Körülbelül 8-kor "vet ki" magából az ágy. Amyt nem találom, valószínűleg a kutyusát sétáltatja. Bírom azt a kis apró állatot, kedves, okos és szobatiszta. Ezekkel a gondolatokkal kelek fel és megyek ki a konyhába. Megiszok egy kávét, eszek pár falatot, aztán visszamegyek a szobába és felöltözök. Úgy döntök megyek gyúrok, kicsit. Írok egy cetlit Amynek hogy tudja hova tűntem, aztán felkapva a cipőm, a váltásruhám és a slusszkulcsom és kimegyek a garázsba. Bepattanok a fekete BMW-mben és beindítva a motort kitolatok és megindulok a kondi felé. Odaérve leparkolok, kifizetem a belépőt és az öltözőbe megyek. Átöltözöm és kék rövidnadrágban, fehér rövid ujjúban és világos sportcipőben. Beérve szétnézek és a húzódzkodó rúdhoz indulok. Út közben megpillantok egy ismerős arcot. Will az, akivel azzal a hülye meleg filmben játszottunk együtt. Jó pár kínos és vicces jelentet tudok ahhoz a forgatáshoz kötni. Megállok mellette és rámosolygok
- Szeva. Nem is gondoltam, hogy találkozunk még valaha. - mondom és örülök, hogy bár nem pont a legjobb körülmények közt ismertük meg egymást, de egész jól alakult a "viszonyunk". Kíváncsi vagyok mi történt vele a legutóbbi találkozás óta és őt vajon hány firkász találta meg azzal a tipikus kérdéssel, hogy tényleg meleg-e.

Will fölösleges kérdésére felemelkedik a szemöldököm. Azt hittem ez elég egyértelmű, hogy mit keresek itt. Nem baj, ezt a helyzetet simán lehet viccessé formálni, így el is mosolyodom.
- Nem csajozni. Sőt pasizni. - nevetem el magam. Érdekes, hogy miután az ember eljátszotta a meleget milyen lazán tud ilyen poénokat elsütni. Azért mégse forgatnám újra azt a filmet semmi pénzért se, egyszer bőven elég volt.
- Igen, oda. - válaszolom. Megyek is vele a rudakhoz és mellette lévőnél állok meg. Tetszik az ötlete, szerintem jó, már csak azt nézve, hogy ez plusz motivációt ad a dolognak.
Persze. Aztán ne sírj, ha legyűrlek. - vigyorgok rá pimaszan és nekilátok a húzódzkodásoknak. Jól megy, bírom is, míg ő úgy látom kicsit küszködik. Ebből is meglátszik melyikünk edz többet. Mikor ő már kezd elpilledni nekem még van majdnem ennyire energiám. Évről évre egyre nagyobb erőt kell kifejtenem ahhoz, hogy bírjam ezt csinálni, hiszen az izom többet nyom, mint a zsír. Ráverek még párat, aztán abbahagyom. A kezeim azért már fájnak, a rúd folyamatos szorításától.
- Ez jó volt. - mozgatom át kicsit a vállaim. - Jössz futni? - kérdezem tőle és fejemmel a futópadok felé biccentek. Kíváncsi vagyok van még ilyesmihez energiája ezután a kis verseny után.

Szeretem játszani az arcom, de nem mindig vágok fel azzal, ha nyerek. Most egyszerűen ez elmarad. Annyira nem volt ő se béna, talán ha többet gyúrna jobban menne neki a húzódzkodás.
- Csak ne szállj el magadtól, mert akkor rosszabb lesz veszíteni. - öltem ki rá a nyelvem, majd elvigyorodom. Látom kell neki, hogy érezze a törődést, hát tőlem megkapja, ha annyira vágyik rá.
Aztán felvetem a futás ötletét. Igaz, az nem az erősségem, de pont ezért nem árt rá gyúrni.
- Hát ha valaki ennyire felvágós annak nem is árt jól futnia, ha nem akarja, hogy összeverjék. - nevetem el magam. Szerencséjére én kedvelem őt. Ennyivel még bőven nem fog kihozni a sodromból, ahhoz jobban meg kell erőltetnie magát, hogy át akarjam rendezni a képét. Elindulok vele a futópadok felé és felállok az egyikre, majd egyszerre elkezdünk futni. Némán futunk, csak a légzésünk, meg a gépek hangját lehet hallani.
- Tökéletesen elvaaa... - próbálok válaszolni a kérdésére, de ez nem sikerül, mert nem veszem észre a kioldódzott cipőfűzöm és megbotlok, majd a gép izomból hátradob és hasra esve arccal tompítom az ütést. Fáj rendesen a mellkasom és a hasam, arról a testrészemről nem is beszélve. Leginkább viszont az orromat érzem fájni. Felemelem a fejem és odarakom a kezem. Vérzik... Remélem nem tört el! Még az hiányozna. Átkozott futópad! Nyamvadt fűző!
- Jól vagyok. - motyogom felemelve a kezem. Lassan feltápászkodom, viszont meg kel magam támasztanom a falnál, hogy ne essek el a fájdalmaim miatt.

Hát ezek után kijelenthetem, hogy a mai nem életem legjobb napja. Futottam már sokszor futópadon, de eddig még nem jártam így. Úgy már igen, hogy majdnem eltaknyoltam és erősen szednem kellett a lábaimat, hogy fent maradjak. Az biztos, ezek után egy darabig el fogom kerülni az ilyen gépeket. Nem akarok még a végén rokkanttá, vagy csúnyává válni. Pont elég, hogy több pontom sajog. Gyengének tűnök és ezt nem szeretem. Egy férfi se szereti, ha így látják. Nem semmi hány verekedésből kerültem ki győztesen, erre egy gép simán kicsinál.
- Túlélem. - felelem halkan és engedem magam kivezetni. Addig igyekszek legalább fogni az orrom, hogy ne vérezzek össze mindent. Azért mikor leülünk és zsepik kerülnek elő azokat habozás nélkül fogadom el és rakom a kezem helyére.
- Nem kell. - mondom a zsepi miatt kicsit orrhangon. Talán nem lett komolyabb bajom, legalábbis hátha nem.  Egyik pillanatban se szó-se beszéd felszívódik. Nem tudom hova tűnt, lehet, hogy csak kiugrott a mosdóba. Megkönnyebbülök, amikor egy fickóval tér vissza, aki elkezd vizsgálni és ellátni. Megkönnyebbülten felsóhajtok, amikor kijelenti, hogy nem lett súlyos sérülésem.
- Jó ötlet, menjünk. - felelem amikor felveti a fürdőzés ötletét. Egy kis lazítás nem árt egy ilyen baleset után.
- Kocsival vagy? - kérdezem meg mialatt átöltözöm. Ha igen akkor szerintem külön kéne menjünk, mert különben tehetünk plusz köröket az pedig nem feltétlen jó.

Nem igazán tetszik nekem, hogy nem akar engedni vezetni. Semmi kedvem nincs még visszarohangálni a kocsimért, ami valószínűleg nagyon át fog melegedni nap közben. Igaz, árnyékban parkoltam vele, viszont a színe miatt csak úgy szívja magába a hőt.
- Nem szükséges. Mármint oké, nagyot estem, de teljesen rendben vagyok. - próbálom lebeszélni a dologról. Úgy tűnik makacs, mint az öszvér, mert ragaszkodik ahhoz, hogy elvigyen. Megtanultam már, hogy nem mindig érdemes mindenkivel vitázni, mert egyesek annyira hajthatatlanok, hogy úgy se fognak neked igazat adni és végül csak te fáradsz bele a dologba. Ráhagyom a dolgot, örüljön magának. A további veszekedés helyett inkább gyorsan átöltözök.
- Rendben. - nyugtázom ennyivel a fürdőgatya-témát és végül a cipőm is a lábamra kerül. Felkapom a cuccom és kimegyünk a kocsijához, amin látszik, hogy nem épp' mai darab és az ára se lehetett túl magas. Egy ilyen járgányért kétlem, hogy sokat kellett kiadnia. Nem nézem le a verda miatt, mert nem mindenkinek ugyanannyira vastag a tárcája.
- Ja. - mondom miközben az ablakon át figyelem az elsuhanó épületeket. Pofás hely LA, ehhez kétség sem fér. Gyorsan odaérünk házáig, ahol kint a kocsiban megvárom. Amíg fent van kíváncsiságból belekukkantok a kesztyűtartóba. Nem látok semmi érdekeset egy óvszeren és pár cd-n kívül. Nem is gondoltam, hogy valaki hallgat még ilyeneket. A legtöbb autóban már ipod van, mivel az kevesebb helyet foglal és tovább bírja. A cd kicsit olyan retros, de biztos szereti az ilyen cuccokat. Esetleg amiatt lehet, ami a cd tulajok mindig szoktak mondani, hogy így az igazi a hangzás. Nem érek rá ezen sokat töprengeni, mert hallom csukódni az ajtót. Sietve becsukom a kesztyűtartót, majd lejjebb tekerem picit az ablakot, ugyanis meleg van. Beszáll és elindulunk a fürdő felé. Ott a kasszánál megint lovagiaskodni akar, de nem engedem és kifizetem magamnak a belépőm. Neki úgyis jobban kell a pénz, mint nekem. A jegyvásárlás után elindulunk az öltözőbe, ahol el is kezdek levetkőzni. Mikor Will kérdez tőlem felé fordulok. Szigorúan csak az arcára nézek, mert alul már nincs rajta semmi és pont elégszer láttam odalent.
- Megvagyunk, nincsenek gondok. Néha hajbakapunk, de aztán mindig kibékülünk. - felelem. Mindig normális kapcsolatban vannak viták, ez így az egészséges. A leghosszabb körülbelül egy hétig tartott, viszont a végén már egyikünk se volt mérges és végül kibékültünk egy kis szeretkezéssel körítve.
- Te már találtál magadnak valakit? - érdeklődöm és remélem nem nyúltam mellé ezzel a kérdéssel.

//Ui: Daniel vagyok, nem Diego. //

Szóval jól megvannak. Ennek örülök, mert összeillenek, legalábbis a képet amit mutatott azon úgy látszott, hogy összeillenek.
- Mindenhol vannak veszekedések és utána jön a békülős szex. - Mondom nevetve, mert általában ez van és szerintem velük is ez a helyzet. Megkérdezi, hogy találtam-e már valakit.
- Hát tudod már régóta egy lány után csorgatom a nyálam, de nem hiszem, hogy lesz valami köztünk. - Mondom miközben felhúzom a fürdőgatyám. Nem szomorkodva mondom, mert nem fogok ilyen miatt szomorkodni. Amint elkészült elindulok a medencékhez. Beülök egy ilyen ülős medencébe, aminek nem tudom mi a szakneve. Ha Dan is beült akkor felé fordulok.
- Jobban vagy már? - Kérdem, mert nem szeretném, ha elájulna nekem itt a vérveszteség miatt.
- Ide hívjam a barátnődet? Biztosan jobban örülnél neki, ha inkább ő ápolgatna és nem én. - Mondom nevetve.
- Bár velem sem volt rossz az ágyban nem? - Mondom halkan és rákacsintok. Nem bírom sokáig, elnevetem magam. Azért mondtam halkan nehogy megint meghalljon egy meleg.
- Téged hányan kerestek meg azzal a kérdéssel, hogy tényleg meleg vagy-e? - Kérdem tőle, mert engem már párszor letámadtak, de mindig tisztáztam magam.

- Igen, az a legjobb része az egésznek. - nevetek én is. Ezért is jó egy olajozottan működő párkapcsolatban élni, mert a viták hamar lecsendesednek és utána nagyszerű a kibékülés. Néha már csak ezért is megéri kicsit vitatkozni. Szerencsére azért nálunk enélkül is jól megy a lepedőakrobatika. Van is bele munka fektetve. Kell is, ha ha azt akarja az ember, hogy ne laposodjon el a dolog hosszú távon. 2 év akárhogy is nézzük szép teljesítmény, nem mindenki húzza eddig. Remélem Willnek is hasonlóan tartós kapcsolatai lesznek. Ha több nem is, legalább egy. A megfelelő személlyel annyi pont elég.
- Csak légy kitartó, ha érzi, hogy tényleg ő kell neked végül megszerzed. - biztatom. Ismerem milyen vacak érzés hosszan teperni egy lány után. Amy se adta magát könnyen, sokat kellett neki kedveskednem, sokat kérleltem, mire el tudtam csábítani egy randira. Viszont teljesen megérte elszántnak lenni, boldogan elélünk együtt. Látszik is rajtam, hogy meg vagyok vele elégedve.
Gyorsan átöltözök és amint mindkettőnkön van a fürdőgatya elindulunk a medencék felé. Rábízom a döntést, hogy melyikbe menjünk, nekem mindegy. Az egyik gyógyvizes medencét nézi ki. Nekem megfelel, ha öregemberekkel is kell együtt ücsörögnöm. Be is szállok Will mellé és kényelembe helyezem magam. Elmerülve a vízbe kellemesen simogat, oldja a feszültséget. Kicsit olyan, mint egy finom masszázs. A "harci" sérüléseimnek is jót tesz.
- Igen. - bólintok miközben a vizet élvezem. Arra amit ezután mond elnevetem magam. Eltalálta a dolgot, Amy gondoskodó szeretete és bújása ezerszer csábítóbb, mint az ő ápolgatása. Így is volt már olyan, amikor sajnos túl közel kerültünk egymáshoz.
- Így van, az ő kezelgetésére sokkal jobban vágyok, mint a tiédre. - öltöm ki rá a nyelvem. Nem félek vele szemtelenkedni, tudom, hogy nem az a sértődékeny fajta.
- Nem igazán. - felelem és rávigyorgok. Heteroként egy imitált buziszex kicsit se kellemes, több meg főleg nem.
- Voltak páran. Egy firkász annyira melegnek hitt, hogy kész küzdelem volt elhitetni vele, hogy nem a saját nemem vonz. - csóválom meg a fejem, majd rám tör a röhögés. Elég maga elé képzelnem az újságírónő meglepett fejét, amikor levezettem neki, hogy engem határozottan a lányok érdekelnek és elkap a nevetőgörcs.

Jó neked, én már jó régóta nem voltam senkivel. - Mondom, de nem szomorkodva, mert nem annyira zavar. Dan-nek tiszta jó, mert mindig mikor haza megy otthon várja a barátnője nekem meg senkim.
- Nagyon lassan haladunk Lizzyvel, már több éve próbálkozok nála, de semmi. Még csak most jutottam el odáig, hogy nem utál. - Igaz, hogy nem ismerem annyira Daniel-t, de simán elmondok neki mindent őszintén. Jó hír, hogy már jobban van. Mit csinálna velem a barátnője, ha félig holtan vinném haza a srácot.
- Pedig én is tudnálak úgy ápolni, mint ő. - Mondom miközben betuszkolom magamat a srác mögé. Mindkét kezem rárakom a vállaira és elkezdem masszírozni. Lehet, hogy úgy nézünk most ki mintha melegek lennénk, de már nem érdekel mások véleménye.
- Na van olyan, mint ha a barátnőd csinálná? - Kérdem nevetve és, ha azt mondja, hogy nem akkor ismét kinyílik a szám.
- Ha ott lent is megmasszírozlak akkor már hasonló lesz? - Súgom a fülébe és utána szakadok a nevetéstől.
- És hogy hitetted el vele? Küldtél neki egy videót, amin a barátnőddel szexelsz? - kérdem nevetve és gondolom nem bántom meg ezzel, hisz tudja, hogy csak viccelek. Az újságírók minden érdekes hazugságra ugranak, de az igazat már nehezen lehet beléjük beszélni.
- Amúgy remélem, hogy fogunk még együtt dolgozni.....mármint nem az ágyban, hanem egy stúdióban. - Nem sok férfi színésszel vagyok jóba és Daniellel jó volt egy filmben szerepelni, szóval remélem legközelebb is egy filmben leszünk.

Arra amit mond csak megcsóválom a fejem. Férfiként értem a problémáját és tudom ez mennyire nem kellemes állapot is ez.
- Majd leszel, csak nem szabad rágörcsölni. - próbálok belé lelket önteni. Olyan lehangoltnak tűnik, amit meg is tudok érteni. Mindenki mellé kell egy társ, aki ott van vele, vigasztalja és támogatja. Mindenkinek van egy párja valahol. Ahogy mondani szokták minden zsáknak meg van a foltja. Az már változó ki mikor leli meg. Ki előbb, ki később. Örülnék neki, ha ő se maradna egyedül.
- Ennyire nehéz eset, vagy elbénáztál valamit? - érdeklődöm természetesen segítő szándékkal. Havernak nem ártunk amíg nem érdemli ki. Ő pedig még bőven nem tett nekem semmi rosszat és ez remélem ez még jó sokáig így is marad.
Szóba kerül, hogy ápolgatna, ha mér Amy nincs itt, én meg visszautasítom. Azt gondoltam megérti, erre csak azt érzem, hogy furakszik be mögém. Mit ne mondjak rám hozta frászt. Nem számítottam rá, hogy komolyan veszi a dolgot és elkezd masszírozni. Bizarr, mégis kellemes érzés, mert megtalálja azt a pontot, amiben felgyülemlett némi feszültség. Ettől függetlenül véletlenül se látok neki sóhajtozni, nem hiányzik, hogy még többen melegnek nézzenek.
- Neki puhábbak a kezei. - nevetek kicsit. Látszik, hogy ő szokott fizikai munkát végezni, míg Amy főleg csak tanul, takarít, meg legfeljebb önkénteskedik. Van egy kis különbség köztük. Mindkettőjüket szeretem, azonban másképp. Amy a párom, akivel el tudom képzelni a jövőm, Will pedig egy barátom, akivel eszem ágában sincs lefeküdni, pont elég volt imitálni az együttlétet...
Arra amit suttog kiráz a hideg. Hogy ő ott kényeztessen...fújj!! Idegen férfi kezek bizony meg nem érintik azt a testrészem!
- Akkor töröm el a kezeid. - fenyegetem meg nevetve és távolabb húzódóm tőle. Szóba hozzá a kedvenc filmünket, amiben a két főszerepet kaptuk meg és ami miatt egyből kétségessé vált a szexuális beállítottságunk. Hiába, ha az ember egyszer meleget játszik kizárt, hogy ne keresse meg pár firkász nem e homokos a valóságban is.
- Nem, nincsenek ilyen videóink és ha lennének se mutogatnám őket egy riporternek. Még a végén pár nappal később a neten látnám fenn, az meg nem kéne. - vigyorgok. A kamera nálunk ki van tiltva a hálószobából, pont azért nehogy utána felkerüljön bármelyik felvétel a világhálóra. Mondjuk az egyik veszekedés alkalmával valamelyikünk bosszúból felteszi, vagy illetéktelen személy kezébe kerül és ő tölti fel. Hallottam már több ilyen esetről is. - Rávezettem, hogy nincs bennem semmi buzis, se az öltözködésemben, se a viselkedésemben. - folytatom a félbehagyott válaszom. Az újságírók elég nehéz esetek tudnak lenni, bár van amikor nagy nehezen meg lehet őket győzni, hogy tévesek az információk. Az viszont biztos, hogy ez nem egyszerű vállalkozás.
- Én is, de remélem nem megint valami cikis szerepet kapunk. - kacagok. Pont elég volt egy filmben olyan szerepet játszani, ami kínos és kellemetlen, nem szeretném újra átélni, ha egy mód van rá.