Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Stanley Collins
Kedd. Nov. 22 2016, 20:33 by Stanley Collins

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

Top posting users this month
Samuel T. Collins
 
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Reeven Callagher
 
Quentin Collins
 
Felix Kaleolani
 
Suzanna Crystal
 
Kensington L. Lockwood
 
Sebastian McBridge
 
Kőrösi Noel
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Az én kis Pindúr Pandúrom ~ Usuival

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2
SzerzőÜzenet
Usui Kazuki
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 25
Foglalkozás : Rendőr
Hozzászólások száma : 632

TémanyitásTéma: Re: Az én kis Pindúr Pandúrom ~ Usuival   Hétf. Ápr. 20 2015, 22:27

Igazából senki sem gondolná, mennyi közös vonás van ebben a kettőben, főleg nem Usui maga, de így hogy kitölti a gondolatait pár régi emlék és a saját büszkeségének cserepein tapos, eszébe sem jut ilyeneken gondolkodni.
Az meg hogy a lány nem lelkizős cseppet sem zavarja, sőt. Ő maga sem egy lelkizős fajta. Mást meghallgat, talán még tanácsot is ad ha kérik, de ő sosem beszél a gondjairól vagy a bajairól vagy a múltjáról úgy igazán. Nem lenne értelme, mert semmin sem változtatna. De a tény, hogy nem adja meg az örömöt senkinek hogy ő kinyúvadjon, elég értelmet ad az életének. Legalábbis ez adja a gerincét...
-Elég hülye voltál hogy nem tetted. Nem viccből mondtam hogy húzz el. - Csak kedvesen, csak kedvesen. Ez az ami nem megy, tekintve mi szárad most a lelkén? Hogy majdnem meghalt a kis rózsaszínke és még fel is vágták a kezét meg a lábát. Reméli a bordája nem repedt... bah.
-Az őrsön a cellában még mindig alhatsz. - Közli némileg kaján hangon és ledől a csaj mellé a fal tövébe, de nem közel hozzá, csak a közelébe.
-De a kórházat is el tudom intézni. Még választhatsz is... - Közli tovább kaján hangon, mert nem akart hotelszobát bérelni neki. Inkább csak arra gondolt, ha ellátták őket, kér egy fuvart kettejüknek.

_________________




A kíváncsiság nem elég indok arra, hogy veszélybe sodord magad.
A tudás kényszere azonban megéri a kockázatot.




Usui...
Vissza az elejére Go down
Lacey Howard
Vizuális kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : Basszus gitáros
Hozzászólások száma : 113

TémanyitásTéma: Re: Az én kis Pindúr Pandúrom ~ Usuival   Hétf. Ápr. 20 2015, 23:00

A férfi megjegyzésére csak grimaszol egyet, és már el is könyveli igazi hálátlan senkiházinak magában. Ami Lacey világában igenis vonzó tulajdonság, sosem venné körbe magát fair, korrekt angyalkákkal. Usui egész jó alapnak tűnik, csak még meg kell kicsit rontani, hogy ne legyen akkora szentfazék, aki nem lövöldözik, még akkor sem, ha az életük múlik rajta.
- Ja, és mire mentél volna nélkülem, karate kölyök?! Már rég abban a kukában lennél feldarabolva. - Mutat minden baj forrására, arra a hülye konténerre. Amúgy nem tudja, Usui hogy lehetett ilyen béna, művészet volt így elvágnia magát attól az üvegtől, de ők képesek rá. És most, hogy tiszta fejjel visszagondol, a rendőrnek tulajdonképpen szinte semmi nem jött össze, amivel próbálkozott. Ez nem az ő napja volt, annál inkább Lacey-é.
- Ha tovább kóstolgatsz, megetetem veled ezt a csikket. - Mutatja fel a férfinek az égő csikket és látszik rajta, hogy hót komolyan gondolja. Csak hogy tudja, hol a helye, ha már muszáj volt segíteniük egymásnak. Nem lettek puszipajtások, és valószínűleg soha nem is lesznek, legalábbis Lacey nem szokott ilyesmit tartani.
- Amúgy inkább az őrs. Több az ismerős és kevesebb az orvos. - Mondja ironikusan fújtatva egyet, majd még egy nagyot szív a cigijébe, de aztán el kell nyomnia, mert már nem is esik neki annyira jól. Utálja az orvosokat, ha babusgatják, ha aggódnak érte, ha ápolják. Nem bírna ki egy éjszakát a kórházban. Bár valójában onnan könnyebb megszokni, mint a cellából. De az otthonnál még ez is sokkal jobb.
Viszont ezt akarta elkerülni, vagy legalább kihúzni még egy kicsit. Kezd rosszul lenni, guggolásból inkább lekucorodik a fal tövébe és lábait bebújtatja kissé túlméretezett pulcsija alá, felhúzza a kapucnit. Nem zavarja, hogy tiszta kosz lett, de egyre jobban fázik, talán a vérveszteségtől, vagy csak a fáradtságtól, de rázza a hideg. Ez ellen próbál tenni a pulcsival és az összegubózással, részleges sikereket elérve.

_________________
Just surrender,
and remember what
You've done to me

♩ ♫ ♩ ♪ ♬
Vissza az elejére Go down
Usui Kazuki
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 25
Foglalkozás : Rendőr
Hozzászólások száma : 632

TémanyitásTéma: Re: Az én kis Pindúr Pandúrom ~ Usuival   Hétf. Ápr. 20 2015, 23:33

-Mint mondtam volt már rosszabb is. - Dünnyögi, mert habár ez igaz, attól még igaza van a csajnak ami megint krecsegteti büszkesége vékony jegét.
-Kivéve ha nem azzal égetem ki a sebed. Nekem csak a lábam sajog. - Na ne menőzzön vele a csajszi, hálás, de nem lesz talpnyaló kiskutya. Jön eggyel és ennyi. Legyen gyereknap. - Különben is egészségtelen, ezer más módon is levezethetnéd a stresszt, amitől nem patkolsz el szánalmas köhögőrohamban. - Na igen, nem egy önromboló valaki, sőt. Bántóan egészségesen él, ami azt illeti.
-Hah, pedig már magánzárkát kínáltam volna, de akkor csinálok neked babazsúrt. Mi bajod az orvosokkal? - Kérdezi őszintén, mert hát sosem értette a fóbiát miattuk. De közrejátszhat, hogy milyen családban is nevelkedett, ugye.
-Bírd ki kicsit nagy lány. Mindjárt itt a mentő. - Veszi le rendőrruhát, alatta van atléta, és a semminél több. Odabújni meg nem fog, de szerinte megint betörnék az orrát érte.
De valóban nem kell sokat várniuk már aztán és hallani a szirénákat, jön is a mentő, Usui meg mutatja kik a súlyosok, kik akik csak leütve vannak, na meg mutatja a lányt is.
Az egyik mentős előzékeny szeretne lenni és a kocsihoz segíteni a lányt, kérdés hagyja-e, minden esetre ott leültetik és ellátják rendesen a kezét, majd a lábát is, mellette meg Usuit, szépen felvágják a nadrágját, azon gondolkozik lassan nem marad rajta ruha... fantasztikus.
-Usui, nem hiába szóltak a többiek, hogy igenis válogasd meg kit csuksz le... komolyan, harmadszorra is? Negyedikre bele is döglesz én mondom...
-Cöh... A kezed járjon ne a szád... nem fogok válogatni. Meg különben is a lányt lásd el... héj... mi a neved? - Fordul a másik fele, mert még ő is jobb beszélgető partner, ő legalább joggal papol ha papol. A mentős csak szemet forgat és elkezdi összefércelni Usui lábát pár öltéssel.
Azért még a mentős megszólal, csak most a lány fele.
-Be kéne jönnöd a kórházba, jobb lenne ha pihennél, sok stressz ért és vért is vesztettél. - Persze kedves és nyájas vele, elvégre úgy sejti Usui keverte bele és amúgy egy ártatlan kedves lány, elvégre az arca is kedves. A bilincs a kezén meg mellékes.

_________________




A kíváncsiság nem elég indok arra, hogy veszélybe sodord magad.
A tudás kényszere azonban megéri a kockázatot.




Usui...
Vissza az elejére Go down
Lacey Howard
Vizuális kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : Basszus gitáros
Hozzászólások száma : 113

TémanyitásTéma: Re: Az én kis Pindúr Pandúrom ~ Usuival   Kedd. Ápr. 21 2015, 19:42

- Legalább nem fertőződik el. - Válaszolja vigyorogva a sebégetős ötletre. Most, hogy így belegondol, talán kicsit mazochista, nem bánja a fájdalmat, csak a gyengeséget, de a kettő nála nem függ össze. Lehet azt keményen is viselni, és csak jót tesz az embernek, ha nem akar érzékeny nudli lenni. Márpedig ő könnyedén kiölt magából mindenféle ilyen törekvést.
- Köszönjük az előadást, Dr. Kazuki. Hatásos volt. - Tapsol hozzá, hogy tovább gúnyolódjon a férfin. A nevét az előbb hallotta, ahogy jelentett. Szívesen viccelődne még vele. Élvezi, ahogy a kis, visszafogott stílusát a férfi pillanatok alatt felrúgja, ha Lacey kezdi idegesíteni. Lacey pedig lehet, hogy a pokol bugyraiban fog elégni, de igenis jól szórakozik.
- Mindegy, csak aludni lehessen. - Mondja végül, neki tök mindegy. Igazából volt már utcagyerek, igaz annak már egy jó ideje és nem volt túl kellemes, de megvolt akkor is. Még mindig sokkal kevésbé taszító életforma, mint a csodás "új családjával" élni. - Nem tetszik a Dr. a nevük előtt. - Hantázik valami hülyeséget, hogy inkább ne kelljen beszélnie róla. Nem, nem igazán akar mesélni. Nem egy kedves, csicsergős típus, főleg akkor nem, ha a lelki világáról van szó.
De rosszul lesz és nem tudja tovább leplezni, hogy igenis fázik. A fáradtság, a vérveszteség és más tényezők közös erővel csapnak le rá, szóval jól összehúzza magát. Cserébe pedig egy-két biztató szót kap, ami pedig érzékenyen érinti... rossz értelembe.
- Hagyjál! Jól vagyok! - Förmed rá egyből, neki aztán nem kell sem lelki támogatás, sem ilyesmi. Kicsit fázik, de abba még nem halt bele senki. Majd akkor esetleg megengedi, hogy aggódjanak érte, ha már elpatkolt, addig meg senki ember fia ne merjen felé sajnálkozó pillantásokat vetni felé. Kitér tőlük a hitéből, azt pedig senki nem akarja.
Rossz pillanatban jön a mentős, és próbálja felsegíteni, ő azonnal elüti a kezét magától. Na tessék, itt mindenki azt hiszi, hogy valami törékeny Barbie-baba? Ha betöri a mentős fejét, vajon elhiszi az ellenkezőjét...? Ezen gondolkozik, ahogy igazán mérges pillantást vet rá.
- Ne érj hozzám! - Szólítja fel, miközben inkább átöleli magát, hogy ne fázzon, egyedül is el tud menni a mentőig. Ott pedig lecsüccsen, kissé bizalmatlanul figyeli, ahogy Usuit ellátják, és hallgatja a csevegést. Amikor nekiszegezi a kérdést, akkor pillant a férfi arcára.
- Lacey Howard. - Mutatkozik be, ha már ennyire ismeretlenek egymásnak. Aztán egy picit képes csendben, és nyugodtan várni, a pulcsija alatt az eltépett inget piszkálgatja, amikor a mentős odafordul.
- Aha, szerintem meg nem kéne b*szogatnod őt - itt fejével Usui felé bök -, amíg nem voltál az ő helyében. Látod? Egyik sem fog teljesülni. - Néz rá villámló tekintettel, a mentős pedig veszi a lapot és úgy gondolja, jobb lesz, ha csendben marad. Lacey pedig dacosan dől hátra, hagyja, hogy ellássa a sérüléseit, de már alig várja, hogy elhúzhasson ebből a mentőautóból. Direkt nem néz Usuira, mert tudja, hogy megvédte, csak nem akar tudomást venni róla. Fogalma sincs miért csinálta, de akkor is idegesítette a csávó, ahogy Usui vérét szívja. Amolyan "csak én mehetek az agyára, senki más" mentalitás lehet a hátterében, vagy ki tudja.

_________________
Just surrender,
and remember what
You've done to me

♩ ♫ ♩ ♪ ♬
Vissza az elejére Go down
Usui Kazuki
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 25
Foglalkozás : Rendőr
Hozzászólások száma : 632

TémanyitásTéma: Re: Az én kis Pindúr Pandúrom ~ Usuival   Kedd. Ápr. 21 2015, 20:16

-Nem, de egy csikk nem is lesz elég az egészre... - Ha már kiégeti a sebet csinálják rendesen, nem szereti a félmunkát.
A megszólításra megborzong, ezer éve nem hallotta ezt. Na nem magára nézve persze, odáig sosem jutott el. Soha nem is fog.
-Én akkor fogok tapsolni mikor könyörögsz egy pohár vízért, hogy elmúljon a torokkaparásod. - Igazból annyira nem érdekli a dolog, de kötelességének érzi vázolni a jövőt a kis csajnak.
Biccent arra, hogy nem válogat a másik és az alvás a lényeg. Elvégre védett és fedett helyen lenne.
-Akkor ne mond ki. Ennyi. - Ő egyszerűen megoldaná a másik helyzetét, bár sejti nem csak ennyi a baj.
-Én meg lány vagyok csak jól sikerült a műtét... - Morog, mert igazi kaktusz a másik, de hát neki aztán mindegy. Ellenben nem akarja hogy még több baja legyen, szóval legalább az ingét odadobja, max nem kell neki.
A mentős nagyokat pislog, de betudja a stressznek a dolgot, meg az életveszélynek, na meg ki tudja mit akartak azok a férfiak. Csak követi, terelgeti, Usui meg követi őket.
-Usui Kazuki. - Nah, ezt is megélték, tudják egymás nevét. Kellett hozzá egy véres csata meg jó adag sértegetés és durca. A mi a kedvenc színed szint elérése már túl hard, napoljuk.
Eléggé meglepi Usuit a lány pár szava. Pislog is sűrűn, elvégre... most megvédte? Félre is néz csendben, elvégre senki se kerüljön az ő helyébe, az ellenségeinek sem kívánja. Nekik egészen mást kíván, ami azt illeti...
A mentős inkább hanyagolja mindkettejüket, magában úgy gondolja zsák a foltját, aztán áll is arrébb. Usui le is huppan a kocsiról, bár óvatosan, nem akarja hogy felszakadjon a seb. Csak pár öltés, de úgy sejti nyoma marad. Francba.
-Akkor? Merre akarsz menni? Amúgy a koliban is elalhatsz ha akarsz. - Veti fel, talán mert előbb jó fej volt a csaj, vagy mert oda egy éjszakára nem érzi nagyon furának elhívni. - Van zuhany is. - Néz végig a lányon nyomatékosan és némi orr ráncolással a szagokat illetően mert... nos... legalább annyira mocskos mint ő maga, márpedig ha Usui vágyik egy fürdőre, akkor egy lány bizonyára sóvárog utána.
De érezni neki valóban mindegy, újra a semlegesség mocsarába süpped, közli gondolja át mit szeretne, addig vált pár szót a kollégáival. Úgy is tesz, csak röviden felveszik a jelentését, odaadja a fegyverét, mint bizonyítékot, a kést is összeszedik, de engedik hogy csak holnap írja meg részletesen, heverje ki a történteket.
Aztán odasétál megint a lányhoz, de csak áll és várja mi legyen, ő menne személy szerint, mert holnap... azaz ma egyetem.

_________________




A kíváncsiság nem elég indok arra, hogy veszélybe sodord magad.
A tudás kényszere azonban megéri a kockázatot.




Usui...
Vissza az elejére Go down
Lacey Howard
Vizuális kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : Basszus gitáros
Hozzászólások száma : 113

TémanyitásTéma: Re: Az én kis Pindúr Pandúrom ~ Usuival   Kedd. Ápr. 21 2015, 20:57

- Hah, van még, ne aggódj. - Nevetnie kell egy kicsit, akár odaadja az egész dobozzal, ha már annyira alapos akar lenni. Őszintén szólva, még tök jó bulinak is tartaná, ha egy öngyújtóval és egy doboz cigivel égetnék ki a sebeit, még emlékezetesebbé tenné az estét. Amúgy is benne szokott lenni minden felelőtlen őrültségben.
- Ja, szerintem is, várd meg, hogy könyörgök, amúgy is türelmesnek tűnsz. - Vigyorog rá pimaszul, még fél lábon is várhat Usui, ő biztos benne, hogy nem fog könyörögni. Akkora egy makacs dög, aki szentül hiszi, hogy mindent egyedül kell megoldania és nem szabad elfogadnia segítséget senkitől, hogy az borzasztó.
Az orvosos megjegyzésére pedig inkább nem reagál semmit, nem a kedvenc témája. Valószínűleg, ha szeretne róla egyáltalán beszélni, nem Usui lenne az a személy, aki megvitatja, miért nem viseli, ha babusgatják és ápolgatják. Azt sem bírja könnyen, ha törődnek vele, ezt mutatja az is, hogy a segítséget is egyből heves tiltakozással hálálja meg.
- Tényleg jól sikerült... - Állapítja meg elismerősen bólogatva, elvigyorodva. Elvégre jelenleg semmi baja, de egy inget kap kölcsönbe, hogy magára teríthesse, amíg fázik. Nem köszöni meg, inkább nagyon erősen igyekszik úgy tenni, mintha el sem fogadta volna. Akkor talán marad még pár szemnyi a büszkeségéből.
A mentőautóban pedig a mentőssel is hasonlóan kedvesen és cukin viselkedik, de inkább arra világít rá, mennyire tahóság, hogy úgy okítja Usuit, hogy fogalma sincs róla. Szerinte nem is ismeri a férfit, az indítékait pedig biztosan nem. Ítélkezhet szabadon, de ne akarja már megmondani neki, hogyan kéne élnie az életét. Neki mindig meg akarták, már nagyon régóta nem lehet őt azonban irányítani.
Ahogy el vannak látva a sebei, a mentős már le is lép, ő pedig szintén kiszáll az autóból, Usuival együtt. Zsebre vágja a kezeit, úgy hallgatja végig Usui mondanivalóját. Az átgondolásra csak bólint egyet, követi a tekintetével a férfit, ahogy elmegy beszélni a kollégáival. Ő pedig rágyújt egy cigire, megigazítja a pulcsiját, felhúzza a kapucnit. Hátat fordít és már indul is, hogy a nyakába vegye a várost. Mire Usui visszaér és keresné, addigra már hűlt helye van, egyik lábát picikét kímélve, néha oldalát simogatva tovasétált.
Nem, nem fogja hagyni, hogy segítsen neki. Megoldja egyedül, ahogy mindig. Valahogy.

//nagyon nem akartam még befejezni, de nem akartam a kari jellemétől eltérni, ez a folytatás a leginkább Lacey-re jellemző Very Happy szóval köszönöm, biztos lehetsz benne, hogy még találkozunk Razz főleg, ha dobsz egy pmet Razz//

_________________
Just surrender,
and remember what
You've done to me

♩ ♫ ♩ ♪ ♬
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Az én kis Pindúr Pandúrom ~ Usuival   Today at 11:34

Vissza az elejére Go down
 

Az én kis Pindúr Pandúrom ~ Usuival

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: This is Hollywood! :: Archívum-