Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Stanley Collins
Kedd. Nov. 22 2016, 20:33 by Stanley Collins

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

Top posting users this month
Samuel T. Collins
 
Eric A. Blake
 
Reeven Callagher
 
Leopold K. Lindhardt
 
Felix Kaleolani
 
Quentin Collins
 
Suzanna Crystal
 
Kensington L. Lockwood
 
Kőrösi Noel
 
Dominic Tveit
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Több mint ismerős Tess - Reev

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1211

TémanyitásTéma: Több mint ismerős Tess - Reev   Szer. Ápr. 08 2015, 22:02

Végre a saját szakom óráján dekkolok, itt még jegyzetelek is ronda fiúírással, amit valószínűleg csak én tudok elolvasni. Ahhoz képest, hogy belekezdtem a szocializációs projektbe a suliban nem remekelek, szinte meg sem jegyzem ki kicsoda Klasszkomon. Néhány lányra itt-ott felfigyelek, talán többen emlékeznek rá, hogy év elején még bottal jártam, de mostanra elhagytam és csak sántítok.
Inkább az órákra meg a tanyaragra koncentrálok, haha-pont én. A fél órás szünetek pont elegek hozzá, hogy megigyak egy kávét, vagy elszívjak egy cigit, nincs időm ismerkedni.
Ez egy nagyobb előadás, amin most ülök és egész jó, a tollam rágcsálva lefirkantok egy-egy fontosabb infót. A figyelmem nem nagyon kalandozik, csak épp mikor a tanár vacakol a prezentáció kivetítőjével tűnik fel valami, vagy inkább valaki. Egy szőke! Megint! Kísértenek… Először a rövid szoknyás Hale francia etiketten, arra az órára jobb nem emlékezni, hiába voltam józan, mintha begombáztak volna. Liz, a lakótársam mi más lenne, mint szöszi, aztán az a szegény japán lány, akit megtámadtam a parkban. Csak annyi tűnik fel, ő itt baromi jól néz ki, főleg az ajkai és a szeme íve, szinte beleborzongok, ha ránézek. Ismerős. De biztos csak azért mert csoport tás, egy a sok közül, vagy mégis más? Kicsit megrázom a fejem, kifújok egy adag levegőt és máris figyelek tovább.
Ezek az órák villámgyorsan véget érnek (nem úgy mint a francia) többen megrohamozzák az előadót, én meg füzetemmel bíbelődöm. Ismét elfordulok a szőke lány irányába, lehet meg kéne hívnom egy kávéra? Üsse kavics, ha látom, hogy nem a barátnőivel vihog, felállok, füzettel a kezemben elindulok felé. Miért ilyen…furcsán ismerős? Vagy csak mert ennyire szép és a szép formák eleve kódolva vannak az agyban? Kicsit hezitálok, megtorpanok, ez… nem is értem, más. Majd látom ő érdeklődő-e a szőkéknél nem lehet tudni. Nem lehetek feszült, én! Pont én! Mitől? Tök hülye érzés. Talán ennem kéne egy almát, biztos leesett a vércukrom. Elűzöm a buta érzéseket és rendesen megállok előtte, laza mosollyal ajkaimon.
- Van kedved inni valamit?

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Tessie Windsor
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 23
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 28

TémanyitásTéma: Re: Több mint ismerős Tess - Reev   Csüt. Ápr. 09 2015, 13:30

Reeven && Tessie

Nem túlságosan érdekelnek a szakok a Francesen. Sokkal szívesebben tanulnék valami számomra komolyabbat, nehezebbet. Szívesen lennék ügyvéd, vagy bíró. Erre azokban az években döbbentem rá, mikor a sitten ültem. Meg akarom védeni azokat az embereket, akik ártatlanok és úgy akarják őket a dutyiba juttatni. Annyi időt elvett az életemből a börtön, hogy meg se tudom emészteni, nem is tudok másra gondolni. Még a legboldogabb pillanataimban is elkalandozik a figyelmem és arra az időre gondolok, amikor ott voltam bent. Nincs egy igazán emlékezetes pillanatom, mióta kijöttem, beleőrülök ebbe az egész szituációba. Mindig azon veszem észre magam, hogy a találkozást tervezgetem Reevennel, ahogy a szemébe nézek, és a fejéhez vágok mindent. Nem tudom, hogy milyen reakcióra számíthatok tőle. Talán bocsánatot kérne? Kizárt dolog. Vagy megbánná? Nem hiszem. Ez az a két dolog, amiben reménykedem, de tudom, hogy ez lesz az utolsó, amit tőle kaphatok. Inkább fog elmenni és figyelmen kívül hagyni, majd továbbélni az eddig megszokott életét, minthogy az legyen, amit én szeretnék.
Némi érdeklődést sem színlelve jegyzetelem végig az előadást, legalább ez eltereli a figyelmet az ördöginek éppenséggel nem nevezhető tervemről. Rengeteg idegen emberrel vagyok körülvéve, akiket még csak nem is láttam soha életemben. Nem töröm itt magam azon, hogy ismerkedjek más emberekkel, mert már senkiben sem tudnék megbízni Reev után. Itt nemcsak úgy értem, hogy fiúkkal ismerkedni úgy, hanem egyszerűen barátkozni sem akarok senkivel, bármikor hátba szúrhatnak. Mondjuk, már elég erős lettem és senki sem tudna bennem maradandó törést okozni, de azért jobb vigyázni, mint fejvesztve belerohanni a végtelenbe.
Amint vége van az órának mindenki feláll körülöttem és az emberek, mint ezer aprónyi hangya indulnak el a kijárat felé. Én nem sietek, mivel nincs programom a nap további részére és csak magamban leszek a gondolataimmal. Lassan pakolok bele a táskámba és mikor megfordulok egy ismerős arcot látok meg magam előtt, aki felém közeledik. Reeven. Teljesen ledöbbenek és megnyikkanni sem bírok, egyáltalán nem így terveztem a találkozást. De hát a valóság sokszor keresztülhúz a számításainkon.
- Ez most komoly? – kérdezem tőle csodálkozva egyáltalán nem kedvesen, miután meghallom a kérdését. – Szerinted Reeven egy itallal minden el van rendezve? – kissé felemelem a hangom, de egyáltalán nem kiabálok, mert nem akarom felhívni a még a teremben maradt diákok, illetve professzor figyelmét. Az egész testem szinte lebénul, és nem hiszek a fülemnek. Ez a csávó még nagyobb tapló, mint valaha volt!

_________________


Tessie Windsor
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1211

TémanyitásTéma: Re: Több mint ismerős Tess - Reev   Szomb. Ápr. 11 2015, 12:44

Na jó erre azért nem számítok. Csak egy egyszerű ital és nem azzal szólítottam le, azért hívom el mert a segge tetszett meg. Nyilván az egész lány megtetszett, különben le se szarnám, de neki nem jövök be. A hülye megérzéseim háttérbe szorítom és próbálok erre az adott szituációra koncentrálni, egész egyszerűen csak arról van szó, hogy elutasítanak. Kis ön-és közgúnyosan fújtatva nevetek fel, helyeslően nézek rá, igen ez komoly.
- Csak egy ital, nem a kezed akarom megkérni…
A lány első megrökönyödése után még nem adom fel, de ha elküld a búsba, hát elbicegek. Szusszanásnyi idő, vagy annyi se és én döbbenek meg annyira, mint ő a meghívástól. Elnyílnak ajkaim, kidüllednek szemeim, elfelejtek pislogni és levegőt is fáziskéséssel veszek. Látszik rajtam, hogy a döbbenettől semmit sem bírok kinyögni. Mintha nekimennék egy falnak, vagy kivernék belőlem a szuszt.
Eszembe jut, hogy igazam volt, van valami ezzel a lánnyal. Sűrű pislogások közepette nézek rá, mint aki azt sem tudja melyik bolygón van. Egyáltalán nem jellemző, hogy meginognék valamiben, hiszen én mindig a helyzet magaslatán vagyok, hiszen…
Újabb pislogás, álltamban is megingok. Veszek végre egy mély lélegzetet. A lány…a lány valószínűleg azért volt távolian ismerős, mert…ismertem. Kóma előtt, valamikor. Ismét ráncolom a homlokom, de iszonyú lüktetés terjed szét az agyamban, ha erőltetem.
- Ismerjük egymást?
Kérdezem akkor is, ha tudom, vagyis sejtem a választ. Jobbommal megszorongatom a homlokom, kellemetlen ez a lüktetés, ahogy próbálok visszaemlékezni. Megint vennem kell egy mély levegőt. Nem, nem ugrik be melyik randi volt, biztos egy a sok közül, beszívva. Totál káós állapotban, különben emlékeznék rá, mert gyönyörű. És…abból amit mond valószínű, hogy faképnél hagytam.
- Ahh…őő…volt egy balesetem, vagyis olyasmi és nem emlékszem…
Igyekszem megfeledkezni a fájdalomról, ismét ránézek. Mit csinálhattam vele? Rögtön a szex jut eszembe, beharapom az ajkam. Franc! Ilyen dolgokra emlékeznem kéne!
- Sajnálom, téged nem felejtettelek volna el, de ha…ismertél, akkor tudod…hogy anyagoztam. Az amnéziám valahogy arra az állapotra koncentrálódik.
Nyögöm ki nehezen, baromi fura rögtön ezzel kezdeni egy számomra tök ismeretlennél, akit meg akartam hívni és aki valószínűleg tudja milyen voltam.

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Tessie Windsor
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 23
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 28

TémanyitásTéma: Re: Több mint ismerős Tess - Reev   Kedd. Ápr. 14 2015, 15:29

Reeven && Tessie

Szavakkal nem tudom leírni milyen érzelmek dúlnak bennem. Dühös vagyok, rendkívül dühös. Legszívesebben felpofoznám az előttem álló fiút, aki valaha a mindenem volt, de még most is érzek iránta valamit, ami több. Azt mondják, ahol láng volt ott mindig marad szikra és én ezzel teljesen egyetértek, de ha láng nem is maradt ez határozottan több a részemről egy apró szikránál. Ám ebben a percben nem tudom mi tévő legyek. Kezdjek el ordibálni? Zúdítsam rá a dolgokat szépen, higgadtan? Soha, semmi sem úgy történik, ahogy elterveztem, és ahogy én azt szerettem volna.
- Akkor lennék még rosszul, ha a kezem akarnád megkérni – mondom flegma hangnemben, a karjaim összefonva pihennek a mellkasom előtt, míg a szívverésem nyugodtabb, mint amire számítottam, hogy lesz.
Enyhe önbizalommal fogadom Reeven döbbent arckifejezését, ami ténylegesen meghozza az erőm. Lényegében, ha kissé tágabb burokban nézzük azt az időt leszámítva, mikor együtt jártam ezzel a sráccal elég jó kislány voltam, persze sosem voltam egy szent, de a kettő nem zárja ki egymást. Nem nagyon szólogattam vissza senkinek és nem flegmáztam az emberekkel, de most úgy érzem mindennek eljön az ideje.
- Hogy ismerjük- e egymást? – kérdezem ezúttal én döbbenten. A hangnemem, az arcom, mindenem elárul. Hát ez nem lehet igaz! Még meg is játssza a dolgokat, azt hiszi, nem emlékezek annak a férfinak az arcára, akit a legjobban szerettem, mégis a börtönbe juttatott? Kész röhej. – Igen, ismerjük egymást, Reeven – mondom ki a nevét nyomatékosítva a dolgokat. Nem játszani jöttem ide, de a poént nem akarom lelőni.
- Baleset – ismételem el a szót. Immáron nem a fiút fürkészem, hanem a plafont. Ó, istenem csak nehogy ránk szakadjon!
- Oké, tegyük fel, hogy elhiszem, amit mondasz – hazugság, minden szava hazugság. – De akkor mondd meg nekem kérlek, hogy van az, hogy azt mondod engem nem kellett volna elfelejtened? Tudod te mit tettél? – újra ránézek, egyenesen a barna szemeibe és felvont szemöldökkel várom a válaszát. Ez valami hihetetlen. Nem fogom bevenni neki azt, amivel etet. Még hogy amnézia! Még egy rossz spanyol szappanoperában is elcsépelt már ez a dolog, kifogásnak pedig még rosszabb. Nem tudok hinni neki és tudom, hogy nem velem van a baj.

_________________


Tessie Windsor
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1211

TémanyitásTéma: Re: Több mint ismerős Tess - Reev   Szer. Ápr. 15 2015, 21:25

Uh bazzeg, a csaj elég kemény, nem nagyon tudok többet reagálni egy zavart mosolynál. Sosem égtem még be ennyire egy meghívással…valami nem stimmel. Lesem a háta mögött a rejtett kamerákat.
Zavarodottan bámulok, érzem, hogy kiszárad a torkom, erőltetem a nyelést. Lassan lever a víz és a világ is megfordul egy kicsit. Ezért volt a furcsa érzésem, tényleg ismerem. Ismertem. Összeráncolt homlokkal meredek aztán meg magam elé, nehéznek érzem a fejem, ráadásul fájdalom rohamozza meg. Próbálok nem törődni vele. Pislogok, ismerem... Visszapillantok rá, megborzongok, mikor kimondja a nevem. Basszus azt sem tudom merre nézzek, rámeredek döbbenten, aztán a földre és megint rá, miközben ő már a plafont nézi. Kinyitom a szám, veszek levegőt, úgy bámulok rá, mintha magam sem hinném el, hogy baleset volt. Mennyit tudhat rólam? Marha bizarr az egész, én azt sem tudom ki ő, miközben a lány…nem tudom a nevét ,talán többet tud rólam mint jelenleg bárki.
- Ö… nem beszélhetnénk meg valahol?
Végülis mindegy, azt sem tudom melyik bolygón vagyunk. Még mindig ragaszkodom az italhoz, például kávé, ha egyáltalán eszembe jut hova lehet érte menni.
- Ha ismersz, akkor…tudod, hogy drogproblémáim voltak. Egyszer…túllőttem magam. Másfél éve. Nem rég jöttem helyre… Még mindig sánítítok, sokáig bottal jártam, megkérdezhetsz bárkit.
Mintha nem hinné el… Eszembe jut, hogy már mondtam a drogozást, hogy amiatt, de…
- Mert olyan szép vagy. Bűn elfelejteni…
Nézek rá kicsit kiguvvasztott szemekkel, aztán megrázom a fejem a „bűn” szóra. Gondolom elég vétek szerepel a listámon. Lássuk csak…azt tudom, hogy megdugtam az unokanővérem mostohaanyját, az apácát, kifosztottam egy templomot és rémlik valami gyújtogatás is. Nyugalom… vele mit csinálhattam? Egy gyönyörű, zabos, fiatal nő, akit ép ésszel biztos nem dobnék el. Jártunk! Ezaz…biztos megcsaltam, vagy otthagytam valami bulin.
- Nem igazán… biztos hülye voltam, nem tudom jóvátenni valahogy? Kezdetnek egy itallal aztán…nemtom, de kitalálom!
Mit csináltam?
- Hogy is hívnak?
Biccentem oldalra a fejem, belegondolok én már adtam volna magamnak egy pofont. Igen, biztos megcsaltam…
- Az a másik lefogadom, hogy hiba volt, te…tényleg elképesztően szép vagy és szexin nyers…
Hadoválok. Igen, jó lenne egy ital, zuhan a vércukorszintem. Hogy csalhattam meg ilyen nőt? Hogy tudnám jóvátenni?

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Tessie Windsor
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 23
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 28

TémanyitásTéma: Re: Több mint ismerős Tess - Reev   Vas. Ápr. 19 2015, 12:48

Reeven && Tessie

Annyira másnak tűnik most Reev, ahogy itt áll előttem, mint régen volt. Talán másabb a haja? Máshogy öltözködik? Férfiasabb lett? Megváltozott a kiállása? Igazából fogalmam sincs, mert ezt nem tudom így eldönteni, de abban biztos vagyok, hogy ez a srác már nem ugyanaz, mint aki volt. Viszont mindezek ellenére az én szememben egy cseppet sem nőtt, mert ez egy újbóli első találkozás más nézetekkel, előítéletekkel az én részemről. Nem is értem miért nem támad bűntudata a srácnak mindazok után, amit velem tett. Talán azt hiszi, hogy nem haragszom rá, ami fogalmam sincs, hogy igaz- e. Igen, valóban szeretem még mindig, nem aludt ki a láng teljesen, de muszáj tudnia mennyire megvetem Őt azért, amit tett.
Zavartságot hallok ki a hangjából és az arckifejezése is ezt tükrözi. Valamivel megleptem. Talán azt hitte, hogy rögtön rázúdítok mindent? Azt kellett volna, már bánom, hogy pár perccel ezelőtt nem kezdtem neki, mostanra már talán végeztünk volna, viszont most már nem tudom, hogyan kellene reagálnom a dolgaira. Elbasztam.
- Jól van, legyen – adom be a derekam. – Hol és mikor? – kérdezem érdeklődve, ám a némi kíváncsiság nem hallatszódik a hangomon, próbálok olyannyira nemtörődöm lenni, amennyire csak sikerül.
- Tudok a drogproblémáidról, talán még én vagyok az egyik, aki a legtöbbet tudja erről – mondom sejtelmesen. Nem akarom leleplezni magam itt, helyben, de azt hiszem, kezdek hinni neki. Baleset. Amnézia. Elég elcsépelt kifogásnak tűnik és tényleg magam sem tudom, hogy hihetek- e neki. Azok után, amit velem tett az is csoda, hogy egyáltalán szóba állok vele és nem hagyom faképnél. Lényegében én voltam az, aki meg akarta találni és most itt van. De akarom én még ezt? Könnyebb lenne elmenekülni, de nem lehet mindig a könnyebbik utat választani.
- Figyelj ezt a bókolást most hagyjuk – emelem fel a két kezem szinte már védekezésképpen. Nem akarom azt hallgatni, ahogy azt ecseteli, milyen jól nézek ki. Legalább az ízlése nem változott az évek során. Ugyanolyan maradt, mint volt.
- Ezt nem lehet egy itallal jóvátenni, Reeven. Az tényleg édes kevés lesz – rázom meg a fejem lemondóan. Akkor Ő most tényleg nem emlékszik vagy ennyire balfácánnak tűnök, hogy ezt simán beveszem? De miért hazudna ilyenről? Ha emlékezne, inkább elkerülne, minthogy ezt tegye. A helyében nem mernék a szemem elé kerülni, mégis Ő az, aki idejött.
- Theresa – mondom ki a nevem egyszerűen. Nem akarom kimondani a vezetéknevem, kíváncsi vagyok emlékszik- e még arra. Igazából fogalmam sincs miért nem a becenevem csúszott ki először a számon, ahogy mindenki hív, de ha úgy gondolja ismerkedni akar, akkor legyen. Aj Tessie, tényleg egy balfácán vagy.
- Ne bókolj – tagolom a szavakat kissé idegesen. Tényleg nem akarom most ezt hallgatni, csak megnehezíti a dolgom.

_________________


Tessie Windsor
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1211

TémanyitásTéma: Re: Több mint ismerős Tess - Reev   Hétf. Ápr. 20 2015, 22:36


Az egész egy hatalmas homály… Van ez a hülye, rossz megérzésem, ez a gyönyörű, elegáns nő, akit régen valószínűleg eldobtam és hát a téma, hogy eldobtam. Mert mi más lehet? Csak azt nehéz elképzelni, hogy az én társaságomba keveredett. Tudom, hogy jó voltam, de ezt azért álmomban sem hittem. Megint meghasonlok: irigylem a régi énem. Valahol, mélyen.
- Most
Vágom rá gyorsabban, mint szeretném. Át is állok egyik lábamról a másikra, zavartan. Próbálom összeszedni a gondolataim, mit tegyek, ha az italmeghívás nem jó, nem elég és ő nem hiszi el, hogy voltam olyan gyökér kómába lőni magam, sőt még az emlékeim is oda. Mondjuk ez utóbbi szappanoperás, lehet én is körbe röhögném az illetőt, ha jönne egy ilyennel.
- Gyere el hozzám. Albérletben lakom, a szobatársam ilyenkor nincs otthon, itt tanul. Megmutatom az összes orvosi leletem.
Ennél nagyobb bizonyítékot nem tudok adni, csak ha felhívom neki az orvosom. Még arról is lehet szó, valamiért nagyon akarom, higgyen nekem. Számíthatott valamit régen, sőt sokat számíthatott.
Összerezzenek a drogproblémákon, aztán gyorsan biccentek: ez természetes,
- Már nincsenek. A kóma alatt kénytelen voltam leszokni.
Vigyorodom el, de ez hamar az arcomra is fagy, valószínűleg nem fogja értékelni a szar viccet. Igen, most, hogy rámutat, a bókjaim is nagyon ócskák, mesterkéltek. Ő most nekem egy gyönyörű nő, tényleg az. De ennyi… és ezt ő is látja, ha belenéz a tükörbe. Asszem a régi Reevnek jobban ment, meg tudott oldani mindent szép szavakkal. Hát ennek most iszom a kókuszlevét, nyami.
- Igazad van, szánalmas volt. Öhm, tudom…
Viszont mit tegyek?
- Ő sincs már…az a másik és biztos vagyok benne, hogy nem volt sokáig.
Próbálkozom, hátha ez segít. Biztos, hogy nem egy boldog párkapcsolatért hagytam ott… Senki nem érte meg a holnapot, vagy nem sokat, nem számítottak, ezt biztosan tudom. Vagy a felszínen nem, hisz akkor most nem lenne hülye érzésem. Theresa, sajnos így sem rémlik, ráncolom a fájós homloklebegyem, de semmi.
- Oké, nincs több bók. Nem is voltak eredetiek. Beszéljük meg, nem tudok semmi jobbat. Kérlek, mond el mit tettem és én…ha helyrehozni nem is tudom, valahogy…beszéljük át, jussunk valami megállapodásra, mert így tényleg fogalmam sincs….semmiről.
Vallom meg. Ennyire nem tudtam jól hazudni régen sem, csak picit higgye el, hogy most halál őszinte vagyok, jöjjön el, csinálok neki valamit, sőt főzök, az már számomra áldozat, még egy megcsalásnál is!

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Tessie Windsor
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 23
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 28

TémanyitásTéma: Re: Több mint ismerős Tess - Reev   Kedd. Ápr. 21 2015, 15:37

Reeven && Tessie

Félve pillantok Reevenre mindegyes alkalommal, mivel nem tudom elfogadni a dolgot, hogy semmire sem emlékszik. Egyik percben azt hiszem, kezdek hinni neki, míg a másikban meg vagyok győződve arról, hogy csak hazudik nekem. De vajon melyik a helytálló? Még ha azt mondja túllőtte magát és kómába került el is hiszem neki, mivel simán kinézem belőle, míg az amnézia már kissé necces számomra. Meredek az egész sztori, ám ha igazat is beszél, csúnya módon úgy gondolom, hogy megérdemelte, főleg azok után, amit velem is tett. Elrontotta az életem, sosem fogok tisztességes munkát kapni, jól keresni a börtön miatt. Meghalt egy ember, akinek az élete az Ő lelkén szárad és még csak meg sem borzongatja egy kicsit a dolog. Szánalmas.
- Most? – kérdezem döbbenten. Én erre még nem állok készen. Hiába erre a pillanatra vágyom mióta kijöttem a sittről ez most mégis olyan gyorsnak tűnik, hogy megmukkanni alig bírok. Talán ez a nagy lehetőségem és nem hagyhatom ki. Nem akarom, hogy az a fránya mi lett volna ha ott lebegjen a szemeim előtt. El kell mennem vele ez nem is kérdés. – Hát akkor most – fújom ki a bent tartott levegőm és eltűnik a kezdeti döbbentségem a kilélegzett széndioxiddal együtt.
- Mutasd is – mondom, és teljesen úgy teszek, mintha azokhoz annyi közöm lenne, mivel szerény véleményem szerint a szülei után én vagyok, azaz ember, akinek ezt látnia kell. Elvileg amnéziája van és nem emlékszik rám, és ha kiderül, hogy ez tényleg igaz és nem hazudik, nem tudom, mit kezdjek ezzel az egész helyzettel. Most kezdjem majd elmagyarázni neki mik történtek köztünk? Ez így már egyáltalán nem vicces egyikünknek sem.
- Te aztán tényleg nagyon vicces vagy – húzom el a számat gúnyosan. Még hogy kénytelen volt leszokni! A kóma alatt annak örültek, ha életben tudták tartani nemhogy még folytassa azt az önpusztító életmódot, amilyet addig élt. Egyszerűen nem tudok mosolyogni ezen az egészen. Sokszor elgondolkoztam már azon, hogy mi lenne, ha Reeven sosem drogozott volna, és úgy ismerkedünk meg. Erre már sosem tudom meg a választ, mindössze találgatni tudok.
Mindenféle próbálkozását figyelmen kívül hagyom és inkább még a fejem is elfordítom. Nem akarok a szemeibe nézni olyankor, mikor őszintének és talán kissé még megtörtnek is tűnik. Tartanom kell magam és egy pillantásával nem vehet le a lábáról, még ha legszívesebben a nyakába ugranék attól a perctől fogva, hogy újra megpillantottam. Lesz valaha még minden olyan köztünk, mint régen? Vagy akár minden jobb lesz, esetleg rosszabb? Nem tudhatom, a jövő nem teregeti ki előttünk a kártyáit.
- Akkor menjünk az albérletbe – adom be a derekam végleg. – Siessünk, mielőtt meggondolnám magam – igazítom meg a táskám a vállamon és elindulok a kijárat felé.
- Mutasd az utat, Reeven – engedem magam elé, mert fogalmam sincs, merre is kellene elindulnom.

_________________


Tessie Windsor
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1211

TémanyitásTéma: Re: Több mint ismerős Tess - Reev   Pént. Ápr. 24 2015, 18:33


Feszülten harapom be az alsó ajkam. Rágok rajta kicsit, aztán biccentek. Most! Nem tudom miért olyan fontos nekem hinnie, de meg akarom beszélni. Egyrészt a hideg is kiráz, hogy a múltban kutakodjak, nem mintha akkora bűnöm lenne, miért lenne, egy kis félredugogatás… ráadásul betépve, talán úgy történt a dolog, hogy azt képzeltem vele vagyok, véletlenül összekevertem mással, szerintem azt se tudom mikor kivel mit csináltam. Tiszta vizet akarok önteni a pohárba, mert tényleg zabosnak tűnik. Másrészt…érdekel mi volt, milyen voltam, jogos-e, hogy hiányzik, vagy felnézek a „régi” Reevre. Meg akarom mutatni a leleteket.
A gúnyos megjegyzésre és szájelhúzásra kínos kis mosollyal válaszolok, elég kemény, tényleg nagyon megbánthattam.
- Hát jobb mintha sírnék, nem?
Az elég kínos lenne neki.  Lehet, hogy nem is tudok, fogalmam sincs csináltam-e egyáltalán valaha, talán gyerekkoromban.  Nem visel meg, hogy régen drogoztam, hiába célozgat az unokanővérem, mintha nagy dolog lenne, pedig nem is emlékszem…
Zavart leszek, meg akarom oldani, vagy tenni valamit, de semmi nem jön be, se az italmeghívás, mert eleve olyat csináltam szerinte, amit nem lehet jóvá tenni. Egyre jobban frusztrál mi lehet az, ez az egész furcsa tehetetlenség érzés, hogy nem tudok valamit, ami fontos lenne, amivel ő tisztában van és ez nem olyan, mint amikor a leckét nem tudja az ember. Sürget, sietnünk kell, mert meggondolja magát és zordan, mégis valahogy méltóságteljesen elindul kifelé. Követem. Próbálok mellette maradni és finoman navigálni.
- Akkor most jobbra, itt egyenesesen, ez a kocsim.
Középszar, szürke, tök átlagos autó, van. Kinyitom neki az ajtót, aztán gyorsan átszaladok a kormányhoz. Nem rég szereztem jogsit. Szerintem nem hatná meg, ha mosolyogva megosztanám a jó hírt, gondolom pont leszarja. Indítok, kicsit idegesen, bár nem látszik, csak gyorsabban megyünk a megengedettnél egy picivel. Legalább hamarabb ott vagyunk.
- Nincs messze…
Tök szar környéken parkolok le, ez az Elm utca.
- Hülye neve van…
Vigyorgok feszülten, mikor elhaladunk egy tábla mellett, ahol fel van tüntetve a neve. Tényleg hamar odaérünk, hála az én gyors tempómnak és hogy tényleg közel van. Remélem nem fél a sebességtől. Gyorsan kiszállok, az ajtót kinyitom neki, ha engedi, és nem száll ki, ameddig odasántikálok. Mutatom az utat előre, fel a Lizzyvel közös albérletünkig. Vacakolok a kulccsal, mert remeg a kezem. Próbálok erre nem figyelni, néhány kattintás és sikerül kinyitnom. Az rögtön levágós, hogy egy lánnyal élek együtt, meg sem fordul a fejemben, hogy olyan mintha „barátnőm lenne” mert Lizzy annyira megközelíthetetlen.
- Csak egy konyha meg egy közös helyiség van, a lakótársam most iskolában van, aztán dolgozik, későn ér haza. A Star warsos az én ágyam, foglalj helyet.
Gyorsan lerugdosom a cipőm, ha ő bement. A konyha szerény, a szoba kicsit zsúfoltabb, két részre van osztva az ő cuccai, könyvei, meg az enyémek. Kicsit olyan mint egy koedukált kolesz szoba.

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Tessie Windsor
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 23
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 28

TémanyitásTéma: Re: Több mint ismerős Tess - Reev   Szomb. Ápr. 25 2015, 14:51

Reeven && Tessie

Nincs kedvem a közhelyekhez, a felesleges csevejekhez. Egyszerűen csak tudni akarom az igazságot és reménykedem abban, hogy nem néz hülyének és az igazat, a kész tényeket állítja elém és nem hamis szavakkal akar elkápráztatni. Most kezdjek el neki magyarázni, együtt nevetni vele, mintha mi sem történt volna? Nem, azt nem fogom megtenni, nincs az a pénz, amire rá lehetne venni. Még az is nagy szó, hogy beleegyezem abba, hogy megnézem azokat a fránya leleteit. Egyre jobban kezdek hinni neki. Miért is hazudna nekem? Nincsen rá semmi oka, és ha emlékezne mindenre nyilván még a közelembe se jött volna. Lenne benne annyi lelkiismeret-furdalás, hogy nem merne a szemeim elé kerülni. Hiszem, hogy ennyi van benne és az, hogy elvileg már nem drogozik, egy kis győzelemmel tölt fel. Úgy érzem, ha mindaz igaz, amit mond ott kellett volna vele lennem a felgyógyulása alatt, de ehelyett, a börtönben ültem Reeven jóvoltából.
- Szívesen megnézném, ahogy sírsz – válaszolom könyörtelenül. Igazából nem örülnék neki kicsit sem, de a sitten nem egyszer elképzeltem beteges ember módjára, ahogyan teljesen összetörik előttem. Térden állva könyörög, hogy megbocsájtsak neki, de nem kapja meg. Az ábrándozások mindig eltorzítják a valóságot, valószínűleg meg tudnék neki bocsájtani, de ahhoz nagyon kellene güriznie, a szerelem nem múlik el, mindössze eltompul.
A parkolóba kiérve sas szemekkel kezdem el fürkészni az autókat. Eszembe jut életem legszörnyűbb napja és a nem kívánt emlékek hirtelen utat vésnek maguknak az elmémben, ezzel a felszínre törve. Nem túl látványosan, de remegni kezdek, és hisztérikus állapotba kerülök. Megpróbálom elrejteni ezt Reeven előtt, nem szabad észrevennie, hogy mindez milyen hatással van rám. Erősnek és megtörhetetlennek kell mutatkoznom. Egy ártatlan ember élete szárad a lelkén, meghalt és még csak el sem viselte a tettei következményeit. Egy olyan kérdés ötlik fel bennem, amire eddig még csak nem is gondoltam. Vajon emlékszik erre? Valószínűleg nem, akkor is be volt lőve, de ilyeneket nem felejt el az ember, tudja mi történt aznap. Majd’ megöl a kíváncsiság, hogy tudjam emlékszik- e erre.
Kissé remegve ülök be az autójába minden szó nélkül. Magamra zárom az ajtót és erősen reménykedem benne, hogy hamar odaérünk a lakásához.
- Rendben – mondom. Egyáltalán nem bánom, hogy közel van a lakása az egyetemhez, sétálva is eljöhettünk volna, de lehet, az úgy kínosabb lenne, mivel gyalog hosszabb az út, míg itt a kocsiban se perc alatt megtesszük.
Belépve a lakásba hatalmas kíváncsisággal mérem fel a terepet. Egy nő holmiit látom Reev- éi mellett. A barátnője, ez egyértelmű. Valami ebben a pillanatban apró szilánkokra törik bennem. Már nem akarom tudni az eredményeit, igaza volt a legjobb barátnőmnek abban, hogy nem szabadna idejönnöm, mivel ezzel csak még jobban megnehezítem a dolgom. Úgy kellett volna leélnem az életem, hogy megpróbálom a feledésbe taszítani Reevent, míg a nevem tisztára mosom.
Csendesen leülök az ágyára és onnan kezdem el fürkészni a helységet. Elég szótlan vagyok, mióta eljöttünk az egyetemről, nem tudom, mit kellene mondanom. Várom, hogy Ő beszéljen, megmutassa a leleteit és essünk túl mindenen, hogy újra szabadok lehessünk, még ha nincs is annál nehezebb számomra, hogy elengedjem a szeretett fiút.

_________________


Tessie Windsor
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1211

TémanyitásTéma: Re: Több mint ismerős Tess - Reev   Kedd. Ápr. 28 2015, 11:59


Kicsit ajkamba harapva félmosolygom, ironikusan. Milyen perverz, megnézné, hogy sírok, tetszik. Másrészt tényleg nemtom csinálnék-e ilyesmit mások előtt, miről lehet szó? Megcsaltam, igen, ronda dolog volt és elnézést kérek százszor, megpróbálom elmagyarázni, mennyire nem jelentett semmit akkor semmi. Vagy jelentett? Nem emlékszem…de talán ő vissza tud hozni valamit, ha elmondja, mire kellene emlékeznem.
Az autóban elég szótlanok vagyunk, gondolom, neki nem sok kedve van beszélni, mintha nem lenne túl jól, de nem tudom, lehet, hogy csak képzelem. Kicsit gyorsan vezetek, de mire észbe kapnék és lassítanék, kb oda is érünk. Kinyitom neki az ajtót, fürkészem jól van-e. Az én gyomrom is liftezik, olyan következményeket kell vállalnom, amiről nem is tudtam eddig.
Felmegyünk, kinyitom az ajtót és szólok neki, hogy üljön le. Lizzy ágyára nem kéne, nem szereti a csajokat, bár azt nem mondta leülhetnek-e az ágyára, annyira nem volt aktuális, hogy bárkit is felhozzak, neki van rengeteg fiú barátja. A csend szinte hangos, megpróbálok rámosolyogni, de…gondolom nem viszonozza, eléggé lehangolt. Fogalmam sincs mi járhat a fejében, egy nagy, merő köd az egész, amiben teljesen eltévedtem. A konyha felé fordulok, féloldalt.
- Kérsz valamit inni? Teát esetleg? Szerintem csak filteres van.
Az is Liznek, de gondolom nem bánja, ha kettőt lenyúlok, max. megadom neki. Nagyon pontosan tartja az ilyesmit, hogy ugyanannyit adjunk a kajába.
- Vagy kávét?
Jut eszembe, hogy azt terveztem iszom egyet, abból viszont tutira van nekem is. Annak megfelelően izzítom be a szerkezetet, amit mond, kávépörkölőt, vízforralót, vagy akár a hűtőt nézem meg, hogy állok üdítő téren. Bor is van, de azt…majd később hozom fel.
Nem várom meg, amíg a szerkezet megcsinálja a cuccot, ha kért egyáltalán inni valamit, hagyom dolgozni, addig indulok az íróasztalom felé. A legalsó fiókban vannak, szép kis köteg irat. Kiveszem és leülök vele a lány, Theresa mellé.
- Öm…ez drogteszt, nem érdekes, ezek a kómás leletek, elég sok van, mert ugye másfél évig tartott.
A kezébe nyomom, orvosi szakszöveg, de a lényeg ott van, meddig voltam kómában, s hogy mennyire nem változott az állapot hosszú-hosszú ideig, míg csoda nem történt. Mutatok pár kóma utáni drogtesztet, amik megállapították, hogy kiürült a szervezetemből és a legjobb: az amnézia. Pszichiátriai vizsgálat, a szerekre és a sokkra fogták és az agyamról is vannak felvételek.
- Azt mondják visszatérhet szépen, fokozatosan és hogy talán pszichológiai eredetű, valamit el akartam felejteni.
Elmondom, de el is olvashatja a leletben. Még mindig nem hiszek benne, hogy őt akartam volna elfelejteni. Ha kész az ital, amit kért kimegyek érte és behozom, utána szólalok meg, ha nem kért semmit, maradok.
- Most már hiszel nekem? És… akkor meg tudjuk beszélni?
Próbálkozom. Igyekszem nyugodtan ülni, de érzem, hogy zsibbadás-hullámokban tölt el az izgalom. A barátnőm volt? Tuti ezt fogja mondani, basszus hogy fogok nem mosolyogni? Egy ilyen nővel, apám… Tényleg király lehettem.

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Tessie Windsor
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 23
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 28

TémanyitásTéma: Re: Több mint ismerős Tess - Reev   Pént. Máj. 01 2015, 15:12

Reeven && Tessie

Nem tudom, hogyan is érzek pontosan a lakásában ülve. Ahogy körülnézek és látom egy lánynak a cuccait görcsbe rándul a gyomrom. Új életet kezdett, amelybe én már valószínűleg semmilyen körülmények közt sem férnék bele. Barátnője van, nem drogozik, amnéziában szenved. Kapott egy újabb esélyt, hogy jóvátegye a dolgait. Régebben el sem tudtam volna képzelni róla, hogy Ő majd egyszer egyetemre fog járni, de mégis. Talán tényleg megjavult, Ő már nem az a Reeven Callagher, akit én anno megismertem, és akibe beleszerettem. Ez a Reev egy másik férfi, aki talán rendes, és akit tényleg lehet szeretni, de a börtönben töltött évek teljesen elvágtak a külvilágtól. Minden fejlődött, míg én ugyanaz a Tessie maradtam, akit ártatlanul csuktak le.
Ahogy a belsőm, úgy a külsőm sem változott túlzottan. Az arcvonásaim, a magasságom, a testbeszédem, mindenem megmaradt a hosszú hajamat leszámítva. Úgy gondoltam kell ennyi változás, mikor kijöttem a sittről, túllépni az elmúlt éveken, de ezen a srácon mindezek ellenére sem sikerült.
- A tea tökéletes lesz – válaszolom kimérten a szám szélén húzódó apró mosollyal. Megmerem kockáztatni, hogy mióta újból találkoztam Reevvel egy kisebb kedvesebbnek mondható gesztusom sem volt az irányába, de jól esik, hogy próbálkozik. Pedig ha tudná, mit tett biztosan nem merne a szemembe nézni. Őt az apja kijutatta, míg engem otthagytak a szarban. Ha tényleg szeretett volna segített volna nekem.
- Nem fogom megnézni, talán mostanra már semmi közöm hozzá. Ez a te magánügyed és ki vagyok én, hogy ítélkezzek? Elhiszek mindent, rakd el a papírokat és bocsánat azért, hogy idehozattam magam veled – mondom kimérten, majd felállok az ágyról és a vállamra teszem a táskám. Azon filozofálok, hogy most tényleg menjek- e el számomra lezáratlanul hagyva a történteket vagy várjam meg a teát és míg megiszom megbeszéljük a dolgokat, mint két felnőtt ember? Kissé szégyellem magam, hogy idehozattam magam és meg sem nézem azt, amiért jöttem. Túl kedves vagyok vele, amikor nem ezt érdemli meg. Biztosra veszem, hogy kíváncsi rá ki vagyok, a múltjának melyik darabkáját jelképezem. Annyit még Reeven is megérdemel, hogy elmondjam neki, így újra leülök az ágyra és lerakom a táskám magam mellé. De sokat tudok variálni!
- Jól van, beszéljük meg. Kérdezz bármit és őszintén válaszolok. Tényleg őszinte leszek, és ha fáj az igazság nem fogom végighallgatni, ahogy azt mondod biztosan hazudok. Egy rossz szó a részedről és elmegyek, ahogy az imént is akartam. Egyébként lenne egy tippem mit akartál elfelejteni, de merész lenne ezt így kijelenteni, talán sokkal több ügyed is van annál, mint amelyekről én tudok. – Mióta a közelében vagyok még sosem beszéltem ennyit. Nem tudom, milyen érzelmeket sugároz a hangom, mi látszik az arcomról. Csak lezárni akarom ezt az egészet és még azt sem zárnám ki, hogy újra megismerjem Reev- et és akkor bármi lehetne, de túl jól ismerem. Valószínűleg reménykednem is felesleges lenne.

_________________


Tessie Windsor
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1211

TémanyitásTéma: Re: Több mint ismerős Tess - Reev   Hétf. Máj. 04 2015, 17:30

Folyamatosan azon perreg az agyam mit követhettem el ellene, de más nem jut eszembe, mégha önhittségnek is tűnik, hogy egy ilyen nővel kavartam, ráadásul belőve. Vagy nagyon király voltam, vagy nagyon király és nem véletlenül nyafogott az unokanővérem a régi énemért.
Teát kér, kimérten, jegesen, úgyhogy vizet forralok és Lizzy készletéből lenyúlok két érdekesebbnek tűnő darabot, narancs-fahéj, azzal nagyon mellé nem lőhetek. Magamnak is készítek, ha már így alakult, előkaparok két bögrét, Lizzy mondta, hogy neki nem nagyon vannak, erre anyám ruházott be. Mindegy is, visszasántikálok mellé, előállok a bizonyítékokkal, aztán kissé elsápadok. Ez sem jó. De hát… itt a bizonyíték
- De… de
Eddig jutok, mikor felpattan, én lemeredve nézek utána és csak fáziskéséssel állok fel, kicsit az útjába, aztán mégis leül.
- És…a számod sem adtad meg,  sem az elérhetőséged, te az egyik kapocs vagy a múlthoz, nem nem hagyhatlak csak úgy kisétálni.
Nézek a szemébe elszántan és most nem törődöm az idióta megérzéseimmel. Gyorsabban és nehezebben veszek levegőt, aztán én is visszaülök, sóhajtva beletúrok a hajamba. Talán túl könnyelműen vettem, megbántottam akkor régen és nem tudom egy csettintéssel eltüntetni. Hallgatom a feltételeit, egy rossz szó és elmegy, mereven bólintok. Rengeteg kérdésem van, nem is tudom melyiket tegyem fel és milyen formában. Miért is lenne rossz szavam, ha én bántottam meg? Erre nem gondolok. Van tippje mit akartam elfelejteni, akarom én azt tudni? Kiráz a hideg, közlöm, hogy kész a tea és ide hozom, kisántítok érte. Görbén öntöm bele a bögrékbe a vizet, egy csomó a pultra folyik és én elállok, hogy ne csöpögjön rám a forró víz, de feltörölni már nem törölöm fel, egyszerűen elfelejtem. Beviszem inkább a bögréket, az egyiket lerakom elé, a másikat fogom, de nem a fülénél, a kezem égeti. Ezt is csak bizonyos idő után veszem észre, amikor már kellemetlen, de nem változtatok a fogáson, a kezem majd megszokja, legalább átmelegszik.
- Nem emlékszem ügyekre…  fogalmam sincs mire gondolsz. De nem arról akarok veled beszélni mit akarhattam elfelejteni, hanem mit tettem veled? Hogy ismertelek egyáltalán meg? Mi a fenét követtem el, hogy így ki vagy akadva?
Kérdezem már türelmetlenül, mosolytalan, komolyan. Valami hülyeség lesz, valami bagatell baromság, elloptam a melltartóját, a tamponjaival játszottam, hm…túl feszült vagyok már, tudni akarom.

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Tessie Windsor
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 23
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 28

TémanyitásTéma: Re: Több mint ismerős Tess - Reev   Hétf. Máj. 04 2015, 20:34

Reeven && Tessie

Vajon mit érezhet most Reeven? Itt vagyok én, akinek csak a keresztnevét tudja, de olyan dolgoknak vagyok birtokában a múltjából, amelyekről fogalma sincsen. Egy régi ismerős, aki valaha többet is jelentett neki, mint sokan mások, vagy mint bárki más. Itt ülök mellette és semmit sem tud az amnéziája miatt. Vajon vissza fog valaha jönni minden emlékképe, mely a feledés homályába merült? Annyira szeretném tudni, hogy mit gondolhat, mire tippel vagy hogy egyáltalán van- e valami halvány emlékfoszlánya a kilétemről. Nem szabadna most itt lennem vele, el kellene menekülnöm, de egyszerűen nem megy. Tisztázni akarom vele a dolgokat, azt akarom, hogy úgy szenvedjen, ahogy én is anno a börtönben, de ezzel egy időben azt is akarom, hogy még jobban szeressen, mint valaha. Tisztában vagyok azzal, hogy túl sokat kérek, de ez most egyáltalán nem tud érdekelni. Mindenkinek vannak céljai, amiket el szeretne érni és nekem már csak ez maradt. Az életem el lett cseszve, a dutyi miatt már sosem lesz normális állásom és nem fognak teljes jogú emberként kezelni, még ha ártatlan is vagyok. Menekülhetnék bárhová a nagyvilágba, nincs már esélyem.
- Biztosan megvan még a számom neked valahol, elő kellene szedni a régi cuccaid, rengeteg dolgot meg tudhatsz belőlük, ha sikerrel jársz – mondom sejtelmesen, de nem gondolok semmi konkrétumra. Lehet, ha előszedné a régi cuccait halvány emlékek beugranának neki, de az is lehet, hogy csak bánkódna amiatt, hogy fogalma sincs a saját életéről. Nehéz dolgok ezek, de kell neki valaki, aki támogatja és a lakásban végignézve a barátnője biztosan itt van neki.
- Börtönben voltam egy jó ideig, nemrég szabadultam – rántom meg a vállam, mintha ez olyan elfogadott és átlagos dolog lenne, amikor ez egyáltalán nem így van. A hangomban érződik a megtörtség, a kétségbeesettség és biztosra veszem, hogy ezek felett még remeg is. Megtörtnek látszom, amit egyáltalán nem akartam. Ez lenne a legmegfelelőbb pillanat elmennem, de azt mondtam neki, hogy minden kérdésére válaszolok őszintén. Nem fogok most mindent a nyakába zúdítani, de dolgokat elmondok neki, amiket majd a későbbiekben összerakhat. – Miattad voltam börtönben – egészítem ki az előző mondatom ennyivel. Tuti, hogy nem erre számított. Bárki meglát engem biztosan azt hiszi, hogy egy hülye liba vagyok, aki már megvolt neki és ott vagyok, majd fontosnak hiszem magam és visszajövök vergődni. Bárcsak mindössze ennyiről lenne szó!

_________________


Tessie Windsor
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1211

TémanyitásTéma: Re: Több mint ismerős Tess - Reev   Kedd. Máj. 05 2015, 15:12


Hmmm…van abban valami, amit mond. Ha kicsit hallgatok a megérzéseimre, azt mondanám fontos volt nekem, talán találnék valamit, visszajönne néhány emlék, kutatni különben is szeretek. Kicsit előredőlök, nem tudok elnyomni egy izgatott mosolyt, pedig a szituáció megint nem alkalmas. Hozzá szólhat az a dal? Csak… megfordul a fejemben, nem vonhatok le téves következtetéseket, alaposan utána kell néznem. Jó szöveg… Mi van, ha ő ihlette? Annyira igaza volt…
- Remek ötlet! Feltúrom a régi cuccaim. De a címed és a számod nem változott több mint egy éve?
Végülis az nem olyan ki tudja milyen hosszú idő, de már csak azértis fontos, hogy tudjam, ha megtudnék valamit, tudjak szólni neki.
Már épp dőlnék is hátra és másznék is hangyányit közelebb hozzá, valahogy ösztönösen, amikor bejelenti azt a dolgot. Börtön… Jó ideig? Kikerekedett szemekkel nézek rá. Húúú azta, ki nem néztem volna belőle, hogy ennyire balhés csaj. Mármint hosszú időre heccből nem zárnak be valakit. Még egy olyan alak is simán megússza, mint én. Ahh…szegény, elég megrázó lehet neki, most már tényleg közelebb hajolok. Erre mit mondhat az ember? Együtt érzően elhúzom a szám, de még mindig értetlen vagyok, elhiszem, amit mond, viszont úgy tűnik megviselte a börtön… és ha belegondolok teljesen meg tudom érteni.
- Ou…elég rosszul hangzik.
Elindul felé a kezem, meg akarom simogatni, nem is tudom hol, csak a haját, kezét, talán megölelni, vagy gesztust tenni rá, hogy szeretném. Remeg a kezem, mert ez mégiscsak…emberi érintés és a gyomromban furcsa liftező érzés költözök. Aztán kiegészíti a mondatot és a kezem megmerevedik a levegőben.
- Ohh
Kerekednek tovább a szemeim, eszembe jut, hogy a másik kezemben még ott a tea, mégis magamra öntöm a negyedét, miközben próbálom letenni. Kihűlt valamennyire, de még mindig elég kellemetlen, ahogy a forró, cukros lé rátapassza a testemre a pólómat. Alig hallhatóan szisszenek fel.
- Igen, beleillik a képbe, kicsikét kleptomániás vagyok. Arra emlékszem, hogy kiraboltam egy perselyt egy katolikus templomban. De azok megérdemlik... Elloptam valamit és rád kentem, ugye? Baszki… De, várjunk csak. Lopásért nem lehet, hogy sokat kaptál…hacsak nem bankot robbantottunk.
Nézek rá megütközve. Jó, ez tényleg nagyon gáz rám nézve, akármit s raboltam ki, rá biztos, hogy nem kellett volna kenni. Meredek előre, próbálom összerakni és meg vagyok róla győződve, hogy bolti lopás, vagy hasonló lehetett, kb úgy, mint amikor azt hittem a csajom volt és azért haragszik, mert megcsaltam. Levegőt veszek, nem… valami nem stimmel. Lehet, hogy nem akarom hallani. Izzadni kezd a tenyerem, így…biztosan nem érhetek hozzá. Fenébe… nem szoktam ilyet érezni.


_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Tessie Windsor
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 23
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 28

TémanyitásTéma: Re: Több mint ismerős Tess - Reev   Kedd. Máj. 05 2015, 16:47

Reeven && Tessie

Másfél év hosszú idő. Az emlékeink rengeteget halványodnak, de én még mindig tisztán emlékszem Reeven arcára és a robbantásra. Minden olyan gyorsan történt. El akartam rohanni onnan, tudtam, hogyha ott találnak rám az nem jelent nekem majd semmi jót a jövőre nézve. De ott volt bennem azaz érzés, hogy nem hagyhatom magára Reevent. Kiszámíthatatlan állapotban volt, teljesen beszívva, ha nem történt volna meg a baleset sem emlékezne rá. Talán csak emlékfoszlányok maradtok volna meg a srác emlékezetében. Sírtam, a könnyek, mint a leggyorsabb vízesés folytak le puha arcomon. Kétségbeestem, a sokk, amelyet átéltem a félelmemmel fűszerezve örökre beleivódott az elmémbe. Bár elfeledhetném! Irigylem Reevent, akkora egy mázlista, hogy azt nem lehet szavakba önteni. Megúszta az egészet hála az édesapjának, aki engem már nem bírt kihozni, pedig elvileg kedvelt. Vagy inkább a tudatot kedvelte, hogy van a fiának egy állandó barátnője, akit szeret, és nem hoz fel minden este más lányt. Aztán ott volt még neki a kóma, amely alatt mindent elfeledett és még a szenvedélyeiről is sikerült letennie. Annyi mindenből kimaradt másfél év alatt, a világ változott, míg én a sitten porosodtam.
- A számom ugyanaz meg az e- mailem is, a közösségi oldalakon a fiókjaim törölve vannak, illetve a címem is változott. Vagyis ez mindössze annyit takar, hogy már nem a szüleimmel élek, hanem nem messze az egyetemtől bérlek egy lakást az egyik lakótelepen. – Hadarom el a dolgokat, amikről tudnia kell. Egész jól érzem magam mellette, bár ne lenne jelen köztünk ez a feszültség. Olyan érzésem van, mint aki ismeri Őt, de ezzel egy időben mégsem, mivel teljesen más ember vált belőle. A régi Reevent úgy ismertem, mint a tenyerem, de az új az már más tészta.
- Ú, vigyáz – szólalok meg, mikor látom, hogy magára önti a még meleg teát. – Jól vagy? – kérdezek rá összehúzott szemöldökkel és remélem nem most lesz égési sérülése, hogy kórházba kelljen szállítani. Na jó, ez még viccnek is rossz.
- Legalább felvállalod a kleptomániád – nevetek fel jóízűen. Valami hihetetlen, szegény komolyan gondolja, de én mégis kinevetem. Azért valljuk be, elég viccesen hangzott ez az egész a szájából. – Nem hiszem, hogy bolti lopásért kapnék másfél évet – mosolygok rá. Jó lenne, ha csak ennyi probléma lenne.
- Egyszer túlvetetted a sulykot a drogokkal kapcsolatban. Jobban beálltál, mint valaha és előjött a piromániás éned. Nem tudom, hogy emlékszel- e valamire ebből vagy édesapád elmesélte- e, hogy mi történt aznap. Szóval ott voltunk ketten, te meg eléggé kiszámíthatatlan állapotban voltál, féltem, azt akartam, hogy hazamenjünk, de te hajthatatlan voltál. Felrobbantottál egy kocsit, csakhogy a járműben emberek ültek, akik ott helyben szörnyet haltak. Apukád kihozott téged, míg én letöltöttem a neked kiszabott büntetést. Pedig mindig azt hittem, hogy te tényleg szeretsz, de egyszer sem kerestél volna meg. – Ennyi a történet röviden. Mindent elmondtam, amit akartam és sokkal nyugodtabban, emberségesebben, mint azt terveztem.

_________________


Tessie Windsor
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1211

TémanyitásTéma: Re: Több mint ismerős Tess - Reev   Kedd. Máj. 05 2015, 18:18


Hirtelen olyan gyorsan beszél, próbálom követni, közösségi oldalon nincs, lakást bérel nem messze az Egyetemtől. Wooow, hozzá is költözhettem volna – fordul meg a fejemben. Szóval a száma és az email címe ugyan az, hátha találok erre vonatkozó adatot. Biztos nem véletlenül hozta fel, jóban voltunk, ha vannak róla adataim. A börtön elég erős, erre tényleg soha nem gondoltam volna, az elérhetetlen kategóriába sorolnám, az is durva, hogy egyáltalán szóba állt velem régen, ha tényleg kavartunk. Hirtelen ebben is elbizonytalanodom. Azt mondja miattam, én sikeresen magamra öntöm a teám, aztán gyorsan lerakom a bögrét és levegőt fújok a pólóm alá, hogy ne égjen rám. Bár igazából ez most nem nagyon érdekel, sokkal kiakasztóbb, amit mond.
- Persze, hogyne, csak meglepődtem.
Bénáztam. Ezt nem akartam mondani. Rásandítok, mikor felnevet, végre! Az előbb azt hittem elsírja magát, nekem is mosolyt csal az arcomra, hogy sikerült mosolyt csalnom az övére. Hamiskásan rásandítok, közben kicsit kihúzom magam. Próbálok a helyzet ura maradni, nem lehetett komoly, azért bármekkora elmebeteg állat is voltam bankot biztos nem robbantottunk, csak valami piszlicsáré dolog lehetett és őt azért sittelték le több időre, mert más dolgokban is benne volt. Csak mondjuk lebuktattam.
Mondja aztán tovább, kedves érdeklődéssel figyelem gyönyörű vonásait, de még mielőtt beleélném magam a hangja tónusaiba… Összeráncolom a szemöldököm, mi? A dolog egy ponton kisiklik. A pirománia stimmel
- Elég beteg vagyok mi?
Iktatom még közbe, kész pszichiátriai kórkép, komolyan hogy állhatott szóba velem ez a lány? Bár jól bántam a szavakkal, talán beetettem egy dallal.
- Apám hogy jön ide? Nem, nem mondott semmit, elég gyakran beálltam gondolom. Igen, a dolog ott siklik ki, hogy megöltem egy pár embert. Jó, persze felrobbantottam egy kocsit, ez teljesen hihető, el tudom képzelni, mintha haloványan derengne valami tűzről, de a tűz elég visszatérőm momentum az életemben, nem biztos, hogy az, hogy…
- Ahhh, na várj, várj, ez azért így meredek.
Érzem, hogy van egy bizonyos mosoly, ami alaposan az arcomra fagy. Asszem a poénkodás most futott zátonyra nálam.
- Nem.
S ehhez nem kell gondolkodási idő. Összevonom a szemöldököm, miért baromkodik ilyenekkel?
- Ez nem vicces, ez nagyon nem vicces!
Érzem, hogy felvittem a hangsúlyt, szinte kiabálok. Rázom a fejem, miközben kiráz a hideg is. Hogy juthat eszébe valakinek ilyesmi? És otthagytam volna, bezártattam volna? Nem kerestem volna? Nem, ennyire biztos, hogy nem voltam, ennyire soha. Érzem, hogy irtóra felmegy pulzusom és folyamatosan emelkedik, ez csak egy rossz álom, egy gyönyörű, okos nő miért találna ki ilyesmit? Nem, ebben nincs logika, itt valami félreértés lesz.

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Tessie Windsor
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 23
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 28

TémanyitásTéma: Re: Több mint ismerős Tess - Reev   Kedd. Máj. 05 2015, 20:06

Reeven && Tessie

Végig Reeven arcát figyelem. Nem akarok lemaradni egyetlen egy elrejtett, árulkodó gesztusáról sem. Bevallom, a szívem hevesebben ver, mint valaha. Emlékszem minden egyes vele töltött pillanatra a legjobbaktól a legrosszabbakra. Egyiket sem fogom soha elfelejteni és nagyon fáj, hogy Ő egy hülye baleset következményeképpen tejesen elfeledett. Mondhatni kitörlődtem az emlékezetéből és nem hiszem, hogy vissza tudnánk már hozni a régi dolgokat. Ha megint együtt lennénk is az Ő részéről olyan lenne, mintha egy teljes új csajjal kellene megismerkednie, elkezdenie valamit, míg számomra az újrakezdést szimbolizálná. Kétségbeesetten cikáznak a gondolatok az elmémben és nem tudom melyiket kellene megragadnom és hangosan kiejtenem az ajkaimon. Olyan nehéz most minden. Csak megértést szeretnék és azt, hogy boldog legyek, de félő egyiket sem fogom megkaparintani. Az emberek bizalmát már rég elveszítettem, mikor bekerültem a börtönbe, míg a boldogságom Reeventől függ. Ha nem is folytathatjuk azt, ami megtörtént kettőnk közt, akkor is szeretnék egy rendes, tisztességes lezárását a dolognak. Ennyi idő után már épp ideje lenne kezdeni valamit kettőnkkel. Jól lehet, ez neki semmit sem jelent, de nekem az életem már nagyon hossz ideje ekörül forog. Miért ilyen bonyolult minden? Miért nem lehet egyszerűbb? Mivel érdemeltem én ki mindezt?
Ja, értem – mosolygok rá kedvesen. Tágra nyílt szemekkel figyelem a tea áztatta felsőjét. Olyan gondolatok férkőznek a fejembe, amelyeknek most nincs itt az ideje. De vajon még mindig ugyanolyan a felsőteste, mint régen volt? Habár ahogy így végignézek rajta nekem vékonyabbnak tűnik, mint körülbelül két évvel ezelőtt, de lehet csak az emlékezetem csal velem egy kicsit. Senki sem nézhet ki ugyanúgy egész életében. Mondjuk, én magamon nem látom a változást, de az már teljesen más tészta.
- Csak kicsit – mondom szinte már megnyugtatásként. De kit is akarok én megnyugtatni? Inkább magamat, mint Reev- et. Nem tűnik zaklatottnak, mindössze kíváncsinak, amilyen én is lennék a helyében. El van cseszve ez az egész helyzet.
- Jó, szerintem hagyjuk ezt inkább. Nem hazudtam, de nyilvánvaló, hogy nem fogod elhinni, én sem tenném. Most pedig megyek, jó? – zaklatott vagyok. Hihetetlenül zaklatott. Nem találom a szavakat és úgy érzem, hogy elvesztem. Felkapom a táskám magam mellől és felpattanok az ágyról. – Majd megtalálom a kijáratot. Viszlát Reeven!
Nem nézek hátra. Egyenesen a bejárati ajtóhoz sétálok és kimegyek rajta. Belül reménykedem, hogy utánam jön, de tudom, hogy az nem fog megtörténni. Mind a kettőnknek az a legjobb, ha én most szépen elmegyek. Azt hiszi hazudtam neki, ki tudja miknek le nem hord és mit gondolhat rólam.

játék lezárva!


_________________


Tessie Windsor
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Több mint ismerős Tess - Reev   Today at 01:47

Vissza az elejére Go down
 

Több mint ismerős Tess - Reev

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Kerülőúton - Usui, Reev

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: Frances épületek :: Archívum-