Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Yesterday at 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Stanley Collins
Kedd. Nov. 22 2016, 20:33 by Stanley Collins

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

Top posting users this month
Samuel T. Collins
 
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Reeven Callagher
 
Felix Kaleolani
 
Suzanna Crystal
 
Quentin Collins
 
Dominic Tveit
 
Louis Tagliavini
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Tengerparti frissítő ~ Maxie és Lizzy

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Elizabeth Clark
Filmművészet
Életkor : 24
Foglalkozás : Tanuló, Pincérnő
Hozzászólások száma : 483

TémanyitásTéma: Tengerparti frissítő ~ Maxie és Lizzy   Szomb. Jún. 06 2015, 00:06

Ma eléggé felcsesztek odabenn, és nem, nem a gyerekre haragszom hogy leöntött a turmix-szal, hát gyerek, csak hát az apja pikáns megjegyzése már kiakasztó volt... A pincérnők sorsa már csak ilyen, még egy kávézóban is. Szóval kell a nyugi, valami relax, így írtam kedvenc filmklubbos ismerősömnek, Maxnak, hogy nincs-e kedve lazulni a parton némi sörrel. 8-kor végzem, még hazamegyek lepakolni, de 9 fele a szokott helyünkön összefuthatnánk.
Ha igent kapok, kicsit jobb színben látom az estém, otthon gyorsan le is fürdök, felkapok egy fehér sortot és egy fekete spagettipántos felsőt, szandált, szólok Reevennek, hogy a parton leszek Max-szal és majd jövök egyszer csak, de halk leszek, ha aludna. Reeven jó szobatárs, korrekt, alkuképes és jó fej. Lio még hiányzik néha, de Reevent egyre jobban kedvelem, azt hiszem.
Na de beugrok a boltba, veszek sört Maxnak (már tudom milyet szeret, erről már kifaggattam) meg magamnak is, szigorúan világosat és nem ízeset, azoktól kiver a víz. Lónyálak.
Örülök hogy így este fele már hűvösebb van, lassan lemegy a nap is, szóval tiszta idilli lesz, csak el kapjon minket valami csillogó vámpír. Le is huppanok a homokba és várom hogy megjöjjön, kicsit hamarabb ideértem, mert nem volt sor a boltban.
-Szia Max! Kápráztass el vidám és eseménydús napod elregélésével! - Vigyorgok rá, ha megjött, nyomok is a kezébe egy (még) hideg sört.

_________________

...és Isten megteremté
a férfit.
Aztán támadt
egy jobb ötlete!
Vissza az elejére Go down
Maximilian Carruthers
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 39

TémanyitásTéma: Re: Tengerparti frissítő ~ Maxie és Lizzy   Szomb. Jún. 06 2015, 14:34

Hazafelé tartok az utolsó órámról és azon agyalok, hogy mivel is kellene elütni az estét. Álljak neki már most megírni a beadandó dolgozatot a jövő heti szemináriumra? Daráljam le a The Killing második évadát végre? Vagy fogjam meg a gitárt és menjek ki a közeli parkba, hátha megtalál az ihlet és sikerül végre valamit alkotni? Az is lehet, hogy nekiülök az egyik Palahniuk könyvnek. A tanuláson kívül mindegyikhez lenne kedvem, de igazából nem érzem egyiknél sem azt a késztetést, na, igen, ő a tökéletes esti program. A telefon zökkent ki végül a gondolkodásból, egyszer csak megáll a szám kellős közepén és rezgéssel próbálja meg a tudtomra adni, hogy foglalkozzak vele is. Először nem is foglalkozok vele, gondolom megint egy hülye játékértesítő az, nem szoktam én olyan sok embernek hiányozni, hogy telón próbáljanak meg elérni. Aztán csak győz a kíváncsiság. Előhalászom a zsebemből a készüléket és el kell ismernem, hogy a megérzésem most cserben hagyott, ugyanis egy üzenet vár Lizzytől, hogy van-e kedvem egy kis parti lazuláshoz. Végül is, miért ne. Talán ő az egyetlen olyan személy, akivel nem csak felületes beszélgetéseket szoktam lefolytatni, ráadásul legalább néha kirángat a komfortzónámból. Kap egy rövid, tömör ott leszek választ. Az esti program-dilemma azt hiszem megoldódott.
Nem viszem túlzásba a készülődést. A borotválkozással nem foglalkozom, alig pár napos borosta, a mai estére még simán jó lesz. Magamra kapom a legfelső cuccokat a szekrényből, egy sima szürke pólót, egy térdgatyát, beleugrok a sportcipőmbe és már indulásra kész is vagyok. Egy gyors ellenőrzés, hogy minden fontos cucc, teló, pénztárca, bérlet és egyebek megvannak-e, majd sietős léptekkel a legközelebbi megállóhoz indulok. Ha mázlim van simán odaérek időben.
Nagyjából időben érkezem, most az az egy-két perc nem igazán számít. Elég könnyen kiszúrom a lányt és felé veszem az irányt. – Szia! – Leülök mellé a homokba és elveszem a felém nyújtott sört is. – Kösz. Még hideg. Király. – Nincs rosszabb a meleg sörnél. Vagyis van. A meleg, már nem szénsavas sör. Pfuj. – Na nézzük. Benn voltam az órákon, ott csak a szokásos történt. A könyvtárban kénytelen voltam beszélgetni az egyik szaktársammal, aki totál sötét. Sajnos nem találkoztam hobbitokkal, egy darab troll se jött velem szemben, a csillámpóni pedig még mindig nem létezik. Egyszóval dögunalmas napom volt. – Hoppá. Már egy percnél többet beszélek magamtól. Fejlődőképes egyed vagyok, meglepő. – Most te jössz. Ennél csak tartalmasabb napod lehetett. – Felnyitom a sört, felé tartom, ha gondolja akkor koccintunk. Miközben a válaszát hallgatom, belekortyolok. Ilyen melegben nincs is jobb egy hideg sörnél.
Vissza az elejére Go down
Elizabeth Clark
Filmművészet
Életkor : 24
Foglalkozás : Tanuló, Pincérnő
Hozzászólások száma : 483

TémanyitásTéma: Re: Tengerparti frissítő ~ Maxie és Lizzy   Szomb. Jún. 06 2015, 15:55

Szeretem Maxban hogy tömör. Semmi rizsa, csak egy gyors ott leszek, nekem több sem kell, elpárolog a dühöm (egy része). Már lesz értelme az estének is. Nem mintha Reevennel nem lenne, de nincs is mostanában sokat itthon, azaz otthon van. Elkészülök otthon hamar, már megyek is, az az egy két perc nem a világ, számomra pontosan jött. Úgy is mindig kb időpontot adok meg, mert hajszálpontosan érkezni luxus ebben a rohanó városban és világban.
-Nem, majd meleget hozok te lökött! - Nevetek, nem szúrnám ki valami pisimeleg löttyel a szemét, ha már eljött.
Szerencsére szófogadó egyén, rögtön mesél, én mosolyogva hallgatom.
-Hmmm... az átkozott szürke hétköznapok, ezért mondom mozdulj ki. És minek állsz le a sötétekkel beszélgetni? Így sem könnyű rávenni téged ha morcos vagy, és akkor még el is veszik a kedved! Ne mondd meg a nevét, jobb ha nem tudom, lenne pár kéretlen szavam hozzá... - Vigyorgok, hülyülök, nem annyira szótlan ő, csak feleslegesen nem beszél bölcs mód. Meg nem bántom én az embereket, bár azért egy egyetemen elvárnám hogy ne csökkent IQ-val mászkáljanak emberek. Persze az is elvárható lenne hogy kedvesebb legyek, de... azt ki kell érdemelni, az élet kegyetlen. Na de tényleg csak vicceltem, tudja ő is, bár azt is hogy megmondom amit gondolok, nem szoktam szégyenlősködni.
-A suli nekem is megvolt, írtam egy ZH-t, de a tanár tökre nem azt kérdezte amit leadott és felhúztam magam rajta. Nem akarok jegyet rontani, még a végén más kapja az ösztöndíjam, pedig már lassan én is kifutok a kényelmes állambácsi eltart helyzetből. Aztán a kávézóban leöntött egy kisgyerek és az apja megjegyezte segít vetkőznöm és mosakodnom, nem jó így ragadni... csak azért nem vágtam pofán, mert a három éves kisfia nem érette volna... bár ki tudja lehet nem az övé, nem is érdekel... hah. Nem tudok túllépni azon hogy némely pasik mennyire pofátlanok. - Ecsetelem neki, de mivel ő messze nem ilyen, szerintem megért. - Azon kívül örültem, hogy ráérsz, mostanában kicsit elhanyagoltalak, tudom, csak a sok ZH-tól fúria leszek, gondoltam megkímélem az idegeid. - Vigyorgok rá.
-Amúgy gitározgatsz még? Teh, voltam otthon, elhoztam a sajátomat, ha gondolod és lesz kedved majd játszhatnánk valamit. Nem vagyok valami nagy szám, de csak úgy improvizálgatni, tudod, ellenni. Igaz kijöttem a gyakorlatból, de szerintem nem vagyok reménytelen. Mit szólsz? - Mosolygok rá, iszogatom a söröm, szeretem ahogy játszik, főleg mert úgy gondolom van tehetsége hozzá. Nekem tényleg csak hobbi, de nem hiszem hogy zavarná.

_________________

...és Isten megteremté
a férfit.
Aztán támadt
egy jobb ötlete!
Vissza az elejére Go down
Maximilian Carruthers
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 39

TémanyitásTéma: Re: Tengerparti frissítő ~ Maxie és Lizzy   Vas. Jún. 07 2015, 14:51

- Kiszoktam, jó? – Suli, bolt, könyvtár, park. Nem elég? Sosem voltam hardcore partiarc, attól tartok nem is fogok soha az lenni, nem mintha bánnám. A szociális tevékenységek nagy részét nem nekem találták ki. – Nem én kezdeményeztem. Ő támadott le. – Csak a szokásosat akarta. Vizsgák, jegyzet. Tudok-e valamit. Meg megkérdezett egy rakat olyan dolgot, amivel simán képben lenne, ha az órára nem csak azért járna be, hogy feltöltse a telefonját. – Nagyon jól tudod, hogy mennyire emberszerető vagyok. – Itt azért egy kicsit elmosolyodom. Való igaz, nincs nekem semmi bajom az emberiséggel, csak hagyjanak engem békén. Én nem zaklatom őket, ők nem zavarnak engem. Mindenki jól jár. Elleszek én egymagam néhány macskával valami öregek otthonában, ha úgy alakul, hogy így öregszem meg. Sok változás nem lenne a mostani életemhez képest. Ja de. Nincs macskám. – Nem árulom el. Államtitok. – Lehet, jobban is jár az illető, ha nem szabadítom rá Lizzy-t.
Tartalmasabb napja volt, mint nekem, de hát ez várható is volt. Kicsit jobban benne van az ilyen közösségi dolgokba, feltehetőleg neki az órára járás se merül ki abban, hogy bemegy, leül, csendben van, jegyzetel, aztán ha vége, akkor egy szó nélkül kijön. – Szívás. – Csupán ennyit fűzök hozzá a mai napjához. Mindez tökéletesen kifejezi a véleményemet, nem kell túlzásokba esni. Igaz, ha valaki, aki még a new york-i időkből ismer, látna a lány társaságában és azt is észrevenné, hogy mennyit beszélek néha, akkor el sem hinné, hogy ugyanazt a Max-et látja maga előtt. – Jó, hogy végre össze tudtunk futni, kész felüdülés a társaságod. – Nem tudom miért szimpatikusabb a többi élőlénynél, bár már az is épp elég, hogy értelmes és nem azzal próbálkozik a szabadidejében, hogy csak azért is kifordítson magamból. Vagy mindezt olyan jól csinálja, hogy fel sem tűnik? – Igazán kedves tőled, hogy gondolsz az idegrendszeremre. Értékelem. – Nem tartom magam labilis idegrendszerűnek, de az óvatosság sosem árt.
- Néha előkerül. – Főleg mikor nincs kedvem semmiféle sulival kapcsolatos dolgot csinálni. Illetve attól függetlenül, hogy eljöttem Huntingtonból, azért az ottani srácok néha zaklatnak, ha megakadtak a dalírási műveletben. Szívesen elpepecselek egy-egy dalkezdeménnyel, azon kevés dolgok közé tartozik, amiben tényleg örömöm lelem, és ha arról van szó akár órákat is képes lennék beszélni róla. – Szólj majd, hogy mikor van néhány felesleges órád. Ha gondolod, segítek felfrissíteni a tudásod, vagy mutathatok néhány új dolgot is. -  Elhiszem neki, hogy nem reménytelen eset, egy kis gyakorlással pedig könnyen előjönnek a régebbi ismeretek is. Egy kis örömzenélés pedig sosem árt, és hátha ott kap el az ihlet. – Hogy állsz az írással? Sikerült mostanság írni pár sort, vagy minden ihletet elvitt a fránya zh időszak?
Vissza az elejére Go down
Elizabeth Clark
Filmművészet
Életkor : 24
Foglalkozás : Tanuló, Pincérnő
Hozzászólások száma : 483

TémanyitásTéma: Re: Tengerparti frissítő ~ Maxie és Lizzy   Vas. Jún. 07 2015, 17:28

-A bolt és a szemét kivitele nem számít kimozdulásnak drágám. - Vigyorgok, húzom kicsit az agyát. Velem azért el szokott jönni mindenfele, magától mondjuk nem tudom mennyire lelkes.
-Meg is lepődtem volna ha nem így lett volna. - Kuncogok, engem is leszoktak, de nekem kell is a jó jegy ha már ösztöndíjjal vettek fel. Igaz már nehezebb volt kikérni, nem is kapom meg végig, de már gyűjtök rá. De Maxban ezt is szeretem, hogy használja a fejét és nem csak arra hogy lefejelje a focilabdát vagy valaki aki belé köt. - Óóó én nagyon tudom, annyira mint én. - Na jó, én talán kicsit nagyobb bizalommal fordulok feléjük mint ő, de a legtöbben belegázolnak a személyes terembe, ok nélkül hozzáméregetnek, amitől a falnak megyek és kerülném őket, ha hagynák.
-Bölcs döntés Maximilian. - Bólogatok, tetszik a neve, bár mondani nem szoktam neki, inkább csak vigyorgok, hogy megkímélte valaki habcsókos álmát.
-Igen, velősen megfogalmaztad, az egy szavakban kifejezős játékok koronázatlan királya lennél. - Vigyorgok, nem bántom őt, csak heccelem. Tudja ha végig így beszélne se zavarna. Feltéve ha azok az egy szavak nem csak ahák és a-a-k lennének. Az nem túl informatív.
-Detto. - Mosolygok rá, mert amikor ilyen kedves dolgokat benyög elhiszem neki. De én is szeretek vele lenni, elvégre nincsenek felém elvárásai, nyugodt és rendes, kreatív. Szeretem a kreatív embereket.
-Én már csak ilyen kedves vagyok. - Gonosz mosoly, mert nem a kedves jelzőt aggatnám magamra, noha ha valakit kedvelek, mint őt is, akkor tényleg próbálok az lenni. Bár lelkizésben és vigasztalásban nem én vagyok a főnyeremény, ezt is tudom.
Bólogatok, hogy azért nem tette teljesen félre a hangszert, azt még nem tudtam kitapasztalni nála mi mennyi ideig köti le, bár a gitárra azt mondanám fix pont az életében. Max tévedek.
-Ú, az nagyon szuper lenne, én eléggé berozsdásodtam, pedig nagyon szerettem ellenni vele. Igazából szerintem jövőhéten meg is ejthetnénk, mert letudtam a zh-kat, kevés vizsgám van, és ennyi kikapcsolódás kell. - Igen igen, néha már érzem, hogy nem töltődnek fel az elemeim rendesen. Lui főleg Nanával van, Lip hol ráér hol nem, mint a mesében, Archie sokat dolgozik, alig érem el, Markot egész sűrűn el tudom csípni mondjuk de vele sem lógok napi rendszerességgel, Reeven meg valahogy olyan... passzív. De nem úgy tűnt beszélne róla, én pedig senkit sem faggatok, nem szokásom. Szóval Maxiet sem szeretném folyton zaklatni, de az hogy egyedül megnézek egy filmet nem olyan, írni meg sokszor nincs ihletem (a gitár meg csak egy hete van nálam). - Persze csak ha nem teher neked, hogy pesztrálj engem. - Teszem hozzá, mert nem mindenki szeret hasonló dolgokat csinálni és nem akarom hogy unatkozzon.
-Áh... - Legyintek, bosszant is a dolog. - Ahhoz az kéne hogy nyugisan kiüljek egy nap és békén legyek hagyva. De kicsit sok mindennel van tele a fejem, meg most hajtok a suliban, szóval szerintem nyárra marad. Erőltetni sem szeretem, úgy olyan semmilyen lesz, márpedig én a nem semmilyent is hatszor átírom. - Tudja hogy maximalista vagyok, egyáltalán nem vagyok megelégedve egy-egy félkész ötletemmel, de mutogatni sem szoktam az írásaim ebből kifolyólag.
-Amúgy belőled tök jó karakter lenne. Higgadt, megfontolt, céltudatos és csak akkor szólalsz meg mikor kell és akkor is hasznosan. Szerintem mindenki kedvence lennél. - Mosolygok rá, de most nincs gúny a szavaimban. Tényleg kedvelem, és ha karakter lenne egy könyvben, szerintem mindenki pozitívan nyilatkozna róla. Nem főszereplő alkat, de nem is kell mindenkinek annak lennie. Én sem vagyok az. Persze tudja, hogy ismerősöket nem írok a könyvembe, mindenki kitalált benne, ahogy a szituációk is.
-És van valami terved a nyárra? Hamarosan itt van. Valami ereszd el a hajam medencés parti a haverokkal? - Vigyorgok rá, ez lenne az utolsó amit kinéznék belőle. Na ez így nem igaz, maradjunk annyiban nincs a lista élén a dolog.  

_________________

...és Isten megteremté
a férfit.
Aztán támadt
egy jobb ötlete!
Vissza az elejére Go down
Maximilian Carruthers
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 39

TémanyitásTéma: Re: Tengerparti frissítő ~ Maxie és Lizzy   Hétf. Jún. 15 2015, 23:27

- Örülök. Megmentettem egy idiótát a rá váró világvégétől. Csodás. – Hangomon túljátszott komolyság érződhet, mintha máris megbántam volna, hogy nem dobom fel az illetőt. Akármilyen hihetetlenül is hangozhat, néha megpróbálkozok a viccelődéssel is. Vagy az iróniával vagy bármi más olyan kommunikációs kifejezési eszköz használatával, ami kicsivel többet kifejez az egyszavas válaszoknál vagy a tőmondatoknál. Fura. Még nekem is. Komolyan.
Megvonom a vállam és elmosolyodom egy kicsit közben. – Vitathatatlan. De legalább soha senki nem unja magát halálra a monológjaim közben.  – Csak tarkón vágna egy péklapáttal mérgében, amiért megint csak három szóban esetleg kicsivel többen foglaltam össze a véleményem. De most miért beszéljek valamiért félórát, ha össze lehet foglalni mondjuk két mondatban is? Felesleges időpocsékolás. Informatív, rövid, tömör, lényegre törő. Nem értem mi itt a probléma?! Na jó, de. Sosem voltam az a túlságosan kommunikatív fajta, tessék ilyennek elfogadni, aztán ha a sors is úgy hozza, akkor talán el lehet jutni az ismertség azon szintjére, amikor már hosszabb ideig is alkalmas vagyok a beszélgetőtárs szerepének ellátására.
- Jövőhét. Megbeszéltük. Kedden lesz egy zh, mondjuk annyira nem vészes, szóval simán össze tudjuk hozni.  – Nagyon még úgy se terveztem semmit az elkövetkezendő hétre, most már legalább egy fix szabadidős programmal rendelkezem. Legalább nem azzal fog elmenni a fél nap, hogy kitaláljak majd valami olyan elfoglaltságot, ami egy kicsivel hosszabb időre is le tud kötni és esetleg még nem unom. – Miért lenne az? Gitározni bárhol, bármikor, bármennyit tudok. – Igaz a kolesz egy kicsit behatárolja a lehetőségeket, de azt is simán meg lehet oldani. – Neked pedig tényleg szívesen segítek. – Máskülönben nem ajánlottam volna fel. Vagy ez az csak nekem tűnt logikusnak?
Hallgatom, ahogy az írásról és a rengeteg elfoglaltságról mesél. Ismerős szitu, bár nálam mindig olyankor jönnek a legjobb ötletek, amikor nem kellene, mert annyi elfoglaltságom van, hogy nem a kreatív dolgokkal kellene foglalkozni. – Erőltetni nem is szabad. Az sose jó. – Mondani könnyű, de akármilyen hihetetlenül hangzik és sablonosan, de tényleg igaz. Ezért utáltam a középsulis projektfeladatokat. Néha kész kínszenvedés volt megcsinálni, pocsék munkát pedig utáltam kiadni a kezeim közül. – Na de nemsoká itt a szünet, a szabadság, hátha addigra megérkezik a tökéletes ihlet. – Mondom biztatásul, hátha ér is valamit.
- Gondolod? – Kérdezek vissza, mikor megemlíti, hogy belőlem milyen jó karakter lenne. Igazából ilyenen még sosem gondolkoztam el, eszembe sem jutott volna, hogy ezen filózzak. – Nem lennék inkább idegesítő ilyen jellemvonásokkal? Vagy éppen túlságosan is unalmas?  – Jó sosem ennyire egyértelmű a helyzet, hogy valakit vagy csak szeretnek, vagy csak utálnak, de néha van, hogy az egyik túlságosan is többségbe kerül. Bár ő jobban tudja, jobban ért az ilyesmihez nem kételkedni akarok, elhiszem neki.
Nyár. Eddig eszembe sem jutott, hogy ennyire vészesen közeledne és esetleg ki kellene találni valami ideiglenes elfoglaltságot. – Persze, végigbulizom az egész nyarat, nem lesz olyan buli, ahol ne fordulnék meg. Sőt! Nélkülem el sem kezdődhet egy sem! – A végén elnevetem magam, pedig próbáltam halál komoly maradni a legutolsó pillanatig. Ismer már ő is annyira, hogy tudja, nem ez a fő célkitűzés a szünidőre. – Igazából passzolom. Egy kis időre biztosan hazamegyek majd. – A kérdés, hogy hova haza, Huntingtonban nincs senkim se, New York nem vonz, bármennyire is bírom anyám testvérét és a családját. Bár egy pár napos látogatás talán bele fog majd férni. – De igazából fogalmam sincs. Nem terveztem még ennyire előre. És te? Biztosan izgalmasabb terveid vannak, mint nekem.
Vissza az elejére Go down
Elizabeth Clark
Filmművészet
Életkor : 24
Foglalkozás : Tanuló, Pincérnő
Hozzászólások száma : 483

TémanyitásTéma: Re: Tengerparti frissítő ~ Maxie és Lizzy   Pént. Jún. 19 2015, 23:11

-Felelőtlen vagy. - Bólogatok én is komoly fejjel, bujkáló mosollyal és nevető szemekkel, hogy érzem és vettem a poént, adom alá a lovat. Én szeretem ha szarkasztikus is, a legtöbbször elég komoly tud lenni a másik, pedig szeretem ha mosolyog. Jól is áll neki.
-Na látod, ez egy olyan érv, amivel képtelenség vitatkozni. Még nekem is! - Nevetek, mert én az élő fába is belekötök ha olyan van, tudja jól.
-Szuper! - Vigyorgok, mint a tejbe tök, na jó, nem annyira bárgyún, de tényleg jó hír. Szeretek vele lógni és szeretem ahogy játszik, játszani is szeretek, szóval minden adott egy klassz délutánhoz. -Igazán? Akkor jó, majd sűrűn kihasználom ezt a tulajdonságod! - Mosolygok, de komolyan. Ez nagyon jó, ráírok egy smst, hogy tíz perc múlva itt és itt és akkor gyakorlunk egy fél órát akár. Nem jó? Legalább sűrűbben látnám és tudnám, hogy ezt nem unja. Túlzottan megszoktam hogy az emberek udvariasságból is felajánlanak dolgokat és elvárják hogy barokki körmondatokban utasítsd el és szabadkozz... baromi felesleges és noha Maxie elég egyenesnek tűnik, aki nem fél azt mondani hogy nem, de jobb biztosra menni, kedvelem annyira hogy a kedvéért ilyenekre is figyeljek.
-Olyan nincs, ha valaki mégis azt mondja hazudik! Úgy is belenyúlsz, pillanatnyi tökéletesnek tűnő benyomás akadhat, de sajnos az is ritka. Vagy neked már volt? - Ki tudja, legalább elmesélné milyen volt egy ilyet megtapasztalni.
-Hát persze! - Vágom rá a jó karakterre, ami belőle születhetne. - Unalmas semmiképp. Elvégre pont akkor mondod és azt amit kell, szóval megunhatatlan. És miért lennél idegesítő? Ha idegesítő lennél, szerinted elhívnálak sörözni? Én akinek nincs türelme az emberekhez általában? - Próbálkozom, próbálkozom, de hamar felkapom a vizet és temperamentumos vagyok. Ő legalább nyugodt és kiegyensúlyozott. Aztán a nyári terveiről is puhatolózom.
-Hmmm, te leszel az összes lelke, ááá, hogy DJ is vagy, ó, minden világos már! DJ Maxie, teh, ez még jól is hangzik! - Nevetek kicsit, jó a fantáziám, de mégsem bírom elképzelni, hogy félig a fején lógjon egy fejhallgató, bólogasson ütemre és csikorogtasson valami lemezt.
-Igen, hazamenni jó dolog, én is fogok, egy hétre biztosan. - Elvégre a munkám nyáron is marad, nem óhajtok váltani. - Izgalmasabbak? Nem, azt nem mondanám. Amyvel biztos akarok találkozni, ide is elhívom majd, bár Reeven nem tudom mennyire örülne egy hétre egy állandó plusz harmadik embernek. - Amy a legjobb barátnőm, Reeven a szobatársam. - Szerintem ugyan úgy a haverokkal fogok lógni, ha ráértek persze, na meg tanulás helyett a könyvemet fogom írni szerintem. Nyáron van rá időm. Szóval... semmi extra. Dével beszéltük elmegyünk kirándulni, Luival szeretnék végre egy koncertre eljutni, már ha Nana elengedi, ki tudja, lehet nem örülne hogy a fiújával bulizom... hirtelen ennyi. - Markkal meg Archieval semmi sincs lebeszélve mostanságra, bár Maxieval sem, a gitározáson kívül.
- De ha gondolod egyszer kijöhetnénk egyik este tábor tüzezni ide a partra, sütögetnénk, gitároznánk, sörözgetnénk ugyan így. Csak vacsora is lenne, ezer éve nem ettem nyársról semmit! - Vetem fel, hátha lenne kedve. Na meg hogy szereti-e, az sem hátrány tudni.

_________________

...és Isten megteremté
a férfit.
Aztán támadt
egy jobb ötlete!
Vissza az elejére Go down
Maximilian Carruthers
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 39

TémanyitásTéma: Re: Tengerparti frissítő ~ Maxie és Lizzy   Vas. Jún. 21 2015, 20:58

- Addig használd ki, míg lehet. – Bár kételkedem abban, hogy gyorsan ráunnék a társaságára és visszavonnám a felajánlásom. Legalábbis nagyon remélem, hogy ilyenre nem kell, hogy sor kerüljön majd a későbbiek folyamán.
- Tökéletes ihlet? – Kérdezek vissza, igaz teljesen feleslegesen, nyilvánvalóan arra gondolt. Elgondolkozok egy pillanatra. – Talán. – Tényleg az egyszavas válaszok olimpiai- és világbajnoka vagyok. – Abban a pillanatban legalábbis annak tűnt, és az azt követő pár órában is. Azért már ez is valami. Tökéletes pedig úgysem létezik, bármenyire is törekszünk rá. – Lehet hanyagolni kellene azt a fránya filozófia előadást? Mondjuk, lehet szakmát tévesztettem és az való igazán nekem. Végül is még nem késő váltani, de nem igazán van kedvem nullhuszonnégyben világmegváltó dolgokon agyalni. Ennyire talán nem vagyok kattant. – De azt ne mond, hogy soha nem fordult elő veled? Hogy egyszer nem tűnt valami tökéletesnek? Ennyire te se lehetsz elégedetlen maximalista. – Az a része pedig már úgysem érdekel senkit, hogy később az egészet teljesen átalakítaná. Mindenki ezt tenné a szíve szerint, de akkor alig lenne könyv, sorozat, zene, festmény stb. amit élvezhetnénk.
Szóval jó karakter lennék. Szerinte. Én pedig adok a szavára és elhiszem neki, kétlem, hogy csak azért mondana ilyeneket, hogy ne gázoljon bele a lelkivilágomba. Megedződtem az évek alatt, bírom a kritikát és nem olyan könnyű beletiporni, ahhoz túlságosan is erős védőfalat húztam fel magam köré. Legalábbis én ebben a tudatban élem átlagos hétköznapjaim, de azért ha nem muszáj nem szeretném tesztelni. – Szerinted hány embert tudnék őrületbe, mondjuk a beszédességemmel? Oké, azt elismerem, hogy erősen javuló jeleket mutatok társas kommunikáció terén, már vannak emberek, akiknek hajlandó vagyok összetett mondatokban is válaszolni. – Ha az illető megfelel bizonyos – véleményem szerint teljesen egyszerű – feltételi követelményeknek. Nehéz eset vagyok, tudom. - Passz. Lehet az egész csak álca. Elhívod az embert, aztán aljas módon elintézed. Máris egy idegesítő emberrel kevesebb a földön. Nyerő taktika. – Simán elképzelhető és hihető opció ez is. Meg az ellenkezője is.
- Lebuktam. – Emelem magasra a két kezem, hogy elismerjem bűnösségem. Partiállat, dj ezek pont olyan fogalmak melyek tökéletesen jellemeznek engem. Egy másik univerzumban. Ettől függetlenül egész jó poén elpörögni ezen is. Aztán végighallgatom az ő terveit is a nyárral kapcsolatban. Még hogy nem izgalmasabb? Felsorolt legalább három különböző személyt és mellé majdnem duplaennyi tervet. De az a helyzet, hogy én tényleg nem terveztem ennyire előre. Először legyenek letudva a vizsgák aztán el lehet kezdeni kattogni azon, hogy mi legyen velem a szünidő fennmaradó részében. – Nem panaszkodhatsz, ezek már jóval tartalmasabb tervek, mint az enyémek. Ezek legalább konkrét elképzelések. – Ellentétben ugye az enyémmel. Feldobja a sütögetés ötletét. Nem lenne ellenemre, legalább kezdenék magammal valamit a nyáron. Sőt az sem elképzelhetetlen, hogy a végén még a minimálisnál egy fokkal nagyobb társasági embert csinálnának belőlem a nyáron. Valószínűleg nem bánnám. – Tetszik az ötlet. Esetleg szólnánk – vagyis ő szól, én nem igazán tudok kinek – még egy-két embernek, hogy ne csak ketten menjünk egymás agyára. - Semmi baj nincs a mostani életemmel, nekem igazából tökéletesen megfelel, de lehet nem lenne akkora hátrány ha lenne még pár ember, akivel legalább beszélő viszonyba lennék. Úgy is, hogy valószínűleg akkor is én lennék a háttérben megbúvó arc, aki semmi különöset nem csinál, de legalább másnap fel tud világosítani mindenkit, hogy mi történt az estén és segít összepakolni az emlékfoszlányokat. - Ráadásul megígérem, hogy addigra majd villoghatsz a gitártudásoddal is. – Pár alap dalt simán meg lehet tanulni akár pár nap alatt is, csak akarni kell.
Vissza az elejére Go down
Elizabeth Clark
Filmművészet
Életkor : 24
Foglalkozás : Tanuló, Pincérnő
Hozzászólások száma : 483

TémanyitásTéma: Re: Tengerparti frissítő ~ Maxie és Lizzy   Pént. Jún. 26 2015, 00:15

-Igenis! - Vágom rá azonnal, hogy most kell kihasználjam. Azon ne múljon, bár remélem nem szó szerinti kihasználás lesz, mert kedvelem őt, semmit sem akarnék ráerőltetni.
-Igen, igen. - Bólogatok a tökéletes ihletre, arra gondoltam. -Hm, akkor az tényleg valami. Én tíz percnél tovább nem bírtam. De majd fejlesztem magam! - Mosolygok rá, majd bólogatok, egyetértek. Na meg mit is jelent az: tökéletes? Mindenkinek mást takar, szóval igazából inkább csak amolyan iránymutató. Az meg hogy Maxie filozofálgat csöppet sem zavar, tudja hogy szeretem hallgatni az elméleteit, egyszer nem szóltam még rá érte.
-Hát pedig de. Részleteiben volt hogy úgy éreztem ez a maximum, ennél többet nem lehet vele csinálni, de egészében sosem éreztem. Mindig találok valami javítanivalót. - Vallom meg, mert sajnos nekem ez az egyik keresztem. Nem tudok szabadulni tőle. Más munkájával nem vagyok ennyire szőrszálhasogató, de a sajátommal totálisan.
Aztán mondom neki hogy szerintem ő tök jó könyvkarakter lenne, de még filmbe is illik. De azt tudja rólam, ha valami nem tetszik nem félek kimondani, néha kicsit nyers is vagyok, szóval nem a lelkét pátyolgatom (legalábbis nem direktbe) mikor kifejtem a véleményem. Ezek a típusú emberek mint Max is, szerintem abszolút kedvelhetőek és kellemesek. Számomra legalábbis mindenképp.
-Vettem észre, egy ideje nem számolom hány szavas mondatokat produkálsz, figyeled! - Nevetek, cukkolom kicsit. -Amúgy... vannak olyan kis buzgómócsingok, akiknek én is csendesnek számítok, hát még te! Demetria például nem tudom mit csinálna... Tudod a szaktársam, aki annyira kis cserfes, ő például mindig fecserészik, csivitel, szó se róla jól áll neki, csak hát... szerintem aggodalamaskodna végig kedveled-e, vagy miért vagy szótlan! - Vigyorgok, néha már meséltem neki Demetriáról, Demiről, aki imád beszélgetni, rém közvetlen, de amúgy kedves csajszi. Sebastian húga, de ez mellékes, elvégre Sebastiant alig látom mostanában, pedig kedvelem a srácot, de lehet betett neki a nem randizom szöveg. De hát ha igaz! Tényleg nem randizom, Willnek is megmondtam.
-Hmm ennyire furfangos nem vagyok, meg egy hullát eltüntetni tiszta macera. Csak gondolj bele, akkor már inkább hagyom a csudába az egész gyilkolászósdit. - Vigyorgok rá, tudja jól hogy kedvelem, ebben semmi új nincs. Ha meg igen, kicsit lemaradt a szentem, de megbocsájtjuk neki.
-Elnézem, nem színésznek tanulsz. - Vigyorgok rá, egyszer azért tényleg megnézném milyen mikor megadja magát a partinak és nekiáll ropni, tombolni... nem. Nem megy, pedig próbálom elképzelni, még ilyet! Hehe.
-Nem panaszkodtam. Csak otthon anno Amyvel mindig sok programot csináltunk, ha mást nem kiültünk sörözni és beszélgetni a kertbe. De ha van kedved kirándulni te is jöhetsz, ha nem zavar hogy ki akarom fárasztani Darylt, mert tuti nincs edzésben, de ő mégis azt mondja, sima ügy. Hah, csinálok én neki izomlázat, szóval nem valami uncsi sétautat tervezek, hanem valami izgalmasabbat! - Ecsetelem neki a tervet, hátha kedvet kap, szerintem jó lenne, ha meg megismerik egymást a fiúk az sem hátrány. Daryl is csendes gyerek, művészlélek (ha el is nyomja a szívem ezt a hajlamát, pedig milyen jó verseket ír!) szóval szerintem kijönnének. Csak kimozdítani ezt a kettőt, na nem kis feladat, plecsnit nekem érte ha sikerül!
-Na, jó ötlet! - Belement, nah, tényleg fejlődik, főleg hogy magától(!) mondta a társasági dolgot. - Majd megszervezem, csak el kell vonszolnod a formás feneked meg a gitárod, mit szólsz! - Kuncogok, nekem nagyon tetszene az ötlet, majd vizsgák után össze is hozom neki, szerintem jó lenne. Ha meg antiszockodna aznap is max nem piszkálom érte. Csak utána, de hát na, ennyi jár nekem is.
-Ó, elkényeztetsz! Jó lenne nagyon, szerintem jól ellennénk! - helyeselek, az tényleg jó lenne, legalább én is tudnék hangulatot csinálni, az sosem hátrány, nem de?

//Amúgy ezt a tábortüzeset tényleg megcsinálhatnánk, sztem is jó lenne Very Happy Ha van kedved egy négyeshez vagy ötöshöz Smile *beletaszít a mély vízbe Razz *//

_________________

...és Isten megteremté
a férfit.
Aztán támadt
egy jobb ötlete!
Vissza az elejére Go down
Maximilian Carruthers
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 39

TémanyitásTéma: Re: Tengerparti frissítő ~ Maxie és Lizzy   Pént. Júl. 03 2015, 20:26

- Ezt akkor most bóknak veszem. Fel is írom a naptárba, hogy javuló tendenciát mutatok! Mától kezdve ez ünnepnap! – Ha már hülyéskedésről van szó, csináljuk rendesen. – Szerintem az elején még élvezné is, hogy annyit beszélhet, amennyit csak akar, és nem kell háromszor nekikezdenie egy sztorinak, mert beleszólok vagy kérdezek valami hülyeséget. – Ha meg nagyon aggódna, hogy miért nem szólalok már meg, akkor meg nem hiszem, hogy az ilyen embernek problémát okozna rákérdezni. Vagy az ilyen szituk elkerülése érdekében ezentúl így fogok bemutatkozni: „Hello, Max vagyok. Három mondatnál nem szoktam többet mondani, nem kell aggódni, nem azért mert nem bírlak. Najó, előfordulhat, hogy azért.” Tádááám. Probléma megoldva.
- Ugyan már! Ha csak az a gond, hogy utálsz egyedül gödröt ásni, csak szólj! Majd megyek és végignézem, ahogy szenvedsz, az ásó nyelére támaszkodva. – Tökéletes munkaerő, lebukásmentes, és még attól sem kell tartani, hogy elkotyognám valakinek a kis titkunkat.
- Ha elég jó pillanatban kapsz el, akkor benne vagyok. Ha nem zavar, hogy ketten fogunk nyaggatni, hogy „ott vagyunk már?” – Csak mi nem leszünk annyira idegesítőek, mint az az idióta szamár. Azt hiszem. – De megígérem, hogy igyekszem majd jól titkolni, hogy a kondim a nullához áll közelebb. – Lehet nem ártana elkezdeni valamit sportolni? Eddig mondjuk kibírtam anélkül is, igaz sosem késő elkezdeni bármit is.
Magam is meglepem egy kicsit, hogy hangosan is kimondom, hogy hívjunk még pár embert esetleg. Pont én… Igaz, úgy jöttem Los Angelesbe, hogy úgymond új életet kezdek majd. Nem teljesen elölről, a nulláról, mert ez nem volt teljesen indokolt. Nem is óriási változást akartam az életemben, csupán csak annyit, hogy ne kettő ember legyen maximum, akikkel néhanapján beszélni tudok vagy valami programot szervezni. Eszem ágában sem volt a társaság középpontjává válni. Lassan három éve vagyok itt, azt hiszem itt az ideje, hogy valami fejlődést produkáljak. – Benne vagyok! – Felelem lelkesen. – Azért megpróbállak nem elkapatni. – Biztos, ami biztos majd beszerzek valahonnan egy lepkefogó hálót. Bár nem hiszem, hogy valaha is szükség lenne rá. – A végén még kiderül rólam is, hogy mélyen legbelül egy partiállat bújt meg bennem. – Valahol nagyon, de nagyon mélyen. Nem is csodálom, hogy eddig mindez nem derült ki rólam. – De megígérem, hogy megpróbálom majd nem ellopni előled a showt. – Villogjon csak ő az addig megszerzett gitártudásával, nekem tökéletesen megfelel majd a háttérszerep is.


/Felőlem megcsinálhatjuk. Very Happy De ha kiderül, hogy nem megy olyan jól neki a mély vízben való úszás, azért kimented, ugye? Very Happy /
Vissza az elejére Go down
Elizabeth Clark
Filmművészet
Életkor : 24
Foglalkozás : Tanuló, Pincérnő
Hozzászólások száma : 483

TémanyitásTéma: Re: Tengerparti frissítő ~ Maxie és Lizzy   Csüt. Júl. 09 2015, 18:24

-Húúú, akkor jövőre nagy bulit csapunk! Jah és egész nap arról sztorizgatunk, milyen volt amikor még pár aha, meg ühüm volt a csúcs! - Nevetek, de csak piszkálom, azért amikor megismertem csak ennyit mondott, ha csak ennyit mondott volna, nem kezdek el vele dumálni.
-Ez is igaz... lehet imádna. Nah majd egyszer bemutatlak titeket egymásnak, meglátjuk! - Na arra tényleg kíváncsi lennék, bár Demetria is elfoglalt mostanság, elvégre vizsgák, ilyenek. //Ez a bemutatkozó szöveg xD nagyon jó Very Happy//
-Ha már ott vagy segíthetnél is, sőőőt, ez férfi munka, akkor már inkább én nézném hogy ásod és mondanám, még egy kicsit mélyebbet, szép gödör legyen! - Nevetek, csendes bűntárs, kellene is.
-Ahh, kipréselném belőletek a férfiúi büszkeséget, hogy ne hajtogassátok ezt, mert lehet inkább lefutnám a távot. - Nevetek, nincs birkatürelmem, valószínű a harmadik után már paprikásan válaszolnék hogy NEM. Hmmm... nem is tudom melyikünk a nehezebb eset, ő vagy én.
-Na és a sulis tesi? Semmit sem csinálsz? - Nézek rá, gondoltam sétál, fut, úszik, akármi. Aztán veti fel, hogy mi lenne ha! Így, csak úgy, hogy legyen csoportos a tábortűz, hát nem sikerül lepleznem, hogy jó értelemben ledöbbentett. Persze támogatom az ötletet, meg is szervezem, csak tényleg jöjjön el (meg a többiek is).
-Miért, nem érdemlem meg? - Dobok egyet a hajamon, de nevetek, nem vagyok egy elkényelmesedő típus.
-Jah, kezd előtörni belőled, csak aztán át ne alakulj valami ízlésficamos discopatkánnyá, mert kirázom belőled a mostani éned... - Vigyorgok, én így kedvelem, ha kicsit szociálisabb lenne nem lenne hátrányára, de azért ne forduljon ki önmagából, morbid lenne.
-Áh, ha meghívjuk mondjuk a szobatársam, Reevent, akkor játszhat ő. Mondtam már hogy zenekara is volt? Ő volt a frontember. - Mosolygok, nem tudom már mit meséltem a többiekről, mert ha csak valami kapcsán szóba jönnek mesélek, amúgy nagyon nem szoktam, nem akarom untatni Maxiet. Bár ha most megismerné őket, beljebb lennék, nem csak egy név lenne a többségük, akik csak úgy lógnak a beszélgetés levegőjében.
-Kit szeretnél meghívni? - Nem tudom melyik ismerőse, haverja az akinek örülne ha jönne. Gondolom akad.

//Bocsi, igyekszem ezután sűrűbben írni! Amúgy persze, kimentem Very Happy *ördögi mosoly* Very Happy //

_________________

...és Isten megteremté
a férfit.
Aztán támadt
egy jobb ötlete!
Vissza az elejére Go down
Maximilian Carruthers
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 39

TémanyitásTéma: Re: Tengerparti frissítő ~ Maxie és Lizzy   Hétf. Júl. 27 2015, 17:58

- És a nagy nosztalgiázások közepette vissza is sírod majd azokat a napokat. – Na, nem mintha fenyegetné ez a veszély. Ennyire talán nem fogok kifordulni önmagamból, hogy az eddigi alig beszélő Maxből egy olyan ember váljon, aki megállás és levegővétel nélkül képes órákat beszélni. – Állok elébe és kíváncsian várom az első találkozást. – Csak annyit ígérjen majd meg, hogy nem akar majd Demetria mindenáron szóra bírni majd, mert akkor a végén már csak azért is eljátszom a néma gyereket. Szerintem nem esne nehezemre.
- Nem-nem! Ha már elintézted szerencsétlent, akkor az a minimum, hogy besegítesz a gödör kiásásában. Persze, a végén rám bíznád a nehezebb részét… Akkor inkább hagyjuk tényleg az egészet a francba. – Javaslom. A hullák eltüntetése nem jó buli, ilyen áron biztos nem. Meg amilyen szerencsétlen tudok lenni néha, tuti, hogy bepakolnának abba a börtönbe, ahol a szüleim is tengetik mindennapjaikat. Szép viszontlátás lenne, mondhatom.
Jön a büszkeségünkkel… meg kell hagyni, tudja, hogyan kell megfenyegetni. – Azt azért nem hagyom, inkább szenvedek némán magamban. – Az is elképzelhető, hogy annyira nem is lenne vészes és mindenféle hiszti nélkül végig tudnám tolni az egészet és még élvezném is. A franc se tudja, nem igazán próbáltam még, elvoltam a magam kis világában, nem vágytam ilyen kalandokra eddig. – A kötelezők letudva, azokon kívül nem igazán törtem magam eddig, hogy bármit is sportoljak. Hacsak a gyalogos közlekedést nem számítom bele. – Nem vagyok egy nagy sportoló alkat, na. Mondjuk, lehet be kellene ruházni egy bicóra, vagy elkezdeni újra az uszodába járni…
- De, talán. – Közben jót nevetek azon, ahogy válaszolt. – Ha véletlen ez történne, akkor légy olyan kedves és csapj agyon egy péklapáttal! Jó sokszor! Ne is próbáld megkímélni az életem… - Bár ettől az egytől talán nem kell tartani. A zenei ízlésem nem fog lesüllyedni a béka segge alá. – Tényleg? Akkor majd rábízzuk a nép szórakoztatását. – Ezt a kis infót említhette volna hamarabb is, azt hiszem vele minden különösebb probléma nélkül kijönnék. – Na basszus… - Mintha olyan sok név közül tudnék válogatni… - Esetleg a koleszos szobatársam? Bár vele csak a minimális beszélőviszony van meg. Más nem igazán jut az eszembe. – Aki meg mégis az meg Huntingtonban van nagy valószínűséggel, így ő meg kilőve. – Inkább rád bíznám az emberek meghívását. Így kisebb az esélye egy foreveralone partinak. – Valószínűleg jobban is jár mindenki, ha nem rám bízza az emberek meghívását. Egy kicsivel jobban éli a társasági életet, mint én…
Vissza az elejére Go down
Elizabeth Clark
Filmművészet
Életkor : 24
Foglalkozás : Tanuló, Pincérnő
Hozzászólások száma : 483

TémanyitásTéma: Re: Tengerparti frissítő ~ Maxie és Lizzy   Kedd. Aug. 04 2015, 18:46

-Jaaaaj, ugyan már, azt hiszed csak ezzel lehet téged szekálni? Mindig találok rajtad valamit, ne félts! - Nevetek, de csak ugratom. Bár tény, ha be nem állna a szája lehet visszasírnám a csendes énjét, aki csak akkor szólal meg, amikor tartalmat mondd, mindenféle sületlenséget nem.
-Jól van, majd levadászom a csajszit és elrángatom. - Vigyorgok Demetria kapcsán, lehet titokban fel is kéne venni őket. Beszervezem Markot is kamerásnak, mint az Őrsön csinálta, buli lenne! Aztán ha Maxieval lelépnénk, bedobom a póni témát Marknak és Deminek és elsunnyogunk. Briliáns!
-Persze, 'minden piszkos munka az enyém legyen mi? Ahh, hol van a férfias tesztoszteron túltengés, hogy megmutasd, jobb vagy mint egy gyenge nő, naaa? - Nevetek, mert valahol szórakoztat hogy ennyire lustának állítja be magát, holott én tudom hogy nem az.
-Na ugye, hogy ugye... - Elégedetten mosolygok, tudom hogy kell elejét venni a nyafogásnak! Bár kérdés, amúgy elmondaná-e ha baja lenne, vagy ő is ilyen megtartom magamnak és úgy duzzogok fajta... fogalmam sincs, erre most kell rádöbbenjek.
-Nem, az nem számít. És a busz után koslatás sem számít bele. A szemét kivitele se a kukába, szóval... - Somolygok, ha nem sportol, hát nem. Szerintem kell valami, hogy kicsit testileg is elfáradj, ne csak szellemileg.
-Talán? Hah... - Röhögök, csak talán érdemlem meg el legyek kapatva... szép! De amit mond, nagyon röhögök, mert elképzelem. -Na jó, mivel kedvellek, megteszem érted. Ilyen sanyarú sorsot az ellenségemnek nem kívánnék, nem hogy neked! Majd szerzek péklapátot is! - Hogy honnan amúgy... lehet egyáltalán? Tuti. - Jól van, de neked is kell, max Reeve segít. Jó gyerek. - Legalábbis én kedvelem, szerintem Maxnak sem lenne vele gondja, maximum annyi ha nagyon nagy őrültségekbe rángatná. Ki tudja.
Aztán kérdezem kit hívjak meg az ő részéről, de... ej ej Max, gondoltam hogy egy kezemen meg tudom számolni, de na.
-Hm. Hát... meghívhatjuk őt is, legalább jobban megismerkedtek és nem csak két szót váltanátok! És nem maradsz egyedül, hát én tuti eljövök! Majd jól rád akaszkodom és esélyed sem lesz magányosan érezni magad! Na mi a teljes neve a szobatársadnak? Csak hogy elcsíphessem a gyereket! Amúgy mi kell majd még... pillecukrot szereted? - Én csípem, hiába édes, mértékkel jó az. Na meg sört kell még szerezni, de ha mindenki hoz valamennyit megleszünk.

_________________

...és Isten megteremté
a férfit.
Aztán támadt
egy jobb ötlete!
Vissza az elejére Go down
Maximilian Carruthers
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 39

TémanyitásTéma: Re: Tengerparti frissítő ~ Maxie és Lizzy   Szomb. Szept. 05 2015, 21:11

- Azért levadászni nem szükséges. Nyugodtan választhatsz valami egyszerűbb kivitelezési módot is. – Simán kinézem belőle, hogy képes rá, bár a megvalósítására én is kíváncsi lennék. Nagyon is. Garantáltan feldobná a napomat, ebben biztos vagyok. – Hát, ha sokáig cseszegetsz így és férfi mivoltom, esküszöm, hogy kikapom a kezedből az ásót és készítek egyet neked is. – Csak hogy érezze a törődést. – Gyenge?! Azért titeket sem kell félteni… - Játszom a nagy felháborodott, sértődött kisfiút.
- Ó, a francba! Akkor sajnos nem tudok mit felmutatni sport terén. A bedühödött, mérges kutyák elől való futás sem számít annak? Mert ha nem, akkor végleg feladom. – Nem vagyok egy sportember, sosem voltam az és van egy olyan sanda gyanúm, hogy igazán sosem leszek az. Valahogy ezeket nem nekem találták ki.
- Köszi, a következő életemben is hálás leszek, amiért nem hagyod, hogy vállalhatatlan szintre lesüllyedve éljem tovább életem. – Csak ne szúrja el az első ütést, biztos nem lehet kellemes érzés, amikor az embert egy péklapáttal próbálják meg agyonverni. De azét bízzunk abban, hogy minderre soha az életben nem fog sor kerülni. – Oké, oké. – Adom meg magam, úgy sem tudnám megúszni a dolgot. – Beszállok én is a nép szórakoztatásába. Gondolom, ha nemet mondanék, akkor is rávennél valahogy, hogy mutassak valamit a „közönségnek”. – Nem lehetek mindig az árnyékban, bár én mindig is jól éreztem magam a háttérben. Ilyen szempontból nincsenek nagy igényeim.
- Gabriel. De nem ragaszkodom hozzá, egy év alatt nem sikerült a minimális beszélő viszonynál többet kihozni abból, hogy szobatársak voltunk. Pedig esküszöm, hogy előfordult, hogy én kezdeményeztem beszélgetést. – Még ha hihetetlenül is hangzik, hogy valakivel megpróbáltam eldumálni valamiről úgy, hogy nem én lettem leszólítva. – De azt se bánom, ha rajtad kívül nem nagyon lesz ismerős arc a buliban, megígérem, hogy próbálok majd haverkodni az emberekkel. – Cserkész becsszó! – Nem én vagyok a pillecukor legnagyobb rajongója, de különösebb bajom nincs vele. A tábortűz mellé viszont mindenképpen kell, a hangulat miatt is. – Válaszolok a kérdésére. Az tényleg kihagyhatatlan, az nem igazi buli, ahol nincsen néhány szénné égetett pillecukor. – Nézzük csak… társaság, szórakoztatás, pillecukor… pia? Bár az egyértelmű. Más nem hiszem, hogy kellene, a lényeg megvan, nem? – Maximum rám cáfol, de más lényeges és fontos dolog nem jut az eszembe.
Vissza az elejére Go down
Elizabeth Clark
Filmművészet
Életkor : 24
Foglalkozás : Tanuló, Pincérnő
Hozzászólások száma : 483

TémanyitásTéma: Re: Tengerparti frissítő ~ Maxie és Lizzy   Szer. Szept. 23 2015, 23:25

-Háát, ha nem akarom, hogy végigcsacsogja az utat, jobb ha elkábítom valami pamacsos nyílheggyel és elcipelem hozzád.. - Nevetek, nem, ennyire nem vészes Demetria. Azaz... de mégis.
-Egy ásót? - Pillogok rá szép szőkés fejjel, de nevetek. -És védtelen... bizony ám. Bár ha rosszul mozdulsz felküldöm a heréid megnézni a hasüreged, ez tény. - Kedves mosoly, azért megvédjük magunkat, ha kell, ez alap. -Háááát az határeset. - Vigyorgok rá, lökött. Azért remélem nem ez a hobbija, hogy felcseszi a kutyákat és fut az életéért. Érdekes extrém sport lenne, annyi szent.
-Mire nem valók a barátok, látod? - Nevetek, ez kész. A fejem is csóválom megadólag, hogy nyert. De azért nem érzem komoly veszélynek ezt a roppant méretű pálfordulást, szerencsére. Nem kell agyalnom, honnan szerezzek egy péklapátot, elég azon, mennyi sör fog kelleni a parti-partihoz... uh, ez a szóvicc nekem is fájt.
-Naná! Nem majd hagylak megbújni a farönkök mögött, meg mint valami elcseszett emo ücsörögni a vízben... szépen vedd ki a részed a társaságból, meg a hangulatcsinálásból. Elvégre neked szervezem! - Érezheti, nincs helye meghátrálásnak. Amit a fejembe vettem, úgy is lesz, lesz gitár, közönség, minden! Na meg őt is elrángatom, ha törik, ha szakad!
-Wáó! Ez már valami öregem! Megkérdezted vehetsz-e a cukrából a kávédba? - Vigyorgok rá, szóval Gabriel. Jól van, majd kinyomozom mit csinál aznap. Azaz ráveszem mit csináljon aznap.
-Jól teszed, én válogatós vagyok, szóval uncsi vagy nagy türelmet igénylő embereket úgy sem hozok, ne aggódj. Max... Demi, de ő túl... cuki. Neki elnézed. - "Szörnyülködöm" egy rövid sort azon, mennyire csajszis a csaj, meg hogy nem lehet rá haragudni emiatt, mert teljesen szerethető valaki. Olyan kis elvont.
-Akkor jól gondoltam! Felvettem a listára mon Capitane! Egyéb igény? Most szólj, utólag már nem ér! - Ki tudja, lehet nem tábortűz a tűbortűz lufik meg virágcsokrok nélkül. Na jó, ez full hülyeség, de mondtam valamit, példa nélkül olyan snassz lett volna!
-Amúgy igen, meg. Jövőhét hétvége? Addigra csak összeröffentem az embereket. Hacsak nem szól közbe Mr. Vizsga, vagy Mr. Zh, mert akkor csúszik, de alapjáraton összehozzuk ezt. - Gondolkodom hangosan.
-Amúgy az ilyen csillagok alatt alvás, meg sátorozás mennyire ismerős fogalom neked? - Nem azt mondom, hogy kinn alszunk, csak ha véletlen úgy alakul mennyire lenne számára szörnyű a dolog. Nem tudom a családjával anno mennyit jártak el, mi csak ritkán, anya dereka nem bírta a földön alvást sosem.

_________________

...és Isten megteremté
a férfit.
Aztán támadt
egy jobb ötlete!
Vissza az elejére Go down
Maximilian Carruthers
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 39

TémanyitásTéma: Re: Tengerparti frissítő ~ Maxie és Lizzy   Kedd. Okt. 20 2015, 20:12

Megpróbáltam az összes lehetséges alternatívát felsorolni, amit talán sportnak lehetne csúfolni, de nagyon nem akarta elfogadni egyiket sem. Azt hiszem itt az ideje feladni és beletörődni, hogy nem vagyok egy sportos ember. Hamarabb fognak művészlélekként beskatulyázni, mint izomagyúnak.
Való igaz, a barátok egyrészt azért is vannak, hogy ha lehet, akkor a kínos pálfordulások esetén megkíméljék az illető vagy épp a környezete egészségét és nyugalmát. Nem riaszthatja őket vissza az sem, ha megoldáshoz felhasználható eszköz nehezen beszerezhető. Oldja meg, ha meg akarja menteni az emberiséget nem igaz?
- Elcseszett emo? Kösz szépen! Egyáltalán nem vagyok emo. A maximum amit hajlandó vagyok felvállalni az az elcseszett! – Mondom megjátszott felháborodással, még úgy is, ha részben valódi a felháborodásom a leemozás miatt. Na de egy ilyen idiótára nem lehet haragudni. Hosszútávon legalábbis biztosan nem. – Azért majd egy kis türelmet kapok, ugye? Nem biztos, hogy élesben is rögtön működni fog a partiállat énem, amit otthon előtte alaposan begyakorolok a tükör előtt. Csak, hogy garantáltan jól menjen.  – Aha… na ez az a szitu, amit még én is szeretnék látni. Valószínűleg még én is sírva fetrengenék a röhögéstől önmagam elnézve.
- Na most komolyan!? Ennyit nézel csak ki belőlem?  – kérdezek vissza. Tény, hogy nem vagyok egy beszédes alkat, de ennyire vészes lenne a helyzet? – Jó elismerem, nem tévedtél sokat, valami hasonló kaliberű volt egynéhány beszélgetésünk. De nézzük a jó oldalát, garantáltan nem mentünk a másik agyára és béke honolt a szobában. – Békén hagytuk egymást, ő nem erőltette a nagy haverság kialakítását, én meg pláne nem törtem magam érte. De soha nem volt konfliktusunk, ami egy koleszszobánál azt hiszem elég nagy szó.
- Király.  – Talán ebben az esetben lesz esélyem a minimális érvényesülésre és beolvadásra. – A csajra meg külön felkészülök, majd elrejtek néhány füldugót, meg írok pár cetlit témakártyának, hogy legyen esélyem a túlélésre.  – Felköthetem a gatyám, végül is azon az estén eldől, hogy sikerül-e valamennyire megszabadulni a teljesen antiszoc énemtől. Kíváncsian várom.
- Nincsenek nagy igényeim. Legyen sör, tűz, gitár, meg akkor emberek és jó hangulat. Beérem ennyivel. Nem hiszem, hogy túl kell bonyolítani a dolgokat.  – Meg felesleges is. – Tökéletes lesz.  – Ennyire előre nem szoktam gondolkodni, de ha úgy alakul, akkor gondoskodom arról, hogy jó legyen az időpont. – Öhm, nincsenek nagy tapasztalataim benne, de no para, nem fog gondot okozni, ha véletlenül úgy alakul.  – A szüleimmel esélyem se volt arra, hogy egy ilyen programot kivitelezzünk, nagynénémék meg nem voltak sátras, túrázós fajták. – Van még esetleg valami, amire esetleg fel kell, hogy készüljek? – Bár igazából fogalmam sincs, hogy milyen váratlan dolgok következhetnének be a már említetteken kívül.
Vissza az elejére Go down
Elizabeth Clark
Filmművészet
Életkor : 24
Foglalkozás : Tanuló, Pincérnő
Hozzászólások száma : 483

TémanyitásTéma: Re: Tengerparti frissítő ~ Maxie és Lizzy   Kedd. Nov. 17 2015, 19:35

-Akkor már csak ezért is társalognod kell majd! Látod, nyomós indokot adtam ahahah! - Tudom, hogy nem az, de nem is akarnám, hogy úgy viselkedjen, mert szégyenlősködik vagy ilyesmi.
A tükrös megjegyzésén vigyorgok.
-Kapsz, kapsz, lásd nem szőrös a szívem, hanem érző és dobogó! Mindenkinek kell amúgy is némi ellazulás, nem is ismeritek egymást javarészt majd. - Nem fullasztom bele abba a bizonyos mély vízbe, nem kell pánikolnia.
Az "ennyit nézel ki belőlem" felháborodására csak gonoszan vigyorgok és kérdőn nézek rá, hogy nem? Több is volt? Elkérte a tusfürdőt! Nevetek, hogy beismeri, nem folytattak mély eszmecserét az élet értelméről. Még.
-Na majd most, megtörjük ezt és áttrécselitek majd az éjszakákat! - Vigyorgok, nem, nem hiszem, de talán megbeszélik egymás napját sűrűnek mondhatóan. Miért ne?
-Hmmm, találékony vagy, tényleg túlélő... lehet ezek nekem is kellenének, ha tudom, találkozom vele... hmm... - Mondom elmerengve, de mosolygok, viccelek, Demi cuki csaj, de tényleg CUKI, nagyon durva, már-már riasztó, hogy létezik ilyen és nem kapsz idegrohamot tőle.
-Jól van, ezt nem cseszem el, max ha nem jönnek a többiek, de akkor seggbe lesznek rúgva. Bakanccsal, hogy jobban fájjon. Szóval... - A nyomaték meglesz számukra, vita nincs.
-Szuper! Csípem benned, hogy lazán veszed. Más? Nem tudom, legyen nálad aspirin, ha nagyon berúgunk és reggel hasogatni fog a fejed! De szerintem én józan maradok, segáz, nem lesz para. Ha akarsz hozz fürdőnadrágot, Reeven lehet lesz olyan beteg hogy bemenjen, kinézem belőle és akkor nm árt ha van nálad. - Vigyorgok, Reeven meglepő és mulatságos gyerek, bármi eszement dolgot kinézek belőle.
Még eldumálgatunk ilyen-olyan dolgokról, aztán mondom, hogy lassan mennem kéne vissza a "drága" könyvekhez magolni. De még úgy is összefutunk, na meg majd partizunk, nem félek attól, hogy kétségbeesne, ráuntam vagy hasonló.

//Kezdek újat akkor Smile Küldöm majd a linket!//

_________________

...és Isten megteremté
a férfit.
Aztán támadt
egy jobb ötlete!
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Tengerparti frissítő ~ Maxie és Lizzy   Today at 07:49

Vissza az elejére Go down
 

Tengerparti frissítő ~ Maxie és Lizzy

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Lizzy & Will
» A csordaszellem alapvonás... vagy mégsem? - Neile & Lizzy

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: M'ért ne léphetnél át? :: Lazíts! :: Archívum-