát is megismerem. Bár azt mondja, ő is most jár itt először, úgy vélem, felkészült erre az útra. Nincs minden leírva, amiről mesél. Igazi idegenvezető, az ember hajlamos rá nézni, amikor beszél, és nem arra, amiről, mert vonzza a figyelmemet. Valamilyen szinten bennem is felelevenednek történelem órák, de azért hiányosságaim bőven vannak.
Ismerkedünk tehát az eszkimók múltjával, történelmével, kultúrájával. Egyre inkább élem bele magam a helyzetbe, képzelem magamat is eszkimónak. Elképzelem, ahogy benépesedik a ház, ég a tűz, készül a vacsora, miközben az asszonyok éppen ékszert készítenek a levadászott állatok fogaiból/csontjaiból, vagy épp a bőrből/prémből varrnak ruhadarabokat.
- Ez igaz. Általánosítottam, így nem voltam egyértelmű- Mondjuk fogalmam sincs, itt, a helyiek mennyire használják ki a természet erőit, de amerre én lakok, maximum a szélerőműveket és a napkollektorokat ismerik.
Ahogy az időutazásról beszélünk, olyan megjegyzés csúszik ki a száján, ami elgondolkodtat (és megijeszt). Mintha most is arra vágyna, hogy újabbnál újabb embereket és helyeket ismerjen meg, noha korábban azt mondta, szeretne megállapodni.
- Hát... azt hittem, eleged volt már a vándorló életmódból, az állandó újrakezdésből...- mondom kicsit leforrázva. Úgy tűnik, ezt ő természetesnek veszi, meg sem fordul a fejében, hogy ha elmegy, én nem mehetek vele. (Persze, ekkor még nem jövök rá, hogy félreértettem)
- Akkor nem állsz, hanem guggolsz... Vagy ha az állatra gondolsz... lefekszel és halottnak tetteted magad, vagy futsz, mint az atom!- nevetek. Vajh, melyikre gondolt?
- Ez nem olyan bonyolult. A gépből is láttam, nincs messze a Csendes-óceán. Csak annyit kéne tenni, hogy a víz közelében építsünk házat...- nézek rá gyengédebben. Vajon, ha eszkimók lennénk, akkor is ilyen jó barátságban? Velem lakna? A kutyát nem érdekelné, hogy mindketten pasiból vagyunk- Gondolod, akik itt éltek, vettek forró fürdőt?- Valószínűleg nem hiányolták, mert nem ismerték- Vennénk neked egy nagy üstöt, és melegítenék vizet! Bár te jobban szeretsz tusolni, miről beszélsz?- nevetek. Kö-te-ke-dik.
- Meglehet, még én is halász leszek, ki tudja. Amikor Suzyval voltunk SB-n, pár óra alatt szép fogásunk volt- bár hogy annyiból meg lehetne-e élni, kétlem- Beton, ah!- háborgok- Sokkal jobban szeretem a zöldterületeket, mint a betont- De a különbözőségeink ellenére eddig is megtaláltuk az összhangot.
Különös örömöm lelem a kenuk és csónakok nézegetésében. Sebastian rá is kérdez, van-e tapasztalatom.
- Sajnos, ezekkel nincs, bár mindig szerettem volna kipróbálni- Elmosolyodok- Talán majd a közeljövőben...
Amikor gyerek voltam, az ismerőseim nagy része sportolt. Én maradtam a szárazföldi sportoknál, mert az nem volt olyan költséges, mint pl. kenut bérelni, vagy szörfruhát venni mindig újat és újabbat, mert csak nyúltam, mint a rétestészta. A kosarazáshoz még saját labda sem kellett (volna), mindig volt valakinél, és általában csapatban játszottunk.
Elámulok a totemoszlopok láttán. Sokkal nagyobbak, mint képzeltem, és színesebbek is. Ha szabad, megérintem őket (nem szabad mindent megfogdosni, bármennyire szeretném). Kezem alatt sima a fa. Mennyi idő lehetett ezeket megmunkálni, kifaragni?
- El is tudom képzelni, hogy egy macska rejtőzik benned. Gondolj csak Norára, hogy szeret téged!- szeretettel fordulok Seby felé. De hogy én mihez hasonlítok? - Nem tudnám megmondani, azt sem tudom... Nézd csak!- karolok belé Sebastianba, mert észreveszek valamit, ami eddig elkerülte a figyelmemet. Az üveglap alatt a falon, az alábbi lista található.
- Nos, akkor most mondd meg, macska vagy-e? És engem minek tartasz? - mosolygok rá. Van egy tippem... (vagy kettő)

_________________
"Két szerelmes szívnek nincs szüksége szavakra"
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3206

TémanyitásTéma: Re: Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom ~ Josh & Seby   Pént. Jan. 08 2016, 20:15

//Igen, a képekkel nekem is xD//

Az őslakosokról informálódunk már, megnézve minden idevágó dolgot.
Beszélgetünk milyen lett volna ebben a korban élni, meglep a kérdése, de megértem hogy félreértett.
-Abból elegem is lett, de nem kell vándorolni és újrakezdeni manapság hogy ismerkedhess! Az egyetemen félévente megismerek vagy félszáz új embert, a rádióban is néha, meg amúgy is. Arra értettem, hogy anno kis közösségekben éltek az emberek, ismertél mindenkit. - Dehogy akarok én megint mindent elölről kezdeni, mosolygok is rá hogy nem, nem, nem akarok ilyet.
-Lehúzott gatyával futni, az elvégzett dolgod mellett halottasdit játszani... ehm... - Röhögök, egyik sem jó megoldás.
-Hmm... na jó, na jó, de a forró fürdő akkor is hiányozna! - Nevetek, mert igaza van, de én kényelmes vagyok. Nem látok a fejébe, miken gondolkodik, de tudhatná a választ, hogy igen.
-Ha volt naaaagy dézsa miért ne? De macera megcsinálni, sok forralt víz kell hozzá! - Nevetek, szerintem vettek, csak sok energia volt.
-Jobban, de eláztatom magam a kádban is ha átfagytam! - Öltök nyelvet, nevetek. -Szóval megfőznél. Fokozatosan melegítenél be alám, mi? Hogy ki ne ugorjak, átvernél, mint a békákat szokás! - Nevetek, uhh, én lennék a vacsi. Főtt-Seby ala Josh.
-Tényleg? Érdekes lenne, bár LA-ban megélnél belőle? - Eszembe sem jut hogy menjen haza halászni, nem akarom, hogy elköltözzön!
-A kényelemmel és a luxussal ez a velejáró, bocsi! - Nevetek, elkorcsosult modern ember vagyok, kell hogy a víz csapból jöjjön és központi fűtés legyen, áram... Meg nem vagyok egy kertész lélek.
-Na, akkor megvan nyárra a program! Kenuzunk majd! - Vigyorgok, én sem kenuztam soha, de érdekesnek tűnik.
-Mert érzi hogy imádom, az állatok ezt megérzik! - Legyintek, nem ettől vagyok macska belül, mert Nora bújik néha hozzám. Már mondaná ő mi, de belém karol és mutat ilyen totemoszlopos belső izét. Elolvasom a macskát kínos-keserűbb mosolyom lesz.
-Hááááát, se a függetlenség, se a szerelem nem jött be, pláne nem vagyok elhagyó típus... amúgy is azt mondtam naaaaaaaaagy macska, ezek a kicsit! Nééézd hegyioroszlááán! Bár... előre látás... nem, nem... akkor...hiúúz! Titkok tudója? Nem... ez sem...Oroszlán? Feminin erők... khm... - Röhögök, ne mááár! Solange kacéran nevet bennem, fantasztikus...! De elolvasom, vállat vonok.- A többi még igaz is. Nah, feminim erők... én akartam, mi? - Röhögök.
-Te meeeg... Sün, vagy szarvas! Ó a szarvas, ott a jóság, meg a többi! Meg... te is elfogadtál, ahogy vagyok, mindig, minden alkalommal... na meg téged a szeretet mozgat. De nyugi! Nem eszlek meg ha oroszlán is vagyok, vega oroszlán vagyok! - Vigyorgok rá nagyon, ha hagyja átkarolom a derekánál, hálásan és boldogan nézek rá.
//Na, hitted hogy a szarvast mondom? XD//

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom ~ Josh & Seby   Pént. Jan. 08 2016, 22:11

Megkönnyebbülten sóhajtok fel, hogy nem szándékozik elköltözni. Bazz, úgy be van szűkülve a tudatom, mint egy dedósnak!
- Azért annak is vannak előnyei, hogy mindenkit ismersz, nem? Tudod, ki miben erős, kitől mit lehet megtanulni, kire lehet számítani, ha baj van...- sorolom. - Ha sok emberrel találkozom egyszerre, nehezebben ismerem ki őket. Felszínesebbek lesznek a kapcsolataim, és én... nem ilyesmire vágyom. Legyen csak néhány barátom, tényleg elég néhány, de azok olyanok legyenek, mint te. Tudod, tűzön-vízen és egy életen át...- nézek rá, kissé elérzékenyülve. Nehezen viselem az új rendszert, a távolságtartást, de tudom, ennek oka alapvetően én vagyok. Meg is érdemlem, hogy sz*rul érezzem magam egy sz*r döntésért.
- Vagy-vagy, nem mondtad, hogy a két barna medve egyszerre jön!- nevetek fel hangosan , aztán a számra csapok a kezemmel, ott is ragad a tenyerem. Fenébe, mások is vannak itt rajtunk kívül!
- Nos, nincs lehetetlen, csak tehetetlen, szóval akkor megoldanánk a dézsával. Igaz, hogy már reggel alá kéne gyújtani, hogy este pancsikálhass!- kuncogok. Nem forralgatnám külön a vizet, egyenest a dézsa alá gyújtanék. Eszembe jut a hatalmas kád a szállásunkon. Vajon tényleg belefekszik majd?
Be is igazolja a feltételezésem. Mindenttudóan vigyorgok rá.
- Én? Átverni? Téged? - meresztek nagy szemeket- Nem olyan családból származom én!- kacarászok magamban az ajkamra harapva, fel ne nyerítsek megint.
- Kereslet lenne, a parton van néhány kifőzde, ami friss árut használ. Bedolgoznék oda... - vonok vállat. Miért ne? Aki szereti a jó minőséget, megfizeti a friss portékát- De nem ez álmaim netovábbja. Mondjuk D terv.- (sokadik)
- Luxus? Inkább lustaság. Hozzá vagy szokva a kényelemhez, ez a baj!- dörgölöm mókás hangon az orra alá. Ha már elhozott a világ végére, azt hittem, be meri vállalni a nomád életmódot!
- Oké!- rögtön felcsillan a szemem a kenuzásra- De még az idén!
Szoktak lenni kenus túrák, az osztálytársaim egy része rendszeresen járt is. Biztosan utána lehet nézni...
- Hidd el, sokan kedvelik a macskámat, de ő megválogatja, kihez bújik hozzá...- a szomszédban lakó asszonyt pl. nem bírja, pedig rendes teremtésnek tűnik. Kaját is ad Norának, ha én nem vagyok otthon; most is ő felügyeli az ikreket (akik a macskámat).
A totemállatokról találunk egy listát. Seby elhúzza a száját. Már nem olyan biztos benne, hogy macska. (Nem tetszik neki a jellemzés? Pedig...) Sorolja tovább, lám mindegyikkel van valami baja, de aztán csak nevet. (Nekem is eszembe jut Solange)
- Hogyhogy nem jött be a szerelem?- pislogok rá meglepetten. Látszólag jól megvannak Ameliával. Nem is panaszkodott rá azóta, hogy... (Az nem mostanában volt már)
Rám a szarvast és a sünt mondja. Bólintok.
- Most hogy látom... ezeket, azt mondanám sün vagyok. Vagy delfin- mosolygok. Imádok játszani!- A szarvas inkább Amelia, nem gondolod? - nézek rá, miközben érzem, hogy a keze a derekamat öleli.
- Vagy ha nem szarvas, minek gondolod őt? - érdekel a véleménye. Talán az is ki derül, mi lehet a probléma kettejük között.

//Benne volt a tippkosárban Smile //

_________________
"Két szerelmes szívnek nincs szüksége szavakra"
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3206

TémanyitásTéma: Re: Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom ~ Josh & Seby   Pént. Jan. 08 2016, 22:51

-Jó de a közösség nem lesz a barátod, főleg nem olyan mint a mienk, szóval... engem doppingol az ismerkedés, ha mindenkiről tudok mindent az... frusztrál. - Igen, magam is meglepődöm, de engem feszélyezne, hogy mindenki ismer engem, hogy én is mindenkit valahogy...
-Hááááát de lehetséges! - Röhögök én is, na akkor mit csinálsz, hm? Hm?
-Mindent értem, ez csak természetes! - Röhögök megint, az én kényelmes tisztálkodásom lenne a nap célja, wúw!
-Ahaaa, látom a szemedben a huncutságot! Egy család vagyunk én becserkésznélek, lakmároznék a finom porhanyós husikádból! - Na jó, nem bírom folytatni, már megint röhögök, mint egy eszement, gondolom azt hiszik korán kezdtük az ivást ma.
-Annak nem rossz, ha szereted! - Miért ne? Több lábon állni sosem hátrány.
-Jó, és? A magamfajta úrfiság megérdemli, jó? - Vigyorgok, hát a kényelem sokakat elrontott manapság, nem lógok ki én sem.
-Jó, persze, bocsi. - Mondom bűnbánó hangon, értem a célzást. Még idén nyáron.
-Biztos érzi rajtam a szagod, vagy valami, vagy nem tudok róla és mesterien dorombolok! - Nevetek, ki tudja, ki tudja!
A totemek kapcsán válogatni kezdek, egyik sem nyerő, főleg a macska, az nem én vagyok, szóba jön a szerelem.
-Semmi... semmi... - Motyogom, inkább belevetem magam a többi jellemzésbe, terelve a témát.
-Bocs, de nem engeded el az intenzív érzelmeket olyan könnyen... A szarvas jobban tetszik rád, Amelia meg hmm... Medve! Álmodozó, de védelmező anyamedve, Reeven olyan mint a bocsa... de komolyan, mindent megtesz érte, másokért, gyógyító is, az ember tényleg feltöltődik vele! Na meg elég önálló, mindent maga csinál, ebben sincs hiba. - Én így látom, de vétózni mindig ér. De titkon nekem Josh Szarvas marad. Eszembe jut, hogy Legra még rám mondta, hogy Bambi, ahaha.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom ~ Josh & Seby   Today at 01:50

Vissza az elejére Go down
 

Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom ~ Josh & Seby

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 11 oldalUgrás a köv. oldalra: : 1, 2, 3 ... 9, 10, 11  Next

 Similar topics

-
» Az első nap! ~ Josh && Suzy
» Ha kell egy jóbarát ~ Josh és Seby

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: M'ért ne léphetnél át? :: Világjárás :: Archívum-