Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Yesterday at 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Stanley Collins
Kedd. Nov. 22 2016, 20:33 by Stanley Collins

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

Top posting users this month
Samuel T. Collins
 
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Reeven Callagher
 
Felix Kaleolani
 
Suzanna Crystal
 
Quentin Collins
 
Dominic Tveit
 
Louis Tagliavini
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Nagy találkozások! ~ Amelia, Joshua, Reeven, Sebastian

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4  Next
SzerzőÜzenet
Amelia Simeon
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : ápolónő
Hozzászólások száma : 1178

TémanyitásTéma: Re: Nagy találkozások! ~ Amelia, Joshua, Reeven, Sebastian   Vas. Júl. 05 2015, 18:17

Jó hangulatban ülünk az asztal mellé, beszélgetések zajlanak, mindenki viccelődik, nevetgélünk. Joshua közvetlen és barátságos, bár elsősorban Reeven és Sebastian tartják szóval. Sem a fényképek, sem a leves miatt nem akadok ki, nincs is okom panaszra, lényegében semmi szokatlan nem történik. Vannak dolgok, amiket meg kell szoknom Sebyvel kapcsolatban, mit eszik meg és hogyan, de ez az együttéléshez szorosan hozzátartozik. Néha mellé nyúlok; probléma akkor sincs belőle. Sebastian örül, ha aktívkodom, és nem különösebben szól bele, mit (ne) főzzek.
Josh a szerepeiről beszél, és arról, hogyan találkoztak Reevennel. A sztori kapcsán az az érzésem, valamit elhallgatnak előlem, de nem bántani akarom őket, amikor azt mondom, sántít egy kicsit a történet, de Reeven bepánikol. Először nem is értem, hogy kerül szóban a hőlégballon, meg a zuhanás, és fel sem fogom, annyira csak az lebeg a szemem előtt, hogy Reeven nincs jól. Ugyan Sebastiantól kér inni, de én ülök hozzá a legközelebb, és olyan gyorsan mozdulok, hogy beelőzöm Sebyt. Nemcsak töltök Reevennek, hanem ahogy a kis házban is, óvatosan a szájához emelem a poharat, úgy itatom.
- Lassan vedd a levegőt... Óvatosan igyál...- nem szeretném, ha félre nyelne. Mi lelte? Igyekszem nyugalmat sugározni, de egy csöppet meg vagyok ijedve.
Közben Sebastian is oda lép, Reeven hátát simogatja, valamit szövegel arról, hogy ő esett le egy háztetőről..., ettől engem ver ki a víz. De nem veszi észre(?), hogy kérdőn nézek rá (nekem ezt sosem mesélte még), mert Reeven fülébe súg halkan. Mi folyik itt? A számba harapok, úgy érzem, ki vagyok rekesztve valamiből, de nem akarom fokozni a feszültséget. Meg lehet ezt beszélni négyszemközt is, és meg is fogjuk... Remélem.
- Reeven, kérlek, semmi baj!- ölelem meg én is. Félek, én mondtam valami rosszat, azzal indult minden. Megsimítom az arcát, a haját, hasonlóképp, ahogy a játékunk közben tettem, mert úgy hiszem, akkor megnyugtatta, talán most is. Talán igaza is van, hogy nem mond el mindent, szörnyen aggódok érte.
Ha megnyugszik, ha már normálisan vesz levegőt, leülök én is a helyemre. Sebastian szavaira elpirulok, mert jól ismer, de nem tudok mit csinálni, aggódok. De miért gondolja, hogy haragszok? Valószínűleg észre sem veszem, mégis ilyen jeleket közvetítek. Ha eddig csöndes voltam, most még inkább tudatosan fogom be a szám. Nem célom, hogy elrontsam a hangulatot. Iszok egy kis bort is. Le kell csúsznia annak a gombócnak, ami a cardiámat szorongatja.

//Hogy ne legyen kilométeres reagom, nem reagáltam le mindent. Ne haragudjatok!//

_________________
Amelia
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1206

TémanyitásTéma: Re: Nagy találkozások! ~ Amelia, Joshua, Reeven, Sebastian   Hétf. Júl. 06 2015, 13:41

Josh közli, hogy jobb vagyok nála, hát...nemtom, ő érzi, vagyis, veszek egy kis levegőt és biztatóan nézek rá.
- Talán rutinosabb, de csak mert négy évig csináltam.
Folyamatosan, abból értem, úgyhogy úgy tűnhet.
- Nem, attól nem, azt szívesen, ha van gitárod Sebastian?
Kacsintok vissza Joshra. Merthogy erre nem készültem. Biccentek, amikor mondja, hogy nem erőltetés, ez biztos gyanús lehet, elvégre nekem sosem kellett a szerepléshez engedély, magamtól akartam. Érzem, hogy kicsit kipirulok. De ezt lehet a borra fogni. Az éneklés jó félelem és dadogás ellen, mekkora nyomorultnak érzem most magam! Érdemes volt így életben maradnom? Nézem a térdem, miközben viszket a szemem és az Atlantisz Gyermekeire gondolok, hogy nekem is el kéne bújnom az alacsony emberek elől. Kár, hogy nekem nincs szerelmem, mint Bobbynak. Egyedül Liához menekülhetnék...
Josh mellém áll szórakozásból, én meg úgy beszélek, mint egy vegetáriánus. A legjobb barát megdicséri a viccem, a humorérzékem még nem vesztettem el.
- Mi sejtjük, hogy az orangutánnak és a vizilónak, ez utóbbi főleg hátsó felének nem lehet túl jó íze
Próbálom felvenni a beszélgetés folyamát és tovább szívatni Sebastiant a jó értelemben, a tenyerem óvatosan ráteszem Josh vállára. A kezem remeg és olyan gyengéd vagyok, hogy talán meg sem érzi, de a geztus megvan.
- Ne állítsd át a sötét oldalra, maradj velem ifjú Skywalker. Igen, őt már beszippantotta a sötét, sznob-elit oldal.
Mesélem kis beleéléssel, persze aztán gyorsan elengedem Josht is és mosolygó szemekkel nézek Sebastianra, remélem nem vette magára. Őt ismerve, eszében sincs, tudja, hogy poén. Lia és ő jól mutatnak, ezzel mindenki egyetért és még a meghallgatás élményeit is elmeséljük, kihúzom magam.
- Josh is gondolkodott azon, hogy majom lesz, jól emlékszem? De hozzá Tarzan sokkal jobban illet. A kismajom csak mellékszerep, de nézz csak rám, nekem kellett volna kapnom.
Kis önirónia, viccelődés, nagyot nézek a szalvétás sztorin. Érdekes lehetett.
- Hú, de jó!
Mondom a szerepre, a meghívásra és a csajra is Joshnak, viszont alattam nagyon is rezeg a léc, csaknem be is szakad, most is, könnyű kizökkenteni. Liának sikerül. Úgy nézek Joshra, mintha ott lett volna a gyilkosságnál, aztán pánikba esem, mintha máris marcangolnának az alacsony emberek, Lia tudja, rájött, látja... Nem is tudom miért keverem bele a hőlégballonos esetet, hárítani akarok, de rosszul csinálom, ahogy a levegővételt is és a hangulat? Mi van, ha elrontom? Jajj ne, összeesek, elhányom magam, vagy sírok, nem mehet tönkre miattam ez a jókedvű kajálásos nap. De a legrosszabb, ha minden abszolút anarchiába fulladna az az lenne, ha Lia, ha Lia megtudná!
- Semmi különös...megmentettek minket...igaz, hogy a vezetőnk...megh....
Becsukom a szemem, kit érdekel, hogy meghalt? Csakhogy azóta a halál átértékelődött nálam. Nem bőghetek, szóval kicsit csukva kell tartanom a szemem. Sebastian hihetetlen, észreveszi, hogy nem tudom megoldani a helyzetet és hablatyol valamit, aminek csak a felét fogom fel. Ez az a baleset lenne, amikor kórházba került és az öccse hívta ki a mentőket? Bólintok, bár az egész nagyon zavaros, itt van Lia is, most már biztos, hogy látja, hogy valami...valami nincs rendben. Elcsesztem. Sebastian jelenléte mégis megnyugtat, hálásan veszem a puszit, nem húzódok el, aztán mikor közelebb hajol:
- Biztos...ugye nem?
Kérdezem el-elcsukló hangon, aztán itat Lia is, igyekszem összeszedni magam. Elkapom Sebastian kezét, megszorítom, de érezheti, hogy nagyon remeg. Nem akarom elengedni. Nem akarom, hogy mindenki velem foglalkozzon, nem ronthatok tovább a helyzeten. Hagyom Liának, hogy itasson, bólogatok és jól esik az érintése, csak halálosan rettegek, ha elveszítem...
- Jól vagyok, ne haragudj...csak lement a vérnyomásom. Ne haragudjatok, nem akarom elrontani a partit.
Kicsit Liához bújok, amikor megölel, de amint visszaáll a légzésem, mert kényszerítem magam, elmegy és akkor Sebastian is biztosan elengedi majd a kezem. Igen, nem lehet örökké fogni... A térdem nézem, nem szabad sírni, minden rendbe jön, senki nem lát rajtam semmi különöset, bárkinek lemehet a vércukor szintje. Vagy vérnyomást mondtam? És az nem ugyan az? Ugye folytatódik a beszélgetés? Lia még nem mondta hogyan ismerte meg Sebastiant... Vajon eszébe jut valakinek megkérdezni? Nekem hallgatnom kell, amíg lejjebb lohad a gombóc a torkomban, muszáj.


//Ja igen, a csiga el van készítve - a netről rendeltem és készen van minden Razz//

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Nagy találkozások! ~ Amelia, Joshua, Reeven, Sebastian   Csüt. Júl. 09 2015, 20:40

Úgy tűnik, egyre felszabadultabbak vagyunk, mert már mindenki mindenkivel társalog. Még Ameliához is van kedves szavam, megerősítve egy elméletet, amit ő mesél a dadogás leküzdéséről. Sebastian azonban elsősorban rám és reevenre, Reeven rám és Sebastianra illetve Sebastianra és Liára kíváncsi. Lia... Fura egy kicsit. Az az érzésem, mintha megfigyelne bennünket: Reevent, Sebastiant, engem. Bár lehet, csak a bűntudat szól belőlem.
- Amikor a nyakamba ugrottál, elgondolkodtam, az apádat játszam-e inkább, vagy Tarzant, de az üvöltést csak így tudtam elsütni- kacsintok Reevenre. Amúgy jó páros voltunk, esküszöm, senki nem nevettette meg a nézőteret, csak mi ketten.
Reevennel remekül kijövünk, nem látszik, hogy kihagytuk volna egy napot is, a humorára fogékony vagyok, még Sebastian "kárára" is nevetek vele, amikor viccelődik. Amúgy Sebastiannal is nevetünk, Reeven is kapható a hülyeségre, és ha nem lenne Lia, a hangulat sem romlana el, mert szerencsétlenül beszól, amitől kissé megfagy a hangulat, és Reeven kisebb pánikrohamot kap.
A sztorit egyáltalán nem értem, csak hogy Lia és Sebastian egyszerre kezdik védelmezni Reevent, aki lassan, de lehiggad. Fura érzés kerít hatalmába, ahogy a jelenetet látom: most először érzek disszharmóniát hármójuk között és nem tudom eldönteni, melyikük az oka... Ahhoz képest, hofy Reeven Liát istenítette előttem, most inkább Sebastianhoz húz jobban, Liától mintha tartana. Miért? Nem értem. Sebastian mindkettőjüknek súg valamit, Reeven a kezébe kapaszkodik, Lia beeegyezően bólint, bár a szeme már nem oyan vidám, mint ennek előtte.
- Reev, nem is mondtam, elmentem abba az edzőterembe, amit említettél- próbálom terelni egy kicsit a figyelmét, hátha ez is segít- nem is rossz. Lejössz megnézni a jövő héten valamikor?


_________________
"Két szerelmes szívnek nincs szüksége szavakra"
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3205

TémanyitásTéma: Re: Nagy találkozások! ~ Amelia, Joshua, Reeven, Sebastian   Csüt. Júl. 09 2015, 22:45

-Van gitárom, nekem ne lenne? - Vigyorgok, örülök hogy Reeve kedvet kapott a végén.
-Mégis honnan veszed? A viziló fara nem csak zsír, jó sok hús van rajta, hidd el, értek hozzá, biztos jó. Főleg a kis zsenge vizilóé... - De pukkadozom, szinte érzem, hogy Lia életem most sápadt le hogy megennék egy kölyök vizilovat.
Aztán szívat a sznobságommal, hát ő akarta! Komoly fejet avanzsálok magamra, némi leereszkedő szemöldökráncolással, elővéve a legbritesebb akcentust, az még a rádióban lévő felolvasásaimat is übereli. A kezem is a hátam mögé teszem, kihúzom magam, kivételesen elhinni hogy brit vagyok. Talán még vagyonos is, ha nemes nem is.
-Elég sekélyes példát méltóztatott felhozni Mr. Callagher, egy sci-fi mű rangon aluli. Ha inkább Dantetól vagy Geothetől idézett volna, mondjuk az ifjú Wether kapcsán, módomban állt volna hitelt adni ifjonti szavainak, de így fájdalmam közölni, Ön modortalan és igazságtalanul szemtelen volt vendéglátójával, aki étellel és kvártéllyal kínálja Önt. - Közlöm kimérten, ridegen, Mr. Darcy elbújhat mögöttem. És nem, nem színészkedem, azaz igen, de apám hasonló kaliberű, ergo nekem EZ nem idegen nagy szívfájdalmamra. Még kicsit maradok így majd féloldalas vigyorom lesz és előjön a franciás akcentusom, jelezve otthonosan vagyok. - Josh....shhhh... ééééén vagyok a... legjobb barátod és őőő nem az apád! - Nevetek fel, jelezve amúgy rohadtul tetszett a példa.
-Hmm, valld be, csak az ingyen banánért fájt rá a fogad! - Nevetek Reevere a gorrilla szerep kapcsán.
-Áh Josh, üvöltöztél? Kitört belőled a 'zállat? - Röhögök, de somolygok is rá, eszembe jut az elemi ösztön, ott akkor volt hangos mikor... hm, ő emlékszik. Lesütöm a szemem, úgy mosolygok, remélem nem hozom zavarba.
Ha ő nem is, de Reeve full zavarba jön, sőt pánikol. Engem meg nem értenek meg, pedig mindenki tudja a szobában miről beszélek, de úgy fest elfelejtették, ejj.
-Tudod drágám... a hegem, az oldalamon. Nem szeretek róla mesélni, de ez ugyan az a történet. - Nézek Ameliára kissé meglepődve, hogy nem tudja, biztos meséltem, csak nem olyan... részletesen. Nem szokásom ugyanis, de ez nem jelenti hogy nem kéne tudnia miről van szó. Ha meg továbbra is furán néz, látszik meglepődöm, én teljesen abban a hitben voltam tudja. De Josh biztos tudja! De vissza is ülök, látom Amelia mennyire félti, nem is értem Reevent, miért nem mondja el neki is. Miért ne szeretne ugyan úgy? Szerintem Amelia nem tudná nem szeretni ezt a srácot, csak rá kell nézni.
Reeven eléggé ki van, simogatom, sutyorog ő is.
-Igen. Nyugodj meg szépen. Vagy agyon puszilgatlak és Amelia féltékeny lesz. - Sutyorgom neki, de félhangosan, ezt mér hallhatja más is és adok neki egy jó cuppanósat, nevetek kicsit, hátha oldódik ő is. A kezét nem engedem, belefűzöm a sajátom, nekem nem fura, bár barátok között nem szokás, tudom. De így legalább biztos lehet, hogy nem engedem. Amíg ő el nem enged, én sem akarom őt. A levest tudom egy kézzel is enni, nincs itt gond.
Azért odasúgok Ameliának is, hogy óvatosan a vádolásokkal, de erre meg érzem rajta hogy feszült lesz. Ahh... nehéz is ez a szerep, mindent és mégis semmit se tudni. Finoman fordítom magam fele az arcát, puhán csókolom meg, hosszabban, franciásan. Nem hiszem hogy Joshua vagy Reeven zavarba jönne, azt sem hogy megharagudnának. Josh ismer annyira, hogy okkal csinálom, Reeve meg... hát őt nem csókolhatom meg nyugtatásképp, nem tudom működne-e.
-Életem... Nincs semmi baj. Hmm? - Mondom neki halkan. Adok még egy rövidebb csókot, mosolygok rá, annyira aggódós, ilyenkor olyan mint én, azt hiszem. De próbálom megnyugtatni, akkor Reeven is nyugodtabb lesz, Josh is. Sőt én is. A feszültség ragadós, én már csak tudom... De törjük meg a csendet... Josh is segít, az edzőteremre nézek kérdőn, hogy edzenek? No fene, de jó is az. Ha Reeven válaszolt, megköszörülöm a torkom.
-Hááát, Joshom, Ameliám, na meg Reeven, neked is szól, hogy fordítóként már nem működöm aktívan, letudtam az elvállalt projekteket és csak S.o.S. fontosságúakat fordítok, ami pár nap és sok pénz, szóval azt nem ártott talonban hagyni. Valamint a rádióban megpályáztam az egyik megüresedett hétvégi műsorvezetői állást, ha megkapom, cserélni fogok. Nem lesz A és B hét, hanem minden hétvégén 10-től 2-ig én leszek műsoron. Ugyanott, az nem változik, de... szerintem jobb lenne, ha kevesebbet is dolgozom ott, de maradnék és csinálhatnám, több időm lesz rátok és a diákjaimra. Mit szóltok? - Kérdezem kicsit félve, ez Reevent annyira nem érinti van ideje szusszanni, meg lekötöm a másik kettőt, reményeim szerint. Főleg Josh tekintetét keresem, hogy érezze, több időm lesz, ne aggódjon, nem lesz hanyagolva!

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Amelia Simeon
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : ápolónő
Hozzászólások száma : 1178

TémanyitásTéma: Re: Nagy találkozások! ~ Amelia, Joshua, Reeven, Sebastian   Pént. Júl. 10 2015, 16:38

Elmosolyodom, amikor megoldás születik, ki mit fog csinálni ebéd után. Unatkozni nem fogunk, az már fix. Reeven bevállalja a gitárt, és ha nem csalódok, Josh fog énekelni. Tetszik az ötlet, és kíváncsi vagyok rá(juk).
Aztán kuncogok, amikor Reeven oltja Sebastiant. Ez az állatkertes szöveg nekem is tetszik, és nem vagyok vele egyedül. Sebastianra villantom a mosolyom.
- Ú, le se tagadhatnád, hogy szereted a húst! Nem lehet, hogy ragadozó voltál előző életedben? - de csak hülyülök. Nem hiszek a lélekvándorlásban.
Tovább röhögök, ahogy oltják egymást, körkörösen.
- Jaj, ne már, a Star wars igenis jó! - mi az, hogy rangon aluli sci-fi? Reevenre nézek, Sebyre, aztán Joshra. Jó látni, hogy Reeven keze Josh vállán nyugszik. Lám, igazam volt, és hamarabb lelt jó barátra, mint gondolta. Ebben az esetben az is szerencsés, hogy ezt a srácot Sebastian is kedveli. Ketten nem tévedhetnek!
- Most már értem, amikor emlegeted az akcentusod...- dőlök jobbra-balra a nevetéstől- Haláli vagy, komolyan!
Sebastian is elengedi magát, Dark Watert utánozza Josh felé fordulva. A könnyem is csorog.
A szerepek kapcsán is megy az oltogatás, Reeven esküszik, jó kismajom lett volna, Josh társául szegődik; el tudom képzelni, hogyan ugorhatott a nyakába Reeven. Sebastian szerint a banán megszerzése volt a cél. Josht is cukkolja, mintha ki akarná csikarni belőle azt a Tarzan üvöltést.
Egy rossz beszólás miatt csúszik el a hangulat. Magamat okolom, én lehettem az oka, valamit túl komolyan vettem, és ... Reevent mindannyian szeretettel vesszük körbe, még Josh is, aki higgadt, kedves, és próbálja elterelni Reeven figyelmét. Jó ötlet, amit tesz, de komoly az edzés?
- Beszéltünk róla, hogy jót tenne neked, de most, hogy túl vagy a fertőzésen, és alig eszel valamit..., nem korai még? A sportoláshoz energia is kell...- nézek körbe hármójukon. Szeretném, ha valaki egyet értene velem. Ha nem eszik semmit, Reeven nem fogja bírni a megerőltetést. Nemhogy erősödni nem fog, csak jobban összeesik, és az önbizalmát is elveszíti. Az sem mellékes, amilyen diskurzus folyik Reeven és Sebastian között. Nem mintha féltékeny lennék (talán egy kicsit mégis), de úgy érzem, többről van szó, mint amit megosztanak velem. Sebastian próbál magyarázkodni, a saját sérülésére emlékeztet.
- Ne haragudj...- mondom neki zavartan- teljesen meg is feledkeztem róla...
Sebastian tovább sutyorog Reevennek, és megint úgy érzem, lemaradtam valamiről. Bár Sebastian nagyon közvetlen tud lenni, Reeven reakciói lepnek meg inkább. Nagyon jól tűri, hogy Seby pátyolgassa. Még a kezét is összefűzi vele, ahogy velem tette. Hogy emiatt vagy hogy ne bántsam Reevent (sose tenném), Sebastian hozzám fordul, szabad kezével az arcomat érinti. Ebben a pillanatban kívülállónak érzem magam. A csókja alatt behunyom a szemem, és ha el is nyílik az ajkam a az ajka alatt, a csókom nem olyan, mint szokott. Hűvös marad, mert Sebastian csókja sem tűnik őszintének.
- Azt hiszem, csak rémeket látok...- súgom vissza halkan, mert nem érzem, hogy most lenne itt az ideje ezt megbeszélni, és a puszijára elmosolyodom, csak hogy megnyugtassam, semmi bajom.
Aztán Sebastian köszörüli a torkát, bejelentést tesz, nem is akármilyet. Letaglóz a hír, hogy hétvégén is dolgozni akar, és elsőre azt sem fogom fel, hogy ezáltal szabadabbak lesznek a hétköznapjai. De hiába keresem a tekintetét, nem engem néz, hanem Josht. Mintha miatta csinálta volna. Elkapom róluk a tekintetem, Reevenre nézek, fogódzót keresek benne. Ennek nem így kellett volna lennie. Miért nem készített fel előre? Tudja, hogy támogatom, bárhogy is dönt, de így olyan..., mintha kihagyott volna belőle.
- Éppen ebédidőben...- suttogom magam elé. Jaj.

_________________
Amelia
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1206

TémanyitásTéma: Re: Nagy találkozások! ~ Amelia, Joshua, Reeven, Sebastian   Pént. Júl. 10 2015, 17:23

Biccentek Sebastiannak, majd előhozhatja, Josh pedig énekel. Igaz, hogy akartam mutatni Liának egy számot, de még nem vagyok biztos benne, hogy menne érzelmi kitörés nélkül. Megcsóválom a fejem Sebastianon, ahogy a viziló seggéről ábrándozik.
- Ízlések és pofonok.
Illetlen megjegyzéseket most nem teszek, de ha nem lenne Lia tutira kapna egy-egy szar zsáneres poént. Viszont hölgy társaságban nem fogom párhuzamba hozni a szebbik nemet a vizilovakkal.
Pislogok, mint aki nem hisz a fülének és még Lia is mellém áll, vetek rá egy nevetős pillantást. Hisz mi már dumáltunk a Star Warsról is.
- Mr Drayton ezzel megjegyzéssel elásta magát nálam. Basszus Sebastian, ezt ne csináld, nagyon élethű.
Meredek rá tetetett rémülettel, aztán immár normálisabb hangon, óvatosabban megkérdezem:
- Tényleg nem szereted?
Örülök, hogy Liát ennyire meg tudja nevettetni, ha lehetséges melegséget érezni, amikor az ember eleve depressziós, megtörténik Lia nevetésétől és a tudattól, hogy ők ketten elégedettek, szeretik egymást, nekik sikerült. Ha lenne kívánságom, akkor is rájuk pazarolnám, úgyhogy átértékelem: az élet mégsem annyira szar.
Joshra pislogok, apámat?
- Úúúú, ha a fejedbe láttam volna, nagyot alakítunk majomapám. Vagy Tarzanmajom ember, szerintem megjelenítettük volna az őskort. Így is, mi megtettünk mindent.
Végülis Tarzan majom és ember is egyszerre. Így is megjelenítettük
- Az semmit nem jelent Mr Drayton, a vérség kötelezi, át kell állnia a sötét oldalra.
Teszem hozzá, mert úgy tűnik Sebastiannak tetszik a poén. Viszont a rezgő léc, amit Lia rám és Joshra ért annyira kizökkent, hogy teljesen magamba zuhanok. Persze, hisz…alattam már összedőlt minden. Sajna ennek látható jelei is lesznek, Lia által is elérhető jelek, pedig próbálok koncentrálni, hogy elmúljon és bebeszélni magamnak, nem venni észre…
Sebastian hazugsága átlátszó, mégis mindenki beveszi, én pedig jövök neki eggyel, megint. Sokkal tartozom már. Bólogatok, eltalálom az öcsikés sztoriról van szó. Először nem is esik le, hogy Sebastian megint milyen közvetlen velem, annyira megszoktam, hogy a sokkos állapotaimban…ott van. Avagy a legborzasztóbban ott volt. Szóval jól viselem a puszit és még kicsit hozzá is dőlök, aztán, amikor hangosan kimondja, megrendülök. Szerencsére azt csak én érzem, hogy felfordul velem a szék, valójában még ülök rajta.
- Jajj inkább jobban leszek
Pusmogom, de ezt most nem érzem viccesnek. Viszont Lia cukros vize segít, a sok folyadék segít, csak majd, ha nem fogok már szédülni tennem kell egy rövid sétát a mosdóban. Josh mond valamit, ráfigyelek, edzőterem, igen, beszélünk róla. Bólintok.
- Persze, miért ne…
Erre érkezik Lia válasza, hogy túl korai. Összeszorítom az ajkaim és kicsit aléltan neki is biccentek, aztán eszembe jut, hogy a két vélemény nem egyezik, úgyhogy ez nem lesz jó.
- Legfeljebb majd összeesek egyszer, kétszer
Közlöm könnyednek szánt hangon, de remeg egy kicsit. Elhallgatok, a haha, vagy hehe már nem fért bele, most csendben kell maradnom egy kis ideig.
Sebastian aztán bejelentést tesz, én még vetek Joshra egy köszönömös pillantást, aztán Sebastian mondja: Ameliám, Joshom és Reeven. Kicsit összerezzenek, ahogy tudatosul, hogy csak a hátsó kerék vagyok, akinek nincs még titulusa. Baromság, hisz nem is lehet… Nem is nekem beszél, úgyhogy van időm azon gondolkodni milyen pocsék nem tarozni sehová. Elengedem a kezét, megtámasztom a homlokom és emlékeztetem magam, hol a helyem. Utolsó névként egy olyan listán, ahová ceruzával írták fel a nevem. Levegőt veszek és próbálom nem irigyelni és főleg nem bőgni miatta. Az olyan lenne, mintha magamat sajnálnám, azt pedig nem engedhetem meg magamnak. Felpillantok, elkapom Lia tekintetét, furcsa, mintha neki is borúsak lennének a gondolatai, pedig Sebastian neki is mondja, hogy több ideje lesz rá. Felállok és átsétálok mellé, vagy közelebb ülök, lényeg, hogy mellé és hogy a mozdulattól elszédülök, de legalább fekete foltokat látok és elfeledkezem a torokkaparásról, ahelyett, hogy arra koncentrálnék, ne bőgjem el magam, arra kezdek, hogy ne ájuljak el. Bár szerintem az kevésbé ciki. Viszont ki kell mennem a mosdóba és a bepisilés az vezetné a slágerlistát az tuti. Úgyhogy az ájulás most nem alkalmas.
- Kivettem az Atlantisz gyermekeit a könyvtárból…Bobby tényleg nagyon bátor.
Hallom a saját szavaim, miközben úgy érzem engem már elkaptak az alacsony emberek és éppen kaparják kifelé a szemfenekem.

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Nagy találkozások! ~ Amelia, Joshua, Reeven, Sebastian   Pént. Júl. 10 2015, 19:14

Érezhetően oldódik a hangulat. Egyre többet nevetünk és egyre hangosabban. Bár Reevent nem ismerem annyira, mint Sebastiant, a humorával semmi probléma nincs, és jól esik mellé állni, hogy cukkolhassam Sebastiant. Valahogy viccesebb lesz az egész. Liát is mulattatja a dolog, egyre felszabadultabban nevetgél. Nagyon bájos, amikor nevet, meg kell hagyni.
- Azt a részt is láttad, amit "karácsonyi különkiadásnak" neveznek?- kérdezem Liát a Star wars kapcsán. Sosem fogom elfelejteni, mennyit röhögtünk rajta Sebastiannal.
Sebastian ismét színészkedik, meglehetősen jól, bár az akcentusa nem tetszik, húzom is a szám, kínosan; ha így beszélne folyton, nem igazán kedvelném a társaságát. Beszarás, borzalmas! Már-már vicces is, jó, hogy Lia nevet, én is inkább nevetek. (És reménykedem, ez a fajta beszédmód humor marad)
A Tarzanos szerepjáték kapcsán Reevennel nevetünk össze. Sokat veszítettek velünk, azt gondolom, az alkohol tehet róla, hogy nem alkalmaztak bennünket, de erről inkább hallgatok. Nem vetne ránk túl jó fényt, hogy beállítva mentünk a meghallgatásra.
- Most komoly, adjam elő, hogy utánzom Tarzant?- nézek Sebastianra, aztán az öregasszonyra gondolok a szomszédban. Ki fogja hívni a zsarukat, mert hiheti, hogy ölnek (nyúznak) valakit.
Eszembe jut, talán előadhatnánk Reevennel a jelenetet, amit akkor, ott alkottunk, de aztán leteszek róla. Még nem vagyunk olyan hangulatban. Pláne nem vagyunk piásak.
Nevetgélek, ahogy mennek a poénok. Fogalmam sincs, melyik oldalra kéne állnom, ha választanom kéne, legyen a kérdés költői vagy komoly.
A kis intermezzo bezavar... Reeven pánikrohamát mindenki igyekszik oldani, hogy mennyire jól..., Nos, vannak kétségeim, és saját trükkel is próbálkozom. Lia ezt is túlaggódja, bár valóban, a vírusfertőzést jelenleg nem kalkuláltam bele. Szegény Reeven, mindkettőnknek próbál megfelelni, de azt ugye, nem lehet. Ebben a kérdésben nem.
- Nézd, nincs benne semmi sürgető; a nővérednek igaza van, kicsit erősödnöd kell, mielőtt belevágunk, én sem örülnék, ha elájulnál!- mondom neki halkan, amikor észreveszem, hogy Sebastian és Lia is pusmognak egymás között. Kicsit mintha sápadtabb lenne a lány, de aztán látom a mosolyát, és el is terelődik róla a figyelmem. Sebastian bejelentése váratlanul ér.
- Szóval még nem biztos, csak megpályáztad?- ah, akkor nem csak elmélet, hogy változtat a beosztásán. Nem először hallom, de ez most konkrétabb, mint amiről eddig beszélgettünk.
Reeven közben közelebb ül Ameliához, nem tudom, melyikük sápadtabb, de a figyelmem Sebastian vonja el.
- Nem fog hiányozni a sok fordítás?- lököm kicsit oldalba. Jobban örülök, hogy felszabadította magát, mint ahogy mutatom. - Ember, arany életed lesz!- Legalábbis ami a hétköznapokat érinti.
- Mikor derül ki, tiéd-e az állás? - kérdezem, és lenne még egy csomó kérdésem, de azokat nem itt, és nem most fogom feltenni. Bár lehetne: Reeven és Lia belemerültek egy beszélgetésbe.
- Mond neked valamit az a név, hogy Suzanna Crystal?- kacsintok rá, mosolyogva, és most én simogatom meg a szakállamat. Amit nem akartam a többiek orrára kötni, arról most felszabadultan beszélhetek.

_________________
"Két szerelmes szívnek nincs szüksége szavakra"
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3205

TémanyitásTéma: Re: Nagy találkozások! ~ Amelia, Joshua, Reeven, Sebastian   Vas. Júl. 12 2015, 20:59

-Csak előző életemben? - Csattintom össze a fogam Ameliának, hogy ragadozónak titulál, de nevetek.
-Ez volt a cél nem? Amúgy szeretem, bár a régieket inkább, de egy sznob mit mondjon? - Nevetek Reevenre, főleg milyen képet vág. De az SW-vel tényleg semmi bajom, ha nem is a kedvencem.
Josh felveti az égetni való Star Wars részt is, de fájdalmas képet vágok, hogy az egy durva film, de nevetek is halkan, mert amúgy vele és "Jack" társaságában jó volt.
-Ideje volt szívem, ideje! - Nevetek, hogy Amelia is nevet.
-Hmmm, akkor mindjárt besötétítek, de nem leverni az értékes holmikat! - Röhögök, nincs is semmi értékes kinn, na meg csak hülyülök. Én meg a sötét oldal... de igazából bármelyikünk és a sötét oldal... na ugye!
-Hááát talán mégse, hangos lennél azt hiszem! - Nevetek Joshon, hogy előadná Tarzant, de az egy hangos alak, attól félek.
A kis pánikjelenet nem sül el valami jól, de menteném a menthetőt, mert csak én tudom mi a baja igazából Reevennek. Nem egyszerű okosnak és tudatlannak lenni egyszerre. Amúgy is pocsékul hazudom, de próbálkozom.
-Rögtön gondoltam! - Nevetek Reeven reakcióján, hogy jobban lesz csak ne puszilgassam.
-Értem... hát ha nem látod az a ronda heget nekem csak jó. - Nézek elnézően Ameliára, mert gondolom nem itt az esze.
-Reeven tudja hol a határ, nem erőlteti meg magát. Amúgy is fokozatosan kell kezdeni az edzést, szerintem jót fog tenni szívem. - Mosolygok Ameliára, szerintem nem edzik halálra magukat, inkább elhülyülik. Nem féltem őket igazából.
-Ejj Reeven, ez nem vicces, a szívbajt hoznád ránk, főleg Joshra. - Elvégre ő lenne vele ott, de mosolygok, hogy nem lesz baj, nyugi.
Ami meglep, az Amelia csókja. Én őszintén csókolom, mert mindig így teszek, de... hamar abbahagyom, hogy érzem ő nem kívánja az enyém. Zavarba is jövök, de próbálom leplezni, mert sosem csókolt ilyen távolságtartóan. Kétlem hogy az teszi látnak... vagy igen? Szégyell? Azt hiszem ezt nem fogom erőltetni sem ma sem máskor.
-Lehet... - Mást nem is mondok neki, lehet én is csak rémeket látok, de inkább terelném a témát. Meg a gondolataim. A kézcsókot már nem veszi olyan hűvösen, de én elbizonytalanodtam.
-Hát... igen, de péntekenként sem kettőig ettünk hanem utána... azt hittem... örülni fogsz, hogy kevesebbet dolgozom... - Mondom Ameliának, de úgy érzem, most semmi sem jó amit csinálok. Mivel bántottam meg? Ő eddig sem morgott hogy sok a munkám, inkább Josh és Reeven, de most mégis úgy érzem, neki a régi állapot volt jó. De akkor alig voltam itthon... vagy... ez jó volt így neki? Újabb zavar, újra próbálom leplezni. Kivételesen jó hogy elengedte Reeven a kezem, érezte volna, hogy megfeszült a fogásom. Inkább eszem, azt hiszem. Valami könyv vagy film a téma, én nem olvastam vagy láttam, szóval nem tudok amúgy sem hozzászólni. De annyira edzett vagyok, hogy ne látszódjon rajtam ha bajom van, hát illedelmesen az ételre koncentrálok, próbálva nem arra gondolni, hogy megbántottam Ameliát. Josh tereli el a figyelmem.
-Aha, nem biztos hogy megkapom, elvégre nincs ilyen jellegű tapasztalatom. Csak ismernek már ott, meg a hallgatók, ennyi. - Válaszolok neki, majd elmosolyodom hogy oldalba bök.
-De, szeretek fordítani. Csak a műfordítást hagytam meg, de az amúgy is inkább hobbi. - Az arany életre mosolyogva csóválom a fejem. - Az egyetem sok időt elvesz, de talán így könnyebb lesz igen. - Valahogy nem tudok már annyira örülni ennek, mert Amelia sem örült neki annyira. De mivel Josh azért jól fogadta, így rá mosolygok azért.
-Hmm, pár hét. Azért meghallgatnak másokat is, meg csak azután megy el a férfi aki eddig volt. - Nem tudom, megkapom-e, van-e esélyem, bár többen is javasolták benn próbáljam meg, szóval ki tudja. Eszek pár falatot, Reeven és Amelia elvannak, megnyugtat a tény, hogy azért van még kedvük beszélgetni, engem Josh talál meg, de cseppet sem bánom, hálásan nézek rá. A kérdése azonban meglep.
-Öhm, igen, a kollégám, grafikát tanít az egyetemen. Fiatal hölgy nagyon, elfoglalt is, hívtam egyszer teázni, de azt mondta rohan, sajnos nem alkalmas. - Nézek rá érdeklődve, vajon miért kérdezi. De vakargatja a szakállát, kacsint.- Tetszik neked? Mi van a szakállra bukik? Honnan ismered? - Vigyorodom el, rögtön elszállt minden gondom, örülnék ha Josh találna valakit, hogy tetszik neki valaki ez nagyon jó! Féltem az előző kudarcok elveszik a kedvét, pedig előtte az élet! Közelebb is hajolok, hogy meséljen!

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Amelia Simeon
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : ápolónő
Hozzászólások száma : 1178

TémanyitásTéma: Re: Nagy találkozások! ~ Amelia, Joshua, Reeven, Sebastian   Kedd. Júl. 14 2015, 13:30

- Bele sem merek gondolni...- húzom az ajkaim mosolyra. Sebastian, a (másik) ragadozó! Nem leszünk sokan egy lakásban? De csak hülyülök, érezni rajtam.
Hülyülünk, egyre oldottabb vagyok, nevetgélek, ahogy beszélgetnek és húzzák egymást.
- Nem, karácsonyi különkiadásra nem emlékszem- válaszolok Joshnak. Igazából nem vagyok SW fanatikus, de  amit leadtak a mozikban, azokat láttam.
Peregnek a beszélgetések, nehéz lenne mindenre reagálni, de nem is tudnék: nem vagyok elég gyors minden témában, úgyhogy csak szórakozom, hogyan beszélgetnek egymás között, olyan sztorikat emlegetve, amikről most hallok először.
Reeven pánikrohama az én hibám, bár nem tudom, mi rosszat mondtam; egyszerűen csak úgy éreztem, elhallgatnak valamit előlem Josh-sal; lehet semmiség volt. Romlik a helyzet, amikor úgy érzem, hasonló a szitu Sabastian esetében is. Reeven az én rokonom, most mégis úgy érzem, én tudok róla a legkevesebbet enneél az asztalnál. Sebastian célozgatásai suták, nem is fogom fel, mire gondol, aztán szégyellem magam, hogy úgy tűnik, nem figyelek kellőképpen rá. De nem akarom a helyzetet rontani, Reeven vagy úgyis a figyelmem középpontjában, mert megnyugtatásra van szüksége.
Az edzés kapcsán mindkét fiú támogat, hogy Reeven nem sietheti el a dolgot, és ez valahol megnyugatat.  Oké, senki sem felelőtlen, én vagyok idegesebb. De mégis, mitől?
Sebastian közeledése is váratlan, a csókja inkább figyelemelterelésnek tűnik, mint őszintének, de magam is tisztában vagyok vele, hogy nem az a fajta ember, aki csak a társaság előtt akarja megjáátszani magát. Próbálom is dióhéjban elmagyarázni neki, de nem tudom, mennyire érti. Erről (ezekről) úgyis beszélni szeretnék majd vele. Hisz nem lehetek nyugodt, amíg nem látok tisztán.
Rossz az időzítés, nem voltam előre beavatva, eddigi feszült idegeimnek nem tesz jót Sebastian bejelentése. Látom, hogy megbántom vele, hogy rosszul reagálom le, de én is megbántva érzem magam. Ah, valami nyomni kezd a mellkasomban. Szerencsére Reeven mellém húzódik, King könyvéről kezd beszélni, és reszketegen nézek rá, mielőtt a vállának dőlnék, rá hajtva a fejem.
- Ugye?- ennyit tudok csak kinyögni, aztán gyorsan egy szalvétát emelek a számhoz, mintha csak azt akarnám megtörölni. Lehunyom a szemem és a légzőgyakorlatra gondolok, számolom a be- és kilégzésem ritmusát, és szeretnék megnyugodni, mert valami... nagyon fáj.
- Bocsánat...- megsimítom Reeven lábát, aztán felállok az asztaltól, és kimegyek a mosdóba, szándékosan nem szaladva, nehogy valaki azt higgye, menekülök.
Magamra csukom az ajtót, és pár másodpercre az ajtónak vetem a hátam. Nyugalmat erőltetek magamra, hangosan lélegzem és lassan, "jól vagyok", ismételgetem, aztán megcélzom a WC-t, és leöblítem, mintha csak a dolgom végeztem volna el az imént. A csap felé hajolva nem csak a kezemet mosom meg, hanem az arcomat is. Víztől csöpögő arcképemmel nézek farkasszemet a tükörben.

_________________
Amelia
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1206

TémanyitásTéma: Re: Nagy találkozások! ~ Amelia, Joshua, Reeven, Sebastian   Szomb. Júl. 18 2015, 12:58

Rábiccentek Sebre.
- A régieket én is jobban. Nagyon élethű voltál.
Mondok csak ennyit, szerintem elég diplomatikus.
- Majd kapcsolunk lámpát
Mondom még Sebastiannak, aztán hagyom, hogy kommunikáljon a többiekkel és jelentéktelennek érezzem magam.
Josh és Sebastian elvannak, hisz legjobb barátok, bármit is jelentsen ez a kifejezés. Persze a jelenetecském után úgy magamba zuhanok, mint egy zsák krumpli. Nem meglepő mostanában, örülök, hogy lábra tudtam állni és elvonszolni magam idáig.
Pillogok Joshra, kicsit kábán, nem is értem, elájulni jó dolog. Imádtam volna, ha akkor megtörténik, eltűnik minden és belezuhanok a megérdemelt sötétségembe.
- Persze, ciki lenne. De aztán, ha gondolod elmehetünk edzeni.
Bár nem tudom, mikor szedem magam össze, sikerül-e egyáltalán.
Biccentek Sebastian felé, hát persze tudom hol a határ, pont én…de Josht szemétség lenne megijeszteni.
- Nem kell az egészből akkora ügyet csinálni, ha el is ájulok, abba bele nem halok, Josh bátor srác, majd rámönt egy pohár vizet.
Kap az említett egy mosolygós szemrágást, aztán rosszul is leszek és gondolataim igen nagy százalékát ez foglalja le. Önző mód sikeresen lemaradok a többiek közti feszültségről, én azt látom, a barátok elvannak, Liával is foglalkozik a párja, hogy aztán magába zuhan a saját hibámnak könyvelem el.
Odatámolygom mellé, minden erőmmel azon vagyok, hogy felviduljon, annak ellenére, hogy a hólyagommal vívok harcot, az ájulással, a sírással, még mindig Lia a legfontosabb, a könyv, amit ő mondott, amiről vártam már, hogy beszéljünk, amikor otthagy olyan, mintha arcon csapott volna. Talán hiába teszek erőfeszítéseket, semmit sem érnek… Talán felesleges eltitkolnom Lia elől, hogy gyilkos vagyok, mert alapból nem kedvel.
Meredek egy kicsit magam elé sápadtan, aztán eszembe jut, hogy valamit még el kéne intéznem mielőtt esetleg lelépek. Talán akármit is teszek elveszítem Liát, pusztán azzal, hogy rosszul vagyok, vagy lehet, hogy a létezésem hibája. Képtelen vagyok másokkal együtt létezni és illúzió volt minden, amit a kóma után próbáltam… erőltetni. Hiába próbálom meg összeszedni magam, lépek át a saját határaimon, az egész valami életfogytiglanig tartó értelmetlen vergődés lesz. Feleslegesen. Már-már azon agyalok el kéne adni a stúdiót, otthagyni az Egyetemet, hogy Bruce Vane legyek.
Felállok és valahogy kibotorkálok Lia után a mosdóig. Nekikoppanton a fejem, ez a kopogás.
Még egyszer.
- Jól vagy?
Miért ne lenne jól? Nem ő van rosszul. Neki van egy tök jó pasija, barátai, tiszta lelke, miért lenne rosszul? Miért hagyott ott, pont az Atlantisz gyermekeinél, amit életem legrosszabb szakaszában, a legmélyebb poklomban miatta vettem ki?

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Nagy találkozások! ~ Amelia, Joshua, Reeven, Sebastian   Szomb. Júl. 18 2015, 14:03

Csalódott fejet vágok, hogy mégsem kell Tarzan mód üvöltenem, de nem vagyok megsértődve. Akkor jó poén volt, most csak hangoskodásnak tűnne. Reevenre pillantok, benne milyen emlékeket idéz, amikor abban a sörözőben "ordítottam".
Számtalan humor és egyéb történés után Reeven esik egy kisebb pánikba, és mindenki a maga módján igyekszik oldani a kialakult feszült helyzetet. Én is próbálkozom, de rosszul sül el, Amelia jobban aggódik Reevenért, mint kellene, azt hiszem. A srác viszont kezd lazulni, hülyeségeket is beszél.
- El tudnálak látni, ha elájulnál, de nem azzal, hogy fellocsollak!- mondom neki, és tudom, közöttünk nem lesz hiba. Talán jobban rajta kell tartani majd a szemem, de ez nem probléma. Amúgy sem ugrunk azonnal a mélyvízbe. Seth pontosan elmondta, miért fontos a fokozatosság, és azóta egy pár dolognak utána is néztem, hogyan kell az edzéseket felépíteni. Nem olyan bonyolult. Fő szempont a fokozatosság!
Belemerülnék ebbe a témába Reevennel, de közben ismét megfagy egy kicsit a lvegeő - azáltal, hogy Sebastian bejelentést tesz. Úgy látszik, elsőre én örülök legjobban, hogy Sebastiannak kevesebb munkája lesz. (És több ideje, haha!)
Mellém húzódik, miközben Reeven és Lia is sutyorgosabb módra váltanak, és az új munkarendjével kapocsolatban beszélgetünk. A helyzet azonban nem olyan rózsás, mint képzeltem, ahogy mondja, az Egyetem eléggé elfoglalja majd ezután is, de a végkövetkeztetésben mégis oda jutunk, hogy több ideje marad. (S mindez bizonytalan, hisz még meg sem kapta az állást)
Suzyra teszek célzást, és azonnal felcsillana szeme, még az bús ábrázatára is némi mosoly derül.
- Lassabban, lassabban...- csitítom kicsit, látom, ráharapott a csalira, én meg jót derülök rajta- Véletlenül futottunk össze, de azóta találkozgatunk... - Kezdem óvatosan a témát, mert tudom, mennyire szeretné, ha végre lenne barátnőm.

//Ha szabad javasolnom: váljunk kicsit ketté: játszhatna együtt a két Seb-Josh, és párhuzamosan Lia-Reeven egy pár reag idejére. Lehet? Smile Aztán újra "közösülünk" Very Happy//

_________________
"Két szerelmes szívnek nincs szüksége szavakra"
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3205

TémanyitásTéma: Re: Nagy találkozások! ~ Amelia, Joshua, Reeven, Sebastian   Szomb. Júl. 18 2015, 15:01

//Felőlem mehet, én nagyjából úgy is írtam akkor, aztán ha közösülni nem is fogunk de újra egyesülni... áh erre nincs jó szó XDDDD Sorrendet tartsuk? Sztem majd helyrerakjuk ha majd kell, nem? Írjatok véleményt.//

-Josh... ne kísérd a sorsot, megrontod a nőm... - Kacagok fel hogy itt a holyday speciallal "molesztálja" Ameliat nekem.
Az ebéd számomra aztán megint félresiklik, mint Henry esetében. Próbálom menteni, de egyrészt pocsékul hazudok, másrészt zavarba is jövök, hogy nem értik miről beszélek a hegem kapcsán, pedig... azt hittem mindenkinek világos lesz erre tessék. Az edzés jó ötlet Josh részéről, próbálom Ameliat nyugtatni, hogy Reevenek nem lesz baja, ő maga is vigyáz, plusz ott van Josh is, ugyan. Aztán jön a félresikeredett csók és inkább elteszem magam későbbre. Úgy érzem hogy omlik a magabiztosságom kártyavára. Sosem kezeltem jól ezeket a helyzeteket, Henryvel sem, de ő legalább... kiakadt rám, a képembe vágta hogy mi baja, de... ez a csendes távolságtartás rosszabb, azt hiszem. Ezt csak tetőzi hogy nem úgy reagál Amelia a rádiós és fordítós változásokra mint gondoltam. Azt hittem örülni fog, hogy többet leszek vele, erre nehezményezi hogy nem leszek itthon ebédre... Nem is értem. Reeve is csendes, úgy fest inkább Ameliára vágyik, de ez nem le meg, elvégre tudom mennyire szereti. Csendesen eszem, azaz ennék, de Josh szóval tart, hálásan nézek rá. Reeve Ameliával beszélget, de Amelia kimegy a mosdóba közbe. Nem fura, megesik hogy ki kell menni, ha kell akkor kell. Már leküzdöttem a rossz érzésemet ha valaki valami közben kimegy a mosdóba, nem mindenki Henry, ostobaság is ilyenekre gondolnom, mindig túlaggódom. Phoenix is sokszor a fejemhez vágta, hogy kiakasztó tudok lenni. Lehet igaza van, szóval inkább arra koncentrálok, hogy tetszik a koleginám Joshnak, mi fene!
-Persze, persze, valahol el kell kezdeni! De hol ha nem itt, hogy találkozgattok! Csinos lány, mosolygós is, a diákok is szeretik... legalábbis mosolyogva beszélnek róla.. - Nevetek halkan mert hallottam már hogy lökött a csaj, de ezt rólam is mondták már, mikor tanítok, szóval abszolút nem negatívum a szememben, szerintem Joshéban sem. -Szóval... tetszik? - A lényeg ez, tetszik e neki vagy csak barátkozik. Nem mindegy ám!

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Amelia Simeon
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : ápolónő
Hozzászólások száma : 1178

TémanyitásTéma: Re: Nagy találkozások! ~ Amelia, Joshua, Reeven, Sebastian   Hétf. Júl. 20 2015, 02:02

Ha ingadozik is egy kicsit a hangulat, inkább jó irányba tolódik, mint rosszba, míg valamit el nem rontok, Reeven nem esik pánikba, Sebastian pedig bejelentést nem tesz. Menet közben Joshra mosolygok, hogy nem egy pohár vízzel akarná nyakon önteni Reevent, ha netán elájulna. De a történteket nem lehet visszacsinálni, kirekesztettnek és valahogy idegennek érzem magam, és egy pillanatra eluralkodik rajtam a pánik, hogy abba a hibába esek, mint Lioval: ha kérdezek, csak eltaszítom magamtól Reevent, el Sebastiant.
Reeven jön a közelembe, és én vigaszt keresve bújok hozzá közelebb, de nem tudom kiűzni a gondolatokat a fejemből, hogy ő is titkolózik előttem, és hogy ne törjek össze az asztalnál, inkább kimegyek a mosdóba. Vissza kell fojtani a sírást, ez semmiség, hülye vagyok, rémeket látok!!!! Alig jut el a tudatomig, hogy kivette a könyvet, amiről beszéltem neki...
Alig vagyok bent néhány perce (legalábbis nekem nem tűnik többnek), amikor koppanást hallok az ajtón. Megmerevedek, törölköző után kapok, abba temetem az arcom, amikor ismétlődik a koppanás, aztán Reeven erőtlen hangja. "Jól vagy?"
A tükörbe nézek, csak a szemem csillan másképp, egyébként nincs nyoma, hogy sírtam volna, hogy leizzadtam, lesápadtam... A hideg víz (és a légzőgyakorlat) csodákra képes! Az ajtóhoz lépek, kinyitom.
- Gyere...!- nyúlok a kezéért, és behúzom, majd amikor az ajtó becsukódik, átölelem a nyakát- Kérlek, ölelj magadhoz egy kicsit!- súgom a fülébe és becsukom a szemem, hogy ne lássam ezt a fürdőszobát.
Szükségem van most erre az ölelésre, és úgy érzem, a lagjobb, hogy ő jött utánam. Egyáltalán, utánam jött? Bár lehet, hogy ő sem ússza meg a kérdéseim nélkül. Úgy feszítenek!

_________________
Amelia
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1206

TémanyitásTéma: Re: Nagy találkozások! ~ Amelia, Joshua, Reeven, Sebastian   Hétf. Júl. 20 2015, 13:16

// Szerintem, amíg nem közösülünk nem feltétlen kell tartani o.o //

Kacsintok Joshra, nem tudom hogyan kell ilyenkor ellátni, de ő biztos képben van. Liával foglalkozom inkább, aki...észrevett valamit. Hiába mondta Sebastian, hogy nem, azért szomorú, mi másért lenne?
Nagyon kész vagyok, de odaülök mellé, nehezen viselem, hogy rossz érzések gyötrik miattam. Bár amikor otthagy, saját magamat sajnálom egy kicsit. Oké, nem tudja nekem ez mekkora erőfeszítés most, elhiszem, hogy elrontottam a kedvét, de...
Utánamegyek. Egyrészt majd becsinálok, másrészt akkor is ezt tenném, ha nem. Még ebben a borzasztó állapotban is. Hozzá vagyok szokva, hogy belülről üvöltsek, most is mennie kell. S ha már üvöltés belülről hányás, sírás is megy. A pisilést nemtom hogy oldom meg.
A mosdó ajtaján kopogtatom a fejem, feszültséget vezet le és jól esik, hogy fáj. Idióta voltam, rosszul lélegeztem és észrevették. Mi lehet még ez? Asztma? Allergia? Lia rá fog jönni, az egészségügyben dolgozik... Összeszorul a szívem, kicsit megszorítom a pólót a mellkasomon. Nyílik az ajtó, megjelenik Lia, de nincs a legjobb paszban. Sebastian nem mondhatta el, egyszerűen...nem tehette! Feszülten lépek be, a szívem olyan hangosan ver, hogy hallani. Nyelek, amikor azt mondja öleljem meg, de nem kell kétszer mondani. Hirtelen lendülettel, erősen szorítom magamhoz és szorítom közben a szemem, össze a szám. Levegőt most nem veszek, majd. Most csak a pillanat van, hogy Lia mégsem utál. Egyelőre...
- Ne haragudj
Nyögöm elhaló hangon.
- Csak...fel akartalak vidítani az Atlantisszal én...mostanában nem vagyok jól, de elmúlik.
Fogalmam sincs hogy tudok beszélni, de kipréselem, bőgés nélkül. Nagyon figyelek közben arra, hogy be ne pisiljek, szerintem ezért van, hogy nem történik baj. A koncentráció. Nem ronthatom el a pillanatot, nem akarom, hogy azt higgye csak wc-re jöttem.

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Nagy találkozások! ~ Amelia, Joshua, Reeven, Sebastian   Hétf. Júl. 20 2015, 15:53

Nem mondhatnám, hogy képben vagyok, mi miért történik, de láthatóan először Amelia bántódik meg, majd Sebastian. Utóbbi vigasztalásához jól értek, be is vállalom, magamra terelem a figyelmét, szóval tartom, és bevetem a nagy trükköt is, amikor a szemem sarkában észlelem, hogy Amelia és Reeven is megtalálták egymást. Éppen csak megemlítem Suzy nevét, amikor Amelia feláll az asztaltól, és kimegy a mosdóba, de Sebastian nem furcsálja a dolgot, így én se. Sebastian arcára mindjárt mosoly kúszik, és úgy hiszem, nem kell hosszú ecsetelésbe kezdenem, hogy lefessem Suzyt neki. Ismeri (legalábbis emlékszik rá)
- Aha, szimpatikus lány, bár meg kell hagyni, minta több lenne neki egy kerékkel, mindig pörög!- mondom nevetgélve, közben pedig jó érzés tölt el, hogy beszélhetek róla. Aztán sóhajtok egy nagyot, úgy folytatom.
- Az az érzésem, őt láttam akkor este, amikor nyertem a casinóban, emlékszel? - Sebastian másnap volt nálam, bár arra nem emlékszem, az ismeretlen lány szóba került-e. Talán nem, mert... Volt más téma, amit meg kellett beszélni... és aztán elfelejtettem.
- A hét elején akartam hozzád beszaladni, csak úgy, meghívni egy fagyira, vagy valami..., de orrba vágott az ajtóval... és...- az orrnyergemhez kapok, úgy nevetek. Mára ez az egész nagyon viccesnek tűnik, de akkor nem volt kellemes élmény- ellátott. Még a női mosdóba is becipelt, valaki ránk is nyitott, amikor levette rólam a pólót...- hadarok, hogy elmesélhessek mindent, mielőtt Amelia visszatér. De hova lett Reeven? Bakker, észre sem vettem, hogy ő is kiment.
- Te..., ezek együtt pisilnek?- kacsintok Sebastianra.

_________________
"Két szerelmes szívnek nincs szüksége szavakra"
Vissza az elejére Go down
Amelia Simeon
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : ápolónő
Hozzászólások száma : 1178

TémanyitásTéma: Re: Nagy találkozások! ~ Amelia, Joshua, Reeven, Sebastian   Hétf. Júl. 20 2015, 16:12

Össze kellene szednem magam, de nem nagyon megy. Légzőgyakorlat, hideg víz, önszuggesszió... Reeven hangja. Reeven! Szinte berántom az ajtón, és azonnal a nyakába borulok, annyira szükségem van most az ölelésére. Első pillanatban mintha ledermedne, de aztán szorosan ölel vissza, így állunk, lélegzet-visszafojtva, mindketten.
- Jaj, ne... én hibáztam...Inkább te ne haragudj!- kérem tőle, és bármennyire nem akartam bőgni, most mégis elsírom magam.
- Nagyon cuki vagy, hogy kivetted...- törölgetem a szemem és próbálok mosolyogni. Nem baj, hogy témát terel, Kingről most (még) könnyebb beszélni, mint a félelmeimről. Aztán kapcsolok, és most én merevedek le.
- Ezt... hogy... ??- Nem tudom folytatni, annyi minden jut eszembe egyszerre: eleve, amin az utóbbi hetekben ment át, a hosszú kóma után, aztán a vírusfertőzés, és az a fura sztori Josh-sal, meg a hőlégbalonnal. Azt hiszem, engem is kiborítana, ha csak fele ennyi dologgal kellene egyszerre szembenéznem.
Szemben állok vele, az egyik kezem a kezébe csúszott, azt szorongatom (vagy ő az enyém, mindegy), a másikkal az arcához nyúlok, hogy megsimítsam a sápadt arcát.
- Láttam, hogy sápadtabb vagy, de betudtam a vírusnak. Úgy örültem, amikor mondtad, hogy el tudsz jönni! És olyan figyelmes vagy, hogy Sebastianra is gondoltál ezzel a sok tengeri herkentyűvel, lekötelezted, ebben biztos lehetsz!- hadarom, szétszórtam; észre sem véve, hogy gyorsabban beszélek, mint szoktam. Még jó, hogy a gondolataimat nem hallja senki, azok még sebesebbek, még sötétebbek.

_________________
Amelia
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3205

TémanyitásTéma: Re: Nagy találkozások! ~ Amelia, Joshua, Reeven, Sebastian   Hétf. Júl. 20 2015, 18:56

-Jobb mintha kevesebb! - Nevetek, hogy Suzannának több kereke lenne mint kéne.
-Öhm... dereng valami. Gondolod ő volt? Nem is gondoltam hogy játszik... - Őszintén meglep, mert nem tűnt egy hazárdőr alkatnak a csaj. De ha lehetek őszinte nem tudom beszélt-e nekem csajokról, akkor egész khm, más dolgok foglaltak le, így ha mondta is nincs az eszemben, de megbántani sem akarom hogy nem figyeltem. (Nem emlékszem én sem, kicsit füllentünk max xD)
Aztán csak lesek, hogy... öö... érdekesen kezdődik.
-Egy ilyen invitálásnak nehéz ellenállni, igazad van. Mi lett volna ha a fogad veri ki, minimum megkéred a kezét! - Húzom de nevetek, mert ez kész. Beverik az orrát ez meg randit kér... bár csinos lány a kolléga, gondolom úgy volt vele ennyi kárpótlás kijár neki. Fejlődik!
-Levette a pólód... Joshom, mióta nyomod ilyen gyorsítva a randit, hmm? - Nézek rá pajzánabbul, gondolom másért vették le róla a pólót, nem a szex miatt, de muszáj szívatnom, muszáj. Belső kényszer, kisördög, nem tudom. Én annyira figyelek Joshra, hogy Reeven nekem sem tűnik fel, abban sem vagyok biztos a mosdóba mentek, elvégre valami könyvről beszélgettek, lehet most adja oda, párat azért áthozott a Drága a költözéskor.
-Kik? - Pislogok mert a randinál lemaradtam. Aztán mikor az üres székekre néz jövök rá. -Jah, szerintem a hálóba mentek valami könyvről beszélgettek. Meg a hálóban van a gitár is. Amúgy... ki tudja. Attól hogy én szégyellős vagyok más nem feltétlen az. - Vonok vállat mosolyogva, már ő is észrevehette, sosem pisiltem úgy hogy ő is benn volt, vagy megkértem menjen ki vagy benn maradtam még. (Ha fordítptt eset van az nem zavar.)
-Szóóóval randi... elvitt az ügyeletre vagy mi? Nincs is annál romantikusabb! - Vigyorgok, de suttyomban nézegetem az orrát ám, hogy jól van-e. Innen úgy fest nem tört el.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Nagy találkozások! ~ Amelia, Joshua, Reeven, Sebastian   Hétf. Júl. 20 2015, 23:17

- De még mennyivel jobb!- adok igazat Sebastiannak. Nem nagyon tudom titkolni (és nem is akarom), hogy szimpatikus nekem Suzy. De ahogy látja, nem követ(t)em el ugyanazt a hibát, amit korábban, és nem csak hogy óvatosabban fogalmazok, de tiszta fejjel is gondolkodom, nem úgy, mint egy esetlen kamasz.
- Ú, apám, ha láttad a szemeit..., azokat nem könnyű összetéveszteni akárkiével, nem igaz? - Szó se róla, aznap este a casinoban megigéztek azok a szemek, és nem is láttam mást belőle. Mindaddig, amíg ... nem történt közöttünk az a kis baleset.
- Nem, amúgy nem játszik, a terepet mérte fel, inkább rajzolni akart, egy barátját kísérte el akkor este. De megígérte, hogy eljön velem, és múzsám lesz, én meg az övé... vagy nem is tudom... Le akar rajzolni, miközben játszom, oh!-szerintem ez nagyon vicces, éppen most vágok is egy meglepett fejet. Azóta már más is hívott modellkedni, de Felixet most hagyjuk...
//Nem, azt hiszem, nem beszéltünk róla, mert más kötött le... //
Mesélem neki, hogy találkoztunk először, igazán, a balesetet az ajtóval, de Sebastian elvicceli.
- Jaj, ne hülyülj már, én komolyan beszélek!- Na tessék. A végén kiderül, hogy egy követ fúj Eleevel.
- Azt hiszem, nem értettél, barátom. Téged akartalak fagyizni hívni, csak közben ... volt ez a baleset, és vérzett az orrom, ő meg teljesen szívére vette a dolgot, és lelkiismereti kérdést csinált belőle, hogy velem maradjon, amíg jobban nem leszek.
Részletezem jobban. Elsőre lehet, kissé... zilált lehetett a sztori.
- Ah, a lényeg, hogy összekenődött a pólóm, a kezem, az arcom, a zsepi nem volt elég, hogy rendbe szedjem magam (vagy ő engem, hahaha), és bevitt a mosdóba, hogy megmoshassam a kezem, az arcom. Közben meg kimost a pólómat is. Már normálisan láttam is, szóval... Ekkor ismertem fel benne azt a lányt , aki szerencsét hozott nekem akkor este, és emiatt ajánlottam fel neki, hogy elviszem kajálni... - nem teszem hozzá, hogy milyen gyakorisággal, őrültnek nézne!
- Már akkor meghívtam egy pizzára, és kint ettük meg a gyepen, a suli előtt, míg száradt a póló, és ... Eszméletlen, mennyit beszél, de ... őrületes, mennyire nyitott és kedves!
Lia és Reeven eltűnését gyorsan megbeszéljük, s mert Sebastian válasza megnyugtató, nem is foglalkozom tovább a témával, visszatérek Suzyra. Olyan jó beszélni róla valakinek!
- Eszembe se jutott az ügyelet, szakszerű ellátást kaptam, s lám, te se vetted észre, hogy valaha baja lett volna az orromnak!- nevetek. Szerencsére, nem ért komolyabb sérülés. - Amúgy is... egyre inkább felcsigázott ez a lány...- mosolygok. Eszembe se lett volna akkor és ott véget vetni a "találkozónknak".

_________________
"Két szerelmes szívnek nincs szüksége szavakra"
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3205

TémanyitásTéma: Re: Nagy találkozások! ~ Amelia, Joshua, Reeven, Sebastian   Kedd. Júl. 21 2015, 00:07

-Őőőőő, nos a tieeed valóban nem téveszteném össze senkiével, Suzyét bevallom nem néztem. - Kuncogok kicsit, mert mókás hogy ennyire oda van. Örülök, hogy örül!
-Tényleg? De ő számítógépen rajzol nem? Mondjuk biztos tud papíron is, igaz! - Nevetek.- Hmm, nagyon romantische barátom, szóóóval meg akar örökíteni magának, engedéllyel bámulni téged és minden porcikád órákig... Nem is értem őt... - Somolygok, nekem sem okozna gondot, bár én rajzolni nem tudok. De ha megkérném Josht, szerintem nekem csak úgy is megengedné. Hehe, protekció.
-Jól van na, de érted... betöri az orrod... te meg randira hívod? Bár jó taktika, nem mert nemet mondani, az is biztos! Kissé tartózkodónak tűnt nekem. - Na igen, velem az volt, de az én orrom nem is verte be szerencsére!
-Remélem nem békülős szexet akart, bár az kétségtelen nagyon jó szokott lenni, de nem pont így! - Vigyorgok. - Rendes tőle, de lett is volna hozzá egy két szavam ha csak úgy ott hagy hogy vérzik az orrod... ugye tudod? - Mosolygok rá, mert igenis alap hogy ápolgassa a barátom!
-Jól tetted. Egy kaja az jó. Utána eldöntheti hogy a legközelebb is áll-e. Remélem tényleg szerencsét hoz neked az a csaj... - Ja de jó lenne! Joshra már ráférne egy kis plusz boldogság! Gyanús lenne ha megkérdezném van-e pasija... ó, ennél cselesebb vagyok, kiszedem én belőle!
Aztán csak somolygok tovább.
-Hmmm... úgy érzem komolyan tetszik neked a csajszi... - Elvégre áradozik nekem róla, legszívesebben összekócolnám mindkettejük haját, hogy hajrá, csak így tovább.
-Amelia ellátott volna. Legalábbis ezután keresheted őt. De inkább ne így kelljen, jó? - Kérlelem, nem szeretném ha baja esne. -És mik a további tervek? Mozi? Vidámpark? Állatkert? Strand? Hmm? - Ha már ennyire érdekli gondolom nem csak pizzázni akarja elhívni. Remélem...

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Nagy találkozások! ~ Amelia, Joshua, Reeven, Sebastian   Kedd. Júl. 21 2015, 00:42

- Ugyan, az enyém... !- legyintek. Akkor még nem nézte meg Suzy szemeit. (Ezt Seb is megerősíti. )-Még én is ceruzát ragadtam, hogy megörökítsem, pedig béna vagyok!- Á, ezzel nem tud kizökkenteni. Majd rájön, csak nézze meg jobban!- Hiába nevetsz!- de elnevetem én is. Ellazulok a széken, sóhajtok egyet.
- Azt tanítja..., de ahogy elmesélte, szeret rajzolni, szeretne majd egy önálló kiállítást is, ha jól emlékszem, galériát is, hogy mások képeit is kiállíthassa. Nagyon önzetlen lány, tetszeni fog neked!- óvatosan felmérem Sebastiant. Most is örülök, hogy becsajozott.
Emlékszem, hogy Suzy milyen véleményt alkotott róla, de biztos vagyok benne, csak azért, mert még nem ismeri, és idegen neki Sebastian stílusa. Pedig... Na, majd meglátjuk!
- Ó, te... - nyelvet nyújtok Sebastianra, amikor somolyogva közli, Suzy miért akar megörökíteni. Jól érzem mögüle a bókot. Milyen jó, hogy most magunk vagyunk!
- Nem azért hívtam el, mert betörte az orrom...- nyomatékosítom újra. Hát tényleg nem érti? Vagy csak szórakozik, mint szokott? Aztán bólogatok- Meglehet, először csak nem mert nemet mondani...- nevetek, mert szerintem éhes volt, de ezt nem kötöm Sebastian orrára. Hol lenne akkor a romantika, amit máris körénk épít?
- Ugyan, Sebastian, ne ábrándíts már ki!- csapok egy kicsit a vállára. Békülős szex? Ez nem azok között szokás, akik között volt már kapcsolat, csak veszekedtek? Más tekintetben sem illene rá a dolog, de ez csak megérzés.
- Ugyan, az is tökéletes lett volna, ha elrángat orvoshoz. Nem volt kötelessége, hogy ápoljon, így is lekésett valami találkozót miattam...- jut eszembe váratlanul.
Bólogatok, hogy igen, a kajálás jó ötlet volt. De a slusszpoént még nem mondtam el neki, és továbbra is csak csigázom. Sebastian pedig csak somolyog, mint aki többet sejt, mint amennyit tud. (Naná, hogy megindul a fantáziája!)
- Hm...., igen, tetszik- válaszolom- Azóta már többször is találkoztunk. És igen, vannak terveink...- a számba harapok, fel sem tudom sorolni, mennyi. - Csupa ártatlan dolog, érted... És tudod, mi a legjobb? Jövő hétvégén eljön velem Santa Barbarára.... Rákászunk egy kicsit és kagylókat gyűjtünk, mert azt mondta, szereti...
Lehet, hogy hülye vagyok, de komolyan veszem, hogy "nem hajtok rá", nehogy elriadjon tőlem. Nagyon kedves lány, egyre jobban kedvelem, a logikáját is egyre jobban követem..., bár néha lemaradok. És akkor sem nevet ki, ha visszakérdezek. Általánosságban mindenen nevetünk, és ez éppúgy jót tesz nekem, mint amikor Sebastiannal hülyéskedünk. El tudok lazulni mellette. Önmagam lehetek. Azt hiszem..., ez nagyon fontos dolog.

_________________
"Két szerelmes szívnek nincs szüksége szavakra"
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3205

TémanyitásTéma: Re: Nagy találkozások! ~ Amelia, Joshua, Reeven, Sebastian   Kedd. Júl. 21 2015, 21:53

-A tied hát! - Nevetek, hát milyen kék szeme van már! Az én sár barnám sehol sincs...- Komoly? Nem az számít, a szándék a lényeg. Szerintem megtanít szemet rajzolni, rajztanár vagy mi! - Nevetek, mert szép is lenne a múzsától kitanulni a praktikákat!
-Oh, önzetlen? Galériát szeretne, értem, értem. - Olyan széles a vigyorom, félek elreped az arcom. De csak nem, fogjuk rá hogy gumiból van.
Aztán csak nevetek hogy nyelvet ölt, pedig hát nekem van igazam! Én is elnézegetem a barátnőim... azaz partnereim és elnézegettem őket... most már csak Ameliát nézegetem! Esetleg Josht, de hát az megint más.
-Reméltem, mert új lenne hogy a harcias csajok a zsánereid! - Nevetek, ú de durva lenne! Mindig is valami finom lánykát képzeltem mellé... mint Amelia, mondjuk. De őt nem adom!
-Szerintem amúgy is igent mondott volna. - Legalábbis remélem, de mindegy, megtette, ahogy elnézem nem bánta, nekem több sem kell. A békeszexen csak röhögök, főleg hogy csapkod érte, pedig mekkora lenne már! Allegrából ki is nézném... már nem azt hogy így kér bocsánatot, ő nem szokott, csak hogy így engesztelteti ki magát.
-Hát de nem hagyunk ott vérző embereket! - Hüledezem ne vicceljen már. Igenis alap volt hogy vele maradt.
-Tudtam! - Diadalittas vigyor terül el a képemen, mert tényleg tetszik neki, bár nem volt nehéz kitalálni, valljuk be.
-Miért kéne hogy bűnözése essetek. Ablakot betörni nem olyan izgi! - Ugratom, nem bírom ki, de érezni örülök az ő örömének. Aztán közli elmennek Santa Barbarába. Eszembe jut a legutóbbi randija, kicsit arcomra fagy a mosoly, de gyorsan elhessegetem. -Lepd meg valami nyaklánccal akkor. Vannak klassz kagylós medálok. Odaadhatnád neki a tengerparton. - Nem, nem vagyok romantikus lelkületű, csak szeretem a hangulatos ajándékokat, jó? A kettő nem ugyan az.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Nagy találkozások! ~ Amelia, Joshua, Reeven, Sebastian   Szer. Júl. 22 2015, 08:44

Oké, tisztában vagyok vele, hogy nekem sincsen átlagos szemszínem, na de Suzyé... Az mégiscsak más!!!
- Most mát nem olyan életbevágó..., akár naponta nézegethetem az eredetit!- szólom el magam. Az élethű rajz azért lett volna "fontos", mert... még nem tudtam kié. S mert nem akartam elfelejteni.
Biztosan hadarok (bár nem veszem észre magamon), Sebastian egyre szélesebb mosollyal bólogat és ismétel meg szavakat, amiket tőlem hallott. A bókja miatt nyelvet öltök, de igazából jól esik a feltételezése, hogy szívesen nézegetne engem egy lány (is).
- Nem hiszem, hogy a harciasság kizáró tényező lenne, de lényegében igazad van- mosolyodom el Sebastian szavain. Azaz szimpatikusabb számomra egy olyan beállítódás, amivel nem kell nap mint nap megküzdeni.
Elmesélem, hogyan találkoztunk, és miként került sor az első ebédünkre.
- Meglehet. Éhes volt, reggel evett utoljára, ez meg már kora délután volt, három körül- még mindig nem látom be, hogy nem bűntudatból mondott igent. Akkor legalábbis. Más kérdés, hogy én éppen előtte kajáltam, mégis bekebeleztem még egy fél pizzát.
- Hát ha ott hagy, kénytelen lettél volna te segíteni, máshoz nem igazán tudtam volna szaladni hirtelen...- ugratom egy kicsit, mert hiába mesélem, Suzy milyen készséges volt, nem csak a kötelességét teljesítette, Sebastian ebben semmi rendkívülit nem lát.
- Sebastian...- túláradó lelkesedését fékeznem kell, nem akarom, hogy többet gondoljon, mint ami van- Nem..., mi nem járunk... Szimplán találkozgatunk, ismerkedünk- mondom akadozva. Biztos vagyok benne, hogy nem kell felhívnom a figyelmét, milyen pofára eséseim voltak. Jelentem, tanultam a hibáimból, behúztam az agyaraimat.
- Santa Barbara sem romantikus randi, csak... Beszélgettünk mindenféléről, és érdeklődést mutatott ..- magamban elmosolyodok- lényegében minden iránt, és innen az ötlet - Magabiztosabban folytatom- Egy nyugis hétvége... Csónakázunk, rákászunk, kagylót gyűjtünk, jókat eszünk, napozunk, ilyesmi...
A nyaklánc lehet jó ötlet és ha Suzynak megtetszik valami, nincs az az Isten, ami megállítana, hogy ne szerezzem meg neki, de...
- Nem gondolod, hogy abból úgy érezné, rá akarok nyomulni? - no persze, bennem a félsz, hogy elrontom a kezdődő barátságunkat.

_________________
"Két szerelmes szívnek nincs szüksége szavakra"
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3205

TémanyitásTéma: Re: Nagy találkozások! ~ Amelia, Joshua, Reeven, Sebastian   Szer. Júl. 22 2015, 19:11

-Áh szóval titokban meglesed mi? – Hülyülök, gondolom hogy nem, bizonyára ha akar, akkor összefuthatna vele amikor csak akar.
Hadar, lelkes, teljesen oda van, vak lennék nem észrevenné (még én is), emiatt pedig én is sokkal jobb kedvű leszek, feledem minden jelenlegi aggodalmam.
-Nálad nem sok minden kizáró tény, de naaaa, azért jobb így nem? – Nevetek, mert elnézném ahogy egy nagyon harcias csaj neveli.
-Akkor minden szempontból ellenállhatatlan ajánlatot tettél neki! – Vigyorgok, a lényeg hogy igent mondott a másik és elment vele.
-Haaah… amúgy igen, előredöntöm a fejed és simogatom a buksid, veszek neked csokit… - Nem érzem magam szakértőnek a témában, bár tény, kétszer már eltört az enyém, azért sem olyan egyenes mint volt. Bár igyekeztem rendesen összerakni azért.
-Joshua… - Vigyorgok és kotyogok bele hogy a nevemen szólít. – Jóóó, tudom, csak randizgattok, de engedd már meg nekem ezt a kis örömöt, ne légy ünneprontó! Különben is ha járnátok tudnék róla, az iskolai légkör nagyon pletykás… - Nevetek kicsit, bár szerintem rólam inkább az terjed az ötösért nálam be lehet vágódni természetben is és hasonlók, pedig nem igaz. Most az hogy egy két diákkal van közös forró éjszakás múltam, hát na.
-Különben is ez jó dolog, ne jöjjél zavarba. Ha nem lennél neki szimpatikus, nem találkozgatna veled. Elég egyenesnek tűnt nekem. – Vonok vállat. Az más kérdés hogy fogalmam sincs igazából csak az antipatikusságom miatt koptatott le a múltkor, hehe.
-Figyelj, ez tök jó. Logikusan végiggondolva, ha tudja hogy ott nőttél fel, akkor azért az ottani életed is érdekli nem? Mármint… a minimum hogy nem riad vissza ha nosztalgiázni támad kedved! – Mosolygok, nekem ez lenne a logikus, mert amúgy… vagy nem gondolt volna bele Suzanna hova is megy? Vagy csak nem izgatja… ehm… maradjunk az én verziómnál!
-Jól hangzik, szerintem tetszeni fog neki. Na majd én is elviszlek lassan, épp itt lesz az ideje, igaz… mi napozni nem fogunk! – Nevetek kicsit, Alaszka nem a legmelegebb ilyenkor sem.
-Attól függ milyen szöveggel adod oda. Adtam én is csak úgy ajándékot már lánynak, mert a tárgyról ő jutott eszembe rögtön és nem bírtam otthagyni. Ha azt mondod, emléknek szeretnéd adni, mert ez amolyan mininyaralás, meg örülsz hogy eljött veled és nem kellett egyedül hazalátogatnod, akkor szerintem az nem félreérthető. Meg nem micsoda hű de nagy dolgot adsz neki. Legalábbis ne olyat adj… Egy ajándék nem feltétlenül nyomulós dolog szerintem. De ha úgy érzed félreértené ami kényelmetlenséget okozna, inkább hívd meg egy fagyira. – Mosolygok rá, semmi esetre se szeretném ha valami balul sülne el.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1206

TémanyitásTéma: Re: Nagy találkozások! ~ Amelia, Joshua, Reeven, Sebastian   Csüt. Júl. 23 2015, 16:56

Nyílik az ajtó, átölelem Liát, bár még mindig nem értem mi a baj, azért meg vagyok rémülve, miattam, és…ennyire látszik?
Most én vagyok a védelmező, az erős, a biztos pont, nem gondolhatok arra, hogy nekem is szükségem lenne rá, szorosan vonom magamhoz, megsimogatom a haját, puszit nyomok rá. Reszketek, de ez ebben a jelenlegi helyzetben nem csoda.
- Sss, semmi baj, minden rendben van
Mantrázom, mint valami nyugi kazetta hangfelvétele.
- Öhm, ha ez a cuki nem buzisan rózsaszínt jelent, akkor kösz.
Nekem erről a szóról valamiért mindig a tütü ugrik be. Simogatom, keresek zsebkendőt a zsebeimben, ha kicsit gyűrött is, tiszta, papírból, átnyújtom neki. Megfogja a kezem, megreszketek, olyasmit mondok amiben nem vagyok biztos – jó ötlet-e
Összerezzenek, amikor megsimítja az arcom, becsukom a szemem. Én vagyok az erős, megvédem, Lia védelmezője vagyok, erős.
Mondogatom magamban, hátha elhiszem. Mosolyogni nem tudok, nem megy, de a szemem kinyitom és hála szorgalmas koncentrációmnak, nem könnyes.
- Semmi baj, minden rendben van. Kedvelem Sebastiant, beszéltem vele, igazad volt, minden rendben, semmi baj, semmi baj.
Valami nincs rendben.
- Minden rendben, semmi baj
Mintha ezt már mondtam volna?


_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Amelia Simeon
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : ápolónő
Hozzászólások száma : 1178

TémanyitásTéma: Re: Nagy találkozások! ~ Amelia, Joshua, Reeven, Sebastian   Pént. Júl. 24 2015, 00:55

Reeven ölelésébe menekülök. Önző módon szükségem van arra az érzésre, ami közöttünk kialakult, amit az öleléssel ki tudunk fejezni, még ha szavakkal nem is mindig megy. Megtapasztaltam ezt azon a hétvégén, amit együtt töltöttünk. Sokat jelent nekem az a két nap, mert közel kerültünk egymáshoz. Már nem csak vérségi kötelék köt minket össze...
Simogat és megpuszil, én meg lecukizom, holott tudom, nem igazán szereti. Most is szóvá teszi.
- Csöppet sem rózsaszín- kuncogom el, és szipákolok. Hogy lehet az egyik pillanatban sírni, a másikban nevetni?
Nyújt egy zsepit, elveszem és megtörlöm vele a szemem meg az orrom, de fél kézzel nem engedem el őt sem. Próbálok magamhoz térni, megérteni, miért is kérünk egymástól folyamatosan bocsánatot, miért hallom azt, hogy : "nincs semmi baj". Nem tudok hinni ennek a három szónak. Mind a három negatív csengésű. Erről nem Reeven tehet...
Kinggel indít (a kedvenc témáim egyike), és boldoggá tesz, hogy érdekli, ami engem érdekel (én még mindig nem fogtam hozzá a sci-fi-hez), de annál sokkal jobban, a hogyléte, s ő akarva-akaratlan elszólja magát. Azonnal ugrik King, és én anyatigris szerepbe avanzsálódok. Szörnyű bűntudatom van, hogy nem figyeltem jobban Reevenre, de azt hittem, helyesen járok el, ha nem pátsolgatom túlzottan. Most viszont már bánom.
- Igen- mondom óvatosan- azt észrevettem, hogy megváltozott a véleményed róla..., bár nem tudom, mikor... Nem beszéltetek róla: se te, se ő...- fogalmazok óvatosan, beszélek halkan, mert az korántsem lenne jó, ha azt hinné, a féltékenység szól belőlem. Őszintén örülök és nagy megkönnyebbülés számomra azt látni, hogy akiket szeretek, azok nincsenek haragban egymással. (Eképpen viszonyulok Joshuához is. Sebastian vajon nem nyugodtabb így?)
- De ha közöttetek rendben van minden... akkor mégis mi bánt téged? - simogatom tovább az arcát, haját. Istenem, úgy megremeg időnként, mintha össze akarna csuklani. Szétnézek, ülőalkalmatosságot keresve, de kád nincs, csak a WC. Lehajtom a fedelét, és Reevent abba az irányba terelem.
- Nem érzed jól magad? Ülj le...- lehapom a kéztörlőt a helyéről, és az egyik sarkát benedvesítem. Ha hagyja, megtörlöm vele a homlokát, tarkóját. Bár tudnám, mi jár most a fejében!

_________________
Amelia
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Nagy találkozások! ~ Amelia, Joshua, Reeven, Sebastian   Today at 07:46

Vissza az elejére Go down
 

Nagy találkozások! ~ Amelia, Joshua, Reeven, Sebastian

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 4 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4  Next

 Similar topics

-
» Ragyogás (Sebastian és Joshua)
» Secrets - Zin & Amelia
» Nem láttál semmit! ~ Christian és Sebastian
» Ma éjjel bízd rám magad!- Lia és Sebastian
» Ha már a véletlen így hozta.... Eleonor és Joshua

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: Lakások, házak, otthonok :: Archívum-