Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

» Rangsorolások (Noel és Tami)
Vas. Okt. 02 2016, 14:41 by Kőrösi Noel

Top posting users this month
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Reeven Callagher
 
Samuel T. Collins
 
Quentin Collins
 
Felix Kaleolani
 
Kensington L. Lockwood
 
Suzanna Crystal
 
Kelly Evans
 
Sebastian McBridge
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Home Sweet Home - 2E

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Edgar S. Winters
Admin
Életkor : 25
Hozzászólások száma : 110

TémanyitásTéma: Home Sweet Home - 2E   Szer. Máj. 06 2015, 20:21

A vizsga annyira egyszerű volt, hogy komolyan megfordult a fejemben jövőre, szimplán kérem a ötöst. Mármint élveztem én a beszélgetést és az eszmecserét a tanárral, és az igazság az, hogy vizsgán kívül is szívesen leülnék vele egy hosszasabb beszélgetésre. A sütik is szóba kerültek és így persze a húgom Ebony is. De azért nem terelődtünk el nagyon a témától. Mostanra viszont eléggé megéheztem, épp ezért ruganyos léptekkel, de sietősen tartok hazafele, kezemben a zacskóval, amiben a finomságok lapulnak.
Fáradtan dőlök a liftben a korlátnak, az ujjaimmal dobolok a felvonó falán, visszaszámolva a másodperceket, amíg felérünk az ötödikre. Gyors, most mégis lassúnak tűnik. Hihetetlen. De aztán nyílik az ajtó én meg előveszem a lakáskulcsom, és kinyitom a zárat.
- Megjöttem! - kiáltom miközben kibújok a cipőimből és bebújok a papucsomba - Méhecske! Merre vagy? - nézek körbe, mert hirtelen nem látom. A sütis szatyrot a konyhapultra teszem úgy megyek körbe a lakásban, hogy megtaláljam a húgomat.
Benyitok a dolgozószobába, majd a kondi terembe is - bár neki tök felesleges edzeni, rám mondjuk rám férne... de nem akarok izomagyú lenni. Ott sincs, ezért felfelé indulok a lépcsőn, de alig jutok pár lépcsőfokig, megjelenik a szobája ajtajában.
- Szia! - mosolygok rá, és megállok, elvégre biztosan lejön - Milyen napod volt? - érdeklődöm tovább, aztán ha mellém ér, akkor együtt megyünk le a konyhába, vagy a nappaliba. Tudom is én. Nem láttam, hogy kész lenne a vacsi. Pedig éhes vagyok.
Vissza az elejére Go down
http://www.frances.hungarianforum.com
Ebony A. Winters
Marketing kommunikáció
Életkor : 22
Hozzászólások száma : 6

TémanyitásTéma: Re: Home Sweet Home - 2E   Csüt. Máj. 07 2015, 00:54

 
A hajszárító bugása betölti az egész fürdőszobát, sőt az egész emeletet, mert nyitva hagytam mindkét ajtót, hogy halljam, ha Poe megjön. Vizsgázott, és bár tudom, hogy úgyis kitűnő lesz, meg a legjobb és egyéb finomságok, szeretek neki szurkolni, mert az olyan testvéri. Meg kis apró kedvesség, és tudom, mennyire szereti a kis apró kedvességeimet, mint mikor átkopogok neki a fürdőbe fogmosás közben, hogy jelezzem tojást kérek reggelire, és a végén pirítóst kapok, mert addig terjed a tudománya. Az én speckó kenyerem meg nem is finom pirítósként, de ki vagyok én, hogy elrontsam a lelkesedését, mikor olyan aranyosan rakja elém mindig. De cserébe, mikor már felettünk mindent, amit anyu küldött, főzök neki vacsit, olyat amit szeret, és amit már megtanultam az én mesterszakács anyámtól. Pláne egy olyan napon, mint a mai, amikor semmi dolgom nem volt, csak magammal foglalkozni. Egész eddig húztam, halasztottam a hajam újrafestését, de már egy hónapja a szekrényben hevert a festék, most megerőszakoltam magam, és nekiláttam. És most, hogy végre leteszem a hajszárítót, egészen elégedett vagyok az eredménnyel, csak egy árnyalatnyit sötétebb, épp hogy csak észrevehető a változás. Megrázom egy kicsit a fejem, hogy fellazuljon a hajam, elrakom a helyére a hajszárítót, és pont akkor hallom az én egyetlen bátyám hangját. Mosolyogva pattanok fel, és szaladok ki az ajtómig, ahol heves integetésbe kezdek, egészen addig, míg le nem dübörgök a lépcsőn, és meg nem torpanok előtte.
-Na? Nanananana? Hogy ment?  - támadom le rögtön, majd azután válaszolok a kérdésére, de most meséljen, mert tudni akarok mindent. Közben a konyha felé veszem az irányt, remélve hogy követ, hogy nekiállhassak a vacsinak, mert az én gyomrom is panaszkodik, nem kapott ma valami sokat enni.
- Mit szeretnél vacsira? – Ha mesél, akkor gyorsan közbevágok, hogy ameddig ő végez a vizsga ismertetésével, addig én neki is láthassak a főzésnek. De előbb felkötöm a kötényem, és figyelek.

_________________


don't hold your breath






Vissza az elejére Go down
Edgar S. Winters
Admin
Életkor : 25
Hozzászólások száma : 110

TémanyitásTéma: Re: Home Sweet Home - 2E   Csüt. Máj. 07 2015, 10:43

Valami más rajta. Egész biztos, hogy más valami. De nem tudom mi! Ezen agyalok, ahogy szalad felém lefelé, aztán ahogy mellém ér, elkapom, hogy adjak neki egy puszit és megérzem a sampon illatát. Ő már kérdez, de én elengedem a fülem mellett a mondatot. Ennyivel még szabad húzni.
- Befestetted a hajad? - érdeklődöm, mert csak erről lehet szó. Kicsit mintha sötétebb is lenne, de lehet csak a világítás rossz. De az illat alapján erre tippelek. Aztán persze megyek utána lefelé a konyhába.
- Ammm, mi hogy ment? - kérdezek vissza, hogy kicsit tovább idegesítsem. Olyan aranyos ilyenkor, amikor érdeklődik, pedig tudhatja, hogy nem volt semmi különös. De persze a pillantásából tudom, hogy ideje színt vallani. Elnevetem magam utána válaszolok.
- Nem volt semmi. Bementem, beszélgettünk, jeles. Ez a vizsga volt a legkönnyebb. De tényleg - felelem végül tömören. Mert valóban nagyon könnyű volt. Abszolút nem éreztem magam vizsgaszituációban.
- 닭찜? - nézek rá kérdőn, hogy mennyire megvalósítható a vacsi ötletem. Tudom, hogy nem 5 perc, amíg elkészül, de szeretem. Más dolog, hogy fogalmam sincs, van-e itthon bármi hozzávaló. De úgyis megmondja, ha nincs. Akkor meg majd kérek mást.
Leülök a pulthoz, és most jut eszembe megint a süti, amit hoztam. Felemelem a zacskót és meglóbálom.
- Hoztam desszertet. Segítsek valamit? - érdeklődöm, ha már ő főzőcskézni kezd én ne csak ücsörögjek. Nem mintha sok segítséget tudnék nyújtani, de talán zöldségeket még tudok szeletelni. Főleg ha megmondja, hogy vágjam és mivel.
Vissza az elejére Go down
http://www.frances.hungarianforum.com
Ebony A. Winters
Marketing kommunikáció
Életkor : 22
Hozzászólások száma : 6

TémanyitásTéma: Re: Home Sweet Home - 2E   Pént. Máj. 22 2015, 19:32

 

Két dolog van a világon, amit nagyon nem szeretek. Jó, igazából millió, és tulajdonképpen ezt a kettőt csak a bátyámban nem szeretem, és igazából nem is helyes az a szó, hogy nem szeretem, mert inkább csak nehezen viselem, de mindenképp jobb, mintha nem lenne. Szóval ez a két dolog, amikor hétvégén hajnali tíz előtt nekiáll játszani a nappaliba, fülhallgató nélkül, és mikor direkt húzza az agyam, és tereli a szót, pedig tudja, hogy be vagyok zsongva. És én most be vagyok zsongva, mert vizsgázott, és hiába tudom, hogy ő a legokosabb az egész családban - ez pedig nehéz, mert mindannyian tanulásmániásak vagyunk – egy vizsga nem játék és nem mindig könnyű.
- Igen, de most nem ez a lényeg.  – Hadarom, hogy minél gyorsabban túl lehessünk a hajtémán, és végre a konyhába érve elmesélhessen mindent.  De persze, hogy nem adja meg magát ilyen könnyen, pedig tudja, ezért pillanatok alatt felhúzom magam. Pár pillanat alatt el is száll a dühöm, de akkor is felkapom a vizet, és akkor meg én vagyok kiállhatatlan. Összehúzom a szemem, úgy pillantok rá, fene se érti az idősebb testvéreket, túl bonyolultak. Annyi szerencséje van, hogy veszi az adást, mielőtt a törlőruhát is a fejéhez vágom, és beszélni kezd, bár nem túl részletesen.
- Hát ez érdekes. Miért mindig te kapod a könnyű dolgokat? – Kalimpálok felé mosolyogva a fakanállal, ez azért már mégsem fair. Közben a vacsimegrendelést is megkapom, és egy pillanatra megtorpanok a hűtő kinyitásában. Egy csöppet könnyebb fogást is választhatott volna, de mivel pont tegnap vásároltam, ezért egy szavam se lehet, mert minden van itthon. Ha azt kíván, akkor azt kap.
- Kirakod őket tányérra? – Pislogok rá szépen, szeretem mikor ilyen kis apró meglepetéseket hoz nekem, amiket még én is megehetek.  Közben kipakolom a pultra szépen sorban azokat a hozzávalókat amik a hűtőben voltak, a zöldségeket sorba rakom, előszedem a vágódeszkát és egy kést, majd mindet szépen Ed elé tolom.
- Segíthetsz, pucold meg és vágd fel ezeket, addig én megtakarítom a csirkét. – Adom ki az utasítást mosolyogva, és ha visszaül a pulthoz, akkor vele szemben állok neki a husipucolásnak, ha nem ül vissza, akkor mellette.
- Képzeld, velünk szembe új lakók jöttek, egész nap költözködtek, olyan hangosak voltak, majdnem kimentem szólni. De csak majdnem... – Húzom el a szám, nem szeretek veszekedni idegenekkel, még akkor sem ha néha elkerülhetetlen. Közben fél szemmel néha a zöldségekre pillantok, nehogy teljesen tönkretegye őket. Nehéz elrontani a zöldségdarabolást, de neki még az is sikerülhet.


_________________


don't hold your breath






Vissza az elejére Go down
Edgar S. Winters
Admin
Életkor : 25
Hozzászólások száma : 110

TémanyitásTéma: Re: Home Sweet Home - 2E   Szomb. Máj. 23 2015, 22:18

Azt mondja, hogy nem ez a lényeg. Már hogyne lenne lényeg! Más színű a haja, mint eddig, én meg tudni akarom, miért. Persze, ha azt mondta volna, hogy nem, akkor elhiszem azt is, hogy csak a fény esik rá máshogy. Amúgy tetszik, a miértre meg ráérek később is, amikor nem ezen jár a pici buksija.
- Csini - mondom neki és adok egy puszit is mellé, hogy tudja komolyan gondolom. Aztán csakhogy ne harapja le a fejem válaszolok neki a vizsgát illetően is. Bár nem tudom mit mesélhetnék neki, mert a legtöbb vizsga ugyanolyan. Bemegyek, elmondom, amit tudok, megkapom a jelesem és kijövök. Igazából tök unalmas. Mondjuk a mai érdekesebb volt, ha a beszélgetést nézem. Ugyanakkor nem éreztem úgy magam, mintha vizsgáznék.
- Mert nem voltak nehéz dolgok? - kérdezek vissza, mert tényleg nem éreztem még úgy, talán csak egyszer... hogy valami nehéz. De ezek a vizsgák könnyűek. Valószínűleg mert kellően motivált vagyok. Várom, hogy kérdezzen még, közben az jut eszembe, ha ő mesélne rólam, akkor biztos mindenkinek azt mondja, hogy a bátyja egy szófukar alak, akiből úgy kell mindent (legtöbbször) harapófogóval kihúzni.
Felállok kiveszek egy tányért és kiteszem rá a süteményéket, ahogy kéri. Aztán tovább érdeklődöm van-e más, amiben segíthetek. Nem tudom mennyire jó ötlet ez, és kicsit engem is meglep, hogy tényleg lepakol elém. Általában megmosolyognak anyával és azt mondják, hogy maradjak nyugton. De csak nem tudok elrontani egy kis zöldség pucolást-darabolást.
Leveszem a zakómat és a nappaliban ledobom a kanapéra aztán felhajtom az ingem és úgy ülök vissza Ebonyval szemben, hogy nekilássak a pucolásnak. Igyekszem jól csinálni, nagyon koncentrálok rá, alig fogom fel, hogy miről magyaráz a kishúgom.
- Aha... - mondom nagyon elmélyülten, aztán valamit elrontok és kicsúszik a kezemből a zöldség. - Felveszem, megmosom! Semmi baja! - pattanok fel gyorsan és teszem is, amit ígértem. Fél perc múlva tisztán, majdnem teljesen megpucolva kerül vissza a tányérra, én pedig belekezdek a következő megpucolásába.
- Mit is mondtál az előbb? - pillantok fel Ebonyra. A kis akcióm miatt, elfelejtettem, hogy "figyeltem".
Vissza az elejére Go down
http://www.frances.hungarianforum.com
Ebony A. Winters
Marketing kommunikáció
Életkor : 22
Hozzászólások száma : 6

TémanyitásTéma: Re: Home Sweet Home - 2E   Szomb. Máj. 30 2015, 21:30

 

Nem volt nehéz a vizsga. Naná, neki semmi nem nehéz kárem szépen, ő Edgar (Poe) Winters, neki mindig könnyű, csak én gebedek meg majdnem minden alkalommal mikor vizsgázni kell, hogy tökéletes legyen.  Ez nem fair, legalábbis szerintem, de cserébe én kaptam a szép géneket, és az elhízás-képtelenséget.
- Jó... legyél zseni, én maradok szép! – nyújtom ki rá a nyelvem, mert szeretem, és ezt ő is tudja. Nagyon remélem.  – Egyébként nagyon csúcs vagy, hogy észrevetted a hajam, mert csak egy árnyalattal sötétebb. – Vigyorgok rá, és a derekánál átölelve kicsit meg is szorítom, érezze már, hogy hálás vagyok neki, amiért lélegzik, meg úgy alapból van.
Amint megkérem, hogy pakolja ki a sütiket egy tányérra, azonnal pattan is, és teszi a dolgát, én meg közben szépen előkészítem azt, amit majd csinálnia kell. Igaz, nem szoktuk hagyni anyával hogy segítsen, de most nincs itt anya, egyedül meg nem tudok mindent én csinálni, legalábbis most nem. Máskor igen, van hogy ebéddel várom, mire hazajön, de akkor valami könnyűt készítek és diétásat, és salátát. Ahhoz meg nem kell nagy tudomány, elég a vagdosás, amit jelen pillanatban ő fog csinálni. Bízom benne, tényleg, mintha ez egy olyan hatalmas dolog lenne, amit más nem is képes megcsinálni, csak ő.
Én mesélek, ő vagdos, és tudom, hogy nem figyel, ennyire azért ismerem, túlságosan koncentrál, és ilyenkor olyan mint egy hatalmas gyerek. Ahogy felugrik, mintha valami piszkos földre esett volna az a szerencsétlen zöldség, úgy kapkod, pedig tegnap takarítottam, de nem mondok semmit,csak vigyorgok, és várom, hogy megkérdezze, mit is mondtam.
- Csak annyit, hogy új szomszédjaink lesznek, hebrencske.  – Mosolygok, aztán én kezdek kapkodni, mert eszembe jut, hogy a tésztát be kell áztatni. Gyorsan engedek vizet egy tálba, és szépen gondosan belerakom a tésztát, amit majd külön kell Ed tányérjára tennem, mert ha én is megenném, abból igen komoly gondok adódhatnának. Aztán visszatérek a húshoz, és lopva Edre pillantok.
- Poe... Mondhatok valamit, amin nem akadsz ki? – kezdem halkan, és hatalmas szemekkel nézek rá, ahogy folytatom. – Megismerkedtem valakivel, aki hímnemű. – Bököm ki, direkt így, mert még azt is hihetné, hogy csak szimplán új barátnőre tettem szert, pedig nem. Meg kellett volna várnom, míg kész a vacsi, a jóllakott férfi sokkal elfogadóbb.                  


_________________


don't hold your breath






Vissza az elejére Go down
Edgar S. Winters
Admin
Életkor : 25
Hozzászólások száma : 110

TémanyitásTéma: Re: Home Sweet Home - 2E   Szomb. Máj. 30 2015, 23:26

- Nem vagyok zseni. Az én tárgyaim egyszerűbbek - megvonom a vállam. Nem értem miért kell ezt mindig eljátszania. Más szakon vagyunk semmit sem tanulunk, ami ugyanaz lenne. Nyilván a marketing nehezebb. Még a szakának a neve is tök kimondhatatlan és megjegyezhetetlen, természetes, hogy nem olyan egyszerű, mint amit én tanulok. De ő is nagyon okos, a jegyei is jobbak voltak, nekem csak az érettségim lett kiváló, előtte voltak olyan jegyeim év közben, hogy jobb ha Apa nem tud róluk. Persze ez most tök lényegtelen.
- Persze, hogy észre veszem. A húgom vagy és figyelek rád. Ez természetes! - vágom rá, mert valóban figyelek rá. Bár nem vagyok benne biztos, hogy máskor is észreveszem az ilyesmit. Ma tényleg szerencsém volt, a fények, az illatok, minden nekem kedvezett. De mindig igyekszem figyelni rá és megdicsérni, meg észrevenni az új dolgait. Ő is rögtön kiszúrja az ilyesmit.
Tányérra teszem a sütiket, ahogy kéri aztán pucolom a zöldséget, ahogy kell. Legalábbis nagyon remélem, hogy így kell. Én tényleg nagyon igyekszem, szeretném kivenni a részem a főzésben is. Egyáltalán nem az én hibám, hogy eddig erre nem volt lehetőségem. Igaz, nem vagyok egy őstehetség. Máskülönben nem ejteném el, az éppen megpucolt zöldséget. De megtörténik, hát felveszem és megmosom, biztos, ami biztos.
- Nem vagyok hebrencs. És milyenek az új szomszédok? - kérdezem, mert bár valószínűleg elmondta már egyszer hozzám nem jutott el az információ. Csodálom is, hogy ő pakolászás meg minden egyéb közben tud beszélni és figyelni is. Nekem ez nem menne. Az pedig, hogy nő és képes multitaskingra, jelenleg nem vigasztal.
Kezembe veszek egy újabb zöldséget és azt is pucolni kezdem, de meg-megállok, hogy Ebonyra tudjak figyelni. Aztán le is teszek szépen mindent, mert ahogy belekezd a mondandójába, az bizony nem jó. Mármint, ha ki akadok, ahogy feltételezi, az nem jó.
- Persze, hogy nem akadok ki. Ne beszélj butaságokat, miért akadnék ki? - nézek rá értetlenkedve és ígérgetek. De azért hazudnék ha azt mondanám, hogy nem lettem már is idegesebb. Olyan rossz előérzetem van. Aztán... Pislogok. Próbálom felfogni, hogy min kéne kiakadni. - Nagyszerű. És miért akadjak ki? - kérdezem meg végül, mert hát egyetemre járunk, és eddig sem lány iskolába járt, hogy fura legyen, ha találkozik egy-egy fiúval is. Igazán nem értem. Mármint... Leesik. És fájdalmasan koppan.
- Ebony Ah-young Winters, bökd ki rendesen, mi olyan nagy szám ebben a csávóban?! - Állok fel és fogom meg a vállait, mert az egyetlen logikus dolog, ami miatt így vezette ezt fel, az az lehet, hogy tetszik neki. Ami nem baj. Mert mindenkinek szüksége van társra, csak éppenséggel neki nagyon érzéke van ahhoz, hogy jól válasszon...
Vissza az elejére Go down
http://www.frances.hungarianforum.com
Ebony A. Winters
Marketing kommunikáció
Életkor : 22
Hozzászólások száma : 6

TémanyitásTéma: Re: Home Sweet Home - 2E   Kedd. Júl. 07 2015, 10:23

 

- Nem mindenkinek... De jó hogy vagy nekem. – Mosolygok rá, mint a vadalma, tényleg imádom amiért ilyen figyelmes, de nem mindig adatik meg ez mindenkinek. Volt egy időszak, mikor én se voltam a legtökéletesebb húg, sőt... De azóta igyekszem kijavítani magam, még főzni is megtanultam érte, na jó, nem érte, hanem azért mert állandóan éhes vagyok, de azért nem hátrány, ha néha együtt főzünk (gyakrabban én főzök, ő néz.) legalább tudunk beszélgetni, és csak úgy nevetni a semmin. Pont mint most.
Pucol, pakol, szorgoskodik, és meglepően ügyesen csinálja, Még akkor is, ha nem is figyel rám közben, pedig kész is történetet meséltem neki. Sőt, még a zöldséget is dobálja, nem mintha olyan nagydolog lenne, van víz, meg is mossa, folytatja is tovább, és eljut az agyéig az is, hogy kíváncsi legyen. És nem ő a hebrencske, hát persze, általánosságban tényleg én vagyok az, de most igen is ő, és ebből nem engedek. Mielőtt bármit is mondanék, ellopok egy répadarabot, és csak utána mesélem el neki megint, amit egyszer már elmondtam.
- Egyelőre csak hangosak. Pont azt mondtam, hogy majdnem kimentem szólni, hogy ne üvöltözzenek, ne csapkodjanak, de nem akartam veszekedéssel indítani. De szerintem nem is fognak átjönni, üdvözölni minket, pedig szeretem az ajándékokat. – Biggyesztem le egy pillanatra az alsó ajkam, csak azért, hogy öt másodperc múlva szélesen elvigyorodjam. Tudja ő, hogy csak viccelek, ismer, vagyis remélem, hogy tudja, és nem fog egy számító emberkének nézni. Az ciki lenne.
Fülelek egy kicsit, míg a tésztát „látom el”, és úgy veszem észre, hogy jó a hangulata, így felhozom azt a témát, amitől félek, mert olyan feleslegesen ki tud akadni, hogy az valami hihetetlen, mindenből elefántot csinál, pedig lehet, hogy csak termesz méretű, sőt, még akkora se.  Most is, én beszélek, ő meg megragad és a teljes nevemen hív, amit utálok, mert olyankor vagy haragszik vagy csalódik bennem.
- Koreai! – Védekezek egyből, és leszedegetem a kezeit a vállamról, hogy újra rámosolyoghassak, és visszanyomom a székre. – Nem tudom. Színes, érdekes... abszolút nem olyan, mint akiket eddig ismertél ... – meg nem ismertél, de ezt nem teszem hozzá, nem kell nekem egy „a bátyád vagyok, jogom van tudni” fejmosás. – Leöntött kávéval, és elhívott randira... – Nézek rá, kicsit félve. Nem akarok neki mindent elmondani, de ugyanakkor jó lenne végre nem titkolózni, és abbahagyni a füllentést. Még amiatt is ki fogok kapni.


_________________


don't hold your breath






Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Home Sweet Home - 2E   Today at 23:16

Vissza az elejére Go down
 

Home Sweet Home - 2E

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: Lakások, házak, otthonok :: Archívum-