Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Stanley Collins
Kedd. Nov. 22 2016, 20:33 by Stanley Collins

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

Top posting users this month
Samuel T. Collins
 
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Reeven Callagher
 
Quentin Collins
 
Felix Kaleolani
 
Suzanna Crystal
 
Kensington L. Lockwood
 
Sebastian McBridge
 
Kőrösi Noel
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Hogyha két életem volna... - Lulu és Lizzy

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2
SzerzőÜzenet
Elizabeth Clark
Filmművészet
Életkor : 24
Foglalkozás : Tanuló, Pincérnő
Hozzászólások száma : 483

TémanyitásTéma: Re: Hogyha két életem volna... - Lulu és Lizzy   Szer. Feb. 18 2015, 23:22

Kicsit kuncogok, hogy elpirul, ne máár, hát nincs ebben semmi. Egyszerűen vizuális típus vagyok.
-És mit számít mások mit gondolnak? Magatokért mentek nem? - Vagy ha villogni akar, akkor meg mindegy hova mennek szerintem.
-Jó, meg engem nem a többiek érdekelnek... csak... ahh a fenébe is ha kedvelek valakit nem akarom ezzel elcseszni, na. - Konyul le a szám széle, mert félek ha nem jön össze Sebastiannal pl, hiába tetszik, akkor ennyi volt. Pedig olyan ritka hogy valakivel ennnnnnnyire jól elbeszélgessek 'bármiről. Vagy főleg azokról a dolgokról, amik nagyon lekötnek, mint az irodalom, meg a szellemes beszélgetések, meg... hát Sebastian maga olyan, hogy sajnálnám ha nem lenne az életem része valahogy. Ez de hülyén hangzik, meg nyálas, de akkor is.
-Hát, alapjában a rövid frizura az esetem, de nem a haj teszi az embert. - Vonok vállat. Szeretem a magasabb fiúkat, de ha épp egy alacsonyba klappolna minden, nem izgatna a dolog. Mellékes.
-De hova legyen még ennyi mindened, van pár év előnye ezt ne feledd már! Meg ne már, hogy Nanaia ilyen anyagias legyen. Vegyük Liot... De komolyan Lui. Ő jó példa: le van égve, velem közösködik a lakáson, kocsija nincs... mégis odavannak érte, pedig még bunkó is. Amúgy tud normális is lenni, megmerem kockáztatni hogy kedves is, de érted a lényeget. Ha valamivel megfogod a másikat, mit számít mije van? Jó, kellemes bónusz, ha már elért valamit, de nem ez a lényeg. Ahogy a szakmai háttere sem. Főleg hogy Nanát szerintem a te szakmád jobban leköti mint a tanárunké. - Már nem az enyém is, nem úgy értem, hanem általánosságban mindenkié, na.
-Ahh... - Nem tetszik mikor közli Nana élvezte a szitut. Nagyon nem. - Hát ha ezt várja, bocs de... erre nem mondok inkább semmit. Én nem sodornám veszélybe a fiúm, ki tudja hogy verekszik az a Sebastian... és ha valami bajod lett volna? Ne ess neki kérlek, én kérlek. Valószínű megérdemelné a tag, hogy valaki megleckéztesse, de annyit nem ér, hogy véletlen is bajod legyen, hmm? - Húzom a szám, nem szeretném hogy Lui bajba keveredjen. Lehet kicsinyes bosszúként ez a Sebastian kicsapatja, elvégre tanár... ahh, gusztustalan lenne.
(Nem csak a sötét középkorban volt párbaj xD Anyegin korában is volt még pl xD csak úgy mondom xD)
-Hát.. jobb okot nem tudok, ami még elfogadható, a többi nagyon nem tetszene neked és nekem sem. - Teszem hozzá, mert ha bántja Luit, megtépem. Ennyi.
-A legegyszerűbb lenne ha elmondanád, hogy ez bánt téged és hogy mennyire imádod szereted és az szeretnéd ha többet sétálnátok együtt a suliban is akármi. Azzal érezteted pl hogy szeretnéd ha mindenki látná: egy pár vagytok. Vagy a suliban a folyosón vagy órán menj oda, csókold meg a magad természetességével, válts vele pár szót és ha társaságban van, mond hogy később látod. Na azzal is mindenki felé kommunikálod, hogy együtt vagytok, hogy igényt tartasz rá, ilyesmi. - Vonok vállat, sok megoldás van, talán Nanának a feltűnés kell, ki tudja...

_________________

...és Isten megteremté
a férfit.
Aztán támadt
egy jobb ötlete!
Vissza az elejére Go down
Louis Tagliavini
Filmművészet
Életkor : 23
Foglalkozás : egyetemista
Hozzászólások száma : 302

TémanyitásTéma: Re: Hogyha két életem volna... - Lulu és Lizzy   Csüt. Feb. 19 2015, 14:34

- Magunkért, így van. Nanaiát inkább feszélyezné, mintsem örülne neki, ha másképp kezdenék öltözködni, amikor vele vagyok; amúgy is össze szoktunk beszélni... Most meg főleg, hogy egy szobában lakunk. Szóval... ez nem probléma, legalábbis eddig sosem volt az- furán venné ki magát, ha a "randi" miatt mostantól megváltoztatnám az öltözködési stílusomat.
- Akkor nem bízol eléggé a barátság erejében- vonok vállat. Nem tudom, miért hiszik azt a lányok, hogy a szerelem után (ha az nem is jön össze), nem működhet a barátság. Mi, férfiak (haha!) nem vesszük túl komolyan ezeket a "haragban vagyok veled" dolgokat. A barátság, ha a másik is akarja, működhet, miért is ne?
- Jaj, ne is mondd...- nevetem el magam- az a haverod, Will... fura egy figura. Mintha szerelmes lenne a saját hajába, olyan sokat foglalkozik vele...- jut eszembe hirtelen közös ismerősünk.
Sebastian a téma, meg az anyagiak.
- Nem gondolom, hogy Nanaia anyagias- rázom hevesen a fejem (ami nem túl jó ötlet, abba is hagyom gyorsan)- Csak azt mondom, ezzel az egésszel ... TÖBB nálam..., és ez nyilvánvaló. Biztos, hogy magabiztosabb is, és ez az, ami szimpatikus lehet Nanának; én csak egy tacskó vagyok ahhoz a pasashoz képest...- mondom az igazságnak megfelelően.
- Igen, ebben igazad van. Különben sem vagyok erőszak párti. Tudod, amikor eltörtem a kezem...- nézek a csuklómra, melyen a világon semmi nem látszik már- akkor is inkább a falba csaptam, nem azt a nagyképű tudálékost ütöttem meg. -Erről a sztoriról tudni kell, hogy senki Nanán kívül nem tudta az igazságot. Mindenkinek azt mondtuk, hogy deszkás baleset volt. Amúgy cseppet sem félek a pasastól. Nem érdekel az sem, ha földhöz vág, itt nem a harc kimenetelének van jelentősége, hanem annak, hogy ezt is megtenném Nanáért.
//Ja, igen, tudom, csak ez jutott először eszembe.//
- Na jó...- mondom kissé enyhültebben, és nem is feltételezem, hogy Nanaiának más oka is lehetne más fiúval flörtölgetni, minthogy engem féltékennyé tegyen. De ha az vagyok, akkor miért lett mégis olyan... izé? Miért szaladt el? Miért hagyott magamra? Ez is a játék része? Nos, vannak még dolgok, amiket nem ismerek Nanában... De azért már kevésbé vagyok mérges.
- Hmmm...- gondolkodom el. Lizzy nem mond hülyeségeket, ezek a dolgok nem is esnének nehezemre, és nem is olyanok, amikkel nem tudnék azonosulni. Mondjuk úgy, ezek eddig eszembe sem jutottak, olyan természetesnek vettem, hogy Nana hozzám tartozik, és hogy ezt mindenki tudja- hát jó, köszi...- és a "szőkémre" mosolygok.
- Nagyon rendes tőled, hogy támogatsz, Lizzy...- mondom ellágyulva. Nem tudom, hogyan lehetnék neki hálás, tényleg rendes csaj, nem ismerek hozzá foghatót (Csak egyet, naná, Nanát.)
- Veled egyébként mi újság mostanság? - sajnos ritka, hogy hosszasabban el tudjunk beszélgetni, úgyhogy azon kívül, hogy suli jól megy neki, és a vizsgáit eddig sikeresen vette, nem nagyon sokat tudok róla. Ja, de. Lioval is egészen jól összebarátkoztak az albérletben.
Vissza az elejére Go down
Elizabeth Clark
Filmművészet
Életkor : 24
Foglalkozás : Tanuló, Pincérnő
Hozzászólások száma : 483

TémanyitásTéma: Re: Hogyha két életem volna... - Lulu és Lizzy   Csüt. Feb. 19 2015, 20:08

-Akkor meg? Attól még ha valami elegáns helyre mentek kicsípheted magad te is! - Kacsintok rá, szerintem akkor is jól festene öltönyben.
-Hát tudod nyár óta ismerem és ritkán találkozunk... - Szerintem nem vagyok vele olyan jóban mint Luival, de Luival amúgy is valahogy... nem tom, sokat lógunk együtt meg tudjuk csak haverok vagyunk és jó így, szóval így könnyebb is.
-Jaj Will... mikor találkoztál te vele? Amúgy ő nem csak a hajába szerelmes, eléggé odavan magától! - Kuncogok, durvább mint Lio... huh. - Gimiben voltunk osztálytársak. - Mondom még, tudja honnan ismerem a srácot.
-Nem tom, jó engem is vonzanak az idősebb pasik, legalábbis ha felelősségteljes, de ne hidd hogy több nálad. Nekem például egyáltalán nm szimpatikus hogy ennyire nyomul és odavan magától... felőlem milliomos is lehetne, nem kéne. - Rázom a fejem (nekem nem gond) jelezve nem érdekelne a pasi. - Te ezerszer jobb partinak tűnsz nála és nem csak azért mondom mert a haverom vagy. - Teszem hozzá, nehogy azt higgye ez csak amolyan csapatépítő tréning feeling.
-Jól tetted, bár azt nem hogy a falba verted, verd mondjuk a párnába vagy ilyesmi... De komolyan, légy okosabb, Nana téged választott, innentől kezdve örök második marad, ezt jegyezd meg. Ha megint beszól, dörgöld az orra alá, hátha visszavesz az arcából. - Vigyorgok gonoszan, úúúgy elmondanám én is a pasi képébe, pedig azt sem tudom kicsoda..
//Okés csak cuki volt xD A középkorról mindig valamiért csuhás papokra asszociálok először xDDD És akkor egy ilyen kesztyűvel pofán csapja az egyik a másikat... xDDD Lehet keveset aludtam mostanában :'D xD //
-Nincs mit... - Mosolygok vissza rá, eszegetve kicsit. Látom némileg lenyugodott, ez már jó hír.
-Barátok vagyunk, nem? - Nézek rá, lazán vállat vonok, eszek tovább, mintha semmiség lenne. Nem szeretem nagyon kimutatni az érzelmeim, de a mosolyom csak-csak elárul, hogy nekem ő tényleg fontos, nem tesz semmit.
-Amúgy felkereshetnéd amint visszajön, menj elé a buszhoz vagy valami. Akár most is felhívhatod, lehet visszajönne. Mindenképp éreztesd vele, hogy hiányoltad, szerintem akkor megenyhül. - Legalábbis én megenyhülnék, de az én vagyok.
-Velem? Hmm, nem sok. Will nagyon be akarja nekem bizonyítani hogy már nem egy tuskó, bár nem tom miért szívügye, de mindegy. Markkal szoktam még lógni, Sebastiannal... bár őt ritkán látom, nem tudom mit csinál... lehet modellkedik. - Vigyorodom el, mert ahhoz a pasihoz annyira nem illik, hogy érzékinek szánt fejeket vágva pózol a fényképezőnek valami hülye ruhában. Vagy épp alsógatyában.
-Meg hétvégén hazamegyek kicsit, Amy barátnőmnek szülinapja lesz. Vettem neki egy gitárt, tök cool! Alig várom hogy odaadjam neki! - Lelkendezem, lehet jobban örülök a hangszernek mint Amy fog, de nem baj.

_________________

...és Isten megteremté
a férfit.
Aztán támadt
egy jobb ötlete!
Vissza az elejére Go down
Louis Tagliavini
Filmművészet
Életkor : 23
Foglalkozás : egyetemista
Hozzászólások száma : 302

TémanyitásTéma: Re: Hogyha két életem volna... - Lulu és Lizzy   Szomb. Feb. 21 2015, 09:58

- Na jó, ezt még átgondolom...- hajtok fejet, mert igaza van, lehetnék "úriasabb" is, ha olyan helyekre vinném. Sebastian biztos nem csak a Mekibe vitte el...
- Ó, nem is mesélted!- dorgálom meg egy kicsit, bár nem neheztelek, amiért nem beszélt erről a barátjáról. Csak fura egy kicsit. Mintha titkolná.
Nem értem, miért bizonytalan; nagyon határozott lánynak ismerem, és tudom, hogy képes lenne akár megvédeni is magát, ha arról lenne szó. De nem hiszem, hogy erre szükség lenne, inkább több önbizalomra, ami a fiúkat illeti; ez az egyetlen téma, amikor Lizzy "megváltozik".
- Nem tudom- teszem hozzá elgondolkodva- úgy hiszem, ritkán működik azonnal jól egy barátság; valaminek a kialakulásához néha több idő kell, nem megy így: pikk-pakk. Ha találkozgattok, mint barátok, de nem biztatod, mint nő..., érted..., akkor nem fog rád nyomulni, ha van elég esze. Még az is lehet, hogy mint az én esetemben, éppen neked kell majd felnyitnod a szemét, hogy "hahó, itt vagyok!"- az én esetem nem egészen normális, mint utóbb kiderült, már régebben észrevehettem volna, hogy Nanaia viszonozza az érzelmeimet. Ilyen szempontból ő éppen olyan sügér volt, mint amilyen én, mert nem mert szólni.
- Szerintem kipécézett...- mondom Willre értve, de nem akarom teljesen lebuktatni- egy hamburgeresnél futottunk össze és az egyetemi életről meg a csajokról dumáltunk, tudod, "mint a nagyok". Említette, hogy ismer, mint ahogy azt is, hogy te emlegettél neki. Remélem, csupa rosszat mondtál, nem szeretném, ha egy féltékeny udvarló rám támadna valamelyik sötét sikátorban!- nevetek.
Sebastianról és Nanáról beszélgetünk, arról, ahogy viselkedtek, de főleg a férfit boncolgatjuk.
- Úgy van! Alakítsuk meg a "Gyűlöljük együtt Sebastiant!" klubot, úgyis kell az ellenpólus a sok imádója miatt! Nem is tudom, mintha felvágott volna vele, hogy neki mennyi csaja van...- húzom el a szám. Ha Nanaia lenne neki az egyetlen, kevésbé érezném megalázónak, hogy az én barátnőm kell neki. Amúgy meg örülök Lizzy véleményének. Örülök, mert ezek szerint őt legalább nem ismertem félre (Bár szerintem Nanát sem, de mindegy.)
- Szeretnék okosabb lenni nála, de nem tudok. Tudod, múltkor a parkban... Állandóan úgy éreztem, hogy lenéz engem, és kioktat. Szinte atyáskodó volt. Ha nem lettek volna azok a furcsa kijelentései, hogy nem mond le Nanáról, még akár be is dőltem volna neki, hogy a javunkat akarja. Mármint Nanának és nekem, közösen- fura, de igaz. Elég rohadt érzés ez a kettősség.
Lényegesen nyugodtabb vagyok már, és Lizzynek köszönhetően a mérgem nagy része is elpárolgott. Sebastian ugyan nem lesz jóbarátom, de abban biztos vagyok, hogyha rajtam múlik, még ma kibékülök Nanaiával. A módszer ugyan még szunnyad valahol a szívem mélyén, de már tudom, hogy nem hagyom annyiban a dolgot, és minimum beszélek vele, még ma, hogy ne aludjunk még egyet haragban egymással.
Megköszönöm neki, hogy ilyen rendes, hogy törődik velem, ő meg csak mosolyog, mintha mindez semmiség lenne. Őszintén mosolygok vissza rá, ez talán többet is mond, mint az a köszi...
- Éppen ez járt a fejemben nekem is...- megáll a kezemben a villa, ahogy elképzelem, hogy meglepem, és amikor találkozunk, szorosan magamhoz ölelem. Nem hiszem, hogy rózscsokorra vagy egyéb ajándékokra lenne szükségem ahhoz, hogy megbocsásson nekem, de nem riadok vissza az ilyen színpadias dolgoktól sem, ha...
- Tudod, úgy érzem, nem lenne jó ezt halogatni..., de csak személyesen tudnánk ezt megbeszélni. Utána kell mennem...- mondom bizonytalanul, határozatlanul, hiszen a tervem még nincs kész. Közel se...
Amíg rágódok magamban, mi is lenne a legjobb megoldás, róla kérdezek, és igyekszem is figyelni, éppen csak a szívem nem rakom oda. És csak a figyelmem felét...
- Akkor nem panaszkodhatsz, hogy nem legyeskednek körülötted a fiúk... - kedveskedek neki, nem bántom; én nagyon szeretném, ha összejönne valakivel, aki rendesen bánik vele.
- Ó, te is elmész? Mondjuk, nekem is haza kell mennem majd az ünnepek között, de ezzel most nem is akarok foglalkozni- ráncolom a homlokom. indennél előrevalóbb, hogy Nanával béküljünk ki. Úgysem nyugszom meg, amíg ez meg nem történik!
Amy nagyon szerencsés csaj. Emlékszem, hogy Lizzy már beszélt róla, nem is egyszer, hiszen a legjobb barátnőjeként gondol rá. Ez az ajándék is... Ismerve Lizzy anyagi helyzetét, nem feltétlenül hiszem el, hogy a gitár miatt nem kellett valamiről lemondani...
Vissza az elejére Go down
Elizabeth Clark
Filmművészet
Életkor : 24
Foglalkozás : Tanuló, Pincérnő
Hozzászólások száma : 483

TémanyitásTéma: Re: Hogyha két életem volna... - Lulu és Lizzy   Szer. Feb. 25 2015, 22:35

-Jaj menj Nanaia imádna szerintem, tuti ritkán látott öltönyben, na meg ha a kedvéért teszed oda magad, értékelni fogja. - Vigyorgok, nyüstölöm kicsit, mert szerintem sikere lenne. Helyes pofija van, elegánsan tutira wow benyomást kelthet.
-Hát... - Tekergetem a hajam tőlem szokatlan módon, valóban keveset beszéltem Sebastianról. Ahogy Lucient meg sem említem mert ahhhh, az a srác. Mondjuk Aresz is néha olyan, mintha valami könyvből lépett volna ki a kedvenceim közül... - Valahogy lemaradt....? - Ooopsz.
-Ah. De nem akarok megint valami bunkó taplót kifogni, pedig ez nincs a homlokukra írva, hogy hah kislány, én vagyok a mézesmadzag... - Dünnyögöm, turkálom a kaját egykedvűen, mert sajnos Luinak igaza van, de nem merek csak úgy randizni, akkor máris elvárják a srácok a testiséget, meg hogy az övék vagyok és féltékenykednek... nem kell.
Hallgatom amit Will kapcsán mesél, de összeszalad a szemöldököm.
-Ritka mód kedvelek, esélyed sincs Lui, de tudod... ő rohadtul nem az udvarlóm, utáltuk egymást gimiben... és hogy őszinte legyek, nekem elég erős ellenérzéseim vannak még most is vele, hiába normálisabb már sokkal. Szóval... kétlem hogy tartanod kéne ilyenektől. - Horkanok fel, mert ez röhejes lenne.
-Oh, simán, csak majd egy képet mutass róla, ha elmegy a folyosón még véletlen se mosolyogjak rá. - Vigyorgok, tuti fenn van az egyetem honlapján ha már tanár. Csak azt kell tudni melyik kar és csá. Bár lehet ő a teljes nevét is tudja. - Ahh, tuti ez is egy bájgúnár, remélem pofára esik végre... - Csóválom a fejem, nem bírom a fajtáját.
-Pff, szerintem csak tette a szépet, hogy ne nézz rá ferdén, ennyi. Mert hát érted... ez a nem mond le róla duma meg amúgy is, mit atyáskodik már, nem lehet annyival nagyon idősebb nem? Áh, hagyd... - Legyintek, ne foglalkozzon vele. - Az leszel, (mármint okosabb), ha semmibe veszed. Akkor ő is talán észreveszi magát, hogy megvagytok nélküle.
-Szerintem is, nem tesz nektek jót hogy itt fasirtban vagytok! - Mosolygok, hogy menjen csak az sem baj ha ugrik a koncert, ez fontosabb.
-Ők csak haverok te lökött, tudod hogy nem randizom. - Rántok vállat, mert hát tényleg csak haverok, a lányokkal nehezebben jövök ki. Bár Hale-lel egész jól eldiskuráltam... Egyszer.
-Aham, rég voltam már otthon, hiányolnak otthon. - Nincs olyan messze, csak nem akartam eddig a jegyre költeni. De csak látom hogy nem igen figyel, szóval jelentőségteljesebben nézek rá.
-Héj, hősszerelmesem, mi lenne ha felhívnád? Addig elmosogatok. - Mosolygok rá, kicsit noszogatva, menjen, tárcsázzon, nem fogok megsértődni ha mégsem leszünk ma együtt, majd ütközünk még, nem gáz.

_________________

...és Isten megteremté
a férfit.
Aztán támadt
egy jobb ötlete!
Vissza az elejére Go down
Louis Tagliavini
Filmművészet
Életkor : 23
Foglalkozás : egyetemista
Hozzászólások száma : 302

TémanyitásTéma: Re: Hogyha két életem volna... - Lulu és Lizzy   Csüt. Feb. 26 2015, 14:20

Vállat vonok. Nem vagyok annyira biztos a dologban, mint Lizzy, hogy Nanaiát lenyűgözné, ha öltönyben kezdenék el mászkálni, de egy próbát megérne...
Egy srác kerül szóba, Lizzy egy (talán új) ismerőse, akivel azért nem akar randizni, nehogy elromoljon a barátság. Sajnos, ő is Sebastian... Ah, nem szeretem ezt a nevet!
- Ok, nem kérlek számon, csak... fura, hogy Nanaiáról csaknem mindent tudsz, te pedig titkolózol, ha pasikról van szó...- mondom félénkebben, mert nem szeretném, ha azt hinné, ezt elvárom tőle. Rajta múlik, mit akar elmondani, nem fogok belőle semmit "kiszedni". Mindegy. Elmondom, én, mint fiú, én, mint a barátja, hogyan is látom ezt.
- A taplóság gyorsan kiütközik, emiatt ne izgulj!- próbálom viccesebbre szánni. Elvégre hogyan derülhetne ki, ha nem is próbálkozik? - Ha meg tapló, el is kell kerülni messzire.
Azonban rájövök, valamibe megint beletenyereletem. Lizzy csak tologatja most az ételt, és el tudom képzelni, hogy vannak rossz tapasztalatai. Ha csak egy, az is épp elég. Will is szóba kerül.
- Valóban? - Elnyúlik a szám. Az a srác azt állította, szeretné jobban megismerni Lizzyt, és arról nem beszélt, milyen kapcsolatuk van már korábbról. Ejnye-bejnye. Nem túl őszinte a fickó.- Na jó, alkalmasint említsd meg neki, hogy tőlem nem kell tartania, azaz neked... - elnevetem, hát érti, nem?
Sebastianról és Nanaiáról beszélgetve kitaláljuk, hogy klubot alakítunk Sebastian ellentáboraként, és Lizzy -várható módon- mellém áll. Na, pontosan ilyen egy jó barát! Hah!
- Nem kell fénykép, majd megmutatom személyesen... Amúgy... nem olyan rossz arc - Aztán halkan hozzáteszem- Valószínűleg neked is tetszene. Szóval, miattam... nem kell..- legyintek. Igen, én is utálom, de ennek csak Nanához van köze. Azt hiszem. De azért jó esik utálni egy kicsit.
- Még csak nem is ezt akarom, Lizzy. Csak Nanát hagyja békén. Ha rendes ember, őneki is jár a boldogság!- igen, tudom, meglehetősen romantikus lenni, de a szerelem megbomlasztotta az agyam...
- Igen, ez igaz- bólogatok hevesen, amikor Lizzy egyetért, nem volt szép az a duma a "nem mondok le róla"-val. Nem is olyan nehéz utálni! Legjobb tudomást sem venni róla.
Aztán ahogy egyre többet mélázok, rájövök, nem akarok haragudni senkire. Pláne nem Nanaára (már nem is tudok), és magamnak is meg kell bocsájtanom, hogy megléphessema következő lépést: bocsánatot kell kérnem. Bár Lizzyről kezdünk beszélgetni, hiszen az illem is így kívánná, az agyam egyre csak Nanaia körül kattog. Szorít az idő.
- Nem..., az nem elég. Telefonban bármit lehet mondani. Le is csaphatja. Látnom kell... - már csak egy lökésre lenne szükségem. Megerősítésre, hogy helyes az elgondolás, indulni kell...
Persze, nem ilyen rossz állapotban, büdösen, kócosan...
Vissza az elejére Go down
Elizabeth Clark
Filmművészet
Életkor : 24
Foglalkozás : Tanuló, Pincérnő
Hozzászólások száma : 483

TémanyitásTéma: Re: Hogyha két életem volna... - Lulu és Lizzy   Csüt. Feb. 26 2015, 21:37

-Hátcsak... nem tom mit mondjak róla... meg... nem tom. Nem mondom senkinek. Asszem tetszik, de... ahh, nem tudok erről beszélni. - Húzom el a szám, mert nem is tudom, félek akkor tényleg komollyá válik a dolog ha kimondom, ha beszélek róla, beleélem magam és pofára esek - megint. Szóval eléggé félénk és feszült leszek ettől, nekem is van gyenge pontom, márpedig a fiúk elég gyenge pont nálam. Amolyan Achilles-szívcsücsök.
-Ahh, hiszed! A legnagyobb rohadékok a legalamuszibbak. - Mondom sötétebben, mert elég Brianre gondolnom és dühös leszek. Az étvágyam is jelentősen csökken.
-Jah, nem szoktam hazudni drága barátom. - Mosolygok aztán bár Will is érdekes téma. - Hm, jól van, de ha bármit csinál veled kikaparom a szemét, ezt közöld vele nyugodtan... - Mondom szkeptikusan, hogy minek mondjam? Mintha felhívás lenne keringőre, hogy "óóó Will édes, ne tarts Luikámtól, ő nem úúúgy fiú a szememben..." frászt.
-Szerinted elolvadok majd a mosolyától? Hah, nem ismersz még engem Luikám, nyugodtan mutasd meg, még beszélek is majd vele. Kétlem hogy tetszene, ha Nanaiának csapja a szelet, nem bírom a szoknyapecéreket. - Teszem hozzá, mintha nem lenne neki egyértelmű.
-Hátöhm... tudod jó lenne ha végre észbe kapna, hogy ne más csajánál keresse már azt a bizonyos boldogságot! - Nem, nem győzött meg.
//Sebnek mindig is akartam egy ellenséget, de Lui túl cuki XDDD De azért utálj intenzíven, eszembe jutott egy játék amihez kell Nana is de masszívabban utálhatnál xDDD hahaha//
-Hát akkor mit vagy még itt? Én kitalálok, tudom a járást. Vagy fogjam a kezed? - Kérdezem, mert ha menni akar menjen, én nem tartom fel. Olyan vagyok én? Naná hogy nem, de érezheti kirugdalom ha nem indul pár percen belül.

_________________

...és Isten megteremté
a férfit.
Aztán támadt
egy jobb ötlete!
Vissza az elejére Go down
Louis Tagliavini
Filmművészet
Életkor : 23
Foglalkozás : egyetemista
Hozzászólások száma : 302

TémanyitásTéma: Re: Hogyha két életem volna... - Lulu és Lizzy   Csüt. Feb. 26 2015, 22:33

Szóval tetszik neki... Ez lehet az oka, hogy hallgat róla. Oké, én megértem! Felteszem a kezem, nyugi, nem fogok faggatózni. Elmosolyodom.
- Na, ha ezzel tisztában vagy, kerüld az alamusziakat is!- nevetek fel. Juj, milyen pasas bánhatott el vele? Kitekerem a nyakát, ha megtudom... Lizzy dühe némiképp átragad rám is.
- Nem is feltételeztem ilyet!- tiltakozom, bár szerintem nem rám haragszik, hanem arra a titkozatosra, vagy Willre, most nem is tudom- Amúgy szembeszállok vele, ha rólad van szó, téged kell védeni... - mondom komolyan. Ér nekem annyit a barátsága, hogy törjem miatta néhány csontomat. És Will is rosszul jár, ahogy Lizzy kifejti.
- Vérre menő barátság a miénk, mi?- kacsintok rá, hülyéskedek.
Aztán az új tanárunkról keztdünk beszélni, együtt utáljuk szegényt, de csak mert Nanaiára hajt.
- Nagyon elfogult vagy velem szemben, Lizzy. De majd meglátod...- húzom el a szám. Szerintem Sebastian pont az a tipus, aki a legtöbb csajnak bejön.
- Nagyon sarkosítasz. Ő is csak próbálkozik... - Mi a fenéért védem? Meghülyültem? Nem. Nanaiáért én is tennék hülyeségeket.
// Tegyél olyat, amiért utálhatlak, és teljesül a kívánságod! Razz//
Eljutok arra a pontra, hogy elhatározom, elmegyek Nanához, de kis segítségre lenne szükségem. Lizzy... tökéletes lenne....
- Izé... segítenél? - nézek rá szépen, és kínosan túrom a fejem.
Elmondom neki, mit várok tőle, nevezetesen, hogy segítsen kitalálni, mit vegyek fel, és addig én gyorsan rendbe szedem magam. Persze, nem megy könnyen, háromszor is átöltözök, mire egyezségre jutunk, de aztán majdnem elégedettek vagyunk. Hát, nőttem egy kicsit, na.
- Köszi, köszi, köszi!- ugrálom körbe, és izgalmamban meg is puszilom, de aztán csak röhögök egyet, és valahogy úgy érzem, enyém a világ. A bátorságom és a lelkesedésem persze nem tart sokáig, lassan félelem kúszik a helyébe, mi lesz, ha kidobnak... De azért nekivágok. Vissza kell kapnom őt! Szeretem!

//Köszi, szerintem itt zárható... Smile //
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Hogyha két életem volna... - Lulu és Lizzy   Today at 11:29

Vissza az elejére Go down
 

Hogyha két életem volna... - Lulu és Lizzy

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2

 Similar topics

-
» Költözünk! Nana és Lulu chan
» Lizzy & Will
» A csordaszellem alapvonás... vagy mégsem? - Neile & Lizzy

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: M'ért ne léphetnél át? :: Lazíts! :: Archívum-