Frances University
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.


Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
KARAKTERES HÍREK
2017/2018-as tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Legutóbbi témák
» Kérlek, szükségem van... - megrendelések
HH ~ Candyce & Vincent EmptyPént. Feb. 14 2020, 20:58 by Sebastian McBridge

» New Possibility
HH ~ Candyce & Vincent EmptyKedd Júl. 03 2018, 22:01 by Judith Moody

» Befejeztük! - archiváltató
HH ~ Candyce & Vincent EmptySzomb. Ápr. 07 2018, 08:20 by Vincent Sparks

» Szalmaszál - Reeve-Eric
HH ~ Candyce & Vincent EmptyPént. Ápr. 06 2018, 13:20 by Reeven Callagher

» Rosemary Marshall-Gray
HH ~ Candyce & Vincent EmptySzomb. Márc. 17 2018, 21:56 by Rosemary Marshall-Gray

» Familiar stranger
HH ~ Candyce & Vincent EmptyHétf. Márc. 05 2018, 07:10 by Judith Moody

» Átalakítás
HH ~ Candyce & Vincent EmptyVas. Márc. 04 2018, 18:32 by Isabella Williams

» Hurtful love - Reeven*Felix
HH ~ Candyce & Vincent EmptyVas. Márc. 04 2018, 00:13 by Felix Kaleolani

» Claire és Kouji
HH ~ Candyce & Vincent EmptySzer. Jan. 03 2018, 10:50 by Claire P. Collins

» The hurt, the blame - SammyEric
HH ~ Candyce & Vincent EmptySzer. Dec. 27 2017, 22:59 by Eric A. Blake

Top posting users this month
No user
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Megosztás
 

 HH ~ Candyce & Vincent

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Candyce Chan
Candyce ChanVároslakó
Életkor : 33
Hozzászólások száma : 15

HH ~ Candyce & Vincent Empty
TémanyitásTárgy: HH ~ Candyce & Vincent   HH ~ Candyce & Vincent EmptySzomb. Feb. 14 2015, 20:41

~ Haza kellene mennem. ~ Újra és újra felmerül bennem ez a gondolat. ~ Még csak alkoholt sem iszom soha… és egyáltalán mi ez itt előttem? ~ Halk sóhajok keretében, körülbelül fél órája kísérem figyelemmel a poharam tartalmát. Pontosabban a löttyben lévő jégkockákat. Hát, a sorsukkal kapcsolatban semmi biztatót nem tudnék mondani. Előbb-utóbb kénytelenek lesznek elolvadni. Visszatérve a pohárra… Komolyan nem tudom, mi lehet benne. Alig pár perccel az érkezésem után kaptam egy kedves idegentől. Sajnos a nevére már nem emlékszem, pedig biztosra veszem, az első mondatai közt szerepelt ez az infó. Később letelepedett mellém, s rólam kérdezősködött. Igazán szimpatikus volt – bár nekem mondhatni mindenki az -, de a beszélgetés csak nem akart összejönni. Túl szűkszavú voltam és távolságtartó. Annak fényében, hogy most járok itt először, ezt teljesen normálisnak gondolom. Ilyen vagyok. A férfi viszont hamar ráunt a sehova sem vezető próbálkozásokra, így végül odébbállt. Bármennyire meglepő, azóta két másik fickó is követte a példáját. Leültek, feltettek pár kérdést, aztán itt hagytak. Valószínűleg maradnak, ha a válaszaim nem egy szavasak lettek volna. ~ Talán ha nem a pultnál ülnék, nem lennék ilyen feltűnő és eszükbe se jutna velem beszélgetni. Vagy az öltözékemmel van a baj? ~ Az én szememben ez egy teljesen egyszerű, kb térdig érő laza, rózsaszín ruha, amit mell alatt kedvemre szoríthatok, vagy épp lazíthatok. Mondjuk a V alakú kivágást soknak érzem. Egoizmust félretéve mondhatom, nincs mit szégyellnem. Igazán nőies alakkal lettem megáldva és valahol büszke is vagyok erre, de nem szeretem akárkiknek mutogatni. Ha a lakótársam nem győzköd olyan elszántan, most nem ez lenne rajtam. Szerencsére az elmúlt évek folyamán egész a derekamig sikerült növesztenem a hajam. Ha nagyon zavarna, hogy a dekoltázsom bámulják, megpróbálhatok ügyeskedni az eltakarást illetően. ~ Vajon Leroy mit gondolna, ha most látna? ~ A sokadik sóhaj kíséretében az ölembe ejtem a kezeim. ~ Haza kellene mennem. ~ Úgy érzem magam, mint egy darab hús a kirakatban. Ennek ellenére maradok. ~ A francba már! Minimum 60 percet ki kell bírnom… Kínos lenne ilyen hamar visszamenni. ~ Azért küldtek ide, hogy jól érezzem magam és picit megfeledkezzem mindarról, amit elvileg már hátrahagytam. ~ Nem lehetek ennyire antiszociális. Csupán egyetlen emberrel beszélgessek 5 percnél tovább... Csak eggyel! Nem haladhatja meg ennyi a képességeimet! ~
Vissza az elejére Go down
Vincent Sparks
Vincent SparksVároslakó
Életkor : 42
Foglalkozás : Vállakozó
Hozzászólások száma : 393

HH ~ Candyce & Vincent Empty
TémanyitásTárgy: Re: HH ~ Candyce & Vincent   HH ~ Candyce & Vincent EmptySzomb. Feb. 14 2015, 21:19

A szórakozóhely diszkréten dugig tömítődik, mint minden átkozott éjszaka. Az egyetlen mázli, hogy Gerard emberi távol tartják a nem kellemes vendégeket a VIP részlegtől, na meg, hogy ott lopom ennek a drága napnak a feles perceit.
Laza vagyok, mint az a sokat emlegetett rigalánc, valami mégis azt sugározza belőlem; húzzafrancba, mert a törzsvendégek is félre lépnek az utamból.
Az igazat megvallva az egésszel a faszkivan, később még lesz egy "tárgyalásom", ami miatt kerülöm a pult alól pumpált jóféle skót nedűt, még csak egyet toltam le, ezzel még vezetni is simán tudok. A Bentley amúgy is lazán simul az akaratom alá. Elee szerint csak a lovak érzik meg, mit akarsz a hátukon, szerintem a tárgyaknak is lehet lelkük, de ma minden vagyok csak filozofikus hangvitelű nem. Amúgy is pöccen az agyam, a zene túl hangos, a csajok olyanok, mint az utolsó kurvák a sarkon. Kíváncsi lennék, hány wcfülékben zajlik éppen laza szaxi, vagy annál is több. Magamhoz intem Gerardot, váltunk pár szót, megtudom, hogy Nate megint valahol a tökét lógatja és ha minden jól megy akkor ebben társa a nője, vagy valaki más nője. Nem hinném, hogy az öcskös hűségesebb tudna lenni, mint bármikor az életben, erre még Cornelia sem tudja rávenni, erre ciánkapszulát is roppantanék.
Tulajdonképpen meg magasról leszarom, mint az egész kurva világot, a lényeg, hogy a sajátom körülöttem pörög.
A pulthoz sétálok, soron kívül fogják pattintani az italom, csak egy korty kéne belőle, hogy helyre billenjen a lelki egyensúlyom, ha nekem van olyanom. A gondolat megér egy misét, de nem templomit és nem is én fogok imádkozni. Várakozás közben a tekintetem megakad a magas bárszéken ücsörgő habosbabos nőszemélyen. Nem kell pzsichomókusnak lenni, hogy lássam egyedül van, ha ezt egyszer valaki nekem elmagyarázza, azt elviszem az állatkertbe és lehetőség szerint ott is hagyom. Magabiztos pofátlansággal futtatom végig a tekintetem az alakján, le a formás lábára, vissza keskeny derekára, nőies idomaira, finoman ívelt nyakára, onnan pedig az arcára, majd a kezére. A vaknak is ordít, hogy semmi kedve itt lenni, feszült, zárkózó, az egész nő egy hatalma stoptábla.
- Baj van az itallal? -nem jópofáskodásból kérdezem, de ha gyanúja van, hogy valamit bele kevertek, a Titanicot is elsüllyesztő jéghegy mellé, akkor bökje ide és valaki rendezkedik, de az sem én leszek. Nem vagyok valami lelkes fajta. Fekete öltönynadrágom és világoskék ingem, nyakkendőnélküliségem, kigombolt felső gombom nem egyezik az secusok egyenruhájával, csak remélem, hogy nem néz biztonságinak. Ámbár, ki nem szarja le? De azt mégsem akarom, hogy benyaljon valami party drogot és teleokádja a pultot, még a végén a zsernyákokat is ide csődíti, ma nem tömném senki zsebét egy kis kussért.
Vissza az elejére Go down
Candyce Chan
Candyce ChanVároslakó
Életkor : 33
Hozzászólások száma : 15

HH ~ Candyce & Vincent Empty
TémanyitásTárgy: Re: HH ~ Candyce & Vincent   HH ~ Candyce & Vincent EmptySzomb. Feb. 14 2015, 22:14

Semmitmondó tekintettel bámulom a poharat. ~ Vajon meddig kellene itt ülnöm ahhoz, hogy magától elpárologjon és azt mondhassam, megittam? ~ A gondolataim hamar magukkal ragadnak. Hol az új munkahelyem jár a fejemben, hol a hűtőszekrényünk tartalma, hol pedig Leroy. Utóbbinak örültem a legkevésbé. Határozottan betegesnek érzem, hogy valaki ennyire ne tudjon elszakadni az egyik szerettétől. Mentségemre viszont felhoznám: Nem került elő a holttest. Akár élhet is... Ki tudja merre jár. ~ Talán épp most haldoklik valahol a semmi közepén és nem számíthat segítségre, hisz már a temetésen is rég túl vagyunk. Senki sem keresi. ~ A szívverésem felgyorsul. A puszta gondolat, hogy segítségre van szüksége és én tehetetlen vagyok, felzaklat. Azonban mielőtt elmerülnék az idegösszeomlás vidám tüneteiben, más téma boncolgatására kényszerítem magam. ~ Hűtő.... hűtő... Megvan! Mi legyen a vacsora? ~ Nem olyan rég már belekezdtem egy képzeletbeli listába, ahol a rendelkezésemre álló hozzávalókat gyűjtöttem össze, így nincs más hátra, mint végiggondolni, hogy ezekből mit hozhatok ki. Szakácsnő lévén három opciót kapásból felfedezek. Gondolatmenetem azonban hamar félbeszakítja egy kérdés, amit minden bizonnyal nekem címeztek.
-Öh, nem! - Vágom rá azonnal a választ, mintha ez teljesen egyértelmű lett volna. Azonban jobban belegondolva... - Vagyis... nem tudom. - Ekkor jövök csak rá: még mindig a poharat bámulom. ~ Jézusom! Hogy lehetek ilyen pofátlan?! ~ Felkapva a fejem, a férfi felé fordulok. Igyekszem egy kedves mosolyt kipréselni magamból. ~ Itt az alkalom, hogy csiszoljak a kommunikációs képességeimen. ~ - Nem iszom alkoholt, szóval... nem igazán tudok mit kezdeni vele. - Időközben észrevétlenül végignézek lehetséges beszélgetőpartneremen. ~ Hmm... ha lenne benne egy kicsi ázsiai vér, még cuki is lehetne. Kár. ~ - Szívesen lepasszolnám Önnek, de gondolom úgysem fogadná el. - Arról nem is beszélve, hogy milyen dolog már ajándékot továbbadni!
Vissza az elejére Go down
Vincent Sparks
Vincent SparksVároslakó
Életkor : 42
Foglalkozás : Vállakozó
Hozzászólások száma : 393

HH ~ Candyce & Vincent Empty
TémanyitásTárgy: Re: HH ~ Candyce & Vincent   HH ~ Candyce & Vincent EmptySzer. Feb. 18 2015, 15:50

Persze, ha őszinte akarok lenni, akkor magasról leszarom, hogy miért nem issza az italát, simán lehet, hogy egyszerűen csak nem szereti és én meg feleslegesen pofázok bele. De a csajt szemmel tartva sok dolog szemet szúr, tipise az a fajta, aki lejött és arra vár, hogy valaki királylánynak nézi, nekiugrik lebontani körülötte a kínai nagyfalat és meghódítja a szívét, de ezenközben ő ezerrel ellenáll. Vagy lehet én élek Andersen lapok között, és a csaj teljesen más okból van itt. Manapság nem jók az előítéleteim, a legtöbb nőből rókafingnyi intelligenciát sem nézek ki. Mind egy dolgot akar megélni, a szaros romantikus filmek kockáit. Most tolják ezt a szürke ötven sémáját, de ha összefutnak egy olyan férfivel, aki a harmadik randin meg akarja kötözni őket, a bokájukra fosnak. Amúgy is zavar, amit az a film sugall, hiszen egy olyan zárt világot tár a közönség szeme elé, amihez semmi köze a nagytömegnek és még csak nem is csinálják jól. Mondjuk, nekem lehet mázlim lesz, mert a buta picsák, majd ki akarják próbálgatni és valljuk be űzöm eme sportot egy ideje, lehet a végén jól jövök ki a mozivászon kamurengetegéből.
Az meg, hogy a csajt szemlélve miért ilyesmin agyalok… talán mert mély a dekoltázsa és elég formás alkat, el tudom képzelni a plafonhoz láncolva, vagy kissé kéjesebben megkötözve.
Hangja ránt vissza a jelenbe.
- Értem. – miféle ember jár szórakozóhelyre, aki abszolúte nem iszik alkoholt? Józanul nem lehet kikapcsolni. Akkor mondjuk nem iszik, de lehet keményebbe tol és minden hétvégén beáll. Ez meg legyen az ő dolga.
- Passzolja vissza, vagy cserélje be egy alkohol mentes koktélra. – sokat sejtően elmosolyodom, mert neki ugyan nem fognak semmit becserélgetni ingyen, meg aztán végkép nem. Szavaim félig a pultos srácnak szólnak, aki elém passzolja a skót nedűt, pont, ahogy szeretem.
- Kihagyom. Legutóbb, amikor nőtől italt fogadtam el…nos érdekes estém kerekedett belőle. – igaz az Judith volt, az meg magában full abnormális, és mellé be is drogozott, mintegy véletlen. Én meg felkentem a falra… véletlen. Intek a pultosnak, éppen rendelnék a csajnak valamit, és megkérdezném minek is van itt, amikor a másik oldalról mellé sodródik egy ifjú titán, vállával meglöki és megcsillantja ezer wattos mosolyát, majd elnyögi a legszarabb csajozós dumát, amit valaha kitaláltak, melyszerint:
- Remélem, értesz a mesterséges lélegeztetéshez, mert eláll tőled a lélegzetem. – és megtoldja egy suta bébivel, amitől halkan felröffentek. Belekortyolok az italomba és kivárom mit reagál a csaj, mert attól, hogy a srác fehérneműmodell is lehetne még lehet nem nyerő a belépője és akkor jól szórakozom majd.
Vissza az elejére Go down
Candyce Chan
Candyce ChanVároslakó
Életkor : 33
Hozzászólások száma : 15

HH ~ Candyce & Vincent Empty
TémanyitásTárgy: Re: HH ~ Candyce & Vincent   HH ~ Candyce & Vincent EmptySzer. Feb. 18 2015, 18:16

Változó, hogy az alkohol iránti ellenszenvemnek örülök, vagy sem. Van, mikor egyenesen büszke vagyok rá, hisz lássuk be, nem kevés olyan szituációt idézhet elő a túlzott fogyasztása, ami nem épp mondható nőiesnek. Persze eszem ágában sincs elítélni azokat, akik úgy döntenek, hogy - öcsém szavaival élve - halált megvetően részegekké szeretnének válni, ám ennek nem szeretek szemtanúja lenni. Pláne nem résztvevője... Az ilyesmi mindig is távol állt tőlem. Most, jelen pillanatban furcsa ez az egész. Jobban mondva, én vagyok furcsa. Szórakozóhelyen vagyok, ahol többnyire inni és ismerkedni szoktak az emberek. Én erre a kettőre vágyom talán a legkevésbé. Teljesen hülye vagyok. Mondjuk ennek a kényelmetlen helyzetnek is megvan a jó oldala. Példának okáért: nem engedem, hogy a lakótársam még egyszer rávegyen ilyesmire. Soha többé!

Ha legközelebb ramatyul érzem magam és társaságra vágyom, akkor inkább elmegyek pszichiáterhez, vagy valami szakorvoshoz. Egyébként lassan kifogyok az antidepresszánsokból. Kellene kerítenem egy jó dokit, aki minden különösebb cécó nélkül kiír ehhez hasonló bogyókat. Akaratlanul is eszembe jutnak az elmúlt hónapok történései, amik idáig vezettek. Ezáltal természetesen Leroy befurakodik a fejembe. Kétségbeesetten próbálok az utolsó szalmaszálba kapaszkodni, ami nem más, mint ez a férfi. ~ Ha tudná mennyire hálás vagyok azért, hogy beszél hozzám és ezzel valamelyest eltereli a figyelmem a gondolataimról... ~
Meglepett pillantásokkal fürkészem az arcát, ahogy az ital becserélését javasolja. - Nem is tudtam, hogy olyat lehet. - Ha eddig nem lett volna világos, hát most már biztosan rájöhetett: sosem jártam még ilyen helyen. Leroy nem vitt el, egyedül meg miért mentem volna?

Halvány mosolyt csal az arcomra az "érdekes este" említése. Őszintén kíváncsi lennék, mi történt az ital elfogadása után, de azt hiszem túl tolakodó lenne, ha megkérdezném. - Legalább nem unatkozott. - Jegyzem meg erőtlenül, hogy valamivel mégiscsak lereagáljam a dolgot. Komoly késztetést érzek egy bemutatkozásra, viszont még mielőtt eldönthettem volna, valóban megteszem-e, újabb nem kívánt társaságot kaptam. Sebtében végignéztem rajta. ~ Ázsiaiak miért nem találnak be soha? ~ Semmi kedvem se volt hozzá, ám egy kedves mosollyal mégis megajándékoztam. Ez azonban nálam nem a szimpátia jele, mindössze édesanyám nevelése. A mondat elején már pörgött az agyam, miként rázhatnám le finoman, de végül az utolsó szava meggátolt ebben. Meg vagyok róla győződve, hogy kevés dologra harapok azonnal, ám a becézgetés pont ide tartozik. Vadidegennél különösen. Alaphelyzetben azonnal felpofoznám és itt hagynám ezt az egész helyet a francba, viszont minimum a nevét meg szeretném tudni a másik férfinak, úgyhogy ez az opció kizárva. Akkor marad a másik módszerem...

-Ahhoz sajnos nem értek, de a thai boxhoz ellenben annál inkább! 5 másodperc alatt be tudom törni bárki orrát. Ha szeretné, nagyon szívesen demonstrálom ezt önön! - Mosolyom időközben sokkal vidámabbá vált. Nem vagyok mestere ennek a harcművészeti ágnak, de Leroynak hála bőven meg tudom magam védeni, ha úgy hozná a sors. A férfi láthatóan nem erre a válaszra várt, s köszönés nélkül sietve odébbállt. Kimondottan örültem ennek, de végül mégiscsak szomorú arccal fordultam vissza a másik férfihoz. - Talán valami rosszat mondtam? - Kérdésem nyilván költői. - Pedig még szerény is voltam... Általában 3 másodperc elég. - Szelíd mosoly vándorol az arcomra. - Ön ugye nem fog így itt hagyni?
Vissza az elejére Go down
Vincent Sparks
Vincent SparksVároslakó
Életkor : 42
Foglalkozás : Vállakozó
Hozzászólások száma : 393

HH ~ Candyce & Vincent Empty
TémanyitásTárgy: Re: HH ~ Candyce & Vincent   HH ~ Candyce & Vincent EmptyCsüt. Feb. 19 2015, 10:20

A csaj meg nem is tűnik olyan unalmasnak, de továbbra sem értem, hogy mit keres itt. Minek jön le egy szórakozóhelyre, ha nem nagyon akar kikapcsolódni. Megvan az a mázlim, hogy nem látok fejébe, nem látom a szellemeit, melyeket hadakozva üldöz.
Elnevetem magam, ahogy ledöbben az ital csere lehetőségén.
- Akárkinek nem. – játékosan rákacsintok, és intek a pincérnek, hogy cseréljük be a piáját, valami alkoholt nélkülözőre, de persze tudom jól, hogy mindez a számlámra kerül, de ennyit talán megér, na meg majd esetleg nem fizetem ki és Nate leveri rajtam.
Újabb kortyot veszek magamhoz, miközben megérkezik a macsó, meseien jól szórakozom, ahogy lerendezi az ipsét, mondjuk nem nézem ki belőle, hogy orrokat fog bezúzni, de láttam én már sok mindent, annyira sokat, hogy arra szavak sincsenek. Emelem poharam a távozóra, aki gyanúsan felém pillant, megcsillantok egy sokatmondó mosolyt, majd újra a csaj felé pislogok.
Rosszat mondott? Gúnyosan elnevetem magam, ma már másodszor, kezd jó arány lenni, már csak egy jóféle masszázs kéne és még vagy ezer dolog, hogy teljes legyen a kép.
- Az attól függ? Mikor tervez lecsapni? – már hozzá sem teszem, hogy akár ilyen mód is megküzdhetünk, mert idestova 15 éve nyüvőm a boxzsákot, meg másokat, de ettől még simán lehet, hogy olyat tanít nekem, amitől lezuhanna az állam, és még benne is lennék. A pincér elé tolja az italt és kérdőn pislog a másik pohár felé, mert gőze nincs, hogy az marad-e? Ami azt illeti nekem sem.
- Társaságra kárhoztatva? – kézjelzéssel mutatom, hogy lépjünk meg a pulttól, mert egyrészt feltartjuk a kiszolgálást, másrészt meg nem igazán élvezem a nekem suroldó testeket, sőt, kurvára kezd felbaszni. Ha nem marad magányában mutatom merre haladjon, a szórakozóhely hátulja felé, egy csendesebb részre a törzsvendégeknek fenntartott boxok felé, itt még beszélgetni is lehet a zenétől, és ma nem vagyok parkett angyala hangulatban
Vissza az elejére Go down
Candyce Chan
Candyce ChanVároslakó
Életkor : 33
Hozzászólások száma : 15

HH ~ Candyce & Vincent Empty
TémanyitásTárgy: Re: HH ~ Candyce & Vincent   HH ~ Candyce & Vincent EmptyCsüt. Feb. 19 2015, 13:37

Nevetésétől néhány röpke másodpercre megszeppenek. Fogalmam sincs, épp az én tudatlanságomon nevet, vagy valami mást talál ennyire szórakoztatónak a szituációban. Rákérdezni nyilván nem fogok, úgyhogy végül próbálok annak örülni, hogy egyáltalán sikerült valakit megnevettetnem. Az elmúlt - talán már egy órányinak mondható - időtartamban, amit itt töltöttem, eddig még ez sem jött össze. Büszke lehetek magamra, hisz szemmel láthatóan fejlődőképes vagyok!
-Szóval ön nem akárki? - Csúszik ki akaratlanul is a számon. Egy ilyen mondat után valóban kíváncsivá tett, mégis valahol illetlennek érzem a kérdést. Bár tudnám, miért... Most, hogy felvetődött a dolog, rögtön agyalni kezdek. ~ Talán itt dolgozik? Esetleg törzsvendég? ~ Ismét végigpillantok rajta, ám ez sem segít sokat. Az öltözéke alapján semmilyen következtetést se vonhatok le. Maximum az ízlésével kapcsolatban, ami egyelőre kifogástalannak tűnik.

Újabb nevetést csalok ki belőle. Erre viszont számítottam. Sőt! Részben ez volt a célom. A másik pedig a felesleges személy lekoppintása. 100%-os a siker, ezért nem meglepő, hogy mosoly ül ki az arcomra. - Az öntől függ. - Remélem nem gondol túl erőszakos fajtának. Egyáltalán nem jellemző rám az agresszió. Ha azzal elkerülhetem a bunyót, akkor néhány fájdalmas pofont is bevállalok. Jobb szeretem elkerülni a komolyabb balhét. - Ha nem próbál konyhakéssel feldarabolni, akkor tőlem ugyan nem kell félnie. - Kedves mosollyal próbálom jelezni, hogy ez valóban így van. - Általában csak abban az esetben bántok másokat, ha életveszélyben érzem magam. - Nos, az az "általában" egyáltalán nem véletlen az elején. Vannak kivételes alkalmak. Például, mikor nem magamat védem, hanem mást... vagy mikor egyszerűen olyan mértékben önti el az agyamat a harag... Utóbbira egyáltalán nem vagyok büszke. Szerencse, hogy ilyen dühöt ritkán érzek. 24 évem alatt mindössze két alkalommal volt erre precedens. Tanultam belőlük.
Ismét egy olyan itallal lettem gazdagabb, amiről azt se tudom, micsoda. Visszautasítani viszont eszem ágában sincs. Ha az elsőt elfogadtam, illik a másodikat is. A pincér kérdő pillantására finoman bólogatva biztattam, hogy egész nyugodtan elviheti a másik poharat, majd miután megköszöntem a kiszolgálást, ismét a beszélgetőpartneremé volt minden figyelmem. Kérdésén akaratlanul elmosolyodom. Fogalmam sincs, miről beszélgethetnénk, de eddig jól éreztem magam a társaságában, szóval... - Azt hiszem vétek lenne ezt elszalasztanom. Ritkán találok olyan mazochista embert, aki az én társaságomra vágyik. - Az új, sokkal szimpatikusabb poharamat és a táskámat fogva, engedem, hogy egy másik, nyugodtabb hely felé vezessen. Nos, azt hiszem itt az alkalom kiderítenem a nevét. Amint helyet foglalunk, rögtön bevetem magam. - Egyébként Candyce vagyok.  - Nem kell Sherlocknak lenni ahhoz, hogy azt feltételezzem, ezután ő is elmondja minimum a keresztnevét. Annyi pedig nekem bőven elég.
Vissza az elejére Go down
Vincent Sparks
Vincent SparksVároslakó
Életkor : 42
Foglalkozás : Vállakozó
Hozzászólások száma : 393

HH ~ Candyce & Vincent Empty
TémanyitásTárgy: Re: HH ~ Candyce & Vincent   HH ~ Candyce & Vincent EmptyPént. Feb. 20 2015, 12:39

Lehetek akárki vagy bárki és mondhatok, amit csak akarok, nem hiszem, hogy bármit is számít. Az is teljesen mindegy, hogy ki vagyok, és mi csinálok itt. Az számít, hogy váltunk pár szót és a nő máris nem tűnik olyan tüskésnek, mint azelőtt, talán csak a megfelelő társaságra várt. Persze előfordulhat, hogy az nagyon nem én leszek. Nem vagyok jó társalkodó, még van mit tanulnom, illetve lenne, ha ez engem bármennyire is érdekelne. A nagy helyzet az, hogy nem is tervem kifaggatni az életéről, mert kurvára nem érdekel. Ami miatt nem köszönök el és lépek le az egy laza este reménye. Lenne kedvem megmártózni benne, talán még ő is élvezné…
Nem fejtem ki, hogy ki vagyok vagy ki nem, mert nincs jelentősége, annyi számít, hogy lecserélik az italát. Egy józan életű nő… hüm. Nehezített pálya, de kihívás elfogadva.
Lerendezi az ürgét és be kell vallanom, hogy tetszik a vagánysága, főleg, hogy nem néztem ki belőle, olyannak tűnik, aki a légyfingtól is frászt kap, de mázli ha nem így teszi.
- Majd nem kötekszem. – megeresztek egy mosolyt, mert nem igazán vagyok az az alkat, aki kötekedni szokott, sokkal inkább nyugis lennék, ha nem hoznák ki belőlem a nők az állatot.
Felvonom a szemöldököm a konyhakés említésére, de ha azzal esnék neki, és mondjuk a 45-50 kiló fölényemmel, akkor baszhatná a box tudását, mire csontos kis ökle nekem csapódik, már kifolyik a veséje a hasán keresztül, de nem így tervezem felnyársalni.
Nőket meg amúgy sem verek, illetve, hogy…. maradjunk abban, hogy nem így.
Mazo? Én? Hát ez a nap vicce,bár azt hiszem az is vagyok, de csak nagyon kis téren. Jobb szeretem a másik szerepet. Terelgetem a boksz felé.
- Olyan nehéz lenne a társasága? – a hangomon is hallatszik, hogy ezt nem igazán hiszem el, nem tűnik nehéz esetnek, zárkózott… ezt látom, de nagyjából ennyi.
Leülök majdnem mellé az egyik fotelba és az asztalra csúsztatom a poharam, hogy szemkontaktust teremthessünk, de nem akarok messze ülni, mert akkor nem hallom.
- Vincent! – ha már bemutatkozik megteszem én is, mert a mostoha anyám nem csak az ágyába cipelt, de jó modora is tanított,…. az ágyban.
- Miért egyedül? – jött egy szórakozó helyre, oda a nők vadászni járnak. És ő valahogy nem tűnik képzett céllövőnek.
Vissza az elejére Go down
Candyce Chan
Candyce ChanVároslakó
Életkor : 33
Hozzászólások száma : 15

HH ~ Candyce & Vincent Empty
TémanyitásTárgy: Re: HH ~ Candyce & Vincent   HH ~ Candyce & Vincent EmptyPént. Feb. 20 2015, 13:29

Kérdésem sajna válasz nélkül marad. Kíváncsi típus vagyok, de egyáltalán nem az a fajta, aki sokáig erősködne. Gyűlölöm, ha olyasmiről faggatnak, amiről nem szeretnék beszélni, ezért én se teszem ezt. Ha valamire nem válaszolnak, az nem véletlen. Sokan sajnos ezt nem képesek felfogni.
-Azt megköszönném.  - Mosolygok szelíden. Bár mondhatni alapvetően birkatürelmű vagyok, még így sem biztatok senkit a velem való "kötekedésre". A legtöbb sértésen nevetni szoktam, mert ezek szinte sose találnak nálam célba. Viszont ha megtalálják azt a témát, amire érzékeny vagyok, akkor ott kő kövön nem marad.
Kérdésére már-már automatikusan bólogatok. Még annak idején elkönyveltem magamat nehéz esetnek, s azóta sem változott a véleményem. - Majd meglátja! Most viszont már késő menekülnie... - Sunyi mosoly fut át az arcomon. Szeretnék jó társasága lenni, de csak idő kérdése, mikor tőr ki belőlem a "hippi". Előre sajnálom a fickót. Fogalma sincs, mire vállalkozott.
Nevét megtudva, csöppet meglepődöm. Gőzöm sincs, miért... egyszerűen nem olyan... Vincent-es... Mondjuk én a magam félvérségével se vagyok épp Candyce-s. Italomat még mindig a kezemben tartom. Néhány kedves mondat nem elég ahhoz, hogy teljes mértékben megbízzak benne. Ha kell, a képébe öntöm azt, amit tőle kaptam.
-A lakótársam elzavart.  - Fakadok ki rögtön. Na jó, ez kicsit így erős volt. - Vagyis nem elzavart... csak kikönyörögte, hogy elmenjek otthonról. - Utólag belegondolva, esélyes, hogy pasit akart felvinni és ezért volt ilyen erőszakos. Érjek csak vissza... jól kifaggatom! - Elhívni pedig senkit se tudtam. Nem rég költöztem ide és ha nem az étteremben dolgozom, akkor otthon pihizek... még a helyi Greenpeace aktivistákkal se volt időm összefutni, pedig már többször hívtak.  - Kíváncsian fürkészem Vincent arcát. A szervezet említése mindenkiből más reakciót vált ki. Vannak, akik egyenesen hősnek tartanak minket, vannak, akik őrült hippiknek. Egyszer még spanglit is kértek tőlem... - És ön?  - Megtudtam a nevét, de valamiért még mindig nem merem tegezni. Csak remélni merem, hogy neki lesz annyi bátorsága, hogy felhozza a dolgot. - Gondolom nem azért jött, hogy rajtam élje ki az apai-védelmező ösztöneit. - Nem mintha gondom lenne vele. Szívesen elfogadnám testőrnek, vagy valami hasonlónak.
Vissza az elejére Go down
Vincent Sparks
Vincent SparksVároslakó
Életkor : 42
Foglalkozás : Vállakozó
Hozzászólások száma : 393

HH ~ Candyce & Vincent Empty
TémanyitásTárgy: Re: HH ~ Candyce & Vincent   HH ~ Candyce & Vincent EmptyKedd Feb. 24 2015, 13:15

Helyet foglalva máris kényelmesebb a dolog, vidáman pislogok a nő felé, és naná, hogy nem fogok kötekedni, nem úgy, hogy bántania kelljen, sem nekem őt, bár azt kissé szívesebben. Na persze csak a jó modor határain belül, amit még ő maga is élvezhetne.
Csak elnevetem magam a megjegyzésre, hogy késő elmenekülnöm, sosem késő, 10 perc múlva sem lesz. Főleg, hogy kurvára pofátlan vagyok, egy csettintéssel lerázom, nem nagyon érdekel, mit gondol az etikettről, ha eljutunk odáig, leszarom mennyre sértem meg boxoló kis lelkét.
- Szóval kényszer kirándulás. - bólintok mindent értőn, és fura mód nekem is az jut eszembe, hogy le akarták rázni, nincs az a barátnő, aki egyedül elenged egy másik nőt ebben a kedves kis városban....
Értem az indokait, tehát egy pincérnőcske. Talán nem is baj, nem egy helyi picsa, akik már úgy el vannak telve maguktól, hogy a farkam sem áll fel tőlük.
A zöldek említésére kérdőn magasra szalad a szemöldököm. Nocsak, egy igazi szenttel hozott össze a sors. Engem ezek az őrületbe kergetnek, naponta beléjük futok az iroda előtt, olyan elvakultak lettek, hogy nem látják a fától az erdőt, folyton kunyerálnak, szórólapot osztogatnak, amit az általuk oly imádott fákból nyertek... Semmivel nem jobbak, mint a többi kuporgató szervezet, de talán ma meggyőznek az ellenkezőjéről. Nem mondom, hogy ebben a szakágban nincsenek kivételek, csak kevesen. Mára ez is teljesen a pénzről szól.
- Ha valami biztos, akkor az az, hogy ezen az estén nem az apja szeretnék lenni. - mellé jót is nevetek a dolgon, ha valami nincs, akkor azok az apai ösztönök, az a gén erősen hiányzik belőlem. Na nem mondom, hogy nem dugnám szívesen ágyba, vagy bárhol máshol, de....valljuk be, hogy védelmezőnek sem lennék jó. Őt meg talán nem is kell, én az a típus vagyok, aki hagyom, hogy kiálljon saját magáért.
Csupán sosem érettem az egyedül szórakozni induló nőket, reménykedem valami kis magyarázat félében. Hátra dőlök a kényelmes fotelben, egyik lábamat keresztbe fektettem a másikon, a poharam térdemen egyensúlyozom és le sem veszem a tekintetem a nőről. Érdekel... jobban érdekelne, ha ma éjszakéra ágyba vihető lenne. Intek a pincérnőnek, akinek ugyan annyi a dolga, hogy a poharakat szedi össze, de valamiért azt érzem nekem pattanni fog.
Vissza az elejére Go down
Candyce Chan
Candyce ChanVároslakó
Életkor : 33
Hozzászólások száma : 15

HH ~ Candyce & Vincent Empty
TémanyitásTárgy: Re: HH ~ Candyce & Vincent   HH ~ Candyce & Vincent EmptyKedd Feb. 24 2015, 14:38

~ Kényszer kirándulás? Hmmm... Egész találó megnevezése a helyzetemnek. ~ A szervezet említése szerencsére nem veszi el a kedvét a beszélgetéstől. Ennek kimondottan örülök. Ha már volt olyan kedves, hogy meghívott egy italra, az a legkevesebb, hogy nem vitával ér véget a találkozásunk. Sajnos sokan téves információkkal rendelkeznek a Greenpeace-el kapcsolatban, s miután fény derül az aktivista mivoltomra, előszeretettel zúdítják rám a baromságaikat. Sokszor ledöbbenek, micsoda légből kapott hülyeségeket képesek tényként kezelni... Elképesztő. Persze ezeket szinte rögtön, néhány mondattal cáfolni tudom. Sőt! Ha kellően felhúznak, rendkívül szépen ki tudom őket oktatni. Nem egy illetőt aláztam már meg a saját baráti körében úgy, hogy végül megszólalni sem tudott. Ehhez viszont valóban nagyon-nagyon fel kell cseszni az agyam. A nyugodt elbeszélgetéseket sokkal jobban szeretem. Ilyenkor az ügyesebbek akár támogatót is szerezhetnek a szervezetnek. Nem szoktam vele dicsekedni, de több alkalommal dumáltam embereket aktivistává, s támogatóvá is.
-Fogalmazhatunk úgy is. - Jegyzem meg, halvány mosollyal az arcomon. Igyekszem szemkontaktust tartani vele, ami valamiért csak nem akar összejönni. Időről-időre elkapom a pillantását, de pár másodperc múlva elvándorol a tekintetem. Hol a poharamat nézem, hol valami mást. ~ Most ... zavarban vagyok? ~ Eltöprengek. ~ Miért lennék? Annyira azért nem jóképű! ~
Erőt veszek magamon, ismét ránézek. - Akkor mi szeretne lenni? - Érdeklődöm kíváncsian. - Gondolom a kedves bátyus szerep sem vonzza különösebben. - Ideje lenne a nevén kívül mást is megtudnom. Ezidáig én sem mondtam túl sok mindent magamról, ellenben még így is mérföldekkel több infója van rólam, mint nekem róla. Ez így elég zavaró. Még a végén azt hinné, nem tudok másról beszélni, csak magamról. Épp kérdezni szeretnék róla, mikor egy pincérnő sétál hozzánk. ~ Van ám időzítésem... ~ Kénytelen vagyok várni.
Vissza az elejére Go down
Vincent Sparks
Vincent SparksVároslakó
Életkor : 42
Foglalkozás : Vállakozó
Hozzászólások száma : 393

HH ~ Candyce & Vincent Empty
TémanyitásTárgy: Re: HH ~ Candyce & Vincent   HH ~ Candyce & Vincent EmptyKedd Feb. 24 2015, 15:21

Az aktivistákkal kapcsolatos néma kérdésem, melyet a szemöldököm magasba vonásával tettem fel, úgy látszik nem, jut el hozzá és lehet ez nem is baj. Nem lesz belőle vita, én az üzleti részét látom, ő meg a szegény kis fókákét. Nincs is ezzel semmi baj, valakinek hadakoznia kell a nagy cápákkal is. Sajnos én nagyjából tudom milyen pénznyelés rejlik mögötte, nemhiába vezetek bróker céget és még a reklámszakmába is belehabzsoltam. Sok lábon állás, hozza a megfelelő mennyiségű zsét.
Pillantása elidőzik mindenfelé, csak rajtam nem nagyon, ezen muszáj mosolyognom egy kört, mert valahogy így hatok, magam sem tudom mivel, lehet a kurvanagy fekete lyukkal, ami a szívem helyén lakik és zabál fel mindent.
- Még nem döntöttem. - sokat sejtő mosollyal mélyet kortyolok az italomból. Hosszú ujjaim vidám kört futnak a poharam peremén, miután visszatámasztom a lábamra.
Felé intek és a poharára mutatok.
- Nincs benne méreg. Sem drog, nem azzal tervezem levenni a lábáról. - mellé Sparks is vagyok, nekem itt vadul elcsapkodják a szám, ha jellemtelen játékot játszom, főleg, mert ez a hely az öcsém tulajdonát képezi.
Mellé még sosem volt szükségem leitatni vagy elbódítani egy csajt sem, jöttek maguktól az ágyamba, vagy valami más jó kis helyre.
Felénk billeg a szőke csaj, akinek a melle tuti nagyobb, mint az egészséges lenne, erős kételyeim támadnak afelől is, hogy mennyi benne a művészi képzés. De mondjuk nem én fogom tapogatni.
Készülök jelezni, hogy fogytán van a poharam tartalma, amikor a nő megbillenti kezében a tálcát és a rajta található pezsgő tartó, jócskán felhígult tartalmát, ívesen a beszélgető partnerem felé lendíti, majd egy hangos Óh, közepette megfürdeti benne, ha csak a boxbajonkő nem reagál elég gyorsan és kígyózik ki alóla.
Ha nem elég óvatos azonnal tol nekem egy vizes ruha bemutatót melltájékon.
Vissza az elejére Go down
Candyce Chan
Candyce ChanVároslakó
Életkor : 33
Hozzászólások száma : 15

HH ~ Candyce & Vincent Empty
TémanyitásTárgy: Re: HH ~ Candyce & Vincent   HH ~ Candyce & Vincent EmptyKedd Feb. 24 2015, 17:03

A mondatához tartozó mosoly finoman szólva sem volt... biztató. Ismerős volt. Az öcsém arcán is valami hasonlót láttam, mikor nőt próbált felszedni. ~ Akkor most Vincent fel akar szedni engem? ~ Még belegondolni is fura. ~ Miért pont engem akarna? Annyi nő van itt rajtam kívül... Na, nem mintha tudnék férfi aggyal gondolkozni, de kétlem, hogy ne találna nálam vonzóbbat. ~ Nem értem. ~ Biztos ízlésficama van, vagy ... ~ A gondolatmenetem hirtelen félbeszakad. Csupán most esik le, mire értette a pszichológusom az önbizalomhiányt.
Se méreg, se drog. Legalábbis állítása szerint. Ezzel pedig semmi gond. A mondandója másik felére azonban sokkal inkább felkapom a fejem. Nem ezzel akar levenni a lábamról... ~ Ez amolyan beismerővallomás lett volna? Bár tulajdonképpen miért lepődöm meg ezen? Itt csaknem az összes pasi egy kellemes éjszaka reményében van itt. ~ -Nem könnyű levenni a lábamról, de azért szurkolok! - Halvány mosolyra húzódik a szám. ~ Talán nem lesz belőle gond, ha én is szórakozom egy keveset... ~
Továbbra sem lettem okosabb Vincenttel kapcsolatban. Egyre inkább bosszantott. Talán nem szép dolog, de már nagyon vártam a pincérnő távozását. Részint a beszélgetésünk folytatása végett, részint pedig akaratlanul is a műmelleire tévedt a tekintetem egy pillanatra. Utálom az ilyen mű dolgokat... irritálja a szemem és idegesít, mert nem látom túl sok értelmét. Attól, hogy nagyobb, még nem fog jobban kinézni. Mondjuk én nem sokat tudhatok róla, milyen az, mikor valaki elégedetlen ezen részeivel. Ebből a szempontból igen jó géneket örököltem.
Mereven bámulom kezemben a még mindig teli poharam. ~ Azt hiszem illene végre beleinnom... és egyébként is kezdek szomjas lenni. ~ Azonban mielőtt a számhoz emelhettem volna, a balszerencse utolér. Mintha a nő hallotta volna iménti, nem épp kedves gondolataimat róla, a tálcája tartalmát rám zúdítja. A poharammal való szemezés teljesen lekötötte a figyelmem, ezért túl későn kaptam észbe ahhoz, hogy kitérjek a pezsgőtartó elől. Viszont bőven elegendő időm van rájönni; ezt nem úszom meg szárazon. Szó szerint. Az esélytelenek nyugalmával ülök továbbra is a helyemen. Mindenesetre a tartót - miután nagyjából a tartalmának fele a ruhám felsőrészén landolt - ösztönösen elkapom. Legalább az ne essen rám. Nem tudom mennyire számít ezek után szerencsének, ám a jégkockák nagyja már elolvadt. Természetesen - miért is ne? - egy kisebb darab egyenesen a dekoltázsom mélyére csúszik, amitől rögtön kiráz a hideg.
Pár pillanatnyi hatásszünet után felnevetek. No, nem jókedvemből... mindössze annyira irracionális ez az egész... Mennyi esély volt arra, hogy az első idelátogatásom alkalmával leöntsenek? Nem sok... és mégis!
A nő láthatóan kellemetlenül érzi magát és többször is bocsánatot kér. Mosolyogva intek. - Semmi baj. - A Greenpeace tréningeken túl sokszor játszottuk már el az ilyen helyzetszituációkat ahhoz, hogy a legkisebb düh is legyen bennem. - Amúgy is épp menni készültem. - A ruhám teljesen rám tapadt, s a melltartóm is átázott. Hiába próbálnám szárítgatni. Vincent felé fordulok. - Ha még mindig nem döntött, javaslom legyen az a gáláns lovag, aki hazavisz. Hálás szerep, elhiheti. - Játékosan rákacsintok. Kezdek fázni, úgyhogy nagyon remélem, hajlandó lesz hazavinni. Vaaagy... - De jelen helyzetben azt se bánom, ha önhöz megyünk.
Vissza az elejére Go down
Vincent Sparks
Vincent SparksVároslakó
Életkor : 42
Foglalkozás : Vállakozó
Hozzászólások száma : 393

HH ~ Candyce & Vincent Empty
TémanyitásTárgy: Re: HH ~ Candyce & Vincent   HH ~ Candyce & Vincent EmptySzer. Feb. 25 2015, 15:30

Nekem az teljesen mindegy, hogy neki mennyi önbizalma van vagy nincs, nem arra hajtok, hogy meggyőzem ő a világ közepe, illetve ma estére szívesen megteszem, ez a dolog ennyiről szól. Még az a nő nem jött szembe, aki engem hosszú távon le tudna kötni, mert unatkozós jellem vagyok.
Elnevetem magam a kijelentésen, hogy nem könnyű eset, valljuk be, hogy nem is nagyon érdekelne.
Megemelem felé a poharam és az egészségére nyelek egy kortyot.
- A könnyű préda a kiscserkészek játszótára. - nekem meg teljesen mindegy, hogy lesz valami a csajból vagy sem. Ha nem, hát mással lelem széles jókedvem, nem fogok a falnak menni.
Abban meg csak erősen bízom, hogy a csaj nem egy tipise szűzkurva, aki flörtöl, adja alám a lovat aztán mégis gyáva bármerre is ellépni, az a legszánalmasabb alfaja a női nemnek.
Talán kifejetném ezzel kapcsolatos véleményem, amikor a szöszke megkínálja a csajt némi jeges vízzel, amitől egy pillanatra ledöbbenek, de ezzel, amint látszik egyedül vagyok. Párpercnyi vendégem lazán kap a bödönke után, és olyan nyugisan ül, mint akinek most tettek arcpakolást a szemére és várja a hatást. Míg ő ezzel van elfoglalva én a testére olvadó ruhát figyelem, ahogy felveszi melleinek kívánatos alakját és kedélyesen ráolvad. Vannak még istenek, akik meghallgatják a férfiak imáit, nem kerülnek el a figyelmem a felénk tekintgető szempárok, a nyakleves a szőke srácnak tőlünk balra a csajától és a kötélre kerülő pillantások, amik felénk lendülnek, hogy a bugyiját is szemügyre vegyék. De mivel férfi vagyok, nem vetem meg őket, ki ne akarna többet látni?
A pincérnő jórészt miattam is ilyen mélyen udvarias, ma még szeretne itt melózni, meg holnap is. Ha bemorculok 10 perc múlva sincs munkája, aztán majd kimagyarázom Natenak, ha akarom.
Gáláns lovag, mi? Eljátszom a gondolattal, hogy becsapom a Bentelybe és ráeresztem a légkondit, hogy a mellbimbói átszúrják az anyagot, és ha mázlim van még azt is kipróbálhatom, mennyire karcolja a nyelvemet.
A poharam is a tálcára csapom, ahogy felállok és kezet nyújtok a cukorka nevű nőnek.
A pincérnő eltipeg,hogy ne is lássam, tutira nem jegyeztem meg, nem vagyok olyan, áh nem.
Előre pillantok és felhúzom a csajt a fotelből, ujjait az ujjaim közé fűzöm, mert a tömeg el fogja sodorni, ez is olyan mint a katasztrófa turizmus... jönnek és bámulnak, hogy lássanak valami érdekességet.
Az egyik biztonsági őr felénk lép és már adja is a zakóját az ázott verébnek, de egy intéssel elutasítom és megindulok az irodák felé. A tömeg szétnyílik előttem, én itt itthon vagyok, imádlak Nate, hogy vettél egy remekbeszabott helyet és, hogy hála Gerardnak engem itt mindenki ismer. A testes biztonsági feje éppen a termeket ellenőrzi így felém pillantva felszalad a szemöldöke, de ennyivel le is tud.
Ha a csaj nem áll ellen, beirányítom a VIP termek felé vezető nehéz bársonyfüggöny mögé. Az örök szétlibbennek az utunkból. Nem zavar hányan nézik meg a mögöttem baktató nőt, hiszen a ruhája úgy simul a testére, mint egy engedelmes lepel.
Sajnos a mellei közé csusszanó jégkockáról lemaradtam, éppen mást figyeltem.
- Kis száríts után leszek a sofőr is, ha az még elfogadható... - ha nem akkor természetesen most is hazaviszem, de én jobban szeretném beterelni Gerard kényelmes irodájába, hogy kicsit megszárítsa magát. Ebben is nagyon szívesen segítek persze.
Ha hajlandó velem tartani, behúzom az irodába, ahol a barna, bordó és fehér színek dominálnak, közepes a papírkupi mellett, kanapé, fotel, íróasztal, polcok, székek foglalják a teret. Én itt szoktam a kanapén lopni az időt, teljesen pszicho alkatú.
Betolom mögötte az ajtót, de a kezét még nem engedem ki a kezemből, felé fordulok, hogy megszemléljem... mennyire nedves... a ruhája.
Vissza az elejére Go down
Candyce Chan
Candyce ChanVároslakó
Életkor : 33
Hozzászólások száma : 15

HH ~ Candyce & Vincent Empty
TémanyitásTárgy: Re: HH ~ Candyce & Vincent   HH ~ Candyce & Vincent EmptySzer. Márc. 04 2015, 19:34

A könnyű prédás megjegyzésén halványan elmosolyodom. Valamiért hamar arra a következtetésre jutok, hogy bennem csak a kihívást látja. ~ Sebaj… azt megkaphatja. Olyan kihívás leszek neki, amilyet még nem látott! ~ A hozzá hasonló pasikat mindig előszeretettel szívatom. Persze tudom, ez elég szemét dolog. Viszont már annyi mindent tettem másokért… ennyi szórakozás nekem is kijár, nem? Dehogynem! Erről ennyit.
Miután a pincérnő átveszi tőlem a pezsgőtartót, a poharam az asztalra teszem. Talán ha nem lett volna mindezidáig a kezemben, el tudtam volna kapni úgy a tartót, hogy egy cseppje se landoljon rajtam. Sőt… A reflexeimnek hála ez több, mint valószínű. Utólag azonban hiába kezdenék el ezen bosszankodni. Most így jártam, legközelebb majd jobban figyelek.
Ismét mosoly szökik az arcomra, mikor Vincent a felállva a kezét nyújtja felém. Megfogom, s engedem, hogy felhúzzon a helyemről. Szótlanul totyogok mögötte. Fél szemmel a körülöttünk lévő embereket figyelem. Fogalmam sincs miért, de mintha sokkal több ember lenne itt, mint néhány perccel ezelőtt. ~ Ennyire felkapott lenne ez a hely? ~ Igyekszem tudomást se venni mások pillantásairól. Pár férfi elég látványosan megbámul. Ezt mindig is utáltam. Olyan taplóság… Kíváncsi vagyok, hogy mit szólnának, ha én kezdeném el stírölni a nadrágjuk egy bizonyos pontját! Bár nem lepne meg, ha valamelyiknek még tetszene is a dolog. Ilyenek a pasik… Mentségükre szóljon, a nőknek is megvannak a maguk kis hülyeségei. Nekem például több is van.
Nem ismerem a helyet és a tömegtől nem épp legjobbak a kilátásaim, ezért jó időbe telik, míg leesik, hogy nem a kijárat felé megyünk. Egy röpke pillanat erejéig megfordult a fejemben a hátsó kijárat lehetősége. Ez azonban elég hamar felejtőssé vált. Miért mennénk hátsó kijáraton? Nem sok értelme lenne. Legalábbis szerintem. Szorosan fogom Vincent kezét és próbálok nem lemaradni, vagy elsodródni a tömegben. Az agyam folyamatosan azon kattog, hova vezethet most engem. A legkönnyebben úgy deríthetném ki, ha megkérdezném. Ez nyilvánvaló. Meg is tenném, ha nem lennék benne csaknem teljesen biztos, hogy a zenétől és a többi ember hangos beszédjétől nem hallana semmit. Avagy mire sikerülne azt a hangszintet belőnöm, ami már számára is hallható, minden bizonnyal úgyis megérkezünk. A lehetséges végkimenetelek végtelen listája ellenben még így is a fejemben pörögnek. Gondolataimból egyedül az egyik biztonsági őr kedves gesztusa ránt ki. Ha jelenlegi vezetőm nem inti le a férfit, rögtön elfogadtam volna a zakót. Még arra sem volt időm, hogy egy kedves mosoly kíséretében a ruhadarab felé nyúljak, olyan gyorsan reagált. ~ Remélem nem fázok meg… betegen nagyon macerás a munka. ~
Hamarosan a bársonyfüggönyök mögé lépünk. Egyre jobban kezd érdekelni, hogy kivel is hozott össze a sors. Tényleg nem lehet akárki, ha ide is bejöhet. – P…persze. . – Hebegem csöppet még az iménti enyhe ledöbbenés hatása alatt. – De ugye ez nem csak egy olyan duma, ami a jelenlegi megnyugtatásomra szolgál, hogy aztán a meglepetés erejével támadhasson nekem a konyhakéssel? – Igyekszem mosolyt erőltetni az arcomra. Az ilyen idióta mondataim általában a zavarom leplezésére szolgálnak. Jóformán bárki, aki ismer, megmondhatja, hogy semmi keresnivalóm egy ilyen helyen… pláne nem itt, ezen a részén! Ettől függetlenül nem érzem annyira kellemetlenül magam, mint mondjuk a pultnál, vagy a tömegben. Lehet, hogy épp azért érzem magam kellemetlenül, mert nem érzem magam kellemetlenül. Inkább furának mondanám a szitut. Nagyon-nagyon furának.
Engedem, hogy egy irodába vezessen. Sietve körbepillantok, beteges mód, rögtön a lehetséges menekülési útvonalakat igyekszem feltérképezni. Az iroda összhatása engem kimondottan megnyugtat, ám nem eléggé ahhoz, hogy ne legyen bennem valamennyi félsz. Ez a mennyiségű félsz pedig bőven elég ahhoz, hogy ha Vincent bezárja az ajtót, azonnal nekitámadjak. Elvégre a helyzet az, hogy egy vadidegen férfivel vagyok most kettesben. Az már mondhatni mellékes, hogy láthatóan ő élvezi itt a hazai pálya előnyeit, míg én egy darab papírzsepit nem lennék képes megtalálni. Nem engedi el a kezem, s én sem az övét. A szívem egyre hevesebben ver, holott a másik keze üres. Fegyvert nem hiszem, hogy rejtegetni magánál, úgyhogy legfeljebb csak megüthet. Arra viszont számítanék és valószínűleg olyan „szépen” lereagálnám, hogy egy időre padlóra kerülne. – Engem félt a megfázástól, vagy a kocsiját a vizes ruhámtól? – Pillantok fel rá kíváncsian. Amellett, hogy valóban érdekel a válasza, próbálom elterelni a gondolataim. Mikor lettem ilyen bizalmatlan? Egyelőre nem adott okot rá, hogy rosszat feltételezzek róla. Ha lendül a keze, na akkor lesz alapom csúnya dolgokra gondolni…
Vissza az elejére Go down
Vincent Sparks
Vincent SparksVároslakó
Életkor : 42
Foglalkozás : Vállakozó
Hozzászólások száma : 393

HH ~ Candyce & Vincent Empty
TémanyitásTárgy: Re: HH ~ Candyce & Vincent   HH ~ Candyce & Vincent EmptyHétf. Márc. 09 2015, 16:35

A vicces az, hogy a csaj mégis úgy kapaszkodik belém, mintha az élete múlna rajta, pedig a lehető legrosszabb, ami itt történhet vele, az annyi, hogy valaki más hív neki taxit és nem én viszem haza. Főleg, hogy már látták, hogy velem van, nagyon nem nyúlnak hozzá, a baj az, hogy sokféle képen vált a csaj meglehetősen tabuvá. Ritkán érnek a portékáimhoz, hiszen nem vagyok hálás jellem, és hála annak, hogy a hely az öcsém magén tulajdona, valahogy én is erősen kiváltságos vagyok.
Húzom magammal a csajt, mintha bizony kötelező lenne, be a VIP-be és onnan Gerard irodájába, ahol sokat szoktak… köhöm, meditálni, mert mi másnak is járna ide az ember fia, ha nem gondolkodni? Naugye? Mondom én.
Az nekem eszembe sem jut, hogy megfázik, lévén van vagy 24 fok, abban megfázni… akkor nagyon gyenge a kis lelkem.
Kérdésre a szívemre szorítom a kezem és még el is nevetem magam.
- Semmiképpen sem nyársalnám fel, főleg nem egy konyhakéssel. – sokat sejtően rákacsintok és kicsit meghúzom befelé, hogy lássa az irodában sem kell félnie. Nem hiszem, hogy tömeggyilkosnak néz. Miért is tenné? Nem érzem, hogy ilyen csenevész berögzülései lennének, akkor nem jönne ilyen lelkesen velem.
- Nyugalom! – látom, hogy szemlélget, hogy óvatoskodik, hevesen csapkod a szíve, mint egy beteg madárnak, és ez gyanús. Nem akarom, hogy féljen, nagyon mást akarok. Azt, hogy oldódjon fel, lazuljon el, és adja magát nekem egyszerű, mint az egyszeregy. Nincs ebben semmi kétely. Látható, hogy nem bántani akarom, nem ide hoznám, vagy pont de, ki tudhatja azt?
- Csakis téged! – váltok ét tegezésbe, még ha bunkó dolog is, de nem fogom itt magázni, az üres irodában a csuromvíz ruhájában. Tekintetem megint leszalad a melleire. Ó bassza meg, mennyire szeretném a kezembe venni, felforrósítani, hogy ne fázzon, legalább ne legyen ilyen mélyen hívogató, amitől éhesen felmordul a gyomrom.
Kicsit közelebb lépek, szabad kezem felszalad a nyakára, ha hagyja hüvelyek ujjammal megérintem az ajkát, majd ellépek előle és a szekrényhez sietek.
- Tudok adni valami törölköző jellegűt, vagy egy inget, ami…. – hátra pillantok, megszemlélem milyen magas és elégedetten bólint.
- Simán megteszi a ruha helyett, száraz mellékesen. – kezdek vidámodni, de kivárom melyiket szeretné és mivel nő… mindkettőt beszerzem, hiszem ők azok, akik jelzik, hogy törölköző, de hol az ing? Vagy inget, de mivel törlöm meg magam?! Nem lenne az éle jó nélkülük, bizonyos szinten.
Vissza az elejére Go down
Candyce Chan
Candyce ChanVároslakó
Életkor : 33
Hozzászólások száma : 15

HH ~ Candyce & Vincent Empty
TémanyitásTárgy: Re: HH ~ Candyce & Vincent   HH ~ Candyce & Vincent EmptyCsüt. Márc. 12 2015, 17:04

Annak ellenére, hogy a szavaitól meg kellene nyugodnom, a hozzá fűzött kacsintás hatására csak még inkább arra következtetek, hogy résnél kell lennem. Azt hiszem, Leroy az ilyen típusú férfiakra szokta azt mondani: „nem friss játékos”. Bár sose tudtam egész pontosan, mit jelent ez. Vagy sokkal inkább nem szerettem volna tudni…
Valószínűleg ha akartam volna, se tudom leplezni a félelmet, ami – nagy eséllyel teljesen indokolatlanul – néhány pillanat erejéig magával ragadott. – Nem értem, miért mondja ezt… Én nyugodt vagyok! – Igen erős túlzásom mellé, egy halovány mosolyt sikerült csalnom az arcomra. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy vigyoroghatnékom van. Egyáltalán nincs jó kedvem, de a félelemérzetem lassan elszáll. A színtiszta gyanakvás az, ami bennem marad. Ezt szerencsére sokkal lazábban tudom kezelni és ha elég ügyes vagyok, talán a leplezése jobban fog menni. Elvégre az emberi alaptermészethez tartozik a gyanakvás is. Bizonyos szintig ez teljesen normális dolognak számít.
Vincent tegező mondatát hallva, elég vegyes érzelmek támadnak fel bennem. Valahol örülök, hiszen így végre én is tegezhetem… ellenben ha belegondolok, hogy épp akkor váltja le a magázást, mikor kettesben vagyunk… Nem túl bizalomgerjesztő szituáció. Eszem ágában sincs könnyen adni magam egy jóformán vadidegen pasinak. Azonban a hazaút sokkal kényelmesebb lenne kocsiban. Elgondolkodtató. A szemkontaktus még mindig nem az igazi a részemről. Időről-időre elkapom a tekintetem, de „szerencsére” azt a néhány pillantását pont észreveszem, mialatt egyértelműen a dekoltázsomat méregeti. – Tudod, a szemem is nagyon szép ám… - Jegyzem meg finoman. Jól jön az az ingyen fuvar, úgyhogy ennyiért igazán nem fogom kiverni a hisztit. Jobban örülnék, ha nem bámulna ennyire, de ha annyira akar hát hadd nézzen.
Közelebb lép. A szívem alig kezdett megnyugodni, most ismét hevesen ver. A félelem pedig újfent visszatér, mikor keze melegét a nyakamon érzem. ~ Ahj… Csak picit lenne másabb a helyzet, s máris élvezni tudnám az érintését…  ~ Ha a másik kezem is szabad lenne, rögtön nyugodtabb lennék. Nem szívesen ismerem el, ám minden bizonnyal sokkal erősebb nálam… Amennyiben ő úgy dönt, hogy a nyakam szorongatása jó program lesz az elkövetkezendő percekben, talán mindkét kezemre szükségem lenne, hogy lehámozzam magamról. Engedem, hogy ujját az ajkamhoz érintse. Fogalmam sincs miért, de azonnal felmerül bennem egy kérdés. Vajon hány nőt hozott már ide és mennyivel játszotta el ugyanezt? Még mindig a kérdésen töprengek, mialatt ő a szekrényhez sétál.
- Törölköző jellegűt, vagy egy inget? – Kérdezek vissza, a mondata egy részletét kiemelve. – A kettő talán kizárja egymást? – Enyhe mosoly szökik az arcomra. – Amúgy ez itt a te… akármid? – Nézek körbe a helyiségben. Nem is tudom, minek nevezhetném ezt. Irodának? Abban az esetben feltételeznem kellene valami olyasmit, hogy ő itt dolgozik, nem? Mondjuk az megmagyarázna néhány dolgot.
Vissza az elejére Go down
Vincent Sparks
Vincent SparksVároslakó
Életkor : 42
Foglalkozás : Vállakozó
Hozzászólások száma : 393

HH ~ Candyce & Vincent Empty
TémanyitásTárgy: Re: HH ~ Candyce & Vincent   HH ~ Candyce & Vincent EmptySzer. Márc. 18 2015, 14:14

Mivel nem vagyok klasszikusan erőszakos fajt, nem teljes homály, hogy miért érzek benne félelmet, na mert az is simán lehet, hogy tévedek. Nem ismerem a csajt, csakis a fajtáját, ami a nőkre kivetíthető. nem hinném, hogy sokkal másabb, mint az összes többi. Tekintve, hogy nem sokra értékelem őket, mint a társadalom értékes tagjait, okom sincs bántani őket. Nem mondom, hogy nem ismerek olyan nőt, aki már lepakolt az asztalra némi ezt meg azt, de ahhoz nagyon okosnak kell lenni. Itt állok egy nővel az oldalamon, aki meglehetősen ideges és én meg hátra viszem privizni, amikor amúgy is hulla stresszes. Jó lesz ez, csak még nem tudom, hogy kinek. Remélem, nem elcseszett tündérlány, akihez nem lehet hozzá nyúlni, mert zokogni kezd, az sokat rontana az élvezeti értékén.
Bekísérem az irodába és poftanul szemrevételezem a vizes póló verseny győztesnek is beléillő melleit, ha már a szemkontaktot időről-időre megvonja. Látom, hogy ideges, ismerem a mozdulataiból, nem egy és nem is kettő nőt vittem már a rejtett kis szobámba ahol is elfogta őket a kíváncsi pánik. Ezt érzem benne is. Akar mindent, de mivel Ő jó lány mégsem adná, mert hát nem illik. Kurva társadalmi elvárások. A 21. században már nem erény az erény.
Aha, szóval szép a szeme. Ha már szóba hozza felpillantok és egy kíváncsi mosolyt megeresztve újra bepróbálkozom a kontakttal. A melle megnézése amúgy sem azt takarja, hogy leállok lihegve koncentrálni, hogy fel ne álljon a farkam. 31 vagyok, nem 17, már nagyon nem tud meglepni a mellivel és messzemenőkig nem tudna mással sem.
Nem tudom mitől fél? Ki bántotta? Mitől a rémület a szemében? Olyan kicsit, mint egy riadt madár és a fejemben felrikolt a piros lámpa. Nem kell nekem a felesleges cécó. Annyit nem ér a csaj, hogy nekiálljak lebontani a brutál nagy kínai falat, aminek a tövében kifestőzik éppen lelkiekben.
Mégis meglehetősen kívánom és ez ellen nem sokat tehetek. Hiszen szexi, gyönyörű, mellé tetszik a kis vonakodása, de mivel nem feleségül óhajtóm venni…. Ujjam alatt ég a bőre, ahogy az ajkára simítok, mennyivel finomabb lenne az ajkammal ízlelgetni, biztosan formabontóan csókol.
Mégis a szekrényhez sétálok és a kérdésre felnevetek.
- Irigy vagyok, választani kell. – persze mindkettővel meglepem és hagyom ténykedni, addig is körbe pillantok, visszahátrálok az asztalhoz és a szélére ülve figyelem, hogyan oldja meg az áztatási problémát.
- Nem, nem az én akármim. A biztonsági fejes akármije. – nem kötöm az orrára, hogy ki és mi vagyok én itt, a végén még azt hinné megbízhat bennem. Pedig koránt sem, bántani persze nem fogom… ha csak nem kéri.
Vissza az elejére Go down
Candyce Chan
Candyce ChanVároslakó
Életkor : 33
Hozzászólások száma : 15

HH ~ Candyce & Vincent Empty
TémanyitásTárgy: Re: HH ~ Candyce & Vincent   HH ~ Candyce & Vincent EmptyVas. Márc. 22 2015, 15:10

Megjegyzésemnek hála, tekintete melleimről a szemeimre vándorol. Ezúttal azonban nem kapom el rögtön a fejem. Kedves mosollyal az arcomon állom a pillantását. Ennyit megérdemel, ha már az el nem hangzott kérésemnek ilyen hamar eleget tett. ~ Hmmm... Milyen kis szófogadó. Ez tetszik! ~ Szívem szerint meg is említeném neki a dolgot, de az eddigi tapasztalataim semmi jót nem ígérnek. A pasik többsége általában kikéri magának, hogy szófogadó lenne, főleg, ha egy nő az, akire hallgatnia kellene. Fura.
Szótlanul figyelem, ahogy a szekrényhez sétál. Kérdésemre felnevet, amit nem igen tudok hova tenni, de különösebben nem zavar. inkább nevessen, mint sírjon. A jókedvű embereket inkább elviselem, mint a depressziósakat. Válaszát hallva, halvány mosolyra húzódik a szám. - Áh, te túl jószívű vagy ahhoz! - Ennek persze nem tudom, hogy mennyi valóságalapja van, de mindenesetre jól hangzó mondat. Meg egyébként sem nézem ki belőle, hogy ilyen apróságokat sajnáljon tőlem, vagy bárki mástól. Végül persze igazam lett, inget és törölközőt is elővett. - Köszönöm! - Vettem át vidám mosollyal az arcomon őket. Mivel a ruhámat túl vizesnek éreztem ahhoz, hogy rajtam maradjon, de egy vadidegen férfi előtt nem szerettem volna olyan lazán levetkőzni, ha nem muszáj, ezért úgy határoztam, hogy az ing felhúzása után állok neki a ruhám bontogatásának. Ha háttal leszek neki és úgy húzom le, akkor semmit se fog látni. Ennél jobban ki se lehetne találni! Hátat fordítok Vincentnek, majd a két térdem közé szorítom a törölközőt, hogy ne legyen útban. Már az ing egyik ujjába bebújtattam a kezem, mikor elmondja, kié ez a "akármi". Egy pillanatra lefagyok, s abbahagyva az öltözést, felé fordulok. - Akkor nem kellett volna megkérdezni, hogy szabad-e...? - Kérdem kissé megszeppenve. Nem szívesen húzom fel más ruháját az ő engedélye nélkül. - Vagy ti ilyen jóban vagytok? - Egyre jobban kezd irritálni, hogy jóformán semmit se tudok róla. Komolyan eljátszom a gondolattal, hogy egy zseblámpával a szemébe világítsa és jó alaposan kifaggassam.
Vissza az elejére Go down
Vincent Sparks
Vincent SparksVároslakó
Életkor : 42
Foglalkozás : Vállakozó
Hozzászólások száma : 393

HH ~ Candyce & Vincent Empty
TémanyitásTárgy: Re: HH ~ Candyce & Vincent   HH ~ Candyce & Vincent EmptyHétf. Márc. 23 2015, 15:28

Túl jószívű? Hát ezen felnevetek, átadom neki a törölközőt és az inget, de az elképzelése a jó szívemről... Nos az vicces. Szívem sincs, nem hogy abból jó. Azt hiszem ezt még senki nem mondta nekem, mert annyira nem igaz, hogy egyből arra gyanakszom élcelődik velem, de tegye, ha ettől lesz boldogabb. nekem Bőven elég, hogy figyelem minden kecses mozdulatát.
Figyelem őrlődését, mi is legyen? Hogy vetkőzzön le úgy, hogy közben semmit se lássak, de jól meg is oldhassa. Imádom, hogy ilyen kis félénk. Remélem, nem hiszi, hogy nem láttam még annyi meztelennőt, amennyit megszámolni nem tudnék a két kezemen, akkor sem, ha az övét is segítségül hívnám. Amúgy is teljesen másra szeretném a kezeit beüzemelni, is, meg mását is. De ahogy látom nem lesz könnyű.
Oh jesszus, remélem nem egy szűz kislány, olyanból már van egyem és nem nagyon akarok még egyet. Fél percre sem.
Laza mosollyal szemlélem a ténykedését, nem titok, hogy élvezem, ahogy bujkál. Izgalmas, amíg nem tarts sokáig.
- Nem, nem kellett volna. – nem is értem, hogy mit aggódik. Gerard pontosan látta, hogy bejövünk és mellé nem szokása zavarni, de ezt ő mondjuk honnan is tudhatná?Nem fejtem ki, hogy senki nem fogja megharapni amiatt, hogy felvett egy inget, mellékes, hogy reménykedem benne, ma még megszabadítom tőle és belé kos tolhatok anélkül is. Arra már nem is válaszolok, hogy mennyire vagyunk jóban, mert nem hiszem, hogy lényeges. Direkt örülök, hogy félbemarad az öltözködés.
- Gyere ide! – hangom halk és kérő, nem követelem és nem utasítom, simán magamhoz hívom. Felé is intek, ha odafordul, hogy láthasson. Az én elképzelésem az, hogy magabiztos viselkedésem miatt, nem hiszem, hogy aggódik az iroda miatt, nem mozgok itt bizonytalanul. Látnia kell, hogy nincs mitől félnie, ha csak nem tőlem és azt teszi is rendesen.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom

HH ~ Candyce & Vincent Empty
TémanyitásTárgy: Re: HH ~ Candyce & Vincent   HH ~ Candyce & Vincent Empty

Vissza az elejére Go down
 

HH ~ Candyce & Vincent

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Candyce Chan

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: M'ért ne léphetnél át? :: Lazíts! :: Archívum-