Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

» Rangsorolások (Noel és Tami)
Vas. Okt. 02 2016, 14:41 by Kőrösi Noel

Top posting users this month
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Reeven Callagher
 
Samuel T. Collins
 
Quentin Collins
 
Felix Kaleolani
 
Suzanna Crystal
 
Kensington L. Lockwood
 
Kelly Evans
 
Sebastian McBridge
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Nagy család Nana-Lui-Adam

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Nanaia Indrani
Műsorgyártás
Életkor : 21
Foglalkozás : tetováló
Hozzászólások száma : 135

TémanyitásTéma: Nagy család Nana-Lui-Adam   Szer. Júl. 29 2015, 13:56

Tudom ám, hogy van Lulunak kisöccse is, emlékszem a gyerekre, ahogy visítozva futkosik utánunk, de olyan kicsi volt, hogy csak lerázni volt érdemes. Na igen szemét kis dög voltam gyerekkoromban, a kisebbeket lehagytam, mert lassún, babácskán, bénán futottak és mindent összekentek, folyton sírtak, ne adj isten bepisiltek. Luluét nem bántottam, de benne is csak a lerázandó nyűgöt láttam.
Most már más a helyzet, tűkön ülök a szobában, mikor hozza Lui bemutatni a legkisebb tesóját. Norát én kerestem fel, aztán kisebb sikítórohamot kapam, hogy a legkisebb is követte a nagyokat, majdnem megpusztultam ez mennyire édes! Tudom, hogy Adam már nem az a kócos kisfiú aki volt, hogy gyerekkorában idegesítőnek tartottam, mert Lulu után rohangászott, de...változtak az idők, tudom, hogy Adam már szobatiszta! Annak kell lennie, hisz ha jól számolom kb 17 éves! Norát se tudtam elképzelni magasnak, szép hajúnak és lázadónak, de a kicsikével még nehezebb dolgom van, annyira gyerekek voltunk még, hogy el nem tudom képzelni hogy nézhet ki. Talán nem örökre az a babaszerű lény marad, akire emlékszem. Igen, előszeretettel babáztam le azokat a gyerekeket magam körül, akik még nem töltötték be a tízet úgy mint én, vagy Lui.
Felpattanok és feszülten kezdek el körbe-körbe járkálni a szobában, talán vennem kellett volna neki valamit! Mit szerethet most? Egy tinifiú, úristen! Cigit? Nem, Lui kinyírna. De ha már, akkor be kéne füveztetni, tuti szűz még a kissrác. Nem, nem, Lui biztos karóba húzna. Van itthon gumicukor, fagylalt, süthetnénk pillét is, vagy elmehetnénk táborozni! Igen, ez jó ötlet, kerítünk sátrat, pillecukrot, Adam még kisfiú nem ihat, fenébe...
Gondolom ugyan ez érvényes a tetoválásokra is. A táborozás ötletét mindenesetre majd felvetem a fiúknak.
Kifizettem a kolit augusztusra is és gondolom Adam is lassan beköltözik, ha ide akar járni, nem árt, ha szétnéz kb hol fogja megélni a fiatalságát, úgyhogy mondtam Luinak, ide hozza. Előhalászok egy kis gumicukrot, csoki nincs, jobb híján azt rakom le az ágyamra, hogy majd neki adjam.
Nagyoooon izgulok! Remélem kedvelni fog....

_________________

I'm awkward and weird
Vissza az elejére Go down
Louis Tagliavini
Filmművészet
Életkor : 23
Foglalkozás : egyetemista
Hozzászólások száma : 302

TémanyitásTéma: Re: Nagy család Nana-Lui-Adam   Szomb. Aug. 01 2015, 22:23

Nanaia nagyon édes, jobban izgul, mint én, amikor megbeszéljük, hogy áthívom Adamet, kicsit hülyülni, beszélgetni, megismerkedni "újra". Ők ketten már rég találkoztak, mert mióta ide járok, Adammel kevesebbet lógtam, hisz neki is jó társasága volt a gimiben, illetve annyi különórája, hogy csoda, hogy aludni volt ideje. Átmegyek hát Adamért...
- Hello!- köszönök vidáman.
A szobája még mindig maga a káosz, nem csak a ruhái vannak szerte széjjel, hanem a hangszerei is.
- Jesszus, mindent elhoztál? - csodálkozom rá. Mintha azt mondta volna, hogy szelektálni fog.
- Azt hittem, ezen már túl vagy...- nevetek. Mintha azt mondta volna tegnap, vacsora közben, hogy már kipakolt. Pedig az nem is az első vacsink volt...
- Szólni fogok Darylnek, hogy adjon neked szabadnapot!- kacsintok rá. Fülembe jutott már a hír, hogy Dé alkalmazta a pizzázóban.
- Na, de most hagyd abba, bármit is csinálsz, elrabolnálak egy kis időre!
Közel lépek hozzá és megborzolom a haját.
- Vettem neked sajtot is, Egérke!- kacsintok rá. Ha valami, ezzel biztos el tudom csábítani. Adam sajtmániás.
-Nem is kérdeztem, kivel vagy egy szobában?

_________________

.
Vissza az elejére Go down
Adam Tagliavini
Vizuális kommunikáció
Életkor : 19
Foglalkozás : diák
Hozzászólások száma : 18

TémanyitásTéma: Re: Nagy család Nana-Lui-Adam   Vas. Aug. 02 2015, 00:04


Nanaia & Louis


Éppen a cuccaim közepén térdelek, mikor kopognak. Kiabálok valami engedélyfélét, mire nem a bátyám dugja be az orrát? Felpillantok, de nem köszönök vissza. Nem mintha nem örülnék a társaságnak, de jelen pillanatban az ő társasága... Már teszi is a megjegyzéseit, egy percre sem okoz csalódást. Hallatlan. Mégis örülök, hogy nem egy szobában lakunk. Biztosan folyton sürgetne, hogy pakoljak már, ne császkáljak a kampuszon, pakoljak már, ne rendeljek több pizzát, pakoljak már, ne aludjak el egy újabb online film közben. Bah. Mintha nem tudnám. Szörnyű ez a kupleráj, de amíg egyedül vagyok (gondolom egyetlen szobatársam otthon dekkol a nyáron vagy ilyesmi), nem zavarok vele senkit. Csendes gyilkos üzemmód.
- A hétvégéim még szabadok! - vágok vissza. Nekem van munkám. Fontos ember lettem egy fontos kis pizzázó életében, és - Ennek egyébként sincs semmi köze a pakoláshoz. Anya totál kiborult, hogy mindent hozni akartam, így még otthon megtizedelte a csomagjaim... Most mondd meg, ez a szoba TÚL kicsi! - nyöszörgök hangosan, azzal felmászom az ágyamra. A ruháim nagyja szerencsére befért a szekrénybe, de hogy a dobot hova fogom tenni... Persze, most még a szomszéd ágy mellett kellemesen elpihen, de ha valakinek éppen az az ágya... Gondolni sem merek rá, hogy bárki más hozzáérjen a gyönyörűségemhez anélkül, hogy a vérét adná cserébe.
Aztán meg Lulu már rabolni akar. Mi van, ha közben érkezik valaki?
- De basszus, szólhattál volna tegnap! Engem nem lehet csak így elrabolni! - kiáltok fel. Rám tör, aztán meg osztja az eszét. Ha tudtam volna, hogy jön... nem jött volna, hanem én megyek. Vagy egy kicsit összébb kaptam volna a helyet. Most nevet rajtam, aztán majd felajánlja, hogy segít. De pont ezt igyekszem elkerülni! Egyébként is, pakolnom KELL, nem vagyunk csak úgy elrabolható... Viszont annál könnyebben meggyőzhető.
Lesújtó pillantást vetek rá. Aztán még egyet. Először a hajam, aztán meg az a szörnyű (csodálatos) függőség... Mintha tehetnék róla! Igyekszem megtartani a morcos arcom, de közben feltápászkodom (hatással vannak rám a szavai és kíváncsi is vagyok, mit akar), búcsúpillantást vetek a rumlira, és kifelé tessékelem magunkat.
Amikor újra kérdez, a haragom már nem létezik. Kezdetnek a vállam vonogatom.
- Ja, még nemtom. Valami Morth vagy ki, de van még két másik üres ágy is, ha összevesznétek Nanával - elvigyorodok. Sosem vesznek össze. Vagyis, biztos, de akkor sem fog Louis ideköltözni, ezzel tisztában vagyok. - Vagy jönnétek mind a ketten... - Talán egy kicsit bántja a csőröm, hogy a tesóim már totál otthon érzik magukat, én meg még ki sem pakoltam! Na! Mindegy. - Nem bánom mondjuk a magányt, majd jöhetnek a többiek, ha beférnek és megesküsznek, hogy nem piszkálják a cuccaim. És Louis, anyának egy szót se, mert még idejön, hogy segítsen kicsomagolni. - A plafonra emelem a pillantásom, de elmosolyodom. Anya azt gondolja, nélküle megáll a világ... Eddig azt gondoltam, ez hülyeség, de lehet, hogy van benne némi igazság.
- Na és, hova hurcolsz? Nem tűntél túl erőszakosnak, gondolom, titkolóznod sem kell. - Elvigyorodok. Habár én indítottam el magunkat, az ajtómon kifordulva már csak követem Lulut. Ha tippelnem kéne azt mondanám... megint kajálni visz. Remélem, valami új helyre. Mondjuk nem tudom, mivel érdemlem ki ezt a fokozott figyelmet, de amíg állja a vacsorám, nem fogom elzavarni. Meg persze kedvelem is.
- Milyen sajtról is beszéltél? - Adam nem felejt. Adam kíváncsi. Adam belelépett az egérfogóba. És hamar éhes is lesz, ha így folytatjuk.

_________________
           
Vissza az elejére Go down
Nanaia Indrani
Műsorgyártás
Életkor : 21
Foglalkozás : tetováló
Hozzászólások száma : 135

TémanyitásTéma: Re: Nagy család Nana-Lui-Adam   Hétf. Aug. 17 2015, 18:35

Várom a fiúkat, közben pakolászok, elvagyok. Nagyon lassan érnek ide, kicsit türelmetlen vagyok, Lui biztos húzza az időt. Jajj de iedegesítő! Nem jönnek, nem, még most sem jönnek, hát mit csináljak addig? Leveszek egy könyvet a polcomról, ezt már kétszer olvastam, unalmas, talán el kellene mennem könyvtárba. Nézegetem a telefonomat, elindítok rajta egy Minionos játékot, az ujjammal szlalomozom a kis akadályok közt. Hurrá, következő szint! Ez eléggé lefoglal, de közben kezdek mérges lenni, ha Lui mondta volna, hogy ennyire elhúzzák az időt megnézhettem volna még egy részt a kedvenc sorozatomból! De most hogy kezdjek neki? Akármikor betoppanhatnak. Kinyomom a játékot, illetve direkt meghalok és fölhívom ezt a tévelygőt.
- Jöttök, vagy nem jöttök, ez itt a kérdés
Mondom köszönés helyett, ha egyáltalán felveszi...


// bocs, de annyira kihagytatok a dologból, hogy a semmire nem tudtam többet írni, játszatok ketten, ha akartok és ha megérkeztek, majd szóljatok, de egyelőre nem tudok mire reagálni...//

_________________

I'm awkward and weird
Vissza az elejére Go down
Louis Tagliavini
Filmművészet
Életkor : 23
Foglalkozás : egyetemista
Hozzászólások száma : 302

TémanyitásTéma: Re: Nagy család Nana-Lui-Adam   Hétf. Aug. 17 2015, 21:26

//Nos, igazad van, de összecsapni sem akartam. Majd most...//

Adam szobájában káosz van, de nem kezdek sopánkodni, hogy milyen dolog már, rég kipakolhatott volna, vagy legalább a cuccait rakni el... Én sem voltam különb az ő korában. Sőt. De a koleszos élet előnye, hogy megtanulsz magadról gondoskodni! Én is megtanultam. Ő is megfogja. Elvégre Norának is sikerül (úgy, ahogy!)
Nem sokáig akarok tökölni nála, de mégis gyorsabban repül az idő, mint sejtem, mert Nanaia csörög rám.
- Két perc...- nevetek a telefonba, csak nyugodjon meg, mindjárt ott leszünk.
Öcsinél bedobom a sajthorgot, kap is rá, viszem, mint az egeret, úhygogy tényleg csak két perc, és ott vagyunk a mi szobánkban. Ahogy belépek, Nanaiát karolom át, üdvözlöm lágy csókkal, mintha legalább egy hete nem láttam volna, nem öt (tíz) perce...
- Képzeld, az öcsém épp most ajánlotta fel, hogy költözzünk át hozzá- kacsintok, hogy csak Nanaia lássa. Kíváncsi vagyok, hogyan reagálja le ezt az öcsém- De félek, nem férnénk el...
A hűtőhöz megyek, kiveszem a sajttálat, amit neki (is) készítettünk, és pimaszul vigyorgok rá. Ha fel is kapta az imént a vizet, most hogyan reagál?
- Egy kis sajtot? - húzom el az orra előtt a tányért.

_________________

.
Vissza az elejére Go down
Adam Tagliavini
Vizuális kommunikáció
Életkor : 19
Foglalkozás : diák
Hozzászólások száma : 18

TémanyitásTéma: Re: Nagy család Nana-Lui-Adam   Kedd. Aug. 18 2015, 20:08


Nanaia & Louis


- Ki az? - Női hang volt, talán még engem is hall, mielőtt Lulu leteszi a telefont. - Kihez megyünk? Eladod a vesém, mi? Figyelj, adok kölcsön, ha ezen múlik, nem kell ilyen erőszakosnak lenni az egyetlen öcséddel! Képzeld, Nora mit szólna! Még kéne neki a másik! - Talán hangosabban beszélek és nevetek, mint szükséges lenne, de hát ki bánja? Ilyenkor még úgysem alszik senki. (Esténként amúgy is hangosabb vagyok, hiszen valamikor gyakorolni is muszáj.)
Louis nem sokat dumál, bár talán azért, mert már egy ajtó előtt is állunk, ahová kopogás nélkül belép. Hmm. Tagliavini szoba, ez biztos. Így sokáig az sem marad titok, ki az a hölgyemény a telefonból...
A szemem forgatom. Most értünk ide, és máris a szájába kell másznia? Szép dolog a szerelem, de ehhez én igazán nem kellek.
Az azért jó, hogy nem akarják a vesém. Legalábbis még nem.
- Szia, Nanaia! - köszönök a lánynak. Igazából nem ismerem túl jól, bár párszor találkoztunk, és mivel Lulu rengeteg kiskori képet őrizget róla, így én is tisztában vagyok minden (képen megörökített) titkával. Arról inkább ne beszéljünk, hogy ő minden bizonnyal hallott engem bőgni, elesni, hisztizni, és egyéb csecsemős dolgokat csinálni, hiszen... De ez már a múlt. Arra viszont tisztán emlékszem, hogy sosem játszott velem! Akkor megbántott, most belátom, hogy nem lehettem túl felemelő társaság. Tényleg, legyen a múlté.
- Szerintem négy ágyon hárman tökéletesen meglennénk. Aztán kiragasztanánk a "megtelt" táblát, és kész.
Megvonom a vállam, nem tudom a tesó most miért reagál így, az előbb még semmi ellenvetése nem volt. Hát persze, hogy be akar égetni! Tudtam én, hogy valami borzasztó terve van velem. Inkább vidd a vesém.
A következő húzása pedig egyenest szíven talál. Nagyon mocskosan játszik, de ahogy közelebb ér, közelebbről is látja a duzzogó képem, remélhetőleg nem számít rá, így kikaphatom a kezéből a csemegét.
Elégedetten húzom magamhoz a teljes tálat, majd Nana felé húzódom. Valószínűleg nem azért vagyok itt, hogy Luluval ismerkedjek, így talán még örülhet is a helyzet eme fordulatának.
- Régen láttalak. Hogy vagy? Nem kicsi nektek ez a szoba?
Beszélgessünk, igen, közben leülök és minél észrevétlenebbül török egy kis darabka sajtot, majd lököm a számba. A francba veled, Louis, hogy ennyire ismersz!

_________________
           
Vissza az elejére Go down
Nanaia Indrani
Műsorgyártás
Életkor : 21
Foglalkozás : tetováló
Hozzászólások száma : 135

TémanyitásTéma: Re: Nagy család Nana-Lui-Adam   Szer. Aug. 26 2015, 16:28

Két perc, két perc! Rágcsálom a szám szélét, keresek egy órát és mérem. Najó, nem, de azért nem is két perc, hanem kettő perc, három másodperc! Azalatt elpakolgatom még a felesleges vackokat, lesem az ajtót, hallgatom a kívülről jövő neszeket, aztán az ajtó elé állok, meg is jönnek, Adamet nem is látom legelőször, Lulu csókokkal halmozódom el és ez minden mást kiüt a fejemből. Ilyenkor mindig olvadt vajként folyok a karjaiba.
- He?
Pislogok rá, ez valami vicc akar lenni, megkésve felnevetek és adok Lulu jobb arcféltekéjére egy puszit.
- Ne viccelj, engem csak te viselsz el, Adam nem hiszem, hogy hagyna átfesteni…mindent.
Igen, tényleg mindent összefestek, az öcsi nem járna velem jól, ráadásul sokáig vagyok a mosdóban, szerintem bepisilnének, soha nem jutnának be és és két fiú? Jah, hogy ez csak egy vicc volt! És ááá ott van Adam, egek mekkora cuki már!
- Jóég, jóég de eszméletlen édes vagy!
Vetődöm a nyakába, tudom, hogy gyerekként kicsit…najó „kicsit” vad voltam és a babszerű gyerekek bosszantottak, kerültem, vagy fellöktem őket – igazából ma is bosszantanak, ha nem is lököm fel őket, de a kisfiú felnőtt, olyan édes feje van, hogy behalok, mint Lulu kicsibben!
Szóval jól a nyakába ugrom, gondolom, mint a legtöbb ember ő is megijed majd és kellemetlenül érzi magát… De hát fiú!!! Vele nem lesz olyan nehéz dolgom, mint Norával. Olyan aranyos, hogy nem bírok magammal!
Komolyan gondolták ezt a szobásdit?
- Négy ágy? Mekkora apartmant kaptál te?
Nevetek. Lehet úgy van, hogy a két szobás lakások kisebbek, kevesebb ember.
- Üresek? Nem osztottak be melléd srácokat?
Érdeklődöm, szerintem csak idő kérdése, bár ki tudja. Talán mert olyan kis fiatal, jajj behalok! A tesós húzásukat nem nagyon értem a sajtokkal, de Adam máris lecsap a tálra, mint egy egér.
- Én is téged, nem is emlékeztem olyan kicsi voltál, viszont nagyon hasonlítotok.
Vigyorgok az egyikre, aztán a másikra.
- Jól! Most már sokkal kevésbé vagyok veszélyes, mint kislányként, szóval nem fogom…megenni a sajtod.
Sandítok a tálra, Lulu túl jól ismeri az öcsit, asszem ez a gyengepontja.
- Lehetne nagyobb is, de mivel dúl a love, engem nem zavar… Bár gondolom Lulunak agyára mehet a sok csajos kacat, meg firka.
Rendetlen vagyok, amióta vele élek igyekszem, igyekszem, de hát valahogy hozzám tartozik a káosz. Lehuppanok, az öcsike sajtot eszik,én meg nem húzom most magammal Lulut, hagy tesózzon, ha akar. Biztos ki van éhezve!
- Hogyhogy te is ide jöttél? Érdekel a… mi érdekel? És van egeres beceneved? Mert nagyon egér vagy, tudtad?
Hát igen….ha lelkes vagyok nehéz lelőni, ezt Lui már megszokta, Adam remélem nem félős, mert akkor szívás lesz neki minden itt töltött perc. Ebben a szűk kis szobában, csak hármasban!

_________________

I'm awkward and weird
Vissza az elejére Go down
Louis Tagliavini
Filmművészet
Életkor : 23
Foglalkozás : egyetemista
Hozzászólások száma : 302

TémanyitásTéma: Re: Nagy család Nana-Lui-Adam   Kedd. Szept. 01 2015, 20:09

Nanaiát komolyan kell venni. Megígértem, hogy átugrom Öcsiért, és amikor ott vagyok, az iránta érzett érzelmeim ragadnak magával, mindaddig, míg Nana rám nem csörög. Sietni kell, nem vitás, Öcsit húzom magammal, aki nem érti, mi ütött hirtelen belém.
- Na persze, pont a veséd- röhögök, hogy jut eszébe Adamnek ekkora hülyeség- Norának az agyad kell!- kacsintok rá.
Ellentmondást nem tűrően vezetem a szobánk felé, ahova zavartalan nyitok be. Minek is kopognék, ha "haza" jövök? Nanaia az ajtóban vár, kap egy engesztelő puszit (nem olyan mély nyelveset, hogy Adamnek kiforduljon a gyomra), és már mondom is neki, hogy Adam lakótársainak hívott minket.
Nanaia komolyan veszi a hívást, mindjárt fel is emlegeti, ő mennyire elviselhetetlen (pedig nem is), nem véve észre a célzásomat, hogy Adamnél olyan rendetlenség van, hogy nem férnénk el. Ő is belátja, hogy hárman már telítenénk a szobát.
Nana közben Adammel gyorsan kontaktot teremt, le van nyűgözve az Öcsitől, én meg csak vigyorgok a háttérben, Adam hogyan fogadja mindezt. Adamet hozzám hasonlítja, folyamatosan pillog rám, és közben azt ecseteli, kevésbé veszélyes már, mint kislánykorában.
- Legközelebb majd adok neki egy nyalókát, akkor nem lesz ideje ennyi zöldséget beszélni...- kacsintok most Adamre, aki aztán a szobánk apró méretén ámul.
- Eddig még semmi sem ment az agyamra; jól elférünk, jól megvagyunk...- engem nem zavar, hogy kicsi a szobánk. Kicsi? Viszonylagos. Nem hiányzik, hogy nagyobb legyen, Nanaia azt is kitöltené, valószínűleg. Amúgy meg élvezetem lelem az alkotásaiban, még akkor is, ha azt állítja: firka. Én a legnagyobb szorgalommal sem tudok úgy rajzolni, ahogy ő firkálni tud. Titkos és nem titkolt csodálója vagyok...
Adam közben megkapja a sajtot, magáévá is teszi, de mert fogja a tányért is, egy darab sajtot is, én is csenek egy darabka sajtot, miközben leülök Adammel szemben, Nanaia mellé. Felnevetek, amikor Nanaia az Öcsi becenevéről érdeklődik. Hogy ráhibázott, hihetetlen! De én befogom a szám, eddig sem árultam el az Öcsi gyengéjét. Majd ő, ha akarja...
- Egy kis sajtot?- kérdem Nanaiát, és megfelezem vele az elcsent darabot. Marhára élvezem, hogy Nanaia úgy cseveg az Öcsémmel, mintha mindig is jó barátok lettek volna.

_________________

.
Vissza az elejére Go down
Adam Tagliavini
Vizuális kommunikáció
Életkor : 19
Foglalkozás : diák
Hozzászólások száma : 18

TémanyitásTéma: Re: Nagy család Nana-Lui-Adam   Kedd. Szept. 01 2015, 22:06

Megérkezünk, ezek meg egyből egymásnak esnek, szóval igyekszem valami érdekesebb látnivalót keresni a szobájukban, amíg ez a dolog tart. Ez engem nem vonz, oké? Szépek a lányok, szépek a lányok, de ez nekem mégiscsak sok.
Arra viszont egyáltalán nem számítok, hogy a csaj majd az én nyakamba is beveti magát. Fogalmam sincs, mit vár most tőlem, szóval esetlenül megsimogatom a hátát, és igyekszem nem túl látványosan fintorogni az "édes" jelzőén. Cuki a füle, nem én.
- De, vannak valahol az éterben, csak még nincs szükségük az ágyakra. - Lehet, hogy még atomokként tengődnek közöttünk, aztán egyszer csak összeállnak és puff, tele lesz a szobám idegenekkel. Ja, hát az én szobám, én voltam az első.
Louis nem bír magával, pedig azt gondoltam, most rendes srác lesz, hiszen a barátnője is itt van, erre nem játsza az eszét? Na persze. Egy pillanatra se bízza el magát, tudom, hogy akar valamit, de addig is, megkaphatom a nekem szánt csemegét a társaságom mellé. Lulu meg azt csinál, amit akar, nem kell nekem mindig rajta lógnom. Ezt már igazán elfogadhatná. Ha nem is tud nélkülem élni... Már nem vagyunk összezárva.
Gondolom, kezdeményezek is valami beszélgetés félét, Nanaia azonban sokkkkal bővebben válaszol, mint azt remélni mertem. Remek. Máris kedvelem, esküszöm, hogy kedvelem.
- Nem hiszem - vetek egy pillantást a bátyámra, aki... hát egyáltalán nem hasonlít rám. - Az is lehet, hogy nem vagyunk rokonok. Valamelyikőnket örökbe fogadták? - Pillantok egyetlen és legkedvesebb bátyámra, bár tudom, hogy sajnos vagy nem sajnos, de igenis a testvérem. Nem kell ehhez semmiféle vizsgálat. Szeretném jól oldalba bökni, ha nem kilométerekről figyelne. Mi van már? Ilyen távolságból sosem kapja meg a vesém. Hacsak nem rakott valamit a sajtba... Bár az íze jó.
Az még jobban tetszik, amit mond, hiszen ha már nem olyan "veszélyes", akkor talán velem is fog játszani végre! Csak viccelek. Sokkal jobb érzés "felnőttnek" lenni, mint a zűrös kisgyereknek a háttérben. Máris élvezem.
- Hát... Ez kedves tőled. De vegyél nyugodtan. - Ezek szerint észrevette. Lebuktam. Vagy Lulu szája járt el. Vagy csak tényleg nagyon átlátszó vagyok. Nem akarom megenni az egész tányért! Zárjátok el előlem a kísértést. A gonosz nagytestvér tehet mindenről.
Nem értem, miért mondja Louis, hogy Nana zöldségeket beszél, mikor én minden szavát értem. Van közöttük összefüggés, a kérdésemre válaszol, és... Jaaaaa, hogy csak szerelmes, és azért mondja, zöldség, ami egyenlő firka. Oké, srácok, most randi van, vagy vendégetek?
Mondjuk, az hogy nagy rajzos a lány, azonnal felkelti az érdeklődésem.
Nincs esélyem kérdezni, mert most ő teszi meg, miközben csúnyán nézve figyelem, amint Lulu a tányéromba nyúlkál. Oké, ezt nem viselem jól. Komolyan vegyétek el tőlem. Ez egy rossz függőség. Én nem fogok tudni leállni.
Létezik olyan, hogy sajtmérgezés?
Nana is a buta egeres viccel kezd el húzni, szóval ezt a dolgot inkább kihagyom.
- Nincs becenevem. - Soha nem is volt. Nem. Tagadom. Övön aluli húzások. Mindenben a tesóim keze van. Titkos szövetség meg ilyesmi!
- Webdesign és animáció. Szeretek rajzolni, főleg, mióta otthon hagytak egyedül, abban a hatalmas gyerekszobában... - Játékos szomorúság bujkál a hangomban. Még nem ismerem a lányt, de ismerem a bátyámat, és ő mindig kapható a hülyeségre. - Aztán végre kaptam számítógépet és megállíthatatlanná váltam. Majd ha nagy leszek, animátor leszek. Aztán majd Lulunak sem kell keresgélnie egy után, családban marad! - Az említettre nézek. - Igazából csak miattad csinálom. Hátha animációs filmeket szeretnél rendezni egész életedben. Gondold át. - Rávigyorgok, aztán egy újabb darabka sajtot dobok a számba. Isteni.

_________________
           
Vissza az elejére Go down
Nanaia Indrani
Műsorgyártás
Életkor : 21
Foglalkozás : tetováló
Hozzászólások száma : 135

TémanyitásTéma: Re: Nagy család Nana-Lui-Adam   Vas. Szept. 13 2015, 13:25



Lulu csókjai mindig üdék, feltöltenek szerelmi energiával és a kistesóra is sikeresen rávetődöm. Ő ennek -van egy olyan érzésem nem annyira örül.
Próbálok közvetlen lenni, meghát a kisöcsi olyan édes, mint egy babább Lulu, de a gyerekek…nem szeretik, ha vénasszony módon tutujgatják őket. Én meg nem szeretem a gyerekeket, aki merészel egy évvel fiatalabb lenni nálam, az már átkerült a „kicsi vagy” kategóriába és úgy bánok vele…ahogy nem kéne. Ritka az ilyesmi, általában idősebb ismerőseim vannak.
- Biztos jó fejek lesznek.
Vonok vállat, reménykedhetünk, aztán ki tudja milyen állattal rakják össze.
- Naaa
Bokszolom oldalba Lulut, szóval sok vagyok, idióta vagyok? Kicsit lehervad a mosolyom. Biztos megint ostobán és idegesítően viselkedem. Kicsit távolabb is megyek tőlük, legalább jut nekik elég levegő.
- Ki tudja
Pislogok Luira az örökbefogadásánál és igyekszem nem rosszindulatúan, de most nem jön össze. Méghogy zöldségeket beszélek! A gyümölcsök sokkal finomabbak! És a sajtok is, ha már itt tartunk. Elég csábító az egyik kis csücsök, Lulu megfelezi velem a sajátját, abból eszegetek.
- Kösz, én is szeretem a sajtokat egyébként.
Biztos nem annyira, mint ő, de alapjáraton finomak. Rágcsálom a sajtot, gondolom Adam is fogja és Lui is, ha már itt tartunk.
- Ne már, mindenkinek kell becenév! Te sem fogod megúszni.
Ravaszkás mosolyra húzódik a szám, sajnos még nem tudok róla igazán sok mindent. Sajtgyáros, Sajtevő, Tejtermék, ezek olyan bénák, nem is fárasztom vele. Eszembe fog jutni valami, ha kiderül egy s más.
- Húha! Én is! Majd mutatsz a rajzaidból?
Kérdezem lelkesen, egy percig közelebb is hajolok hozzá, aztán felnevetek.
- Csak hogy beköltözzön egy kis lyukba hozzám
Pislogok nagy szemekkel Luira, poénkodva.
- Tényleg ti hárman testvérek meddig laktatok egy szobában?
Arra tippelek Norát időközben valahogy különtették.
- Nagyon király! Imádom az animált dolgokat. A számítógépekhez hülye vagyok, csak a pofám nagy, ezért leszek műsorvezető, vagy ilyesmi, de ha értenék hozzá én is az lennék. Lulu, ez milyen jó ötlet!
-Érezd a nyomást
Kacsintok rá, tudom, hogy csak poén, de akkor is. A fiúk animéket csinálnának nekem, ez milyen király már! Meséket, mindenféléket, My little pony folytatásokat, húúú beleélem magam, olyan képet vágok, mintha a mennyországba kerültem volna.

_________________

I'm awkward and weird
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Nagy család Nana-Lui-Adam   Today at 12:50

Vissza az elejére Go down
 

Nagy család Nana-Lui-Adam

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Költözünk! Nana és Lulu chan

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: Frances kollégium :: Archívum-