Frances University
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.


Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
KARAKTERES HÍREK
2017/2018-as tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Legutóbbi témák
» Kérlek, szükségem van... - megrendelések
Christmas party || Nina & Lip EmptyPént. Feb. 14 2020, 20:58 by Sebastian McBridge

» New Possibility
Christmas party || Nina & Lip EmptyKedd Júl. 03 2018, 22:01 by Judith Moody

» Befejeztük! - archiváltató
Christmas party || Nina & Lip EmptySzomb. Ápr. 07 2018, 08:20 by Vincent Sparks

» Szalmaszál - Reeve-Eric
Christmas party || Nina & Lip EmptyPént. Ápr. 06 2018, 13:20 by Reeven Callagher

» Rosemary Marshall-Gray
Christmas party || Nina & Lip EmptySzomb. Márc. 17 2018, 21:56 by Rosemary Marshall-Gray

» Familiar stranger
Christmas party || Nina & Lip EmptyHétf. Márc. 05 2018, 07:10 by Judith Moody

» Átalakítás
Christmas party || Nina & Lip EmptyVas. Márc. 04 2018, 18:32 by Isabella Williams

» Hurtful love - Reeven*Felix
Christmas party || Nina & Lip EmptyVas. Márc. 04 2018, 00:13 by Felix Kaleolani

» Claire és Kouji
Christmas party || Nina & Lip EmptySzer. Jan. 03 2018, 10:50 by Claire P. Collins

» The hurt, the blame - SammyEric
Christmas party || Nina & Lip EmptySzer. Dec. 27 2017, 22:59 by Eric A. Blake

Top posting users this month
No user
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Megosztás
 

 Christmas party || Nina & Lip

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Philip Brownell
Philip BrownellVizuális kommunikáció
Életkor : 34
Hozzászólások száma : 111

Christmas party || Nina & Lip Empty
TémanyitásTárgy: Christmas party || Nina & Lip   Christmas party || Nina & Lip EmptySzomb. Jan. 03 2015, 20:47


Soha nem szerettem ezeket az otthoni karácsonyi partikat. Főleg, mert kötelező volt hazamenni rá. Még akkor is, ha én nem éreztem magam... képesnek az utazásra. Lelkileg készítgettem magam már rá, úgy egy éve, de minél előbb túl akartam esni rajta, szóval még az ünnepek előtt leléptem. De előtte még meghívtam Ninát, hogy csatlakozzon a partin. Amúgy is unatkoznék a szomszédokkal, meg a családommal se vagyok olyan igazán közeli viszonyban, hogy ne unjam magam halálra ezen a hülye partin.
De lényeg a lényeg, fel is kaptam őt a buszmegállóban, úgy kísértem őt a házunkhoz, nehogy eltévedjen a szentem a pár utcán. De hamar ott is vagyunk, sajnos nincs alkalmam mindenkinek bemutatni. Lassú, klasszikus karácsonyi számok mennek, andalító dallamok, az ember el tudna aludni tőlük. Mindenki puncsot, forralt bort iszogat, esetleg tojáslikőrt, csendben beszélgetnek. Anya az egyetlen, aki a konyhában pörög és igyekszik, hogy a vacsora és minden tökéletes legyen. Hiszen a fél szomszédság itt van, mert persze, nekünk kell lenni a társasági központnak.
A vacsorán én telezabálom magam, mármint tényleg tele, még kis pocakot is növesztek, lejjebb csúszok és megmutatom Ninának is, persze elmesélem azt is, mikor fog érkezni a bébi. De hiába, a karácsony már csak erről szól, nem? Amíg a többiek belekezdenek a szokásos bingo-partiba, én elcsalom Ninát kicsit a nappaliba, ahol a karácsonyfánk is van.
- Nem tudom, hogy lehet ennyit enni, de remélem te sem fogtad vissza magad. - Állapítom meg neki mosolyogva. Hála istennek kintről hallani lehet a többiek beszélgetését, nevetését. Hallom, ahogy a csendes dallamok is beszűrődnek, még az én hallásommal is érzem kicsit. Lehunyom a szemem és ingatom kicsit a fejem a nagyjából kihallott ritmusra.
- Hé, van kedved táncolni kicsit? - Kérdezem tőle rámosolyogva.
Vissza az elejére Go down
Nina Burke
Nina BurkeKlasszikus kommunikáció
Életkor : 29
Hozzászólások száma : 325

Christmas party || Nina & Lip Empty
TémanyitásTárgy: Re: Christmas party || Nina & Lip   Christmas party || Nina & Lip EmptySzomb. Jan. 03 2015, 22:13

Egyszerűen imádom a karácsonyt, ez a kedvenc ünnepem az évben. Nem az ajándékozás miatt, bár tény, hogy az is remek, de a legjobb az egészben, hogy találkozunk a ritkán látott rokonokkal, együtt vagyunk, beszélgetünk, játszunk, és jókat eszünk-iszunk együtt. Az otthoni karácsonyi esemény már pipa, de még egyre hivatalos vagyok. Meglepett Lip, mikor meghívott hozzájuk, de kétségkívül jól esett a gesztus, ha a jövőben is jóban maradunk, akkor jövőre én is elhívom a Burke családi karácsonyra. Odafelé a buszon zenét hallgatok, és az ablakon bámészkodok kifelé, és olyannyira nézelődök, hogy majdnem elfelejtek leszállni, de még időben rájöttem, hogy nekem itt le kell szállnom, vagy megyek tovább ki tudja hová. Na de a megállóban már ott vár Lip, és elcsevegünk, miközben elérünk hozzájuk. Bevallom, eleinte kicsit zavarban vagyok, elég sok a rokon, ismerős és pár ember nevére nem egészen emlékszem, de mindenki aranyos volt, a forralt bor mellett pedig jól elbeszélgettünk. A vacsora is nagyon finom volt, mindenből igyekeztem enni kicsit, de ez nem egészen jött össze, tekintve, hogy otthon is már bekajáltam a napokban. Jót mulatok Lip bébis poénján, még meg is kérdezem, hogy fiú lesz-e vagy lány, de hogy őszinte legyek, én is át tudom érezni a helyzetét.
- Hát, bevallom nem. Minden nagyon finom volt, és szinte csalogattak, hogy „Kóstolj meg! Kóstolj meg engem is!” – nevetek fel, amikor már a nappaliban vagyunk Lippel. – Az elkövetkező hetekben keményen edzenem kell, ha nem akarok pocakos lenni! – mosolygok, és megsimogatom a hasamat, ami azért picit nőtt így karácsony alatt. Nézem, ahogy Lip lecsukott szemmel hallgatja a zenét, és ezt roppant aranyosnak találom.
- Táncolni? Persze! – egyezek bele egyből, és visszamosolygok rá. Hallgatni kezdem a zenét, közben pedig táncolunk a kissé lassabb ritmusra. Valahogy megnyugtató az egész szituáció, békés, és kellemes.
- Köszönöm, hogy meghívtál, nagyon jól éreztem, és érzem is magam. – pillantok fel a szemeibe, amik így a karácsonyfa fényénél még jobban lenyűgöznek, mint általában. A felpillantásnál észreveszek egy fagyöngyöt lógni nem a közelünkben lévő ajtó felett, és egy kissé elpirulok, mert hát melyik lánynak ne jutna eszébe, hogy mi általában a szokás a fagyöngy alatt. Remélhetőleg Lip nem veszi észre ezt, vagy betudja a forralt bornak, amit megittam. Persze, hogy eszembe jut, hogy „mi lenne ha…”, elvégre külsőre már akkor vonzónak találtam a srácot, amikor először találkoztunk, és azóta, hogy megismertem a személyiségét is, ez az érzés csak fokozódott, de én nem olyan lány vagyok, aki mer közeledni a fiúkhoz, és Lipen sem vettem észre, hogy ő ilyen módon érdeklődne irántam, szóval marad az ábrándozás.
Vissza az elejére Go down
Philip Brownell
Philip BrownellVizuális kommunikáció
Életkor : 34
Hozzászólások száma : 111

Christmas party || Nina & Lip Empty
TémanyitásTárgy: Re: Christmas party || Nina & Lip   Christmas party || Nina & Lip EmptySzomb. Jan. 03 2015, 23:34

- Jah, hát, anya mindig túlzásba esik. - Állapítom meg végül mosolyogva, mert az én drágám sosem tudja, mi az elég. De nem is baj, így a fiai teletömhetik magukat, meg a fél utca is tulajdonképpen. De nem baj, karácsony van meg minden, a szeretet ünnepe, amikor a mi házunkból is lehet ingyenkonyha és bingó-klub.
- Ugyan, nem baj az, csak rólad tényleg elhihetik, hogy terhes vagy... - Vigyorodok el, mert ahogy belegondolok... egy nap a Brownell házban és már terhesen tér vissza az egyetemre. Eskü, imádná az összes pletykafészek. Csak én nem viselném, ha célkeresztbe kerülnék, valószínűleg még jobban bezárkóznék a szobámba, mint eddig. Most sem vonz a tömeg, az emberek akik odabent mulatnak, sokkal szívesebben kérem fel Ninát egy táncra. És amint igent mond, már fogom is a karját, hogy tartsam, karolom is a derekát, hogy lassúzzak vele kicsit. Semmi különleges tánc, pedig imádok bécsi keringőzni, a kedvencem, de erre a zenére esélytelen. Meg amúgy sem tudom már követni a ritmust rendesen. De azért összeszedem magam valamennyire, hogy Ninát határozottan vezethessem, forogjunk lassan ketten. Elmosolyodom a szavaira.
- Én köszönöm, hogy eljöttél. Egyedül megölt volna az unalom. - Vagy legalábbis nem szórakoztam volna ilyen jól, de egy kis költői túlzás mindenkinek engedélyezett, ugye? Semmi probléma, hamar összeszedem magam és kellemesen táncikálok vele tovább.
- Pedig attól féltem, az öcsém majd elcsábít tőlem... - Vigyorgok tovább, bár tényleg volt bennem egy kis félsz. A kis mitugrász nagyobb, mint én, majdnem egy kétajtós szekrény, meg magas. Ő miszter férfiasság a mély hangjával meg izmaival, meg az idegesítően beképzelt szemtelenségével. Totálisan az ellentétem és lenéz engem, mint valami kis odúlakó görényt. Mert.. az is vagyok, de ettől még nem kéne lenéznie!
De aztán úgy döntök, inkább kirázom Nina fejéből is a gondolatot, így megtorpanok és finoman hátradöntöm őt. Természetesen határozottan tartom, még rá is kacsintok, hogy ne féljen, nem engedem én, hogy elessen. Sőt, hamar vissza is húzom egyenesebe, közel magamhoz, hogy tovább andaloghassak vele.
Vissza az elejére Go down
Nina Burke
Nina BurkeKlasszikus kommunikáció
Életkor : 29
Hozzászólások száma : 325

Christmas party || Nina & Lip Empty
TémanyitásTárgy: Re: Christmas party || Nina & Lip   Christmas party || Nina & Lip EmptySzomb. Jan. 03 2015, 23:54

- Ez ismerős, az én anyukám is mindig egy hadseregre elegendő mennyiséget főz ilyenkor. – legyintek, és szerintem ez azért sok családban így van, mi is egy hétig esszük a karácsonyi menüt még, és van, hogy lefagyasztani is tudunk belőle, ami meg jó lesz később.
- Hát igen, ez így problémás lenne, magyarázkodhatnék, de rád kenném a dolgot. – nyújtom rá játékosan a nyelvemet. Természetesen szeretnék majd gyereket, de nem mostanában, előbb a biztos hátteret akarom megteremteni, meg hát egy apajelöltre is szükség van a dologhoz, ami most amúgy is hiánycikk az életemben. Na de némi poénkodás után táncikálni kezdünk a karácsonyi zenére, ami többnyire ide-oda lépkedés, de nekem ez is tetszik.
- Ugyan, tök jófej a családod, biztos nem unatkoztál volna! – mosolygok rá, és tényleg nehéz elképzelni, hogy egy ilyen nagy társaságban hogy unatkozhatna az ember, hiszen valakivel mindig van lehetőség beszélgetni.
- Nocsak, valaki féltékeny? – emelem meg párszor a szemöldökömet játékosan, és vissza vigyorgok rá.
- Egyébként nem annyira az esetem az öcséd, szóval nincs miért aggódnod. – mosolygok rá, azért remélve, hogy a másik fiú ezt nem hallotta, és akaratlanul is átfut a fejemen, hogy ezt vajon azért mondta, mert tetszem neki? Vagy csak attól tartott, hogy a testvérével beszélgetek inkább, nem vele? Ahj Nina, verd ki a fejedből, hogy ilyen elméleteken agyalsz! A kizökkenésben Lip segít, mert egyszer csak hátradönt, amire nem számítok, így egy kis meglepetés ül ki az arcomra a mozdulat következtében, de bízom a fiúban, hogy nem enged a földön koppanni, így a meglepett arckifejezést széles mosoly váltja fel egy pillanat alatt.
- Hol tanultál meg táncolni? – kérdezem a lépegetés közben, mert a mozgásán érezni, hogy nem először csinálja, meg még emlékszem a múltkori sulis esetre, ahol tánccal mentett ki minket a szorult helyzetből.
Vissza az elejére Go down
Philip Brownell
Philip BrownellVizuális kommunikáció
Életkor : 34
Hozzászólások száma : 111

Christmas party || Nina & Lip Empty
TémanyitásTárgy: Re: Christmas party || Nina & Lip   Christmas party || Nina & Lip EmptyCsüt. Jan. 08 2015, 23:15

- Őszintén, szerintem már csak ezek a rendezvények éltetik őt. Nagyon aranyos, meg minden, egészen addig, amíg a lelkesedés helyett mániákusság csillog a szemében és a szupermarketben ölni tudna az utolsó csomag szegfűszegért. True story! - Magyarázom neki tök komolyan, mert tényleg ez a helyzet, de a végén nem tudom nem elnevetni magam. Mert annyira látom magam előtt, ahogy anya a bevásárlókosárral életre-halálra rallizik a többi elszánt, utolsó pillanatban vásárló vendéglátóval. Amúgy hetekig választja ki a legszebb pulykát, bejárja fél Amerikát, mire megtalálja a legszebb, méretben pontosan passzoló fenyőfát, két napig tervezi a ház díszítését amit persze az öcsémmel és apámmal csináltat meg. Ami természetesen sosem olyan, ahogy elképzelte és sosem jó. Pontosan tudom, hogy megy ez, sokáig voltam itthon az ünnepekkor, meg most is hamarabb jöttem. De jól érezni, én mindig kimaradtam az ilyesmiből... vagy inkább kihúztam magam.
- Természetesen tartanám a hátat, amiért megrontottam őártatlanságodat. - Szegem fel az állam, mint valami nemes, aki büszkén vállalja büntetését a rosszaságért. A bűn, ahogy megrontom a csodálatos hercegnőt, elveszem minden maradék erényét és mindent kérek tőle, kivéve a kezét... elfogadhatatlan volna a múlt században. Hála istennek az ideiben elmegy, még akkor is, ha nem fog bekövetkezni.
- Igen, csak szeretnek úgy tenni, mintha nem léteznék... a szomszédokkal együtt. - Egy apró, kissé ironikus nevetés szakad ki belőlem, miközben Ninával táncolgatok, nagyjából a zenére, már ha elég jól hallom. Persze, ez a helyzet. Senki nem mer velem beszélgetni, még akkor sem, ha már nem vagyok olyan lehangoló. Mert félnek, mi lesz, ha olyasmit mondanak, amit nem kéne. Ha minden rosszra fordul megint, szerintük instabil vagyok, egy ketyegő bomba, pedig nem, már nem. De inkább nem hívom fel a figyelmet ilyesmikre.
- Tudod, a testvéri versengés... - Állapítom meg sejtelmes mosollyal, amikor azt kérdi, féltékeny vagyok-e. Talán, kicsit. De inkább csak féltem őt, mert az említett testvéri verseny minden aspektusában és mindig, minden körülmények között alulmaradtam és azt hiszem, ez marad a tendencia.
De azért megnyugtat, hogy nincs miért aggódnom, Jason nem az esete, de mielőtt még nagyon elmerülne a gondolataiban hátradöntöm. Látom, hogy kicsit meglepi, amit nem csodálok, de aztán hamar visszahozom függőlegesbe, nehogy túl sok vér menjen a fejébe. Bár akkor mondhatnám neki azt, hogy biztos a csodálatosságomtól szédült meg, hehe.
- Még középsuliban, volt egy csomó felesleges energiám akkor is, aztán le kellett vezetni valamivel. És jó bulinak tűnt beállni egy csapatba, meg tartozni valahova, de ezek a sportok a sok szabállyal akkoriban nem jöttek be, így lett... tánc. - Foglalom össze a sztorit, meglepően részletes válaszom van arra, mikor és miért pont táncolni. De annak már jó sok ideje, most már esélytelen, hogy bármi... normálisat csináljak. A kiemelkedőre meg még kevesebb, egy másik univerzumig repült tőlem ez a tény már csak a lényem bénaságának kisugárzásától is.
- Tudod, mit szeretek a karácsonyi időszaknál is jobban? Az utána lévő időszakot, amikor fordulnak a szerepek. Minden karácsonyszerető fanyar pofával mászkál és minden karácsonygyűlölő feldobottan konstatálja, hogy vége az ünnepnek. Ez olyan visszavágás az élettől, amiért most jól érezzük magunkat, vissza kell térni a való életbe. - Kezdek bele komolyan az abszolút kéretlen, random okfejtésbe, de én már csak ilyen vagyok. Néha égető szükségét érzem, hogy megosszam a gondolataimat a külvilággal, hogy kicsit átérezzék, milyen is, amikor az ember a legapróbb dolgokon órákat tud elmélkedni. Talán ezért kezdtem el könyvet írogatni, vagy ilyesmi...
Vissza az elejére Go down
Nina Burke
Nina BurkeKlasszikus kommunikáció
Életkor : 29
Hozzászólások száma : 325

Christmas party || Nina & Lip Empty
TémanyitásTárgy: Re: Christmas party || Nina & Lip   Christmas party || Nina & Lip EmptyHétf. Jan. 19 2015, 16:28

Felnevetek a kis sztoriján, az én fejemben is lejátszódik egy jelenet, ahogy elképzelem Lip anyukáját, ahogy versenyt fut másik két vásárlóval, hogy megszerezzen valamit, amiből már csak egy darab van kiállítva. Anya ennyire azért nem mániákus, de amúgy aranyosnak tartom az egész sztorit, hogy így rápörög a dolgokra.
- Oh, én hősöm!  - játszom el a drámakirálynőt néhány pillanatig, de aztán elvigyorodok, főleg, amikor látom nemesi beállását. Na de tánc közben a beszélgetés nem szakad meg, és picit más témára evezünk át.
- Ezt hogy érted? Nem szereted az ilyen nagy társasági eseményeket? –  kérdezem tőle. Én imádom az olyan alkalmakat, mikor összejön a család, mindenféle rokon, barát, ismerős, olyankor jókat beszélgetünk, játszunk, eszünk-iszunk, és bár a végére rendesen elfáradunk, de örömmel gondolunk vissza az eltöltött idővel. Viszont könnyen meglehet, hogy Lip nem ilyen beállítottságú ember, de nincs ezzel probléma.
- Ahaa, így már világos a helyzet. Érthető okokból nem tudom átérezni a helyzetedet, de igazából normális dolog, ha van egy kis testvéri versengés köztetek. –  érdekes is lenne, ha bármiben is versenyeznék az öcsémmel, maximum a távirányítóval szokott ez előfordulni, amikor én már nem szeretnék megnézni még egy Bob az építész részt, de öcsike már csak azért is, de szerencsére egy sütivel lekenyerezhető.
- Versenyekre is jártál? Vagy csak hobbitáncos voltál? – érdeklődöm, és lelki szemeim előtt látom, ahogy Lip profi táncos módjára körbetáncol a termen, és sorra zsebeli be a díjakat és elismeréseket. Kinézném belőle, de aztán lehet, hogy tényleg csak a tánc szeretete miatt táncolt, és nem versenyszerűen.
- Héé, én is szomorú vagyok, ha véget ér a karácsony! A színek, az illatok, az ajándékok, a hangulat… csak egyszer van egy évben, de olyan hamar elmúlik. –  biggyesztem le picit a szám szélét, mert mindjárt vége az idei karácsonynak is, de aztán nem búslakodok sokat, nem rontom el én itt a hangulatot, amúgy is, ki kell élvezni a jelent, és most én jól érzem magam itt Lippel.
- Úú, ez az egyik kedvenc dalom! – hallom meg, mi indult el pár másodperce a karácsonyi lejátszási listáról.
- Baby all I want for Christmas, is you… - csatlakozom be a dalolásba az épp aktuális sorba az énekesnőhöz, de aztán rájövök, hogy ebben a szituációban ez a dalrészlet picit félreérthető lehet, elvégre mégiscsak egy fiúval táncolok itt, és olyan volt, mintha neki énekelném. Mondjuk van egy kis igazságtartalma, de az ábrándozásokat majd meghagyom akkorra, ha egyedül leszek, de azért egy kis pír került az arcomra a felismerés után, de most már kezdek hozzászokni, de tényleg.
Vissza az elejére Go down
Philip Brownell
Philip BrownellVizuális kommunikáció
Életkor : 34
Hozzászólások száma : 111

Christmas party || Nina & Lip Empty
TémanyitásTárgy: Re: Christmas party || Nina & Lip   Christmas party || Nina & Lip EmptySzomb. Jan. 31 2015, 16:14

- Állok rendelkezésére, hölgyem! - Mondom vigyorogva, mint az önkéntes-ügyeletes hősjelölt, aki megmenti attól, hogy holmi szemérmetlen hölgyeménynek nézzék. Bár azt valószínűleg másképp is tehetném, mint felvállalással, de hála istennek jelenleg nem kell ilyenen pörögnöm. Bár... az azt jelentené, hogy van szexuális életem. Hm, micsoda dilemma...
- Hát, nem erről van szó... inkább nem szeretnek engem a társasági eseményeken. - Nevetgélek a helyzeten, mert tényleg viccesen hangzik, ha az ember jobban belegondol. De úgy néz ki, a környezetemben én vagyok az egyetlen, aki tovább tudott lépni az egészen. Tudom, hogy abszurd és borzasztó, de ez van, én még mindig a kis, sérült Lip vagyok mindenki szemében, aki nem akar érintkezni senkivel. Pedig ez hülyeség, csak mély kapcsolatokat, kötődést nem tudok kialakítani, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne velem unalmasan, céltalanul társalogni az unokák egyetemi alapjáról. Na mindegy, nem erőlködöm én sem, igazság szerint.
- Hm, kár, hogy mindig veszítek. - Ahogy mindig, most is simán vigyorgok a szerencsétlenségemen. De amúgy már tökre standard tényként kezelem, hogy mindig is Jason lesz a reményteljes, család büszkesége. Én sosem, még csak meg sem közelítettem ezt a szerepet, még a balesetem előtt sem, utána sem, de már nem is érzem úgy, hogy muszáj lenne. Jó nekem a második hely.
- Csapatban jártam versenyre is, igen. Igazándiból imádtam. - Gondolok vissza a csapatra, azokra az időkre, amikor még én is a menő gyerekek közé tartoztam a gimiben. Aki bántja a gyíkokat, a tanárokat és diákokat egyszerre varázsolja el személyiségével és ujja köré csavar bárkit. Nem vagyok olyan büszke rá, de talán kevésbé voltam olyan katasztrófa, amilyen most vagyok.
- Jól van, de a hétköznapokban is eszel finomat, együtt vagy a családoddal, sőt, ajándékozhatsz is, csak nem fújja így fel a média. - Nem, nem áll szándékomban totálisan megtéríteni, de akkor sem érzem úgy, hogy annyival különlegesebb lenne a karácsony, mint egy családi látogatás. De az emberek mindig is szerették az egyszerű dolgokat agyoncsicsázni, hát kaptak pár giccses, undorítóan szeretettel teli ünnepet, hogy legyenek boldogok... éééés így született meg a karácsonyt. Viszont jótékony csendben maradok, inkább nem osztom meg Ninával a valóságot.
Kissé meglep, amikor hirtelen énekelni kezd kicsit, de el kell mosolyodnom tőle, olyan édes, ahogy csinálja. Még el is pirul utána, istenem, legalább nem csak én tudom, milyen szerencsétlenül zavarban lenni.
- Hm, igazán megtisztelő... de akkor nem is kéred az ajándékod? - Kérdezem tőle mosolyogva, mert természetesen magamra vettem, közben egyik kezemmel elengedem őt, hogy hüvelykujjammal finoman végigsimítsak az arcán. Ahj, istenem, hogy lehet valaki ilyen gyönyörű? Ez nem számít amúgy bűncselekménynek? Meg kell néznem a büntetőtörvénykönyvet és utánaolvasni, majd ha vége van az ünnepeknek.
Miközben ezen morfondírozok, a hátán lévő kezemmel finoman fordítok rajta egyet, hogy pont jó helyre kerüljünk, oda, ahova eredetileg is terveztem menni, de ha már ennyire szeretne engem karácsonyra... na jó, ez hülyeség, biztosan nem én kellek neki, de jól esik kicsit ezen álmodozni.
- Nézz fel. - Kérem tőle kedvesen mosolyogva, és hm, ki se találnátok, mi van felettünk! Giccsország csodálatos terméke, emiatt pedig nem hiányozhat a házunkból karácsonykor, mert anyám amúgy is imád minden ilyesmit. De most még kapóra is jön nekem is, hogy finoman végigsimíthassak Nina arcán. Lassan közelítek hozzá, hátha meggondolja magát, vagy fél tőlem, vagy nem is tudom, valami beteg zaklatónak néz. Még az is tökre elképzelhető az én mázli-faktoromat tekintve. Ahogy elég közel vagyok, orromat finoman az övéhez simítom, kicsit csikis érzés, de megállom, hogy ne kuncogjam el magam. Valahogy bunkóságnak tűnik, inkább csak adok egy finom puszit az ajkaira, mielőtt még megcsókolnám, amolyan utolsó esélyként a menekülésre.
Vissza az elejére Go down
Nina Burke
Nina BurkeKlasszikus kommunikáció
Életkor : 29
Hozzászólások száma : 325

Christmas party || Nina & Lip Empty
TémanyitásTárgy: Re: Christmas party || Nina & Lip   Christmas party || Nina & Lip EmptySzomb. Jan. 31 2015, 17:53

- Hm… pedig nincs veled semmi probléma szerintem. –  mosolygok rá bátorítóan, őszintén gondolva amit mondtam, és tényleg nem tudom, mi lehet az, ami miatt nem szeretik ők a társasági eseményeken. Hiszen jófej, udvarias, lehet vele beszélgetni… nem értem, de mindegy is, nem agyalok én ezen. Mikor a testvéri versengésre kerül a szó, enyhén megdöntöm a fejem, és játékosan rámosolygok.
- Mindig? Akkor hogy lehet, hogy veled táncolok, és nem vele? –  majdnem hozzáteszem, hogy „engem megnyertél”, de az elég félreérthető lett volna, ezzel lebuktattam volna magam, hogy milyen érzéseim vannak iránta. Ez pedig kicsit cikis lett volna, tekintve, hogy szinte biztos vagyok benne, hogy ez a dolog egyoldalú…sajnos.
- Hűha, akkor biztos ügyes voltál. Van róla videó? Megnézhetem majd? –  kérdezem, és tényleg kíváncsi vagyok, hogyan is táncolt Lip, bár abból kiindulva, hogy hogy táncol most, pedig már egy ideje abbahagyta, tuti nagyon jó volt.
- Iiiigeen, de az nem ugyanaz. –  a karácsony, az karácsony, és számomra különleges, de nem fogok most vitatkozni Lippel a dologról, egyértelműen más véleményen vagyunk a témáról, de nincs ezzel baj, megértem az ő nézőpontját is.  A kis eszmecserét hamar el is felejtem, mikor meghallom a kedvenc karácsonyi dalomat, és énekelek is, és elmaradhatatlan, hogy zavarba is jövök utána. Viszont ha eddig kicsit voltam csak elpirulva, a következő másodpercekben még vörösebb lesz az arcom, miután hallom Lip szavait. Ahogy végigsimít az arcomon az ujjával, jóleső bizsergés fut rajtam végig, és a meglepettségtől válaszolni se tudok a kérdésére. Egy kis fordulás, aztán jön egy utasítás, aminek én eleget is teszek, és felnézek. Fölöttünk az a fagyöngy lóg, amit én már kiszúrtam még a táncolásunk elején, de csak ábrándoztam arról, ami alatta szokott történni. Elveszem a tekintetemet a fagyöngyről, és Lip szemeibe nézek, amik totál elbűvölnek. Eddig is kiszúrtam már, hogy szép szemei vannak, de innen közelről még jobban tetszenek. Lip újra végigsimít az arcomon, és közelíteni kezd felém. Én szinte teljesen ledermedek, el se hiszem, hogy ez most velem történik, biztos csak álmodom, de úgy tűnik nem, most már orraink is összeérnek, és nem kell sok idő, ajkaink is találkoznak, de elsőre csak egy kis puszi erejéig. Azonban nekem ez nem elég, így átkarolom Lip nyakát, és közelebb húzódok hozzá, ezzel jelezve neki, hogy nem fogok elmenekülni, így ha csak ő nem gondolja meg így az utolsó pillanatban magát, akkor mikor legközelebb összeérnek az ajkaink, abból már egy gyengéd csók lesz, pont olyan, mint amilyennek az első csóknak lennie kell. A fiú ajkai puhák, pontosan ilyennek képzeltem el, mikor álmodoztam még csak arról, ami most történik. Egy ideig még kiélvezem a pillanatot, hogy ajkunk és nyelvünk lassú táncot jár, hasonlóan ahhoz, ahogy azt mi tettük még az előbb, majd picit elhúzódom tőle, de azért zárásként még adok egy puszit a szájára. Felpillantok rá, egyenesen a szemeibe, arcomon szerintem idióta mosoly, és biztos pír tarkítja az arcomat, de ez se érdekel, mert most nagyon boldog vagyok.
- Köszönöm! – suttogom neki, és talán ez majd magyarázatra szolgál, de annyi minden kavarog most a fejemben, hogy egyszerűen csak ennyit tudtam mondani, még mindig nem fogtam fel teljesen, hogy mindez velem történik.
Vissza az elejére Go down
Philip Brownell
Philip BrownellVizuális kommunikáció
Életkor : 34
Hozzászólások száma : 111

Christmas party || Nina & Lip Empty
TémanyitásTárgy: Re: Christmas party || Nina & Lip   Christmas party || Nina & Lip EmptySzomb. Jan. 31 2015, 18:36

Nina válaszára jókedvűen fújok ki egy adag levegőt és mosolyodok el.
- Éljen a pozitív hozzáállás! - Állapítom meg, mert ezt kéne eltanulnom tőle, de nagyon sürgősen. Amúgy szerintem csak azért érzi így, mert nem ismer még igazán. Akaratomon kívül is sikerült olyan... idilli képet festenem magamról, pedig tényleg nem állt szándékomban. Csak nem is tudom, fájna a szívem összetörni az egészet, mármint... ha ismerne, tényleg ismerne. Kinek kéne egy antiszociális, lelki sérült szardarab? Na ugye, hogy senkinek.
- Valószínűleg, mert most találkoztál vele először. - Állapítom meg vigyorogva, mert erről az aprócska tényről elfeledkezik. Abban biztos vagyok, hogy ha egyszerre ismert volna meg minket... akkor nem is ismerne. Mármint, nem azért, mert eltűntem volna előle, hanem azért, mert nem is emlékezne rám és nem is akarna megismerni. Csak azért van előnyöm, mert én ismertem meg és az én ismerősöm, nem pedig fordítva.
- Igazából van, ha gondolod, majd a koleszban megmutatom. - Neeem, a karácsonyt nem töltjük azzal, hogy a fiatal Lip kis táncolós videóit nézzük. Az túl gáz, meg amúgy is, Nina szereti ezt az ünnepet és az nem erről szól. Nem rólam... igazából nem is tudom elviselni, ha valami csak rólam szól, szóval jobb is így.
Jobbnak látom nem részletezni Ninának, mennyire hülyeség a karácsonyt ilyen különlegesnek tekinteni, mert ő is azok közé tartozik, akiket teljesen elvakított az ünnep szelleme. Csak a szép oldalát látja, az undorító gazdasági fogás és marketing-részét pedig jótékonyan figyelmen kívül hagyja. De nem is baj ez, legalább boldog tőle, én nem vagyok boldog attól, ha nincs karácsony.
A szavaimra csak még inkább zavarba jön, látom a pírt az arcán. De aztán egy fordulás és már jó helyen is vagyunk, megkérem, hogy nézzen fel, ő pedig engedelmesen felpillant. Észreveszi a fagyöngyöt, de inkább a szemeimet nézi, de én valahogy az ajkát tudom csak most bámulni. Ahogy elkezdek hozzá közeledni, megcsap a finom illata, pedig idáig is közel voltam hozzá, de mintha eddig nem figyeltem volna oda eléggé. De várok egy kicsit, hátha úgy dönt, haját tépve, sírva akar menekülni, egészen hazáig, de nem úgy tűnik. Átkarolja a nyakam, ami nem kis adag elégedettséggel tölt el. Úgy látszik, nem akar olyan távol engedni, és ki vagyok én, hogy ellenkezzek vele?
Finom, gyengéd csókot adok neki, és őszintén szólva fogalmam sincs róla, meddig tart, mert valahogy kikapcsol kicsit a világból. Kicseszett régen volt, amikor utoljára csókolóztam, és még ez a tény sem tud most eléggé elszomorítani. Főleg, ahogy látom Nina mosolyát, attól nekem is felfelé görbülnek az ajkaim automatikusan. Egy finom mozdulattal pár kósza tincset a füle mögé tűrök, miután megkaptam a csudálatosan finom befejező-puszimat is.
- Hát, ez egy kicsit furán hangzik, de... részemről az öröm. - Mosolygok rá, mert hm, megköszönni ilyesmit? Oké, legyen, nem olyan fura végül is. Bár nem tudom az normális-e, ha egy lány ilyenkor főként... hálát érez. De nem vagyok én a női fejekbe látó egyén, azt hiszem mondhatom, hogy hála istennek. Attól függetlenül bátorkodom nem elsétálni, mintha mi sem történt volna, inkább finoman átölelni őt, nem fojtogatva, hátha nem lesz majd ellenére.
Vissza az elejére Go down
Nina Burke
Nina BurkeKlasszikus kommunikáció
Életkor : 29
Hozzászólások száma : 325

Christmas party || Nina & Lip Empty
TémanyitásTárgy: Re: Christmas party || Nina & Lip   Christmas party || Nina & Lip EmptySzomb. Jan. 31 2015, 21:43

- Bizony! Mindig pozitívan kell hozzáállni, még akkor is, ha ez nehéz. Sokszor az, de minden egyszerűbb, ha optimistán szemléli az ember a dolgokat. – engem világéletemben úgy neveltek, hogy fő a pozitív hozzáállás, bár vannak helyzetek, hogy nehéz ezt szem előtt tartani. Lip egy picit pesszimistább, mint én, de talán ha majd több időt töltünk el együtt, akkor ragad rá az optimizmusomból.
- Ezt nem tudhatod. – vonom meg a vállam vigyorogva. Nem tudom, mi lett volna abban az esetben, hogy ha nem Lipet ismerem hamarabb, és ezt már nem is tudjuk meg soha, inkább örüljünk annak, hogy a jelen helyzet áll fenn.
- Okés, mindenképp szeretném megnézni. – mondom egy mosoly kíséretében, és remélem nem hiszi azt, hogy ezt majd elfelejtem, kíváncsi vagyok, szóval a szaván fogom, és behajtom rajta a közeljövőben ezeket a videókat. Szó esik még a karácsonyról, de aztán szinte ki is megy a fejemből az ünnep, mert valami olyasmi történik, amire egy cseppet sem számítottam, nemhogy ma, de hogy egyáltalán valamikor bekövetkezik. Igencsak zavarba jövök, de hagyom, hogy sodorjanak az események, és hamarosan elcsattan az első csókunk Lippel. Nem ez az első csókom az elmúlt 20 évem alatt, bár mostanában nemigen volt rá példa, de úgy tűnik, azért nem felejtettem el, hogy is kell. Miután véget ér, egy kis ideig csak mosolygok, mint valami idióta, és az is hülyén hangzik, ahogy azt mondom, hogy „köszönöm”, de most már nem tudok mit tenni. Hagyom, hogy átöleljen, és én is ugyanezt teszem.
- Tudod, mióta ábrándoztam erről? – pillantok fel újra rá egy mosoly kíséretében. – Szóval azt köszönöm, hogy most már tudom, milyen az, ha a valóságban is megcsókollak, nem csak álmaimban. – na jó, most talán abba kéne hagynom, ez már lehet, hogy túl nyálas. Annyira elragadtak az érzelmeim, hogy az eszembe se jutott, hogy talán Lip nem pont úgy érez, ahogy én. Hogy talán neki csak annyit jelentett, hogy megcsókolt valakit a fagyöngy alatt, mert az milyen jó dolog már, de holnaptól megy minden ugyanúgy, mint eddig. Ezt én nehezen tudnám elviselni, szóval remélem nem ez a szituáció áll fenn, de azért csak bennem van a kisördög, hogy ez túl szép, hogy igaz legyen. A legegyszerűbb az lenne, ha megkérdezném, de nem szeretném elrontani  a pillanatot, így inkább csak nekidöntöm a fejemet a mellkasának, és lehunyt szemmel szippantom be Lip illatát, mi roppant kellemes. El tudnám viselni ezt hosszútávon is.
Vissza az elejére Go down
Philip Brownell
Philip BrownellVizuális kommunikáció
Életkor : 34
Hozzászólások száma : 111

Christmas party || Nina & Lip Empty
TémanyitásTárgy: Re: Christmas party || Nina & Lip   Christmas party || Nina & Lip EmptyVas. Feb. 01 2015, 13:35

- Hát persze... és sokkal nagyobbat lehet vele csalódni. - Jegyzem meg kissé gonosz vigyorral, mert jól esik húzni vele kicsit. Oké, értem én, hogy jó dolog pozitívnak lenni, de ugyanúgy van hátránya, mint az én örök pesszimizmusomnak. Főleg, hogy elég csökönyös vagyok, bőszen tartok ki a hülyeségeim mellett, nehéz dolga lesz annak, aki meg akar váltani engem. Bár a legtöbb ember szemében gyorsan érdektelenné válok, szóval ilyen miatt nem nagyon kell aggódnom.
- Igaz. - Mosolyodok el megértően, nem akarok tovább kötözködni vele. De, tudom, az élet elég sok hasonló példát tárt már elém. Ha előhozakodok az elméleteimmel, megint tök pesszimistának tűnök majd, pedig nem vagyok az. Nem én! Realista vagyok és statisztikák, valószínűség alapján gondolkozok. Annak a valószínűsége, hogy Nina rám se nézne Jason mellett, ha egyenlő esélyekkel indulnánk, igen magas.
- Nem olyan jók, de ha szeretnéd, legyen. - Nevetgélek kicsit, mert nem szeretném, ha valami csodás dolgot képzelne el. Tény, hogy nagyon jól együtt voltunk a csapattal, de tizenéves suhancok voltunk, felismerhetetlenül nézek ki a hosszabb hajammal, meg... na, inkább bele sem gondolok, mik vannak azon a videókon. Jobb lesz, ha nekem is meglepetés lesz, már hihetetlen rég nem néztem őket.
Bár nem ez Nina ajándéka, úgy döntök, hasznot húzok édesanyám giccses karácsony-mániájából. Az egyetlen értelmes dekoráció, a fagyöngy alá beállva adok neki egy finom, karácsonyi csókot. Kissé meglepő, hogy nem akar menekülni, de én nem bánom, régen még nagyon értettem a csókolózáshoz, talán nem felejtettem el mindent.
- Nem, mióta? - Kérdem könnyedén, vigyorogva, aztán nevetgélek egy kicsit, mert milyen magányos lehet már valaki, ha arról álmodozik, hogy én megcsókolom. Kicsit abszurdum, de nem baj, imádom Nina cuki álomvilágát, kár, hogy én nem tudok benne élni.
Aztán nem sokkal később már hallom is az ajtó nyitódását, a szomszéd gyerekek nevetése és csaholás. Tudom, mi következik, csak ezért engedem el Ninát. Megérkezett Frodó, az igaz lelki társam és nem is fecsérelte az idejét, hogy odaérve hozzánk kettőnk közé furakodjon, és két lábra állva feltámaszkodjon rám, lelkesen csóválva a farkát. Én csak nevetgélve simogatom meg a fejét, amikor itthon vagyok, mindig így örül nekem.
- Te is kéred a karácsonyi csókod? - Kérdem tőle vigyorogva, de épp elég kicsit lejjebb hajolnom, hogy eldöntsön. Kellemesen, felszabadultan nevetve dőlök el a padlón, valahol még élvezem is. Ő pedig felém állva, lelkesen kezdi körbenyalni az ajkam, amire a legtöbb ember csak annyit mondana: FUUUUJJJ. Ők lemaradtak arról a tényről, milyen csikis érzés, meg, hogy a kutyák szája tízszer tisztább, mint az embereké.
- Úgy látszik... na, engedj! - Nevetem, miközben lebirkózom magamról a nagytestű dögöt, finoman simogatom, de nem állok fel, van egy olyan érzésem, hogy nem sokáig maradnék állva.
- Nina, lehet még nem futottál össze vele. Ő Frodó, az élettársam az egyetem előtt és még mindig kölyökkutyának érzi magát. - Nevetek, ahogy a nagy dög próbál csepp lenni és elveszni az ölemben, viszont félig kitakar engem, ahogy lecsüccsen és ártatlan, szomorú szemekkel pillant fel Ninára. Tessék, a végén még meg kell küzdeniük a szeretetemért, bár most Frodó van porondon, ahogy átölelem őt, finom illatú bundájába fúrva kicsit az arcom, aztán elengedem és inkább csak a nyakát, fülét vakargatom, ahol legjobban imádja.
Vissza az elejére Go down
Nina Burke
Nina BurkeKlasszikus kommunikáció
Életkor : 29
Hozzászólások száma : 325

Christmas party || Nina & Lip Empty
TémanyitásTárgy: Re: Christmas party || Nina & Lip   Christmas party || Nina & Lip EmptyVas. Feb. 01 2015, 19:52

- Ne legyél már ilyen negatív! – lököm meg gyengéden, játékosan egy picit. – Azt mondják, van, hogy sikerrel jár az ember, és van, hogy tanul. Szóval a csalódásokból is tanulni kell! – mosolygok rá, de nem fogom erőltetni Lipnek, hogy mindenképp pozitívan szemlélje a dolgokat, de talán idővel majd azért tudok rajta kicsit csiszolni.
- Lefogadom, hogy most csak szerénykedsz. Igazából mindegy, felkeltetted az érdeklődésemet, tudom is, hogy hol laksz, szóval számíts rá, hogy behajtom rajtad ezeket a videókat! – kacsintok rá incselkedve, arcomon vigyor. A következőkben egy meglepetés ér, mert a fagyöngy alatt Lip megcsókol, én pedig csodálkozom, hogy nem repülök el azon nyomban a boldogságtól. Megmagyarázom, hogy értettem a köszönömöt, és mivel vissza kérdez, kénytelen vagyok színt vallani, nem fogok hazudni, elvégre tényleg azóta vonzódom Liphez, hogy betáncikálva a szobájába megláttam őt.
- Hát… igazából azóta, hogy először találkoztunk. – nézek bele a szemeibe, de aztán ettől, meg attól, amit mondtam, zavarba jövök, így lesütöm a szemem, és elpirulok. A kis idillt megszakítja négy trappoló mancs, ami talán nem is baj, mert így összeszedhetem kicsit magamat, és arcomat is rendes színűre varázsolhatom vissza. Felnevetek a jeleneten, ami a következőkben előttem lejátszódik, ahogy a kutyus feldönti Lipet, és össze-vissza nyalogatja. A fiú teljesen felszabadultan nevet, és azon gondolkozom, most először látom ilyennek azóta, hogy megismertem. Persze, máskor is nevetett már, de most valahogy más. Jól áll neki, és még kutyanyállal az arcán is nagyon helyes.
- Hát szia, Frodó! Nagyon aranyos kutyus vagy, tudod-e? – megsimogatom a fejét, miután bemutatják nekem a négylábú „fenevadat”.
- Nos Lip, őszinte választ várok, melyikünk csókol jobban? Frodó vagy én? – kérdezem vigyorogva, közben pedig leguggolok, és úgy simogatom tovább Frodót. A nyakán simítok végig, mikor fejét úgy fordítja oldalra, hogy a lendület miatt a fenekemre pottyanok, így már a földön csücsülök, de sebaj, innen már nem esek lejjebb.
- Igen hamar levett a lábamról! – nevetek fel jókedvűen, és megsimizem a fejét, mire egy puszi lesz a jutalom a kezemre. Szeretem a kutyákat, de sajnos otthon nekünk nincs.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom

Christmas party || Nina & Lip Empty
TémanyitásTárgy: Re: Christmas party || Nina & Lip   Christmas party || Nina & Lip Empty

Vissza az elejére Go down
 

Christmas party || Nina & Lip

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: Lakások, házak, otthonok :: Archívum-