Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Stanley Collins
Kedd. Nov. 22 2016, 20:33 by Stanley Collins

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

Top posting users this month
Samuel T. Collins
 
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Reeven Callagher
 
Quentin Collins
 
Felix Kaleolani
 
Suzanna Crystal
 
Kensington L. Lockwood
 
Sebastian McBridge
 
Kőrösi Noel
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Sarah és Daryl - második randi

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Daryl Brooke
Városlakó
Életkor : 29
Foglalkozás : étteremtulajdonos
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Sarah és Daryl - második randi   Hétf. Nov. 30 2015, 20:25

Nehezemre esik nem rá gondolni minden nap, amíg eljön a csütörtök. Sürgető érzés bennem a vágy, hogy lássam, érintsem, de legalább halljam a hangját. Utóbbinak engedek csak; időnként felhívom, nem  éhes-e, küldessek-e neki (és a kedves családjának) valami harapnivalót. Bármit. Érdeklődöm, sikerült-e filmet választania, és ha igen, megígérem, hogy szerzek rá jegyet, ahogy megbeszéltük, csütörtökre.
A hetem addig amúgy is melós, mintha minden diák pizzán vagy salátán élne a vizsgaidőszakban, ami lassan lecseng. Az új srácokkal ugyan még sokat kell foglalkozni, de a nyárra be tudnak tanulni, és lesz aki viszi a boltot is, amíg én nem leszek bent. Hosszas tépelődés és egy munkaértekezlet után azt is megbeszéljük, egy hónapra bezárunk, akkor mindenki elmegy szabira. (Én majd akkor megyek Liohoz, illetve akkor kérem ki Domit). Hogy ne menjen kárba az egy hónap, tisztasági festést ütemezek be; kellemeset a hasznossal alapon, így lesz a legjobb.

Végre eljön a csütörtök. A tervezett két óra helyett háromkor tudok szabadulni a munkahelyről, emiatt rohanásban vagyok, és nem egészen úgy alakul minden, ahogy terveztem. Amit nem hanyagolok el, az a külsőm: frissen mosok hajat és borotválkozok, olyan sima legyek, mint egy baba popsija. Világos farmert, hosszú ujjú, fehér pólót húzok és egy fekete bőrkabátot. Sarah-hoz öt órára megyek, de a virágoshoz még be kell ugrani. Szorít az idő, nem akarok késni, ezért motorral indulok el. Körbejártam a témát, milyen virággal illik menni a (második) randira, de ahogy nézelődök, jobb ötletem akad. Egy csuklóra/ruhára kapcsolható  díszt veszek neki, mert úgy vettem észre, szereti a rózsaszínt.
Éppen öt óra előtt két perccel érek a házuk elé, így van időm kifújni és összeszedni magam. Mintha az első randim lenne. Életem elsője... Izgulok, pedig akárhányszor beszéltem Sarahval, mindig kedves és mosolygós volt. Nem számítok másra, mint hogy ugyanazt a kedves lányt látom majd újra, akivel itt váltam el néhány napja hajnalban. Türelmesen várok ötig, bár lesem az ablakokat (engem vajon lesnek-e?), aztán becsöngetek, ha magától ki nem jön.

//Hogy a díszt majd hová tesszük, kiderül...//

_________________
Vissza az elejére Go down
Sarah White
Életkor : 25
Foglalkozás : Tanuló, zongorista
Hozzászólások száma : 166

TémanyitásTéma: Re: Sarah és Daryl - második randi   Szer. Dec. 02 2015, 22:19

A legutóbbi (első) randi csodásan sikeredett. Alig bírtam nem Darylen gondolkodni, vajon melyik moziban vetített film fog neki tetszeni a legjobban, mit vegyek fel legközelebb, vajon mi lesz úgy eleve és jujujuj, izgulok! Szegény Zoey hallgathatta, Jess nem különben, hogy Daryl milyen egy édes pasas! Persze Jess azt mondta, nem jó ha édes, mert akkor unalmas lesz, de legyintettem csak.
Nekem nagyon nem unalmas, és a csókja is ó, amit tőle kaptam másodjára kellemesen hosszú volt, bár hajnalig elnyújtottam volna, ha nem lett volna lelkierőm megálljt parancsolni magamnak.
Ha épp volt két perce és eszébe jutottam felhívott, sajnos nem mindig tudtam felvenni, ha épp gyakoroltam valakivel, de mindig visszahívtam. Felettébb édes volt akkor is, mindig kínálgatott étellel is, azon csak halkan kuncogtam, hogy nem szükséges, hacsak fel nem kíván hizlalni és bedugni egy kemencébe vacsora gyanánt. De csak mókáztam vele, hálás voltam neki, hogy egyáltalán eszébe jutott ilyesmi. A filmet is kitaláltam, bár nehéz volt, mert a választék nem kedvez: csupa mese, de azok közül az Agymanók nagyon aranyosnak tűnik, így annál maradok. A telefonban ki is fejtem, hogy ne tévessze meg mert szerintem felnőtteknek is legalább annyira szól.
De csak eljött a csütörtök, izgulok, készülök, talán jobban is mint legutóbb, ami nagy szó... Végül egy sárga fodrosabb szoknya és egy vajszínű fodros ujjú-nyakrészű könnyű anyagú póló mellett döntök, fehér szandállal, aminek azért van kis sarka is. A hajam szabadon omlik a vállamra, egyetlen fonatot teszek bele, mert amúgy belelógna folyamatosan az arcomba, így pedig nem is olyan snassz az egész. Már tíz perccel öt előtt nézegetik ki az ablakon, mikor meglátom először le sem esik, hogy ő: bőrkabát, motor... váó, nesze neked Jess, hogy uncsi lenne! De már szaladok is, libbenek, elhadart majdjövöknevárjatokpuszi-t mondok köszönésképp és már sétálok is Daryl felé.
-Szia! Hú, nem is tudtam, hogy motorozol! - Pillogok rá párat, majd ha engedi, lopok egy üdvözlő puszit az ajkairól.

_________________
Musik is my life
Vissza az elejére Go down
Daryl Brooke
Városlakó
Életkor : 29
Foglalkozás : étteremtulajdonos
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: Sarah és Daryl - második randi   Szomb. Dec. 05 2015, 06:28

Sűrű napok és vánszorgó éjjelek után eljön a csütörtökünk, mintha tilos lett volna látnunk egymást addig... Ó, csessze meg, sosem mondok többé napot! De most legalább nem vagyok halálomon, frissen és illatosan egy aprócska meglepetéssel érkezem hozzá, majdnem egészen pontosan. Libben a függöny, de hogy ő kukucskált-e vagy vaaki más, nem tudom. Ahogy illik, az ajtóhoz megyek, és pontosan ötkor becsengetek.
10 másodperc sem telik el, -éppen visszaérek a motoromhoz, amikor- nyílik az ajtó, akad el a lélegzetem. Csak káprázik a szemem, vagy valóban szebb, mint legutóbb? A szívem így is gyorsan vert, most ki is hagyott egy ütemet, és észhez könnyed csókja térít.
- Hát mégsem álmodtam legutóbb...- ölelem könnyedén át a derekát, hogy egy pillanatra összedugjam vele a homlokom.
- Szia, Gyönyörűm!- mondom, mint egy hülye kis kamasz, még a hangom is beleremeg.
- Ja, a motor? Ezzel vállaltam anno futárkodást a pizzázóban. Régi barát, megbízható- paskolom meg kicsit az ülést. soha nem hagyott még cserben.
- Hoztam neked valamit- nyúlok a kis díszdobozért. Színekben nem vagyok otthon, de talán nem baj, hogy a virágdísz nem sárga...
Végignézek megint rajta, mert amikor a lépcsőn lépdelt, még erősen káprázott a szemem.
- Nagyon csinos vagy! - ha már kibontotta, eldöntheti, tetszik-e, akarja-e viselni, amit hoztam neki.
- Az esti előadásra vettem jegyet, 8-ra. Gondoltam, előtte ehetnénk valahol... Éhes vagy?- azt terveztem, gyalog megyünk, a központ nincs lyan messze, de ha motorozni lenne kedve, egy külvárosi étterembe viszem.

_________________
Vissza az elejére Go down
Sarah White
Életkor : 25
Foglalkozás : Tanuló, zongorista
Hozzászólások száma : 166

TémanyitásTéma: Re: Sarah és Daryl - második randi   Hétf. Dec. 07 2015, 20:40

Kuncogok a megnyilvánulásán, hát ez irtóra aranyos! Szépen is pillogok rá, olyan édes!
-Nem, nem a volt, szerencsére, de ha az, és még álmodunk, akkor fel se ébredjünk! - Kuncogok, kezem keresi az övét.
A megszólítás is tetszik, kicsit elhúzom a szoknyám, lenézek rá.
-Tetszik? Szeretnék tetszeni neked! - Minek titkoljam, keresem mi lehet az ízlése, miben tetszem neki jobban!
-Nem is mondtad. Megleptél vele, alig ismertelek fel így vele, bőrkabátban onnan fentről. - Nevetgélek, mert hát tényleg mindenre számítottam, de erre nem.
-Nekem? - Szívom be az ajkaim, juj, vajon mit hozott?
-Köszönöm. - Pirulok kicsit bele a bókba, jó érzés tetszeni neki! Aztán kibontom a dobozt, először azt hiszem virág, de ahogy kiveszem látom ez egy csuklódísz! Ó, mintha bálba mennénk, széles lesz a mosolyom.
-Jaj de szép! Enyém? - Lelkesedem, a zongora miatt nem szoktam karkötőt hordani, a legtöbb lifeg, de ez illeszkedik a csuklómra, fel is teszem azon nyomban. -Köszönöm, nagyon tetszik! - Csókolom meg megint, bár röviden, uralkodom magamon.
-Persze, ehetünk! Mit ennél szívesen? Két sarokra van egy olasz éttermecske, az utca legeslegvégén meg egy kifőzde. Van gőzgombóc is, nagyon fincsi. Ettél már? Vagy ha mást ennél, akkor szétnézhetünk még, de én így hirtelen ezeket tudom. Amúgy... Itt hagyod a motorod vagy azzal akartál menni? Még sosem motoztam, én nem tudom hogy kell... - Szabadkozom, mert lehet kapaszkodni sem egyszerű, vagy nem is tudom, biztos vannak szabályai hogyan lehet vele ketten közlekedni.

_________________
Musik is my life
Vissza az elejére Go down
Daryl Brooke
Városlakó
Életkor : 29
Foglalkozás : étteremtulajdonos
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: Sarah és Daryl - második randi   Pént. Dec. 11 2015, 01:44

Csütörtök, Sarah... végre!
A kisebb csúszás miatt motorral megyek, nem nem terveztem azon tölteni a napot. Szépen lezárnám, amikor megjelenik a kisasszony, csodás (és sárga) ruhácskájában. Bár Domi fiú, néhány hercegnős könyve neki is volt. Nem árt, ha fiatalon megtanulja, hogyan kell bánni egy nővel... Hogy el ne kalandozzak, Sarah most leginkább Aranyhajra hasonlít.
Könnyed csókkal üdvözöl, ujjai az ujjaim között törnek utat. Szédítő boldogság szalad át rajtam, ölelném magamhoz (most és örökké). Ő is kissé elvarázsolt, talán ez teszi olyan széppé. Nem győzök betelni vele.
- Tetszel... Izé, a ruhád is, igen!- nevetem el. Sokkal szebb bókokat érdemelne, kár, hogy leblokkoltam. Tényleg, akár kamaszkoromban. Mit tesz ez a lány velem?
Kiderül, ő kukucskált, nem is tagadja. A motorom lepi meg.
- Még annyi mindent nem meséltem... és te is tartozol vagy 18 évvel...- mosolygok rá nyíltan. Hogyan is várhatná el, hogy mindenről beszámoljak neki? A motor eddig eszembe se jutott!
Nem várakozok sokáig, kezébe adom az ajándékot, amit hoztam neki. Úgy örül, mint egy kislány, eszméletlen aranyos, ahogy a száját beszívja! (Utóbbi inkább szexi)
Kibontja a csuklópántot, és segítek neki feltenni. Úgy illeszkedik, mintha ráöntötték volna. Ha nem elégszer, most is megdícsérem. Megérzem az illatát: mintha friss tavaszi szellő simogatná a bőröm, a hajam, az ajkam, pedig alig ér hozzám, mikor újfent köszönetet mond az apróságért.
A moziba még korán lenne elindulni, ezért előadom a vacsora tervemet. Sarahnak mindjárt akad is ötlete, mit és hol együnk. Nevetésre késztet, mennyire be van zsongva. Megsimítom az arcát, megállítva vele egy kicsit az időt. A kezem az arcán tartom, ujjaim a hajába lógnak, de nem kuszálom össze.
- Ígérem, motorozni is elviszlek majd. Ahhoz inkább farmer való, de mindenképpen melegebb öltözet...- mondom neki szelíden. Nem beszélve a bukóról, amit kötelező viselni, és amiből jelenleg csak egy van...
- Inkább sétáljunk. Az a gőzgombóc izgatja a fantáziám- az olaszoshoz nincs sok kedvem, a pizza illatával van tele az orrom egész nap.
Még egy pillantást vetek a mocira: olyan helyen parkol, ahol nem zavar senkit, nem is tilos. Reményeim szerint itt lesz este is, ha Sarah-t hazahozom. A kezem nyújtom neki, kulcsolja bele ujjait úgy, ahogy az imént, és elindulunk az utcán arrafelé, amerre a kifőzdét mutatta.
Az elmúlt nap eseményeit tárgyaljuk ki út közben, ki mit csinált, mik történtek, stb.
(A részletekbe ily módon ne menjünk bele, így is majd hatalmas ugrásokat kell tenni az időben, hogy behozzuk magunk... Smile)






_________________
Vissza az elejére Go down
Sarah White
Életkor : 25
Foglalkozás : Tanuló, zongorista
Hozzászólások száma : 166

TémanyitásTéma: Re: Sarah és Daryl - második randi   Szer. Dec. 16 2015, 21:56

Kuncogok azon, amit Daryl hebeg, úgy fest tényleg tetszem neki küllemre, mert a ruha másodlagos neki. Ez jó hír, kap az arcára egy puszit, nem azért hogy zavarba hozzam, csak jutalmul.
-Csak annyival? Akkor semmiség, ebédnél elmondom! - Nevetek, ugratom. -Többet kell találkoznunk látod, hogy mindent el tudj mesélni! - Mosolygok szélesen, én nem bánnám, milyen jó lenne már!
Még ajándékot is hoz, nem is akármilyent, egészen különleges, legalábbis én imádom az ilyen emléknek is beillő dolgokat (már ha nem élő virág, bár akkor még mindig lepréselhetem és megy ki a falra!)
Kérdezi mit és hol együnk, adok pár tippet, nem tudom mihez lenne kedve, a simításába belefordulok kicsit, olyan jó!
-Hát igen, szoknyában szerintem nem az igazi... - Könnyebbülök meg, hogy nem mai program lesz, mert bár érdekel milyen motorozni, nem úgy öltöztem, valljuk be.
-Na azt nem csodálom! Olyan finom, de tényleg! Ilyen könnyű a tésztája, belül lekvár van, meg van szórva dióval és le van öntve vanília öntettel! Irtóra laktat, én alig bírom megenni, mert még nagy is de úh, szerintem szeretni fogod! - Ecsetelem, de a kezét senkinek nem adnám, ha rendőr kéri neki se!
Aztán elmesélem hogy egész jól haladunk Jennel, majd fel is lépünk, meg Daviddel kicsit összekaptunk, de kibékültünk, csak a szokásos. Ő is mesélget, közben meg is érkezünk, mutatom neki a fincsóságot, mások is esznek épp. A gombóc akkora, mint a két ökle együtt, szóval kiadós.
-Amúgy szilvalekvár van benne. Valami német cucc asszem, mert egyszer megkérdeztük. Van olyan konyha amit nem szeretsz? - Érdeklődöm csak úgy, lehet az olaszt nem ia szereti például, ki tudja!

_________________
Musik is my life
Vissza az elejére Go down
Daryl Brooke
Városlakó
Életkor : 29
Foglalkozás : étteremtulajdonos
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: Sarah és Daryl - második randi   Csüt. Dec. 17 2015, 14:34

Sarah nevetgél, akárcsak én, de hogy nem rajtam, azzal árulja el, hogy arcon csókol, mintha csak azt mondaná: "köszi, aranyos bók volt". Nekem is sikerül meglepnek (és nem is csak a kardísszel). Ahogy számítani lehetett rá, van néhány téma, amiről tudni fogunk beszélni, ha csak rám nem un hamarabb. Azon nevetgélek, hogy estebéd alatt elmesélne 18 évet az életéből. Nem gondolom, hogy annyiba minden beleférne, csak ha nem hadar. Akkor viszont semmi értelme, mert nem fogom érteni.
- Nincs kifogásom, hogy gyakrabban találkozzunk- milyen szerencse, hogy ő hozza fel, bár én is javasoltam volna, nem vitás.
Aztán megkapja a virágot a csuklójára (nem élő virág), és az az érzésem, jó darabig meg fogja őrizni, olyan romantikus lélek... Illik a kezére, úgy látom, tetszik is neki; legalábbis mosolyogva nézegeti. Megsimogatom, biztosékul magamnak, hogy nem álmodom, tényleg itt van. Hihetetlen, milyen édes!
- Hosszú nadrág javallott, főleg kezdőknek. Már megbocsáss a szóért, kicsit terpeszteni kell, különben könnyen hozzáérhetsz valamely forró alkatrészhez- hozzá sem teszem, hogy az égéssel jár, ijesztgetni nem akarom, de okos lány ő, összerakja, hogy jót akarok neki. Meg is érti, látom, ahogy reagál. (Mondani sem kellett volna)
Ajánl egy étkezdét, és konkrét ételt is, gyorsan beleegyezem, mit együnk, és mondhatni, már úton is vagyunk. A kezeink összekulcsolódva finoman lengeti, én meg hagyom. Tetszik, ahogy mesél, lendületes, humoros, őszinte.
- És most mi volt a vita tárgya? Sikerült megbeszélni?- kérdezem, ha már felhozta; bár már korábban is említette, hogy ő és az öccse teljesen különböznek. Így nem nehéz veszekedni, főleg ha valamelyikük lobbanékony természetű (és az nem Sarah).
- Jen, az énekesnő, akit kísérsz, ugye? Mondtad neki, hogy a pizzázóban is van lehetőség fellépni? - ha van kedvük, jöhetnek oda is, meg lehet hirdetni, volt már erre példa.
Betérünk a falatozóba. Nem mi vagyunk egyedül, de van üres asztal is. Én már eldöntöttem, hogy gőzgombócot fogok enni, mert olyan lelkesen mesélt róla Sarah.
- Időnként szilvalekváros gombóc volt otthon. Anyám mondjuk krumplis tésztába töltötte, nem ilyen gőzgombócba, és nem dióba forgatta, hanem fahéjas porcukorral kevert zsemlemorzsába, de az már nagyon régen volt...- legyintek, nem számít. Az is csoda, hogy emlékszem rá.
Egy asztalhoz vezetem, kihúzom neki a széket, majd alá is tolom, aztán vele szemben ülök le. Míg várjuk a kiszolgálást, az ennivalóról csevegünk.
- Majdhogynem mindenevő vagyok, nem vagyok válogatós. Kelbimbóval ne kínálj soha, azt nem szeretem- nevetek. Amúgy tényleg mindent megeszek, amit elém raknak - Na és te? Mik a kedvenceid? Mit kerülsz?
Kihozzák (?) a gombócokat (gondolom, te is azt eszel), valóban hatalmas, és elég ínycsiklandozó, ahogy tálalva van. Mivel sosem ettem még hasonlót, Sarah-é az elsőbbség, meglesem a technikáját, hogyan is kell ezt enni. Nem isn tűnik ördöngősnek, hamarosan jóízűen falatozunk.
- Hm..., nagyon érdekes ízkompozíció...- a dió, a lekvár és a vanília-öntet olyan jól harmonizálnak, hogy máris azon jár a fejem, hogyan lehetne ezt átültetni a mi pitéinkre. Fahéjas-lekváros pite vanília-sodóval, hm...
Evés közben elkezdjük felgöngyölíteni életünk nagy fonalát: ki honnan jött, milyen családból, hogyan nevelkedett, iskolák... stb. (Szeretném, ha írnál erről; én is megosztok majd veled "titkokat")

_________________
Vissza az elejére Go down
Sarah White
Életkor : 25
Foglalkozás : Tanuló, zongorista
Hozzászólások száma : 166

TémanyitásTéma: Re: Sarah és Daryl - második randi   Vas. Jan. 03 2016, 23:34

Széles a mosolyom, hogy szerinte sem gond, ha gyakrabban találkozunk, ez olyan izgalmas! Bár sokszor pofára estem már, hogy agyon belelkesedtem, aztán nem lett belőle semmi, de Daryl nem ilyen, szerintem legalábbis, szóval remélem tényleg komolyan gondolja! Az előző randi annyira de annyira jó volt, alig vártam a mait, teljesen be vagyok zsongva! Főleg hogy még csuklódíszt is kaptam, olyan egyedi! Egész nap rajtam lehet, el sem szárad! Máskor is felveszem majd, ha találkozunk!
-Uhh, hát... akkor ha nem baj, inkább máskor, amúgy is meleg van, hát még hosszú nadrágban! - Te jó ég... fel nem venném, maximum este, de most is kellően meleg van, remélem nem zavarja, ha ezt most kihagyom. Az majd egy másik este lesz, külön előre megbeszélve.
-Hááát, tudod van egy barátnőm, Jessica. Bele van zúgva az öcsémbe, ez nyílt titok. A drága öcsikémnek is tetszik Jess, de ő... nos... ki akarja élni kamaszos vágyait és úgy röppen egyik szoknyáról a másikra mint a méhek mikor nektárt gyűjtenek a mezőn a virágokról. Szóval mindig magyarázom neki, hogy ettől nem lesz igazán boldog, egy fix társ kéne neki, de persze nm értünk egyet. Na meg mostanában teljesen befordult, előző félév végén kilépett a színészklubból meg a rajzszakkörből is! Alig látom nálunk lógni a haverjait. Noszogatom csináljon magának programokat, ne csak a tévét bámulja. Ahh, mindenféle... meg a sok kis apróság, néha elöl hagyok ezt meg azt, azt rám szól miért nem pakolom el... pedig nem is vagyok rendetlen, de ő maximalista. - Ecsetelem, sok kis butaság, nem is kéne beleszólnunk a másik dolgába, de csak jót akarunk.
-Igen, ő! Persze, tervbe is vettük, csak kicsit elfoglalt, ritkábban próbálunk egyelőre. - Jenifer édes csajszi, még a randinál is segített vásárolni.
-Az is fincsi lehetett! Ennek a tésztája más lesz, de remélem ízleni fog! A mamáddal sem szoktál találkozni? - Reméli nem kérdez bele semmi rosszba, de emlékszik a nővérével nem tartja a kapcsolatot.
Annyira lovagias, még a széknél is segít, olyan ez mint egy mese! A kelbimbó miatt kuncogok.
-Az nem lesz nehéz, én sem. - Fura íze van, Jess kínálgat vele néha, de nem bejövős.
-Hááát én édes szájú vagyok, szóval ami édes általában jöhet, de a salátákat nagyon szeretem mondjuk. Meg a gyümölcsöket, de úgy kedvencem szerintem nincs. Vagy túl sok! - Nevetgél, hirtelen ez jut eszébe, amit meg tud említeni.
Kihozzák a rendelést, szépen gőzölög előttünk a tényárban, nagyon guszta! Látom várja leteszteljem, hát kanalazok egy falatot a gombócból, megforgatom kicsit a vaníliában, megfújogatom és hamm, bekapom, de uh, tök fincsi! A lekvártól kicsit savanykás így nem túl édes.
-Aham, nekem nagyon bejön! - Mosolygok majd mesélek kicsit az "alapokról".
Elmesélem hogy idevalósiak vagyunk, hogy nincs más tesóm, csak az öcsi, hogy a szüleim még együtt vannak és szeretik is egymást. Mindig sok programot szerveztek nekünk, nekem a zongora volt az első, öcsinek a sport. Bevallom neki, hogy a zene a szenvedélyem, de anyáék örültek volna, ha van másik szakmám is, mert a zenélésből nem lehet úgy megélni, vagy mellette nem tudnék mást is csinálni, annyi időt elvenne, így jöttem a Francesre, bár a jelenlegi szakom nem annyira tetszik, abban sem vagyok biztos MA-n folytatom-e, de az Öcsi hülyét is kapna, ha nem. Szóval azon még agyalok. De közbeszúrom, hogy kérdezzen, mert elég nehéz eltalálni mi érdekli és mi untatja egyelőre.

_________________
Musik is my life
Vissza az elejére Go down
Daryl Brooke
Városlakó
Életkor : 29
Foglalkozás : étteremtulajdonos
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: Sarah és Daryl - második randi   Kedd. Jan. 05 2016, 14:44

- Akkor majd egy hűvösebb napot ... vagy estét választunk a motorozáshoz, mit szólsz?- javaslom vidáman; biztos, hogy szeretni fogja.
Miközben enni indulunk, elmeséli, miféle összetűzése volt a testvérével. Nyíltan beszél a kisebb-nagyobb nézeteltérésekről, mintha már régóta ismernénk egymást. Emiatt fura borzongás szaladgál rajtam. Régen volt már, hogy valaki így megbízott bennem.
- Úgy látod, lehangolt mostanában?- kérdezem. Amiket elmesélt, azok alapján úgy tűnik, az öccse depressziós.
Aztán a barátnőjéről beszél, akivel együtt próbál. Újra felajánlom neki, lépjenek fel nálam; noha úgy tűnik, Jennifernek más nincs szüksége hátszélre.
Beszélgetünk arról az ételről, amit enni fogunk, és meglepetésemre, némi nosztalgikus emlékfoszlányok is felszínre kerülnek. Aztán amikor Sarah az anyámról kérdez, a járdát kezdem fixírozni.
- Nem igazán. Időnként beszélünk telefonon, de egyre kevesebb a közös téma- aztán némi vonakodás után hozzáteszem- Neki az ital a legjobb barátja.
Nem volt mindig így. Rossz volt nézni, hogyan csúszik egyre lejjebb és lejjebb. A probléma nem is évekkel ezelőtt kezdődött, hanem sokkal korábban, csak akkor nem volt ennyire szembeötlő.
- Akit, mint rokonomat meg szoktam nevezni, az a legjobb barátom, Lionel- mesélem neki. Sem apámat, se Gwent nem szoktam zaklatni a hülyeségeimmel. Domi még kicsi hozzá, hogy egy ital fölött kibeszéljük a világ dolgait, Lionel pedig elég messze van tőlem ahhoz, hogy ne érezném hiányát egy kis törődésnek. Séta közben elmesélem, milyen régi a barátságunk Lionellel, és noha én vagyok az idősebb, jó ideje úgy nézek fel rá, mintha a bátyám lenne. Ő valahogy mindig könnyen el tudta intézni a dolgokat. Lionel ki is tölti az időt, amíg be nem érünk az étkezdébe.
És ha már ott vagyunk, a kajáról beszélünk, ki mit szeret és mit nem. Sarah gyereki ártatlansággal meséli, hogy édesszájú. (Ki hitte volna?) Mosolygok, hiszen ő maga is olyan, mint valami édesség. A gőzgombóc is ilyesmi kategória, inkább édesség, mint főétel, bár a kettőnek nem kéne kizárnia egymást. Jó íze van, óvatosan eszegetjük mégis, mert forró.
- Könnyen észreveszed ám, ha unatkozom. Általában olyankor el szoktam aludni- mosolygok rá. Élvezem, ahogy mesél. Úgy tűnik, neki legalább felhőtlen gyerekkora volt. Épp csak a pályaválasztásban nem ért egyet a családjával.
- Pedig neked igazán pozitív kisugárzásod van! - fejtem ki a véleményem- A bizalom alapja az első benyomás; hiába van elméleti tudása valakinek, ha nincs meg a szikra... - szemezek vele. Engem is megnyert, elsőre, pedig éppen nyakon öntött azzal a rózsaszín löttyel.
Elmesélem én is, hogy rosszcsont gyerek voltam (vagy inkább lusta a tanulásra), és csak a gimi utolsó éveiben kezdtem összeszedni magam, amikor az angol tanárom felkarolt. Miatta mentem egyetemre. Más kérdés, hogy miért és hogyan lettem étteremtulajdonos (Lio vette kezébe a sorsomat, ne kallódjak csak úgy el).
Anekdotázunk hát, míg eszünk. Nem sietünk.

_________________
Vissza az elejére Go down
Sarah White
Életkor : 25
Foglalkozás : Tanuló, zongorista
Hozzászólások száma : 166

TémanyitásTéma: Re: Sarah és Daryl - második randi   Csüt. Aug. 11 2016, 18:08

Teljesen oda meg vissza vagyok, tőle is, a csuklódísztől is, attól, hogy motorozik is és ki tudja mi minden klassz és menő dolgot csinál még, amit még nem is tudok! Igaz, most a motort nem próbálnám, de ami késik nem múlik!
-Az nagyszerű lenne! - Érezni érdekel a dolog, méregetem egy picit a motort is, de szerintem tetszeni fog. Ha mást nem kiszorítom a szuszt Darylből, úgy ölelem majd félelmemben.
Aztán kicsit mesélek min vitázunk mostanában Daviddel, az öcsémmel, mert szerintem antiszocabb mint volt és ez aggaszt. Ki is fejtem, mert szegénykém engem sem ismer még igazán hát az öcsköst! De amúgy is a bizalmam élvezi, szeretnék az ő példáján okulva egyből nyílt és őszinte lenni, semmit sem eltitkolni előle. Ő sem tette, ami először meglepett, de igazán hálás is vagyok érte.
-Igen... nem tudom elképzelni mi lehet az oka! Annyira... kis lüke. Elmondhatná, de nem mondja. Biztos valami fiús dolog, de én azokhoz nem értek. Majd felhívom valamelyik haverját vagy elcsípem őket a suliban, hátha tudnak segíteni neki. - Jobbat nem tudok. aggódom Davidért azért.
Aztán az én családomról a gombóc kapcsán az ő családjára terelődik a szó, az anyukájára. Úgy fest elhidegültek, vagy hasonló.
-Majd lesz megint... ő az anyukád, mindig lesz közös téma! - Próbálom nyugtatni, kedvesen mosolyogni és megsimogatom a karját, ne csüggedjen, ez két emberes dolog, anyukáján is múlik. Aztán mond még valamit amire csak egy "o"-t formál a szám, majd sóhajtok egy aprót.-Hm, akkor gyakrabban kéne látogatnod... nem? Biztos nagyon egyedül van így. Meg biztos elutasító, de idővel megenyhül, ez nem egy olyan probléma, ami leküzdhetetlen lenne. - Legalább is remélem, mert szegény Darylt megértem hogy aggasztja az anyukája, ha iszik.
-Igazán? De végül is a legjobb barát már családtag, nem? Jó, hogy Lionel van neked! - Persze ha jól emlékszem valaki elutazott, szerintem ő lesz... hajjaj, szegénykém. Egyedül lehet.
-Na meg most már én is itt vagyok, engem is bármikor hívhatsz bármivel! Nem vagyok családtag, tudom, de... legalább el tudsz menni valakivel kikapcsolódni! Bármikor! Hm? - Remélem nem veszi tolakodásnak vagy akaszkodásnak, de olyan kis magányosnak tűnt így a leírása alapján. Mesél még egy kicsit Lionelről, érdeklődve hallgatom, főleg, hogy mennyire felnéz rá. Kérdezgetem közben, hogy hogy tartják a kapcsolatot, sok közös ismerősük van-e, mi a legviccesebb sztorijuk meg hasonlók. Amúgy is szeretem hallgatni ahogy beszél, észre sem veszem és már meg is jöttünk a kifőzdébe. Rendelünk egy-egy gombócot, majd a kajáról beszélgetünk kicsit, kifejtem, hogy szeretem az édeset. Azt nem teszem hozzá, hogy szerencsére nem látszik meg.
Fecserészem régi dolgokról, mostaniakról úgy általánosan, család, iskola, ilyenek, majd megkérdezem untatom-e, azt a világért sem szeretném. Először meglep, hogy ha untatnám elaludna, majd nevetek rajta, mert látványos lenne.
-Értem, ha arccal a tányérba dőlsz, témát kell váltanom! Oké! -Nevetgélek, de bocsánatkérően, biztos azért van ez vele, mert sokat dolgozik. A következő mondata miatt kissé elpirulok, na igen, engem is elsőre lekenyerezett.
-Igaz, de meglátjuk még. Szerintem elvégzem és utána meglátom hogyan boldogulok. Meg a gyakorlatok is ott vannak még! Lehet megszeretem, nem? - Mosolygok, vállat vonok finoman, minden megeshet. De most a világot is meg tudnám váltani, úgy érzem, Daryl nagyon doppingol. Mesél ő is, érdeklődve hallgatom miért volt olyan rosszcsont gyereknek, mert most olyan elképzelhetetlennek tűnik! A tanulást megértem, ha nincs mi érdekelje olyan értelmetlennek tűnik mindenfélét tanulni.
-És akkor nem akarsz komolyabban írni? Mit írnál legszívesebben? - Említette, hogy ír, novellákat, de talán mást is, érdekelne mik az álmai, vágyai, márpedig ha ez kötötte le akkor talán nem csak futó dolog nála.

//Ez a hsz jól megérett a válaszra xD De legalább nyár van xD Igaaaz, egy évvel később, mint ott, de annyi baj legyen xD Ha neked jó, akkor folytassuk onnan, anniy változik, hogy MA-n van Sarah, idén végez majd. Smile //

_________________
Musik is my life
Vissza az elejére Go down
Daryl Brooke
Városlakó
Életkor : 29
Foglalkozás : étteremtulajdonos
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: Sarah és Daryl - második randi   Csüt. Aug. 18 2016, 22:25

Alig tudom levenni róla a szemem, annyira örülök, hogy látom. A motoromra is rápillant, de az most nem nyerő, a ruhája se alkalmas hozzá. De lelkesedést mutat, kipróbálná, és ez örömmel tölt el.
Miután kiélveztem néhány pusziját és a nem kevésbé fontos ölelését, elindulunk kajálni egy általa ajánlott étterembe, hogy gőzgombócot együnk. Közben a tesójáról beszélgetünk, úgy tűnik, éppen abban a korszakban van, amikor "férfivá érik".
- Hát, talán valamit csak titkolni akar. Szerelmes egy idősebb nőbe, egy barátja barátnőjébe vagy ilyesmi. Néha, mi fiúk, úgy érezzük, nem szabad mindent elmondanunk. Titkolóznunk kell, saját magunknak megoldani a zűrös ügyeinket. kívülről úgy kell kinéznünk, mint akiket nem foglalkoztatnak gondok. Nem ilyen férfiakra vágytok, ti nők?- az emlékeim idézem, régebben így volt. Zűrösnek tűnő pasasnak csak zűrös csajok jutottak. Sarah ötlete, hogy David barátait bevonja nem tűnik rossznak, de inkább távol tartom magam az effajta véleménynyilvánítástól.
Az étteremben aztán az én családom is szóba kerül, épp a gobóc kapcsán, s épp az anyám. Sarah nagyon édes és naív is; virágnyelvbe bújtatott szavaimból nem érti, hogy anyám idült alkoholista. A kapcsolatunk soha nem lesz rendezett; igazából sosem volt az, ha jobban belegondolok.
- Sarah...- sóhajtok, és azon gondolkodom, mennyire lehet riasztó egy ilyen családi háttér. De ha őszinte voltam a saját életemet illetően (gondolok itt Domira), akkor talán talán anyám miatt sem ítél el, főleg, hogy én nem tehetek róla- az anyám problémája nem újkeletű... Bár sokáig jól titkolta, ő... alkoholbeteg.
Simító kezére teszem a kezem, talán most neki van szüksége egy kis erősítésra. Rá mosolygok, emiatt ő ne legyen elkenődve; látja, én sem vagyok. Meggyőződésem, csak annak lehet segíteni, aki maga is akarja, hogy segítsenek rajta, és anyám erre alkalmatlan. Szerintem az is csoda, hogy még él, de ezt inkább elhallgatom.
- [color:8cb7=#ffpp00]Tökéletesen látod; így is érzem. Lio éppen olyan fontos nekem, mint a fiam- kedélyesebb a téma. Más kérdés, hogy Lio kissé távol él most tőlem. Úgy emlékszem, ezt már említettem neki.
És aztán újra meglep. Nagyra nyílik a szemem, aztán meleg mosollyal nézek rá.
- Hű, micsoda ajánlat! Ugye, nem fogod holnapra elfelejteni? - oldalra biccentem a fejem, az ajkamra harapok. Szívesen csókolnám meg most újra. Hihetetlenül kedves ez a lány! Hol volt eddig? De aztán csak a kezét húzom a számhoz, jelezve, mennyire hálás vagyok neki. Ha engedi, úgy sétálok vele, hogy ujjaimat az ujjai közé kulcsolom.
Lioról beszélgetünk, míg el nem érünk az étteremig; elmesélem, milyen lehetetlen időpontokban tudunk skypolni, de hogy viszonylag gyakran megejtjük; hogy hogyan öntünk egymásba lelket és hogyan tartjuk azt fent több-kevesebb sikerrel. Lassan úgy érzem magam, mint egy kerítő, aki éppen Lionelnek keres barátnőt. Pedig Sarah, Istenem, nagyon tetszik, még a hajszálaim is meredeznek örömükben tőle.
Míg a gőzgombócra várunk, ő mesél. Aggódik, hogy untat, megnyugtatom, hogy még nem aludtam el. Először nem hiszi el, aztán elneveti.
- De előtte ébressz fel, kérlek!- emelem fel a mutató ujjam, aztán nevetek én is, kissé zavarban, merthát ugye, az nem elég, ha témát vált, előbb tényleg ébresztenie kellene. Hacsak nem tetszem neki jobban, ha alszok.
Aztán a suli...
- Ha te mondod...- nevetek. Nem tudom elképzelni, hogyan tudnám megszeretni azt, amit eddig nem, de elhiszem, hogy neki sikerülhet. Most úgy is néz ki, ahogy ragyog, mintha fűtené valami, nagyon energikus!
Jó hangulatban beszálgetünk. Sokszor érünk egymáshoz; egy-egy érintés mint enyhe áramütés, de élvezek beleborzongani, mintha töltődnék általa én is.
A gyerekkoromról inkább vicces sztorikat mesélek, kópéságokat, hogyan ijesztgettünk postásokat vagy galambokat a parkban, illetve hogyan kunyiztunk pénzt mindenféle ökörséggel, ilyesmit. A sztorik nagy része Liohóz kötődik, az első piálásomé is. Vele szoktam inni, nélküle nemigen; de mellette akkor is biztonságban vagyok, ha többet iszok a kelleténél. És vele megesik, hogy többet iszunk, de ugye, ritkán találkozunk.
Elfogy a gőzgombóc, nekem már folyamatosan a kezemben van a keze, főleg, ha hagyja; így beszélgetünk, cseverészünk felszabadultan. Már az üdítőnk java is elfogyott, amikor az írásra rákérdez, és mielőtt válaszolnék, el kell gondolkodnom.
- Nem tudom... Nem erőltetem. Időnként csak jön valami..., le kell ülnöm a gép elé, és akkor írok, mint egy eszelős, néha csak 2-3 oldalt, de néha több tucatot. Más kérdés, hogy az írásaim egy része ... nos, inkább nagy része a kukában vagy az alsó fiókban landol, de... Néha megesik, hogy tetszik is, amit írok. Hallgatok a belső hangjaimra, az ösztöneimre...- rá nézek, elhallgatok. Talán konkrétabb dolgokra vágyott, nem egy ilyen vacak össze-visszaságra. Néhány másodpercig csak nézem.
- Gyönyörű vagy. Ha rád nézek, egyszerre jut eszembe a napfény, a szellő és az eperfagyi, illetve az első csók, amit váltottunk abban a csónakban. Gyere, lépjünk le, mert ha itt maradunk, leültetnek szeméremsértésért...- intek a pincérnek, fizetek, majd kézen ragadom Saraht, és sietve elhagyom az éttermet, hogy aztán az első mellékutcában lekapjam őt. A csókom (ha engedi) kezdetben szenvedélyes, de ha adja magát, ha a karjaimba simul, máris lazítok és válik nagyon gyengéddé.

_________________


A hozzászólást Daryl Brooke összesen 3 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Aug. 26 2016, 21:32-kor.
Vissza az elejére Go down
Sarah White
Életkor : 25
Foglalkozás : Tanuló, zongorista
Hozzászólások száma : 166

TémanyitásTéma: Re: Sarah és Daryl - második randi   Szomb. Aug. 20 2016, 22:27

//ÚÚRISTEN használj mást színt mert kifolyik az agyam is nem csak a szemem xD méltó bosszút vettél xDDD//

Lelkesen vezetem az egyik nem messze lévő kifőzdébe, ahol rendelünk és beszélgetni kezdünk. Öcsikém a téma, bár amiket mond kerekre formálják szemem.
-Szerelmes? Az öcsikém? Miért ne mondaná el? De mindent elmond! Na jó nem, mert most sem mondta ez igaz... de gondolod? De én annak csak örülnék, mindig ezt hajtogatom neki, hogy sokkal tartalmasabb lenne az élete egyetlen nővel, nem kis millióval akiknek a nevét sem tudja megjegyezni lassan! És nem, nem ilyen férfira vágyunk... a gondokat meg lehet beszélni, ettől csak azt érzem arra sem vagyok jó hogy elmondja, hát még arra hogy adjon a véleményemre! Istenkém, remélem nem szerelmi bánatos.. - Remélem nem, szegénykém, igyekszem nem rágni a körmöm, irtóra rossz szokás, de ha ideges vagyok néha előfordul. Most is inkább a kajára próbálok figyelni, nézelődöm jó fele megyek-e.
A következő téma sem vidámabb, de nem akarok vészmadárként minden szót félreértelmezni. Úgy értem, az anyukája sokszor iszik, de ettől még nem lesz alkoholista a szememben. De ha az is, az gyógyítható! Bár gondolom rengeteg türelem kell a családtól és rengeteg kitartás a függő részéről.
-De az gyógyítható! De gondolom nehéz megértenie hogy beteg... jaj, és van vele valaki? Legalább néha? - Nem úgy tűnt, de remélem nem veszi ezeket a kérdéseket tolakodásnak.
-Nem dehogy! Jó lenne sokat találkozni, én örülnék neki. - Mosolygok, dehogy felejtem el! Igaz, a családja némileg zűrös, de kié nem? Nekem ott az öcsi, hatökör, neki meg a kisfia, az anyukája, bár utóbbit ritkán látja ahogy elnézem. Bár most a fiát is, amiatt sajnálom azért.
Belefűzi az ujjait az enyémek közé, arra csak mosolyog boldogan, édes nagyon.
Lio-ról szívesen hallgatom, bár elég meredek mikor képesek beszélgetni, de messze a másik, jó hogy megoldják. Bár Daryl többet is aludhatna szerintem, de ezt is kedvesen adom elő neki, hogy ne érezze úgy letromfolom.
-Igaz, igaz, meg is fulladnál! - Bealudna, na szép, bár biztos aranyos ahogy alszik, a tányérba belefejelés nem tenné őt szexivé.
-Nem is a hangok! Hacsak a szüleim vagy az öcsém nem számít annak, mert akkor a hangok! - Bólogatok a suli kapcsán, de nevetgélek.
Beszélgetünk, annyira aranyos, gyerekként is az lehetett, de nem bánom kicsit sem hogy felnőtt már. Iddogálós sztorim nekem is van, de én a csajokkal szoktam koktélokat, de mi csak hangosan röhögcsélünk, minden hülyeségen, már úgy szóltak ránk, hogy tőlünk visszahangzik minden, Jess meg csak annyit mondott, hogy legalább kihallattszik mennyire jó itt! Szóval csupa butaságot mesélek neki, de észre sem veszem, mert jól érzem magam vele. Fél kézzel is tudok enni és inni, így örömmel flörtöl a ujjam az övéivel.
Később kilyukadok az írásnál, arról kérdezem.
-Szerintem azokat is meg kellene tartanod és csinosítgatnod, lehet bomba jók, csak lekicsinyled szegényeket! Gondold újra őket néha! - Szerinte túloz a másik, biztos több jó is van ott, csak ő nem veszi észre.
Aztán te jóóóó ééééég, belepirulok a szavaiba. Nevetek kicsit, mert az eperfagyi míg él eszébe jut rólam, elvégre majdnem nyakon is öntöttem vele, nem csak mellkason, de a csók említésére nekem is hevesen dobog a szívem. El is felejtettem hogy moziba is megyünk.
-Daryl.. - Kapom a szabad kezem a szám elé, hogy miket nem mond, de hagyom, hogy fizessen sebtiben és menjünk, bár nem tudom hova menne, csak nevetek, egészen addig, míg le nem kap, úristen, beleremeg a lábam is. Belesóhajtok, mert meglep a hevessége, nekem nincs rutinom, még, remegő karjaimmal ölelem, de ahogy puhábban csókol ellazulok én is, ezt könnyebb követnem, elveszni benne, olyan finom a csókja. Édes még a gombóctól és az üdítőtől is, de amúgy is az. Ha elhajol egyszer, akkor csak azt látja mennyire kipirultam és zavarba jöttem, mert sosem kívántam még így férfit és nem tudom hirtelen mit kéne csinálnom vagy mondanom, zavartan igazgatom a ruhám és a hajam, motyogok valamit a moziról, de a szemem akaratlan is a szájára és a szemére téved. Mit csinál velem? Gondolkodni is elfelejtek!

_________________
Musik is my life
Vissza az elejére Go down
Daryl Brooke
Városlakó
Életkor : 29
Foglalkozás : étteremtulajdonos
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: Sarah és Daryl - második randi   Szer. Szept. 07 2016, 19:33

//Na, jól van. Megkegyelmezek. Very Happy//

Megvonom a vállam, széttárom a karjaim. Én csak találgatok és az öccsét sem ismerem, de azért vannak elképzeléseim, mi miatt titkolózik egy srác a nővére előtt. Időseb vagy férjezett nő, vagy olyan, akit Sarah nagyon is jól ismer, de tiltaná tőle az öccsét... Ezernyi lehetőség van. Vagy csak nekem élénk a fantáziám?
- A legtöbb férfi hiú, és nehezen látja be, ha segítségre szorul. Nem tudok mást mondani, hagyd békén egy kicsit, de éreztesd vele, számíthat rád, bármikor ott leszel neki. Meglehet, hogy akkor fordul hozzád, amikor már azt hiszed, rég megoldódott a dolog.
Akaratlan Lio jut eszembe. Évekig, hosszú évekig titkolta előttem, mit tett vele az apja. Nem csodálkozom, hogy időnként bekeményített, amikor szóba került az örege, noha akkoriban arra fogta, hogy nem értik meg egymást, és ez még a jobb családokban is előfordul.
Az anyámról esik szó. Nem titkolom el a problémáját, azzal nem segítenék magamon. Hiszen előbb-utóbb úgyis jönne a kérdés: vajon bemutatom-e a szüleimnek?
- Ez régebben kezdődött. A nővérem szerint már akkor is ivott, amikor mi kicsik voltunk, de senki nem beszélt róla. Sokat dolgozott és tény, hogy néha be volt állva, amikor otthon voltunk, de senki nem ismerte be, hogy ez probléma. Mi meg... nem tudtuk... Az apám elhagyott bennünket, elváltak, a nővérem Európába költözött, oda ment férjhez, családja van, nem igazán jár haza. Én... Először az volt a célom, bekerüljek a főiskolára, aztán az, ki ne bukjak, közben gyerekem lett... Ha visszamehetnék az időben, talán sok mindent másképp csinálnék. De azt hiszem, anyámon az sem segítene. Talán volt elvonón, legalábbis a nővérem állítja. Én nem emlékszem rá. De az biztos, hogy most masszívan iszik, és meglehet, ez a legkisebb gondja. Fizetem a lakbérét és a rezsit, de nem fogok együtt élni vele. Nem tudnék... - Lehajtom a fejem. Fontos a család, mindig ezt állítottam, de anyámmal kapcsolatban tehetetlennek érzem magam. Vele kapcsolatban egyre gyengébbnek érzem magam.
Bólintok. Van vele valaki. Mindig van vele valaki. Általában mindig más, és ezt is rossz látni. De erről inkább hallgatok. Az álarc, hogy rendbe jöhetnek még a dolgok, lassan lehullik rólam. Nem szeretném szembesíteni őt a valósággal.
Az ajánlata, hogy legyek többet vele, hívjam el bátran máskor is, ha egyedül érzem magam, nagyon jól esik. Bár legutóbb megkérdeztem, engedi-e, hogy udvaroljak neki, ez most mint barátnak szólt, nem mint férfinek. Nem várja el, hogy mindig abbana minőségben legyek jelen, mint udvarló. Lehetek előtte gyenge, olyan, akinek támogatásra vagy vigaszra van szüksége. Remélem, ezt látja David is, a nővére remek lány!
Összefűzzük az ujjainkat séta közben. Repülök az időben, megint fiatalnak érzem magam.
Az étteremben aztán mindenféléről beszélgetünk. Egyre kevésbé tudok azonban koncentrálni, mert teljesen beborítja az agyam, mennyire vágyom megcsókolni őt. Bizsereg a bőröm, ha hozzám ér; ha a száját nézem, az íze jut eszembe. Sietve hagyjuk ott az asztalt, a témát az írásról (noha az majdnem olyan fontos, mint Domi). Lenne még időnk üldögélni, de elrobogunk, Sarah talpig pírban... és egy mellékutcában elveszem tőle, ami kell.
Szinte remeg, nem tudom hirtelen, kuncog-e... De aztán a karjaival átöleli a nyakam, és egész testével hozzám bújik, ellazul. Felsóhajtok és csókolom megint, immár puhábban, lágyan, kellő óvatosssággal, mintha az eperfagyit nyalnám, mely olvadozik a nagy hőségben.
Lehetetlennek tűnik elválni tőle, és amikor mégis megteszem, az első, amivel szembesülök, a zavara. Ettől zavarba jövök én is. Kisimítok egy tincset az arcából, ujjaimat az álla alá dugom, kissé felemelem a fejét, hogy láthassam a szemeit. Fürkészem őt.
- Sarah White, kis boszorkány, úgy nézel ki, mint egy első bálozó! De hiszed-e, hogy én úgy érzem magam, mint egy tizenéves kamasz? Nézzd csak, a szívem majd kiugrik a helyéből! Hát mit művelsz te velem?- finom kezét a mellkasomra húzom, mely mögött vadul kalapál a szívem.
Összemosolygok vele, kézen fogom. Aztán adok neki még egy puszit, ha hagyja, aztán visszaterelem magunkat a főutcára (ha csak nem marasztal még egy kicsit), hogy irányba vegyem a mozit. Van időnk, sétálhatunk.

// Sajnos, elfelejtettem már, miről beszélgettünk "ma" és "legutóbb". Kisegítenél, hogy feldobsz egy témát? És legközelebbre visszaolvasok, hogy képben legyek.//

_________________
Vissza az elejére Go down
Sarah White
Életkor : 25
Foglalkozás : Tanuló, zongorista
Hozzászólások száma : 166

TémanyitásTéma: Re: Sarah és Daryl - második randi   Szer. Szept. 07 2016, 21:38

//Mázli xD//

-Gondolod? De olyan nehéz hagyni őt, mert mi van ha tényleg szomorú? Nem szeretném ha magányos lenne egy percig is szegényem... - Nehéz, ez látszik, de azért megpróbálom megfogadni Daryl tanácsát.
Hallgatom mit mesél az anyukájáról, úgy érzem nem volt eddig szerencséje semmilyen értelemben, mindenki elmegy, elrepül mellőle. Nem csoda, ha magányos, egy beteg embert ápolni pedig nem csak felelősség, de valljuk be, teher is. Főleg, ha van egy fia is és egy vállalkozása.
-Hm... akkor azt sem tudni igazából mi nyomja a lelkét, igaz? Talán nem segítene, ha vele laknál, sőt... az unokája sem hajtja, hogy láthassa? Gondolom részegen nem viszed át... - Szegénykém. Nem is tudom mit lehetne tenni, mert ha így folytatja az anyukája, akkor nem jósolnak sokat neki az orvosok gondolom. Szorongatom a kezét, hogy nincs egyedül, talán jó is a lelkének, hogy könnyít rajta kicsit. Én nem ítélem el, egyedül nem tudna mindent megoldani. Legalább is szerintem ez már túl összetett probléma lehet és félek, ő is csak beleroppanna.
Minden esetre biztatom, hogy ha társaságra vágyik, engem bármikor megkereshet, felhívhat, áthívhat vagy hasonló, mert tudom mennyit jelent, ha van valaki, akinek el lehet ezeket mondani, aki meghallgat és fizikailag is ott van esetleg egy ölelésre.
Az asztalnál evés közben már kellemesebb témákról beszélgetünk, általánosabbakról is, észre sem veszem és repül az idő. Igaz, meglep Daryl vallomása, menne, megcsókolna, zavarba hoz de fel is csigáz, így követem szaladva vele, utána. Kinn persze ahogy egy félreesőbb helyen szenvedélyesen megcsókol először letaglóz, de szép lassan feloldódom az ölelésében és a csókjában, uhm, nem is tudom összehasonlítani az előző fiúimmal. Ők fele ennyire sem csókoltak jól, teszetoszák voltak vagy túl nyálasak (szó szerint), így Daryl csókja mondhatni függővé tesz, hogy ez lehet ilyen is. Magam is meglepem azzal, hogy mennyire rákaptam ilyen rövid idő alatt, szóval mikor elhajol elvörösödöm és azt sem tudom mihez kezdjek magammal, nem akartam túl könnyűvérűnek tűnni, mert nem vagyok olyan csak... egyszer csak felemeli a fejem, amit lesütöttem zavaromban.
-Úgy is érzem magam... - Mint egy első bálozó, de a tizenéves kamaszon kuncogok, beszívom az ajkaim, hogy megérzem a heves szívverését a mellkasát, eleve, hogy a mellkasán a kezem. A puszit picit elnyújtom, beszívva azt a remekül bókoló ajkát, majd huncutabb mosollyal indulok a mozi fele.
-Nem is vagyok boszorkány... Itattam veled bájitalt? Láttál a vállamon fekete macskát? Esetleg igéket kántálni? Bár te olyan vagy mint egy herceg, ez tény! - Kuncogok, vasparipás herceg... modern álom lányoknak, csodálom, hogy Jess még nem akarta lenyúlni az udvarlóm, bár gondosan dugdosom előle úgymond, féltem, mert oda meg vissza vagyok tőle, nem akarom adni! Ajh, elveszi az eszem... pirongok is és szórakozott leszek, majdnem rossz fele kanyarodom, de tele van a fejem az illatával, azzal hogy játszom a kezével, hogy mosolyog rám, az agymanók most azt mondanák nekem, hogy nyomatom az örömöt, kiszorítva minden mást, ez tuti. Mert ugye azt megyünk megnézni, ártatlan film, félek végig kuncogom majd zavaromban...
De csak odatalálok a mozihoz, kislányos lelkesedésem megint előjön, mikor meglátom az édes popcornt is.
-Úúú, szereted az édeset is? Ettél már? Annyira jóóó! Eszünk ketten egyet? - Ölelem meg mikor a büfét közelítjük, kicsit talán tovább is ölelem, úgy nézek fel rá, de nem tehetek róla, olyan jól esik megölelni! Ő tesz szórakozottá, nem is vitás, remélem nem ijesztem el vele.
-Amúgy nem zavar, hogy ez rajzfilm? Felnőttes rajzfilm elvileg, de mégiscsak rajzolt, remélem tényleg nem baj. Félek inkább aranyos lesz mint vicces, de minden más olyan... nem jónak tűnt... - Szabadkozom, mert szeretném ha jól érezné magát, félek csak azért mond igent, hogy a kedvemre tegyen, pedig szeretném, ha nem csak ez vezetné.

//Nem gond, majd jön fel új, hagyjad csak//

_________________
Musik is my life
Vissza az elejére Go down
Daryl Brooke
Városlakó
Életkor : 29
Foglalkozás : étteremtulajdonos
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: Sarah és Daryl - második randi   Csüt. Szept. 08 2016, 01:46

// Mázli? Csak a jó szívemnek köszönheted! //

- Ti nők...- csókolom meg a kezét- Mindig gondoskodni akartok rólunk. Néha nem kell... Hagyd felnőni. Hagyd szenvedni kicsit. Ha nem bírja, majd sikít...- ha nem is szó szerint! Elnevetem, hogy ne vegye ő se úgy. Még nem ismeri a humorom, és nem szeretném, ha azt hinné, arra akarom rábeszélni, hanyagolja az öccsét.
Nyílt vagyok vele; amikor a családom (az anyám) kerül szóba, őszintén beszélek a problémáinkról.
- Nem tudom biztosan... Ha igaz, hogy gyerekkorunkban is ivott, anak valószínűleg az apám volt az oka. De ki tudja, mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? - azaz, apám azért nőzött, mert anya ivott, vagy anyám ivott azért, mert apa nőzött? Sosem fogom megtudni. Fater hallgat, mint a sír. Anyámból mindig más és más sztorik buknak ki.
- Domit szereti, de még ez sem tartja vissza attól, hogy igyon. Elmegyünk meglátogatni, de csak akkor maradunk, ha beszámítható... Ezt már neki is mondtam; és mindig szólok előre..., de...- megcsóválom afejem, kissé összeszorítom a szám. Nem használ semmi. Sem szeretet, sem harag, se eltiltás. Utálok undok lenni, így inkább semmilyen sem vagyok. És ami azt illeti, Domi sem szeret oda járni. Arra panaszkodik, hogy mamánál olyan "rossz szag" van.
Sarah megértőnek mutatkozik, segítséget ajánl nekem; ismét egy okot ad, hogy kedveljem, szeressem. Azt hiszem, végem van. Olyan kedves ez a lány, amilyenhez foghatót nem nagyon találni manapság.
Az írásról beszélünk éppen, arra buzdít, ne adjam fel... Nem akarom feladni, de már nem az írásra gondolok, hanem arra, hgy nem halogatom tovább, éhezem a szája után. És miután megcsókolom egy mellékutcában, meg is nyugszom, bár úgy érzem, nem csak ő gyerek, én is az vagyok.
- Szép vagy akkor is, amikor zavarodban pirulsz el...- mosolygok rá. Megörökíteném ezt a pillantást, kedves és derűs, a mosolya huncut, amilyen Domié szokott lenni, ha valamiben töri a fejét.
- Ezek a fortélyok már elavultak! Te sokkal ravaszabb vagy, állítom! Hiszen a csókodat is hatástalanítottad, nem lettem újra béka!- merthogy béka voltam... Nevetek. Tetszik, hogy mindenre van válasza!
És aztán sétálunk, a kezünk kettőnk között, összekulcsolódva leng. Ezen derülök kicsit, ez valóban gyerekesnek tűnik, de rohadt jó érzés, és nem bánom, biz'Isten!
A moziban már nem kell a jeggyel foglalkozni, hisz megvettem előre. Gondolom, csak azzal okozok meglepetést, nem egy gyerekkel megyek, hanem egy gyönyörű lánnyal. Rajtunk kívül csupa gyerekes szülő... (vagy majdnem) Sarah viszont ki sem tűnik, éppen úgy repes, mint a kisebbek. (Nem annyira nagyon kicsik)
- Ó te, akár a fiam! Úgy tudsz nézni, kérni, csimpaszkodni...- ölelem át én is, közelebb hajolok én is, a fülébe duruzsolok vidáman- Ígérd meg, hogy nem dobálózol vele!
Nem tudom, ilyen-e valójában, vagy teljes zavarában viselkedik így. Bájos és ennivaló, egyenlőre elbűvöl, bár az egy kicsit ijesztő is, hogy a fiamhoz hasonlítom.
-Ez nem probléma, tudod, edzett vagyok...- Domira hivatkozom megint. Imádja a rajzfilmeket és a meséket, és gyakran kéri, olvassak neki, vagy nézzek meg vele valamit, noha már nagyfiú.
Az Agymanókról múlt hétig nem is hallottam, amikor a jegyért jöttem olvastam el a tartalmát. Nem félek, hogy unatkozni fogunk, szerintem vicces film lesz, legalábbis remélem. A figurái tetszenek... Gondolom, a poénok is ki lesznek élezve.
-Ha ez megnyugtat, legközelebb maj én választok filmet, oké?- talán így jobban érzi magát. Bár az igaz, én sem vinném be olyan filmre, airől tudom, hogy unná. Megpuszilom a szép száját, átkarolom a derekát- Ne izgulj. Te mellettem vagy, nem lehet semmi bajom-kacsintok. Legrosszabb esetben a vállán alszok egyet. Még mindig jobb, mint a tányérban!
Veszek egy adag édes és egy adag sós kukoricát, két üdítőt, aztán bemegyünk abba a terembe, ahol a rajzfilmünket fogják vetíteni. Úgy helyezkedek, hogy a jobbomra üljön. Az üdítőt a pohártartóba, a popcornos zacskót a térdeim közé teszem. Karomat átvetem a vállán, ujjaimmal simogatom.
//A rajzfilmről mesélj te, ha láttad; mert én csak a bemutatóját//

_________________
Vissza az elejére Go down
Sarah White
Életkor : 25
Foglalkozás : Tanuló, zongorista
Hozzászólások száma : 166

TémanyitásTéma: Re: Sarah és Daryl - második randi   Csüt. Szept. 08 2016, 20:37

// Razz //

-De aaaaaaaaaaaaaaaanyira makacs... gondolod szólni fog? - Kérdezem reménykedve, mert ő mégiscsak férfi, jobban tudja, mint én, ha ez ilyen macsós fiú dolog.
Az anyukája már nehezebb téma, úgy fest nincs sok remény, mert nem erőszakot mégsem vehet az anyukáján.
-Szomorú ezt mondani, de lehet jobb, ha a kisfiad nem ilyen példát lát... - Mondom halkan, szomorúbban, mert ez nem jó senkinek sem. Minden esetre próbálom biztatni, hogy nincs egyedül, ha rajtam múlik nem is lesz. Elvégre a családját nem választja az ember, nem hibáztathatom, hogy nem "tökéletes" a háttere és a rokonai. Amíg ő maga az nekem a többi másodlagos.
Beszélgetünk, de olyan hirtelen közli, hogy közelebb szeretne érezni magához, hogy kiszaladunk, elkap, lekap és... puha sötét lepel terül rám, ahogy elveszek a csókjában, bár zavarba is jövök, mennyire jól esik és félek félreérti a dolgot.
-Jaj, még vörös is vagyok... - Kapok az arcomhoz, érzem hogy forró, jáj! De a boszorkányt "kikérem magamnak".
-Persze, hogy nem, de ha mást csókolsz, na akkor majd kuruttyolsz! - Nevetgélek, de csak ugratom, tudom, hogy ez csak randi, nem kötelezte el magát nekem, de... kiérezni a vágyat a pillantásomból és a hangomból, hogy örülnék neki, ha engem választana!
A moziban zizi leszek, zsongok mint a méhecskék, mert a csókja és ő maga is feldobnak, nehéz elhinnem hogy ennyire vicces és kedves, helyes férfival randizhatok. Az átlagkorosztály nem zavar sajnos nem sajnos, én sem vagyok annyira idős, fiatalabbnak érzem magam, mint amennyi vagyok, ez tény. Át is ölelem, kérlelem, hogy egyen velem édes popcornt, de a szavaira kicsit lefagyok.
-Oh... - Ennyire gyerekesnek tűnök? Olyan vagyok mint a... hány éves fia van, hét? Talán van tíz éves, de az sem segít rajtam. Összehúzom magam és vissza is fogom magam, érett nő szeretnék lenni az oldalán, de még mindig kislány vagyok... csodálkozom akkor, ha az éretlen kisfiúk csapják nekem a szelet? -Nem tennék ilyet, enni vennénk... - Motyogom zavart mosollyal, igazgatom a ruhám, bár hogy mit igazítok rajta, nem tudom.
Azon is aggódom, hogy rajzfilmre hoztam... rajzfilmre... nekem is elmentek otthonról. Ettől is csak gyerekesnek tűnhetek, szidom is magam belül.
-Ühüm... - Ez reményt ad, egyelőre azt mondja, lesz legközelebb. Kapok egy csókot és átkarolja a derekam, lehűtöm magam, talán nincs veszve minden. -A varázserőm mi? Azért a legyeket még kerüld, tudod, a biztonság kedvéért. - Kuncogok kicsit, izgulok, szeretnék neki megfelelni, mert nagyon tetszik, fiú még nem tetszett így, de ő idősebb, apa is már, hova gondoltam, hogy még egy gyereket akarna a nyakába? Ajh, komolyabbnak kéne lennem, túl szórakozott vagyok...
De csak vásárolunk, beülünk, átkarol, kicsit közelebb fészkelődöm hozzá, mert uhhh, bizsereg a gyomrom, hogy közel van és érzem az illatát, közel az arca, muszáj megpuszilnom, annyira jól esik!
A film maga aranyos, az öt manó öt érzelem a kislány fejében, csak hát ha felborul az egyensúly, akkor vannak gondok. Főleg ha elveszik a szomorúság és az öröm elindul megkeresni! Eléggé szomorú részek is vannak a filmben, olyan magányosak, amik a kamaszkor és a környezetváltozás velejárói, de mégis. Ellenben érdekes tanulság, hogy kell a szomorúság is, hogy tudjunk örülni és fordítva. Néha kell egy kicsit szomorkodni is, hogy kirobbanó legyen az öröm. Közben azért néha szipogok, mert szomorú, az emlékek szép dolgok, fontosak. Meg néha Darylt nézem, hogy tetszik-e neki, mennyire unalmas neki a film.
Közben a popcornból is csipegetek, ha hagyja kínálom is, de semmiképp nem dobálózom, sőt, ügyelek arra, nehogy félremenjen. A sajátom az ölemben van, én nem venném szoknyában a lábaim közé, meg nem is lenne túl nőies, ez tény. De nem is nyúlkálok az övéi közé, ez is tény, zavarba ejtő lenne... de gondolom elnézi nekem.

_________________
Musik is my life
Vissza az elejére Go down
Daryl Brooke
Városlakó
Életkor : 29
Foglalkozás : étteremtulajdonos
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: Sarah és Daryl - második randi   Vas. Szept. 11 2016, 18:21

- Igen. Bár hogy mikor...- felvonom a vállaim. Erre tényleg nincs szabály, nem tudok okosat mondani. Lehet, hogy már rég lecseng benne a dolog és majd csak akkor beszél róla. Ezt nem tudhatom. Nem is ismerem a testvérét, nem tudom, milyen személyiség.
- Gwen igazán jó anya. De Domi sem él(het) örökké burokban. Hazugság is lenne, hiszen eleve csonka családban nő fel. Velem sem találkozik minden nap, mióta elköltöztek a városból. A csonka család, a munkanélküliség, a hajéktalanság témaköreivel már az iskolában is foglalkoznak. Mi sem titkoltuk előtte, hogy léteznek ilyen problémák. Kíváncsi gyerek, minden érdekli... Gondolod, a nagyi problémája nem?- kérdem, kissé szomorkásan, kicsit büszkén. Domi érettebb a koránál; sok tekintetben felnőttként lehet (és kell) már beszélgetni vele.

-Ne, kérlek, ne takard az arcod!- nyúlok a keze után, hogy elhúzzam onnan, aztán megpuszilom kimelegedett bőrét. Ha jól sejtem, ennek is csók a vége...
Felnevetek, jóízűen.
- Na, most árultad el magad, boszikám! Hát mégis?! - a féltékenység által válik boszorkánnyá, értem én. Érezzem magam fenyegetve? Szükségtelen. Nincs más, akit szívesebben csókolnék, mint őt. S közben repes a lelkem, mert elárulja magát, szeretne kisajátítani.

Zsongása és viselkedése arra emlékeztet, amikor Domi izgatott. A hasonlatom inkább kedves bóknak szánom, de amikor belegondolok, engem is meglep ennek visszássága. Talán Sarah úgy értette, gyerekes?
- Kérlek, ne bántódj meg- bújok hozzá, amikor észreveszem, megszeppent egy kicsit. Homlokának döntöm a fejem, orrához az orromat- Nagyon tetszel. Azért hasonlítottalak Domihoz, mert éppen úgy nem tudok ellenállni neked, ahogy neki...
Puha csókkal zárom szavaimat. Semmit sem vesztett a vonzerejéből. A nők nagy része rámenősebb vagy határozottabb; mások képesek végigszínészkedni a fél életüket egy férfi előtt. Talán még örülnöm is kellene, hogy Sarah mentes az efféle dolgoktól. Ő olyan, amilyen, de könnyű kiismerni és könnyű kiigazodni rajta, mert nem fél kimutatni, amit érez.
Azzal, hogy ne dobálózzunk a kajával, talán túllövök a célon, de mintha beszélgettünk volna erről; akkor humorosan beleegyeztem; de ebből már valóban kinőttem. Zavarban van megint, a ruhájával van elfoglalva, pedig tökéletesen áll rajta. S mintha csak bocsánatot kérne, szóba hozza a filmet is. Meg kell nyugtatnom, hgy nem bánom a választását. remélem, sikerül. Végre, humorizál ő is.
- Szóval a legyeket, aha... Meg sem csókoltam mást, félig talán mégis béka lettem?- kacsintok rá, megcsókolom újra, hátha ez lesz az a csók, ami visszavarázsol teljesen királyfivá.
Bevásárolunk, aztán beülünk a moziba. Bátran fészkelem magam közelebb hozzá. Kevésbé számít a kukorica vagy a kóla. És közelebb csúszik ő is, érzem az ajkát az arcomon, ahogy megpuszil. Bizseregni kezd a bőröm az érintése nyomán. Szeretnék kikapcsolni mindent, felszívódni vele; letaglóz, milyen kedvesség van benne. Szeretve érzem magam, noha még csak alig ismerkedtünk össze és ettől izgatott vagyok. Lehetséges ez?
Leköt a film, de időnként elkalandozok. Domi is eszembe jut, Lio is... a saját életem, a múltam. És ő. Sarah. Szinte folyamatosan ölelem a vállát, és így csak az egyik kezem szabad. Kölcsönösen kínálgatjuk egymást popcornnal. A sós jobban ízlik, mint az édes, de még az sem fogy el. Leveszem a kezem a vállról, ahogy vége a filnek és kigyulladnak a fények; viszont kis kezéért nyúlok, hogy összekulcsoljam vele az ujjaimat. Alig lépünk ki a teremből, mindjárt a filmről beszélgetünk.
- Úgy láttam, egyszer-kétszer elérzékenyültél. Megosztod velem, mi jutott eszedbe?- kérdem kedvesen, és ha engedi, a központ melletti park felé indulok vele. Talán van kedve sétálni velem, mielőtt hazavinném.

_________________
Vissza az elejére Go down
Sarah White
Életkor : 25
Foglalkozás : Tanuló, zongorista
Hozzászólások száma : 166

TémanyitásTéma: Re: Sarah és Daryl - második randi   Vas. Szept. 11 2016, 19:44

-Persze, de nem teljesen érti meg nem? Mármint... ezek elég összetett dolgok, az nem elég válasz, hogy a nagyi szomorú. - Nekem nincs gyerekem, nem tudom milyen lehet ezt magyarázni, de én óvnám a fiam amíg lehet, az is biztos. Nem kétlem hogy ő is ezt teszi, csak... nehéz lehet.

Kinn mikor megcsókol zavarba jövök attól is hogy mennyire elpirultam, takarnám az arcom, de nem hagyja, így hagyom hogy puszilgasson, lopok egy csókot is.
-Lehet csak megkértem valakit. - Mosolygok még kipirulva, huncutul, de le is sütöm a szemem, nem vagyok boszorka, de tény, örülnék, ha a fiúm lenne és én a barátnője.

A mozinál azonban a hasonlata nem úgy ér célba ahogy szeretné, nekem ez nem bóknak hat, hanem dorgálásnak, hogy gyerekes vagyok. Mert az is vagyok valahol, ami megijeszt, mert neki biztos nem egy eszetlen csitri kell, hanem egy komoly nő. A szavaira is csak kicsit nyugszom meg.
-Nem bántódtam... kedves tőled.. - Nem hazudok, nem bántott meg, csak megijesztett. A szavai ellenére próbálok viselkedni, nem akarom hogy azt higgyék, milyen gyerekes a barátnője.
A film miatt is aggódom, hogy nem volt jó ötlet, de azért megnyugtat, egyelőre még azt mondja, jönne velem máskor is, másmire is.
-Hát ki tudja lejár-e éjfélkor a varázslat? - Mosolygok, de a csókjaival elveszi az eszem, hah, nehéz gondolkozni tőlük, ilyenkor nem akarok, csak belefeledkezni, ajh.
De a teremben amikor közel ül és én is közelebb fészkelem magam már jól érzem magam újra, muszáj megpuszilnom, annyira aranyos, hogy átkarol, de nem nyúlkál, hogy figyelmes és kicsit sem tolakodó.
A film pedig megható, nem tehetek róla, meg kell könnyeznem pár részt, mint elengedni a fiatalkori játékokat, emlékeket...
Amikor vége akkor megfogja a kezem és sétálunk ki, maradt a kukoricákból is és az üdítőkből is, pedig kicsit kértem... azért még hozom őket, lehet elnassoljuk kinn.
-Hát csak olyan szomorú volt az a pár rész... nem szeretem elengedni a dolgokat, azt hiszem kicsit ragaszkodó típus vagyok. Meg az is szomorú, hogy egy csomó emlékünk elfelejtődik... nekem is annyi nap kiesik. Pedig szépek voltak, de mégis. - Gondolkodom el. -Na és neked? Azért tetszett? - Nem zavar, hogy a park felé megyünk, van még időnk, csak most fog esteledni.

_________________
Musik is my life
Vissza az elejére Go down
Daryl Brooke
Városlakó
Életkor : 29
Foglalkozás : étteremtulajdonos
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: Sarah és Daryl - második randi   Vas. Szept. 11 2016, 21:44

- Nem, valóban nem érti teljesen. De ha a szomorúságról vagy a magányról beszélek neki, olyan dolgokat hozok fel, amin ő esett át. Az érzés maga ismerős neki; csupán az furcsa, a nagyi miért olyan eszközt használ annak feloldására, amit ő nem ismer. Ráadásul, ha nem sikerül neki, miért próbálkozik újra és újra- magyarázom Sarahnak.
Jól esik, hogy érdekli a téma, hogy kíváncsi rá, Domi mindezeket hogyan dolgozza fel. Természetesen törekszem arra, hogy Domi ne borzadjon el a saját mamájától, de becsapni nem tudom, nem is akarom. Az biztos, hogy a részegséggel kapcsolatban másképp vélekedik, mint a kortársai.

A sikátorban kiderül, nem ő a boszi, de ismer valakit, aki az. Nem is gondoltam másképp. De ha így csinálja, az is boszorkányos. Ha képes békává avanzsálni, akár ő is lehetne boszi. De akkor meg már mindegy, nem? A szándék a fontos. De ha rajtam múlik, sosem leszek béka.

Egy kicsit megszeppen a szavaim miatt, amit nem lehet nem észrevenni. Amiatt, hogy gyerekes, nem dorgálom. Az energiája és a lelkesedése átütő, iyet manapság már alig látni. (Vagy csak én vénültem meg nagyon?) Valami megszorítja a mellkasom; hiába mondja, hogy nem bántódott meg, érezhetően visszább fog egy kicsit, és már kevésbé izeg-mozog. Most tényleg úgy érzem, rá szóltam.
Picit megcsappan az energiája, talán a jókedve is; bár amikor magamhoz ölelem, a csókomat viszonozza.
- Az éjfél még messze van... Egy félbéka vagy egy félkirályfi vagyok most a szemedben?- kérdem, kissé engesztelőn. Ugyan, ne haragudjon már rám!
Nem emiatt veszünk mindenfélét (ami aztán nem is fogy el), de a moziban nem is ez a lényeg. Nincs egy perc, amikor ne érnék hozzá, amikor ne érne hozzám. Egy puha puszit, ennyit kapok tőle odabent, mégsincs férfi, aki nálam boldogabb, állítom. Nem zavarom meg film közben, a könnyeit sem törlöm le helyette, amikor kicsordulnak. Van ebben valami intimitás, és inkább megrgadni szeretném, hogy valahogy szavakba öntsem, hogy megörökítsem az utókornak, magamnak, neki. De aztán elvetem az ötletet, mert tudom, hgy ezt sem fogom elfelejteni, de ennek köztünk kell maradnia. Nem oszthatom meg mással.
A moziból kiérve azonban megkérdezem, mi hatotta meg annyira. Fogom a kezét, a park felé sétálok vele. Fél lépéssel előtte járok, felé fordulok, hogy jól lássam, így haladunk is, de érezheti, minden figyelmem az övé.
- Tetszett, igen- bólintok, mosolygok- Nekem is eszembe jutott, mennyi dolog van, amit szelektál az agyunk. Érdekes volt ez a koncepció... szétválasztani az érzelmeket. Úgy gondolnánk, sokkal bonyolultabbak vagyunk, kevésbé értelmezzük a döntéseinket... Nekem az jutott eszembe, hogy most éppen elmagyarázták, hogyan is működik az agyunk. Tudod, ami a való világban csak egy döntés, az hosszú értelmezés és mérlegelés következménye. Időnként meg sem tudod magyarázni, miért így vagy úgy történnek a dolgok, ugye?
Meg kell állnom. Elé állok, megsimítom szép arcát.
- Én is ragaszkodó tipus vagyok. Igaz, hogy sok a munkám, de inkább visszább veszek, hogy többet lehessek veled, ha te is ezt szeretnéd. De nem akarok még egyszer egy hétig várni, hogy újra lássalak. Te vagy minden gondolatom és egyre inkább vágyom a közeledben lenni. Nem szeretnék szomorú emlékeket hagyni benned. Engedd, hogy kiengeszteljelek ...- bele kell nézzek a szép szemeibe. Megsimítanom a haját vagy a díszt a kezén.
A fák alatt éppen csak megcsókol bennünket a napfény, mely sugaraira bomlik a falevelek között. Most is gyönyörűnek látom, de biztos vagyok benne, nem csak a külseje van rám ekkora hatással. Szemtelenül fiatal és nem tudom a magyarázatot, miért hozzám vonzódik egy ilyen lány. Izabella miatt óvatosságra intem a szívem (nehéz dolog), így úgy hiszem, időt kell adni magunknak, ismerkedésre. Ha nem így gondolnám, megkérném, jöjjön hozzám, töltse velem az estét, az éjszakát. Megcsókolom, ha engedi. Komolyan veszem őt, tudom, hogy komoly lány. Össze kell csiszolódnunk, de én szívesen leszek gyerek miatta megint. Lenne időnk újra felnőni- együtt. Kérdés, ő akarja-e?

_________________
Vissza az elejére Go down
Sarah White
Életkor : 25
Foglalkozás : Tanuló, zongorista
Hozzászólások száma : 166

TémanyitásTéma: Re: Sarah és Daryl - második randi   Vas. Szept. 11 2016, 23:23

-Ó, értem... remélem megérti, hogy ez nem jó dolog, mármint inni nem jó. - Nehogy ez jusson eszébe, hogy a nagyi is így csinált, neki hátha beválik. Tudom, még picike, de akkor is.

Valóban úgy érzem, finoman ugyan, de csak rám szólt, hát próbálok viselkedni, igazat adva neki. Amikor már a székekben ülünk jól esik bújni kicsit, megnyugtat, hogy átkarol.
-Hmmm, félisten? - Kapok a szám elé, de kuncogok, az is fél, de érezteti, mennyire odavagyok. Nagyon tetszik nekem, de szerintem érzi rajtam.
A film persze meghat, de nem adja jelét, hogy zavarná, naivan abban reménykedem, nem látta hogy pityergek néha, csak azt hallotta, hogy sóhajtok egy aprót, vagy szipogok egy hangyányit.
Kicsit furcsa, hogy gyorsabban megy, de nem zavar, maximum leülünk még egy kicsit az egyik padra, míg elcsemegézzük a maradékokat és addig is beszélgetünk.
-Jaj hát igen, néha én sem értem miért így vagy úgy reagálok! - Kuncogok, mert tény, néha úgy leszek dühös, hogy nem akarok, vagy épp szomorú, pedig nem akartam. De megint elém áll, csak nézem őt, olyan szép kékek a szemei. A szavai aztán pírt csalnak megint az arcomra, mert jaj istenkém, teljesen odaleszek tőle. A lelkem belül fél, hogy csak azért mondja mert ezzel teljesen el tud szédíteni, de akkor meg miért mondta volna el a gondjait? Egy nagy játszma lenne? Nem hiszem, de olyan hihetetlen, hogy én tetszek neki, pont neki, aki nekem is tetszik!
-Miért akarsz kiengesztelni? Nem zavar, ha sokat dolgozol, tudom, hogy a vállalkozást másképp nem lehet beindítani... - Nézek rá meglepetten, de elmosolyodom, annyira édes. -Találkozhatunk sűrűbben is, ha neked belefér. - Mert nekem igen, maximum átszervezem a napjaim, meddig tart? Semeddig, tényleg, jó lenne minden nap látni!
Persze megint megcsókol, ajh, olvadozom, az zökkent ki hogy majdnem elejtem ami a kezemben van, mert belemerülük.
-Oppá, ez marad... mármint... gondoltam még megesszük-isszuk... vagy ne? - Nem kívánom már, csak a csókját, de félek jogosan kérne tőlem dolgokat ha én kapkodom, azt nem akarom. Zavarba is jövök megint, nem tudom valaha elmúlik-e, de odahúzom az egyik fa tövébe, ahol van egy pad, lerakom magam mellé a cuccokat, a pad szélére, ezzel is átlátszó okot adva magamnak, hogy közelebb ülhessek hozzá.
-Lenne kedved holnap is találkozni? - Simogatom a kezét, érezni én nagyon szeretnék.

_________________
Musik is my life
Vissza az elejére Go down
Daryl Brooke
Városlakó
Életkor : 29
Foglalkozás : étteremtulajdonos
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: Sarah és Daryl - második randi   Hétf. Szept. 12 2016, 03:55

- Oh, igen, persze- kissé ráncolom a homlokom. Domi számtalan jelét adta, hogy zavarja a dolog. Mindamellett egyfajta együttérzésről tesz tanúbizonyságot, amikor részegekkel futunk össze. Nem nevet, nem menekül. Szeretné tudni, mi a probléma, és szeretne segíteni. Egyenlőre rajtam keresztül; és tetszett neki az ötlet, hogy az éttermi "maradékot" osztogassam el köztük esténként ahelyett, hogy kidobnám. Remélem, nem rontok el vele kapcsolatban semmit.

Sarah ismét ellazul, félistennek nevez. Nos, én nem csak kuncogok ezen, mint ő.
- Haragudni fogsz magadra, ha rájössz, valamit benéztél... Inkább elárulom, én is halandó vagyok, mint bárki más. De nézd a jó oldalát! Hozzád is hasonló vagyok, bennem is olyan lélek lakozik, mint benned. Még a vágyaim is hasonlóak. Csak kicsit elfelejtettem...- még mindig igyekszem enyhíteni azon a "beszóláson". Tudnia kell, ami történt, nem riaszt el tőle. Minél jobban gondolkodom rajta, annál biztosabb, hogy magammal van bajom, nem vele. Mindazonáltal megint lenyűgöz, milyen édes módját választja annak, hogy tudtomra hozza, bejövök neki.
Aminek a moziban nem adtam hangot, annak most igen. Sétálunk, kettesben vagyunk, most van lehetőség beszélgetni. Egyetért velem, pedig a lányok általában nem szeretnek egyet érteni. Mindig találnak valamit, hogy: "de"...  Ő viszont leplezetlenül néz rám, majdhogynem zavarba hoz vele. Nem érdemlek én ilyen kitüntető figyelmet.
Már a fák alatt sétálunk. Szép az egész, mintha egy mesébe csöppentünk volna, ő meg én. Azt szeretném megtudni, volna-e kedve gyakrabban találkozni, mint hetente egyszer. Hiba volt, hogy ennyit vártam; hiszen folyton rá gondoltam az elmúlt napokban is. De először úgy tűnik, neki jó indok a vállalkozásom. Aztán elmosolyodik, és számomra pozitív választ ad.
- Örülnék neki- mosolygok rá vissza. Olyan boldoggá tett, alig van hangom, hiszen a torkomban dobog a szívem.
Az engesztelés...
- Úgy érzem, megbántódtál. Pedig nem akartalak megsérteni- Megszédít a csókja, kótyagos leszek tőle.
-Bocsáss meg nekem- szorult belém annyi becsület, hogy bocsánatot kérjek, mert a szeretett személy sértve érzi magát.
- Kérlek, hagyd már azt a popcornt...- mindkét kezét megfogom, hogy ne vonja el a figyelmét se étel, se ital.
- Becsavarodom tőled! Semmit sem akartam annyira már régóta, mint téged. Eszelősen vonzol; lehet, hogy épp az a titkod, ami Dominak, őérte pedig odaadnám az életemet is. Bármit kérhetne tőlem. Bármit, tényleg... Hát hogyan is mondanék neked nemet? Mellesleg..., nem is akarok nemet mondani- nevetek, felszabadultan. Nem vagyok őrült. Vagy mégis... Te jó ég, beleszerettem ebbe a lányba!

_________________
Vissza az elejére Go down
Sarah White
Életkor : 25
Foglalkozás : Tanuló, zongorista
Hozzászólások száma : 166

TémanyitásTéma: Re: Sarah és Daryl - második randi   Hétf. Szept. 12 2016, 21:43

Kicsit aggódom a kisfiáért, de úgy fest nem kell, Daryl figyel rá, gondolom az anyukája is.

-Ha így is van nem baj, senki sem tökéletes, majd megszeretem a hibáid is. - Kuncogok, tudom, hogy lesznek neki, de azt is tudom, mindenkinek vannak, nem várom el tőle a makulátlanságot. -Elfelejtetted? Mit felejtettél el? - Nem értem, elfelejtette, hogy jó párban lenni? Vagy tetszeni valakinek? Mire gondol?
A mozi után röviden, de velősen átbeszéljük a filmet és pár részletét, majd a fák felé vesszük az irányt, ahol számomra hirtelen támad be újra a vallomásával, belém rekesztve a levegőt is, nem hogy a szavakat. Ahogy ott áll és néz és mondja... persze, hogy szeretném többet látni, minden nap, reggeltől estig! De talán ezt nem mondom még, korai talán.
-Én? Nem... - Hirtelen nem tudom min bántódtam meg és mikor, mert igazából én akkor sem megbántódtam, hanem megijedtem, emiatt sem értem miről beszél. -De miért? - Csókolgatja a kezem, én pedig csak megszeppenten állok előtte és nézem őt, a nagy Ő-t, hogy mi lelte, mit mondhattam, amiért azt hiszi haragszom rá.
A csók után persze megint elönt a zavartság, épp csak leteszem a popcornt és az üdítőt, mikor már veszi is el a kezeim, kicsit kuncogok, milyen türelmetlen, tetszik benne valahogy. Aztán megint beszeppenek, de most pirulva, mert... jaj anyám, ez... ez mi? Szerelmi vallomás? Máris? Lehet? Vagy csak úgy mondja? Jaj, bár megint a fiával jön, de más vonatkozásban, ami ugyan picit feszélyez, de kedves is, hogy a számára legfontosabbal említ egy lapon.
-Hát... ami azt illeti... - Sütöm le a szemem, meg rágcsálom finoman a szám. -Még sosem tetszett ennyire fiú, mint te. És nagyon boldog lennék, ha a barátnőd lehetnék... Tudom, lehetnék kicsit érettebb is, mert már nem vagyok kamasz, de... olyan izgatottá teszel, mert még nem éreztem soha olyan jól magam randin, mint veled. Mindig te jársz a fejemben, alig bírok zongorázni is... - Kuncogok, mert darab felénél elkalandozom, a fortéim pianók, az adagioim andanték... átköltök mindent egy lágy hullámzássá...

_________________
Musik is my life
Vissza az elejére Go down
Daryl Brooke
Városlakó
Életkor : 29
Foglalkozás : étteremtulajdonos
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: Sarah és Daryl - második randi   Vas. Szept. 18 2016, 00:07

- Te még nem is látod a hibáim... vagy igen? Hogy lehetsz biztos benne, hogy szeretni fogod őket, vagy velük együtt engem?- nézek rá. Eddigi tapasztalataim szerint mindenki meg akarja változtatni azt, ami a másikban nem tetszik. Bár lehet, hogy mégis van abban valami, amit mond. Én is pozitív értelmet keresek azon tulajdonságainak, amik... hogy is mondjam, zavarba ejtőek is lehetnének.
- Elfelejtettem már, milyen jó érzés álmodozni- vallom be, gyerekes mosolygással, enyhén megemelve a vállaim. Lebuktattam magam? Meglehet.
Nem a romantikus környezet teszi, mégis gyorsan bevallom neki, hiányzott a társasága; és a kedvéért képes lennék csökkenteni a tempón, hogy többet legyek vele. Elveszíti a fonalat, vagy tagadja, hogy megbántódott volna, pedig a Domis megjegyzésem óta mintha visszafogottabban viselkedne.
- Lehet, hogy csak rosszul értelmeztem valamit- nézek rá fürkészőn. Néha tévedtem már, de a megérzéseim többnyire helytállóak- Amikor azt mondtam, emlékesztetsz Domira, nem kritikának szántam.
Belesimítok a hajába, egy tincset a füle mögé igazítok.
- Régóta Domi az egyetlen, aki bármit kérhetett volna tőlem. De úgy tűnik, te is képes vagy rá- nevetem el magam, hogy elvegyem ennek az egész beszélgetésnek a komolyságát, mert ha elhiszi, hogy komolyan beszélek (márpedig komolyan), annak beláthatatlan következményei lehetnek.
Egy padra ülünk, de akkor már elborítanak az érzelmek. Ajtót nyitott valamire, amit bezártam egy ideje. És a valami kiszabadult, éhesebben, mint valaha. Szinte lerohanom, pedig akár visszatetsző is lehet számára, hogy ilyen rámenősnek mutatkozok. Kuncog, elpirul; bennem azt a benyomást kelti, viaskodik magával, higgyen-e nekem vagy ne. És aztán eloszlatja a kétségeimet.
- Akkor rossz hatással vagyok rád?- mosolygok, nem gondolom komolyan a kérdést. Örülök a szavainak. Elkalandozik a figyelme, akár az enyém. Gondol rám.
- Nos, barátnőm, készítsünk akkor haditervet. A jövődet nem akarom azonnal romba dönteni, márpedig a zene az életed, nem? - ölelem át megint a vállát, csakúgy, mint a moziban, at remélve, ugyanúgy hozzám bújik, mint ott. Szabad kezem tétova egy kicsit, de ha a keze még a kezemben van, a tenyerébe rajzolgatok vagy az ujjaival játszok.

_________________
Vissza az elejére Go down
Sarah White
Életkor : 25
Foglalkozás : Tanuló, zongorista
Hozzászólások száma : 166

TémanyitásTéma: Re: Sarah és Daryl - második randi   Vas. Szept. 18 2016, 00:45

-Hmmm, nem, de ugyan annyi esély van arra, hogy szeretni fogom őket, minthogy nem, nem de? - Kuncogok, jaj hát, miből veszi, hogy szerethetetlen hibái lennének? De lehet csak elfogult vagyok, bevallom, de ennyi belefér nem?
-Ó, pedig azt nem szabad! Álmodozni olyan jó! - mondom álmodozóan, de hát tényleg! És olyan aranyos, ahogy előadja!
Aztán már sétálunk és olyanokat mond, hogy belebizsereg testem-lelkem is, jaj, anyukám, ő aztán tudja mitől lehet kikészíteni egy magamfajta lányt, az is biztos! De akkor sem értem, min bántódtam volna meg.
-Óh... hát... igazad volt. - Sütöm le a szemem, arcom súrolják a pilláim, de tényleg igazat adok neki, túl gyerekes voltam.
-Remélem nem azért, mert gyerek-fétised van és gyereknek tartasz... - Mondom kínos mosollyal, de birizgálom a karjait, mert tudom nem erre gondol, de bennem egy kis félsz. Bár akkor nem így csókolna, világos, tudom, de mégis.
Amikor a padon ülünk akkor már elhalmoz az érzéseivel, mint egy hurrikán, úgy kavar fel, azt sem tudom lassan hol vagyok, de nem is izgat, ha ő is velem van.
-Hááát, a karrierem egyik felére, mert a másik fele szárnyal! - Nevetgélek, mert noha kottából nem tudok játszani, de komponálni most nagyon nagy élvezet!
A megnevezésre beleborzongok, az ölelésbe nem különben, úristen... fiúm van...
-Nos... igen. De nem az egész életem, ne félj! Jut hely benne neked is! - Kuncogok, hozzábújok, úristen, úristen, úristen! -Akkor... nem nézel már másfele? Maradsz nálam? Velem... - Olyan hülye szó, hogy járunk, de még mindig hihetetlen, hogy ennyire jó pasim legyen, ilyen figyelmes, érzelmes és gáláns... -Előre szólok, sokat szeretnélek majd látni és néha hülyeségekkel hívlak fel, hogy elmeséljem, meg hogy hallhassam a hangod... nem baj? - Ha hagyja lopok még egy csókot, mint egy megpecsételve, hogy egy pár lettünk. Nagyon izgalmas, majd kiugrik a szívem is. Közben játszik a kezemmel, én megpuszilom az arcát.

_________________
Musik is my life
Vissza az elejére Go down
Daryl Brooke
Városlakó
Életkor : 29
Foglalkozás : étteremtulajdonos
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: Sarah és Daryl - második randi   Kedd. Szept. 20 2016, 17:51

Nevetek.
- Hihetetlenül aranyos vagy! Mondj nekem egy olyan hibát, amit szeretsz!- próbára teszem máris. Általánosságban kérdezem, mondhat(na) bármit.
- Igen, valóban...- ellágyulok, bizsereg mindenem. Mióta ismerem, róla álmodozok, de ez még csak az első igazi randink, fura lenne ha letámadnám. (Már így is megesett)
Gyerekesnek vallja magát, mert erre következtetett. Olyan megilletődött, mintha rosszat tett volna.
- Sose érezd úgy, ezt hibádnak rónám fel. Épp ellenkezőleg; olyan őszintén, tiszta szívvel tudsz örülni dolgoknak, mint a gyerekek. Ez csak azt jelenti, nem veszett ki még belőled az élet szeretete, nem fásultál el, nem ábrándultál ki. Tudod, milyen ritka jelenség vagy?- mosolygok rá, simítom a kezét. Itt van mellettem egy földre szállt angyal, és azon kesereg, hogy nem átlagos!
Bármennyire akarom tartani magam, illetve fékezni;egyre kevésbé megy. Percről percre türelmetlenebbnek érzem magam. Attól félek, még ma lecsapják a kezemről, ha meg nem tudja, milyen komolyan gondolok rá. Apró vallomásokat teszünk egymásnak, de világosnak tűnik, hogy ő is sokat gondol rám. Ettől megkönnyebbülök, kicsit lazábbra is veszem a beszélgetést.
- Hm... melyik fele?- ha játszani nem tud rendesen, talán a fantáziája szárnyal. Talán új dalokat szerzett? Nem hagyna hidegen, ha így volna. S meglehet, megint sokat képzelek magamról.
Átölelem; éreztetem vele, nem romba dönteni akarom, hanem minden terleten szárnyaljon, mert az jó lesz neki is, neki is. Szorosan ülünk egymás mellett, összefonódva, illedelmes keretek között.
- Vakságot nem fogadhatok, mert szükségem van a szemeimre, hogy témákat keressek a novellákhoz, versekhez, de... nem vagyok hűtlen tipus. Becsületes vagyok, szókimondó- komolyan nézek rá- Nem vagyok link. Rossz duma, és anyád biztos óv az olyan férfiaktól, akik ezt mondják, de bízhatsz bennem. Mindig őszinte leszek veled. Kezdettől fogva az vagyok...
Öreg vagyok hülyének. Fel sem merül bennem, hogy ez a lány csak játszana velem. Nem olyan tipus. Különben is, csak rá kell nézni; minden gondolata az arcára van írva. És olyan ennivalóan izgatott, tényleg, mintegy első bálozó.
Nevetek, amikor lefesti, milyen lesz majd a kapcsolatunk.
- Hívj csak, amikor jólesik. Legalább vidámságot lopsz nagy magányomba- elnevetem, és amikor megpuszil, zakatolni kezd a fülemben a vér- Annak örülnék a legjobban, ha minden nap láthatnálak...
Viszonzom a pusziját, aztán közel maradok hozzá, az arcához, a szájához. Nagyon vágyom a csókjára. Ha engedi, a száját is megpuszilom, és ha engedi, elidőzöm ott egy darabig.

_________________
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Sarah és Daryl - második randi   Today at 15:24

Vissza az elejére Go down
 

Sarah és Daryl - második randi

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a köv. oldalra: : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: M'ért ne léphetnél át? :: Lazíts! :: Archívum-