Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Stanley Collins
Kedd. Nov. 22 2016, 20:33 by Stanley Collins

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

Top posting users this month
Samuel T. Collins
 
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Reeven Callagher
 
Quentin Collins
 
Felix Kaleolani
 
Suzanna Crystal
 
Kensington L. Lockwood
 
Sebastian McBridge
 
Kőrösi Noel
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Egy kiállítás képei (Dé és Lizzy)

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2
SzerzőÜzenet
Elizabeth Clark
Filmművészet
Életkor : 24
Foglalkozás : Tanuló, Pincérnő
Hozzászólások száma : 483

TémanyitásTéma: Re: Egy kiállítás képei (Dé és Lizzy)   Vas. Ápr. 19 2015, 00:19

-Ne is, ne is... - Intem fenyegetve az ujjammal, de persze nem komoly. Panaszkodni mindig ér, csak nem mindig ér el vele hatást, ennyi.
-Hiszed! Megoldanám kevesebb idő alatt is! - Nevetek, nah, micsoda kishitű feltételezés ez! - De, fogunk is, ha felemeled a valagad és kimozdulsz otthonról! - Még bizonyítania kell, hogy nem teljesen besavanyodott uborka, mese nincs.
-Hm. Így még nem hallottam, nálunk az nagy lábujj. - Nevetek, mert amúgy tetszik. - Öreg vagy máááár! - Legyintem meg, de alig érek hozzá, így is csak azért mert mellette ülök a kocsiban.
-Okés, ne félj, meglesz! - Ó, én tudok és nem is félek választani, megoldom. Majd nézek valami izgibbet.

-Bölcs vagy barátom! - Ha igaz ha nem, jobb ha tagad. - Kössz, te is jól nézel ki, de maradjon két lépés távolság, akkor megjutalmazlak az ellenállhatatlan mosolyommal. - Meg is villantom neki, de látszik nem hogy nem sértődtem meg, hanem örülök és megnyugodtam. Komolyan mondtam neki, mikor közöltem, nem randizom.
Felteszik neki pár kérdést, mert jobb lenne kicsit megismerni, igaz, bagatell kérdések, de kérdések.
Csak lesek a levendula fagyis monológra, nem semmi.
-Wúw. Én csak azt akartam tudni szerinted finom-e... - Kuncogok kicsit. - de az tuti hogy szerzek neked egy dobozzal, ha ennyire behaluzol tőle. Minden esetre szépen írsz, le se tagadhatnád, hogy te vagy Brooke. - Mosolygok melegebben, mert ezért lett a kedvencem: képekben fogalmaz, de olyan képekben, ami mellé érzés és hangulat társul, mint egy eleven festmény. Olyan mintha megszólalt volna az egyik verse.
-Hú, azt nem olvastam, miről szól? - Szeretem ha új könyvről mesélnek főleg ha az kedvenc is. - Szereted a színes dolgokat? - Ez nem arra értendő meleg és éljen a szivárvány, csak érdeklődöm, az ősz elég színes. - A U2-t én is csípem, de az AC/DC-t jobban. Évszakban a tavaszt, a levendulafagyi meg... egyet kell értenem Lui barátommal, olyan mint a molyirtó. Nem kellemes és nem finom! - Fintorgok egy kicsit, de aztán vidáman nevetek, azt hiszem kedvelem ezt a depis pizzásfiút.

_________________

...és Isten megteremté
a férfit.
Aztán támadt
egy jobb ötlete!
Vissza az elejére Go down
Daryl Brooke
Városlakó
Életkor : 29
Foglalkozás : étteremtulajdonos
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: Egy kiállítás képei (Dé és Lizzy)   Hétf. Ápr. 20 2015, 13:08

Kedvelem Lizzyt. Ahogy beszélgetünk és hülyülünk egymással, egyre jobban. Emlékeztet valamiképp Liora, mert ő is olyan, hogy sohasem válogatja megh a szavait, mondja, amit gondol, finomkodások és érzelgősségek nélkül. Lizzy is ilyesmi. Kicsit nyers, ugyanakkor nagyon szórakoztató, mert a szavai mögött nem rejlik bántó/ártó szándék.
Legnagyobb meglepetésemre újabb találkozót beszél meg velem. Fejébe vette ugyanis, hogy kimozdít a szerepemből, depis magányomból, sápadtag hétköznapjaimból. Kirándulást ajánl. Tetszetős az ötlet, nem is ellenkezem, bár ha sziklamászni vinne, meggyűlne velem a baja. Sétálni azonban tudok, legyen az a betondzsungel, vagy az erdő (utóbbi bizonyára jobban ki is kapcsol majd). Megbeszéljük, milyen lábbelit (ne) vegyünk fel, és elröhögcsélünk néhány kifejezésen, de ami a lényeg, a programot csaknem fixáljuk.
Ami dilemmát okoz (még mindig), hogy miként mutassam be őt majd a megnyitón. Egyértelmű, hogy nem lehet rokonom, barátnőm, haverom. Lizzy közben abbéli szándékát is kifejezi, hogy a kapcsolatunk milyen természetű legyen, és ezzel egyet is értek... Jó, hogy nincs közöttünk ebből a szempontból konfliktus.
Hogy ne csendben üljünk egymás mellett, Lizzy kérdésekkel kezd bombázni. Nem igazi ismerkedős kérdések ezek, de arra jó, hogy pár dolgot megtudjunk egymásról, így nem komolytalankodom el. Főleg, mert az egyik kérdés olyan, amire nem lehet csak egy szóval válaszolni. Ez a fagyi... és ha nem is ettem még soha levendula ízű fagyit (egyáltalán, létezik ilyesmi?), akkor is... Elképzelem, és elmondom neki. Lizzy láthatóan meglepődik a válaszomon, de aztán szokásos stílusában reagálja le. Nevetek rajta, mert azt hiszi, droghatáshoz hasonlatos, ha levendulát "szívok". És aztán megejt egy kedves bókot is. Én annak veszem, függetlenül, hogy esetleg nem annak szánja.
- Látod, lehetséges, előbb-utóbb lebuktam volna...- vonom meg a vállam.
Zene, könyv, évszak... Ezekre könnyű válaszolni, és a reakciók sem maradnak el.
- A barátságról szól. Legalábbis elsősorban. De más megközelítésben a társadalmat írja le, tudod, a nagy világválság Amerikájában játszódó történet hűségesen ábrázolja a gazdasági életet, a társadalom elidegenedését, a kilátástalanságot, az elsivárosodást. Ha gondolod, megnézhetjük színházban, gyakran játsszák, vagy megnézhetjük filmen is, DVD-n, úgy is nagyon jó...- ajánlom neki, és megfordul a fejemben, hogy megveszem neki a könyvet. Azt mindenképpen érdemes elolvasni, hiszen akkor az ember a saját fantáziáját használhatja, hogyan is képzeli el a szereplőket.
- Az ősz miatt kérdezed?- kérdezek vissza a "színes dolgok" miatt, de eszembe jut az előbbi ábrándom is a levenulafagyi kapcsán- Elsősorban azokat a színeket kedvelem, amiket ha nézek, meleg és kellemes dolgok jutnak eszembe... - Nem tudom, a válasz mennyire kielégítő, mert lényegében nincs benne konkrétum. Ez a kérdés nagyon egyénhez kötött...
Hogy ő a tavaszt szereti, nem lep meg. Bár az sem lepett volna, ha mást mond. Lizzy olyannak tűnik, aki bármivel kibékül, bármihez vagy bárkihez tud alkalmazkodni úgy, hogy saját egyéniségét ne adja föl. Karakán lány benyomását kelti. Nem az a fajta, aki megijedne saját árnyékától. A fagyi kapcsán nevetek. Levendula, oké, molyirtó... , de hogy jön ez össze a fagyival?
- A haverom is imádja. Tudod, aki az éttermet vette nekem. Lio. - Az AC/DC kapcsán ő jut eszembe. Képes volt órákon át bömböltetni a szobájában a zenét. Hogy ezt a témát emelem ki az összes többi közül, nem is véletlen. A zenéhez (az AC/DC-hez) ilyen formán -Lion keresztül- komoly érzelmek fűznek, A többi viszont... majdhogynem hidegen hagy.

_________________
Vissza az elejére Go down
Elizabeth Clark
Filmművészet
Életkor : 24
Foglalkozás : Tanuló, Pincérnő
Hozzászólások száma : 483

TémanyitásTéma: Re: Egy kiállítás képei (Dé és Lizzy)   Hétf. Ápr. 27 2015, 22:55

Jó vele beszélgetni a kocsiban az út alatt. Nem is félek újra találkozni vele, minden le van fixálva, meg van beszélve, még az is, hogy nem férjet keresek, csak meg akarom ismerni, mint embert.
Persze pár bugyuta kérdést is felteszek, csak hogy ne akadjon meg a társalgás, azzal nem számolok igazi Brookos(-nak vélt) választ kapok.
-Az tuti, vagy tovább áradozom neked rólad és mikor rájövök elcsépellek és csak a fejed és a kezed kíméltem volna... - Csak hogy tudjon még írni, a többi testrésze nem izgatott volna.
-Hmm, ezer éve nem voltam színházban, de a DVD talán könnyebben megoldható. Amúgy jól hangzik, szeretem a társadalom kritikákat és ábrázolást. - Bólogatok, hogy nekem való anyagot talált, francba is, még a végén a nyakára járok majd.
-Aha. - Válaszolok könnyedén a színek miatt, valóban az ősz miatt jött. - Hmmm de ez tök random. Nekem például a kékről is van hogy a tenger jut eszembe, ami selymes és meleg, pedig az egy hideg szín hivatalosan. Szóval nehéz belőni, de akkor max ha valami nem tetszik azt mondod, gondolom abból kevesebb van. - Mosolygok, bár ki tudja.
-Igen? Van ízlése a srácnak. Az AC/DC jó. Várj, vett neked egy éttermet? Banyek, zsés haverod van. Vagy csak lusta volt vezetni? Hah! - Lepődöm meg, mert nem mondta ki a haverja vagy mit vett neki. El is kerekedtek a szemeim, miket meg nem tudok itt Dé haverunkról.
-Amúgy úgy mondod mintha tudnom kéne! Rajongód vagyok banyek, elismerem, de nem ismerem a magánéleted... - Nevetek, tudom, tudom, nem is vagyok igazi fan, főleg mert nem kezdtem el fejhangon sikítozni és közölni van róla egy kispárnám amivel alszom és a mellemhez szorítva ábrándozok róla évek óta...

//Ne keverj Sarahval Razz //

_________________

...és Isten megteremté
a férfit.
Aztán támadt
egy jobb ötlete!
Vissza az elejére Go down
Daryl Brooke
Városlakó
Életkor : 29
Foglalkozás : étteremtulajdonos
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: Egy kiállítás képei (Dé és Lizzy)   Pént. Máj. 08 2015, 18:42

// Bocsi a sok kihagyásért... Dével//

- Fogalmam sincs, mi ütött belém, hogy legutóbb nem mondtam el, alapjáraton nem szoktam megvezetni senkit...- húzom fel a vállam, mert mintha megint rám olvasná, hogy haragszik egy kicsit, amiért nem fedtem fel előtte, hogy én vagyok, akiért rajong. Lehet, őt sem akartam zavarba hozni, de magamat se, arra biztosan emlékszem. A célzását egyébként értem, hogy a fejem és a kezem miért kímélné.
- Gondolod, hogy azután is a kedvenc rajongóm lennél, miután elcsépelsz?- vigyorgok rá.  Nem feltételezem róla, hogy egyáltalán rám emelné a kezét, de lehet, hogy őbenne is lakik egy másik személyiség.
Semlegesebb témákról beszélünk, bár betudható ismerkedésnek is. Most mint Brooke kíváncsi rám, pedig a pizzásfiú sem más, csak én. Az egerek és emberek felkelti az érdeklődését.
- Ha biztos vagy benne, hogy nem vagyok szatír, akár fel is jöhetsz hozzám, megnézhetjük ott, ha van kedved... - kacsintok rá jókedvűen. Muszáj piszkálnom egy kicsit. Kedvelem a csípős válaszait.
- Éppen ez az. Konkrétan nem tudom azt mondani egyik színre se, hogy szeretem vagy nem. Például... Ott az a zöld ruhás nő...- mutatok ki az ablakon. - Nem valami csinos ebben a zöldben, így azt mondanám, nem tetszik - (a nőnek jó alakja van)-, de ha csak a zöldet nézem, önmagában, akkor egy napsütötte mező jut eszembe, amit lágyan borzol a szél. El tudom képzelni, hogy benne fekszem, és érzem az illatát. Még azt is, hogy rágcsálok egy fűszálat, és máris érzem az ízét a számban... Erről viszont eszembe jut a gyerekkorom, amikor naphosszat feküdtünk a fűben a ház előtt, vagy kint a parton... Kellemes érzések öntenek el, tehát összességében azt mondanám, tetszik ez a zöld- magyarázom Lizzynek, hogyan működik bennem ez a szeretem, nem szeretem, tetszik, nem tetszik dolog, ha éppen beindul a fantáziám.
Lio kerül szóba, teljesen természetesnek veszem, hogy beszéltem már neki róla, noha lehet, hogy nem. Általában mindenkinek beszélek róla, hiszen nincs olyan téma, amiről előbb-utóbb ne jutna eszembe.
- Ezek szerint ezt se mondtam még? - ciccentek, feledékeny vagyok, vagy szórakozott?- Hosszú évek óta dolgoztam abban a pizzázóban, és azt gondolta, jót tesz nekem vele, ha megveszi. A tulajdonosnak egészségügyi problémái voltak, azért volt kénytelen megválni tőle. Azt hiszem, ő örült a legjobban, hogy enyém lett a bolt. Tudta, hogy meg fogom becsülni. Lehet, hogy Lio is...- ellágyul a hangom. Sokkal tartozom annak a srácnak. Szerintem a gatyája is ráment az üzletre, mégsem panaszkodott.
- Nekem olyan természetes, hogy mindig beszélek róla... Mármint Lioról. A legjobb barátom. Kár, hogy most Ausztráliában él.

_________________
Vissza az elejére Go down
Elizabeth Clark
Filmművészet
Életkor : 24
Foglalkozás : Tanuló, Pincérnő
Hozzászólások száma : 483

TémanyitásTéma: Re: Egy kiállítás képei (Dé és Lizzy)   Pént. Máj. 08 2015, 22:38

-Ahaaam, most már hiszi a piszi! - Vigyorgok, amúgy is azt mond amit akar, nem? Bár én nem sértődtem meg, gondolom nem mindenki tudja hogy író, lehet nem tartotta fontosnak, aztán meg nem tudott vele mit kezdeni hogy ismerem? Lehet.
-Természetesen. Nagyobb buzgósággal akarni alkotni nekem valami szépet! - Egoizmus forevör. Hű rajongó vagyok, akit érdemes megtartani, majd rájön a szentem.
-Húúú, ha szatír lennél, már itt helyben nekem esnél, szóval nem félek. Különben is neked fájna ha próbálkoznál öregem, én a helyedben kétszer meggondolnám kiengedem-e zsebit! - Nevetek, amúgy sem tűnik olyannak aki letámad és összefogdos. Elég szelídnek tűnik ami azt illeti. - De amúgy átmehetek, legalább nem zavarnánk a szobatársam. - Mert hát Reeven ha otthon van, hagyni szeretném pihenni. Bár lehet ez őt is érdekelné, de mindegy.
-Hmm. De itt két dolgot magyarázol. A csaj nem tetszik de a ruha színe igen. Vagy azt mondod, ha egy tűzpiros ruciban nyomná nem a pipacsmező jut eszedbe, hanem egy forró este vele? - Vigyorgok rá, bár tetszik a kép amit lefestett a gyerekkoráról, elraktározom a képet, ahogy elképzelem a kis Dét.
-Tudod... legutóbb nem voltál valami beszédes bogaram, épp életet próbáltam leszuszakolni a torkodon. - Nézek rá negédesen, de érezhető nem igen beszélt ilyenekről.
-Hm, jófejség volt Liotól. De amúgy jót tett vele? Durva hogy a tied, én meg szidtam a főnököd... élvezted mi? Te romlott! - Nevetek, mert arra bezzeg emlékszem, hogy antipatikus volt a főnök hogy így kidolgozza Dé a belét, erre kiderül ő maga a hülye. Na szép.
-Ausztráliában? Mi a fenéért ment a kenguruk földjére... Amerika elég nagy... - Nem esik le hogy ez a Lio az "én Liom" mert nekem Lionel nem mondta hova megy, csak hogy nem jön vissza. //egyébiránt új zélandra ment xD//


_________________

...és Isten megteremté
a férfit.
Aztán támadt
egy jobb ötlete!
Vissza az elejére Go down
Daryl Brooke
Városlakó
Életkor : 29
Foglalkozás : étteremtulajdonos
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: Egy kiállítás képei (Dé és Lizzy)   Vas. Máj. 10 2015, 21:39

Nevetve emelem fel a kezem, kis fintort vágva, sajna, ezt elszúrtam, már nem tudom visszacsinálni.
- Gondolod, az agresszió eléggé motivál?- vonom fel a szemöldököm. Mosolygok azon, hogy "magának" érzi az alkotásaimat, amik még meg sem születtek.
- Alamuszi nyuszi ugrik nagyot- kacsintok rá. Hát aztán most igazodjon ki rajtam. Elvégre egyszer már félrevezettem! De nem beszélek komolyan, tőlem nem kell tartania, Zsebi a helyén marad.
- Nem jöttök ki jól? - Nem tudom elképzelni, hogy Lizzy bárkit is szándékosan zavarna. Biztos a szobatársa érzékenyebb.
A színekről beszélünk, példaként egy csinos nőt mutatok neki csúnya ruhában.
- Nem, nem egészen. - Nevetek. Ki célozgat itt állandóan? - A nő csinos, formás, semmi bajom vele. De a ruhája mégsem tetszik. Egyszerűen... nem jön be. Ha piros lenne... valószínűleg kibújna belőlem a titkolt szatír énem...- Na persze.
Teszek egy célzást Liora, s mert nekem oly természetes, hogy szinte mindig beszélek róla, nem tűnik fel, hogy Lizzy még nem tud róla semmit. Itt az idő, hogy ezen változtassunk...
- Hát jah. Nem voltam túl jó formában...- vonom meg a vállam. Ilyen epizódok bárki életében lehetnek. Örülök, hogy kezdek kilábalni belőle.
- Először meglepett és megrészegített, aztán rájöttem, sokkal több felelősséggel jár, mint gondoltam. Aztán az a vád ért, túl jó szívem van, és majdnem becsődöltem... aztán az adóév miatt fájt a fejem... az a sok jogszabály, amit meg kellett atanulni, ne tudd meg!, de most már belerázódtam, azt hiszem. Költöttem fejlesztésre, átalakítottam egy kicsit az egészet, létrehoztam az interaktív sarkot, bővítem a kínálatot, igyekszem a jó minőségre törekedni és... úgy tűnik, érdemes volt. Összességében igen, jót tett velem. Azt hiszem...- nevetem el aztán.
- Igen, emlékszem. Talán akkor határoztam el, hogy nem fedem fel magam. Jó volt hallani, hogy őszintén beszélsz "rólam", és ilyen eltérő véleményt tudsz alkotni. Tanulságos volt.
Lioról kérdez, miért éppen Ausztráliába ment.
- Nos... Menekült... A múltja elől, egy lány elől... Fejébe vette, hogy nem lehet boldog- mondom szomorúan.

_________________
Vissza az elejére Go down
Elizabeth Clark
Filmművészet
Életkor : 24
Foglalkozás : Tanuló, Pincérnő
Hozzászólások száma : 483

TémanyitásTéma: Re: Egy kiállítás képei (Dé és Lizzy)   Vas. Máj. 10 2015, 21:55

-A jól irányzott agresszió és a megfelelő mértékű agresszió. Okosan kell csinálni és csak szimplán észbe kapsz tőle! - Nevetek, nem bántanám ezt a kis szerencsétlent, rögtön állnék le pátyolgatni a kis hitehagyottat. Kell ez nekem, neki?
-Ugorhat nagyot, de akkor nagyot is hasal, fájdalmasan. - Vigyorgok rá, próbálkozni lehet, csak nem mindig érdemes, ugyebár. De nem hiszem hogy alamuszi lenne, valahogy nekem ez az ember túl szende hozzá.
-De, nagyon kedvelem. Szociálisabb mint az előző. Csak szeretném ha pihenne, nem pihen eleget, pedig még nem gyógyult fel rendesen. Valami balesete volt. - Pontosan én sem tudom, nem faggattam Reevent.
-Ahaaam, bika effektus, értem, értem. De attól hogy kissé ízlésficamos a nő mit számít? Mármint ha amúgy tetszik. Ezt nem veszem be. Ha mondjuk a bolti ruhára mondod a példát, hogy milyen inget vennél, vagy egy bútorra amit a nappaliba szánsz nem kötök bele te padawan szatír! - Nevetek, lökött a másik.
-Huh. Hát... Lehet Lio barátocskád suttyomban meg is szívatott, de összességében talán mégsem. Ha szereted akkor semmi baj vele. Mármint a boltod, Liot gondolom kedveled. - Mosolygok rá.
-Eltérő véleményt? Már miben tér el a véleményem Dé? A munkáid imádom, az írásaid, a pizzát, amit nem te sütsz, de attól még össze kéne szedned magad, hm? - Vigyorgok rá, nekem nem fáj kimondani, hogy kissé szerencsétlen, főleg mert hiszem, hogy nem ilyen alapból.
-Hát... ha nem akarja elhinni hogy nem lehet, nem is lesz. Majd rájön. Adj neki időt. Menekülni meg nem érdemes. Tanulj az ő hibájából. Meg a sajátodéból, nem minden a munka. - Sóhajtom, látom mennyit gürizik.
-Na gyere, menjünk be, nem azért csíptem így ki magam, hogy a kocsidban üljek egész este! - Vigyorgok rá, mert túl jól elbeszélgettünk, holott már be is mehetnénk.

_________________

...és Isten megteremté
a férfit.
Aztán támadt
egy jobb ötlete!
Vissza az elejére Go down
Daryl Brooke
Városlakó
Életkor : 29
Foglalkozás : étteremtulajdonos
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: Egy kiállítás képei (Dé és Lizzy)   Vas. Jún. 14 2015, 17:13

- Ha ilyen jó vagy a témában, gyakorold!- mondom nevetve. Lehet, tényleg csak a valagamba kéne rúgni, és mindjárt szorgosabban kezdenék novellákat gyártani.
- Ez csak egy mondás, és nem jellemez enegem- teszem fel a kezeim. Amúgy nagyon tetszik, hogy minden mondatomra könnyedén reagál. Biztos vagyok benne, jól forgatja a szavakat, ha elég mersze lesz, hogy nekikezdjen, majd jó könyvet is ír. Bár a sztori sem lényegtelen, néha maga a stílus az, ami leköt, ha olvasok. Lizzy valószínűleg szórakoztató lesz (hiszen most is az).
A szobatársáról kezdünk beszélni. Először azt hiszem, nem jön vele ki túl jól, de kiderül, csak kimélni szeretné, mert a srácnak balesete volt.
- Ó, sajnálom- Rögtön Lio jut eszembe, ő is utált pihenni, egyszer még a gipszet is leszedte magáról, pedig el volt törve a lába. Kifejezetten rossz beteg volt, csoda, hogy komolyabb kárt nem tett magában. - Nem mindenki szereti a fekvést...- teszem hozzá csendesebben.
A színekről beszélünk. Már rég nem látom azt a nőt, a ronda (de szép színű) ruháját, és mi még mindig arról beszélgetünk.
- Ha rázná is magát..., meglehet- vörös posztó, bika, na persze. Nevetek. Számomra ez lehetetlennek tűnik. Egyszer fordult csak elő, hogy a farkam után mentem, nem is lett jó vége. A lánynak üres volt a feje, nem lehetett vele értelmesen beszélgetni, így egyetlen aktusban merült ki a kapcsolatunk. Régen volt, nem sokkal azután, hogy Gwennel csúnyán összekaptunk a terhessége miatt.
- De most nem a nőről beszélgetünk, hanem a zöldről...- húzom fel a szemöldököm. - Ha bejönne a nő és lenne rá lehetőségem, valószínűleg alkalmat keresnék rá, hogy összeismerkedjek vele.
Aztán a pizzázóról és Lióról beszélgetünk.
- Meggyőződésem, hogy az életem akarta helyrehozni...- ingatom a fejem mosolyogva, mert számtalanszor szidtam érte, hogy így avatkozott az életembe. De máskülönben... Őrülten hálás vagyok neki.
- Liot jobban szeretem, mint az üzletet- nézek Lizzyre- A legjobb barátom. Nagyon hiányzik!- kitör belőlem egy sóhaj. - Gyerekkorunk óta ismerjük egymást, nagyon erősen kötődöm hozzá...- Szeretem. Nem kedvelem, ez a szó semmit nem jelent, üres, mint a Nutellás üveg a napköziben, uzsonna után. Szeretem, tiszta szívemből.
Felhozzuk a napot, amikor először találkoztunk, amikor nem fedtem fel magamról, hogy az író lennék, akit kedvel.
- Eltérő abban, ahogy mint írót jellemeztél, és ahogy üzlettulajdonost...- mosolyodom el. Egyikről sem tudta, hogy én vagyok, mégis az írót az egekbe emelte, a főnököt porig alázta. Hogy fér a két leírás egy testbe? Itt vagyok, élő példaként. Amúgy igaza van, értem én, össze kell szednem magam.
Bólintok, amikor a boldogságról beszél. Sokáig magamról sem hittem el, hogy lehetek még boldog, aztán sikerült. Azaz majdnem. De mert ott volt a lehetőség, el tudom hinni, hogy lehetek még. Hogy megtörténhet újra. Igaz, már nem Gwenhez fűzöm a reményeimt. Ő jobbnak látta tovább állni... Izabella pedig... sosem volt igazán az enyém, ahogy én se az övé. Lizzynek igaza van, a hibáinkból tanulni kell.
- Oké, menjünk- értek vele egyet. Beszélgettünk eleget, most jöhet a szórakozás. Hisze ezért hívtam; érezze jól magát, nem engem pátyolgatni.
Kiszállok, és kinyitom neki a kocsi ajtaját, majd a karom nyújtom neki, így sétálunk be a megnyitóra.

//Ugorhatunk, ha gondolod, vagy zárhatunk..., lassan idejét múlt a játék. - Tudom, az én hibám- Voltak közös terveink, lépjünk tovább, ebbe a hangulatba már nehezebben rázódom vissza. Nem bánod? <3//

_________________
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Egy kiállítás képei (Dé és Lizzy)   Today at 20:53

Vissza az elejére Go down
 

Egy kiállítás képei (Dé és Lizzy)

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2

 Similar topics

-
» Lizzy & Will
» A csordaszellem alapvonás... vagy mégsem? - Neile & Lizzy

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: M'ért ne léphetnél át? :: Lazíts! :: Archívum-