Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

» Rangsorolások (Noel és Tami)
Vas. Okt. 02 2016, 14:41 by Kőrösi Noel

Top posting users this month
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Reeven Callagher
 
Samuel T. Collins
 
Quentin Collins
 
Felix Kaleolani
 
Kensington L. Lockwood
 
Suzanna Crystal
 
Sebastian McBridge
 
Kelly Evans
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Keleti szárny ~ Zin & Usui

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Usui Kazuki
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 25
Foglalkozás : Rendőr
Hozzászólások száma : 632

TémanyitásTéma: Keleti szárny ~ Zin & Usui   Szer. Nov. 26 2014, 19:46

Most ér haza a kollégiumba munka után, ma csak négy órát volt kinn, még órák után ment el. Szóval most este van, de őt magát nem zavarja, köszön Zinnek, elmegy lezuhanyozni és leül utána az asztalhoz tanulni ahogy szokott. Zin itthon van, de nem szokták zavarni egymást. Sőt... mióta Kilian kiköltözött mondhatni nagyon is csendes a szoba, mert egyikük sem fecsegős, tekintettel vannak egymás életvitelére. Erre csak Demetria nem szokott tekintettel lenni, ha épp késő este hívja fel Usuit hogy fecserésszen vele mert a lánynak ehhez szottyan kedve. De valószínű Zin ezt is megszokta. Főleg hogy sokat van a barátnőjével, alig találkoznak mostanság Usuival, legalábbis ő maga így érzi. 
Szóval most épp az egyik órájára ír ki a kötelező olvasmányból egy kivonatot, ami a vizsgára kell majd. Reklámok, még csak nem is a szakiránya, de ha már felvették neki akkor megcsinálja. Így hogy belemerül amúgy is érdekes, már a negyedik könyvet olvassa az ajánlott irodalmak közül. Egészen bele is merül, de nem gondol arra hogy ma Zin beszédesebb lenne mint szokott, szóval csendben van.

_________________




A kíváncsiság nem elég indok arra, hogy veszélybe sodord magad.
A tudás kényszere azonban megéri a kockázatot.




Usui...
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: Keleti szárny ~ Zin & Usui   Szer. Nov. 26 2014, 20:04

A koliban fekszem az ágyon és a plafont bámulom. Próbálok újfent napirendre jutni az életem felett, de egyre inkább úgy érzem - és ez meglep -, hogy szükségem lenne egy amolyan férfiasabb beszélgetésre. Soha nem beszéltem senkivel sem a dolgaimról. Vagyis Pappal igen... de ez most nem olyasmi... egyébként sem mondtam még el neki, hogy Isabella terhes és egyre inkább érzem magam rosszul emiatt. De most már valamelyik vasárnap elviszem a lányt bemutatni... De előbb akkor is beszélni akarok valakivel. Csak ötletem nincs kivel.
Ezért bámulom a plafont. Próbálom elképzelni, hogy ő az a bizonyos megértő ember, aki tanácsot ad. Az egyetlen gond, hogy tök kussban van és nem válaszol a gondolatban kimondott szavaimra.
A dologban Usui érkezése zavar meg. Köszönök neki, s amíg elmegy zuhanyozni azt kezdem fontolgatni vajon vele meg tudnám-e beszélni? Alapvetően sok bennünk a hasonlóság. Ő is szereti a csendet és a rendet. Figyel a tanulmányaira és a HÖK-ben is nagyon jól dolgozik, amióta jelentkezett elnöknek.
Elmerülök a gondolatokban, ő pedig közben végez a fürdőszobában és tanulásba kezd. Én azzal már szerencsére megvagyok, nincs is csak két tárgyam plusz a konzultáció... de mivel már megírtam és leadtam a szakdogámat arra sem kell bejárnom. Vagyis csak annyira, hogy elmondja még a konzulens, hogy rendben van-e vagy sem. De rendben kell lennie...
Szóval beszélni kéne Usuival a dolgokról. Felülök az ágyon beharapom a számat azon agyalok, hogyan kéne belekezdenem. Furcsa, amióta Killian nincs itt sokkal csendesebb a szoba és ez most hiányzik, ő biztos magától kezdene faggatni s bár semmi kedvem nem lenne vele megbeszélni az biztos, hogy könnyebb lenne a csacsogása mellett belekezdeni bármibe is.
Felállok és kisétálok a konyhába, mert ahogy Kilianre gondolok eszembe jut, hogy ő egész biztos egy sörrel kezdené. Pedig nem is szeretem a sört és szerintem Usui sem. Nincs is a hűtőben, csak egy doboz narancslevem. Azt veszem ki, rázom fel, majd veszek két poharat és visszasétálok a szobába. A poharakat Usui asztalára teszem és egy szó nélkül töltök mindkettőnknek.
- Ráérsz? - kérdezem miközben felemelem a poharam, és áthúzom a saját asztalomtól a széket, hogy aztán arra leülve, és a háttámlán megtámaszkodva beszélgethessünk. Persze csak akkor, ha hajlandó. Mert eszembe sincs megzavarni semmiben sem.

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Usui Kazuki
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 25
Foglalkozás : Rendőr
Hozzászólások száma : 632

TémanyitásTéma: Re: Keleti szárny ~ Zin & Usui   Szer. Nov. 26 2014, 20:12

Csendben tanul, hagyja Zint merengeni, a világért nem zavarná meg. Tanul is csendben, mikor kap az asztalra egy pohár narancslevelt és Zin is odahúzza a széket. Pislog párat, mert a másik ilyet nem szokott csinálni. Sőt... most hogy megnézi, egészen szórakozottnak tűnik hogy rágja a száját. 
-Persze. Baj van? - Fordul teljesen a másik fele, jelezve, hogy most csak rá figyel. Nem akart köntörfalazni mert ahogy elnézi nem az időjárás lesz a téma. De lehet csak szimplán beszélgetne a másik, elvégre mióta Kilian elment nagy a csönd. Usuinak nem fura, mivel már 7 éve egyedül él szinte. A poharat is felveszi és iszik belőle, ha már megkínálták. Jut eszébe még nem evett, majd kéne azt is. De előbb Zin, úgy is csak egy óra múlva tervezett a tanuláson kívül mást is csinálni. 

_________________




A kíváncsiság nem elég indok arra, hogy veszélybe sodord magad.
A tudás kényszere azonban megéri a kockázatot.




Usui...
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: Keleti szárny ~ Zin & Usui   Szer. Nov. 26 2014, 20:29

Egy pillanatig még gondolkodom, nem is tudom hol kéne kezdenem. Mert azért hiába lakunk egy szobában, nem szoktunk beszélgetni. Azt sem feltételezem róla, hogy nagyon ad a pletykákra, bár azt kizártnak tartom, hogy ahogy mászkál az egyetemen vagy a HÖK-ben nem hallott egyet s mást. Mégis valahogy a probléma közepén nem jó elkezdeni. Megköszörülöm a torkom aztán szólalok csak meg.
- A barátnőm... Isabella... terhes - mondom ki végül lassan, miközben a poharat forgatom a kezemben. Épp csak felpillantok rá, hogy valami visszajelzést kapjak ezzel tisztában van-e. Aztán folytatom - De lehet, hogy az exétől...
Veszek egy nagy levegőt és kifújom, mert ez a legfontosabb - nekem -, amiről még tényleg, soha senkivel nem beszéltem Breen és Brooke-on kívül. Izzie előtt nem is merem felhozni. De szükségem van valaki olyanra, aki sokkal inkább külső szemlélő. Legalábbis azt hiszem. Bree... Bree nő. Máshogy gondolkozik. Brooke meg érintett... Szóval tényleg nincs senki, akivel beszélhetnék erről.
- Nincs pénzünk apaságira... Szóval... marad a várakozás és majd "meglátjuk" - a macskakörmöket mutatom a bal kezemben a pohárral aztán fel is hajtom a pohár tartalmát és leteszem, kissé hangosan az asztalra - Nem akarok várni április elejéig, és addig állandó bizonytalanságban lenni!
Hadarom el gyorsan, aztán kapcsolok, hogy ez nyilván hülyén hangzott. Szóval gyorsan hozzáfűzöm.
- Ne érts félre! Nem pénzt akarok kunyerálni. Egy vagyon az a teszt, visszafizetni se tudnám soha, még ha adna is valaki... - a kezemmel is mutatom, hogy nem erről van szó, aztán inkább csak rámarkolok a szék támlájára és az ujjaimra támasztom az állam - Csak... nem tudom, hogy kezeljem... Mármint... addig...
beharapom újfent a számat. Ez mostanában szokásom lett. Csoda, hogy még nem haraptam el. Mindenesetre várok, hogy vajon mennyire érti a problémámat. Vagy mennyire nem. Valószínűleg nem fogalmaztam meg túl jól...

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Usui Kazuki
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 25
Foglalkozás : Rendőr
Hozzászólások száma : 632

TémanyitásTéma: Re: Keleti szárny ~ Zin & Usui   Szer. Nov. 26 2014, 21:06

-Hallottam róla. - Biccent, hogy igen tudja. De nem mer még gratulálni, mert valahogy nem önfeledten adta elő a másik, lehet nem is szeretné. Nem ítélkezik, nem szokása, inkább tovább hallgatja. Kicsit elkerekedik a szeme, mert az hogy nem tudja a lány eldönteni nos... de mint mondtuk Usui nem ítélkezős, azt sem tudja pontosan miről van szó.
-Szóval aggódsz nem a tied a gyerek. Megértelek. Frusztráló lehet. - Ráncolja a szemöldökét, ez megmagyarázza miért ilyen merengős mostanában a másik.
Igaza is lesz Usuinak, elég frusztrált a másik.
-Egy apasági vizsgálat nem annyira nagyon drága. Ha hárman vagytok rá, összelehet szedni a pénzt. De ehhez alapjáraton a barátnőd is kell. A pénz a gond vagy más? - Dönti félre a fejét. Mert ha a pénz a gond, akkor ő is bele tud adni és még csak le sem bukna hogy sok van neki, amennyit dolgozik. Elvégre nem hangoztatja, nem szereti firtatni ki fia-borja. De ha nem ez a baj, akkor az egész más tészta.
Látszik az sem zavarná ha pénzt kérne a másik, hát ez nem olyan, hogy venni akarok egy PC játékot. Ez komoly dolog.
-Hm. Az exe tudja? Ő mit szól? Eléggé... kellemetlen lenne hármasban végigcsinálni, úgy sejtem. Már ha a barátnőd hagyja és a férfi magáénak érzi a babát. Ha nem, akkor is kellemetlen, mert ha nem a tied... ha nem a tied, mit akarsz tenni? - Ez a legfontosabb Usui szerint. Nem a vérségi szál, hanem a gondoskodás. De az sem lenne jó, ha Zin felnevelné, de nem szeretné a gyereket, mert mondjuk kiköpött exférfi lesz. Az elég nehézzé tenné a mindennapokat.

_________________




A kíváncsiság nem elég indok arra, hogy veszélybe sodord magad.
A tudás kényszere azonban megéri a kockázatot.




Usui...
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: Keleti szárny ~ Zin & Usui   Szer. Nov. 26 2014, 21:55

Nos szerencse, hogy nem kell mindent elmagyarázni neki, de azért... Egész hamar kinyögöm a lényeget is és furcsa mód, egészen megnyugtat. Ettől pedig valahogy könnyebb róla beszélni. Nem sokkal. De egy egészen iciri-picivel könnyebb. És talán a teher a vállaimon is az. Az pedig, hogy Usui elmondaná bárkinek is még csak fel sem merül bennem. Biztosan tudom, hogy ő, nem az az fajta.
- Az. Frusztráló - értek egyet, aztán folytatom is, de eléggé rosszul azt hiszem. Jó lenne a frusztráltságra fogni. Végül megrázom a fejem.
- Nincs pénzem... Nyáron megműtőtettem a szemeim. Arra is évekig spóroltam... ez még többe kerül. Isabella lakást vett, mert a koliba nem lakhat egy babával... - magyarázom és sóhajtok egyet. Ezen már túl vagyok. Átrágtam százszor és nem lesz rá pénzem, akárhogy is szeretném. De mint mondtam nem is igazán ez a lényeg, hanem hogy nem tudom, hogyan gondolkodjak az egészről. S bár nem fogalmazok teljesen egyértelműen, Usui megért.
- Tudja... és ez a baj... Azt hiszem Izzie nem akarja... Ő azt mondta... hogy szeretné, ha az enyém lenne. Hogy nem akarja, hogy az exéé legyen. Az exének már van egy gyereke... azt mondta nem szeretne lemaradni a növekedéséről a fejlődéséről...
Megállok, és töltök magamnak még egy pohárnyi narancslevet. Megremeg a kezem, ami elég ijesztő, de szerencsére csak egy nagyon pici csöppen az asztalra, és nincs ott semmi sem. Rögtön felpattanok hogy egy törlő rongyot is hozzak és letöröljem.
- Én nem tudom... Néha abban sem vagyok biztos, hogyha az enyém, akkor akarok-e valamit tenni... - Mondom ahogy visszaülök a székre és lehajtom a fejem. Szégyellem magam. Mert tudom, hogy ez nem helyes. Egy részem mégis nagyon tiltakozik az egész ellen. Közben egy másik felem, néha, már-már várja. Azt hiszem. A szék támlájának döntve a fejem várom, hogy mondjon valamit. Akármit!

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Usui Kazuki
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 25
Foglalkozás : Rendőr
Hozzászólások száma : 632

TémanyitásTéma: Re: Keleti szárny ~ Zin & Usui   Szer. Nov. 26 2014, 22:17

-Értem. - Így már érti miért nem jöhet szóba a dolog. De azt is érzi feleslegesen ajánlaná fel, nem fogadná el a másik, akkor sem, ha ráérne megadni. Valami más kell ide, reméli rájön mi nyugtatná meg a másikat.
Látja a pótcselekvés kezdeti nyomait Zinen, nem örül neki. De legalább nem láncdohányos lett, ez is valami.
-Zin. Ha az exé a gyermek és apaként gondol magára, nem vonható meg tőle az apaszerep. Kegyetlenség lenne, hiába van gyereke. Vagy pont ezért, ő már eleve apa. Ő tudja mivel jár egy gyermek, milyen ha van. Sajnos nem Izzie dönti el kié. Főleg hogy a genetika miatt első ránézésre meg lehet mondani a tied-e vagy sem. - A jellegzetes mandula vágású szem öröklődik. Bár lehet hogy a lány szintén egy keleti fiúval volt előtte is, de valahogy itt Los Angelesben nem ezt feltételezné Usui első elgondolásra. Tekintve, japán nővel még nem találkozott, vagy csak egyszer, pedig ő elsősorban japán feleséget szeretne majd egyszer. Már ha eljut oda valaha.
-Izzie rosszban van az előző párjával? - Kérdezi, ez is fontos szempont.
Aztán hallgatja a választ, kicsit mérlegeli.
-A szüleim egyszer elmagyarázták ezt nekem. Mert a neveltetésemből adódóan, én mostanság házasodtam volna. Édesanyám 24 éves volt mikor megszült engem, egy éven belül pedig a húgomat. Mert ilyenkor sokkal nagyobb az esély, hogy egészséges lesz a baba és sok más egyéb miatt is. - Ebbe nem menne már bele, kivéve ha Zint kifejezetten érdekli valamiért. - A lényeg hogy ilyenkor épp csak kilépsz az életbe és ijesztő belegondolni hogy ekkora felelősséggel gondoskodj valakiről. Hogy felneveld. Hogy ott legyél neki mindig. De amint a kezedben lesz a baba, ahogy érzed a barátnőd hasában hogy rúg... már akkor lesz egy kapocs és elmúlik az aggodalom. Legalábbis apám ezt mondta. Apám nos... olyasmi személy volt mint én. A lényeg, ha magadban eldöntöd, mindegy-e a tied-e vér szerint a baba, az a lényeg, hogy te fogod felnevelni, akkor szerintem nem kell aggódnod azon hogy kié. Szereted Izziet? Szereted a családját? Ami hozzá köthető? - Kérdezi megértőbb hangon. Látja hogy nagyon maga alatt van a másik, de talán az hogy személyesnek mondható dolgokkal dobálózik, hogy ilyeneket tisztáznak, talán kicsit könnyít a másik lelkén.

_________________




A kíváncsiság nem elég indok arra, hogy veszélybe sodord magad.
A tudás kényszere azonban megéri a kockázatot.




Usui...
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: Keleti szárny ~ Zin & Usui   Szer. Nov. 26 2014, 23:09

Bólintok. Tiszában vagyok vele, hogyha Brooké a gyerek joga van hozzá. Aztán mosolyra húzom a szám és ismét bólintok.
- Igen... ha megszületik egyértelmű lesz... Ez valahol megnyugtat... ha ne így lenne akkor mindenképp kéne egy teszt... - vagy nem tudom. Nyilván most is kéne. Nagyon sok időt és problémát spórolnánk meg vele. De mint mondtam ez nem ilyen egyszerű.
- Nem... nem hiszem... de nem is mondanám jónak... elvégre... khm... szerintem nem nagyon kell elmagyaráznom... - elfordulok az ablak felé, ismét a számat harapdálva. Lássuk be, manapság elég pontosan meg tudják mondani mikor fogant meg egy baba, és ha csak nem sík hülye valaki, akkor ebből kikövetkeztetheti, hogy Izzie nem várt sokat a szakításuk után, hogy velem legyen. Sőt! Igazából már rég velem volt... De ezt persze nem verem nagy dobra. Valószínűleg a reakcióimból ez is leszűrhető.
Ahogy tovább beszélek már a fejem is lehajtom. Nem jó bevallani, hogy abszolút nem érzem késznek magam az apaságra.
Usui magáról kezd beszélni, a szüleiről, én pedig felemelem a fejem és figyelek rá. Bólintok is. Valószínűleg az én szüleim is így tervezték volna... Az egészség részét is értem, nem is szükséges, hogy kifejtse. Inkább az érdekel, hova akar kilyukadni. Csak bólogatok tovább, olyan vagyok lassan, mint azok a kutyák... de tényleg azt érzem, amit leír. Nem vagyok erre felkészülve és túl nagy felelősségnek tűnik. Hiába olvasok sokat a témában, nem leszek tőle bátrabb, a legtöbb dolog csak még bizonytalanabbá tesz.
Nagyot sóhajtok, aztán válaszolok.
- Szeretem... Mindent szeretek... tényleg... - mert valóban így érzek, erre már rég rájöttem. De a baba még mindig elbizonytalanít. - De nem tudom eldönteni... Ha nem az enyém, akkor pedig mindig ott lesz az a másik férfi... De amíg nem születik meg, addig is ott lesz... és ha addig kötődni kezd hozzá?
Megrázom a fejem, aztán Usuira pillantok és még engem is meglep, hogy azt kérem tőle, amit.
- Mesélj még a szüleidről! - lehet ez hiányzik nekem? Azért esne nehezemre a helyzet, mert nincsenek történeteim, a szüleimtől arról, amikor én voltam kicsi? Hogy milyen is volt várni rám? Nem tudom. De kíváncsi lettem. S végül is a könyvtárban is azt mondta az a lány, hogy az ismerőseim között kérdezgessek a babákról. Bár nyilván nem így gondolta...

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Usui Kazuki
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 25
Foglalkozás : Rendőr
Hozzászólások száma : 632

TémanyitásTéma: Re: Keleti szárny ~ Zin & Usui   Szer. Nov. 26 2014, 23:32

Bólint hogy legalább ennyivel "könnyebb" dolguk lesz ha megszületik, de tisztában van vele, hogy addig van még fél év legalább és hát sok előkészület van. Mindkét apának, ha van bennük apai ösztön, ha feléled, rossz lesz szembesülni vele, ha mégsem az övék. Valószínű mindig is magukénak fogják érezi a kicsit valahol a babát.
-Nem, valóban nem. Gondolom valamelyikőtök nem illett a képbe már vagy még akkor. - Nem kívánja firtatni mert semmi köze hozzá. De ő úgy saccolja, az egyik fiút megcsalta a másikkal. De nem ez a lényeg. Usuinak legalábbis nem ez a lényeg.
-Ha szereted, más nem számít. Szeretni fogod a gyermeket, mert Izzie is szeretni fogja. - Legalábbis reméli nem mondott ezzel butaságot. Aztán bólint. - Tudod, gondolj arra, hogy a gyermek több figyelmet kap. Másnak nincsenek is szülei vagy csonka családban nő fel. Vagy ha vannak is, nem foglalkoznak vele. Ellenben ott leszel neki Te is és az anyja. Esetleg egy másik férfi is. Ha nem túl idős a gyereke, akkor lesz játszópajtása már kicsinek is. Ha a férfi felelősséget vállalna most, valószínű később is szívesen segít nektek, attól függetlenül, ha nem az övé. Ha a gyerek szempontjából nézed, gazdagabb lesz, mert több szeretetet kap. Ez jó. - Ő legalábbis így látja, valamiért Izzie a férfivel volt. Bár valamiért meg is csalta... de talán nem egy kiállhatatlan és megbízhatatlan valaki az illető, elvégre Zin sem az. Ha Izzie nem random választ, hanem van zsánere, akkor talán az exe is olyasmi férfi, mint Zin.
A kérdés meglepi, de csak a szemöldök emelkedése láttatja. Ellenben ha ezt kérik megteszi. Nem szokott a szüleiről mesélni, de... ez most más. Meg Zin is más számára elvégre azzal hogy ilyen jellegben kereste fel beszélgetni őt, jelzés értékű is. Nem fél annyira magáról mesélni, bár hirtelen nem tudja mit is mondjon.
-Nos... Apám mindig is Los Angelesben élt, csak az egyetem évei alatt élt Tokióban. Ott ismerte meg édesanyám. Mikor lediplomázott el is vette, a nagyszüleimnek nem volt kifogásuk, mert anyám referenciái kiválók voltak. Szerintem szerették is egymást bár mint mondtam, apám nem egy... érzelmesnek látszó valaki volt. De én mindig tudtam hogy szeret engem és a testvérem, édesanyámat. Sokat dolgoztak, mindig ügyeletesek voltak. Sokszor egyszerre is. De mindig megoldották hogy a nap valamely étkezése közös legyen legalább és sokszor elvittek minket valahova. Mindig is a példaképem volt az Apám, tisztességes volt és gondoskodó, ha nem is látszott elsőre. A betegei is szerették. Anyámról nem is beszélve, minden gyerek imádta. Mindig olvasott fel este mikor kicsik voltunk és épp otthon volt. De volt hogy telefonon felhívott ha épp szünete volt és akkor úgy mondta fejből valamelyik történetet. Mindig tudtak tanácsot adni és mindig meghallgattak. Nagyon hiányoznak. - Süti le a szemét, mert érzi hogy ég a szeme. Nem sír, attól messze áll, de... még mindig nehezére esik beszélnie róluk. Legalábbis így, visszaemlékezve. Nem tudja egyáltalán ez érdekelte-e a másikat, vagy egyáltalán nem erre gondolt. Fogalma sincs. Ő csak mondta ami eszébe jutott.

_________________




A kíváncsiság nem elég indok arra, hogy veszélybe sodord magad.
A tudás kényszere azonban megéri a kockázatot.




Usui...
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: Keleti szárny ~ Zin & Usui   Csüt. Nov. 27 2014, 10:16

Lassan bólintok. A megfogalmazása nagyon szimpatikus, és nem is fűzök hozzá többet. Szerintem Brooke nem illet a képbe soha, de ő meg nyilván fordítva gondolja, így ezen felesleges lenne most már rágódni. Amúgy sem ez a lényeg.
- Gondolod? Ennyire egyszerű lenne? - nézek rá kérdőn, nem érzem, hogy szeretnék valaki csak mert Izzie szereti! Elvégre pont egy ilyen ő szereti, én utálom miatt vagyok most többet itt, mint vele. Aztán ahogy tovább beszél, az sokkal szimpatikusabb. Igen. A gyereknek ez nyilván jobb lenne. Ha visszaemlékszem a saját gyerekkoromra, hogy mennyit küzdöttem, hogy figyeljenek rám! Nem mintha én azt rossznak éltem volna meg. Még mindig vallom, hogy gyereknek boldog voltam, de most már máshogy látok bizonyos dolgokat... Talán ezért is érdekel, hogy milyen lehetett Usui gyerekkora. Mert az ő családja valahogy tökéletesnek hangzik. Ahogy beszél róluk az sokkal idillibb, mint az én családom.
- Honnan tudtad, hogy szeret? - kérdezem, bár ezt biztos nem illik így, de mégis ez érdekel a leginkább. Én kamaszként, meg voltam győződve róla, hogy apám csak a munkát szereti, a pénzt, amit keres és anyámat. Valamiért elhanyagolva éreztem magam és talán tényleg utáltam is érte nem csak egy forró fejű kijelentés volt. Utólag pedig, ismerve a tényeket, amiket titokban próbált tartani, már meg tudom érteni, miért volt olyan, amilyen. Tudom, hogy szeretett és már csak magamra haragszom, amiért akkor ezt nem tudtam. De nem tudom, miből kellett volna tudnom. S mivel Usui is azt mondja sokat dolgoztak a szülei, talán ő rávilágíthat valamire, amit én akkor - és azóta sem - értettem.
Ahogy Usui tovább beszél rádöbbenek, hogy talán mégsem kellett volna kérdeznem. Valahogy nem tudom mi van a szüleivel, de a szavaiból egyértelmű, hogy már nincsenek vele s talán nem éppen jó témát feszegetek vele.
- Sajnálom. Én nem... Megértem...- fejezem be kissé sután, majd visszatámasztom a fejem a szék támlájára. Kattog az agyam, még nem végeztem a témával, de nem is tudom hirtelen folytatni, mert valahogy kellemetlennek érzem, hogy Usuinak fájó emlékeket feszegettem. Veszek egy nagy levegőt, aztán kinyitom a számat, de rögtön be is csukom. Aztán lehunyom egy pillanatra a szemeimet úgy próbálom újra.
- Félek, hogy nem fog működni a kapcsolatunk, ha... ha ott egy másik... - személy. De nem fejezem be. Természetesen nem Kispacára gondolok bár ő vele sem lesz egyszerű. De ha Brooke is ott van... Tudom, hogy Isabella mit mondott, és szeretnék neki hinni. Nagyon szeretnék. De akkor is vannak kétségeim.

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Usui Kazuki
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 25
Foglalkozás : Rendőr
Hozzászólások száma : 632

TémanyitásTéma: Re: Keleti szárny ~ Zin & Usui   Csüt. Nov. 27 2014, 15:13

-Egy szóval nem mondtam hogy egyszerű, de ha valaki szeret valakit, fontos neki, akkor a prioritások tudnak módosulni. - Mond csak ennyit. Elvégre az anyja Japánból Amerikába költözött hátrahagyva mindent. Tudta hogy nem fog tudni hazalátogatni. De megtette, mert szerette Usui apját.
A gyerek szempontjából való megközelítés láthatóan jobban Zin kedvére van, minthogy azon agyaljon neki magának milyen lesz. Hátha így, hogy a gyerekre gondol elsősorban, kevésbé aggódik az egyebek miatt.
Aztán mivel kérik, mesél a családjáról, ő nagyon szerette a sajátját, úgy érezte mindene megvan. Talán azért olyan nehéz elfogadni mai napig, hogy már nincsenek.
-Honnan tudtam? - Kérdez vissza, de inkább csak megszokásból. Jó kérdés. - Nem tudom. Ahogy hozzám ért, amilyen hangszínnel beszélt, ahogy megdicsért. Vagy a mosolya. Ritkán mosolygott, de akkor sokáig és egyszerűen... éreztem hogy szeret. - Azt nem teszi hozzá, hogy mikor megtámadták őket akkor is az volt a legfontosabb az apjának hogy a húga és ő kijussanak a házból. Szörnyű hibának érzi hogy képtelen volt elfutni aznap, ahogy az apja parancsolta.
Nem tudja ez jó válasz-e, ha létezik erre jó válasz, de azt sem kielégítő-e Zinnek. Némileg nehezek a kérdései Usui számára.
-Miért kérded? Félsz, nem fogja a gyereked érezni hogy szereted? - Érdeklődi meg, mert ez egy elég személyes és fontos kérdés. Ahogy látja Zin sem az érzelmek kifejezésének mintapéldánya, de szerinte ha éreztetni akarja hogy fontos neki valaki, akkor meg is teszi, sikerül neki.
-Semmi baj, régen volt. Igazából soha nem beszélek róluk senkivel. Nincs kivel. Ami... szomorú. - Szedi össze magát, nem akarta elszomorítani Zint is. Van elég gondja. De tény ami tény, senkivel sem tud róluk beszélni. Senki sem ismerte őket úgy mint ő. Kimondott barátaik nem voltak, csak kollégáik, de az más. A rokonok meg Japánban vannak, de... ők is maximum az anyjáról tudnának. Már ha akarnának, ez sem biztos. Nem ismeri őket.
Aztán kicsit szuggerálja Zint, hogy mondja bátran, nem történt semmi. Ki is fejti mi nyomja még a lelkét, végig kell gondolnia, vajon a gyerekre vagy a másik férfire gondol a másik. Arra jut hogy utóbbira, mert kétli hogy a gyerek miatt aggódna ilyen formán.
-Apajelölt. - Fejezi be ő a maga módján. - Beszéltél már erről Izzievel? Vagy azzal a férfivel? És miért gondolod hogy nem fog? Attól félsz hogy Izzie újra meglát valamit a másik férfiban vagy hogy a másik férfi nem hagy majd titeket semmiben sem dönteni, olyanokban sem, amibe amúgy nem lenne beleszólása? - Kérdezősködik, mert neki nem világos mi a fő gondja itt Zinnek. Mert a probléma elég sokrétű, valljuk be.
-Nevet hogy fogtok választani? Elvégre... ezt a szülők szokták de jelen esetben... - Nem akar nagyon kínos kérdéseket feltenni, de lehet ezen sem gondolkodtak még, pedig ehhez is kell a harmadik fél.

_________________




A kíváncsiság nem elég indok arra, hogy veszélybe sodord magad.
A tudás kényszere azonban megéri a kockázatot.




Usui...
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: Keleti szárny ~ Zin & Usui   Csüt. Nov. 27 2014, 17:02

Elgondolkodom azon, amit mond. Nem vagyok biztos benne, hogy erre képes vagyok, de végül bólintok. Elvégre nem kávézom, nem dohányzom, amióta Izzie terhes. Mi lenne ez ha nem egy apró példája annak, amit Usui említ? Nagyon jó dolgokat mond, legalábbis annak vélem, mert a saját tapasztalatommal szemben ez még mindig jobbnak tűnik. Annak képzelném, ha újra gyerek lehetnék. Más kérdés, hogy Kispaca, hogy fogja megélni.
Aztán tudom, hogy nehezet kérdezek de mégis tudni akarom, mert nekem ez annak idején nem volt olyan egyértelmű és jó lenne megérteni, mások honnan tudták, miből érezték, vajon mit csináltam én rosszul? Bólintok is, ahogy visszakérdez. Igen, tudom, hogy fura kérdés, de tudni szeretném. Ismét elgondolkozom a szavain próbálom felidézni vajon az én apám milyen volt, de valahogy nem megy, és talán ez zavar a leginkább. A gondolataimból a kérdése térít magamhoz. Egy pillanatig nagy szemekkel nézek rá, aztán lassan válaszolok.
- Igen. Azt hiszem... Kis koromban még tudtam, hogy szeret... de aztán valahogy nem volt már olyan egyértelmű... Nem akarok ugyanabba a hibába esni...
Sóhajtok egyet. Amíg nem találkoztam Brooke-kal jóval kevesebbet gondolkodtam ezen. Meg-megfordult a fejemben, de azóta komolyan tartok tőle, hogy rossz apa leszek. Már ha leszek. De az alapján, amit Usui mond, leszek. Meg kéne próbálnom annak lenni. Tovább beszél, így derül ki számomra, hogy az ő szülei is a múlté. Persze nekem még él anyám. De ritka az olyan pillanat, amikor ténylegesen anyámnak nevezhetem és ez azért eléggé nehezíti a dolgokat. Ennek ellenére nagyon szeretem. A magam módján.
- Ezt megértem - felelem végül, amikor azt mondja nem beszél senkivel sem róluk. Én sem szoktam. Elvégre miről beszélhetnénk? Senki sem ismerte őket és nem tudja milyenek voltak. Mesélni mesélhetnék, de az vajon mennyire lenne igaz, amikor már arra sem emlékszem pontosan, hogy nézett ki édesapám?
Megpróbálom a másik félelmemet is megfogalmazni és bár nem találom a megfelelő szavakat sikerül megértetni magam.
- Apajelölt. Igen... - elhúzom a számat. Aztán bólintok - Beszéltem. De nem tudom, hogy az elég-e... Együtt kéne élnünk Usui és előkészülni az elkövetkezendő időszakra... Ehelyett azt kérte, hogy lassítsunk! Csakmert...
Elharapom a mondatot, és megrázom a fejem. Azt nyilván nem kéne elmondanom, hogy Andersonról mit mondott. Meg nem ártana elhinnem, hogy tényleg nem akarja már azt a nevetséges dolgot vele... De az igazság az, hogy nehezemre esik még mindig.
- Szerintem az zavar, hogy vele többet volt együtt... hosszabb ideig... Na meg tapasztaltabb is... - rengeteg előnye van Brookenak velem szemben és az, hogy jobb apa, hogy figyelmesebb, és hogy van saját vállalkozása mind mind neki kedvez. Nekem még egy diplomám sincs, a munkámat is Isabella szerezte. Nélküle sehol nem lennék...

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Usui Kazuki
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 25
Foglalkozás : Rendőr
Hozzászólások száma : 632

TémanyitásTéma: Re: Keleti szárny ~ Zin & Usui   Csüt. Nov. 27 2014, 17:38

-Nem fogsz. És valószínű szeretett, csak gyerekként sokkal könnyebb észrevenni az apróbb gesztusokat is, megérezni szeretnek-e minket vagy sem. - Legalábbis ő így véli. Aztán annyi befolyás és inger éri az embert, hogy nem mer az ösztöneire hallgatni, elbizonytalanodik és sokkal egyértelműbb, kézzelfoghatóbb dolgokat remél. De nem mindig kap.
Hálás Zinnek, hogy megérti, kicsit nehéz beszélnie a szüleiről, nincs is hozzászokva a dologhoz, szóval elnézik neki a sutaságát. Azt nem tudja Zin szüleivel mi van, de minimum nem beszélget a szüleivel sokat, mert akkor úgy gondolja, megkérdezné hogy szeretik-e őt, mindig is szerették-e. Nem gondolkozna ilyesmiken. De inkább nem kérdez rá, mert ahogy elnézi Zinben valami helyrekerült, ha nem is teljesen, de talán mintha valamivel nyugodtabb volna. De lehet eleve a tény, hogy kibeszélheti ami a lelkét nyomja, elég. Usuinak is elég ezáltal.
Zin újabb problémát vet fel, de muszáj visszakérdeznie, pontosan mi nyomasztja a másikat ezzel kapcsolatban.
-Csakmert? - Nem akar faggatózni, de nyomós érv kell, hogy miért ne tegyék, már szerinte. - Úgy érzi, nem vagy elég felkészült hogy együtt éljetek? - Tippel, mert ő elég nehezen tud mást elképzelni.
-Értem. De valamiért veled van. Most veled van. Szerintem téged választott. Ha pedig ez így van, számít mennyit volt a másik férfivel? Az pedig hogy tapasztaltabb, lehet előny, de gondolj bele. Neki van már gyereke, lehet családja is, nem tudom. Két felé kell figyelnie, mert Izzie és a kicsi veled fog élni, úgy gondolom. Ellenben te ott leszel a gyermeknek egészben. Amennyi előnye van annyi hátránya is és amennyi hátrányod van, annyi előnyöd is. Szempont kérdése. De minden bizonnyal egyikőtök sem versenynek fogja fel a dolgot, tehát segítetek majd egymásnak. Hamar belerázódsz, ha bele akarsz. - Szerinte nem tragédia, hogy a másik férfi tapasztaltabb. A gyermek szempontjából még előnyös is.

_________________




A kíváncsiság nem elég indok arra, hogy veszélybe sodord magad.
A tudás kényszere azonban megéri a kockázatot.




Usui...
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: Keleti szárny ~ Zin & Usui   Csüt. Nov. 27 2014, 18:04

- Nyilván... - hagyom rá mindkét dolgot. Bár mostanra én is úgy gondolom, hogy apám szeretett csak éppenséggel nem volt rá annyi ideje, hogy ezt ki is fejezze. Nyilván anyámmal sem volt könnyű dolga, főleg, hogy figyelnie kellett rá, nekem ne tűnjön fel, hogy nem stimmel valami. Pedig mennyivel egyszerűbb lett volna, ha tudom! Vagy nem. Nem kéne ezen agyalni.
Rátérek egy másik témára, de ahogy eszembe jutnak a dolgok kicsit ideges leszek. Megrázom a fejem.
- Mondott valamit... Igazából lényegtelen dolog volt... - legalábbis próbálom bemagyarázni magamnak, hogy az volt, de valószínűleg, a szék támláját szorító és elfehéredő ujjaim másról árulkodnak - mérges lettem, és hülyeségeket beszéltem... Nem vagyok jó az ilyen helyzetekben. Szóval otthagytam, mert szerettem volna nyugodtan átgondolni, hogy aztán megbeszélhessük... Aztán mikor visszamentem azt mondta, hogy ezt nem csinálhatom, hogy elmegyek-visszajövök...
Beharapom a számat és újfent megrázom a fejem. Csak most kapcsolok, hogy Usui előbb a nevekről is kérdezett. Én meg teljesen figyelmen kívül hagytam.
- Nem tudom mi lesz a névvel. Még azt sem tudni fiú-e vagy lány... Gondolom ha kiderül majd beszélünk róla... Addig nem igazán érdemes... - megvonom a vállam. Fogalmam sincs. Bár az biztos, hogy mostanában több figyelmet fordítok a nevekre. Nem tűnt fel... de így belegondolva, szinte mindenki nevén, akit nem régiben ismertem meg, elgondolkoztam.
- Én azt hiszem, szeretném ha koreai neve is lenne... de nem tudom... ha nem is koreai legalább valami olyan, ami átírható... és nem félreérthető... - magyarázom, mert mégsem lenne jó, ha átírva mondjuk "bevásárló szatyrot" vagy valami hasonlót jelentene a neve. De igazából azt sem tudom ez miért tűnik olyan fontosnak. Sosem fogok vissza menni Koreába. Amerikainak neveltek... általában annak is vallom magam, de mégsem vagyok az.

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Usui Kazuki
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 25
Foglalkozás : Rendőr
Hozzászólások száma : 632

TémanyitásTéma: Re: Keleti szárny ~ Zin & Usui   Csüt. Nov. 27 2014, 18:15

-Ha lényegtelen lenne nem zavarna ennyire téged. Kinek volt lényegtelen? - Nem igazán érti, neki mindegy igazából, csak úgy sejti Zin inkább foglalkozni sem akar a dologgal pedig lehet kéne. Nem pont vele, de legalább magában elmerengve. Főleg ha ennyire hevesen reagál már csak az említésére is a dolognak.
Kicsit késve, de nem elkésve Zin a neveket illetően is válaszol.
-Persze. Csak kérdeztem. - Örül, hogy legalább ez nem probléma. Náluk hagyománya volt a névválasztásnak, szóval fontos szempont volt. És így hogy hárman is döntenek, nehezebbnek gondolta, de lehet ez lesz a legkevesebb.
-Hogy érted, hogy átírható, de nem félreérthető? - Dönti félre a fejét, mert ez nem világos. Olyan, amit korei betűkkel is le tud írni? Mondjuk az Usui maga is jelentést hordoz, de nem szokta hangoztatni, mert nem tartja fontosnak. Nem tudja a koreai nevek is hasonlóan működnek-e, beszédesek-e.
-Egyébként... azokat a problémákat, amiről most beszélgetünk, Izzievel is meg fogod beszélni? - Érdeklődi meg, mert egyáltalán nem biztos a dolog, de bizonyos pontjait lehet érdemes lenne.

_________________




A kíváncsiság nem elég indok arra, hogy veszélybe sodord magad.
A tudás kényszere azonban megéri a kockázatot.




Usui...
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: Keleti szárny ~ Zin & Usui   Csüt. Nov. 27 2014, 19:11

- Azért lényegtelen... Mert... azt mondta, hogy meggondolta magát... - én pedig hinni akarok neki. Csak nehezemre esik. De ha folyton eszembe jut nem is fog menni. Remélhetőleg Usui is érzi, hogy ennél többet nem fogok mondani. Fel is hajtom a narancslét, ami még a poharamban van, az olyan megnyugtató. Vagy legalább nem érzem, hogy ki van száradva a szám. - Megbeszéltük...
Fűzöm még hozzá, aztán válaszolok a neves kérdésére is, de persze érződik, hogy ezen még nem gondolkoztam eleget. Elvégre ráérünk még...
- A koreai neveket mindig koreaiul és kínaiul is leírják. A kínai írása, hogy melyik hanja-t használjuk, határozza meg a jelentést... Bár nem tudom, hogy van-e egyáltalán értelme. Apám nem akarná, hogy egyáltalán köze legyen Koreához... Szóval, hogy a szótagok... ne jelentsenek olyasmit... érted? - nézek rá kérdőn, ennél jobban nem tudom elmagyarázni. De szerintem a japánoknál is hasonló a helyzet elvégre a kultúra is hasonló. Aztán lehet nem. Meg tényleg nem tudom, hogy valóban jó-e ha van egy koreai neve a gyereknek. Lehet utálná. Ah, nem tudom. Összeborzolom a hajam, csak mert elvileg ezzel serkenthetem a vérellátást a fejemben, amitől talán tudok gondolkodni majd. Na meg mert jól esik.
- Kéne... De előtte valahogy szeretném tudni, hogy én mit gondolok. Eddig valahányszor szóba került ilyesmi, az annyira váratlanul ért... nem szeretnék meggondolatlanul beszélgetni vele ezekről...
Nem mintha, most többet tudnék majd mondani egy hasonló beszélgetésnél. Habár lehet. Egy picivel többet. Sóhajtok még egyet, aztán felállok, de rögtön vissza is ülök.
- Kösz! - mondom és előre nyújtom a kezem nem tudom miért, valahogy ez tűnik helyénvalónak, hogy köszönetem jeléül megrázzam az övét. - Beszélgethetnék máskor is... Nem ilyesmikről... Csak úgy... Állítólag az... normális...
Elengedem a kezét és felállok. Visszateszem a székemet, aztán fogom a narancslét és felemelem, hogy elvigyem, de rájövök, hogy ez bunkóság.
- Khm... kérsz még? - kérdezem meg gyorsan, és csak akkor viszem el ha már nem kér.

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Usui Kazuki
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 25
Foglalkozás : Rendőr
Hozzászólások száma : 632

TémanyitásTéma: Re: Keleti szárny ~ Zin & Usui   Csüt. Nov. 27 2014, 19:45

-Helyes. Akkor ne idegeskedj miatta. - Mondja ki nyíltan, mert úgy látja Zin valahogy még emésztett meg valamit ezzel kapcsolatban, de nem firtatja, valószínű úgy sem értené, csak ha sokat kérdez.
-Igen, azt hiszem. - Bólint egyet. - Ha megtanítod koreaiul, akkor szerintem jó hogy van koreai neve is. Jobban tud vele majd azonosulni. - Már csak magából kiindulva. Ha mondjuk John lenne, akkor a Kazuki sem segítene sokat, még annyira sem érezné japánnak magát valahogy. Bár lehet csak ő ilyen fura. Mert hát tudja hogy ő maga alapból is fura...
-Ezek szerint mindig ő kezdeményezte ezeket a beszélgetéseket. - Mondja, de egyben kérdezi is, mert nem biztos. - Szerintem örülni fog, ha most te hozod fel. - Legalábbis is így érződni fog, hogy foglalkoztatja a dolog.
Feláll, leül, nyújtja a kezét, de nem habozik sokat hogy határozottan megrázza azt.
-Nincs mit. - Mondja valóban olyan hangsúllyal, hogy neki nem volt teher. - Állítólag. - Mondja kajánabb hangon, ha nem is mosolyog, de a szeme vidámabban csillog. - Benne vagyok. - Mondja még, mert... lehet nem ártana, tényleg. Mert Zinnel kellemes beszélgetnie, csak... mindketten hallgatagok és... hát szóval valahogy elmarad.
-Nem, köszönöm. Nyugodtan rakd vissza a helyére. - Közli a narancslére, mert hát tudja ő, hogy zavaró ha nincs valami a helyén. - Fél óra és főzök valamit. Főzzek két főre? - Kérdezi, bár Zin tudja, hogy Usui általában japán kajákat eszik. Ilyenkor este főleg leveseket, mert az gyorsan megvan és mert Usuinak magának jól esik valami meleg folyadék lefekvés előtt.
//Ha gondolod zárjuk és Demivel folytatjuk Wink //

_________________




A kíváncsiság nem elég indok arra, hogy veszélybe sodord magad.
A tudás kényszere azonban megéri a kockázatot.




Usui...
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Keleti szárny ~ Zin & Usui   Today at 15:37

Vissza az elejére Go down
 

Keleti szárny ~ Zin & Usui

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Kerülőúton - Usui, Reev

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: Frances kollégium :: Archívum-