Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Stanley Collins
Kedd. Nov. 22 2016, 20:33 by Stanley Collins

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

Top posting users this month
Samuel T. Collins
 
Eric A. Blake
 
Reeven Callagher
 
Felix Kaleolani
 
Leopold K. Lindhardt
 
Suzanna Crystal
 
Quentin Collins
 
Kőrösi Noel
 
Dominic Tveit
 
Louis Tagliavini
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Mikor éjfél eljő ~ Daryl && Sarah

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2
SzerzőÜzenet
Daryl Brooke
Városlakó
Életkor : 29
Foglalkozás : étteremtulajdonos
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: Mikor éjfél eljő ~ Daryl && Sarah   Kedd. Júl. 28 2015, 23:05

- Nem is tudom..- sóhajtom magam elé. Nem akarom Sarah-t azzal terhelni, hogyan és miként hullott szét a családunk. Túl régen történt, és azóta sem változott semmi.
- Na, olyat tényleg nem. Kétlem, hogy létezne!- nevetek Sarahra. Tényleg nem érti, hogy rá utaltam?
- Aznap nem volt jó kedvem, talán morcos voltam, és nem mertek!- hülyülök.

- Jobb, ha megijedek?- remélem, Sarah nem örökölte tőle a makacsságot (már ha valóban az).
- Az már olyan rég volt, el is felejtettem!- kacsintok. Valljuk be, nem voltam jó gyerek.
- Nos, tudom, hogy ti szerettek nézelődni, de egy pasas azért megy be egy üzletbe, mert tudja, mit akar venni. A nézelődés csajos program, nem jellemző ránk!- nevetve csóválom a fejem. Nem is tudom, mi kell hozzá, hogy engem valaki ilyesmire rávegyen.
- Mint férfi, kötelességem, hogy megóvjalak minden veszélytől és biztosítsam, hogy boldog legyél!- mondom határozottan, katonásan. Akkor is így lenne, ha nem éreznék ekkora szimpátiát iránta. (Hitelesebb vagyok, mert igen.)
Bólintok a musicalre. Ha rájön, jó, ha mégsem, akkor sem vesztettünk semmit.
- Igen, bár elsősorban nem a csatajelenetekért vagyok oda. Inkább a kém-sztorikat tartom izgalmasnak. Tudod, ez olyan gyerekkori maradvány...- mosolyodom el. Sokszor játszottunk olyasmit, hogy meg kellett fejteni egy-egy rejtvényt, vagy ki kellett hallgatni valakit... Ezért is szégyellem annyira, hogy Lioval kapcsolatban nem jöttem rá hamarabb, miért olyan rossz a kapcsolata az apjával... Az a szemétláda! De mindez csak pillanatnyi árnyékot húz az arcomra. Ez most egy randi egy gyönyörű lánnyal... Holdfény, csónakázás... nyugi!
- Akkor már nem is csodálkozol, miért voltam régen moziban, ugye?- villantok rá egy csibészesebb mosolyt. Itt az ideje, hogy változtassunk!
- Jude Law sem komolytalan, már szerintem. Biztos sokat is fejlődött AI óta....- nem hiszem, hogy kevésbé jó színész lenne Sarah kedvence. Csak fiatalabb korosztály, kétségtelen.
- Persze, hogy értem- bólintok. Nem is én állítottam, hogy unalmas, amit csinál.
Szóba kerül a kötetem, ami megjelent.
- Igazából nem csak az én érdemem. Egy sráccal közösen csináltuk. Ő adta a képeket, én meg írtam melléjük... Majd megmutatom!- meglátjuk, neki is tetszenek-e majd, mint Lizzynek. Na, ő kapott egy dedikált példányt. Túlélte velem a kirándulást, megérdemelte!
Előkerül a fagyi. Naná, hogy nem engedem a békahadnak, hogy beledugják a rusnya nyelvüket! A szúnyogok kapcsán aztán érdekes kijelentés csúszik ki a száján. Meg is áll a levegőben a kanalam. Komolyan nézek rá.
- Szóval... nincs ellenedre?- kérdem, eléggé zavarban, hiszen eddig csak bohóckodtunk az udvarlással, de szó mi szó, nem lenne ellenemre, ha udvarolhatnék. (Ha még tudom, hogy kell...)
- Édes vagy te a fagyi nélkül is, nekem elhiheted!- mosolygok rá.
- Rossz ízűt vagy romlottat? Avagy mindegy, mert egyiket se...- ingatom a fejem. Szerencsém volt?
Nyaralás és utazgatás kapcsán múlt és jövő is szóba kerül.
- Homokos a part, nem olyan látványos a tenger tisztasága, mint Miami-ban- elevenítem fel az emlékeim a Kanári-szigetekről- Az viszont biztos, hogy amikor derült az idő, látni Afrika partjait. Miamiban a hajók árnyékot vetnek a mederben, azt a hatást keltve, hogy a hajók a semmiben lebegnek. Szép látvány... Halakkal mindenhol lehet találkozni, elég, ha belenézel ebbe a tóba!- nevetek.
Új- Zéland kicsit megijeszti. Aggodalom süt a hangjából.
- A barátomhoz utaznék a nyár elején-közepén, talán két hétre, többre biztos nem. Tudod, a pizzázó...- és közben le nem veszem róla a szemem. Tényleg számít neki, ha elutazok?
Aztán ő mesél a kirándulásairól.
- Ha kedveled a kirándulásokat, mehetünk együtt is... El kell kérjelek a szüleidtől, a tesódtól?- kacsintok rá. Nem tudom, mennyire szigorúak a szülei.

_________________
Vissza az elejére Go down
Sarah White
Életkor : 25
Foglalkozás : Tanuló, zongorista
Hozzászólások száma : 166

TémanyitásTéma: Re: Mikor éjfél eljő ~ Daryl && Sarah   Kedd. Júl. 28 2015, 23:53

Látom rajta hogy a család nem a legjobb téma, így inkább hagyom. Nem akarom felzaklatni, beszélhetünk másról is. Bár némileg aggasztó hogy minden ilyen elszomorítja, de lehet a fia is belejátszik, elvégre nem fogja látni sokáig.
-Figyelj, a mai divattervezők szerintem megoldanák! - Nevetek, csinos zsákot is lehet kreaálni... ki tudja.
-De csak ezért, biztos sokat csücsörítettél mérgedbe! - Nevetgélek, elképzelem és egyre viccesebb!

-Inkább félj, tudod, az jobb! - Nevetek, szegény, de amúgy makacs vagyok valóban, jobb ha már most elkezdi kapiskálni.
-Attól függ.. pár fiú ismerősöm a szupermarketben háromszor annyit elszöszöl mint én... szóval nem mindenre és mindenkire igaz! - Vetem fel, mert oké, a ruha keresés nem pasis program, de a kaja!
-Ó, milyen gavallér vagy! - Bár az utolsó rész szerintem nem kötelessége, már hogy boldog legyek, a többi még általánosan is beleférne, de kedves hogy ilyeneket mond!
-James Bond? - Ha kém sztori nekem csak az ugrik be, hiába mondta előbb, hogy történelmi és James Bond minden csak nem történelmi.
-Inkább azon csodálkozol hogy nem találtál senkit aki elkísérne... - Nézek rá félig csodálkozva félig dorgálva, hogy nem kifogás! De a csibészes mosolyára azonnal megenyhülök, jaj, hát az nagyon tetszik...
-Jaj, nem úgy, csak nekik minden filmjük olyan... komoly valahogy. Jude azért nem annyira komoly a szerepeiben talán... bár De Niro sem mostanság.. hm. - Jut eszembe elég sok vígjátékban benne van mostanság. Nem jók, de vígjátékok.
Beszélgetünk, kilukadunk a könyvénél.
-Jó, örülnék! - Mondom őszintén, mert érdekesnek hangzik ez az összedolgozás.
//Lizzy: Baaaazz dedikált kedvenc kötet, lehet meg is ölelt xDDDDDD//
Aztán hűsölünk a fagyival, beszélek össze vissza az udvarlásról is, erre látom meglepem. Azon hogy meglepődik én is, majd a kérdésére elpirulok. De jó hogy sötét van!!!
-Hát... ez egy randi nem? - Csavargatom zavaromban a hajam, vagy nem az? Randira hívott nem? Mi az ha nem udvarlás meg ismerkedés? Vagy azt hiszi menet közben átsoroltam a csak barát kategóriába? Korai lett volna, elvégre mire fel? Minden jó eddig... Jaj anyukám, több tapasztalat kéne, remélem nem rontottam el semmit!
-Köszi... - Kuncogok, még nem ült el a zavarom, ha ilyen aranyosakat mond, akkor nem is fog!
-Rossz ízűt... meg tud az romlani? - Kuncogok, ki tudja, amúgy valószínű, de akkor is fura kicsit. Aztán váltunk az utazgatásokra.
-Jaaaaj, de azok olyan csuda színes halak, az más! De a lebegő hajók nagyon izgalmasak lehettek! Hogy hogy arra voltál? - Azt nem említette, remélem nem tolakodó a kérdés kivel vagy miért ment.
Azt mondja elutazik, jó messzire, ez kicsit megijeszt. Még a végén kiderül, hogy nem látom hetekig vagy hónapokig én meg beleéltem magam... rossz lenne. Amikor mondja maximum két hét egy könnyed oh jön ki belőlem, az nem vészes.
-Biztos nagyon fog örülni neked! Majd tudtok sokat beszélgetni! - Gondolom rájuk fér, legalábbis rá biztos. Újra mosolygok, próbálom leplezni korábbi önzőségem. Aztán mivel kérdez mesélek én is picit, bár nekem ilyen rövid kirándulásaim voltak csak, habár abból gyönyörűek ez tény!
-Hááát anyáék elengednek bárhova, ha nem akkor említelek először. - Kuncogok, azért ne tűnjön már úgy hogy mindent megengednek. De most egy napra, miért zavarná őket? Öcsi meg... -David... hááát, ő lehet kicsit aggódni fog, ki vagy te és mit akarsz de talán nem kakaskodna veled. - Nevetek kicsit, ijesztgetem, de David sem szólna bele amúgy. Bár meglepődne, nem szoktam csak úgy fiúkkal kirándulgatni, ez tény.
-Hol nem voltál még ahova nagyon vágysz? - Hátha össze tudjuk hozni, miért ne? Mondjuk nem most, de majd.  

_________________
Musik is my life
Vissza az elejére Go down
Daryl Brooke
Városlakó
Életkor : 29
Foglalkozás : étteremtulajdonos
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: Mikor éjfél eljő ~ Daryl && Sarah   Csüt. Júl. 30 2015, 15:08

A nővérem, az anyám olyan téma, amiről nem szívesen beszélek. Apámról még talán, ha ő nincs, sosem rendezem a kapcsolatomat Gwennel, és úgy kimaradok az apaságból, mint a pinty. Bár az élet úgy hozta, hogy így is kimaradok, legalább már nem vagyunk haragban a fiam anyjával. Ez is valami.
- Csak hidd el nekem, ebben az esetben nem a ruha számít!
Na, a csücsörítésre már nem tudok mit mondani. Inkább ajkat biggyesztek, így próbálva fékezni a mosolyom (a 32 fogasat).

-Igazad van, jobb félni, mint megijedni!- Lizzynek tán nem tetszene ez a hozzáállás, de nekem megfelel.
- Nem elég határozottak, mit is akarnak venni...- csak ez lehet az oka.
- Ez a középső nevem, nem mondtam még? Daryl Gentlemanus Brooke- nevetem el.
- Nem, Bond kamu...- a szuper-sérthetetlen-halhatatlan kémsztoriktól herótom van. //Ajánlom figyelmedbe A kém c. filmet!//
- Mondjuk, én se adtam fel hirdetést, hogy moziba mennék...- nem volt rám írva, hogy kapható lennék mozizásra! (Ah, az a mosoly, de tetszik!)
- Egyik sem mindig komoly. Eastwood nagyon jó drámát csinál, Al Pacino és De Niro is igen sokrétű színész, egyiket sem lehet beskatulyázni!
- Én annak, ha utóbb mondanád ugyanezt!- félek, csalódni fog a könyv miatt.
//Megkésett szülinapi ajándék. Akár. Vagy csak úgy... Majd kitalálod. Csak nehogy lekapd, mint Luit! //
A szúnyogoktól jutunk el az udvarlásig, kölcsönösen zavarba is hozzuk egymást.
- Randi, hát persze, hogy randi! Kérdés, csak lelkiismeret-furdalásból mondtál igent, vagy mert valóban újra akartál látni?- ugratom egy kicsit, de nincs vesztenivalóm.
- Hát most is...!- egy apró bók miatt képes mélyen elpirulni, s abár az arcszínét nem látom, a hangja is sóhajba fullad, ahogy megköszöni.
- Rossz ízű: tudod, mint a Harry Potterben azok a csokibékák: hányás ízű, epesavas, csirkemájas... -sorolok néhányat, ami kb nem ízlene. Ha tejes alapú, megromolhat, savanyú lesz, túró jellegű... Brrr. Szerencsére, minket ilyen veszély nem fenyeget.
- Nem látni mindenhol egzotikus halakat. Én pl. nem is emlékszem, olyat láttam-e. Talán nem. Emlékeznék, ha láttam volna, nem?
- Kanári szigetekre én vittem el egy lányt... Jártunk egy ideig, de aztán összejött a korábbi barátjával. Most kisbabát vár -//a játék ideje alatt még nem született meg//.- Miamiban a fiammal és az anyukájával voltam, amikor Gwen koncertezett; háttérénekesnő egy zenekarban- mondom tényszerűen. Értelmetlen lenne hazugságokkal traktálni.
- Igen, ez a terv! Meg a lazulás!- mosolyodom el Lio kapcsán. Már nagyon várom, hogy lássam, és személyesen beszélgessek vele.
Bár a szüleitől való elkéréssel csak viccelek, Sarah komolyan válaszol, és nem is az lep meg, amit velük kapcsolatban mond, hanem amit a tesójával, David-del.
- Úgy emlékszem, ő az öcséd. Mégis ő próbál vigyázni rád? - csodálkozom rá a dologra- Beleszól, kivel barátkozz?- kérdezem, és nem baj, ha szó szerint érti a kérdésemet. Ha a barátait is meg akarja válogatni, hogyan állhat hozzá azokhoz a fiúkhoz, akik udvarolnak Sarahnak? Gyerekes viselkedés. Ki akarja esetleg sajátítani?
Elnevetem magam, amikor azt kérdezi, hova vágynék elutazni.
- Volt idő, amikor szívesebben lettem volna akárhol, mint itt. Konkrét terveim nincsenek. Megtanultam beérni azzal, ami van, és már nem vágyódom el... Legalábbis tartósan nem. De ha utazni van lehetőségem, mindig örömöt érzek. Szeretem az új dolgokat- mesélem Sarahnak- És neked vannak álmaid, vágyaid ezzel kapcsolatban?
Lassan kanalazgatjuk a fagyit, folyamatosan (és közösen) fogva a dobozát. A kezünk körül dérkicsapódás, egy-egy vízcsepp végigszánkázik a kézfejemen, de nem foglalkozom vele. Egyáltalán nem rossz érzés ennyire a közelébe lenni.

_________________
Vissza az elejére Go down
Sarah White
Életkor : 25
Foglalkozás : Tanuló, zongorista
Hozzászólások száma : 166

TémanyitásTéma: Re: Mikor éjfél eljő ~ Daryl && Sarah   Csüt. Aug. 06 2015, 20:11

Lesütöm a szemem mosolyogva, hogy nem a ruha számít az esetemben, ha csinosságról van szó, melengeti a lelkem a bók, mert kellemes hallani. Főleg hogy ilyen finom stílusban teszi a másik. Aztán csak nevetek, mert ahogy biggyeszti a száját majd vigyorog! Vicces, de majd egyszer ha leszünk olyan jóban pletykálkodom erről a dolgozóival, mit láttak, van-e fénykép. Gonosz vagyok tudom, de olyan kár hogy lemaradtam!

-De mindig? Elég kiborító! - Nevetek, mert ne már. Én azzal a célzattal megyek vásárolni, hogy nézelődni is akarok, sokáig, alaposan. De ők? Ők elvileg nem!
-Ó, hát ez mindent megmagyaráz, mindent! - Nevetek a nevén és áldom érte hogy kimondta, most ezt hajtogatni magamban, hogy Darly. A Brooke a bónusz lesz, az én remekbe szabott névmemóriámhoz.
//Én nem láttam csak Sarah, azért sem mondtam részleteket, mert meg nem nézném xD Nem vagyok Jude rajongó se XD//
-Ja hupsz, tényleg, mondtad a valós sztorikat szereted... Akkor az életrajzi műveket is? - Abból van pár jó, ami nekem is tetszett, kereshetnénk olyanokat ha egyszer filmezésre adjuk a fejünk.
-Látod, lehet itt rontottad el... de szerintem ha megkérded a kollégáid vagy a szomszédod, akkor is lett volna kivel. - Vagy hacsak leszólít valakit az éttermében, de komolyan... (Jensené? Én imádom! Az Odaátba nagyon adja xD )
-Persze, még a komikusoknak is vannak komoly filmjei, kellenek is, csak arra utaltam, túlnyomórészt komoly filmjeik vannak. - Mosolygok rá, mert nem gondolnám, hogy csak egy fajta filmtípusa van Eastwoodnak is.
-Szerintem úgy lesz. - Mosolygok, mert miért ne lenne jó? Ha őt kedvelem, a munkái is hasonlóak nem? Vagy ez nem így megy? Egy írót sem ismertem eddig személyesen.
//Majd valamikor odaadja, Dére bízom. Lizzy mindenképp örülni fog Smile mi az hogy lekapom, he? Lui kapta le Lizzyt xD Lizzy csak összepuszilta az arcát!!! xDDD Meg különben is, olyan rossz volt?! xDDD//
-Én csak azárt nem mondok igent egy randira, mert illene... - Mondom komolyabban, hiába vagyok zavarban, mert elég finnyás vagyok, meg nem randizom minden jöttmenttel, aki megkérdi. Csak akkor ha úgy érzem, akár lehetne is valami. Na, Daryl ilyen.
-Naa! - Kuncogok, hogy most is édes lennék, még jó hogy sötét van, tényleg vörös vagyok, mint valami paradicsom az érett fajtából.
-Azok nem csokibékák, hanem cukorkák. A csokibéka elvarázsolt csokiból van! - Kuncogok, mert bizonyára régen olvasta. De amúgy értem én, kinn maradt, vissza lett fagyasztva és akkor fúj.
-Hát, valószínű, akkor tényleg nem láttál... kár, pedig olyan jó lehet! - Mondom a színes, egzotikus halacskákra.
Aztán hallgatom, érdekes sztorikat mesél.
-Hú... de legalább van egy ilyen közös élményetek, az nagyon jó! - Most mondjam, legalább ez a volt barátnő nem kavar be? Durva lenne, de ki tudja mikor jártak, remélem nem friss seb. Seb ez neki? Gondolom. Hallgatom tovább, Miami és egy név. Tuti mondta már, de hát én és a nevek...
-És ki ez a Gwen? - Mert a mondatból nem derült ki nekem, hogy Gwen és a fia anyukája egy azon személy. -Amúgy tudtad, hogy sokszor a háttérénekesek képzettebbek a front énekeseknél? Nélkülük egy csomó énekes nem lenne sehol. - Ezt csak úgy mondom, de lehet attól a nőtöl is hallotta akit elkísértek a koncertre.
-Majd vegyetek sok sört, bár nem tudom milyen az újzélandi! Lehet vinned kéne neki! - Vigyorgok a barátja kapcsán, drukkolok hogy összejöjjön.
-Kölcsönös vigyázunk egymásra és... megyünk egymás agyára! Tudod, tipikus tesós hülyeség. Jah, nem, dehogy, én is csak mértékkel kiknek csapja a szelet, inkább csak aggódik. Amennyire nem válogat a drágám, én annyira válogatok, tudja jól. - Mosolygok, nem titok, aki pár szót beszél Daviddel, az is rájön nagy szoknyapecér a kicsi öcsi-möcsi. Én meg az ellentéte.
Az utazós kérdésemen nevet, amit nem értek, de nem zavar, mert tetszik ahogy nevet, kárpótolva vagyok általa.
-Na, de biztos akad valami! A piramisok vagy az őserdő vagy az Eiffel-torony, a Himalája, valami! - Faggatom, mert szerintem mindenkinek van valami titkos uticélja. -Háát egyszer szeretnék valami nagyon nagy jó akusztikás koncertre elmenni, mert az olyan hangulatos hogy tisztán a zene jön, erősítők és hangfalak nélkül. Meg ott van Velence meg a gondolák, az olyan jó lehet, a házak között lebegni a vizen. Mint látod szeretek csónakázni! - Kuncogok kicsit, de így van, az a város olyan szép és régi lehet!
Aztán érzem a kezem kezdi megadni magát a hidegnek, muszáj elvennem, kicsit megdörzsölnöm, majd kezet cserélnem (óvatosan azért továbbra is hozzáérek, mert az jó volt).
-A kezem feladta, nekem hiába esik jól a hűvös... - Kuncogok, megvonom a vállam, bal kézzel nem vagyok olyan ügyes falatozó, főleg hogy némileg elgémberedtek az ujjaim, de megoldom.

_________________
Musik is my life
Vissza az elejére Go down
Daryl Brooke
Városlakó
Életkor : 29
Foglalkozás : étteremtulajdonos
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: Mikor éjfél eljő ~ Daryl && Sarah   Hétf. Aug. 17 2015, 18:17

- Nem tudom, mások hogy vannak vele, én ritkán nézelődöm "csak úgy". Megyek célirányosan, többnyire tudom, mit akarok!- mondom határozottan. Mi rossz van ebben?
A középső nevemen jót mulat. Ha tudnám, hogy az igazira nem emlékszik, kicsit csalódott lennék.
//Ha A kém-ről van szó, nézd meg, ritka jó paródia.//
- Az attól függ, kiről szól...- vonok vállat. Szajhák, piperkőcök, őrültek nem érdekelnek.
Rávilágít, hol rontottam el a moziba járást. Avagy miért is nem voltam moziban jó ideje?
- Akkor megkérlek téged, gyere velem moziba, mondjuk jövő csütörtökön!? - meg kell ragadnom a lehetőséget, hisz nem mondhat nemet valamire, amit ő javasolt! (Igaz, hogy nem a szomszédom...)
//Drágám, hát a tiéd! A saját mosolyom mégse tetszhet! :DD//
- Ó, csak egy komoly filmet mondj Mr Bean-től!- ugratom. Amúgy igazat adok neki.
Szóba kerül a könyvem is, előre azt mondja, tetszik neki, de én óvatosabb vagyok. Elvégre nem lettem belőle milliomos.
- Hát majd kiderül, nem igaz?- mosolygok rá. Aranyos, hogy ennyire pozitívan ítél meg engem és az írói képességeimet.
// :DDD Nem is kaptalak le Luival. Te ugrottál a nyakamba és puszilgattál össze Smile Jó volt, na! <3//
- Van olyan, hogy illik igent mondani valamire, amit nem akarsz? - csodálkozom rá. Ezek szerint nem azért jött velem, mert úgy érezte, tartozik. Jó hír!
A bókom célba talál, Sarah elpirul, nagyon édes lány!
- A fiam leszedné a fejem, hogy elrontottam! Sajnos, elég régen olvastam már a Harry Pottert!- mondom bocsánatkérően, de nevetgélve. Ú, még jó, hogy Domi nincs itt!
Beszélgetünk erről-arról, utazgatásról, halacskákról.
- Hát tudod, még nem késő, majd jobban nyitva tartom a szemem...- egzotikus halacskákra fogok "halászni", ha rász le lehetőseégem. (Nem szó szerint, nem kifogni akarom őket, csak megnézni őket magamnak)
Sztorizgatás közben szóba kerül két nő az életemből. Gwenről nem tudja, kicsoda. Úgy emlékeztem, említettem pedig már neki.
- Gwen a fiam édesanyja- aki sosem lett a nejem, pedig egy rövid ideig úgy éreztem, talán ő is akarná, ha megkérném. Csak aztán fontosabb volt a hivatása... Izabellára nem akarok több szót pazarolni. Teljesen lehangol a gondolat, hogy milyen módon közölte velem a hírt, illetve... Bár semmit nem akar tőlem, hogy kezdhetnék lelkiismerettel új kapcsolatot, amíg nem tudom, én vagyok-e a gyereke apja? Erre nem gondolt? (Bár én sem gondoltam volna, hogy esetleg nekem még barátnőm lehet.)
- Gwennek gyönyörű hangja van... Bársonyos és meleg, nem csodálkoznék, ha valaki felfigyelne rá. Többre hivatott, mint háttérénekesnői státuszra, de szereti csinálni... - mellékes, hogy azóta mások pályáját is igyekeztem egyengetni.
- Lionak inkább bort viszek vagy Jack Daniels-t. Bár tuti, hogy sörözni is fogunk!- nevetek. Lionak majdnem mindegy, nekem meg csak az, hogy együtt legyünk végre egy kicsit. Nagyon hiányzik- Te sörözöl? - nézek rá kérdőn, mert talán nem véletlen, hogy ezt említette.
- Érezzem megtisztelve magam?- kacsintok rá, amikor azt mondja, válogatós. - Én egyébként Lioval voltam így. Mintha ő lett volna a tesóm, érted... Erősen kritizálta Gwent is, hosszú idő volt, míg megbékélt vele- túlságosan is. Ha virágnyelven, akkor is tudtomra hozta, mennyire bejön neki. Utólag átkozom magam, hogy Izabellának hagytam, az ujja köré csavarjon. Sokkal jobban megbántottam vele Liot, mint először hittem. Mégsem hiszem, hogy bosszúból közeledett volna Gwenhez. A borúsabb gondolatok sebesen száguldanak át rajtam, és talán nem látszik rajtam, hogy ezek a dolgok elszomorítanak.
- Nem tudom, igazán!- vonok vállat, ha ezeket sorolja, akár ezek is lehetnének. Bármi. Aztán mosolyogva figyelem, ő mire vágyik, és szinte suttogom neki:
- Talán sellő voltál előző életedben...- nem az akusztika és nem a csónak miatt... A víz... és a szépsége. Kicsit olvadozom tőle. Akár a fagyi a kezünkben.
Elengedi a dobozt, kicsit átdörzsöli az ujjait, és megcseréli kanalat tartó kezeit. Aztán a másik kezével újra megtámasztja a dobozt (pedig nem nehéz tartanom), és ugyanúgy hozzám ér, mint korábban. Kifejezeten melegnek érzem a kezét. (Nem csoda)
- Pihenhetünk is fagyizás közben, a hűtőtáskában nem lesz baja, és a kezedet melengethete...m- Elakad a szavam, a lélegzetem is egy pillanatra attól, milyen "merész" voltam. Elvégre nem titkolt közeledés, hogy szívesen fognám kezeim között a kezét.

_________________
Vissza az elejére Go down
Sarah White
Életkor : 25
Foglalkozás : Tanuló, zongorista
Hozzászólások száma : 166

TémanyitásTéma: Re: Mikor éjfél eljő ~ Daryl && Sarah   Vas. Szept. 20 2015, 22:19

-De lehet menet közben találnál olcsón valamit, ami mondjuk nem most rögtön kell, de egy vagy két hónap múlva meg igen, vagy akár holnap, csak kiment a fejedből! Nem lehet tudni! - Nevetgélek, szerintem érdemes körülnézni, nem kell attól még mindent megvenni, ez alap.
//Igen? Akkor lehet kivételt teszek xD//
-Hmmm, hát jó, de csak mert ilyen szépen kéred, magadtóóóól! - Kuncogok a moziinvitáláson, de szívesen elmegyek vele moziba. Daryllel. Olyan jó, hogy még nem jött rá mennyire überbrutálpocsék a névmemóriám.
//Azt te csak hiszed, vannak ennyire hiú emberek xDD Nem is egy!! xDD//
-Öööö... nem ismerem nagyon a filmjeit, az se tudom mi az igazi neve! - Ő csak.. Mr. Bean. De biztos van neki is, minden színész szereti megmutatni, nem csak egyfajta szerepben jó!
//El is felejtetted a későbbit, mikor részeg voltál? XD//
-Persze! Például rokoni látogatások, ha a legjobb barátnőd hív el egy szörnyű dupla randira, csak hogy ő megismerhesse álmai hercegét... persze nem lesz az, de attól még igent mondasz, az esélyt meg kell adni! - Nevetgélek, uh, sok helyzetben mondunk igent, hiába ordít belül a NEM.
-Miért, a kedvence? - Kérdezem a Harry Potter kapcsán, elvégre úgy fest a fia nagyon szereti.
-Oh, tényleg. - Szóval Gwen, a volt... mije is? Nem feleség, hát akkor barátnő, a lényeg, hogy nála van most a fia. Azt pedig nem tudom, mik járnak a fejében, így csak mosolygok, beszélgetek tovább. Most épp Gwenről.
-Rajta is áll, kilép-e a rivalda fénybe. - Mosolygok rá, bár van egy olyan érzésem, hogy nem közömbös még aziránt a nő iránt.. de lehet csak abból gondolom, ahogy dicsérte a hangját. De a gyereke anyja, szóval... huh. Bonyolult. Vagy nem is?
-Hát... akkor vigyél azt! - Nevetek, ő tudja, mi csúszik jobban a barátja no meg a saját torkán. -Néha, ha bulizunk, vagy ha jól esik. - Nem vagyok valami nagy ivós csaj, de ha buli van, akkor kell valamennyi pia meg néha egy egy szál cigi.
-Most hogy mondod... - Mosolygok rá, kuncogok, ő szimpatikus na. De gondolom nem újdonság neki ez a tény, különben nem lennék itt.
-Huhh... és Gwen? Remélem nem emiatt nem voltatok együtt... vagy mentetek szét... vagy ilyesmi. - Nem látok tisztán, de ha ez a Lio és ez a Gwen nem kedvelték egymást... nagyon nehéz lehetett Darylnek az már biztos. Nem tudom mit csinálnék, ha David nem kedvelné, akit végül választok.
-Kész Ariel mi? - Kuncogok zavartan, én, sellő? Ugyan, úszni sem tudok olyan jól.
-Azért a fagyizásra rápihenni... - Kuncogok, micsoda ötlet már! Arra meg csak szégyellősen lesütöm a szemem, hogy fogná a kezem. Abban nincs semmi végül is.
-Hmm... jó... - Mondom halkan, mint egy titkot, lopva ráemelve a tekintetem. Az hogy fogjuk egymás kezét teljesen belefér a randiba, nincs is ellenemre, ami azt illeti. De inkább még kanalazok a fagyiból, mert zavarban vagyok, de most nem tudom mitől. Látszik, hogy nem vagyok jó randizásban, nem kéne minden kis bókjától zavarba jönnöm, de... ez van. Amíg őt nem zavarja talán nincs gond és nem rontom el!

_________________
Musik is my life
Vissza az elejére Go down
Daryl Brooke
Városlakó
Életkor : 29
Foglalkozás : étteremtulajdonos
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: Mikor éjfél eljő ~ Daryl && Sarah   Csüt. Szept. 24 2015, 00:09

- Nem tagadom, előfordulhat- mondom kis gondolkodás után. Ezzel az erővel mindenből vehetnék egyet, hátha egyszer szükség lesz rá. Figyelem, ahogy nevetgél. Zavarban lenne?
- Hmmmm- sütöm le a szemem. Ezek szerint nagyon béna voltam. Nem baj, legközelebb majd jobban megy!
- Ha jól emlékszem, Rowan Atkinson- mondom Bean kapcsán. Kölyökként bírtam a humorát, és elég gyakran nyomta a tévé. Mondhatni, kénytelen voltam nézni, sok választásom nem volt.
- Ah, ezek olyan csajos dolgok- bólogatok mosolyogva.-Mi maximum inni megyünk el, de az első pohár után már nem is bánjuk. Családi látogatásokra sosem mondtam igent- Túl sok negatív tapasztalat ért, nem megyek önként az oroszlán barlangjába.
- Szereti. De a kedvencek mindig változnak... - mosolygok. Domi nem egy vaskalapos gyerek, az ízlése állandóan változik, ahogy fejlődik, nő, tágul az értelme. - De jól ismeri a sztorit, biztos kijavítana, ha valamit rosszul mondok!
Beszélek neki egy kicsit a családomról; nem árt tisztázni, ki kicsoda, mert emlegethetem őket, és nem szeretném, ha ez a későbbiekben félreértésre adna okot. Még most is szeretettel gondolok Gwenre, és azt hiszem, soha nem is fog megváltozni az érzés, maximum elhalványul; hiszen elváltunk egymástól, feladva a dédelgetett álmot, hogy valaha is egy pár legyünk. Lio és a pia is szóba kerül, no meg a párválasztás. Kicsit hízlalja a májam, hogy velem randizik, hiszen azt állítja magáról, hogy válogatós. Vagy csak figyelmeztet, el ne bízzam magam?
- A barátságom Lioval majdnem egyidős velem...- magyarázom Sarahnak hármunk bonyolult kapcsolatát- Gwen rendes lány, és nem vele volt a baj, hanem elsősorban a nővérével, az állandóan szívta a vérem, Lio rajta keresztül aztán Gwent is utálta, mert hagyta magát befolyásolni. Egy ideig azt hitte...- Talán nem kéne ennyire belemenni a részletekbe, nem is illik kibeszélnem őket a hátuk mögött- Biztosan rájöttél, Dominic nem volt betervezve. De az évek során mindannyian megbékéltünk egymással. - Ha meggondolom, volt idő, amikor Liot jobban szerettem. Most mindannyian jó barátok vagyunk, bár távol egymástól.
- Akár... Te is olyan szépen énekelsz, mint ő? - ha azt hiszi, nem ismerem a mesét, nagyon téved!
Bókolok neki, és bevallom, jól esik, ahogy fogadja. Szerény és kedves, mintha nem lenne része benne nap mint nap, pedig igazán szép lány, rendkívül bájos és vicces. Biztosan sok fiú szaladgál utána a főiskolán.
- A fagyi elvan a hűtőtáskában... De az nem lenne jó, ha te megfáznál, vagy rosszul éreznéd magad...
Óvatosan lefejtem a kezét a dobozról, kiveszem a kanalat a kezéből, és elteszem a táskába, fél kézzel rátéve a doboz tetejét. A másik kezemmel az eddigre már lehűlt kezét fogom.
- Mutasd csak..., hiszen teljesen áthűlt. Nem fázol? - a keze hideg, mint a jég, s bár a fél kezem nekem is hideg, próbálom kicsit átmelengetni. Fontos a keze (nem csak szép), hisz hangszeren játszik vele.
- Szép kezed van..., mondtam már?- azt hiszem, igen, akkor említette, hogy zongorázik, és kritizálta a kezét. Nem baj, nekem akkor is tetszik. - Puha, és szép formája van, mondjál bármit!- előzöm be azonnal, nehogy valami butaságot merjen mondani.
Ez a pillanat csupa romantika, melegem lesz hirtelen, ahogy ülünk a csendben, ami majdnem tökéletes. Csak békakuruttyolást lehet hallani, meg messzebbről a tücskök ciripelését. A tó közepe felé sodródtunk, láthatatlan áramlatokkal, de jól lehet tájékozódni, a tó melletti sétány ki van világítva, ahogy a parkban is ég egy-egy lámpa. Szemben ülök vele, de eléggé távol.
- Melléd ülhetek? - kérdezem tőle, és kicsit megcsuklik a hangom. Jó, hogy sötét van, így nem látja a zavarom.
Ha engedi, óvatosan felállok, és anélkül, hogy igazán felállnék, áthelyezem a testsúlyomat, és mellé ülök, újra kezeim közé véve a kezét, amit így más sokkal kényelmesebben dédelgethetek.

_________________
Vissza az elejére Go down
Sarah White
Életkor : 25
Foglalkozás : Tanuló, zongorista
Hozzászólások száma : 166

TémanyitásTéma: Re: Mikor éjfél eljő ~ Daryl && Sarah   Hétf. Szept. 28 2015, 21:56

-Hmmm, tényleg! Ez ismerős! - Mondom Atckinsonra, ha vallatnak sem jutott volna eszembe, de így hogy mondta, beugrott.
-Áh, akkor a barátod nem kért hülye dolgokra, milyen szerencsés vagy! Duplán! Engem anyáék mindig elrángatnak, utálom... - Nevetgélek, úgy fest ő megússza az ilyeneket.
-Még keveset olvasott szerintem hogy legyen neki. Bár van amikor egyszerűen megfogja valami az embert és... meghatározóvá válik számára. Mint nekem a Für Elise. Gyerekként hallottam, de eldöntöttem, hogy megtanulok zongorázni és lejátszom azt a darabot! Így is lett! - Mosolygok szélesen, bár amikor megtörtént volt bennem némi üresség, de aztán más és más darab jött, ami amolyan célkitűzés lett, hogy hamar elmúlt.
-Ennyire régen ismered? Oviból? - az az azért már valami, én csak az öcsém ismerem ennyire, de az is más. -Mit hitt? Szerintem csak nem akart családi veszekedést. - Mármint én nem látom át, de ha David utálatos lenne valakivel lehet megmondanám neki a magamét, de nem tudnék vele emiatt összeveszni. -Fel kellett nőni a feladathoz. Nem rossz dolog ez, legalább ismeritek egymás nem épp kedves oldalát is. - Csak hogy mondjak neki valami jót is, már ha ér valamit.
-Oh, nem. Akkor énekes lennék, nem zongorista! - Nevetgélek, nem, nem, átlagos hangom van, nem csak a zuhany alatt merem megmutatni, de megélni nem fogok belőle.
-Nem érzem magam rosszul, messze vagyunk attól. - Ugyan már, egy kis fagyievéstől? De hagyom, hogy eltegye a fagyit, melengesse a kezem. -Mit vártál, meleg lesz? Nem egy pohár kakaót szorongattam! - Kuncogok, hogy így aggódik, túlreagálja, de úgy sejtem, csak a kezem akarja fogni, szóval nem szidom meg vagy veszem el.
-Lehet, hogy mondtad. - Mosolygok rá, kedvesen bókol. Aztán csak szélesebb mosollyal lesütöm a szemem, szabad kezemmel a hajam a fülem mögé simítom.
Olyan aranyos! De tényleg, itt a tavon, romantikázva, udvariasan udvarol, mintha elfelejtené, hogy manapság már nem ez a divat. Milyen szerencse!
-Persze... - Lesz hirtelen melegem. De egy csónakban vagyunk, bármi butaságot csinál, felborítom a csónakot és hívom az öcsém. Biztos terv! De kétlem hogy ilyen járna a fejében, ahogy átül mellém jobban ver a szívem, közelebb van... szorongatja a kezem... Jól esne hozzábújni... nem is lehetetlen!
-Kicsit hűvös van már nem? - Mondom aprót rándítva a vállaimon, minimálisan felé dőlve, ha szerencsém van, nem ránt elő egy kötött pulcsit, hanem átkarol. Előbbi elég... lehangoló lenne, akkor azt mondanám talán túlontúl óvatos férfi, de nem esnék kétségbe. Minden esetre, ha hagyja és kezdeményez, kicsit nekidőlök, kiélvezem a közelségét.
-Ugye nem most fogod bevallani, hogy azért ültél át, mert félsz a víztől? - Kuncogok, de mosolygok rá, közelebbről is szemügyre véve az arcát.

_________________
Musik is my life
Vissza az elejére Go down
Daryl Brooke
Városlakó
Életkor : 29
Foglalkozás : étteremtulajdonos
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: Mikor éjfél eljő ~ Daryl && Sarah   Kedd. Okt. 06 2015, 15:16

- Mondj nemet!- hívom fel a figyelmét egy egyszerű megoldásra. Elvégre felnőtt nő, azt csinál, amit akar.
- Ne hidd! Úgy falja a könyveket, hogy öröm nézni!- amíg kicsi volt, mi olvastunk neki, én és Gwen, de majdnem mindenki a családban. - Hamarabb olvasott, mint ahogy elkezdte az iskolát, és néha úgy kellett rászólni, aludnia kell már, hagyja másnapra a könyveit, nem szöknek el belőle a betűk...- mondom, nevetgélve, mert Domi meg volt győződve róla, hogy ez történik, ha nem olvassa el azonnal, ami érdekli.
- Emlékszem, hogy meséltél erről...- és azt sem felejtettem el, hogy esetleg eljön az étterembe játszani.
- Valahogy úgy, ha nem régebben- bár az első néhány évemre nem emlékszem, meglehet, hogy együtt lapátoltuk a homokot valamelyik játszótéren. Közel laktunk egymáshoz. A kérdése egy picit intim, de én szóltam el magam.
- Nos, hogy a gyerekkel csak meg akar fogni magának, ha érted... Sok év kellett, amíg rájött, hogy tévedett Gwennel kapcsolatban. De azt kell mondjam, ez a nézeteltérés nem tudta szétrombolni a barátságunkat. Ő úgy látta, én másképp, ennyi- a helyzet sosem mérgesedett el közöttünk.
- Én még nem ismertem olyan zenészt, aki ne tudott volna énekelni!- kétlem, hogy Sarah kivétel lenne, a beszédhangja selymes és zengő. Biztos csak szerénykedik. De talán majd egyszer megmutatja... És ahogy nevet! Tetszik, ahogy nevet.
Hanyagoljuk egy kicsit a fagyizást, ellenben nem hanyagolom a kezét. Kicsit melengetem. Bár a szavaival tiltakozik az ellen, hogy fázna, a kezét mégsem húzza ki az enyéim közül. Ismét megdicsérem a kezét. Megint mintha zavarban lenne.
Megkérdem, mellé ülhetek-e, vágyom közelebb lenni hozzá. Engedi, és észreveszem, hogy kicsit gyorsabban szedi a levegőt. Aztán arra panaszkodik, hűvösebb lett a levegő. Észreveszem a mozdulatot is, ahogy kissé felém hajol. Nem kérek külön engedélyt, átkarolom a vállát, és már csak fél kézzel fogom a kezét. Nekem dől, aztán mosolyogva néz rám, azt kérdezve, félek-e a víztől.
- Nem, attól nem félek... - nézek vissza rá és azon gondolkodom, ugyan ez csak az első randink, de most azonnal meg tudnám csókolni. Közeledek az arca (és a szája) felé, de nem sietem el a mozdulatot. Nem szeretném, ha pofon verne, ha másképp hozza tudtomra, hogy ez elhamarkodott ötlet volt, kevésbé érezném megalázva magam. Inkább esélyt adok rá, hogy ő is közeledjen... vagy távolodjon el.

_________________
Vissza az elejére Go down
Sarah White
Életkor : 25
Foglalkozás : Tanuló, zongorista
Hozzászólások száma : 166

TémanyitásTéma: Re: Mikor éjfél eljő ~ Daryl && Sarah   Szomb. Okt. 17 2015, 23:49

-Áh, ha nemet mondok jön a szájhúzás, meg a morcosság... - Húzom el én is a szám, hogy az nem jó dolog, nem éri meg.
-Tényleg? De aranyos lehet! - Már hogy a kisfia folyton bújja a mesekönyveket, remélem azért ettől még nem zárkózott kisfiú vagy ilyesmi.
-Tényleg? Hoppá, úgy fest én már elfelejtettem... - Mondom kínosan, mert tényleg nem tudom néha, kinek miről fecserészem.
-Ettől igazi a barátság nem? Hogy mindegy ki hogy gondol bizonyos dolgokat a kötelék attól még megmarad. Az öcsémmel mi is totál másképp látunk dolgokat, de ez nem akadály. Ha nem is értjük meg egymást mindig de... ez nem számít. - Mosolygok rá, örülök, hogy van egy igaz barátja!
-Hát csak nem vagyok hamis, de ennyi! - nevetgélek, nem vagyok énekes, a zongora miatt tudok tiszta lenni, de ez nem jelenti azt, hogy énekelni is jól tudnék.
Fagyizunk, majd csak mellém kerül, fogja a kezem és van annyi szerencsém, hogy nem jár egy adag meleg holmival, hogy azzal takarjon be. Átkarol, jól esik az ölelése, olyan megnyugtató a karjaiban lenni valahogy. Próbálom heccelni is, de csak egy kicsit, oldjam a saját feszültségem, mivel izgulok. Olyan közel van!
-Akkor mitől...? - Kérdezem halkan, de nehéz koncentrálni, mivel közelebb hajol és hajol... huh de meleg van! De nem számít, forró minden, a gyomrom bukfencet vet az izgalomtól, de közelebb hajolok én magam is kicsit, lehunyom a szemem. Ha valóban megcsókol puhán viszonzom, nem hittem volna hogy ennyire jól tud esni egy csók. De régen is csókolóztam, meg most vágytam is rá. Megszűnik nekem az idő is, olyan szép ez a pillanat!

_________________
Musik is my life
Vissza az elejére Go down
Daryl Brooke
Városlakó
Életkor : 29
Foglalkozás : étteremtulajdonos
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: Mikor éjfél eljő ~ Daryl && Sarah   Vas. Okt. 18 2015, 19:46

- Ennyi? - kérdem, és huncut mosollyal nézek rá. Ugyan, ennyitől ne legyen már berezelve!
- Az is, majd megismered!- legalábbis remélem, nem feszengek emiatt.
Nevetek, azt hiszem, viccel, hogy elfelejtette, mi mindenről diskuráltunk a shake fölött.
Bólintok. Néha megmagyarázhatatlan, miért vonzódom és ragaszkodom emberekhez, de Lio olyan személy, akitől soha nem válnék meg. Ha nincs is itt, velem van.
- Nem, ez nem igaz. Szép hangod van, biztos énekelni is jól tudsz!- mondom meggyőződéssel.
Félretéve a fagyit és a zárkózottságomat (utóbbit mintha otthon felejtettem volna), engedélyt kérek mellé ülni, és melengetem a kacsóját. Sarah nagyon édes lány. Közeledik is, bátorít is... Átölelem, és nem foglalkozom komolyabban azzal, hogy a víziszonnyal jön, elkapom a feldobott labdát és lecsapom. Közelebb hajolok, és aztán hajol ő is, összeérnek ajkaink. Forró és édes, még érezni rajta az eper ízét. Behunyom a szemem, pedig erős a vágy, hogy közben lássam is. Érdekesen tinis csók, nagyon el sem nyílnak az ajkaink, de ahhoz képest, hogy az első közös csók, eléggé lezsibbasztja a tagjaim.
A vállát nem engedem el, de a kezét elengedem, hogy megsimíthassam az arcát, a haját. Olyan a Hold fényében, mint valami királykisasszony, a fehér ruhája és a szőke haja szinte issza a fényt és ettől úgy tűnik, mintha ő ragyogna, belülről.
- Elvarázsoltál, Sarah White. Szeretnék az udvarlód lenni! Szabad?
Nekem nem ez az este kell, nekem több idő kell. Vele. Ez majdnem olyan érzés, mint először...

_________________
Vissza az elejére Go down
Sarah White
Életkor : 25
Foglalkozás : Tanuló, zongorista
Hozzászólások száma : 166

TémanyitásTéma: Re: Mikor éjfél eljő ~ Daryl && Sarah   Vas. Nov. 01 2015, 16:44

-Hidd el, elég az, hallgatni évekig, hogy nem voltál ott, mi lehetett ennél fontosabb... - Rázom a fejem, hogy nem, nem, köszönöm nem kérek belőle.
-Az jó lenne. - Nincs bajom a kis lurkókkal, ha olyan mint az apukája biztos aranyos. Meg nem tűnik egy égetnivaló rosszcsontnak a alapján, amit mesélt róla az apukája.
-Majd egyszer meghallgatod és eldöntöd. A beszédhang és az énekhang nem ugyanolyan. - Mondom neki kedvesen, mert tényleg csalóka lehet.
Aztán mikor mellém ül elhomályosodik minden, közelebb hajol és érzem a puha, meleg ajkait az enyémen. Egyáltalán nem tolakodó ez a csók, nem tombol, kellemesen átmelenget és megborzongat. És még nyúlkálni sem kezd! Csupán az arcom simogatja, olyan mint nyári szellő, teljesen odaadja magát neki az ember. A szavait félig fogom fel csak, mert olyan mint egy tündérmese az egész.
-Szabad... - Mondom halkan, érezni rajtam, még nem tértem teljesen magamhoz, beszippantott Daryl különös varázsa. Melyik férfi kérdezi meg manapság szabad-e udvarolnia? De komolyan? Olyan mint egy múlt századbeli herceg... hacsak át nem ver, furmányos módon eljátszva, mire vágyom, hogy ő is megkaphassa amit akar. Ah, jelenleg még ez sem zavarna, tiszta bolondság mi?
-Még nem találkoztam ilyen sráccal mint te... Daryl. - Igen, igen, nem olvasta félre senki, eszembe jutott a neve, sőt, meg is jegyeztem. Most már gond nélkül rajzolhatom a Dé-s szívecskéket, mint valami mantra.
-Lassan mennünk kéne haza sajnos... - Nincs sok kedvem, de tény, hogy későre jár. Aludni nem fogok, sőt, az sem kizárt, hogy felhívom Zoeyt, hogy elmondjam a randit (lesz vagy hajnali 4 de hát ez van).

_________________
Musik is my life
Vissza az elejére Go down
Daryl Brooke
Városlakó
Életkor : 29
Foglalkozás : étteremtulajdonos
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: Mikor éjfél eljő ~ Daryl && Sarah   Kedd. Nov. 03 2015, 13:56

- Oké, oké, elhiszem!- nevetek. A családja vagy az ismerősei néhány tagja szörnyen idegesítő lehet. Hál'Istenek mi sosem zsaroltuk egymást ilyesmivel. A család hamar szétesett, a nővérem Európában él, az anyám és az apám az USA két végében.
- Valamikor a nyáron nálam lesz két hétre, akkor majd összehozom, hogy találkozzatok- sajnos, a pontos időpontot nem tudom. Gwen szinte egész évre betáblázta már magát, de hogy Domi mikor lehet az enyém, a szüleitől is függ. És ez a függvénye annak is, mikor megyek Liohoz.
- Oké, bármikor!- bólogatok. Szívesen hallgatom őt énekelni.
Fagyizás után felforrósodik közöttünk a levegő, főleg, miután megcsókoljuk egymást. Kezem-lábam finoman vibrál, és minden vágyam, hogy meghosszabbíthassam ezt a pillanatot.
Remélem, hogy nincs barátja, de hogy értse, nem csak kalandozni akarok vele, megkérdezem, udvarolhatok-e neki. Egyáltalán, akarja-e? Szinte álomittasan felel. Boldoggá tesz a válaszával.
- Én sem olyan lánnyal, mint amilyen te vagy...- simítom meg ismét az arcát, puha puszit adva neki. Szeretném csókolni, még, még, még, de nem lehetek mohó. Ha udvarolok, akkor lovagiasnak kell lenni és visszafogottnak. Hiszen tengernyi időnk van!
- Ó, máris?- kérdem felocsúdva, még órák hosszáig is képes lennék a karjaimba tartani őt, a vízen ringatózva.
De aztán visszaülök a helyemre, megragadom az evezőket, és megnézve a parti fényeket, beigazítom a csónakot a megfelelő irányba. Lassú mozdulatokkal, erőteljesen evezek. Csend van, csak a lapát csobbanása töri meg a csendet, ahogy a vizet metszi. Sarah-t nézem. Olyan gyönyörű!
Sajnos, nem elég nagy a tó. Túl hamar kötünk ki a csónakház mellett.
- Csak maradj, amíg ki nem rögzítem a csónakot, segítek majd kiszállni- kérem tőle, nehogy most a végén boruljon bele a vízbe.
Kikötöm a csónakot és lelakatolom, ahogy a csónakmester mutatta a minap. Eldugom a kulcsot is, ahova mutatta, az egyik meglazult léc alá. Kisegítem aztán Sarah-t, megtámasztva a csónak szélét, meg ne billenjen, ahogy a lány helyet változtat. Ha hagyja, nem engedem el aztán a kezét.
- És most merre? - tanácstalan vagyok, merre induljak, mert nem tudom a címét.

_________________
Vissza az elejére Go down
Sarah White
Életkor : 25
Foglalkozás : Tanuló, zongorista
Hozzászólások száma : 166

TémanyitásTéma: Re: Mikor éjfél eljő ~ Daryl && Sarah   Vas. Nov. 29 2015, 22:59

-Jaj ha csak két hétre, akkor legyél inkább vele jóó sokat. Max egy fagyira átugrom. - Mosolyog, ne törje magát a másik, legyen együtt a fiával, ez a normális ilyenkor.
A csókot követve aztán minden álom szőtte lesz, mint egy könnyed álom, lehet nem is jött el a randira hanem otthon elaludt és most erről álmodik. Végtére is nagyon jó, de akkor nem akar felébredni. Ha meg nem álom, akkor aludni nem mer majd.
Kap egy puszit, elaléltan sóhajt egy aprót az érintésektől, olyan gyöngéd a másik! Semmi kapkodás vagy akarnokság nincs benne, talán ettől van úgy oda, maga sem tudja, de érezhető, hogy ő most egy elvarázsolt hercegnő épp.
-Lassan két óra, kéne... neked is kéne valamit aludnod. - Inti meg finoman, de érezhető, nincs kedve menni, de muszáj.
Mosolyogva elpakol, amit még kell, hogy Daryl kényelmesen evezhessen, közben ábrándosan bámul rá, nem tud nem mosolyogni. Mondhatni végig szemezik az utat, mint két csacska szerelmes.
-Jó, köszönöm! - Ocsúdik fel, mert hát alig voltak a vízen, úgy érzi, pedig ez csalóka hit. Daryl kiköti a csónakot, kisegíti őt, ezért külön hálás. A férfi kezét ő sem adná, inkább belekulcsolja a sajátját.
-Szerintem sétáljunk még kicsit, aztán lassan haza. De mikor érnél rá megint? Elmehetnénk akkor moziba, vagy ebédelni... ami neked jó! - Kérleli, kicsit még maradna, fogná a másik kezét, jól esik neki. Közben meg is tudják beszélni a következő randi(ka)t.
Ha Daryl felajánlja, hogy hazakíséri nem bánja, sőt, Sarah érezteti örülne neki, de a házba nem invitálja be a késői órára hivatkozva.
-Ha nem baj most ne gyere be, szerintem mindenki felkelne a fényre meg a beszélgetésre. De nagyon köszönöm, hogy elkísértél! Igazán jól éreztem magam ma! Ilyen jó randim még nem volt! - Fecsegi ki a saját kis titkát, de egyszerűen nem bírja magában tartani. Ha hagyják, akkor lop egy búcsúcsókot is, mert finom volt az előző és most ő szeretne adni a férfinak. Igaz kissé bátortalan még, izgatott is, de talán elnézik neki.
-Majd hívj Daryl jó? Vagy én hívlak... írd meg hogy hazaértél jó? Ne aggódjak érted... - Magyarázza, be van zsongva, aludni hogy fog, azt nem tudja... majd valahogy erőszakot vesz magán.

//Köszi és bocs a E/3-ért, így jött xD//

_________________
Musik is my life
Vissza az elejére Go down
Daryl Brooke
Városlakó
Életkor : 29
Foglalkozás : étteremtulajdonos
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: Mikor éjfél eljő ~ Daryl && Sarah   Hétf. Nov. 30 2015, 18:11

- Egy fagyira, na persze...- A fiam tisztában van vele, hogy az élet megy tovább. -Ennyivel ő sem érné be.
Nem avatom be Sarah-t, hogy egy ideig a bébiszitter volt a barátnőm; eszembe jut a terhessége is, és annak a lehetősége is, hogy enyém az a gyerek, és hogy ezen is csak összeveszett velem- akkor naponta fagyizunk!- találom ki a megoldást. Valahogy azt kívánom, többet lehessek együtt ezzel a lánnyal.
A csók, mint valami varázslatos köpeny borít be bennünket. Nagykamasznak érzem magam, az izgalom miatt, hogy újra barátnőm van, bár nem vagyok tapasztalatlan, és ennek görcse nem szorongat. Boldoggá tesz a reakciója, olyan finom, visszafogott; megint eszembe jut a szó, milyen szűzies és ez imponál nekem. Azt érzem, gyengéden kell bánnom vele, éppen, ahogy annak idején Gwennel.
- Bírom kevesebbel is, amúgy sem az alvás javára döntenék, ha rólad van szó...- ez nem lehet indok. Alszok, amennyit lehet. De ha nem is panaszkodik, tudom, hogy neki mennie kell.
Eszembe jut egy jelenet a Szerelmünk lapjaiból: amikor sok-sok év után Noah és Allie újra találkoznak, és a fiú csónakázni viszi a lányt. Allie néz úgy Noah-ra hazafelé úton, ahogy Sarah most engem néz. Nevetni volna kedvem, úgy érzem, megnyertem a szép hölgy tetszését, boldog vagyok. Szemezünk, így váltunk követhetetlen eszmecserét: "tetszel" "úgy maradnék veled"... hasonlók, de ne szólni nem szólunk, csak amikor a révhez érünk.
Kisegítem a csónakból, ahogy az biztonságosan ki van rögzítve és le van lakatolva, még a kulcsot is eldugom, aztán már el sem engedem Sarah kezét. Amikor ujjait az enyéim közé fúrja, a számhoz emelem, futó puszit lehelek rá köszönetképpen.
- Induljunk el akkor itt a parkban, a tó körül... Szép itt, nem? - kérdezem, mosolygok rá, hogy még nem akar hazamenni. Szívesen vagyok vele, le sem tagadhatom. Minek alvásra gondolni?
- Amit csak szeretnél... A mozi jövő csütörtökön szóba jöhet, estére megint szabaddá teszem magam. Addig kinézhetnél valamit, rád bízom, mit nézzünk, ha ez neked megfelel.
Gondolkodom az ebéden. Nem stílszerű, hogy magamhoz hívjam. Olyan, mintha beleszorítanám az időmbe, pedig szeretném, hogy érezze, szakítani akarok rá időt, és nem a szabadidőmbe zsúfolom bele.
- Konkrétan az ebédre még nem tudok választ adni, de ígérem, szabaddá teszem magam, csak tudod... a kötelezettségek nem mindig játszanak kezemre. Szoríts nekem és akkor nagyobb esélye van, hogy sikerül!
Számtalan programot szeretnék vele, minél több időt, hogy legyen alkalmam megismerni, és megtudni, az első két találkozó nem csak valami furcsa varázslat hatása-e. A kezét eszemben sincs elengedni, és úgy látszik, neki sincs ellenére ez a fajta kontaktus, mert nem húzódozik.
Telik az idő (mintha rohanna), hazakísérem, és a kapu előtt búcsúzkodunk.
- Nem is reméltem...- mondom arra, hogy nem invitál be, és hozzáteszem gondolatban: még ennyit se. A titkától elkerekedik a szemem, amit a csókja tompít. Rövid és puha csók, másképp búcsúztam volna, ha rajtam múlik, de örülök, hogy ő kezdeményezett. Nevetve nézek rá, olyan most, mint egy bezsongott tinilány. Megígérem neki, hogy írok egy sms-t, ha hazaérek, aztán átölelem még egyszer, megsimítva az arcát.
- Gyönyörű vagy! Köszönöm a szép estét! - nehezemre esik elengedni, elválni tőle, és tanácstalan vagyok, illik-e még megcsókolni, de aztán engedek a vágynak és ha engedi, megcsókolom. Hosszabban, ahogy ő tette az imént, de nem erőszakosan nyújtva.
Megvárom, amíg belibben a házba, mosolyogva intek neki, ha visszanéz, aztán megvárom, hogy felvillanjon egy lámpa valahol a házban, csak utána indulok el. Már felfelé a lépcsőm, saját házunkban írom neki az sms-t: "Hazaértem. Most már aludj! Smile"
A következő, amit teszek, hogy a neve mellé rendelem a gyorstárcsázón az 5-ös számot. Letisztálkodom, aztán behullok az ágyba. Ha nem is hittem, hogy könnyen el tudok aludni, édes álom ragad magával.

_________________
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Mikor éjfél eljő ~ Daryl && Sarah   Today at 11:11

Vissza az elejére Go down
 

Mikor éjfél eljő ~ Daryl && Sarah

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: M'ért ne léphetnél át? :: Lazíts! :: Archívum-