Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Stanley Collins
Kedd. Nov. 22 2016, 20:33 by Stanley Collins

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

Top posting users this month
Samuel T. Collins
 
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Reeven Callagher
 
Quentin Collins
 
Felix Kaleolani
 
Suzanna Crystal
 
Kensington L. Lockwood
 
Sebastian McBridge
 
Kőrösi Noel
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Francia módi ~ NYITOTT JÁTÉK

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Francia módi ~ NYITOTT JÁTÉK   Kedd. Feb. 03 2015, 21:05

El se hiszem, hogy felvettek, elvégre ez nekem amolyan álom kategória volt mindig is. De én magam is be kellett látnom, hogy tanárképes a diplomám, szakmai tapasztalatom már lassan tíz éve van, valamint anyanyelvi beszélőként sokat tudok tanítani mind kiejtés, mind nyelvtan, szókincs tekintetében, főleg szakmai nyelv esetében.
Eképpen is alakult, hogy meghirdethettem ettől a félévtől kezdve a FRANCIA ÜZLETI ÉLET, ETIKETT, SZOKÁSOK tantárgyat szakmai (francia) nyelv oktatással kiegészítve igény esetén. Az órát bárki felveheti, francia tudás nélkül is, nem tettük kritériummá a nyelv ismeretét, eképpen csak össznépi kérés esetén lesz franciául az óra.
Persze ez nem az a tantárgy, ami szükséges az egyetem elvégzéséhez, de választható, marketingeseknek külön hasznos természetszerűleg, de kis létszámmal még családias is lesz. Úgy sem vagyok hozzászokva még hogy száz fős tömegeknek magyarázzak, bár tolmácsolni tolmácsoltam már úgy.
Kaptam egy maximum harminc főt befogadni képes tantermet, ha bővül az érdeklődés cserélhetek nagyobb teremre is majd, de nekem elég lesz ez is egyelőre úgy hiszem. Nem kell hangosabban beszélnem, mint szoktam, hogy halljanak a hátsó sorokban is, a padok és székek frontálisan vannak a táblával szemben, szóval remélhetőleg mindenki látja majd, mit irkálok ha épp irkálok. Filcet is hoztam, több színben, biztosra mentem.
Én magam hamarabb a terembe értem egy negyed órával, magammal hoztam pár dokumentációt amit ki kell töltenem, mint óraadó, szóval míg beszállingóznak a drága újdonsült diákjaim azokat töltögetem a tanári asztalnál, fekete öltönyömben, elegánsan, ahogy azt az üzleti élet is megkívánja, valamint a tanári állás is természetesen. Ha valaki belép mosolyogva fogadom, míg köszönésképp egy "Üdvözlet!"-et mondok. Izgulni nem izgulok, maximum izgatott vagyok, doppingol a tanítás, elvégre mindig is egyetemi tanár szerettem volna lenni.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Elenore O'Hara
Vizuális kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 804

TémanyitásTéma: Re: Francia módi ~ NYITOTT JÁTÉK   Hétf. Feb. 09 2015, 02:58

Van ez az idióta szabály, hogy olyan tárgyakat is fel kell vennem, ami nem kapcsolódik szorosan a szakomhoz, mert a kreditek így meg úgy. Komolyan, hát van nekem elég dolgom, nem lehetne, hogy arra fordítsam a szűkös erőforrásaimat, amivel aztán majd később foglalkozni is fogok? Ja, hogy nem? Oké!
Miután röpke kirándulást tettem Párizsba, és kifejezetten jó volt, hát felcsillant a szemem, amikor megláttam a Francia üzleti életről szóló órát. Meg sem néztem, ki magyaráz majd nekem, de nem lehet rossz, mert a franciák jófejek, lazák. Biztos a bizniszben sem olyan kockafejűek… Reméljük. Remélem.
Azért olyan nagyon nem izgat a dolog, hogy marhára siessek, jó idő is van, hát kicsit tovább ücsörgök egy padon az épület előtt, mint illene, és aztán hosszú lépésekkel szelem a folyosókat, hogy megtaláljam a kis gyakorlati termet, ahol az órám van, amit heccből vettem fel. Táskám lecsúszik a vállamról, az alkalommal fogom fel, mielőtt még a padlóra zuhanna, közben a másik kezemben egyensúlyozom a mappámat, amiből vészesen sok felé folynak szét a papírjaim, jegyzeteim, de leginkább rajzaim, amiket unalmamban alkottam ma. A koncentráció nem jellemző rám az utóbbi időben… Az ajtó nyitva van, csend honol. Most vagy marha nagy szigor van, és akkor nagyon rosszul döntöttem, vagy rossz helyen vagyok, vagy csak szimplán nem tudok elkésni.
Belépek, közben igyekszem mindenemet kézben tartani. Először fel sem pillantok, épp a mappámat bűvölöm, hogy egyben maradjon, amikor ismerős hang üdvözöl. Megtorpanok és felnézek. Seby? A kezemben tartott papírhalomra pillantok, tetején az órarendemmel. „Francia üzleti élet, etikett, szokások – oktató: Sebastian Drayton” Elmosolyodok, aztán gyorsan körbepillantok, de még sehol senki.
- Helló, drága professzor úr! – köszönök egy széles mosollyal, aztán megteszem a maradék pár lépést, és lepakolom a cuccaimat a második sorban. Nem félek tőle, ismerem is, kicsit talán túl közelről, de stréber sem vagyok, és nem fog megsértődni, mert tudja, hogy milyen vagyok. Remélem.
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1212

TémanyitásTéma: Re: Francia módi ~ NYITOTT JÁTÉK   Csüt. Feb. 12 2015, 09:24

Értetlenül néztem az órarendem otthon. "Etikett" Ez komoly? Francia? Apám szerint ennek az órának volt legtöbb köze az udvariassághoz, amit szerinte nekem magas óraszámban kellene tanulnom és az se ártana,ha beszélnék nyelveket. Azt hiszem a szüleim szednek valamit...
Amikor fel kellett venni a tárgyakat még nem voltam olyan állapotban, hogy egyedül csináljam, úgyhogy a sok kötelező mellé becsúsztak ilyen furcsaságok.
Anyám hoz el kocsival, de megkérem, az épületbe már ne jöjjön be. Miután ezt nagy nehezen elérem megkezdik a mászás. Állítólag, ha sokat tornáztatom hamarabb megszabadulhatok tőlük...
Próbálok mellékutakon jönni, nem akarok én lenni a "nyomorult"
Ez eltart egy darabig, küzdök ajtókkal, lépcsőkkel, késni fogok. Nézem körben melyik terem az, elévánszorgok és ott lerakom a mankót. Fene se fog így bemutatkozni! A falhoz támasztom, nem hiszem, hogy kellene bárkinek is.

Benyitok, lazán nekitámaszkodom az ajtónak. A tanár elég fiatal, jó jel, a nyanyák és taták nem az én stílusom. A teremben még csak ember van, egy lány.
- Jó napot! Ez a francia etikett kurzus, ugye?
Ha igen, akkor folytatom az oldalazást a lány mellé. Kicsi a terem hál istennek, nekem éppen jól jön, ha elszakadnék a faltól az egész szánalmas lenne, de így könnyen elcsúszok a lányig, mint valami leszedált másnapos (jó is lenne) és leülök mellé.
- Hello, Reev vagyok. Egy kukkot nem tudok franciául és te?
Nem is akarok, de ez már más kérdés. Viszont ha jó fej a tanársrác talán nem is erőlteti, hogy másfé órát hörögve gargalizáljunk

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Hale Salisbury
Filmművészet
Életkor : 22
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 358

TémanyitásTéma: Re: Francia módi ~ NYITOTT JÁTÉK   Pént. Feb. 13 2015, 08:59

Van időm beülni a kurzusra ez az oka, hogy belibbenek, kezemben kávé, vállamon táska abban egy árva mappa és két toll, meg halom smink cucc, az elhanyagolhatatlan, még akkor is, ha ujjamon jegygyűrű virít, én már elkeltem. És naná, hogy széles mosollyal lépek be, mert egyből eszembe jut Nick és ettől nem lehet nem vigyorogni, remélem egyszer elmúlik ez a bárgyú szerelem, különben nem leszek többé normális. Illetve, sosem múljon el.
Franciául meg annyit tudok, hogy van csók fajtája, amit előszeretettel űzők és a másik is szexhez kötődik, mellé azt meglehetősen szeretem. Nos, ezzel a gondolattal király megjelenni, amikor Sebit nem is ismerem, csak látásból, de lehet nem pont egy jóféle térdelésre kéne gondolnom, miközben egy pillanatra megállok az ajtóban, hogy szemrevételezzem a jelenlévőket, köztük persze a főszereplőt. Király, még egy jó pasi, de azt tuti nem tudja mi jár a fejemben, vagyis…. nagyon remélem. Illetlennek érzem rövidke szoknyám és méltatlanul ejtett vállú felsőm, most azt érzem túl sokat mutatok, de ez csak a saját gondolataim kuszasága miatt van, hát vagy nem.
- Hello! – király, hogy a saját agyam kutyvaléka miatt eléggé zavart vagyok, mellé azt hiszem Elee mesélt is erről srácról mindenféle kalandokat, köztük olyasmit is. Mégis ellépek és nem fogom menekülőre.
Vigyorogva odaintek a srácnak, aki még a teremben van és lehuppanok Elee másik oldalára. Jól csoportosulunk, de ilyen a csorda szellem. Azon csak egy pillanatig agyalok mi történhetett a sráccal, ha úgy alakul megtudom.
- Szia. Ez az a srác? – olyan halkan kérdezem, hogy lehetőleg mindenki hallja, így van ez rendjén. Tudom én, hogy nem illik senkit le ezezni, de most, hogy máshogy informálódjak?

_________________
"Oly kevés lehetőség adódik a szabadságra.
Az egyik: a képzelet. De erről az utazásról gyakorta vissza kell szakadni a világba,
s ez olyan, mintha időről időre láncra vernék az embert."


Fabyen
Vissza az elejére Go down
Darius Allyn
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : 'zug'terapeuta
Hozzászólások száma : 42

TémanyitásTéma: Re: Francia módi ~ NYITOTT JÁTÉK   Hétf. Feb. 16 2015, 11:17

Nem kések ugyan, de retekmód nem is sietem el az érkezést. Azért az ajtót talán nem csukják a fejemre... Minden esetre az ismerős arcoknak intek, a tanárunkról meg első blikkre megállapítom, hogy a kevéssé szűzies lányhallgatók 99%-a nedves bugyival fog távozni az óráról, amint megszólal franciául a csávókám.
Nem rossz példány mondjuk, ezt én is elismerem és belegondolva franciával még sosem kezdtem, de ez esélyesen azért lehet, mert magát a nyelvet ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor a meztelen csiga a saját taknyán csúszik és még elnézést is kér érte. Borzasztó... de kell a szakmai nyelvvizsga a diplomához, a rohadt életbe is.
Máskülönben lazára vettem a figurát - farmer, meg egy 'This is Sparta' feliratú póló, csak hogy tudja a csórikám, mire számíthat itt a népektől - és még napszemüveg is lóg a nyakamban a lassan-lassan előkerülő napfényes időjárás örömére.
A leghátrább levő, még vállalható távolságú padsorban foglalok helyet, épp a kis hármas mögött.

_________________
Keep my glass full
until morning light,

'cause I'm just holding on for tonight

Vissza az elejére Go down
Valerie Hunt
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 23
Hozzászólások száma : 98

TémanyitásTéma: Re: Francia módi ~ NYITOTT JÁTÉK   Hétf. Feb. 16 2015, 12:31

Seb az egyetemen! Seb az egyetemen! Seb az egyetemen! Én meg olyan vagyok a gondolattól, mint egy tizenéves csitri, pedig abszolút nem vagyok belé szerelmes, vagy bármi ilyesmi, de annyira örülök neki! Főleg mert... mert anyagilag kezdek rosszul állni, de ha az egyetemen tanulok franciát az nem kerül pénzembe. Bocsi Seb. Tudom, hogy ez nem szép tőlem, ettől még imádlak, ezért is repülök a francia óra felé. Ki nem hagynám a kedvenc tanárom óráját, még akkor sem, ha most nem privátban lesz, és nem élvezkedhetek a szőnyegén. De lehet behozatom vele... Biztos nem nézne hülyének. Áh, dehogy!
Amúgy a táskámban most is ott van a kedvenc tollas tollunk és az eddigi jegyzeteim is. A fotós cuccaim ledobtam a koliban idefele, így most nem zavarnak a haladásban. Remélhetőleg még időben esem be a terembe és nem tök utolsónak. Bár az sem számít, elvégre még van legalább két perc kezdésid.
- Bonjour! - köszönök illedelmesen ezervattos vigyorral, aztán ahogy körbenézek a teremben meg is találom a kedvenc kolifelelős pajtimat. Hozzászökellek, ami a magassarkú cipőmben nyilván lehetetlennek tűnne mindenkinek de valójában egyáltalán nem az. Szépen ledobom magam mellé, keresztbe teszem a lábaimat, aztán rápillantok.
- Nem tudtam, hogy érdekel a francia - súgom oda halkan, aztán Sebre is rávigyorgok integetek neki, mint egy 5 éves, és ha mindenki más is megérkezett, akkor igyekszem nyugton maradni, de ma valahogy a szokásosnál is jobban pörgök.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: Francia módi ~ NYITOTT JÁTÉK   Kedd. Feb. 17 2015, 22:03

//Késni ér, aki akar essen be, de nem kell szó szerint xD//


Körmölök, mert hát a hivatalos óratervek és hasonlók, mindenféle jelenléti ív, ilyenek, bár a neveket nem futottam át, idefele nyomtattam ki, így mikor meghallom Elee édes ismerős hangját, önkéntelen vigyorogva válaszolok.
-Oh, ott még nem tartunk, csak oktató vagyok! Csak nem érdekel egy kis franciázás? - Röhögök, basszus, hogy tartok így "komoly" órát? Nem baj, poénkodni jó, könnyebben csúszik le az óra a diákok torkán, ami nem hátrány. Amúgy sem bírnék fapofával előadást tartani, főleg hogy ez inkább interaktív, beszélgetős, nem sima frontális magyarázás jegyzeteléssel.
De csak gyűlnek az emberek, egy fiatalember is jön, remek, még a végén zavarba jöttem volna ha csak hölgyek társaságát élvezem (hahaha).
-Igen, foglalj helyet kérlek! - Mosolygok rá, intve a padok fele, hogy dobja le magát, jó helyen van.
Jön egy másik lány, igazi csajos szőkeség, csak úgy ragyog, gondolom nem a tanulás és tudás doppingolja ennyire, vagy épp az én órám, de hát furcsa is lenne, valljuk be. "Hmmm, végre egy kis francia honi etikett, üzletpolitika hmm, jami!" Na igen...
-Üdv! - Mosolygok rá is, közben míg ledobja magát, kicsit hátradőlök a székkel kilesve jönnek-e még vagy nem, várjak még egy kicsit vagy ne... Az egyetemi időeltolódás, tudom, tudom, mindig bepróbálkoztam vele anno.
A félhangos kérdésre sandítok vissza, de széles lesz a vigyorom, amit Eleere villantok, hogy nocsak nocsak, pletykaalap lettem? Leszek is úgy sejtem, de ez már csak így működik. Mivel kicsi a terem, remélem a szőke ciklon számolt azzal, hogy én is hallom. Vagy lehet ez volt a célja? Vicces óra lesz.
De jönnek még, egy hallgatag srác, rá is rámosolygok és köszönök, majd óóóó csak neeeem?
Hát legalább olyan széles lesz a vigyorom mint Elee esetén ahogy meglátom.
-Bonjour, mon amour, öröm téged látni! - Vigyorgok rá, majd ahogy leült és integet visszaintegetek neki kissé szórakozottan, hát úristen vicces óra lesz ha a két kedvenc vicces lánykám: Elee és Valerie is egy légtérben vannak velem.
Aztán ha már látom a karórámon hogy elkezdődött az óra, akkor bele is kezdek hogy csendesedjenek el.
-Na ezt a srácot Sebastian Drayton hívják - vigyorgok a szőke leányra - csak hogy ne maradjon le senki és ne kelljen nyomozni a neptunban sem. De maradjunk a Sebastiannál, becézni ér, de csak mértékkel, bármennyire becézni-való fejem van. - Vigyorgok tovább, mert úgy sejtem Elee és Valerie szétbecézne ha tehetné.
-Mivel nem vagyunk nagyon sokan és szeretném ha nem csak töltelékóra lenne nektek ez a tárgy, megkérnélek titeket, hogy mutatkozzatok be és mondjátok el, mi érdekel a tantárgy címe alapján a legjobban, amiről mindenképp hallanátok, ha akad ilyen, valamint tudtok-e franciául és ha igen mennyire, kell-e bárkinek nyelvvizsga belőle vagy önéletrajz. A végén elmondom én mit állítottam össze a tárgy kapcsán és mik lesznek a követelmények. Nos, Elee, kezdenéd? - Ha már ő érkezett elsőnek, mutasson példát a drága.
Közben felállok, becsukom az ajtót, hogy nagyobb legyen a csend és visszafele a tanári asztal elé megyek és nekidöntöm a csípőm, hogy jobban lássam és halljam az én kis tanítványaim. Már most imádom mindüket, ezt valahogy érezni, jól érzem magam a bőrömben és velük, már most. Vagy még most? Hehe.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Elenore O'Hara
Vizuális kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 804

TémanyitásTéma: Re: Francia módi ~ NYITOTT JÁTÉK   Kedd. Feb. 17 2015, 23:54

Annyira nem tudok elkésni, hogy még az óra kezdete előtt beérek, ráadásul elsőnek. De legalább van egy kis időnk kettesben Sebyvel, és így talán van pár percem, hogy ráhangolódjak a kellő viselkedésre, elvégre most nem privátban vagyok a kedvenc francia tudorommal, hanem hivatalosan, az egyetem szigorú falai között.
- Drágám… Akarom mondani, kedves tanár úr… - elnyomok egy nevetést, mert ez annyira durva – Na, mindegy, szóval tudod, hogy az engem mindig érdekel. – villantok egy széles mosolyt, ahogy leülök, és végre rendet teremtek a rakoncátlan papírjaim között. Begyűrök mindent a mappába, mert én így rakok rendet.
Alig foglalok helyet a második sorban, amikor újabb vállalkozó szellemű hallgató érkezik. Fiatal srác, kicsit fura, de hát mindannyian furák vagyunk, én sem tűnök ép eszűnek első ránézésre. Másodikra meg főleg nem. Kíváncsian figyelem egy pár pillanatig, ahogy a fal mellett közeledik, aztán előhúzom a telómat, és megnézem az időt. Azért is, mert nem illik bámulni senkit, és azért is, mert kíváncsi vagyok, mennyi idő van még kezdésig. Nem hiszem, hogy Seby kiakadna ezen, amúgy sem fogok egész órán pötyögni, nem vagyok ennyire paraszt. Érzem, hallom, látom, hogy mellém ül le, lefordítva a padra teszem a telefont, és felé fordulok, amikor bemutatkozik.
- Szia, Elee. Valaha tanítottak, de… Akkoriban sem voltam túl lelkes, és halványult is már a tudásom. – megvonom a vállam, mosolygok, ahogy bevallom, valamicske tudásom van, ha nem is sok. Bár szerintem szép, sosem tudtam rendszert látni a nyelvtanában.
Felragyog(hat) az arcom, amikor Hale belibben, tőle megszokott lazasággal és kissé alul öltözve. Odaintek neki, és közben átszalad a fejemben a gondolat, hogy az én világos, szoros farmer – póló – blézer – magas sarkú kombinációm talán túl szigorú, de reggel ehhez volt kedvem, nincs mit tenni.
- Szia! – vigyorgok rá szöszke barátnőmre, és lenyúlom a kávéját, hogy megvámoljam egy korttyal. Csak mert miért ne, de persze ha nem ereszti, csak lebiggyesztem az ajkam és megvonom a vállam – Melyik? – kérdezek vissza nevetve, mert igen, meséltem neki Sebyről, de Joshról is sokat dumáltunk és Dommyról is tud, szóval… Rejtély, kire gondol, mindenesetre nagy valószínűséggel igen, Ő az. Azért odapillantok a tanár úrra is, mert sejtem, hogy megüti a fülét a téma, de ahogy reméltem is, nem tűnik úgy, mint aki zavarban lenne.
Újabb delikvens érkezik, kissé mufurc, biztos bevett néhány leszarom tablettát reggel, de hát mindenkinek vannak ilyen napjai, szóval nem róhatom fel neki. Nem csatlakozik a kis nyájunkhoz, nem mintha zavarna, csak fura, hogy tök csöndben jön be. Magának való fickó lehet, de majd megnyílik. Ahogy Sebyt ismerem, nem fogja hagyni, hogy magába roskadva vegetáljon az óráján.
Hátra fordulok, amikor a magas sarkak félreismerhetetlen kopogása jelzi, hogy újabb hölgy hallgató keveredett erre. A lány arca, tekintete árulkodó, azonnal tudom, hogy ugyanúgy máshonnan ismeri Sebyt, mint én, azzal a különbséggel, hogy szemmel láthatóan Ő nincs meglepve, hogy itt találja a hűvösnek nem mondható brit úriemberünket. Jót mosolygok a kölcsönös üdvözlésükön, az integetésén is, aztán előre fordulok ismét, és a mellettem ülőkre koncentrálok, na meg persze Sebyre, mert lassan elkezdi az órát. Oldalba bököm Halet és rávigyorgok az első mondatnál, mert ez ilyen, nem köszön, viszont mindenre reagál, jobb ha odafigyel a nyelvére. Persze most sem ússzuk meg a bemutatkozós kezdést, mint minden félév minden első gyakorlati óráján, itt is terítékre kerül. Szerintem amúgy ez olyan időhúzós dolog, hogy a tanárnak legyen ideje ránk hangolódni, meg nekünk is egymásra, de kiszárad a szám a nap végére, annyiszor mutatkozom be ilyenkor.
- Elenore vagyok, de maradjunk az Eleenél. – kacsintok Sebyre, hogy ha neki lehet vicceskedve kezdeni, akkor nekem is – Nyáron jártam Párizsban és maradandó élmény volt, úgyhogy fellelkesültem. Beszélni annyira nem beszélek, bár a nagyját értem, ha olvasom, hallás után katasztrófa. Tulajdonképpen kéne valami nyelvvizsga a diplomához, de még halvány lila gőzöm sincs, hogy melyik nyelv lesz az, amibe belevágok. – megvonom a vállam, és kérdőn nézek Sebyre, hogy ennyi jó lesz-e vagy kíváncsi még valamire. Amennyiben jelzi, hogy elég, kényelmesen hátradőlök a székemben, hogy jelezzem a következő vállalkozó szelleműnek, kezdheti.
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1212

TémanyitásTéma: Re: Francia módi ~ NYITOTT JÁTÉK   Szer. Feb. 18 2015, 16:04

Biccentek a szépfiúnak és valahogy elkecmerek a fal mentén, leülök a lány mellé, akinek legalább valami köze van a franciához.
- Jó neked
Többre nem nagyon jutunk mert megjön a barátnője, mindketten neki örülünk, bár mindketten másképp. Túl hamar ül be a másik mellé, csak egyszer futok rajta végig,  a melleit még elemeztem volna. Valami srácról kezdenek el suttogni, így én a fejem támasztom, de legalább pörgés van és nem alszom el. Jön egy fickó egész jó pólóban, de sajna nem mellém ül, hogy Spártáról kérdezzem, támasztom a fejem tovább, míg egy olyan lány nem jön, akit ismerek. Mi a fene? Úgy tűnik ő a spártaiakra bukik, vagy már elfelejtett, pedig nekem emlékeim vannak a nyalókájáról!
- Már nem is emlékszel a raktárosfiúra?
Kacsintok rá, igaz sosem voltam raktáros, se eladó, nemtom erre rájött-e végül. A nyalókája finom volt, számomra olyan, mintha csak tegnap történt volna, gondolom ő másképp érzi.
A tanárt bezzeg ismeri, sőt úgy tűnik itt mindenki megszállott hosszú hajú pasas rajongó és csak én nem tudom a nevét. Aha, mondja. Azt hittem valami Chöhöpüpü neve lesz, de egész angolosan hangzik.

Jajj ne már! Hogy miért a francia? Mert anyám csak az etikett szót olvasta a rendszerben és „franciát” figyelmen kívül hagyta. Most mi a fenét találjak ki? Elee válasza tök normális, érthető miért van itt, kap tőlem egy félmosolyt, mert egyébként szimpatikus, aztán jövök is, bár a tököm se fog felállni. Annyi változás történik, hogy már nem támasztom a fejem.
- Reeven vagyok, imádom a franciaágyat, mert nagy és hiába nincs mondjuk feleséged, sokkal jobban lehet rajta aludni mint egy egyszemélyes ágyon, meg aztán Párizs szép város. Nem ártana egy nyelvvizsga, igaz nem szeretem a nyelveket, már olyan értelemben, hogy meg kell tanulni valamit, amikor angolul úgyis mindenki beszél. Az itteni némettanárról azt hallottam paraszt, a spanyol meg olyan szappanoperás, a franciáknak legalább ott az ágy. Amikor gargalizálok az lehet franciás, de ennyi.
Nagyjából ennyi, gondolom a szöszke jön, ő viszont felállhatna.

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Michelle Evans
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 20
Foglalkozás : Tanuló
Hozzászólások száma : 31

TémanyitásTéma: Re: Francia módi ~ NYITOTT JÁTÉK   Szer. Feb. 18 2015, 17:19

Ne, ne, ne, ne...! Neeem lehet, hogy már az első francia etikett meg "mittudoménmégmi" órámról elkések. Etikett! Ha jól sejtem ilyen óráról nem épp szép dolog késni. Persze más órárá sem épp kedves dolog késve érkezni, de pont egy ilyen óráról... Hát ez szörnyű. Nem is néztem meg, hogy ki tartja amúgy az órát, de remélem nem valami zsémbes öregember, aki leharapja a fejem a késés miatt, hanem valami... Valaki a kedvesebb fajtából. Azt azért tegyük hozzá, hogy ez a tantárgy nem feltétlenül kapcsolódik a jövőbeli - remélhetőleg - szakmámhoz, na de akkor felvetődik a kérdés, hogy ugyan minek vettem fel? Hát a válasz nagyon egyszerű... FRANCIA!! Ja meg anya szerint nem ártana egy kis etikettet tanulnom, mert szerinte nem sok udvariasság szorult belém. Pedig szerintem de, csak épp a szüleim ebből nem sokat látnak.
Szélsebesen száguldok a terem felé, már amennyire gyorsan lehet futni ezzel a lábbal, amit nem épp futásra terveztek. Ha ezt a dokik meglátnák... Többször is mondták, hogy ezt a lábat NEM futásra találták ki, szóval fogjam magam vissza. De hát ha egyszer késésben vagyok, nem tehetem meg, hogy nyugodt tempóban sétálok tovább, nem? Hát de. Út közben majdnem fellökök egy tök nyugodtan sétálgató lányt, akinek gyorsan odavetek egy "Bocsi"-t, és már száguldok is tovább. Egyhamar csak megtalálom a termet, vagyis remélem, ez az a terem. Elég kellemetlen lenne, ha egy teljesen más órára rontanék be. Kicsit kifújom magam, és azt a néhány kósza hajtincset a fülem mögé tűröm, ami eltakarja a kilátást, majd lassan, és csendben benyitok, még a lélegzetem is visszatartom. Épp csak annyira nyitom ki az ajtót, hogy épp beférjek, aztán gyorsan be is csukom, és a tanárra pillantok. Sebi..?!? Ezaz!! Nem egy öreg, és zsémbes tanárt fogtam ki. Legbelül ennek nagyon örülök, de kívülről csak annyi látszik, hogy egy pár pillanatig csak zavartan pislogok Sebastianra, majd egy kissé zavart vigyor jelenik meg az arcomon.
- Izéé... E-elnézést... A késésért... - Asszem ezt kell ilyenkor mondani, ugye? Remélem Sebi ennyivel be is éri, és nem fogja számonkérni, hogy miért késtem. Az egyik hátsó padot szemelem ki magamnak, amit a már megszokott bicegős lépteimmel közelítek meg. Nem tudom, hogy épp kit, vagy mit zavartam meg, vagy épp mennyi mindenről késtem le, de most már itt vagyok, lehet folytatni ott, ahol abbahagyták.

_________________

Nincs annál pusztítóbb erő,
Mint a szürkeség és a beletörődés.
Vissza az elejére Go down
Hale Salisbury
Filmművészet
Életkor : 22
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 358

TémanyitásTéma: Re: Francia módi ~ NYITOTT JÁTÉK   Szer. Feb. 18 2015, 19:42

Megjáratom a tekintetem az óra adó srácon és persze azon is aki Elle mellett kínlódik. Bajban leszünk, naaagy bajban. Minek ennyi helyes pasi egy rakásra? Látom már, hogy franciául nem sokat fogok fejlődni. Az arcom meg a nyelvgondolatára is szépen pirosba öltözik, zavartan huppanok le, és még kipakolni is elfelejtek egy tollat veszek magamhoz, miközben Elee lenyúlja a kávém, de ez köztünk így megy.
Kedélyesen mosolygok az érkező srácra,
A félhangos kérdés nem véletlen születik annak és a srác pillantása Elee felé mindent el is árul, a kérdés is oly felesleges, hogy ha nem is az, de az egyik tuti. .
- Hát tudod, az az egyik. – most mit kamuzzak? Dominicot megnéztük youtubeon, még azt is, ahogy összezúzta azt a mesei autót, meg magát is, de a kocsi, nah az totálkárba ment. Josht meg ismerem, részese volt, amikor cangást dobáltam, paradicsommal, Vincentet meg nincs ember, aki nem ismeri és nőből van, vagy nem akarja ismerni. Szóval marad kizárásos alapon. Nekem. Neki meg lehet azóta hatezer kalandja volt.
Rámosolygok az érkező srácra, aki egyből külön válva beül hátra, ezt sosem fogom megérteni, de belőlem hiányzik az antiszociális gén, pedig néha jó szolgálatot tudna tenni.
Már tudom, hogy sokat fogom szívni Elee vérét az ifjú titánnal, így vidáman vigyorgok miközben "az a srác" bemutatkozik.
- Sebastian! – ismétlem meg a nevét kacér hangvitellel, enyhén belesóhajtva, hogy felcsesszem a barátnőmet. Arra akarok ezzel utalni, hogy ilyen sóhajokkal mesélt róla.
Pillantással jelzem, hogy jójó, vigyázok a számra, vagyis meg fogom próbálni.
Az újonnan érkező lány is hátra szambázik, kiesik így a látó és halló körömből., és ezzel tulajdonképen ki is zárta, hogy szemrevételezzem.
Óh bemutatkozás, de rühellem, ne már, olyan… grr. Amúgy meg jöttem, mert kell a plusz, oszt csókolom. De majd kiötlök valamit, míg Elee Párizsról ábrándozik és a srác is sorra kerül. Akarattalanul felnevetek a francia ágy hasonlatán és felé pillantok. Ez most komoly? Kezd szimpatikus lenne.
- Meg egy jóféle masszázs…- súgom magam elé, az is jól esik egy ágyban, meg ezerféle más is és ehhez lehet nem kéne Sebastiant méregetnem, de ha egyszer ő áll elől. Nick meg fog gyilkolni, de remélem aztán..... hüm, felken a falra.
A francia gargarizálás megest megmosolyogtat.
A német meg olyan, mintha hánynál, minden nyelvnek megvan a maga bája, ámvagy pont nem az.
Szóval, hogy miért is vagyok itt? Vagy mi.
- Hale vagyok, hogy van franciául a francia ágy? De viccet félre téve, mindig is érdekelt a francia nyelv, a kulturáltjukról meg, bevallom nem sokat tudok, de szívesen elmélyedek benne, főleg ha az üzleti....- annyi közöm lesz a francia üzleti élethez, mint csivavának a pitbullhoz, de mindig vannak véletlenek.
- Igazából kíváncsiságból vagyok itt. - nem hazudok semmi okosat, mert nem tudok, tádáám. Meg amúgy is azt hiszem, hogy majd haladunk valamerre.
Bezuhan a késő is, bár szerintem még éppen időben. Láthatóan Sebi vonzza a csajokat, mondjuk ez nemmeglepő, de nah... tessék viselkedni

_________________
"Oly kevés lehetőség adódik a szabadságra.
Az egyik: a képzelet. De erről az utazásról gyakorta vissza kell szakadni a világba,
s ez olyan, mintha időről időre láncra vernék az embert."


Fabyen
Vissza az elejére Go down
Darius Allyn
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : 'zug'terapeuta
Hozzászólások száma : 42

TémanyitásTéma: Re: Francia módi ~ NYITOTT JÁTÉK   Vas. Feb. 22 2015, 11:01

A mellém kecses, nőies eleganciával "bezúgó" Valerie láttán kissé felvonom szemöldökömet. Mit tud ez a pasas, hogy még a kollegina is így rá van pörögve, de most komolyan?
- Akkor már ketten vagyunk ezzel, mert én sem. - Szélesedik ki képem, s direktbe nem értem félre a dolgot, legfeljebb gondolataim között jegyzem meg, hogy amíg nem szólal meg, nincs különösebb problémám vele, s arra is lenne ötletem, mivel foglalhatná el a száját. Köhöm.
- Kell egy második szakmai nyelvvizsga. - Vonok vállat, némi érdemi választ is adva ittlétemről Valnak, míg nem csendesedik el a terem.
A menedzsmentes tanárok fele az első mondata végénél zokogva futna ki, az már biztos, na de nem baj, ennyiből is látszik már, mennyire kell komolyan venni ezt a tárgyat. A bemutatkozósdira azért kissé felnyögök, amolyan "Seriously?!" képet küldve mellé a világba. Lehet, az elsősöknek ez még jó móka - tényleg, körbe ne álljunk és fogjuk meg egymás kezét? - de én már kissé unom. Mondjuk számíthattam volna rá, hisz szeminárium, kis létszámú óra, ráadásul nyelvi is... Valamiért mégis reménykedtem benne, hogy úgy lesz vele az ifjú tanerőnk, majd órák közben megismerkedik velünk, vagy épp óra közti szünetben, ahogy egy-két csajból kinézem a lerohanásos támadást.
Minden esetre Duci Juci rákezd, az őt követő Reeven szavaira fojtott röhögés érkezik mögüle, míg Valerie nyakon nem vág esetleg. Adom a srác szövegét, de tényleg!
- Én azt hallottam, hogy nácinak becézik. - Fűzöm hozzá a némettanárral kapcsolatos megjegyzéséhez. Ennyi előnye van ennek a bemutatkozásnak, legalább kiderült, hogy ő például jófejnek tűnik így első blikkre.
Beesik Michelle, ő a koliból ismerős már, szerencsétlen jól kifogta Monát szobatársnak... A másik oldalamon még akad egy hely, így félreveszem a táskámat neki, mert vannak azért olykor ilyen józan-jófej pillanataim azok felé, akikről úgy érzem, megérdemlik.
Közben Hale is befejezi a bemutatkozását, melynél tartalmasabbal igazság szerint én magam sem tudok előrukkolni. A felállást azért mellőzném, nem a parlamentben vagyunk.
- Darius vagyok, vasárnap óta tiszta. - Intek flegmán a világba bele, úgy enblock mindenkinek. - Viccen kívül, fél évet tanultam franciát még elsősként, de aztán hagytam a francba, most meg kell a szakmai nyelvvizsga, így evidens volt, hogy olyanból teszem le, amiből nem a nulláról kell indulnom. - Vállvonás követi mindezt, Valerie-re tekintek, hisz ő jönne. Haladjunk!

_________________
Keep my glass full
until morning light,

'cause I'm just holding on for tonight

Vissza az elejére Go down
Valerie Hunt
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 23
Hozzászólások száma : 98

TémanyitásTéma: Re: Francia módi ~ NYITOTT JÁTÉK   Hétf. Feb. 23 2015, 08:37

- Legalább már tanultunk ma valami újat - jegyzem meg szemtelen vigyorral a képemen Dariusnak, mert azért ennyivel még nem rázott le a témáról, érdekelne, tetszik-e neki Sebastian, mint férfi a férfinek. Vagy tudom is én. Annyira értek a pasikhoz, mint ő a nőkhöz. Szóval mindegy. De azért figyelgetek balra-jobbra, és még mindig pörgök, főleg, hogy Seb visszainteget. Haláli lesz ez az óra. Inkább haláli, mint óra. Már csak azért is, mert ahogy nézem a lányok tök rá vannak indulva a tanár úrra.
- Kettő kell? - nézek rá ijedten Dariusra, mert én örülök, hogy végre értek valamit franciául, de az ő szavai alapján neki már van egy nyelvvizsgája és ez a második. Ha ez a történet én ma abbahagyom az egyetemet. Örültem, hogy van még két évem szerezni egy nyelvvizsgát, Sebbel még esélyt is láttam a sikerre, de ez most elvette a kedvem picit. Ennek ellenére figyelek. Például a barnára előttünk, mert tök érdekes, amit mesél. Mármint, hogy járt Párizsban. Mázlista. Az ágyas srácon felröhögök Dariusszal együtt. Eszemben sincs nyakon vágni, bár én a szám elé kapom a kezem, és ha Darius nem ilyen konszolidált a másik kezemmel az ő száját fogom be.
- Én azt hallottam valójában nő... - és megborzongok, mert ha valaki látta a német tanárt akár csak egyszer is... nos szerintem férfi. Könyörgöm hát bajsza van! Na mindegy. Nem érdekel senkit sem igazán a német tanár, elvégre itt van nekünk a francia. Közben beesik még egy lányka, Darius helyet csinál neki, én meg kérdőn pislogok kettőt. Ezek szerint valami aranyoska lehet. Darius nem pajtazik le akárkivel. Erről még ki kell faggatnom
A szöszi csajt is bedugnám szívesen egy franciaágyba, de nyilván nem erről lesz szó. Viszont ha már megkérdezte, elárulom neki.
- Grand lit - abban nem vagyok biztos, hogy levágja, mit is mondtam, de mindegy is. Darius után azt hiszem, én jövök bár még rápillantok a frissen érkezett lánykára, szeretne-e ő beszélni, bár gondolom inkább meghúzza magát csendben. Így végül hátradőlök és a tollam birizgálva szólalok meg.
- Valerie vagyok, nekem is kell a nyelv a diplomához, a nyelvtudásom meg... ööö... Nem tudom Sebastian... Szerinted tudok már valamit? - pislogok rá nagy szemekkel, aztán elnevetem magam - Mármint... Te vagy a tanár, biztos jobban meg tudod ítélni, mint én...
És ezzel be is fejeztem. Megvonom a vállam. A nullás szintet már elhagytam, de a nyelvvizsgától még messze vagyok, a kettő között nem tudom mi van. Egyébként meg, miért kéne erről beszámolnom, amikor heti rendszerességgel karattyol nekem franciául? Ő tudja a legjobban, hogy mit tudok és mit nem. Azt pedig, hogy most kiderül esetleg, hogy privát órákat veszek nála, egyáltalán nem zavar. Remélem őt sem.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: Francia módi ~ NYITOTT JÁTÉK   Hétf. Feb. 23 2015, 19:49

Pislogok ezer wattos vigyorral, hogy hát igen, igen, javítsa szépen, bár ha nem teszi sem történik semmi, nem áll szándékomban titkolni hogy ismerem őt.
-Áh, sejthettem volna! - Vigyorgok Eleere, én csak örülök ha itt látom, bár nem tudom mennyit fogunk franciázni, már franciául beszélni természetesen, emlékszem kicsit megkopott a tudása.

Bemutatkozom, de a szőke leányzó reakciója meglep, nevetek kicsit, mert érzem én hogy szívat, de hogy engem vagy Eleet azt nem tudom eldönteni. Minden esetre az lejött, nem kell félnem ha poénkodom, ő venni fogja a lapot, ami jó. Nincs annál kínosabb mint mikor valaki nem érti hogy csak poén volt valami.

Vigyorgok, hogy Eleenek maradandó élmény volt Párizs, ami azt illeti nekem is, de hát most sok a munka, nincs időm kimenni. Még. Ez a hallás után katasztrófa szöveg megmosolyogtat, szerintem értette ő amikor franciául beszéltem, ha nem is mindent. Biccentek, jelzem köszönöm, elég, elvégre ha nincs külön kívánsága a tananyagot illetően nincs mit tenni, tanulja amit én kitaláltam. Teljhatalom!... viccelek.
Hallgatom Reevent, vigyorognom kell, az első szavain érzem, hogy gőze nincs miért ezt választotta, minden bizonnyal kidobta dobókockával mi legyen a szabadon választott. Bár ez a némettanár.
-Hmm, ha hallok bármi germanizmust elkerülöm a közös tanári részlegben és a folyosón azt hiszem... - Vágok egy kínos mosolygós fejet, mert hát nem túl fényesen lett lefestve. Pedig nincs bajom a németekkel, komolyan, csak hát jobb félni mint megijedni.
-Értem, a franciaággyal egyetértek, Párizzsal is, a gargarizálással nem, de ha jól értem szeretnél franciául tanulni esetleg. - Várok némi megerősítést, mert bizonytalan vagyok csak rámondta, vagy valóban érdekli-e.
A suttogást jó hogy nem hallom, rándult volna az arcom, mert én meg a masszázs... még mindig nem hívtam fel azt a masszőrt, pedig lehet kéne. Na mindegy.
Fordulok, mint megtudom Hale felé, hogy folytassa, de nem bírok nem vigyorogni rá, pedig ha észrevettem volna hogy méreget, még viccesebb lenne.
-Lit double, általában, de ahogy Valerie mondja, a grand lit is tökéletes. - Mosolygok, jelezve leszek én élő szótár, kérdezzen csak, viccet valóban félretéve. De Valerie is kap egy "nagyon ügyes vagy" széles vigyort, mert büszke vagyok rá, hogy gyakorolt. - Értem, örömmel hallom, akkor majd igyekszem a franciákról általában is mesélni kicsit, milyen velük élni. Legalábbis Párizsban, arról van tapasztalatom. - Mosolygok rá, biccentve hogy köszönöm, konstatálom, hogy biztos nem franciául fogom tartani nagy bánatomra az órát, de üsse kavics. Még a végén túlzottan elragadtatnám magam, pedig így is kapom a célzásokat a drága lányoktól.
Közben benyit valaki, emlékszem a lányra, Michelle, ha jól dereng a neve, intek neki, hogy jöjjön.
-Első lecke: Az izét lehagyjuk és rendben leszünk! Dobd le magad, nem sokról maradtál le, rájössz mi a feladat, nem úszod meg, szóval fülelj! - Mosolygok rá, jelezve nem történt tragédia, hogy késett egy öt percet.
Aztán már hallgatom is a következő diákot, jelen esetben Dariust. Kicsit nevetek, hogy közli vasárnap óta tiszta, sejtem hogy unják, de nekem tényleg tudnom kell, kinek adjak szaknyelvi leckéket is, mert hát, a tárgyba beletartozik, de nem terhelnék vele mindenkit, csak akinek kell is. Mint Darius maga.
-Értem Darius, akkor igyekszem minél több anyagot adni hozzá, hogy sikerüljön. - Mosolygok rá, fel is írom magamnak a határidő naplómba, hogy neki hozzak anyagokat meg szókincs bővítéshez szószedetet.
Nevetek kicsit, hogy Valerie ezután engem kérdez tud-e valamit.
-Nagyon is sokat tudsz már, elvégre most is értesz, nem? - Vigyorgok rá, közben nézem Darius vagy Elee értett-e, ők az esélyesek még. - Jól haladsz Valerie. - Teszem hozzá, hogy mások is értsék. - Neked is hozok majd órára is anyagot, mint Dariusnak. - Mosolygok rá biztatólag, hogy jó lesz az.
-Michelle, te is mondd el kérlek, akarsz-e nyelvvizsgát, van-e bármi ami kimondottan érdekel a tantárgy kapcsán és akkor arról is beszélek majd ha esetleg alapból nem lenne rajta a tematikán. - Remélem csacsog majd ő is kicsit, na meg hogy nem csak betévedt vaktában, bár az sem zavarna különösebben.

-Na hát ezzel megvagyunk, bocsánat érte, de tudni akartam hányan akartok szaknyelvit, mert úgy alakítottam volna az órát vagy lett volna franciául. Nem kell megijedni, keveset fogok franciául megszólalni. - Mielőtt bárki megijedne, hogy kukkot nem fog érteni.
-Nos mivel tudom két fajta diák van általában, aki év közben tanul és aki félév végén letudva, így két lehetőség van, hogy jegyet kapjatok. Az egyik hogy a kötelező órai ZH-t megírjátok és annak az átlagolt jegyét megkapjátok, vagy ezeket üresen adjátok be, esetleg nem lesz meg a kettes belőle, akkor év végén eljöttök egy vizsgára hozzám. Az egy szituációs feladat lesz és ha engem kérdeztek nehezebb, mintha folyamatosan tanultok, de eldöntitek. A vizsgán lehet javítani is, ha kell a jobb jegy persze.
-A ZH Valerie és Darius nektek a fele szaknyelvi rész lesz, szavak, fordítás attól függ, Elee, neked is ha így döntesz, meg aki még ezt választja. A másik fele az órai anyagokból pár kérdés. Aki nem szaknyelvizik, annak az egész az órai anyagból lesz. Ezért lehet engem utálni, de látni fogjátok, olvasmányosak az anyagok, jegyzetelni nem kell, mert adok jegyzetet az órához, de persze kiegészíthetitek, azért nem harapok. - Mosolygok, naná hogy csak örülnék neki.
-Az órák 80%-án kötelező részt venni, ha többet hiányoztok nem adok aláírást, szigor van, tessék komolyan venni, vili? - Vigyorgok, de tényleg komolyan gondolom, na nem lesz itt szempilla rebegtetés meg hogy beteg volt a szomszéd cicája. Így rendelte a dékán, így is lesz.

-Lássunk is hozzá! Bevezetőnek pár alap dolog. Kinek mi a véleménye, milyen egy szóban egy francia ember? Mit mondanátok a legmarkánsabb tulajdonságuknak? - Nézek körbe rajtuk és felülök a tanári asztalra, előre támaszkodva a térdemre.
-Vagy egy másik ha ez szimpatikusabb: Mivel lehet abszolút megnyerőnek lenni egy francia üzletember vagy cég szemében? - Hamiskás a mosolyom, mert ezt kétlem tudnák, bár itt is sok jó megoldás van persze. De érdekel ők hogy vélekednek a franciákról, mit vettek komolyan a hallomásokból és mit nem.
-Jah és nincs rossz válasz mindenki mondjon valamit, imádom a hangotok hallani, persze egyesével, a kakofónia nem vágyálmom. - Noszogatom őket kicsit, az első óra úgy is inkább lazulás, ismerkedés, próbálok kedvet csinálni kicsit nekik a tárgyhoz.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Elenore O'Hara
Vizuális kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 804

TémanyitásTéma: Re: Francia módi ~ NYITOTT JÁTÉK   Kedd. Feb. 24 2015, 23:26

Alig van időm kicsit ráhangolódni Sebyre, már meg is érkezik egy új arc. Tulajdonképpen nem baj, hogy nincs időm felvenni a szokásos viselkedési formát, amit a legkevésbé hűvös brit úriember barátom mellett szoktam mutatni, mert elég hamar kivágna az órájáról.
- Kinek mi a jó. – mosolyogva vonom meg a vállam, mert eddig nem éreztem túl nagy előnynek, hogy végszükség esetén tudok makogni néhány szót franciául. Aztán Hale felé fordul a figyelmem, ahogy szokásához híven könnyed lazasággal belibben, és miután lenyúlom egy korty kávéval, első dolga, hogy pletykába kezdjen. Igen, meséltem neki Sebyről, ahogy mindig mindenkiről beszámolok neki, és ahogy én is minden fejleményről tudok közte és Nick között. Erre vannak a barátnők, vagy mi.
- Minek kérdezed, ha úgyis tudod a választ? – nevetek halkan, mert naná, hogy pontosan tudja, melyik. Seby az egyetlen hosszú hajú pasi az életemben közel s távol, úgyhogy teljesen egyértelmű a dolog. A sóhajtva kiejtett név csak szemforgatásra késztet, mert érzem én a szurkapiszkát. Na jó, az sem árt, hogy beleharapok egy kicsit a nyelvembe, hogy ne röhögjek fel és szó nélkül tudjam hagyni remek színészi alakítását.

Kezdődjék a bemutatkozó kör, amitől már herótom van, de azt is tudom, hogy erre nem nekünk van szükségünk, hallgatóknak, hanem a tanárnak, hogy tisztában legyen a nevekkel, és hogy mit várhat el tőlünk. Ha hetvenen szoronganánk itt, akkor ezt mondjuk pont megúszhatnánk, de elég gyér a jelenlét, szóval várható volt, hogy kampánybeszéddel kell kezdenünk a napot.
Lenyomom a saját dumámat, ami nem sikerül annyira frappánsra, mint a többieké – mint később kiderül. Reeven és a franciaágy iránti rajongása csendes és röpke röhögő görcsöt vált ki belőlem, mert egyrészt remek duma, másrészt vannak elképzeléseim, hogy mire lehet használni egy jó kis franciaágyat… A némettanárhoz eddig nem volt szerencsém, de a reakciók alapján nem is szeretném, ha lenne. Azt hiszem, messziről fogom kerülni a nyelvi tanárit, elvégre Sebyt elérem nem hivatalos úton is, és sokkal szívesebben is érem el úgy, mint hogy meg kelljen erőszakolnom magam és összeszedetten viselkedjek vele.
Hale sem hazudtolja meg magát, rákontráz Reeven dumájára és örök hálám Valerie-nek, mert bár ott volt a nyelvem hegyén, eszembe nem jutott volna az az átkozott francia verzió. Legszívesebben a homlokomra csapnék, főleg, amikor Seby mondd még egy lehetőséget, mert ezek annyira alap dolgok, és tisztában voltam vele eddig is, hogy be vagyok rozsdásodva, azért ez valahol mégis fáj. Egy kicsit. Nem nagyon, tényleg, főleg, hogy a régi franciatanárom szerencsére soha nem fogja megtudni, hogy hova süllyedt az amúgy is szegényes tudásom.
- És mire vagy kíváncsi? A franciákra, vagy a tanárunk franciázására? – súgom oda barátnőmnek vigyorogva, amint befejezi a mondókáját. Ha már szívatjuk egymást, akkor nem szeretnék lemaradni.
Beesik a késő, kicsit mintha zavarban lenne, és a klikkesedés teljessé válik, ahogy a hátrébb ülőkhöz csatlakozik. Mintha csak eleve csoportokba rendeződtünk volna, mert hát ilyen kis létszámú órákon gyakran előfordul a két csoport és akkor hajrá, valami kreatív feladat. Seby hű önmagához, kellő lazasággal kezeli a helyzetet, nem csalódtam benne.
Darius, a spártai kábé annyira egós dumával áll elő, amennyire csak elvárható egy ilyen első ránézésre tipikus évfolyam-szépfiúja sráctól. Nem szeretek skatulyázni, de az ember óhatatlanul megteszi. Ha megismerném, lehet, hogy változna a véleményem, de az is lehet, hogy nem. Mindenesetre el kell ismerni, hogy jó a dumája.
Valerie csacsogós, energikus lány, már többször láttam a folyosón, meg itt-ott máshol is. Valahogy már az első pillanatban éreztem, nem mintha nehéz lett volna, hogy Ő is ismeri Seby civil arcát, de most már azt is biztosra tudhatom, ahogy mindenki más is, hogy tanítvány. Sokat nem számít, de annyit igen, hogy tudom, azért Ő sokkal közelebb áll a francia nyelvhez, mint én a „Parlez vous anglaise?”-emmel. Ahogy Seby megszólal franciául… Ha behunynám a szemem, talán visszarepülnék Párizsba, de nem teszem, próbálom értelmezni a mondatot, és bár nem értek minden szót, azért a lényeg megvan.

Túléltük a bemutatkozó kört, nincs más hátra, mint a tematika és a követelmények megbeszélése. Magamra veszem a halogató diák jellemzését, mert amúgy tényleg szeretek mindent tologatni, valahogy motivál a határidő közelsége. Persze kevésbé szépen megfogalmazva azt is mondhatjuk, hogy csak az tud annyira beszaratni, hogy el is kezdjek dolgozni. Mint minden félév elején, most is elhatároztam, hogy rendesen és rendszeresen fogok tanulni, aztán majd meglátjuk, idén sikerül-e.
Nem is lenne rossz ötlet szakmai nyelvnek a francia… Vagy hát, nem tudom, de valamit el kell kezdeni, és halovány alapok vannak belőle, szóval miért is ne? Bólintok, mikor Seby rám néz ennek kapcsán, hogy igen, akkor én is bevállalom, majd zaklatom privátban, hogy készítsen fel. Nem lesz egyszerű, a bejárással mondjuk nem lesz baj, de a ZH-k… Majd megpróbálom kifaggatni, hogy mi lesz, máskülönben kénytelen leszek figyelni, ami Haleval az oldalamon, nem biztos, hogy olyan egyszerű lesz. Szigor? Seby és a szigor? Épp hogy csak nem röhögök fel hangosan, de azért vinnyogok kicsit, mert nekem ez a kettő nem fér össze.

Felteszi az első kérdést, és a beálló csendben a mentő kérdést is. Nekem közben azon jár az agyam, hogy hogyan is tudnám jellemezni a franciákat egy szóban. Egyből a Taxi című film ugrik be, és hogy vajon Daniel lazasága, vagy Emilien szerencsétlensége jellemzőbb-e inkább? Aztán beugrik, hogy mindig, vagy hát sokszor boroznak, meg ott van a francia pezsgő is, és hát a tipikus franciás vékonyka bajuszka…
- Hát, szerintem elég laza nép… - kezdek bele kicsit bizonytalanul, de Seby könnyedsége, ahogy az asztalra ül, kicsit oldja a hangulatomat. Elvégre miért is kéne feszengenem? Ő tuti nem fogja leharapni a fejem, ha meg mégis, majd kitalálok neki valami jó kis kínzást…
Hogyan győznék meg egy francia céget? Passz… Jól kell öltözni, ez mondjuk alap a divat fővárosában, szerintem nem is kell külön kiemelni.
- Nem is tudom, ha besétálok egy baguett-el a hónom alatt, akkor szerintetek meggyőzöm őket? – pillantok oldalra Reevenre és Hale-ra. Nem fordulok hátra, mert nem akarok nagyon tekeregni, pedig jó lenne velük is kontaktálódni. Vagy elég, ha tudok jó kávét főzni és croissant-t eszem reggelire? Remélem, a többieknek van valami mentő ötlete, mert én elég agy halottnak érzem magam jelenleg.
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1212

TémanyitásTéma: Re: Francia módi ~ NYITOTT JÁTÉK   Szer. Feb. 25 2015, 23:26

Máris felkapom a fejem, mikor Michelle beviharzik, az ember könnyen megjegyez valakit, aki hm...hasonló cipőben jár.  Messzire ül, én meg kinőttem már az ovodát, hogy papírfecnikkel dobáljam, hogy lenne-e kedve meginni valamit óra után. Az események bepörögnek, jó ha ép ésszel tudom követni mi történik, de a lányt megjegyzem és a tervről sem teszek le. A figyelmem a mellettem ülő egyik példány a szőke vonja magára, ahogy rámnéz a franciaágyas dumámnál, lever a víz. Nem nehéz elképzelni meztelen, akaratlanul is a melleire siklik pillantásom, úgy megihlet, hogy esküszöm, szonettet tudnék írni hozzá. A pillantása teljesen felcsigáz, figyelem dús ajkait, mintha azt mondaná „masszázs” Forró lesz a leheletem, kicsi a terem, kezdünk sokan lenni, az sem zavar, ha ő francia tanárt méregeti, bár harmadiknak nem őt húznám az ágyba, hanem a kis barnát mellettem. Rápislantok, az előbb beszélt, baromi szexi a hangja, rá kéne venni, hogy a fülembe súgja „Reveen” Itt helyben felnyomnám az asztalra. Mélyebben kell vennem a levegőt, mert elfogy, én a végén álló farokkal fordulok le a székről és majd csak annyit fogok tudni dadogni „cicik” Apropó még csak a fantáziám elején tartok, hogy behúzom őket az ágyba, de már domborodik a nadrágom, még jó, hogy ülök. Összébb vonom a combomat, ha francia tanár fölém áll még félreérti, pedig lehet, én vagyok az egyetlen a teremben, aki valami teljesen másra izgult rá. Meg persze Spárta, abból a srácból kinézem az év perverze címet. Lefogadom, hogy látott már egy pár bugyit. Tollat ragadok, mintha jegyzetelnék, a tanár különben is a követelményekről rizsáz.
// a szívatásom első része…//

Közben igyekszem arra is koncentrálni, amiről a többiek szövegelnek, Spárta ossza a humorom, le is pacsiznék vele, hogy a nácit szidjuk, de valószínűleg félreértené miért „állok”, ha ülök. Csak féloldalt vigyorgom vissza.
- Akkor legközelebb majd Hai Hitlerrel tisztelgek ha látom, és ajánlok neki borotvát.
Vigyor Valeriere is, aki az istennek nem ismer fel, hiába töröm magam, úgyhogy ez a kör is úszott. Spárta gyerek továbbra is szimpatikus, elfojtok egy röhögést, hogy mióta tiszta, de aztán arról magyaráz, ő sem most kezdi a nyelvet, ez kicsit ront a hangulatomon,ha ez így folytatódik, nem ússzuk meg a hörgőhangokat. Val és a többiek is úgy csinálnak, mintha ez egy jó, ne adj isten szép nyelv lenne, én meg kezdem magam egy másik bolygón érezni. Pedig szívesen összehoznám a náci nénit, vagy mifélét a szívtipró tanárúrral, lehet ő is olyan, hogy elég csak lélegeznie és már vetkőznek a közelében. Nem vagyok irigy, csak sárgulok egy kicsit. Pedig gargalizálás és ezt nem is vonom vissza, hogy esetleg jöhet-e a nyelv…elhúzom a szám, de azért erőszakolok egy renyhe mosolyt is, ne érezze, hogy utálom, mert egyébként nincs bajom vele.
- Ha muszáj…
Végre mond valami jót is, keveset fog megszólalni így, jól teszi és belekezd a tematikába. A fülem ketté áll, zh! A követelmények sorolásakor kap el az ihlet. Majd valakitől megkérdem, mit kér még a ketteshez, visszatérek a vershez. Ha már francia, előveszem Verlainet

Hale keble ring
Jajong, sikong
Ha rázom
s ontja élvezetem
lelkesen
az ágyon

S én felajzott,
Elmebeteg
Míg éjfél
Kong csak nyögök
A sok kéj
El nem kél

Oh Orgiát!
Halet, Eliet, francián
Erekciót!
Mert mint holt avart
Engem most felkavart
e két rossz nő

A nagy alkotásból a tanári kérdés zökkent ki, na meg a mellettem ülő egyik szépség hangja, ami nem segít abban, hogy lelohadjon az erekcióm. Még az is olyan erotikusnak tűnik az ő szájából, hogy  baguett! Szinte csüngök az ajkain, még az írásom is elfelejtem rendesen letakarni.
//szívás második része XD//

Csak kicsit késve kapok észhez és válaszolok én is, bár ahogy kérdezi, csak nézzen tükörbe, ha franciát akar látni.
- A hosszú haj és, hogy jó a franciaágyban. Várjunk, nem, lehet kopasz is. De mindenképpen Claude, vagy Pierr!
Teszem hozzá okosan, a chansont most nem mondom, mert még megvádolnának, hogy tisztában vagyok Verlainre kilétével. Még a végén égetném magam…
A következő kérdéshez ötletem sincs, sőt álló izével (végülis másfél évig pihent) gondolkodni sem egyszerű.
-  Tuti, hogy nyalni kell nekik. Miden üzletembernek az kell, végülis. Szóval be kell mutatkozni, megmondani, hogy a Pierr név mennyire klassz, aztán ha nő az illető nem árt érteni a francia csókhoz, ha meg férfi megkérdezni hol vette a cipőjét, akkor is, ha ez senkit nem érdekel és ronda krokodil bőrből készült.
Kész vagyok. Érzem, hogy kipirultam és bármelyik rossz mozdulatnál lebuktatok. Remélem ez az óra tényleg nem az a járkálós fajta lesz… Jobb lenne lehiggadni, majd sokáig nézek a tanárra, vagy hátradőlök Spártáékhoz, hogy meséljenek a náci néniről. Hozzá nem írnék verset…

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Hale Salisbury
Filmművészet
Életkor : 22
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 358

TémanyitásTéma: Re: Francia módi ~ NYITOTT JÁTÉK   Csüt. Feb. 26 2015, 09:48

Máris imádom a franca órákat, elég jó a hangulat, most még, mert nem ismerjük egymást túl jól. Darius kijelentésén nagyot mosolygok, miből is lehet tiszta? Én mondjuk vegytiszta szerelmet szívok a nap minden szakában, szóval abból nem sok tisztulás van, akarom mondani semennyi. Nick függőség, kemény dolog, megbírom. Ez az első pillanat, amikor azt érzem, hogy izgatottam megbizsergek altesti tájékon, majd követi egy kosza viszketési hullám, de mivel el is siklik nem foglalkozom vele.
Még mindig Elee felé pislogok.
- Üüüm, azt mondod jól forog a nyelve? -sajnálatos módon minket Eleevel nem szabad összeengedni, nincs olyan dolog, amiben ne szexuális utalásokat keresgéljünk, ezek vagyunk mi, egyszer majd elmúlik, vagy nem, és inkább ebben hiszek.
Végig hallgatom a német terrorról folyó diskurzust, én mondjuk nem ismerem a travit, így nem sok hozzá fűzni valóm akad, inkább Sebi felé pislogok, de a jó részéről lemaradok annak amit regél, mert kosza a figyelmem és újabb viszketés hullám önti el a testem. Francba is.
- Jó, persze, hogy nekik mondjuk fontosabb a nyelvvizsga miatt és nem is tudom, necces lenne feltartani őket. - nem mert hüde jó fej vagyok, hanem mert ismerem, milyen az amikor valamivel haladnál,de a többi kezdő miatt nem tudsz. Akkor esetleg veszek Sebitől magén órákat, köhöm. Nick meg elmegy box tréningre és mindenkit lecsapkod. Jó móka lesz.
Reev felé pislantok, mert a tekintete oda vonz, felszalad a szemöldököm, mert a francia ágy említésével, nem azt mondtam, hogy vele akarom letesztelni. Ámbár... Lekeverek magamnak egy virtuális pofont, de nem ér tekintettel izzítani.
Közben megkapom az ágyas fordítást és előbb a csajra mosolygok hátra, de nem is értem miért ülnek mögénk, így forgolódok, mint egy veszett, és közben újból viszketegséget kapok // kinyírlak Reev, csak jelzem //.
- Merci. - villantom meg francia tudásom legjavát,még pár szót elnyögök, napszakokat, köszönést, esetleg tudok rendelni egy virslit, egy szál magában és tádáám, elértük a határt.
- Zh? - nyekkenem, mer mindig érnek meglepik. Mihhi? Komolyan tanulni kell.
- Szerinted lehet puskázni? - remélem csak Elee hallja, mert neki szánom a kérdést, de valljuk be nem erősségem a tanulás, de ami muszáj, azt kell. Még nem tudom, hogy melyiket választom, lehet tanulok, de Sebi lehet jóféle egy privát vizsgán, Köhöm.
Ah jesszus és be is kell járni, lehet nem döntöttem jól, a végén tényleg szívás lesz, kell nekem gyűjtögetni.
Reev máris jegyzetel, lesz kitől kunyizni, ha esetleg Sebi mégsem adna, ahogy azt beígéri. Lehet, hogy nem is olyan jó fej, el kell vinni sörözni, már látom.
Elee meg a baquette, ahha, sejtem, hogy azzal szedné be a figyelmet.
- Ha csak azt viseled, tuti. - még tisztára jellemző is lenne a csajra, újra megmocorgok a széken, hogy kicsit enyhítsem a vakargatási kényszerem, meg fogok veszni, már ebben is biztos kezdek lenni.
Most meg sem kérdezem mi az a francia csók, mert egy csók mitől francia? Pedig tényleg nem tudom, vagy valakit meg kell kérdezni, vagy barátom a gugli.
- Szerintem ez alapvetően igaz, minden üzletember szereti ha csontig meghatják. - aztán lehet aki nem, de nem hiszem, hogy van olyan, mert ettől lesz nagy az önbizalmuk.
- Gőzöm nincs, tudással a cégükről? - halvány lila dunsztom nincs róla, de igazából nem is nagyon hiszem, hogy nekem a portfóliómon kívül mással kéne majd villognom, nem tervezek velük üzletelni, inkább csak a karrierem érdekében izgalmas a dolog.

_________________
"Oly kevés lehetőség adódik a szabadságra.
Az egyik: a képzelet. De erről az utazásról gyakorta vissza kell szakadni a világba,
s ez olyan, mintha időről időre láncra vernék az embert."


Fabyen
Vissza az elejére Go down
Darius Allyn
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : 'zug'terapeuta
Hozzászólások száma : 42

TémanyitásTéma: Re: Francia módi ~ NYITOTT JÁTÉK   Csüt. Márc. 05 2015, 12:26

Széles vigyor kerül képemre Valerie megjegyzésére, s bizony, sejtem én, hogy nem nyugszik a csaj, míg ízekre nem szedi a témát, ami a fejében ott motoszkál. Sajnos a valóság sokszor radikálisabban egyszerű, mint a képzeletünkben élő dolgok, de ha le is töröm a lelkesedését, akkor sem fogok kihátrálni a további érdeklődés elől. Miért is tenném?
- Csak marketingen, nyugi. - Lapogatom meg a vállát, kedvem lenne ijedt képe láttán felnevetni, de valami azt súgja, nem ez lenne az egyetlen akadály ma a csigazabálónak az óra keretein belül, így napi egy jófejség címén letudom egy visszafojtott vigyorral a dolgot.
De úgy fest, ő maga lesz az, aki eléri, hogy mindezt ne tudjam visszatartani. Jónak emleget anyagot a szerencsétlen, máris hangosabb az a fojtott vihorászás a hátsó sorokból, miközben Valerie-re sandítok, akivel minden évben eljátsszuk a "Nem kéne mindenféle gyógyszerrel tömnöd a kolisokat, nem vagy orvos!" dolgot. Idén még elmaradt, merem remélni, hogy nem most szeretne rákezdeni, főleg, mert ő is kap Sebastian anyagából, így igazán nem lehet oka panaszra... Köhöm. Vissza a tárgyhoz.

A feltételekre biccentek, mikor külön kiemelnek, már megint életem nőjével - haha - állítva párba a mondaton belül, s hátradőlve a támlához egy laza mozdulatsorral várom, hogy végre az óra érdemi része elkezdődjön. Elee megjegyzésére csak kiszalad egy nevetés.
- Engem meggyőznél! - Főleg, ha kávé is jár a bagett mellé, lehetőleg ágyba, reggel, mert lusta disznó is vagyok a számos remek tulajdonságom mellett. Egyébként tök jókat mondanak a többiek, fele nekem be sem ugrana így hirtelen. Reeven megjegyzését a változatosság kedvéért osztom én magam is, tekintve, hogy eleve a nyelv maga milyen nyálas...
Amikor úgy érzékelem, épp beállna a csend, akkor azért hozzáteszem:
- Én úgy tudom, a franciák rohadtul büszke nép. Persze, nyilván mindenkinek fontos a saját kultúrája, de róluk nem véletlen terjedhetett el, hogy angolul se sűrűn szólalnak meg, ha nem muszáj, csak a saját nyelvükön. A németek iránti sértettségről nem is szólva... Szóval én valahol itt kezdeném a puhítást, pár francia kifejezésért már épp csak tesóvá nem fogadnak lelkesedésükben úgyis. Aztán jöhetne a cég ismerete, amit Alelnökasszony mond, majd a személyes rész, amit Reeven említett.

_________________
Keep my glass full
until morning light,

'cause I'm just holding on for tonight

Vissza az elejére Go down
Valerie Hunt
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 23
Hozzászólások száma : 98

TémanyitásTéma: Re: Francia módi ~ NYITOTT JÁTÉK   Hétf. Márc. 09 2015, 08:01

//Reeve béjbi bocsi!!! >.< úgy tudtam, hogy valamit elfelejtettem >.< ezer bocs! De tényleg! igyekszem megoldani XD <3333//

Dariusra figyelek, valószínűleg ezért nem tudatosul az előttünk levő sorból felpillantó srác, meg a kérdése. Aztán a szívbaj, ami rám jön még inkább elfeledteti őt velem, de hát na, két nyelv?! Szerencsére Darius megnyugtat.
- Ah, jó! - sóhajtok megkönnyebbülten és kissé lejjebb is csúszom a székemen, úgy figyelem a többieket. Az első sikerélményem is megvan, de ahogy Seb a másik szót említi, csettintek egyet, mert hát persze! Tudtam ám azt is! Remélem látja, hogy bosszant, csak az egyik szókapcsolat jutott eszembe. De mondjuk, hogy nem volt még alkalmam sokat használni egyiket sem, lévén nem találtam egy helyes francia csajt se, akit berángathattam volna egy lit double-ba vagy egy grand lit-be... Mindegy. Figyelek, de őszintén szólva nem különösebben izgatnak a követelmények. Leszoktam már a lógásról, és ahogy hallottam nekem nem lesz kifejezetten nehéz a tárgy. Végre van lehetőségem a többieket is megfigyelni és persze nem kerüli el a figyelmem a szöszi, aki mocorog a széken, mintha valami baja lenne, meg a mellette ülő srác sem. Ismerős, és ahogy ezt felfedezem az is bevillan, hogy tutira hozzám beszélt, nem Dariushoz, de hát pasi, azok ritkán érdekelnek engem. Mondjuk, nem teljesen világos, hogy miről beszélt és az sem, miért ilyen ismerős, de tudom, hogy be fog ugrani, előtte viszon én ugrok kishíján, ahogy a nevem hallom.
Hirtelen kissé értetlen pislogok Sebre aztán Dariusra is, hogy miről van szó. A kedvenc kolispajtim kifejezése elég sokat sejtet, fel is húzom a szemöldököm, hogy most lecseszni akar, vagy valami olyanról maradtam le, amivel nekem kéne őt cseszegetni? Nem tudom, de most kivételesen érzem, hogy nem jó, hogy az előttem ülőkre figyeltem. Azért, hogy Darius ne bízza el magát oldalba bököm, majd visszaváltok jó kislány üzembe és Sebre figyelek, meg a kérdésre, és amíg a többiek válaszolnak próbálom helyre rakni ki-kicsoda.
Így, ahogy nézem, ahogy hallgatom, ugrik be, ki is a csávó és nem csodálom, hogy nem ugrott be elsőre, hiszen csak egyszer láttam - igaz akkor elég "közel" kerültünk egymáshoz. A felismerésre majdnem felpattanok, de moderálom magam és csak a tollammal bököm meg a hátát, s ha hátrafordul, rávigyorgok.
- Még lógsz nekem! - súgom, hiszen arról volt szó, hogy megmutatja a micsodáját, nem? A tudja fene, de mostmár behajtom majd. Csak a vicc kedvéért. Amúgy meg figyelek. Most már tényleg. Csak épp nem tudom, mit kéne mondani. Már pedig már csak én vagyok hátra, körbe pislogok, a többiek elég sok mindent elmondtak.
- Öhm... Szexik? - kérdezem bizonytalanul, aztán elnevetem magam, mert így belegondolva ez nagyon hülyén hangzik egy órán, de ha egyszer a franciák szexik? Ott van például Louis Garrel, aki pasi lététe is képes megmozgatni a csajokat meg már nem is említem. Moderálom magam, aztán őszintére váltok - Fogalmam sincs, de én bulizni vinném őket, ha jól érzik magukat, biztos könnyebb velük alkudozni.
Aztán megvonom a vállam. Én mindig buliznék, az egész élet egy nagy party. Vagy ilyesmi.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: Francia módi ~ NYITOTT JÁTÉK   Hétf. Márc. 09 2015, 22:00

//Hétfőnként fogok írni, próbáljatok meg addig ti is (max ha tolni akartak 1 vagy max két napot dobtok PMet Smile //

Nagyon örülök, hogy megteszik a kedvemért a pár szavas bemutatkozást és annak is hogy jó a hangulat, nem bírom a síri csöndes monoton előadókat, nem akarok olyanná válni még véletlen sem. Én szeretem az interakciót.

-Nem Reeven, nem muszáj, nekem édes mindegy, hogy őszinte legyek, de ha mégis kell, szólsz, segítek, ennyi. - Mosolygok a srácra hogy nem akar franciául tanulni. Ami fura, mert szerintem mindig jó ha az ember nem csak angolul tud, de aztán ki tudja.

-Nem fogjátok őket feltartani Hale, addig maximum kaptok valami rövid szituációs feladatot vagy valamit amit közösen megbeszéltek és ennyi. Megoldom, amiatt ne fájjon a csinos fejed. - Mosolygok rá kedvesen, mert örülök hogy szívén viseli a többiek haladását.
-Aham, Zh. Tudod... zárthelyi, röpdoga. - Vigyorgok Halere, mert nagyon bájos ahogy szolidan kétségbeesett.
Valerie detto, látom lemaradt, de legyintek neki, hogy nem fontos, majd Darius elmondja neki, ha jól láttam ismerik egymást. Na meg majd szembesül a tényekkel drága tanítványom, nem lesz itt gond.
A követelményeknél persze Elee felkuncog kicsit, mert hát nem hiszi el hogy szigorú vagyok óóó, nem ismeri ő még a tanári oldalamat, de akkor majd most, ohoho.
-Na ne nevess, mert olyat mondok amin mindenki más fog nevetni csak te nem. - Rettentő széles és gonosz vigyor, de aztán intek, hogy vicc. - Ha nekem nem is de a munkahelyem megtartása végetti igyekezet jeleként elhihetitek, hogy betartatom a szabályokat. Hmmm? - Vigyorgok, mert hát most kezdtem, nem kéne túl lazán vennem, mert lazán repülök.

Kérdésemre ha bizonytalanul is de érkezik válasz elsőnek Eleetől, mosolyogva bólintok.
-Ez így van, lazák, ha úgy vesszük. A család az első és a kényelem, nem munkamániások, ezt leszögezhetjük. - Mosolygok Eleere, hogy van benne valami. - Ám a munka tekintetében csak bizonyos fokig lazák. Tudja valaki, hogy kezelik a külföldieket? - Érdeklődöm meg.
Reeve is felszólal, bár nehéz nem észrevennem, hogy teljesen leköti a mellette ülő két szépség (nem tudom hibáztatni).
-Hmm, hát a hajban nem vagyok bizonyos, de a vérmérséklet nem brites, valóban. - Vigyorgok, elvégre nem egy közmondás erősíti ezeket a skatulyákat, pl: A hűtlen feleség lehet, hogy szégyenkezik, a hű feleség biztos, hogy sajnálkozik... - Vagy Jean. - Bólogatok, elvégre az sem ritka név férfiba.
Valerie kijelentése miszerint szexik megint megnevettet.
-Egy francia kéne neked! - Direkt nem teszem hozzá, hogy fracia , valószínű nem publikus a szexuális beállítottsága.

A baguettes felszólaláson nevetek kissé, mert anyáám, hát az durva lenne, fogalmam sincs mi lenne a reakció, hogy őszinte legyek. Bár amit Hale rákontráz, beharapom az alsó ajkam, hogy csitítsam a vigyorom, de hát ő tudja jól, hogy óó nagyon is elképzeltem és díjazom a képet. De khm, inkább hallgatom Reevent. Persze ő is komolytalan, legalább jól érezzük magunkat (legalábbis én igen).
-Hmmm... - Nevetek kicsit Reeven válaszán is. - Személyesebb kérdést az elején nem jó ha felteszel, bár ha már van személyes találkozó fél sikered van. De az üres hízelgés nem biztos hogy vezet bárhova is. - Figyelmeztetem. - Például ha az ő vagy a saját személyes sikeredet ecseteled, visszatetszőnek hat, a francia gondolkodás más mint az amerikai. Ott a kollektív érdem inkább dicsérendő. - Pár jó tanács nekik, ne ezen bukjon egy szerződésük.
-Igen, ez elég jó elgondolás Hale. Szeretik ha tudod, miért pont ők kellenek neked és fordítva. A cég ismerete nagyon fontos, nyugodtan mélyedjetek el a történetében, ezt szeretik. - Bólogatok pár aprót sűrűbben.
Hallgatom Dariust, somolyogva bólogatok.
-Igen, a franciákra ez is jellemző, főleg a nyelv tekintetében. Ők nagyon odafigyelnek a nyelv ápolására, angolosítani sem szeretnek, tegyük hozzá. Más nyelvek könnyebben befogadják az idegen szavakat, a franciák ettől sikító frászt kapnak csúnya szóval élve. Ennek is megvan az oka, akit érdekel elmesélem. Minden esetre abban igazad van, hogy ha franciául üdvözlöd őket, használsz francia kifejezéseket, az sosem lehet baj, bár tudnak angolul is. Tolmácsot nem ajánlok, ha nem tud angolul a tárgyalópartner, ti meg franciául, készüljetek fel, hogy nagyon nehéz dolgotok lesz. Én vért izzadtam, hogy enyhítsem a francia partnert a brit érdekében. - Teszem hozzá, az sosem egyszerű...
-Háát, személyes kérdéseket csak akkor érdemes feltenni, ha mondjuk már elhívtak vacsorázni. Nem meglepő az sem, ha fél év után egy fél mondatban derül ki, hogy van felesége az illetőnek. Nem túl... személyeskedők. Ellenben ha elkezd mesélni nektek a hobbijáról a leendő partner, akkor tuti kedvel titeket. Ilyenkor végig kell hallgatni őket, finoman érdeklődni, akkor valószínű meg lesz kötve a szerződés. - Mosolygok Valeriere.
-Amúgy ha hiszitek ha nem, a szép kézírást rettentő sokra becsülik! Amikor kézzel írottan adtam fel anno egy levelet, szóban ott ecsetelték milyen szép és jó az a levél. Én meg nem értettem, mi a fenét esznek rajta, mire rájöttem, hogy a kézírásom volt olyan nekik mint a gyereknek a cukorka. Amúgy minden találkozó előtt egy vagy két levél elküldése erősen ajánlott, nem szeretnek telefonálni. - Vonok vállat.

-A külföldiek általában több szempontból is idegesítőnek találják a francia üzletemberek habitusát és tárgyalási módszereit. Van valakinek tippje, mik a legfőbb dolgok, amiket idegesítőnek mondana mondjuk egy amerikai vagy teszem azt egy japán? - Ú, utóbbi egyszer ült benn egyszer egy megbeszélésen, láttam, hogy a végére kezdett ideges lenni... szerencsétlen csóka. Én mondjuk jól mulattam...

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Elenore O'Hara
Vizuális kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 804

TémanyitásTéma: Re: Francia módi ~ NYITOTT JÁTÉK   Kedd. Márc. 10 2015, 00:16

Szépen beszállingózik mindenki, be is mutatkozunk, aztán kezdődik a fekete leves! Ki mennyire akar elmélyedni, satöbbi. Kíváncsian pillantok Reevenre, hogy mit van meglepve, hogy franciául is lehet tanulni? Jó, nincs benne a követelményben, és tényleg fakultatív a dolog, de ez mégiscsak egy francia témájú óra… Jó, én is reménykedtem benne, hogy meg fogjuk úszni, nekem tényleg csak a kredit kell. Pontosabban kellett, mert miután kiderült, hogy Seby a tanár…
Naná, hogy Hale nem segít, hogy semlegesítsem a gondolataimat! A kérdésére csak egy pillantást kap a szempilláim alól, egy mosolyt, és egy választ: - Nincs benne hiba. – és megspékelem egy kacsintással. Aztán csak jókat szórakozom a kínjain, a hüledezésein. Sejtésem szerint egészen máshol jár gondolatban, ahol egyébként is, nyílván Nick tölti ki minden percét, repked, mint lepke a gyertyaláng körül. Csak nehogy megégesse magát, bár nem hiszem. Nicket meg amúgy is kiherélem, ha bántja az én szívemcsücsökjét…
- Tudja a fene, bogaram, de hát meg kell próbálni, különben kénytelenek leszünk tanulni… - vigyorgok rá, mert amúgy én nem fogom takargatni előle a lapomat, a válaszaimat, de ha Seby csoportokra bontja a témát, akkor gondban leszünk. Az meg, hogy Seby humorizál, még ha a mi kárunkra is teszi, teljesen rendben van. Ő már csak ilyen. Drakula a javából. Azon, hogy a szigorúságán vinnyogok, kicsit megakad, rám szól, fenyeget, én meg nagyokat pislogok, hogy mi olyat tudna mondani, ami rajtam kívül mindenkinek vicces? Igazán, ki kéne provokálni… Aztán csak elvigyorodom, mert tudom a gyenge pontjait, simán meg tudom kínozni kicsit. Hiába magyaráz, hogy miért kell neki ennyire szigorúnak lennie, nekem mindig van egy kompromisszumos megoldásom, mint ahogy most is: - Ugyan már, majd azt mondjuk, annyira jó tanár vagy, hogy mindenki 5-ös lett. Hol a hiba? Mindenki jól jár… - rá mosolygok, érezze a törődést.
Nagy a csönd, én meg nem vagyok az a csendben szenvedős típus, benyögök valami hülyeséget. Aztán Reevenre pillantok, ahogy átadom a szót, és megakad a szemem a „jegyzetén”: Hale keble… Mi a fene?! Felszalad a szemöldököm, de aztán csak jót mosolygok, ha elkapja a tekintetem, még rá is kacsintok, mert hát álmodozni szabad, azt még Nick sem tilthatja meg senkinek. Mellesleg meg cuki fiú, minek lombozzam le? A kopaszságon, vagy inkább azon, hogy hány bőrt húz még le a franciaágyról, halkan felnevetek. Végül is, igaza van. Hallgatom a többieket, hümmögök egy-egy sort, aztán vigyorgok, ahogy Valerie a szexiséget emeli ki. Ezzel párhuzamosan Sebyre pillantok, gyorsan végigmérem, pedig Ő hivatalosan brit, de hát… Meglátszik rajta, hogy sok időt töltött a csigaevőkkel. Próbálok figyelni Seby magyarázataira, és okulni belőlük, hátha egyszer szükségem lesz ezekre az infókra. Újabb kérdést kapunk. Hogy hogy kezelik a külföldieket? Hát, elég parasztok tudnak lenni, az már igaz…
- Nem tudom, hogy ez mennyire igaz, de az előítéletek szerint eléggé lenéznek mindenkit. Ők az elit, és ők csinálják jól, mindenki más meg kapja be. Már elnézést… - pillantok Sebyre bocsánatkérően, elvégre mégiscsak egy egyetemi órán vagyunk. De hát ha egyszer tényleg ilyenek? Legalábbis elvileg… Azt hiszem. Majd felvilágosít, ha mégsem így lenne, mielőtt még kizavar az órájáról. A baguette-es beszólásomnak sikere van, és csak akkor esik le igazán, hogy mindenki kicsit pajzánabbul értette, amikor Hale ezt ki is mondja. Rá vigyorgok, mert tudom, hogy kinézi belőlem. Aztán Sebyre, és ahogy látom, mennyire küzd magával, próbálom szuggerálni, hogy igen, igen, jól gondolja, bármi is jár a fejében. Aztán nem bírom megállni, hátra fordulok, hogy megszemléljem Dariust, mert most már meg kell néznem magamnak, és ahogy vigyorogva végigmérem, meg kell állapítanom, hogy talán megérné meggyőzni. Biztos nem lenne rossz…
Valerie jön a bulival, ami nem rossz gondolat, mert elég nagy party arcok a franciák, vagy Seby tudja, hova kell menni, mert ahova elvitt, az nagyon állat hely volt. Alig bírtam magammal aznap este… Hú, ki csavarta fel a fűtést?
Jön a következő kérdés, tulajdonképpen lehet, hogy jegyzetelnem kéne, mert eddig is elég sok fontos infót kaptunk a saját válaszaink kapcsán, de valahol még mélyen él bennem a remény, hogy majd talán sor kerül egy gyors összegzésre, amikor majd vadul körmölhetek, és pontokba szedhetem a megtanulandó tényeket.
- Hogy miért? Mert olyan magasan hordják az orrukat, hogy… - hogy szaros bottal nem lehet elérni. Mondanám, de aztán inkább mégsem teszem – Szóval elég egósan állnak a dolgokhoz, és nem igazán a rugalmasságukról híresek. – elhúzom a szám, mert nem tudom, mennyire mondok baromságot.
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1212

TémanyitásTéma: Re: Francia módi ~ NYITOTT JÁTÉK   Szer. Márc. 11 2015, 14:41

Csöcst is rajzolok a chanzon mellé, milyen lehet vajon Haleé? Lábakat a szöveg aljára, ha Eleét képzelem magam elé. Mindez nem segít a merevedésen, de amíg a francia csávesz ki nem tapogatja nincs baj, a csajok meg bármikor a padom alá nyúlhatnak. Amit a kis szőke mond, jól hangzik „ ne tanuljunk franciát, hogy ne hátráltassuk őket”  bólogatok, mintha együtt éreznék szegény, szerencsétlen franciául beszélőkkel, akiket még véletlenül sem szeretnénk elnyomni, nem igaz?  Egy francia szituációs feladat tetszene a lánnyal, ha már a Pierrek, meg Jeanok olyan közvetlenek, bele tudnám élni maga a szerepbe.
- Ha úgyis mindenki jártasabb a nyelvben és minket mint kezdőket nem veszel olyan komolyan, szívesen szituációzom
Nézek szemem sarkából a csajra, szám szélét igézően felkanyarintva az ötlethez. Követem mi történik vele, miért ilyen izgatott, ha nem állnék, mint a cölöp valahogy beülnék közéjük. Igaz Elee nem úgy fest, mint aki nyugtalan, de rá is biztos jó hatással lennék.
A zh ügy viszont engem sem dob fel, azt számolom fejben és a verssel telefirkált papíron hogy állok majd, ha ebből megbukom. Mintha rémlene valami arról, hogy x tárgyból x ideig el lehet hasalni, ahhoz, hogy ne páros lábbal rugdaljanak ki innen. Elee tök okosnak tűnik, esetleg majd megfűzöm egy csoportmunkára. Még rám is kacsint és először nem esik le, hogy mert látta mit firkáltam róluk. Ez van, ha a vér az agyamból máshová távozik.

Mindenki tud valamit a csigaevőkről, Darius sokat, hány nyelvvizsgája is van? Ő nemtom mivel vesztegethető meg, anyagot már nem, de piát tudok szerezni neki. Következő órára nem kéne józanon bejönni…
Valnak még mindig nem esem le, aztán valami mégis beugrik és nekem is a súgásról, hát most megnézhetné teljes harci díszben. Nem vagyok szégyellős, hogy elpiruljak, csak nagyon feltűnően és szélesen vigyorgom. Hátra nem nagyon forgok, mert meglátná az előszelét annak, ami rá várna, csak odamotyogom, hogy  „jól van, nem szeretek tartozni”
Szóval próbálok én figyelni, okosabb leszek egy Jeannal és pár olyan infóval, ami még antipatikusabbá teszi a franciákat. Vállat vonok, hogy a válaszom nem volt túl jó, mintha nem igazán foglalkoztatna Mr Drayton mennyit tud róluk és inkább Dariussal értenék egyet, aki valahová a végére besorolta az én megoldásom is. Üzletemberekről volt szó, azokat csak meg lehet győzni előbb utóbb, még akkor is, ha franciák.  
- Oké, én az üzletemberekből indultam ki, nem a nagy átlagból, és feltettem, hogy nem túl okosak.
Mondjuk az egész nemzetről feltettem, mert milyen már, hogy nyelvileg sem képesek alkalmazkodni… Legalább már azt is tudom, hogy a fajtájukkal ne üzleteljek. Bár tököm se akar biznisman lenni, úgyhogy nekem ez a kérdés olyan mindegy.  Kiderül, hogy olyasmit becsülnek sokra mint a kézírás, kezdek rájuk úgy gondolni, mint akik egy messzi-messzi galaxisból jöttek, réges-régen.

- Hát szerintem, amikor egy japán meg egy francia próbálnának üzletet kötni az elég vicces lehet. Ha van erről felvételed én pl megnézném. Merthogy mindkettőnek elég pocsék a kiejtése. Ha tudnak is angolul a franciák, nehéz őket megérteni, főleg egy olyan számára, akinek nem az angol az anyanyelve. Aztán amilyen közvetlenek, az ázsiaiak ezt tolakodásnak vehetik.
Ennyit tudtam összekaparni Elee válaszához, hogy egomán állatok. Rajzolok lapomra egy feneket, nem tud most lekötni ez a nemzet.

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Hale Salisbury
Filmművészet
Életkor : 22
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 358

TémanyitásTéma: Re: Francia módi ~ NYITOTT JÁTÉK   Szer. Márc. 11 2015, 15:53

Úgy feszengek a széken, mint aki alá bemászott egy komplett hangyaboly, de azt is érzem. Annyira viszketek intim tájékon, hogy visongani lenne kedvem, de még elbírom a szenvedést, pedig oda kéne kapni és jóól megvakarni. Az önmegtartóztatás leköt és alig hallom meg, amit Sebi előad, mert éppen magamat próbálom túlélni.
- Rendben van, nem venném a szívemre – megcsillantok egy nagyon széles, mosolyt a tanárunk felé, hogy érezze szívesen feltartom,de őt. És Nick pedig.. nos ő meg fog ölni, de mivel a jegygyűrűje az ujjamon virít, nem hiszem, hogy bárki is megmozdulna felém.
- Ha..ha…ha – annyira vicces, hogy elmagyarázza mi a ZH, mert tuti nem tudom, miért is és honnan is tudnám? Elvégre szőke vagyok, vagy mi.
- Éppen különórát akartam kérni szómagyarázat tárgynéven. – vigyorodom el újra, és meghintáztatom magam a széken, aaaah bakker, ebbe én belehalok. Ez az a pillanat, amikor elgondolkodom rajta, hogy meg kell válnom a bugyimtól, de annyira abszurd lenne, főleg, hogy a szoknyám nem túl hosszú, de aaaa, ne már….
Elvigyorodom Elee szavain.
- Azt mindig, ha más nem, kénytelenek leszünk külön órát venni. – kettesben Eleevel, na meg Sebi, hüm. Direkt pislogok közben a srácra, hogy érezze a pajzán célzást. Sajnos kimaradok Reev verséből, pedig nekem bejönne az udvarlás eme szépsége. Főleg, hogy a srác is eléggé nekem való, lenne, ha nem lenne Mr. Hill úgy jelen az életemben, mint egy kőszobor.
Hátra illantok és rávigyorgok Dariusra, tetszik a megszólítás és ezt jelzem is, nanáhogy.
Biccentek Sebinek, mert sejtem, hogy mindenki azt akarja, figyelmet.
- Pont, mint a férfiak. – azzal lehetőket elhódítani, ha tudod mi a gyenge pontjuk, de az jellemzően a nő maga és adott nemi szervei… köhöm.
- Igen, a franciák nagyon előkelő népségnek tartják magukat, azt hiszik övék a világ, de valahol biztosan így is van. – már nem igazén vagyok képben, viszketek, mint a hétszentség.
- Gondolom, hogy nagyon erős a kultúrája mindkét népnek és nem hiszem, hogy engednének a magukéból. Nem lehet könnyű közös nevezőre jutniuk, erős jellemek. – azt azonban megjegyzem, hogy szeretik a szép kézírást, már a csigaevők, majd egyszer így adok be önéletrajzit, egyszer soha.
- Bocsánat, de fél pillanat. – sajnálom de ez van, nekem innen most ki kell mennem, mert viszeketekségemben meghalok. Felpattanok a székemről és minekután sebi felfogta mit szeretnék kisietek a folyosóra, hogy az ajtót behajtva magam mögött kibújjak a vészes ruhadarabomból és tenyerembe zárva siessek vissza a helyemre, majd elrejtem a táskámban, de a viszketés nem igazán múlik.

_________________
"Oly kevés lehetőség adódik a szabadságra.
Az egyik: a képzelet. De erről az utazásról gyakorta vissza kell szakadni a világba,
s ez olyan, mintha időről időre láncra vernék az embert."


Fabyen
Vissza az elejére Go down
Valerie Hunt
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 23
Hozzászólások száma : 98

TémanyitásTéma: Re: Francia módi ~ NYITOTT JÁTÉK   Kedd. Márc. 17 2015, 12:04

Jól szórakozom a szöszi aggódásán a zh kapcsán. Én ezen azt hiszem már túl vagyok. Persze mélyen átérzem a dolgot, fotózáselméletből én sem szeretek zh-t írni. De szerintem egy nyelvből még mindig "egyszerűbb". Na de mindegy. Az elkalandozó gondolataimat nagy nehezen terelem csak vissza, közben ráismerek a csávókára is előttem és persze odasúgom neki, hogy nem felejtettem ám el, a válasza pedig kis híján megnevettet, de moderálom magam, már csak Sebastian miatt is.
Az elhangzó kérdések viszont, szerintem nehezek. Nekem nem valószínű, hogy kell majd üzletelnem, ebből kifolyólag ez nem is érdekel annyira. De nem akarok illetlen lenni, ezért bármennyire is lenne érdekesebb mondjuk vadmacskákról álmodozni, újra meg újra ráerőltetem a figyelmem az éppen beszélőre. Sebastian szavaiból még le is írok ezt-azt, de nem tudom mennyi értelme van ennek az egésznek.
Fura, hogy miket mond a franciákról, én teljesen másmilyennek képzeltem őket.
- Vagy kettő! - vágom rá vicceskedve, aztán nevetek is, ha már ilyen kötetlenek vagyunk. Aztán jegyzetelgetek tovább, mert rengeteg mindent mond, aminek igazán a felét sem értem...
- Akkor, aki rondán ír megszívta... - motyogom magamnak, mert milyen már, hogy a kézzel írott levelet sokra értékelik. Aztán ha az orvosom ír nekik, akkor nem lesz üzlet 100 év múlva sem, mert egy betűt nem bogóznak ki belőle.
A többiek próbálkazásai után is kérdőn pillantok Sebre, melyik lesz igaz, melyik kevésbé. Végül rám kerül a sor és megvonom a vállam. Fogalmam sincs.
- Ha csigát vagy kagylót szolgálnak fel a tárgyalás közben mint étel, az engem tuti kiakaszt... mások nevében nem nyilatkozom.
Hát ennyit az értelmes megszólalásról. Szöszi elrohan, én meg picit előre dőlök, hogy nyomon kövessem, részben mert csini, részben kiváncsiságból, de ez meg az én végzetem. Kellett nekem a táskámat felrakni az asztalra, amikor megérkezett Michelle. Most szépen leborul, és hiába kapok utána, vagy pont az? Szakad, nyílik potyog... az előttem ülők nyakába, a földre, és tovább Sebastian lábáig.
- Upsz! - csúszik ki a számon, aztán persze kapcsolok - Bocsi! - nyögöm kínomban, majd próbálom felmérni a károkat... A smink cuccom szerencsére a nesszeszerben marad, a telefonom az előttem levő széken, Reev alatt meg a tamponjaim, a dezodorom gurult Seb lábához, illetve egy fénykép száll le előtte, amit még középsuliban csináltam a lány öltözőben zuhanyzó egyik osztálytársamról. Évek óta a kedvenc képem, bár nem szoktam mutogatni. A többi dolog, apróság, egy csomag zsepi, notesz, a kulcsaim, a kulcstartómmal, ami Hello Kitty-s.
- Öhm, segítenétek? Összeszedni... - Kérdezem bizonytalanul, miközben bűnbánóan tekintek körbe. Nem, nem különösebben aggódom, hogy Reev kezébe kerülnek esetlegesen a tamponok, vagy hogy bárki a képet nézegeti. Inkább az zavar, hogy megzavartam Sebastian óráját.

//Dehogy zavar! kellett neked szívatni! Razz *fogalma sincs, mi lehetne ciki egy női táskában O.O, de ha ezt így nem fogadod el, adhatsz ötleteket*//
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: Francia módi ~ NYITOTT JÁTÉK   Kedd. Márc. 17 2015, 19:26

-Ott, hogy én valóban szeretném, hogy az a tudás ami a fejecskédben csücsül ötöst érjen. De mivel nem megcsinálhatatlan a tárgy, ha idefigyeltek órán és otthon átolvassátok a jegyzeteket, így nem féltelek titeket. - Mosolygok, ugyan már, a fele csoportról már most tudom, hogy ha picit is odafigyel simán megoldja. A másik feléről sem feltételezek kevesebbet.
-Nem azt mondtam Reeven, hogy nem veszlek titeket komolyan, hanem annyit, máshogy. A szituációs feladatok nem olyan könnyűek, mint remélni véled. - Gonoszabb vigyor, csak hogy ne higgye nem dolgoztatom meg az agytekervényit. Nem szeretném, hogy bárki unatkozzon. Persze sejtem, hogy inkább Hale-lel trécselne és bájologna, még csak megszidni sem lenne szívem, elvégre csak Hale-re kell nézni. Ha tízzel beljebb lennék, valószínű én is csapnám a szelet a lányoknak minden gátlás nélkül.
Hale széles mosolya nekem is mosolyt csal az arcomra, bár valahogy úgy látom valami nagyon doppingolja, alig bír izgés-mozgás nélkül megmaradni. Lehet mosdóba kéne mennie? De ez nem gimi, akkor megy ki amikor akar, majd visszajön.... na mindegy, lehet csak tetszik neki Reeven és elvannak mint befőtt.
-Bocs, túl magas labda volt. - Vigyorgok Halere tovább, hogy örömtelenül nevet. - Hát, minden megoldható, de kikérdezem! - Vigyorgok, mert amúgy valóban bármire vevő vagyok, bár inkább a tananyag kapcsán keressen fogadóórán, másban nem tudom a segítségére tudnék-e lenni.

-Miből veszed Reeven hogy a franciák nem okosak? Mondhatni mindegyikük művelt és el is várják a beszédpartnerektől, hogy legyenek ők is azok, mert náluk ez általános. Ebből kifolyólag, nem egyszerű vitapartnerek. Pont ezért, ha megfelelően érveltek, az nagy jó pont, főleg mert ők nem vitatkoznak, hanem érveket feszítenek egymásnak. - Magyarázom mosolyogva, mert lehet vannak akik ostobábbak, vagy lekenyerezhetőek, de jobb, ha nem ebből indulnak ki.
-Háát ha nem is az hogy kapjuk be, de inkább úgy mondanám, bizalmatlanok. - Mosolygok Eleere, mert ennyire nem vészes a helyzet, meg a franciák sem hülyék, kellenek a külföldi befektetések.
-Pont mint a férfiakat? Kifejted Hale? - Vigyorgok kihívóbban, mivel is lehet egyértelmű párhuzamot vonni. A szépség, a mély dekoltázs, egy jó sör, vacsora... esetleg egy menő autó? Melyik átlagra gondol? Szerintem az én gyengémre már rájött, főleg ha Elee mesélt is neki.
-De annyiban igazatok van Hale-lel, hogy műveltnek tartják magukat, főleg annak van presztízse, aki az ENA-n végzett, az École nationale d'administration-on vagy a csak X-ként ismert École politechnique-n. Ez annyira elit az üzleti életbe náluk a politikai és gazdasági képzést illetően mint a Cambridge-i egyetem vagy a Harward. Vagy mivel hazai, megbecsültebb. - Simogatom az állam pár mozdulat erejéig, hogy vajon jobban nyom-e a latba náluk ez mint a másik két említett, de lehet, elvégre ezek a volt diákok még össze is tegeződnek később, meg meghívják egymást az esküvőjükre, ilyenek... na mindegy.

Persze később Elee provokáló mosolyára, miszerint nyugodtan engedjem a fantáziám, nem fogok merészet gondolni vigyorgásra sarkall, de hát nagyon jól ismerjük már egymást, tudjuk hogyan működünk és jó is ez így.

-Hmm, a rugalmasság attól függ hogyan érted. Ha arra gondolsz, hogy mi a fenének küldj három levelet hogy mész vele tárgyalni mikor egy telefon a titkárnak és kész, akkor igen, rugalmatlanok. Ha arra gondolsz hogy határidőben milyenek, hááát, mondhatni ruganyosak mint a csiga teste. - Vigyorgok, mert hát a franciák meg a határidők... kész strébernek éreztem magam hogy mindig hamarabb meglettem, otthon meg ez volt az alap.
Reeven válasza érdekes, bólogatok, bár nem teljesen értek egyet mindennel, de ebből a szempontból valóban lehet vicces is akár. Én mint fél nyelvész sok cifrát hallottam, megtanultam szeretni, nem kinevetni.
-A legtöbb francia és japán mivel fiatalon kezdik az angol tanulását már jobbak mint régen voltak. Felvételem nincs, nem rögzíthettem ilyen tárgyalásokat, mint tolmács. De üzlet közben a franciák nem enyelegnek a külföldiekkel, legalábbis alap esetben nem. Sőt, elég ridegek, bizalmatlanok, így ha valami tolakodásnak lesz véve egy ázsiai számára, az más lesz. Például a szétfolyó határidők, a vége-látatlan megbeszélésék melyek csak úgy random témákat vetnek fel, belső struktúra nélkül... Ez egy amerikai számára is idegesítő, úgy tapasztaltam, főleg mert az idő kevés, mindent próbálunk előre beosztani, de a franciákkal nehéz ilyetén módon tervezni. - Mosolygok, tudják mire számítsanak a jövőben, ha ilyen szituációba keverednek.
-Ühüm, ez igaz, de a siker érdekében muszáj engedni, ez már csak ilyen. Inkább összecsiszolódniuk a nehéz. Főleg mert nem szívesen tárgyalnak külföldiekkel, már egyik nép sem, kivéve az amerikaikat persze, itt elég nyitottság van.
Valerie csiga és kagyló fóbiáján mosolygok, Eleere sandítok, elvégre ő is hidegrázást kap tőlük.
-A konkrét tárgyalás nem akkor zajlik, eleve nagyon megtisztelő ha elhívnak ebédelni vagy vacsorázni, főleg ha a saját otthonukba. De szerintem nem a csiga lesz az étlapon, a kagyló esetleg. De maximum finoman közlöd, hogy allergiás vagy rá így saaaajnos nem eheted meg. A fontos, hogy ha fel is vetjük a franciáknak az együtt evést, kérjük meg hogy ők válasszanak megfelelő helyet, ezt értékelik, általánosan is, és ha mi hívtuk meg őket, mi fizessük az egészet, nem szokás a fele-fele dolog. Legközelebb majd visszahívnak minket, vagy mi őket, így szokás. Jah és ha ez hivatalos ebéd vagy vacsora, számoljatok azzal hogy legalább 5 fogás lesz és 2-3 óra. A franciák nem sietnek sehova. - Mosolygok, közben míg magyaráztam kicsit gesztikulálva a kezeimmel.

-Persze, menj csak. - Mutatok futólag az ajtóra Hale-nek, ha menni kell akkor menni kell, nincs mese.
Az hogy mindeközben Valerie táskája borul, már más kategória. Felveszem a dezodorját, meg a képet, ami kihullott és mint egy pihe landolt a talajon és noha nem akarnám nézegetni, mikor leteszem az asztalára, de elkerekedik a szemem, ahogy realizálom mi is van rajta.
-Öhm... Valerie drágám... szerintem óvd jobban ezt a képet, mondjuk rakd a pénztárcádba, ilyenek... - Vigyorodom el, mert hát na... némán artikulálom neki hogy "jó csaj" és ráncolom az orrom, hogy jah, hasonló az ízlésünk.
-Na de semmi gond, ennyi intermezzo kell, hogy ne fásuljunk bele az órába, meg a francia habitusba. Szóóval... - Ülök vissza a tanári asztalra és felveszem újra a gondolataim fonalát.

-Kicsit mást. Gondoljátok végig, akár itt az egyetemen is ha van egy csapatmunka, akkor hogyan születik egy-egy döntés. Ha ez megvan, mit gondoltok, a franciáknál hogy működik a dolog? Milyen beállítottságúak a vezetők? Merészek, óvatosak, demokratikusak, mit értékelnek? Hogyan viszonyulnak a nőkhöz és a női vezetőkhöz? - Nézek szét, van-e ötlet.

//Valerie, príma, nekem tökéletes xD//

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Francia módi ~ NYITOTT JÁTÉK   Today at 20:53

Vissza az elejére Go down
 

Francia módi ~ NYITOTT JÁTÉK

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a köv. oldalra: : 1, 2  Next

 Similar topics

-
» Nem várt meglepetés... (Lucien és Lucy- NYITOTT JÁTÉK!)

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: Frances épületek :: Archívum-