Még Kínában születtem. Apám ekkor próbált áttelepülni Amerikába, ami nem volt egy egyszerű menet, egy itteni rokonunkhoz jutott ki, akinek boltja volt, ott lett árurakodó. Anyám röviddel a megszületésem után egy hajón lett varrónő, azaz amíg a hajó az árut elszállította Kínából Amerikába, addig ő a raktérben varrta a ruhákat. Berakodták a bálákat, és mire a hajó megérkezett addigra a kész ruha került elő. Engem a nagyanyám nevelt hét éves koromig, amikor a szüleim végre megvetették a lábukat Amerikában. Ekkor magukhoz vettek. Egy szót nem tudtam angolul, és egy igazi ördögfióka voltam, mivel a nagyanyám nem tudott elég szigorúan fogni. A családnak nem volt pénze arra, hogy valami jobb iskolába járjak, az államiban próbáltam beilleszkedni. Akinek nem tetszettem, vagy aki nekem nem tetszett, annak elég hamar behúztam egyet, szóval problémás gyerek voltam, de életrevaló.
Közben persze a szüleim már követték a régi kínai családmodellt, és sorban érkeztek a testvéreim is, szám szerint négy, két fiú, két lány. Az anyagi helyzetünk összességében még egy jó ideig nem javult ezért. Apám immáron eladó volt a boltban és helyettes, anyám továbbra is varrt, amikor nem gyereket nevelt. A minőségi ugrás akkor következett be, amikor beszippantott minket Hollywood. Nem, senkiből nem lett színész (még), de apámnak volt némi cirkuszos múltja, és kapott ilyen mutatványos statiszta szerepeket, majd egyre többször hívták akkor, ha állatokkal kellett bánni, mert ehhez is értett, és mi több, vele született érzéke volt hozzá. Anyámat meg beszervezte jelmezeket varrni.
Én közben cseperedtem, és továbbra sem a tanulás volt a fő életcélom, bár sok minden érdekelt, és jó eszem volt, de valahogy sosem akkor jött vissza a tudás, amikor jegyek szempontjából szükség lett volna rá.
Bandáztam is, már tíz éves koromtól. Mondhatni beverekedtem magam a többiek közé fokozatosan. Apám egy idő után elunta ezt, és az iskola után maga mellé vett a munkába, és úgy lefoglalt, hogy még pislogni sem volt időm. De itt értek az első sikerélmények, mert az állatok nekem is éppen úgy engedelmeskedtek, mint neki, és megszerettem ezt a munkát. De itt is volt pár afférom, ami miatt apám roppant mód szégyenkezett, pedig alapvetően jól sült el. A filmszakma fenegyerekei figyeltek fel rám, a kaszkadőrök. Elég őrült voltam, hogy bevegyenek, tanítgassanak, és lassan ilyen munkákat is kaptam.
Úgy terveztem, hogy váltok, és otthagyom az állatidomítást, amikor apám hirtelen megbetegedett. Most aztán minden eddig elvállalt megrendelés, lekötött szerződés az én vállamat nyomja.

Shine on me