Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

» Rangsorolások (Noel és Tami)
Vas. Okt. 02 2016, 14:41 by Kőrösi Noel

Top posting users this month
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Reeven Callagher
 
Samuel T. Collins
 
Quentin Collins
 
Felix Kaleolani
 
Suzanna Crystal
 
Kensington L. Lockwood
 
Kelly Evans
 
Sebastian McBridge
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Otthon, vagy nem otthon, ez itt a kérdés - Liz és Reev

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1217

TémanyitásTéma: Otthon, vagy nem otthon, ez itt a kérdés - Liz és Reev   Pént. Márc. 06 2015, 17:41

Egy Elizabeth Clark nevű illető hirdetést adott fel egy albérlettel kapcsolatban. Eddig három fiús házat néztem meg, az egyiknél fel volt robbantva a wc, azt mondták petárdáztak, most komolyan…ilyenkor? Vagy Újév óta zacskóba csinálnak? Nem, kösz. A másiknál a konyhában volt olyan állott szag, mint egy troll barlangban, valamit évekig rohasztottak, vagy esküszöm emberi testrészeket pállasztanak a konyhaszekrényben. A harmadik srácnál kínosan tiszta volt minden, a szobájába is benyitottam és hát poszteren Brintey Speras? Egyből levágtam sík meleg, de olyan, akinek semmi ízlése. Mi van a férfiakkal…öcsém! Megpróbálom ezt a csajt, talán nem plázanyúl, hanem ne adj isten normális. (Akkor elrontom, hehehe! )
A környék nem túl jó, de üsse kavics, legalább van kihívás ha éjszaka esik haza az ember. Nagy változás az életemben, hogy már lecseréltem a mankót botra! Ami kevésbé ciki és egy csomó lehetőséget rejt. Ezzel most meg vagyok elégedve, bicegek, de szexisen mint Dr House. Javul a lábam, már nem fáj annyira, ha vezetek, apropó holnap lesz a vizsgám, ha összejön és ez is, akkor már jogsistul költözhetek be. Most még tömegközlekedéssel jövök, a bot miatt még a nyanyák is átadják a helyüket.
Egész megfontolandó különben, olyan arcok vannak a buszokon, hogy azon agyalok meg kéne buknom a vizsgán, szórakoztató lenne minden nap buszozni. Elvetem a dolgot a nagy tervek és a motor miatt, talán csak így most, egyszer jó, később megunnám.
Leszállva a buszról okostelefonnal kipötyögöm a pontos címet, aztán ha van kapucsengő, amin szerepel a neve, két kis nyomást kap.
- Hali, az albérlet miatt jöttem, Reeven Callagher
Szólok bele, ha kérdezné, ha nem, egyszerűen csak bebotozom magam.
Ha van lift azt használom most, ha nincs akkor a lakás mínusszal indít, a lépcsőzés nehezen megy, nem vagyok ehhez elég mazochista. De ha nincs, felszenvedem magam cirka fél óra alatt, attól függ hányadik emeleten lakik.
Azért mindenképp kis mosollyal próbálok indítani, azok szoktak lenni a jó kezdések, amit nem lócitromfejjel indít az ember.


_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Elizabeth Clark
Filmművészet
Életkor : 24
Foglalkozás : Tanuló, Pincérnő
Hozzászólások száma : 483

TémanyitásTéma: Re: Otthon, vagy nem otthon, ez itt a kérdés - Liz és Reev   Pént. Márc. 06 2015, 23:24

Hááát... Jah. Lionel elment, csak úgy, ripsz-ropsz. De legalább mondott annyit, hogy "csá". Hagyott itt pénzt, ez igaz, de ettől függetlenül anyagi megfontolásból, és mert semmi kedvem koliba költözni, úgy döntöttem keresek magam mellé valakit. Volt egy csaj, de ő közölte a környék neki túl ijesztő, amit megértek. De mondjuk továbbra is azt vallom, hogy nem kedvelem a lányokat, jobban örülnék egy srácnak de annak meg kva sok hátulütője van. Lioról kiderült halál normális, tökéletesen lehet vele együtt lakni, semmi új nem volt nem a dologban, hogy egy nő van körülötte. De most valami hót idegen pasi... beköltözik és azt hiszi kufircolni hívom, mert rám jött a szapora? Mondjuk van a zsebemben paprika-spray... ha nem szimpi elhajtom mint a szél, de ahh... tök macera az egész. Mára jön ez a Reeven srác, Archinak is mondtam, hogy remélem normális lesz, ha nem, akkor megfontolom hogy a brit jómadaram mellé költözöm. Vagy őt rángatom ide... de ő nem hiszem hogy jönne, én meg itt akarok maradni. Ördögi kör....
Kitakarítottam, összeszedtem Lio cuccait amit nem vitt el, ilyesmi, hallom hogy csönget, megadom a kapukódot neki jöjjön be. Jah igen, ez a kapucsengő nem az igazi...
Lift van, nem kell felszenvednie, nyitott ajtónál várom. Végig is mérem feltűnés mentesen, nem tűnik valami huligánnak.
-Szia, Elizabeth Clark vagyok, de hívj csak Lizzynek. Gyere be. A cipőd vedd le nyugodtan, ha már felmostam, ne kelljen újra, tudod... - Na meg csak nem úgy jött hogy végignyargal és már húz is a vérbe.
-Mint látod nem annyira nem a lakás és a szoba is közös, de mielőtt reménykednél az ágy nem. - Negédes mosolyt villantok felé és mutatom az említett helyiséget. - Ellenben olcsó, közel az egyetem, jó a közlekedés. És én járkálok simán este is, nem kell nyuszimódba kapcsolni. Kérdezz, úgy könnyebb. - Hát igen, nem vagyok egy bűbáj-barbie, de alapjáraton ilyen vagyok, vagy megszokja, vagy megszökik, ugyebár.

_________________

...és Isten megteremté
a férfit.
Aztán támadt
egy jobb ötlete!
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1217

TémanyitásTéma: Re: Otthon, vagy nem otthon, ez itt a kérdés - Liz és Reev   Szomb. Márc. 07 2015, 17:11

Háre krisna a liftnek, bár szürke, egyhangú, ha itt laknék ragasztanék fel matricát. Sosem laktam társas házban, legalábbis józanon, a betépett részek meg kimaradtak, szóval izgat a közeg, mint minden, ami új, izgalmas. Felirat van bőven, róttak már ide előttem is, olyan az egész mint egy posztmodern vendégkönyv.
Kibotozom magam az ajtóból, aztán nyitja is a csaj, wow, szőke! Aztabaszta de jól néz ki, a lakás már nem is érdekel, kiveszem!
- Reeven, oké engem is hívhatsz Reevnek. Ohh, hogyne!
Felmosni! Rohadt izgalmas, ronggyal meg minden! Azok tök olyanok mint a lápi szörnyek. Bakker sok minden kimaradt az életemből, de legalább tudok mesélni például a csöves életről.  Amit most nem mondok, szeretnék jó benyomást tenni rá. A humora tetszetős, bár az ágyat meggondolhatná. Lerúgom a cipőm, aztán a lábammal kulturált sorba taszigálom.
- Azt bármikor összetolhatjuk! De persze, vágom, jobban járnál, állítólag álmomban turkálom a másik haját.
Viszonzom a mosolyt ravaszkásan, mondták már rá, hogy csibészes,  rosszfiús, provokatív, de ezt sem sózom most el (eltúlzás) még mindig tartom magam a ne riasszuk el a jövőbeli szőke bombázó lakótársat tervhez. Ráadásul ő egész úgy bombázó, ami érdekes lehet, nem az átlag bögyös, üresfejű plázatipegőnek tűnik.
Követem, amerre megy, bár ahogy elnézem nincs sok helyiség.
- A Frances, ugye? Az nem hátrány, most kezdtem. Te is oda jársz? És hogyhogy nem koli?
Mert ha a közeliséget meg az olcsóságot nézzük logikus lenne.
Biccentek, ismét a kicsit szemtelen mosoly vetül arcomra.
- A nyuszimód nem is menne, nem gond. Talán jogsim is lesz, de még nem biztos, holnap megyek. Oké, hát akkor a kilátást megnézhetem? Mosdóban jó a víznyomás? A lépcsőházat ugye nem a lakók takarítják?
Na ez utóbbi gáz lenne, mert ilyen lábbal. Max szivacsot, vagy súrolókefét szerelnék rá. Sok minden érdekel még, de hagyom levegőhöz jutni.

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Elizabeth Clark
Filmművészet
Életkor : 24
Foglalkozás : Tanuló, Pincérnő
Hozzászólások száma : 483

TémanyitásTéma: Re: Otthon, vagy nem otthon, ez itt a kérdés - Liz és Reev   Csüt. Márc. 12 2015, 22:17

Megérkezik a leendőnek ígérkező lakótársam, ahogy ajtót nyitok, látom meglepem, de remélem nem gondolta hogy az Elizabeth férfi név...
-Reeve, oké. - Bólintok, szerencsére a cipőlevétel sem idegen neki, szóval mutogatom a kérót, már ami mutogatható rajta.
-Aham... roppant érdekfeszítő, valahogy megállom, hogy kiderítsük. - Nézek rá, hogy látom nem fantáziátlan, remélem ha kiég a villanykörte hasonlóan lelkes lesz.
-Jaja, az. A többi nincs közel, de ha nem oda járnál, gondolom nem ezen a környéken kerestél volna. Kivéve ha nem a melódhoz kell, persze. - Mert ez is közrejátszhat, de tárgytalan, mert sulitársam úgy fest.
-Filművészetis vagyok. Nem jövök ki jól a lányokkal. Na meg ez így nekem kényelmesebb. - Nem vagyok kolis típus nemes egyszerűséggel.
-Hajrá, az hasznos, nekem az kimaradt, pedig hasznos lenne. - Bólogatok, remélem átmegy. - Remélem a sántítás nem valami baleset miatt van, mert az esetben vezess óvatosabban. - Mosolygok rá, hogy nincs közöm hozzá, csak ugratom. Ha meg igazam van, vegyen komolyan, ennyi.
-Megnézheted, de nem valami nagy szám a betondzsungelt nézegetni... Tess. - Irányítom az ablak fele, az az én asztalomnál leledzik, mellette.
-A víznyomás jó, meleg víz is van, nem kell jeges fürdőt venni. A házat meg a gondnok takarítja, szóval no para. Bár ő is túl gyakran vesz ki szabadnapot, de segáz. - Csóválom a fejem rosszallóan, mert néha lehetne tisztább is szerintem.
-Na és eddig csak az ősöknél laktál, vagy voltál már kolis vagy ilyesmi? - Nem árt tudni hogy mennyire bír együtt élni valakivel, elvégre terveim szerint még három évet itt leszek, ahogy ő is.

_________________

...és Isten megteremté
a férfit.
Aztán támadt
egy jobb ötlete!
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1217

TémanyitásTéma: Re: Otthon, vagy nem otthon, ez itt a kérdés - Liz és Reev   Pént. Márc. 13 2015, 17:43

Laktam már ilyen, szegényesebb helyem, nem gáz. Főleg, hogy ilyen csinos a lakótársam, vele rosszabbat is vállalnék.

Nem olyannak tűnik, mint aki könnyen adná magát, helyes, egy férfinak meg kell tanulnia küzdeni, pl eddig én is túl könnyen kaptam a nőket, de azok másik a másik szőke kategóriájába tartoztak, köhm.

- Tudom, hogy nehéz, de erős nőnek tűnsz
Veszem a poént, dobom a labdát vissza. A sármos kacsintás sem marad el, egyelőre óvatosan.
- Ki tudja, ha te nyitsz ajtót lehet a világ végén is kivenném.
Kerekedik el a szemem egy percre, majd mindez kisimul egy laza mosolyban. Nos, jól néz ki, s akárhogy is fogom vissza magam a pozitív első benyomás kedvéért, ezt nem fogom magamban tartani, minthogy a véleményem szokásom megosztani.
- Értem. Bevallom először én is fiús lakásokat néztem, de az egyik helyen petárdákat dobáltak a wc-be, vagy olyan is volt, aki szemétdombnak képzelte a konyháját, hogy a melegről ne is beszéljek. Nincsenek előítéleteim, vagy valami, de Britneys poszter a falon…
Fintorodok el egy pillanatra, túl nagy sokk ért.

A jogsi témánál komolyan nézek rá, összeszűkített szemmel.
- Még nem maradtál le semmiről, harmincnál nem lehetsz több. Nem, ez más dolog és múlóban azt hiszem, de köszönöm az aggodalmat.
Hülyéskedek, kicsit meg is hajolok felé, milyen kedves, hogy félti a testi épségem. Leesik, hogy csak ugrat, veszem a poént én is visszaszívatom, mert mennyi lehet? Húsz?

Vetek egy pillantást a kilátásra, hát nem ez fog megihletni, hacsak nem állnék Pókember fotósnak tényleg, ahogy Liával beszéltük és keresnék fonalakon repdeső csókákat a házak közt.
- Van ennek is hangulata, ha valami nagyon szürkét keres az ember…
De a kilátáson sem időzöm olyan soká, inkább hallgatom milyen sok pozitívuma van a háznak.
- Remek. Egyéb szabályok? Szüleim meglátogathatnak? Unokanővérem? Másom nagyon nincs
Vonok vállat, lehet neki akad izmos pasija, de talán megegyezhetünk, ne mellettem dugjanak. Mert ki tudja, lehet már valaki betörte és azért tűnik megközelíthetetlennek.

Jön egy veszélyesnek tűnő kérdés, kicsit elhúzom a szám.
- Eddig…haveroknál. Hol itt, hol ott, zenekarban játszottam és sokat utaztunk. Aztán kicsit az unokanővéremnél is, de jött ez a dolog, nevezzük balesetnek, úgyhogy aztán megint a szüleimnél.
Az ujjam hegyével mutogatom a levegőben az ide-oda ingázást.
- De, ha nem kedvelnénk meg egymást elhúzok mielőtt még…összetörnéd rajtam az első tányért. Mit szólsz? Nekem se lenne érdekem rossz hangulatba jönni „haza”
Nyújtok felé kezet, persze lehet még tesztelni akar, de engem meggyőztek a macskás acélszemei, meg felső ajkának különleges íve, hogy csak a legszebbeket említsem.

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Elizabeth Clark
Filmművészet
Életkor : 24
Foglalkozás : Tanuló, Pincérnő
Hozzászólások száma : 483

TémanyitásTéma: Re: Otthon, vagy nem otthon, ez itt a kérdés - Liz és Reev   Vas. Márc. 15 2015, 00:33

-Tudod, a napi bögre tej... - Negédes mosoly, kaptam egy szerényebb Liot? Legalább kisebb lesz a hiányérzetem.
-Aham, akkor nyugodt szívvel mondhatom: üdv a pokolban, halandó? - Féloldalas mosoly, forgatom a szemem, hogy bókolással nem vesz meg.
-Miért nem Justin Bieber, ha már meleg. Szerintem átvert és szimplán pipogya. Ma már buzinak lenni menő... - Nézek nem tetszésem kimutatva a hallottakra, de arra engem következtetni, nem valami huligán, ami jó.
-Harminc egy vagyok, de tudom, nem látszik. A mai ránctalanítók megérik a pénzüket. - Ártatlan mosoly, de aztán csóválom a fejem, még hogy harminc. - Én motorban gondolkoztam, egészen megtetszett, gyors is ha dugó van. Márpedig itt mindig dugó van. - Tegyük hozzá. De Ares mögött ülve baromi kényelmes és izgalmas volt, magam is el bírnám egy motorral képzelni szóval ki tudja.
-Akkor már említenem sem kell, hogy futóversenyre nem mehetsz, helyes! Okos fiú. - Mosolygok rá, ha gyógyul akkor okés. Persze ha eredendően sánta lenne se zavarna.
-Akkor elég a plafont nézni, szerintem mióta ki lett egyszer festve, azóta nem volt... - Somolygok, katasztrófa. De nem érdekel különösebben, a lényeg hogy a többi dolog tiszta.
-Felőlem. Nekem is átjön néha pár barátom. Ha Louisnak kellenek a jegyzetei és nem vagyok, meg foglak kérni add oda nekik. Ennyi. Annyit kérek ha csajozol szólj előtte, hogy ne legyek itthon... bár jobban örülnék, ha alternatív megoldást találnál. - Lioban ez volt a fantasztikus. Megoldotta... bár ha igaz, hogy az utóbbi időben csak egy nője volt... na mindegy. Az meg meg sem fordul a fejemben, hogy hasonlóan gondolkodunk, mármint... a gyertyatartó szerep nem vágyálmunk.

Kicsit furán fogalmaz, főleg a "balesetet" illetően, remélem nem valami lelki roncs, aki borotvával játszik... nekem nincs türelmem a lelki sérültekhez, azt hiszem.
-A zenekar jól hangzik, énekes voltál? - Olyan frontember feje van, na meg inkább erről beszéljünk. Nem akarok a múltjában vájkálni.
-Azt hogy a tányért többre becsülöm annál, mintsem széttörjem a fejeden. Nincs sok belőle ugyanis. - Mosolyodom el, dehogy töröm el a fején... még a végén elájul, hívhatok mentőt... nem kell az.
-Hm. Virtuális kezet rá. - Fonom össze magam előtt a kezeim, nem szeretek másokhoz érni.
-Akkor beszéljük meg a házimunkát, hogy akarod? Mindent magad után, vagy osszuk szét a feladatokat? - Mondhatni szimpatikus, kicsit "én vagyok a laza béjbi" feeling, de normális igényei vannak és ahogy elnézem komfortra vágyik, amiért tenne is, szóval felesleges keresgélnem. Nála normálisabbat szerintem nem találok, legalábbis nem egyhamar, így ha még hiányolom is Liot, de teszek egy próbát ezzel a sráccal.

_________________

...és Isten megteremté
a férfit.
Aztán támadt
egy jobb ötlete!
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1217

TémanyitásTéma: Re: Otthon, vagy nem otthon, ez itt a kérdés - Liz és Reev   Hétf. Márc. 16 2015, 12:47

Vigyorgom a tejen és a poklon is, úgy tűnik ennyitől nem jön zavarba, egyre szimpatikusabb. Biccentek neki köszönösképp.
- Elfelejtetted kiírni "Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel." De ha ilyen a pokol nem bánom, hogy rossz voltam.
Tényleg kiírhatnánk, ha befogad később erre még visszatérek.
Ecsetelve a gáz fiúkat neki, meg Justin Bieber nevének említésétől kiráz a hideg, mintha valami különösen savanyúba haraptam volna.
- Miért, Britney nő? Hát lehet, de ez utóbbira se vágyom.
Aki menőzésből buzizna? Jézusom, túl soká aludtam?

Felröhögök a harmincegyen, lehet megsértődött?  Biztos leesett neki, hogy csak poén volt, ha nem olyan mint a többi nő. Mert egyelőre úgy néz ki nem olyan. 10 pont a Griffendélnek!
- Tényleg? Én is.
Jó ez most eléggé úgy hangzik, ha neked motor én is akarok, de ezen már túl vagyok Mattel, nem új ötlet.
- Amint rendbe jött a lábam. Futóversenyre? Miért ne?  Kihívás
Például kerekesszékben még esélyem is lehetne, az gurul.
Felpillantok a mennyezetre, hát ez tényleg szürke, mondjuk engem nem zavar.
- Festhetünk rá valamit, ha gondolod, vagy írhatunk, vagy öntapadós csillagok, amik világítanak?
A festhetünk persze csak akkor lenne érvényes, ha itt laknék, ki tudja, lehet ez segít a meggyőzésben. A csillagok meg nem lányosak, határozottan a legkirályabb űrrészek!
Megbeszéljük ki jöhet, ki nem, ez fontos, lehetnek félreértések. Meglátja Liát simán gondolhatja, hogy valamelyik menő barátnőm, hehe.
- Imádom az alternatív megoldásokat!
Főleg, hogy ha belegondolok szinte csak olyanok voltak. Dugni templomban, vagy mostohamamit rokonbácsi villában...

Ahh megúszom a kínos kérdéseket és a zenekarról már szívesen beszélek.
- Igen, gitáron játszottam és énekeltem.
Biccentek, a tányérokon elvigyorodom.
- Óvjuk a tányérokat
Bólogatok, sejtettem, hogy azokat jobban védené mint a fejem, hehe. De kemény is az. Kicsit meglep, hogy nem akar velem kezet fogni, lehet tisztaságmániás, vagy valami. Bólogatok.
- Szerintem a mindenki maga után jól hangzik, de ha látom, hogy nem érsz rá, felmosok, meg ilyesmi. Meg fordítva, ha én nem érek rá.
Ezek szerint itt fogok lakni? Nehogy meggondolja...
- Mikor költözhetek?
Nem tudom mennyire látszik, hogy feldob a helyzet, próbálok nem nagyon vigyorogni és összehúzni a csillogó szemeket

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Elizabeth Clark
Filmművészet
Életkor : 24
Foglalkozás : Tanuló, Pincérnő
Hozzászólások száma : 483

TémanyitásTéma: Re: Otthon, vagy nem otthon, ez itt a kérdés - Liz és Reev   Hétf. Márc. 23 2015, 19:46

-Mert az snassz. A Fussatok bolondok találóbb lenne talán, akkor be sem jönnek. - Mondom mosolyogva, de szemet fogatok hogy mennyei neki ez a "pokol". Teper, teper, érzem. De gondolom kéne neki a kecó, így nem hibáztatom.
-Hát... én még a kopaszsága előtt tudtam róla bármit is, ma már semmit, szóval ha azóta átoperáltatta magát. - Tárom szét a karjaim, hogy nem vagyok képben bulvárhírekben.
-Örömmel hallom, bár ha meleg lennél se zavarna. - Legyintek, jelezve toleráns természet vagyok (egy ideig legalábbis).

-Nem lep meg, szerintem jobban megéri mint a kocsi. - Nem úgy fogom fel, hogy "utánozó majmócát" játszik, miért ne akarhatna motort?
-Hah, ha kúszva mászol be utána a lakásba vizet se adok, érezd a törődést Mr Kihívás. - Vigyorgok rá, hogy ha ő így én is úgy. Liot is ápolgattam, de ne legyen már alap, ha hülyék, akkor majd én nővérkedem.
-Festeni szerintem nem lehet rá, pipogya a tulaj, de attól még tud okoskodni... De az az öntapadós cucc tök jól hangzik! - Mosolygok rá, mert lehet feldobná kicsit a helyet.
-Helyes, jó válasz. - Vigyorgok, legyen csak kreatív, bár jobb hogy nem hangosan mondta ki mit gondol, lehet néztem volna rá.

-Miért a múltidő? Meguntad? - Szerintem a zenét nem lehet megunni, max nem jutott rá idő, de ki tudja.
-Jah, ha már a természetet nem sikerül mi? - Biccentek, majd hanyagolom a kézfogást. Majd észreveszi hogy nem vagyok egy közvetlen valaki.
-Rendben, nekem megfelel. Főzés? Lionellel közösbe csináltuk, mert úgy gazdaságosabb volt. A főzést vállalom, ha bevásárolsz, bár megvárjuk míg jobban lesz a lábad, hmm? - Nem akarom hogy megerőltesse magát, de mivel férfi, ha jobban lesz simán megoldja a cipekedést szerintem.
-Amikor akarsz, Lio cuccait összeszedtem. Ha kell valami, nézz majd szét, kevés dolgot vitt. Ami nem kell, azt félretesszük vagy ilyesmi... nem tudom mit csináljak velük. - Húzom a szám, mert mondta adjam el, de... fura nekem a dolog. Ki hitte volna hogy hiányozni fog a csendes állatja?
-Kell segítség amúgy? Ma ráérek, még holnap is de aztán már kevésbé. - Mivel biceg, ne ezen múljon a dolog neki.
//Oda a jó kis sárgám p.p//

_________________

...és Isten megteremté
a férfit.
Aztán támadt
egy jobb ötlete!
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1217

TémanyitásTéma: Re: Otthon, vagy nem otthon, ez itt a kérdés - Liz és Reev   Kedd. Márc. 24 2015, 19:44

Snassznak nem mondanám, de a fussatok bolondok sem rossz.
- Nem lenne jó, egyedül élni nem túl felemelő. Megaztán egyedül a Balroggal, gondolj bele…
Vetek rá huncut vigyort, egészen, míg komoly témára nem térünk, Britney kopasz feje által. Megcsóválom a fejem a tehetetlenség kifejező kifejezésével, fogalmam nincs mi van vele…
- Nem nagyon követtem a pályáját, ami azt illeti. Nekem is csak annyi van meg, kopasz volt, azzal a fejjel inkább hasonlított férfira.
„Hah” fejet vágok, vagyis félig nyitott száj és hülye, kicsit hökkent pofa.
- Nem érné meg neked. Lánnyal nem akarsz együtt lakni a melegek meg majdnem azok, nem? Pasikról dumálnék neked egész nap és titokban elcsórnám a bugyidat. Jobb esetben nem látnád meg rajtam, de ha feltesszük, hogy vannak balesetek…
Ártatlanul tárom szét a karom. Nincs sok esély rá, hogy meleg legyek…nem ússza meg.

Bólogatok, bár én nem ezért akarok motort.
- Könnyebb, lazább, izgalmasabb, egyszerűbb parkolni. Nehezen megy a parkolás...
Sorolom bólogatva. Aztán meglep, még egy vizet se? Vágok egy tettetett szomorú fejet, aztán félszegen elmosolyodom.
- Tudnék én tölteni magamnak, csak lehet összetörnék pár poharat.
Mondjuk ha bevenném a botot is a buliba. Nah igen, a tulaj, egy másik nagy kérdés. Máris késztetést érzek kikészíteni. Biztos gyengék az idegei, imádok az ilyesmire rátenni még néhány lapáttal.
- Minden hónapban jár a lakbérért? Rendben, utánanézek, ha te is szereted a csillagokat, megnézem azt.
Viszonzom a mosolyt. Szerencsém van, hogy a nem a hercegnős, pillangós kategória, még a végén tényleg bebuzulnék.
Ohh ha tudná mennyire kreatív…

- Dehogy. Csak volt ez az izé és szétesett a banda. De már hiányzik, szóval lehet keresek másikat.
A természeten vigyorgok és biccentek. Majd észben tartom a tányér dolgot is. A főzéstől azonnal a hideg ráz
- Nem tudok
Szögezem le gyorsan, aztán bólogatok egy sort. Lionel gondolom az előző lakó volt.
- Szuper. Jó lesz, semmi gond, megoldom így is, egyre jobban van.
Elintézem, semmiség. Lionel… Önkéntelenül is a cuccai irányába pillantok.
- Hát ha menő volt lehet találnánk rájuk vevőt az Egyetemen. Ha a gatyáját hagyta itt például eladhatnánk a lányoknak. Végzős volt és elballagott? Megnézhetem?
Kérdem, valahogy üggyel bajjal lehajolok a dolgokhoz, ha Lizzy engedi, ha találok üres papírokat, tollakat, esetleg cd-t, ami tetszik, könyvet, megtartom. Most csak félre teszem. Amúgy nekem is sok felesleges kacatom van, amit el se fogok ide hozni.
Már ma? Érzem, hogy zsigereimbe izgalom heve költözik (na nem úgy)
- Kevés cuccom van, kösz, de megoldom. Inkább Lionel ingóságaival csináljunk valamit. Nekem a is jó, ha minden szomszédnak lerakunk valamit belőle az ajtaja elé.
Megfogok egy köteg újságot, rápillantok.
- Ez például pornó.
Basszus már! Hülye vagyok, lehet nem rossz és megtarthatnám. Zavartan vigyorgok rá.

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Elizabeth Clark
Filmművészet
Életkor : 24
Foglalkozás : Tanuló, Pincérnő
Hozzászólások száma : 483

TémanyitásTéma: Re: Otthon, vagy nem otthon, ez itt a kérdés - Liz és Reev   Szer. Márc. 25 2015, 22:29

-Áh simán megnevelem, bár lehet egy idő után megunnám hogy mindig grill kaját ennék. - Vigyorgok, de jah. Hogy figyelném a nagyon hülye embereket ha ki sem mozdulnék? Bár erről nem szólt a fáma, csak hogy bejönni nem tudnak...
-Én szerencsére nem láttam, de ne is érdekel. - Legyintek, mert tényleg nem. A hangja elmegy, bár nekem nyávogós, ami azt illeti, nem szeretem.
-Nem, mert nem menstruálnak... és nem olyan féltékeny libák és hasonlók. - Vonom össze elgondolkodva a szemöldököm. - A melegek nem transzik. Kevered a fogalmakat cukorbogár... - Vigyorgok, nem félnék hogy egy meleg ellopja a bugyim, ellenben ő most elgondolkoztatott.

-Igen? Miért? Csak koccanástól koccanásig megy? - Nézek rá gonoszabb mosollyal, mert a béna nők védjegye ez állítólag.
-Vehetnél újakat, takaríthatnál... megéri neked? Jah és kárpótolnod is kéne engem... hidd el, nem tudod mire vállalkoznál! - Legyintek, hogy esélye sincs, itt vas szigor van.
-Dehogy, utaljuk neki a pénzt. De örülök hogy nem jön, elég csak néha látni ha nagyon muszáj... - Vágok egy enyhe fintort.
-Szeretem, aham! Okés, majd felezzük az összeget. - Ez nem kérés, hanem kijelentés.

-Szerintem ha belefér az idődbe próbáld meg. Hátha befutsz, miért ne? - Mosolygok, szerintem ezeket kár abbahagyni.
-Nem? Na jól van... - Kis analfabéta ő is. Szerintem Lio sem tudott. Vagy jól titkolta.
-Azért csak várjuk ki, ráérünk nagybevásárolni, Lio anno sok mindent vett. - Na igen, Lio izmosabb volt és magasabb, őt nem kellett félteni, Reeven más kategória azért, főleg így sántítva.
-Pfff, lehet lenne aki megvenné az alsóját, szeretik a nők. De ruhát szerintem nem hagyott, csak nagyobb vagy felesleges holmikat, amiket nem akart cipelni. - Magyarázom neki, de nagyon nem turkáltam még bele. Olyan hirtelen ment el, valahogy olyan mintha bármikor megjöhetne és rám szólna mit kutakodom a cuccaiban. Pedig nem jön vissza, tudom.
-Amúgy jah, végzős volt. Nézd csak. - Mutatok oda, felőlem.
-Azt nem tudom mennyire díjazzák, de a lépcsőház elé letehetjük. Max megkérdem Luit és Markot kell-e nekik valami... meg Lipet. - Sorolom aki eszembe ötlik és kellhet neki bármi is. Will és Ares nem szorulnak ilyenre az is tuti, kis burzsujok.
-Valahogy nem tudok meglepődni... Lionelről beszélünk. Bár nem értem minek kellett neki, mikor ennyi és volt estére valakije. - Csettintek az ennyinél. Legalábbis nekem ez volt a véleményem róla. - Válogass, addig főzök valamit, mert ma kell, nem tudtam tegnap nekiállni. - Hagyom hogy nézelődjön, van annyi bizalmam felé, hogy ne nálam folytassa a turkát, ha Lioval végzett.

_________________

...és Isten megteremté
a férfit.
Aztán támadt
egy jobb ötlete!
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1217

TémanyitásTéma: Re: Otthon, vagy nem otthon, ez itt a kérdés - Liz és Reev   Pént. Márc. 27 2015, 16:52

- Azt elhiszem. Viszont télen nem kéne fűteni!
Röhögök fel, biztos lecsapná, ha perverzekdne, bár a Balrogból nem nézem ki.
Szerintem Britneyt hagyjuk, megbeszéltük, hogy nem szeretjük. Így próbálom belőni a zenei ízlését, de a konkrétumok még váratnak magukra. Nem mert nem menstruálnak. Igyekszem komoly képpel bólogatni.Az ember hajlamos megfeledkezni erről, ha nincs csaja és férfi.
- Ez viszont nem feltétlen igaz. Ha van egy biszex pasi és teszem azt mindkettőtöknek ő jön be, simán tud úgy viselkedni mint egy nő, legalábbis az én logikám szerint. Igazából nem értek hozzájuk, nekem egyformák. Szivárvány, szakállas nő. Bár van a kopasz, kigyúrt állat kategória, akin nem látszik, aztán ki tudja mit művel, ha nem látja senki.
Teszem hozzá mellékesen. Aki sík buzi, abból semmi jót nem nézek ki és nekem tényleg egyformák, bár próbálok nem előítéletes lenni, tényleg. A biszexekkel pl nem vagyok az.  A cukorbogár elgondolkodtat, hogy szar témába kezdtem vele és nem ezzel fogom meghódítani. Zavartan megtúrom a hajam hátul.

- Hm, hát azt hiszem azért, mert elnézem a kocsi a méreteit. Mindig azt gondolom kisebb, mint amekkora.
A gonosz mosolyt nem viszonzom, mert most jófej vagyok. Egy körben csak egy csoportot szidok, először a melegek, utána a saját, bénán parkoló fajtám. Lehet ez utóbbit kihagyom. Kárpótolni, ezt megragadom.
- Akkor abszolút megérné.
Már csak azért is, mert ő azt hiszi, hogy lehetetlen! Sokat sejtető félmosolyt eresztek meg felé (ha tudnád mi mindent rejt-e béna porhüvely) aztán visszafogom, a lakást még mindig nm akarom elveszíteni, igaz, hogy csak miatta. A csillagokat szeretné felezni? Mindenestre rábólintok.
- Persze, a kajaköltséget is, meg amit akarsz.
Érzem ebben is távolságot akar tartani.

- Nem igazán akarok befutni. Egyszerűen csak magáért a zenélés öröméért csinálnám.
Már nincsenek ilyen ambícióim, ha voltak egyáltalán valaha.
Megrázom a fejem, a főzéshez tényleg nem értek, meg amúgy egy csomó mindenhez, amit most nem reklámozok.
Lio… Biccentek, hogy egyelőre ennek a fickónak a kajája elég, én tényleg baromi keveset eszem. Egyre jobban utálom ezt a Liot, mi az, hogy szeretik a nők? Kicsit felvonom a szemöldököm, igazából csak vicceltem. Nem is hordanám a ruháit! Mekkora pöcs már, hogy csak úgy itthagyta, hogy majd az utána következő sánta lakó cipelje.
- Egy ilyen casanovaszerűséggel laktál? Miért?
Bukik ki belőlem. Elég fura, hogy ez a két ember hogy kerülhetett egy fedél alá, rögtön érdekelni kezd sikerült-e a pasasnak. Fiúismerőse több van mint nekem, bólintok egyet a dologra és belekotorva a cuccba elég sok pornómagazint találok. Lizzy nem jön zavarba, hanem az én fejembe tódul némi vér. Esküszöm úgy beszél Lionelről, már a nevétől is hányok, mintha…
- Wow, milyen menő… Gondolom megoldotta kreatívan.
Félredobom a pornót Lipnek meg Luinak és Marknak.
- A főzés a hobbid?
Kérdem, és tényleg találok üres füzeteket, meg olyanokat, amiknek csak számolás van az elején. Egy nőfaló kocka?
- Zenei ízlése legalább volt…
Motyogom, ahogy félreteszek néhány cd-t. Kihalászok egy bugyit.
- Neked nem kell? Legfeljebb odaadom az unokanővéremnek, ha nem.
Nem is sejtem, hogy ez pont az övé.

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Elizabeth Clark
Filmművészet
Életkor : 24
Foglalkozás : Tanuló, Pincérnő
Hozzászólások száma : 483

TémanyitásTéma: Re: Otthon, vagy nem otthon, ez itt a kérdés - Liz és Reev   Szomb. Márc. 28 2015, 21:48

-Hmmmmmmmm. De nyáron mit kezdek vele? Közlöm csak az árny része maradhat? Nyah, macera! - Legyintek vigyorogva.
-Szerintem ez már embere válogatja kérdés, nincs köze a szexuális irányultsághoz, csak a beteg elméhez.. - Vonok vállat, mert lehet el lehetne filozofálgatni, de minek? Legalábbis erről minek.

-Valami kicsi kocsi kéne neked. Smart pl. Tudom, tudom, női kocsi, de könnyű vele parkolni. - Enyhül a gonosz mosolyom kedvessé, mert ha tényleg gondja van vele nem cukkolom. - Meg aztán simán van időd még kigyakorolni.
-Casanova? Pfff, nem, nem inkább Don Juan. Legalább olyan gőgös volt néha. - A kérdésére csak vállat vonok. - Eleinte a kényszer. Nagyon kellett a lakás, mert az előző lakhatatlan volt. Ez meg jobb volt és olcsó is. Így hogy maradt, még olcsóbb. De mint utóbb kiderült, nem volt nehéz együtt élni vele, akkor sem, ha amúgy alapjában bunkó volt. - Vonok vállat, de most nem érezni gúnyt a hangomban, sőt, talán kiérződik megbékéltem azzal a hülyével.
-Nem voltam rá kíváncsi, szerencsére nekem nem mutogatta... ez az egy szerencséje volt. - Húzom el a szám, mert teljesen hidegen hagy a pornó, nem hoz kicsit sem izgalomba. Persze ha jobban megnézném sem történne semmi, nem a nőkre bukom.
-Nem, inkább csak megszoktam hogy főzök. - Gondolkodom el mennyire hobbi ez nekem. De csak úgy nem főzőcskézek, szóval szerintem nem az.
-Jah, csípi az AC/DC-t, ha azt a CD-t itt hagyta, lehet elkérem. - Kukkantok bele a dobozba, az egy jó album volt ráadásul.
-Reeve. Ha adhatok egy tanácsot... - Nézek fel a bugyira. - Szerinted felvenne egy olyan fehérneműt, ami ki tudja milyen nőcskén volt előtte?! Kikérem az unokanővéred nevében is... amúgy hogy hívják? - Érdeklődöm meg a csaj nevét, mert biztos van neki és valahogy... nem lógna úgy a levegőben a csaj.
-Szerintem azt dobd ki. - Javaslom, mert valami vadidegen bugyi... a gondolattól is rosszul vagyok.

_________________

...és Isten megteremté
a férfit.
Aztán támadt
egy jobb ötlete!
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1217

TémanyitásTéma: Re: Otthon, vagy nem otthon, ez itt a kérdés - Liz és Reev   Hétf. Márc. 30 2015, 21:29

Balrog téma is kifúj, ráröhögök egy akkordot. Beteg elme, ez lehet célzás akart lenni. Vállat vonok, igaza lenne, sosem voltam normális, sőt magamhoz képest most vagyok a csúcson.

Felprüszkölök a smatra, ennyire ne nézzen nőnek!
- Nenene, ennyire ne tiporj a lelki világomba, a motor jó lesz, addig meg a gazdag autósoknak kiverhetem a fényszóróit.
Viccelek, nem tipor, motiválni fog, mielőbb szerezzek motorra is jogsit, hogy felvágjak előtte.

Igazából nemtom mi a különbség Casanova és Don Juan közt. Aha, bunkó. Biztos olyan volt mint egy növény.
- Merész vagy, hogy vállaltad őt.
Mondjuk velem is az, csak még nem tudja mire vállalkozott. Vigyorgom, nem hinném, hogy bárkinek mutogatta volna, bár ki tudja, lehet tagja volt a csoportos kiverés klubnak, csak Lizzy nem tudja. Ezzel már nem fárasztom.
- Jól van, a meztelen nőkről nem a te véleményed fogom kikérni.
Vigyorgok rá, akarom, hogy megint csúnyán nézzen, olyan szexi.
Válogatom szét a fiúinak a szarságokat, közben neki áll főzi. Baromi serény.
- Lionel követelte a kaját, mi?
Nézek rá együtt érzően, velem ilyen téren nem lesz gondja… Eltom képzelni, ahogy a nagy, barom állat leült, rábaszott az asztalra és csak annyit mondott „enni”
Félreteszem az AC/DC-t, elrebegek egy perszét, ha megtalálom odaadom neki.
- Miér, ha kimossa? Olyan kis…önbizalom hiányos, hátha egy bugyinak örülne. Amelia.
Egyelőre nem dobom ki, hanem félreteszem neki. Nagyjából szétválogatom, hamar megvagyok vele, a cd-t elhozom és mondjuk az asztalra teszem.
- Itt az AC/DC, nyugodtan tartsd meg. Akkor alá kell írnom valamit? Mert elrohannék nagyjából fél órára, ha itt leszel még, beengedsz?

Kérdem, aztán ha mondja, hogy nem, meg izébizé, akkor bukta, de említette, hogy akár ma is itt alhatok már és beindul a fantáziám (igen, csak rosszra kell gondolni.)
Vagy kapok kulcsot vagy nem, vagy közli, hogy visszajöhetek, vagy nem.

Ha visszajöhetek….
Három dobozzal teszem, az államon egyensúlyozom őket, meg a falnak dőlve jövök fel, kicsit bajos, hülyén néz ki, irtó lassú, de megoldom. Vannak üzletek a környéken, elég sok, nem bicegek soká, mire találok egy játékost, ahonnan csórok dobozokat, szép szemek, egy kis flört és az eladó lányok már hozzák is, két dobozt öntapadós csillagkészletet, világítanak a sötétben. Veszek egy gyerekes, halas elemlámpát és egy fekete filcet is.
Mindezzel berontok egy kínaiba, ott szerzek takarót (Star Warsos) és már caplatok is vissza Lizzyhez. Valahogy az állammal kopogok, vagy a cipőm orrával, máshogy nem férek oda.
- Megjött a Balrog!
Döngöm.

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Elizabeth Clark
Filmművészet
Életkor : 24
Foglalkozás : Tanuló, Pincérnő
Hozzászólások száma : 483

TémanyitásTéma: Re: Otthon, vagy nem otthon, ez itt a kérdés - Liz és Reev   Hétf. Márc. 30 2015, 22:15

-Ha ennyi fölös pénzed van inkább okosan fektesd be öcsi! - Prüszkölök most én egy sort, hogy törné inkább a kocsit, minthogy kisebbre cserélje.

-Ez nem merészség volt, hanem kényszer. Eleinte ki akartam készíteni hogy elhúzzon, de jobban jártam hogy maradt, ezt csöndben be is láttam. Na meg megszoktam hogy van valaki a személyes terem peremén, szóval ha ideköltözöl, akkor már sokkal szociálisabb verziót kapsz belőlem. - Vigyorgok rá, nem akarom titkolni hogy nehéz eset vagyok sokszor. Nem árulok zsákba macskát, botorság lenne.
-Okos döntés. - Mondom félvállról, mert valóban nem én leszek a nyerő partner neki. A csúnya nézést bukta, ilyennel nem váltja ki belőlem.
-Néha, bár főzni ő sem tudott. Na meg jobbnak láttam főzni, folyton pizzás dobozokat kerülgetni halál. - Félszeg mosoly, szerintem ez lett volna, ami meg idegőrlő. Nem beszélve a szagokról.
-Reeven. Ne légy hülye. Ha önbizalmat akarsz neki adni, azt dicsérd ami rajta van, ne azt ami lehetne. És akkor is... a használt bugyi undorító! - Hőbörgök, a gondolattól is rosszul vagyok, szegény csaj... - Értem, Amelia. - Bólintok, hogy vettem, legalább érteni fogom ki az ha említi.
-A papírok ráérnek, majd a suliban felscanneljük, menj csak, leszek persze!
Engedem el isten hírével. Persze remélem visszajön.

Míg ő elvan én főzök ki tésztát, meg csinálok Carbonara szószt, Lui nagyon szereti, de én is, remélem Reeven is megeszi. De egyelőre még nincs kívánságműsor, majd ha tuti hogy marad. Épp elkészülök, mikor döng az ajtó meg ő maga is. Az ajtó elé állok de nem nyitom még ki.
-Mondd jó barát és lépj be! - Vigyorgok, de nem szívatom, kinyitom az ajtót és még egy dobozt is elveszek, mert jó fej vagyok (ő meg kicsit sánta még).
-Kész a kaja ha ennél. Segítsek valamit? Amúgy összeírtam pár dolgot, amit a tulaj kért, hogy legyen betartva, a lakbér, költségek átlagosan, ilyenek. - Bökök a fejemmel az asztal felé a szobában.

_________________

...és Isten megteremté
a férfit.
Aztán támadt
egy jobb ötlete!
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1217

TémanyitásTéma: Re: Otthon, vagy nem otthon, ez itt a kérdés - Liz és Reev   Kedd. Márc. 31 2015, 21:17


Öcsi…  Tudom, hogy fiatalabbnak nézek ki, de ez fájt.
- Hm…megfontolom
Bólogatok tettetett elgondolkodással, még tűnődöm a fotóstúdión, igaz nem nekem van pénzem, hanem az ősöknek, épp azon dolgozom, hogy ebben se kelljen rászorulnom senkire.

- Értem. Akkor én is jól jártam Lionellel. Már nem mintha én mindig annyira beszédes lennék, de… azért  ha egy hétig ignorálnál lehet elgondolkodnék ne vegyek-e egy kutyát társaságnak.
Hare Lionel, vagy annyira mégsem, nem vagyok önbizalom hiányos, de tisztában vagyok a csajok faszfejhez vonzódásával, én meg már jobb fej vagyok a fasznál, egész addig, amíg fasz nem leszek, de ki tudja erre mikor nyílik lehetőség.
Félszegen vigyorgom, hogy okos döntés nem mutogatni neki más cicijeit. Pff… házimanót akart, vagy mi? Bár gondolom pénzelte Lizzyt, de azért ott motoszkál: vajon egyéb szolgáltatásokat is nyújtott neki? Ezt nem ma tudom meg, biccentek a pizzára, hát nálam olyasmit nem fog látni, az tuti. Elég egyéni az étrendem, de ezt most nem mondom, meg meggondolhatja magát az itt lakásról.
- Hát, akárhol is legyen, le merném fogadni, visszasírja ezt az életet melletted.
Rám még anyám se nagyon akart főzni…
Lián dicsérni, ami van? Szoktam neki mondani, hogy szép, de mégsem bókolhatok neki úgy, mint egy lánynak.
- Biztos igazad van… Amúgy tisztának tűnik, biztos hamar lekerült a csajról.
Oldalra teszem egy vigyor kíséretében.
Remek, így elmegyek isten hírével, kulcsot meg majd ad, ha biztos lesz…gondolom.

Tompa kuncogás érkezik feleletként, aztán már egy Gandalfosabb, mély
- Mellon
Nekiállnék kinyitni, de nincs kulcsom, viszont segít. A dobozok üresek, szóval nem baj, ha elveszi az egyiket.
Szóval lerakom a cuccokat, előveszem a filcet és igen az illatok jók, beleszagolok a levegőbe, már a gondolatba is belerándul a gyomrom. Mit tegyek? Az se lenne jó, ha elhánynám magam, félreértené, de ha nem eszem lehet antipatikus lesz.
- Wow, tényleg? Hát…talán majd később, kösz. Ezeket Lionel cuccainak hoztam. Mark, Lip és Lui, igaz?
Már firkantom is rá az egyik üres dobozra a neveket. A másikra ráírom „Kacatok” beleejtem a bugyit, a harmadikra, hogy my stuffs from Lio
Nem nehéz belepakolni, mivel viszonylag szabályosan válogattam szét, a kupacokat könnyen belehelyezem. Az asztalhoz megyek, elolvasom a cetlit és mosolyogva biccentek, hogy jó lesz.
- Igazából igen…
Mondom miután a takarót, a filcet és az elemlámpát ledobtam az ágyamra, vagy jövőbeli ágyamra.
- Hoztam csillagokat, világítanak a sötétben. Én a téli égboltra gondoltam, mert ott van a Rigel és az Orion, meg a Sirius a Nagy kutyában és a Sárkány csillagkép, de szólj, ha szeretnél valami mást.
Én elkezdem bontogatni és rátapasztgatni a bigyókat. Könnyebb lenne,ha feladogatná nekem, a csillagképeket tudom fejből, de ha nem teszi, az sem baj, teszek néhányat a számba, meg a másik kezembe.
Szerintem neki is jobban csúszna a csillagok alatt enni…

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Elizabeth Clark
Filmművészet
Életkor : 24
Foglalkozás : Tanuló, Pincérnő
Hozzászólások száma : 483

TémanyitásTéma: Re: Otthon, vagy nem otthon, ez itt a kérdés - Liz és Reev   Kedd. Márc. 31 2015, 22:21

-Ide kutya nem jön, de amúgy vettem a célzást. - Amíg nem éjjel-nappal nyomatja a rizsát, addig maradhat. Elvégre ha tanulok vagy magányra vágyok csendes kis világomban (pl írok) akkor úgy sem fogok válaszolni. Ez így megy nálam. Akaratlan is nevelem majd szerencsétlen párát.
-Gondolod? Szerintem nagyon nem az a típus. De mindegy, hagyjuk őt, téged akarlak megismerni, már legalább az alapokat. - Nem akarom azt higgye, elvárom hogy mondja el az ovis jelét is visszamenőleg mesélve vagy hasonlók, csak hogy tudjam ki is az aki ideköltözik. Lioról ráérek elmélkedni.
-Ah, semmi kedvem elképzelni... de legalább nem voltam itthon. - Csóválom a fejem, egyrészt Lionelen, másrészt Reevenen, hogy szerintem a világ leggázabb... ajándékát adja.
-Inkább vegyél neki újat, ha már ennyire fehérneműt akarsz neki adni. - Ezzel lezártam a bugyis témát.
Elmegy, kulcsot még nem adok, majd ha látom becuccolt, meg tényleg komoly, aláírta a szerződést, ilyenek.

Ahh, legalább a filmet látta gondolom, nyitom is neki az ajtót, vigyor kíséretében, hogy ügyes volt, helyes a megfejtés.
-Nekem nem fontos, csak mondtam, ha akarsz, tudsz, többet csináltam. - Rántok vállat, jelezve, ha nem akar enni nem kell, de ha éhes, van mit. Egy ebédre látatlan is meghívom.
-De jó a névmemóriád... aham, ők. - Bólintok, felé állva (nem túl közel) nézem mit alkot. Már azt hittem a saját cuccait hozta, de akkor még csak helyet kanyarít nekik. Vagyis azért valamit hozott is, szóval gondolom már marad ma. Vagy ki tudja.
-Oksa, lökjed. - Fordulok felé aztán, hogy segítsek, mondja csak.
-Wow... hát... Az Orion mondott valamit... szóval nekem így is, úgy is random lesz ahogy pakoljuk, így azt mondanám, mondjad mester merre és én odarakom! - Mondom széles mosollyal. - Gyors voltál... muti a blokkot, adom a felét. - Jelzem ha már ilyen szorgos volt, akkor kifizetem a részem és nekiállhatunk dekorálni.
Mivel ő tudja hova, leszek a kis segédje és adogatom neki a csillagokat, amilyen méretben kéri. Közben a széket is fogom amin áll, biztos ami biztos alapon, le ne essen.
-Ez tök jó lesz, legalábbis hangulatos, annyi szent! Remélem nem potyog majd a fejünkre! - Kuncogok kicsit. - Amúgy honnan az ötlet? Mikor kicsi voltál csillagász akartál lenni és tele volt a szobád? - Érdeklődöm, mert úgy fest őt komolyabban érdekli az égbolt mint engem.

_________________

...és Isten megteremté
a férfit.
Aztán támadt
egy jobb ötlete!
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1217

TémanyitásTéma: Re: Otthon, vagy nem otthon, ez itt a kérdés - Liz és Reev   Szomb. Ápr. 04 2015, 17:01

Kicsit vigyorgom a kutya dolgon.
- Nem szereted az állatokat?
Ííí, ez tetszik, hiába kanyarodom én a falu bikájához, Lizzy rám kíváncsi. Próbálom elrejteni vigyorom.
- Persze… meg fogsz ismerni.
Biccentek, noha nem nagyon mondtam magamról még megfogható dolgokat, talán csak a zenélést, korai még feltárulkoznom, csak szép fokozatosan.
Elfojtok egy vigyort bugyival kapcsolatban, nem igazán érdekel hol csinálta a csóka, csak mégis olyan cucc, amit nem hajítanék egyszerűen ki. Kár érte, izgató darab.
- Nem, az fura lenne, ha egy új bugyit vennék neki, ezt csak úgy találtam és ő jutott eszembe.
Vonok vállat, szerintem nem gáz, az emberek szoktak turkálóban vásárolni.

Jövök az áruval és egy ilyen csodás mosoly fogad, ha minden nap ez ébreszt, uhh…
A kaját elég könnyen kezeli, nem hiszem, hogy berág, ha most nem kérek belőle. A dobozokra ráírtam a srácai neveit, azok a cuccok mennek bele, amik nekem nem kellenek, vagyis minden Lionel füzetein és tollain kívül. Megköszönöm egy gyors biccentés kíséretében a bókot, vagy épp ténymegállapítást, igen, ami érdekel, azt megjegyzem, ezért megy könnyen a suli is (egyelőre)
- Jó. Meglátod a téli a legszebb, a valóságban a legfényesebb, legszebb csillagok alkotják. Kösz, elég, ha csak ráteszed a tapaszokat a csillagokra, én majd felaggatom őket.
A blokkot el sem tettem, nem terveztem kifizettetni vele a cuccot.
- Nem tettem el a blokkot, de a bodozuk hátán megvan az ára. Nem kell kifizetni a felét, nem volt sok, látod? Made in china, de nem ez a lényeg, legalábbis ezek működni fognak, remélem.
Ezt nem lehet elrontani, még ők sem tudják. Megmutatom neki a dobozt, én meg sem néztem mennyibe kerültek, ott minden olcsó, főleg az ilyen kis vackok. A székre óvatosan felkapaszkodom, a lábam kicsit fáj az egyensúlyozásgatástól, de rá se rántok, a plafonban mindig megkapaszkodom. Néha kisebb, néha nagyobb csillagot kérek, de sokszor nem sokat nyom a latban a méret, vagy legalábbis hiába tudom a csillagképeket, azt melyik darabja mekkora pontosan, nem jegyzetem meg, csak a legfontosabbakat, amikről tudom, hogy óriások, azoknál szólok.
- Nem, megbízható. Ha meg igen, akkor lesznek a hullócsillagaink és kívánhatsz valamit.
Vigyorgom rá.
- Igen, voltak ilyenjeim gyerekként, de cirkuszigazgató akartam lenni. Volt egy bringám, annak felgyújtottam a kerekeit, ilyesmi.
Mondjuk csesztem rá, hogy én voltam a helyi flúgos, nekem tetszett az ötlet. Kicsit fáradok a rakodásban, két dobozban jó sok csillag van. Persze igyekszem lazán támaszkodni a fájós lábamra is és nem nagyon zihálni, vagy lassítani.
- Te mi akartál lenni? Itt születtél a városban?
Kérdem, néhány már meg is van, sokszor kell odébb tenni a széket is, ha szélesebb körben akarjuk ezeket terjeszteni.

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Elizabeth Clark
Filmművészet
Életkor : 24
Foglalkozás : Tanuló, Pincérnő
Hozzászólások száma : 483

TémanyitásTéma: Re: Otthon, vagy nem otthon, ez itt a kérdés - Liz és Reev   Szomb. Ápr. 04 2015, 17:33

-Nincs bajom velük, de ők a kertbe meg a szabadba valók nem egy ilyen kis lakásba. - Szögezem le, nekem ide ne hozzon állatkákat.
-Előre félek. - Főleg hogy sutyiban azért látom vigyorog. Remélem nem úgy gondolta, a testi adottságait fogom megismerni, mert arra az ő esetében sem vagyok kíváncsi.
-Egyre rosszabb... - Forgatom a szemem, örülök hogy nem én vagyok a csaj helyében, annyi bizonyos.

-Jól van, hiszek neked, főleg mert nincs viszonyítási alapom se. - Mosolygok, de tényleg elhiszem neki, majd biccentek, jelezve, az nem nehéz, számíthat rám.
-Értem, de nem ez a lényeg. A legjobb barátságok alapja is a pontos elszámolás, szóval... - Lesem le az árát és az asztalára teszem a fele pénzt.
Aztán adogatom neki a csillagokat, pakolássza csak, úgy fest tényleg tudja mit csinál, meg tetszik is az ötlet, olyan... egyedi meg hangulatos, na meg hogy terveztem maradni, nem árt ha lakályosabb lesz a kecó.
-Hah, valószínű azt fogom kívánni, hogy kihajíthassalak az ablakon, vigyázz... - Vigyorgok rá, mert a poén tetszett, de az nem tetszene ha rajtam koppanna az egyik.
-Cirkuszigazgató? Ilyet sem hallottam még... - Kerekednek el a szemeim, a kerékpár meg morbid, de gondolom égő karikán akart átugratni vagy hasonló baromságok, a gyerekek már csak ilyenek.
-Nem, Nevadában születtem. Én kicsinek pénztáros akartam lenni, de hamar kinőttem, nem olyan jó meló, mint ovisnak tűnt. Gyerekként minden izgibb volt. Főleg a pénzzel játszani, meg akkor még őszinte a mosoly a kasszánál, tudod. - Mondom míg pakolásszuk a széket és teszegeti fel a kis mütyüröket.

_________________

...és Isten megteremté
a férfit.
Aztán támadt
egy jobb ötlete!
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1217

TémanyitásTéma: Re: Otthon, vagy nem otthon, ez itt a kérdés - Liz és Reev   Kedd. Ápr. 07 2015, 18:45

Húúúú, úgy tűnik berágna, ha egy nyuszival állítanék be húsvétkor! De mázlija van, nem tudnék gondoskodni semmiről, ami él, mozog és még hangot is ad ki. Talán a halakkal még ellennék, de ez az albérlet kicsi egy nagyobb akváriumnak.
- Jó, nem is volt soha kisállatom, szerintem megdöglene az én gondozásomban.
Elfelejteném megetetni, vakarni a hasát, meg tudom is én.
Én is félek hogy fogja viselni,l ha kitárulkozom, de mondtam, ha nem jól, elköltözöm. A vigyort nem tudom levakarni olyan hatásosan, hogy ne hagyjon baljós érzéseket, hehe.
Vállat vonok, kár kidobni egy ilyen holmit, ha Liának nem kell, majd tovább ad rajta, biztos sok barátnője van.

- Te mit ragasztanál a faladra, ha tehetnéd? Együttesek, régi fotók?
A lányok szoktak csinálni ilyesmit, mázlim, hogy Lizzy belement a csillagokba, mert én pont ennél maradnék.
Micsoda alapelvek! Vigyorogva megvonom a vállam és megmutatom neki a kínai cucc árát. Mivel kettő van az egyenértékű csere elve szerint csak az egyiket kell kifizetnie.
- Lizzy igazmondásai I. fejezet
Hülyéskedem, aztán rakosgatom a csillagokat, egyre nagyobb elánnal. Elfáradok az ide-oda hajolgatásban és nyújtózásban. A poénon felröhögök, meg is ingom a széken.
- Akkor jó sok Blu Tacket tegyél rá, nem akarjuk, hogy teljesüljön ez a kívánságod.
Jedisen próbálok agyat mosni nála, arca előtt elhúzott tenyérrel, miközben éppen lehajoltam.
- Király, mert te szervezed a saját cirkuszodat és olyan bohócokat szerződtethetsz, amilyeneket csak akarsz. Én nem szerettem a hagyományosakat….
A pénztároson én lepődöm meg.
- Igen, meg olyan nagy masináknak tűnnek a pénztárgépek, csörögnek, egy gyereknek biztos érdekes. Mikor jöttél rá, hogy nem őszinte a mosoly?
Kérdem, közben teszegetem fel a csillagokat, lassan kifogy az első doboz.
- És…amikor végül választani kellett a középiskola után, mi motivált?
Kérdem felragasztva az utolsó csillagot az első dobozból. Elég hirtelen pillantok le rá és megszédülök, nem a székre helyezem a súlyom, hanem valahová a levegőbe. Asszem ebből borulás lesz.

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Elizabeth Clark
Filmművészet
Életkor : 24
Foglalkozás : Tanuló, Pincérnő
Hozzászólások száma : 483

TémanyitásTéma: Re: Otthon, vagy nem otthon, ez itt a kérdés - Liz és Reev   Kedd. Ápr. 07 2015, 19:41

-Segáz, megsütjük pecsenyének. - Mondom féloldalas mosollyal, noha nem hagynám hogy megpusztuljon a dögje, de ezt nem mondom neki mert a nyakamon marad még a végén valami.

-Nem is tudom. Nem nagyon ragasztanék. Esetleg egy két fotót, de azok benne vannak a tárcámban, jó ott. - Igazából egy fotóm van, ami kitehető, amin Amyvel vagyok még húszévesen és összenevetünk. Az egy jó kép. Mögötte még ott lapul a Brianes is, még nem dobtam ki, nem tudom miért... pedig el kéne égetni.
-Inkább Lizzy bölcselmei. Az jobb. - Vigyorgok, mert hát hamar észre fogja venni a hazudozás nem az én asztalon, színesíteni sem szoktam nagyon, néha szépítek, de csak az érzékeny lelkületűeknek.
-Ugye hogy máris nagyobb odafigyeléssel nyomkodod a kis izéket, maradj csak ilyen szorgos! - Vigyorgok. - De ne félj, csak a fejedet verném, nem szeretném hogy sánta maradj. - Gonoszkodom, de csak heccelem, nem bántanám. Főleg hogy szerintem még sántán is ő nyerne.
-Amúgy... az ilyen elmetrükkökkel vigyázz, még a végén én is elhúzom a kezem előtted és pucolhatod a wc-t! - Csak hogy érezze a törődést, gondolom már most imád itt lakni, velem.
-Miért, milyen bohócok vannak még? Én az artistákat szeretem. - Teszem hozzá, mert azok tényleg jók.
-Mikor bementünk a marketbe, az nem őszinte mosoly, amivel a cukorkát mutogattam hogy csipogja már be, mert enni akarom. Na meg... én is beálltam mögé, kell egy műmosolyt kifejleszteni. - Adom be a sajátom, de egész természetesnek hat, mert arra gondolok, hogy milyen jó volt telibe térdelni Jacobot a gimiben. Megérdemelte a kis p.cs, még ha véletlen is volt.
-Hát... a könyvek meg... - Nézek rá, de látom borul, reflexből próbálom elkapni, de nem vagyok én olyan ügyes, meg el kell engednem a széket, szóval nagy eséllyel csak tompítom neki az esést.
-Ajh... hova figyelsz te? Szemüveged hol marad vaksikám? - Nyögöm, mert asszem bevertem a könyököm. Szisszenek is, most fogom fel az koppant. - Minek fogom neked a széket, ha oda se figyelsz?! - Zsörtölődöm, de nézem hogy nyomikám hogy van. Ha baja esett hívhatom a mentőt, csodás beköltözés.

_________________

...és Isten megteremté
a férfit.
Aztán támadt
egy jobb ötlete!
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1217

TémanyitásTéma: Re: Otthon, vagy nem otthon, ez itt a kérdés - Liz és Reev   Pént. Ápr. 10 2015, 22:57

Ha homolyan azt hiszi tervezek állatozni, még elgondolkodom…  Lehet ez valami felelősségvállalás lenne. Mint a termessz növényt, ne rohaszd ki, s akkor felnőtt vagy. De ez csak ócska netes duma, attól, hogy kirohasztom lehetek akármi…  De tényleg csak halakat tudnék magamnak elképzelni, ha beférne egy nagyobb akvárium. Egy ilyen változás biztos sok lenne nekik. A főbérlő nem izgat, de Lizzyre próbálok odafigyelni.

Aha, nem az az emlékőrzögetős típus, lehet nincs túl sok közeli barátja…
- Nincsenek partyfotók Markkal, Lippel és Luival?
Kérdem provokatívnak mondható vigyorral.
Széttárom a karom, bólintok Lizzy bölcselmeire.
- Tényleg jobb.

Nagy odafigyeléssel ragasztgatom a kis csillagokat igen, jól odanyomom őket a falhoz.
- Hát egen, beijedtem tőled.  De akkor hülye lennék és fokozni már nem kéne.
Nyalok vissza jó kis fagyi módjára, ha ő irónia, én irónia, így működik ez, de egyikünk se sértődős, úgy tűnik ő sem, ezzel elvagyunk. Nekem tetszik, imádom a szellemi szívatásokat.
- Úúúú…. És akkor megcsináltatád velem egymás után tízszer, amíg nem csillámlik mi? Kegyetlen…biztos a kakis részeket osztanád rám, amikor a legbüdösebb van.
Kicsit felröhögök és most az egyszer áldom a világot, hogy a jedik csak kitalált karakterek. Kinézem Lizzyből.
- A pantomimesekre gondoltam, amikor egy láthatatlan dolgot láthatóként jelenítenek meg. A rendesek, valahogy… kétértelműek. Egyébként én is, azok a legjobbak.
Biztos valami csupa artistás cirkuszt hoztam volna össze.
Kilengek, elképzelem az akaratos kislány énjét, előttem a szép mosoly, én bevenném.
- Engem meggyőznél.
Nem tűnik műnek, simán díjaznám, agyba égős mosoly. Talán ez zökkent ki, talán az össze-vissza hajolgatás és a folyton ingadozó vércukorszint. Na nem mintha nem szarnám le, de sokat iszom, igyekszem szinten tartani, mégis van, amibe beleszédül az ember, ha az univerzum egy szegletét ilyen mosoly ragyogja keresztül.
A legjobb az egészben, hogy valamelyest ráesem. Nem megölni akarom, karral megtámasztom magam, esésekben nagy a szakmai tapasztalatom, mégis valamennyire közel a mosolyhoz. Ami most már nem az, valószínűleg. Néhány hajtincsem (elöl hosszú) talán megcsiklandozza kiállóbb arcrészeit, mint az orr. Bánom, hogy hajon keresztül nem tudok tapintani.
- A könyvekre…
Mosolygós nyögés, sajnos csak egy másodpercig tart, hogy viszonylag felette tökörésszek, de a fejem legalább bevertem, ahogy elhajolok beverem még egyszer. Valamelyik koppanás kicsit visszhangzik odabenn.
- Kontaktlencsét hordok
Röhögök fel, nem tudom mennyire érte trauma, hogy közel kerültem hozzá…
- Jól vagy? Odafigyeltem, túlságosan is.
Nézek rá lopva. Az egyik csillag leválik a mennyezetről és lehullik. Hoppá…
- Kívánj valamit
Ismét csenek az ölébe az én sejtelmes fél vigyoromból. Ez univerzumokat nem világít át, de létrehozhat még sok-sok fekete lyukat, haha!

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Elizabeth Clark
Filmművészet
Életkor : 24
Foglalkozás : Tanuló, Pincérnő
Hozzászólások száma : 483

TémanyitásTéma: Re: Otthon, vagy nem otthon, ez itt a kérdés - Liz és Reev   Vas. Ápr. 12 2015, 00:30

-A kérdésedben benne foglaltatik a válasz... - Mondom a partyfotókra a fiúkkal. - Nyár vége óta ismerem őket, szóval nem olyan rég. Meg egyikük sem bulizós szerencsére. - Én nem vagyok egy partiarc, Aresszal jó volt, de amúgy nem vagyok az. Mark a megmondhatója.

-Igaz, igaz... nincs türelmem a hülyékhez. - Bólogatok összepréselt szájjal, megúszta hogy a fejét verjem. - Akkor egy mesés vesést kapsz, hmmm? - Vigyorgok rá gonoszan.
Röhögök, hogy jön a fantasztikus wc pucolási félelmeivel.
-Simán, ragyognia kéne, fogkefét kapnál mint eszköz... és igen, rád csuknám az ajtót és kivinném az illatosítót. De legalább ha hánynod kell, rögtön helyben a klotyó! - Nevetek, de vágok egy "hagyjuk már" fejet.
-A pantomimes nem bohóc! A pantomimeseket bírom még. Ugye? - Mondom az artistákra, szerintem sokan őket szeretik a legjobban, ha nem az állatokat.
-Kis gyenge vagy, de nem baj. Majd ha akarok valamit hasonlóan mosolygok. - Szegény szerencsétlen, ha beveszi ezt a mosolyt, eltévelyedett lélek. De nem hibáztatom, sokat gyakoroltam.
Persze a mosoly hamar köddé válik, mikor rám zúg, hát igen... a fránya gravitáció. Az orrom csikizi a haja, ráncolom is, de mérgemben amúgy is csinálom, szóval egyre megy.
(Költői kérdés: Mibe vered be a fejed, ha rajtam vagy a szoba közepén? XDDD)
-Ahhhh... - A könyvekre figyel mi?
-Szemszínezőset? Mert nem látsz vele jobban, most megmondom! - Zsörtölődöm még, ő persze nevet, miért ne nevetne? Én is csak duzzogok, nem vagyok porcelánból, túlélem.
-Nem hinném... - Miket beszél ez? Nagyon beverhette a fejét, vagy csak összekuszálódott a káposztalé.
Összeszűkült szemmel nézek rá, hogy leesik egy csillag és közli kívánjak, még vigyorog is! Azt a rohadt... de mégsem tudok haragudni rá, mert vicces valahol.
-Azt kívánom bárcsak leszállna rólam Reeven. - Mondom a műmosolyommal, negédes hangon, jelezve eleget ejtőzött rajtam, most már csipkedje magát, nem vagyok szalmakupac, hogy rajtam heverésszen.
-Na, amint látom felesleges fognom a széket, fejezd be szépen egyedül, én elmegyek fürdeni. Jah és közlöm zárom az ajtót, esélyed sincs. - Újabb negédes mosoly, jobb tisztázni, hogy nem tud rám nyitni, csak ha rám töri.
Ha felállt, akkor feltápászkodom én is és valóban megyek a pizsamámért (ami egy kinyúlt póló meg egy hosszabb pizsamagatya).

_________________

...és Isten megteremté
a férfit.
Aztán támadt
egy jobb ötlete!
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1217

TémanyitásTéma: Re: Otthon, vagy nem otthon, ez itt a kérdés - Liz és Reev   Szer. Ápr. 15 2015, 00:35

Nem csorbul a kialakulóban lévő képem,mosolyogva biccentés a reakció.

- Nem úszom meg mi?
Viccelek vissza, közben megjegyzem, hogy nincs türelme a hülyékhez. Meglátjuk engem majd mennyire visel el.
- Mondták már, hogy csöppet szadista vagy? Szóval fogkefe…
A végét én is elröhögöm, Domina benyomását kelti, nemtom tudja-e.

- De, vannak pantomimes bohócok, általában fehérben.
Jelentem ki határozottan, egyszerűen, mégis mondták már, bár nem tudom ki és mikor, hogy elég meggyőző tudok lenni. Előkapom a telefonom a zsebemből és bepötyögöm, van rajta netes előfizetés, máris feléfordítom, mutatom a képet. Olyanok, mint ahogy elképzeltem, fehérben, pont ilyesmire gondoltam.
// ilyesmit találtam, megnéztem, ténleg vannak//
http://us.123rf.com/450wm/korionov/korionov1207/korionov120700102/14619500-ape-pantomim-cs%C3%ADkos-keszty%C5%B1t-%C3%A9s-feh%C3%A9r-kalapot,-fekete-h%C3%A1tt%C3%A9r.jpg
Gyenge? Azt nem mondanám, kicsit fel is szusszanok rá nevetve.
- Ha mosolyban mérik, talán. Próbálkozz majd, hátha, ki tudja, talán megcsinálom, amit akarsz, talán nem.
Vonok vállat, a mosolyszépségnek is vannak határai, amíg viccelés szintjén megy elhülyéskedem a gondolattal, hogy dolgokra vagyok képes érte és lennék is adott esetben, nem nagyon látok lehetetleneket. Viszont megalázó dolgokat nem teljesítenék, akármit csinálna.
(hát én úgy képzeltem a két ágy között van a szék és onnan rakosgatok főleg az ágyak felé, hogy felettünk legyenek és az ágyból nézhessük)
Ráesem, én vagyok felül, így kell ezt, de hamar lekerülök róla, főleg mert ezt kívánja.
- Anyám szemész egyébként, műtétekkel foglalkozik, esélyem se lenne nem látni. Csak rád figyeltem és kizökkentettél.
Egyértelműbben már nem tudom kifejezni, hogy elvarázsolt a mosolya.
- Lemaradtam az élethű műmosolynál, ha sokat mosolyogsz és sokat hajolok feléd…elszédülök. Néztél már tükörbe gondolom és mondta már, hogy nem mindennapi látvány, nem?
Még nem bókolok, végülis minden, amit mondok csak száraz igazság. Azt látom, hogy neki nem könnyű bókolni…
Ránkesik egy csillag, úgyhogy leszállok róla. Bólintva tudomásul veszem, hogy ő most hirtelen fürödni akar, úgyhogy…magamra maradok a lehullott és még meg sem született csillagjaimmal. Tapasztgatom, az ujjam végére teszem őket, felállok és befejezem a ragasztgatást. Szerintem mire kijön éppen kész leszek. A lámpát lekapcsolom, a csillagok elég fényt kapnak, hogy ne essen ő is el, főleg, hogy a széket is helyre rakom és a dobozok sincsenek útban.
- Hogy tetszik? Meséljek valamit elalvás előtt, vagy olvasni szoktál? Említetted, hogy könyvek…
Sajna nem vagyok olyan klassz mint mondjuk Hemingway.

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Elizabeth Clark
Filmművészet
Életkor : 24
Foglalkozás : Tanuló, Pincérnő
Hozzászólások száma : 483

TémanyitásTéma: Re: Otthon, vagy nem otthon, ez itt a kérdés - Liz és Reev   Csüt. Ápr. 16 2015, 20:48

Csóválom a fejem, hogy nem ússza meg, hova gondol?
-Csak egy csöppet. - Mondom huncut mosollyal, hüvelyk és mutató ujjam egymásra fektetve majdnem, jelzésként.

-Bazi régen voltam cirkuszban... - Gondolkodom el, el kéne majd menni egyszer.
-Ó, hát ha nagyon akarok valamit esélyed sem lesz... - Mondom sokat sejtető mosollyal, de persze nincs így de jó fenyíteni kicsit. Na meg ugratni, szerencsére nincs porcelánból, hogy összetörjem.
(Jaaa... nekem mindegy, úgy is lehet, nekem mindegy, szép lesz csak azt tudom xD Majd dobjunk már össze valami alaprajzot xDDD)
-Tényleg? Hú, akkor nagy szigor volt, este nem olvashattál mi? Az enyém szakács. - Mosolygok rá, bár ez a rám figyelt duma nem hat meg, főleg mert nem érzem ki belőle az egyértelműnek szánt bókot. Én nem az az elvarázsolós személyiség vagyok, az inkább Demetria a cukiságával.
De kifejti, arra meglepődve nézek rá, főleg a feltételezésre, el is nevetem magam, majd kap egy nagymamis "arccibálást" finom verzióban.
-Akkor majd sokat nézek rád csúnyán, nehogy beverd a csinos kis buksidat! - Vigyorgok, lökött a srác, az tuti, de ez nem zavar.
Elmegyek fürdeni, mire visszaérek végez, gyönyörködöm is a munkájában.
-Tök ügyes vagy! Nagyon klassz! - Tényleg tetszik, jó lesz nézegetni.
-Mesélhetsz, szívesen meghallgatom, amúgy olvasni szoktam, de most mesélhetnél, érdekel. - Legalább kicsit jobban megismerem. - Mesélj miért a fotózás, meg mik a hobbijaid, vagy bármi jó sztorit. - Fekszem az ágyba, bekucorgok, de hallgatom őt. Remélem nem alszok bele...

_________________

...és Isten megteremté
a férfit.
Aztán támadt
egy jobb ötlete!
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1217

TémanyitásTéma: Re: Otthon, vagy nem otthon, ez itt a kérdés - Liz és Reev   Csüt. Ápr. 16 2015, 23:19


Ez a csöppet olyan aranyos, hogy csak fejcsóválva röhögök rajta, főleg, hogy tetszik. Eddig a szent pillanatig nem gondoltam magam mazochistának és Lizzyből se nézem ki igazából, hogy ostorral verjen, de ez a csipkelődés agyban nagyon bejön.

- Hát menjünk! Kibírom a normális bohócokat.
Húzom ki magam hősiesen.
- Mmm….hát lennének bizonyos eszközök, amivel rá tudnál venni
Ha már harc Lizzy, legyen harc! Cinkos, élesen csillanó, kis perverz tekintet. Lehúztam már vele néhány bugyit, igaz régen és tök más indíttatásból, talán nem is józanon, de az alapkészségek adottak.
Gyerekkor… Már annak örültek, ha nem gyújtottam rájuk a házat.
- Mindig kijátszottam, úgyhogy rengeteget olvastam gyerekkoromban.
Tinédzserkoromban még igen, de aztán amikor a kemény drogokra cuppantam rá és a zenekari életem indult be, vagyis a vándorló, csöves életmód, már nem. Addig viszont ők voltak a barátaim.
- Tényleg lehet érzéked a főzéshez.
Sandítok a kaja felé, bár tudom most nem tenne valami jót. Irtó fokozatosan tudok majd csak normálisan enni, a diétára is úgy kellett rászoknom az infúzióról ugye.
Oha, hozzám ér! Igaz, hogy anyukásan, de szívesen viselem. Tetszik baszki! Mi ez? Mazochizmus, tényleg?
- Jól van, de tudod az is nagyon aranyos. Csak viccelek, ne cibálj tovább, esküszöm, undorító vagy!
Cukkolom röhögve.
El is megy fürödni, én addig be tudom fejezni a nagy művet. Tökre feldob, hogy tetszik neki! Ráadásul nem küld el rögtön, pedig meg mertem volna rá esküdni! Letelepszem a földre, közelebb az ágyához.
- Hát a riportrekedés és eközt vacilláltam, mert írni is szeretek. Viszont a képi világ ihlet meg, úgyhogy… Egyébként könnyebben is felvettek, mert még középiskolában nyertem néhány pályázatot. Lássuk csak… a zenélést már mondtam.
- Mostanában szeretek új helyeket felfedezni, a dalszövegírás és megnézem majd az újabb könyveket is, le vagyok maradva.
Jó sztory…
- Járok franciára, sajnos. Az is egy érdekes történet, de mást mesélek. Van egy lány, Val, egy boltban találkoztam vele. Kiadtam magam raktáros fiúnak és elcsentem a bolt kulcsát a raktárhoz. Beszöktünk, elkötöttünk egy bevásárlókosarat és versenyeztünk rajta. Sajna nem emlékszik már rám, lehet, azért mert én nyertem. Nálad mi a helyzet a könyvekkel? És a szakoddal? Mert Francesen tudtommal nincs könyvtárszak. És a hobbijaid?
Minden érdekel, de a kedvencekbe most nem megyek bele.

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Otthon, vagy nem otthon, ez itt a kérdés - Liz és Reev   Today at 09:01

Vissza az elejére Go down
 

Otthon, vagy nem otthon, ez itt a kérdés - Liz és Reev

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a köv. oldalra: : 1, 2  Next

 Similar topics

-
» A csordaszellem alapvonás... vagy mégsem? - Neile & Lizzy
» Kerülőúton - Usui, Reev
» Sebastian-Reev "Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel"

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: Lakások, házak, otthonok :: Archívum-