Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Stanley Collins
Kedd. Nov. 22 2016, 20:33 by Stanley Collins

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

Top posting users this month
Samuel T. Collins
 
Eric A. Blake
 
Reeven Callagher
 
Leopold K. Lindhardt
 
Felix Kaleolani
 
Quentin Collins
 
Suzanna Crystal
 
Kensington L. Lockwood
 
Kőrösi Noel
 
Dominic Tveit
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Egy kis kalauzolás ~ Nina & Usui

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Usui Kazuki
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 25
Foglalkozás : Rendőr
Hozzászólások száma : 632

TémanyitásTéma: Egy kis kalauzolás ~ Nina & Usui   Szomb. Nov. 22 2014, 23:40

Mivel anno Ninától kapott egy szórólapot a kiállításról, ami Nina édesanyjának képeiből fog állni így előre úgy szervezte a napjait, hogy el tudjon menni. Mivel hétvégi nap, így elvileg szabad lenne, de ő mindig szolgálatban szokott lenni. Most is abban lesz, csak este. Demetriával is váltott egy rövid telefonbeszélgetést, gondolta felhívja, minden rendben-e a lánnyal, aztán elment futni, hazajött, rendbe szedte magát és már indult is. Egy egyszerű fekete pólót visel, felette egy sötétzöld inggel, amit nem gombolt össze, hozzá pedig egy fekete nadrágot. Nem gyászol, csak nem veti meg a fekete ruhákat sem.
A kiállításon mikor belép kicsit elveszve érzi magát, honnan is kezdje nézegetni a képeket, de fogja magát, és elindul az egyik irányba. Nem tudja, Nina végül eljött-e, vagy ha igen, itt van-e még, de reméli egyszer csak belebotlik, tőle is megkérdezné, hogy van, ilyesmi. Mivel régóta nem ápol senkivel semmilyen kapcsolatot, most tanulja újra, vissza kell rázódnia, hogy is működik ez.

_________________




A kíváncsiság nem elég indok arra, hogy veszélybe sodord magad.
A tudás kényszere azonban megéri a kockázatot.




Usui...
Vissza az elejére Go down
Nina Burke
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Hozzászólások száma : 325

TémanyitásTéma: Re: Egy kis kalauzolás ~ Nina & Usui   Csüt. Nov. 27 2014, 14:17

Elég sokan jöttek el a kiállításra már így is, pedig még alig múlt el dél. Nemhiába, anya eléggé ismert a szakmában, és jó volt az esemény marketingje is, így nagyon sokat értesültek róla. Belépőjegy nincs, egy doboz van csak kirakva, amibe az emberek bele tudják dobni az adományukat, amennyiben szeretnék. Remélem, azért összegyűlik majd a pénz, mert azért költség volt megszervezni a kiállítást, meg anya is megérdemli, mert fantasztikusak a képek, és ezt most nem azért mondom, mert az édesanyám, hanem mert tényleg így gondolom. Mint a rendezvény egyik szervezője,  mászkálok az emberek között, megkérdezem tőlük, hogy minden rendben van-e, igényelnek-e körbevezetést, és bár egy kicsit fárasztó munka, de én élvezem. Most épp nincsenek sokan, így anyával a bejárattól nem messze állunk, várva, hogy jöjjenek. Öltözetem elegánsabb, egy spagetti pántos fekete combközépig érő ruha van rajtam, fekete magassarkú, hajam pedig egy laza kontyban. Sminkem szolid, nem vittem túlzásba, de azért megadtam a módját. Kezemben ott van néhány A6-os méretű szórólap, amit az újonnan érkezőknek osztogatunk, ezen megtalálható a kiállítás leírása, anya elérhetőségei, valamint felhívás az adományozásra, ami természetesen önkéntes alapú.  Néhány perc ácsorgás után pár új látogató érkezik, egy három fős csoport, valamint egy ismerős arc, aki egyedül van.
- Őt ismerem, szóval majd én megyek hozzá, tiéd a csoport. – fordulok oda anyához, aki bólint, aztán indulunk is.
- Szia Usui! Örülök, hogy eljöttél, üdv a kiállításon! – köszöntöm a fiút egy mosollyal az arcomon, és átnyújtok neki a kezemben lévő köteg szórólapból egyet.
- Szeretnél körbevezetést? – kérdezem Usuitól, és tényleg szívesen megmutogatom neki a dolgokat, na nem mintha nem tettem volna meg ezt ma már párszor, de én ezt egy cseppet sem bánom.

_________________
Vissza az elejére Go down
Usui Kazuki
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 25
Foglalkozás : Rendőr
Hozzászólások száma : 632

TémanyitásTéma: Re: Egy kis kalauzolás ~ Nina & Usui   Csüt. Nov. 27 2014, 15:25

Mikor belép mivel nincs belépőjegy, csak egy adományos láda, így egy nagyobb címletet csúsztat a résbe, szeret ilyenformán támogatni valamit, főleg ha ingyen van alapjáraton. Nagyon jó szívű dolognak tartja a mai világban, elvégre minden a pénzről szól sajnos. Aztán elindul, hogy felfedezze, mire is jött tulajdonképpen. Nem vette észre a lányt, de mikor megszólítja magában megörül neki, elvégre miatta is jött.
-Szervusz Nina. Én is örülök, hogy nem kerültelek el, nem tudtam mikortól és meddig leszel itt. - Hajol meg egy kicsit, szokása, el is vesz egy szórólapot.
-Megköszönném. Nagyon csinos vagy. - Teszi hozzá, mert nagyon szépen kiöltözött a lány, reméli nem veszik majd tolakodásnak a dicséretet. Csak futólag fut át az agyán, hogy kicsit össze is öltöztek.
-Hogy érzed, sikerült eléggé reklámoznotok a kiállítást? - Érdeklődi meg, hogy azért jönnek-e ide látogatók. Persze lehet mindjárt szaladnia is kell a lánynak, azt is megértené.

_________________




A kíváncsiság nem elég indok arra, hogy veszélybe sodord magad.
A tudás kényszere azonban megéri a kockázatot.




Usui...
Vissza az elejére Go down
Nina Burke
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Hozzászólások száma : 325

TémanyitásTéma: Re: Egy kis kalauzolás ~ Nina & Usui   Hétf. Dec. 08 2014, 21:13

Alapból végig mosolygok, hiszen az ide látogatóknak ez egy pozitív dolog, ha mosolyogni látják az itt segédkezőket, ám ez a mosoly szélesebb lesz, mikor egy ismerőst pillantok meg belépni Usui személyében. Nem kérdés, hogy neki én megyek segíteni, így rá is köszönök.
- Egész nap itt vagyok, kisebb szüneteket tartok csak amíg eszek, vagy szusszanok pár percet, de mivel megígértem anyának, hát nem hagyom cserben. –  válaszolom neki kedvesen, és aranyosnak tartom, ahogy kicsit meghajol, nem nagyon találkoztam még rajta kívül ilyen szokású emberrel, de ez jó, mert így tanulhat meg új dolgokat az ember.
- Oh köszönöm szépen! –  vigyorodom el a bók hallatán, hát már csak ezért is megérdemli, hogy körbevezessem, nem igaz?
- Igen, még csak néhány órája nyitottunk ki, de már most nagyon sok látogatónk volt. Több helyen is hirdettük, meg hát anya elég híres a szakmában, így gyorsan elterjedt a hír az újabb Melanie Burke kiállításról.  –  mondom, és szerintem hangomból kiérződik, hogy mennyire büszke vagyok édesanyámra azért, amit elért, ő az egyik példaképem is emiatt.
- Nos, hát akkor kezdjük innen szerintem. –  mutatok arra a sorra, ahol épp most ácsorgunk, ezen a falon 5 kép van kifüggesztve.  – A helyszíne az összes képnek a Tuna Canyon Park. Tudod merre van? – érdeklődöm, és ha nem tudja, természetesen elmondom neki, de nem szeretném untatni olyan információval, amiket már tud.
- Anya egy hetet töltött ott, és a legjobb, valamint a kedvenc képei láthatók a kiállításon. Majd megmutatom melyik az én kedvencem, az kicsit még odébb van. – mesélek picit, aztán lassan elindulok, de nem sietek, hagyok időt Usuinak, hogy tanulmányozza a képeket. Vannak itt fotók a kanyonról, a tóról, látképek a hegyről, de néhány képen megjelennek állatok is, kígyók, apróbb rágcsálók.
- A képek szakmai részekkel nem untatnálak, de néhány képnél van egy-két vicces, illetve aranyos történet, ha gondolod, ezeket elmesélhetem. – vetem fel neki az ötletet, és tényleg szívesen megosztom vele azokat, amiket anya mondott, a többi vendégnek tetszett, szerintem Usui is hasonló véleményen lenne, de aztán ki tudja?

_________________
Vissza az elejére Go down
Usui Kazuki
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 25
Foglalkozás : Rendőr
Hozzászólások száma : 632

TémanyitásTéma: Re: Egy kis kalauzolás ~ Nina & Usui   Kedd. Dec. 09 2014, 21:25

-Nagyon kedves dolog tőled. Ez nagy segítség. - Komolyan gondolja, elvégre egymaga nem lehet egyszerre több helyen. Már az édesanyja, persze Usui sem, de ő nem szándékozott ilyet tenni. (Látszik hogy beteg vagyok de át nem írom xD)
Hallgatja a lány, bólint, utána nézett az édesanyának kíváncsiságból.
-Sok dicsérő cikket olvastam róla. Már vártam a kiállítást, érdekelt az új gyűjtemény. - Bólogat párat, amolyan jelzésként, hogy igen, megérti hogy büszke az anyjára a másik, a helyében ő sem érezne másképp.
Biccent, hogy kezdjék onnan, neki igazából mindegy, a lényeg hogy mindet meg szeretné nézni. De persze Ninát nem feltétlen tartja fel addig, csak ameddig ráér a másik.
-Tudom. Ha jól emlékszem van ott egy völgy is. - Földrajzban nem tájékozatlan de nem is olyan mély a tudása, lehet rosszul emlékszik. - . - Bólint, egyelőre elmélyed kicsit a képekben, szereti a tájképeket. Csendesek, de mégis mozgalmasak.
-Ha jól tudom csörgőkígyók élnek arra. Nem aggódott miattuk? - Kérdezi csak úgy, mikor meglátja az egyik képen a sikló kígyót.
-Szoktatok túrázni? Kellemes lehetett a hegyekben. - Néz a lányra, a látképek nagyon tetszenek neki. Élőben is megnézné egyszer, de sejti az nem most lesz, ha egyáltalán eljut oda. Ki tudja.
-Igen, szeretném. De ha nem nevetek ne ijedj meg, nem azt jelenti nem vicces. - Mondja könnyedebb hangon, mert tény ami tény, idejét nem tudja mikor nevetett utoljára. De attól még szoktak neki tetszeni a történetek, főleg hogy nagyon szívesen hallgat másokat mesélni. Az olyan... kellemes. Kikapcsolódás neki.

_________________




A kíváncsiság nem elég indok arra, hogy veszélybe sodord magad.
A tudás kényszere azonban megéri a kockázatot.




Usui...
Vissza az elejére Go down
Nina Burke
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Hozzászólások száma : 325

TémanyitásTéma: Re: Egy kis kalauzolás ~ Nina & Usui   Csüt. Dec. 18 2014, 22:34

- Ez csak természetes. Meg egyébként is szeretem ezt csinálni, mármint emberekkel foglalkozni, a képekről és a fotózásról beszélni nekik, ilyesmi.  – legyintek, hisz tényleg semmiség az, hogy segítek anyának az egész kiállítás lebonyolításában, sőt, már a megszervezésében is segédkeztem neki.
- Olvastál róla cikkeket? – kérdezem, és picit meglepődök, nem gondoltam volna, hogy Usui utánanéz anyának a múltkori nyomdában történt beszélgetésünk után, de örülök neki.
- Egyébként szerencsére nagyrészt pozitív kritikák jelennek meg róla újságokban, szaklapokban és az interneten, de természetesen mindig van néhány rosszakaró, aki igyekszik őt lehúzni, lejáratni meg ilyesmi, de mi ezekkel nem foglalkozunk. Akik ismerik anyát és a munkásságát, azok az ilyeneket úgyse hiszik el. –  ecsetelem neki, és kicsit egyébként fel is idegesít az ilyen viselkedés, sosem értettem, miért élvezik azt egyesek, hogy más munkáját megpróbálják aláásni, és rossz hírét kelteni. Igazán találhatnának maguknak más szabadidős elfoglaltságot, de tudom, hogy ilyen emberek mindig is voltak és lesznek is, nem igazán tudok ez ellen semmit tenni, így nem is idegesítem magam többet, inkább elkezdünk magáról a kiállításról, a témáról és a képekről beszélgetni.
- Igen-igen. Nagyon szép környék, bár én még sosem voltam ott, csak anya kismillió képéből tudom ezt leszűrni. –  szemem előtt újra lepörögnek a fényképek, amiket anya készített, és bár sok ki van belőlük állítva, azért sok maradt talonban is otthon, amiket csak én, mint bennfentes láthattam. Hagyom, hogy a srác nyugodtan szemlélje a képeket, nem akarom megzavarni, a fellépő kis csendet ő szakítja meg.
- De igen, és mi is aggódtunk miatta itthon, de szerencsére nem történt vele semmi probléma. Igazából szerencsés volt, mert egy ideig két másik természetfotóssal haladt, és az egyiküket megmarta egy kígyó, amelyik bemászott a sátrukba. – még jó, hogy nem anya sátrát szemelte ki az állat, mert a nőt egyből vitték is a kórházba, és mivel elég erős volt a méreg, ezért sokáig kérdéses is volt, hogy túléli-e, de a napokban utána érdeklődtünk, és szerencsére már jól van.
- Hát, hogy őszinte legyek, nem igazán tudok mit kezdeni ezzel a mondatoddal, ezt most hogy kéne értelmeznem? – nézek rá kérdő tekintettel, és remélhetőleg megmagyarázza, mert egyelőre nekem ez a kijelentés így kicsit furcsa. Közben haladhatunk is tovább, és a következő képről, ami egy kisebb tavat ábrázol, eszembe jut egy sztori, de előbb még megvárom Usui válaszát, aztán szerintem majd megosztom vele is.

_________________


A hozzászólást Nina Burke összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Dec. 19 2014, 10:40-kor.
Vissza az elejére Go down
Usui Kazuki
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 25
Foglalkozás : Rendőr
Hozzászólások száma : 632

TémanyitásTéma: Re: Egy kis kalauzolás ~ Nina & Usui   Csüt. Dec. 18 2014, 23:49

-Értem, örülök ha nem teher. - Szerinte akkor is jó dolog, de ő is örül, hogy ezek szerint ő sem lesz teher a másiknak a kis idegenvezetés miatt.
-Persze. - Közli könnyedén most ő, mert neki ez csak természetes. - Szeretem tudni mit nézek meg, mindig utánaolvasok aminek tudok, főleg ha érdekel.
-Kell némi negatív kritika is, különben túl homogén lenne az egész és az ember azt hihetné, esetleg csak az ismerősök írna róla, hogy mindig csak magasztalják. Így azonban fel sem merül az olvasóban, csupán az, hogy többen gondolják elismerésre méltónak a munkáját. Valamint ösztönzi a támogatókat hogy többet írjanak, megvédve álláspontjuk és Édesanyád munkásságát. - Ő nem tartja olyan borzasztó dolognak a negatív kritikát, abból is lehet tanulni is.
-Akkor szinte már olyan, mintha a sajátod lenne az a hely nem? Vagy neked nincs olyan érzésed, ha elég sok képet látsz, elég sokat olvasol, olyan mintha épp ott járnál? - Mereng el félredöntött fejjel szemlélve az egyik képet.
-Fontos az elővigyázatosság, ajánlatos mindenfélét beszerezni amit belehet, hogy ne legyen probléma. - Bár azt nem tudja kígyóméreg ellenszert lehet-e így kapni, sosem kellett még szereznie, tekintve nem jár a természetbe túrázni.
-Elnézést. Az emberek mindig azt hiszik, csak mert nem nevetek, nem értem a poént. Vagy hogy nincs humorom, nem értékelem másokét. De valahogy jó ideje nincs bennem késztetés a nevetésre egyáltalán, így kifejeznem nehézkes. Ezért szoktam szólni, hogy nyugodtan lehet velem viccelődni is, érteni fogom. Már ha ízléses és nem gunyoros, utóbbit lehet nem tartom viccesnek valóban. -Néz a lányra, de a hangja kellemesen ruganyos, elvégre a szabadidejét tölti el kellemesen beszélgetve, nem olyan monoton a beszédstílusa. Igaz az arca nem túl kifejező továbbra sem, de ki tudja, talán egyszer kiolvad az is.

_________________




A kíváncsiság nem elég indok arra, hogy veszélybe sodord magad.
A tudás kényszere azonban megéri a kockázatot.




Usui...
Vissza az elejére Go down
Nina Burke
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Hozzászólások száma : 325

TémanyitásTéma: Re: Egy kis kalauzolás ~ Nina & Usui   Vas. Dec. 21 2014, 18:00

- Egyáltalán nem az. – rázom meg a fejemet határozottan, és mosolyogva. Idegeneket is szívesen kísérgetek, Usuit ráadásul ismerem is,bár sokat nem tudok róla, de szimpatikusnak tartom a visszahúzódóbb természete ellenére is. Örülök, hogy utána olvasott anya munkásságának, sok információ megtalálható róla különböző platformokon, így szó esik a negatív kritikáról is.
- Hmm, ebben van valami… A negatív reklám is reklám. – nevetek fel, és így, hogy ilyen módon gondolok bele a negatív kritikákba, így egy más megvilágítást kap a dolog, de azért azt továbbra is fenntartom, hogy nem szeretek rossz dolgokat olvasni anyáról. De ez az érzés szerintem természetes, elvégre az édesanyám, meg az egyik példaképem is.
- De, igen! Helyeknél is előfordul ez, de könyveknél sokkal jobban bele tudom élni magam. – bólogatok, de nem megyek bele nagyon ebbe a könyves témákba, elvégre Usui a képek miatt jött, és hagyom is, had nézelődjön. Időnként azért körbenézek, hogy elkél-e a segítségem máshol, de most egyfajta holtidő van, alig mászkálnak páran a teremben.
- Igen, ez így van, de a kígyómaráson sajnos csak orvosok tudnak segíteni. Vagyis hát én úgy tudom, ezért is kellett gyorsan kórházba vinni a nőt, de már jól van. – remélem sem nekem, sem semmilyen ismerősömnek nem kell hasonlót majd átélnie, mint annak a fotósnak, de sajnos a baj megtörténik, bármennyire nem szeretné az ember.
- Ahaa, így már világos a dolog! – mondom, és bár még mindig furcsának tartom, elvégre a nevetés, a mosoly az egyik legalapvetőbb dolog szerintem az ember életében, már a kisbabák is mosolyognak a nagyvilágra, akaratlanul is, de hát ha Usui ilyen, akkor természetesen elfogadom.
- Ennél a tónál történt egy eset, ami szerintem vicces, bár ott anyának abban a szituációban biztos nem volt mókás. – kezdek bele, mikor a tavas képhez érkezünk.
- A tó partján volt, kicsit meg akarta mosni az arcát a hűs vízben, de ekkor pár méterre tőle lecsapott valami vadászmadár, és kikapott egy halat a vízből. Anya úgy megijedt, hogy megcsúszott a vizes kövön, és belepottyant a vízbe. Az volt a szerencse, hogy a fényképezőt elővigyázatosságból nem vitte a víz közelébe, különben nagy baj lett volna. – mesélem, és egy kicsit fel is nevetek, ahogy elképzelem, hogy anya belebukfencezik a tóba.  Akkor nagyon nevettem, mikor először elmesélte, kaptam is tőle csúnya nézést ezért, de hát ha vicces, mit tehet az ember?
- Most, hogy azért néhány képet láttál már, tetszenek? Vagy még korai a kérdés? – érdeklődöm picit félredöntött fejjel, mert bár néhány képnél már elhaladtunk, de azért még mindig van jó pár. Nem láttam rajta a nemtetszést, de lehet, hogy csak jól titkolta. Nem haragszom meg rá, ha negatív véleménnyel van a fotókról, de valószínűleg nem esne jól a dolog, ennek ellenére elfogadnám, ha így lenne.

_________________
Vissza az elejére Go down
Usui Kazuki
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 25
Foglalkozás : Rendőr
Hozzászólások száma : 632

TémanyitásTéma: Re: Egy kis kalauzolás ~ Nina & Usui   Vas. Dec. 21 2014, 21:02

-Igen, mindenképpen elgondolkoztatja az embereket, ez pedig a lényeg. Szóval ne zavarjon ennyire, szerintem. - Mondja kedves hangon, mert tudja, milyen, ha valaki számára kedveset illetnek nem épp kedves szavakkal, de sajnos ez ezzel jár.
-Én könyvekbe kevésbé. De lehet azért, mert elvontabb könyveket olvasok... - Gondol bele, elvégre az utolsó könyv is amolyan misztikus-filozofikus volt. Nem is tudná besorolni, ami azt illeti. De ha a lány a képekkel is így van, az megnyugtatja, akkor nincs vele egyedül. Valahogy ilyenkor megnyugszik, hogy talán annyira mégsem olyan különc egyed, mint gondolja ő vagy gondolják mások.
-Ehhez nem értek. De a lényeg hogy nem történt nagy baj. - Marad ennyiben, majd utánanéz, most már érdekli. De egyelőre a képek jobban kitöltik a gondolatait.
-Örülök. - Tényleg örül, bár csak a hangja tükrözi némiképpen. Valahogy úgy érzi a gyásza sosem fog megszűnni, talán ezért sem nevet vagy mosolyog. De nem szeret erről beszélni, főleg hogy megkapná, már ideje lenni tovább lépnie. Amit jogosnak is ítélne meg, de attól még nem esne jól hallania.
Inkább csak érdeklődve megemeli kicsit a szemöldökét, hogy akkor kínos történet jön? Hmm, igen, fogjuk rá.
-Kellemetlen. Mondhatni befürdött a dologgal... Elnézést. - Próbálkozik ő vicces lenni, de szerinte valahogy nem bír humoros lenni.
-Igen, határozottan. Főleg a fények és a kontrasztok. Bár, annyira nem értek hozzá. De a csendéletet és a tájfotókat nagyon szeretem. Van otthon egy fényképem, amit még a dédapám hozott magával Japánból. Egy cseresznyefa van rajta, alatta egy paddal. Fekete fehér, persze. Apám mikor kiment az egyetemre, akkor ő is lefotózta azt a fát, de már színes képként. Otthon egymás mellett van egy keretben a két kép. Nem értek hozzá, művészileg vajon mennyire jó, de én nagyon szeretem. - Próbál kicsit rávilágítani, miért is imádja az ilyen képeket, mint amilyeneket a lány édesanyja is készít. Valahogy megnyugtatják és elgondolkoztatják.
-Amúgy egy kérdés szerintem sosem korai, maximum a válasz lehet az. - Mondja játékosabb hangsúllyal.

_________________




A kíváncsiság nem elég indok arra, hogy veszélybe sodord magad.
A tudás kényszere azonban megéri a kockázatot.




Usui...
Vissza az elejére Go down
Nina Burke
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Hozzászólások száma : 325

TémanyitásTéma: Re: Egy kis kalauzolás ~ Nina & Usui   Kedd. Dec. 30 2014, 18:55

- Ezt mindenképp megjegyzem. –  mosolygok rá Usuira, és tényleg elraktározom a fejemben ezt az információt, mert jó meglátásnak tartom.
- Miért, milyen könyveket szoktál olvasni? Mármint az elvontan belül. –  érdeklődök. Én nem annyira szeretem az elvont dolgokat, így az ilyen típusú könyvekben sem vagyok otthon. Én az egyszerű kis sztorikban is el tudok veszni, elég álmodozó típus tudok lenni. A kígyós sztori után bólogatok, tényleg jó, hogy nem történt semmi baj, aztán haladunk is tovább a társalgásban, és elkönyvelem, hogy Usui nem az a nevetős, mosolygós fajta ember, mint én, mondjuk erre igazából már rájöttem, de nem baj, mert ennek ellenére normális, és ez a lényeg. Az egyik képről eszembe jut egy sztori anyáról, amit el is mesélek, és arra, amit válaszol, kitörik belőlem egy nevetés. No lám, nem hiányzik Usuiból a humor, csak elő kell csalogatni.
- Hát ez jó volt, tetszett. Befürdött… - mondom nevetve, és reakciómmal kicsit magamra vontam a látogatók figyelmét, így mély levegőt veszek, és lenyugszom, de ez a megjegyzés akkor is nagyon tetszett, biztos elmesélem majd otthon. Arról érdeklődök, hogy hogy tetszik a srácnak a kiállítás, és hallgatom, mit válaszol.
- Ó, ez nagyon jó. Tetszik az ötlet, biztos nagyon szép. És egy ilyen nem csak jól mutat, de felbecsülhetetlen eszmei értékkel is rendelkezik, és ez gyakran többet is számít, mint az, hogy művészileg mennyire profi a kép. –  mondom, és lelki szemeim előtt el is tudom képzelni a cseresznyefás képet. Az alap elgondolás is nagyon tetszik, otthon majd én is előtúrom a szüleim régi fényképeit, hátha én is ihletet kapok valami ilyesmihez.
- Igen, ebben is lehet valami. De örülök, hogy tetszik. –  mosolygok, és örülök a játékosabb hangsúlynak, amit kihallok Usui hangjából. Közben tovább sétálunk, néhány képnél meg-megállva.
- Óó ez a kedvenc képem. – mutatok rá az egyikre, ami egy tópartot ábrázol, néhány fát, ami úgy tükröződik a tó tiszta vizében az éggel a háttérben, hogy első ránézésre nehéz eldönteni, hogy melyik az eredeti, és melyik csak a tükörkép. Szerintem gyönyörű, nekem legalábbis nagyon tetszik.

_________________
Vissza az elejére Go down
Usui Kazuki
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 25
Foglalkozás : Rendőr
Hozzászólások száma : 632

TémanyitásTéma: Re: Egy kis kalauzolás ~ Nina & Usui   Pént. Jan. 09 2015, 21:15

Bólint, örül, ha olyat mond, ami elgondolkodtató vagy megfontolandó.
-Nos, Murakami Harukit nagyon szeretem. Nem nevezném akció dúsnak az írását, sőt, egyesek szerint vontatott, de én inkább hömpölygőnek mondanám. A tudatos és nem tudatos világok összemosása, vagy alternatív lehetőségek, a sors mint olyan, mind olyan téma, ami érdekel. De főleg az emberi értékek, a helyzetkezelés, a vágyak és az észérvek harca. A felhőatlasz is igen érdekes olvasmány volt, hogy mondjak egy angol példát is. - Mert tudja jól, a japán könyvek gondolatvilága általában más. - Utóbbit szívesen ajánlom, sok egyéb szál is van benne, ha szereted az emberi életek és érzelmek sokaságát. - Szerinte az egy olyan könyv, amiben mindenki kedvét lelheti, ha akarja és nem riad meg a több mint 500 oldalas könyvtől.
-Amúgy te miket olvasol inkább? - Kérdezi meg, mert lehet teljesen más az ízlésviláguk.
Tovább beszélgetnek, belül megnyugszik hogy nem lett ufónak titulálva (bár erre sincs semmi garancia), és a kis történetet hallva bepróbálkozik egy poénnal, jelezve nem olyan ízetlen ő. Ami meglepi, hogy valóban megnevetteti a lányt, a hirtelen figyelemre némileg el is pirul, mosolyszerűen rándul egyet felfele a szája sarka.
-Örülök... - Süti le a szemét, zavarba jött a saját sikerétől, ami azt illeti. De belül nagyon boldog, hogy nevet a lány, mindig sokkal élőbbnek érzi önmagát, ha nevetnek körülötte, főleg általa.
Kicsit mesél aztán, miért szereti a csendéleteket, azaz miért is szeretheti annyira, pontosan ő maga sem tudja, de újfent örül, hogy tetszik a lánynak az elgondolás és a koncepció.
-Igen, kevés személyes tárgyam van a családomtól, inkább eszmeileg fontos nekem, ez tény. - Mondja kedvesen, elvégre nem tarthatott meg mindent mindenkitől.
Továbbsétálnak, kiderül melyik a lány kedvence, azt jobban megnézi.
-Miért ez a kedvenced? A tükröződés vagy a tó tisztasága miatt? - Neki utóbbi sem kerüli el a figyelmét, ha ott lenne, valószínű látná a tó fenekét is.

_________________




A kíváncsiság nem elég indok arra, hogy veszélybe sodord magad.
A tudás kényszere azonban megéri a kockázatot.




Usui...
Vissza az elejére Go down
Nina Burke
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Hozzászólások száma : 325

TémanyitásTéma: Re: Egy kis kalauzolás ~ Nina & Usui   Hétf. Jan. 19 2015, 17:50

Érdeklődve hallgatom a kis monológját arról, hogy milyen könyveket is szeret, és bár eddig nem igazán vettem a kezemben ilyen típusú könyveket, de nyitott vagyok új dolgokat kipróbálni, szóval megérne egy patront, hogy elolvassak egy ilyet is.
- Köszi a tippet. Mintha ez meg is lenne otthon, de ha nincs is, maximum elmegyek a könyvtárba és kikölcsönzöm, gondolom ott biztosan megvan. – elég nagy a könyvtár, rengeteg könyvet tartanak ott, miért pont ez ne lenne meg?
- Általában tipikus lányos könyveket. Főként romantikus sztorikat, regényeket, de előfordul, hogy fantasyt, vagy krimit veszek a kezembe, azokat is szeretem. Az egyik kedvenc könyvem Anne Fortier Júlia című könyve. Rómeó és Júlia történetének átdolgozása egy új köntösben, meglepő fordulatokkal, és persze az elmaradhatatlan romantikával. Nagyon szeretem. – mesélek picit, de nem áradozok neki erről túl sokat, elvégre a fiúk nem nagyon kedvelik az ilyen típusú könyveket, de kivételek persze mindig vannak. Anya mókás sztorija után felnevetek Usui poénján, és nem kerüli el a figyelmemet, hogy ettől picit elpirult. Biztos nem szokott még hozzá, de hát tud ő vicces lenni, ami meg vicces, azon az ember nevet. Ezután beszélünk még kicsit a képek, tárgyak eszmei értékéről, aztán a kedvenc képemhez érkezünk, és itt elidőzünk kicsit.
- Is-is. Valahogy az egész kép, a hangulata, a képi világa nagyon megfogott. Annyit nézegettem már, hogy még a tó szélén a nádasban a kis békát is kiszúrtam már. – mondom mosolyogva, és hogy a fiú értse, hogy mire gondolok, megmutatom az említett brekit. Elég nehéz kiszúrni, mert szinte beleolvad a környezetébe, de mint említettem, sokat tanulmányoztam, és egyszer csak szemet szúrt, azóta meg szinte nem tudom nem észrevenni.
- Jártál már hasonló helyen, ahol ennyire tiszta lett volna a tó vize? Én még sajnos nem, de nagyon szeretnék egyszer eljutni egy ilyen helyre! – fordulok ismét a fiú felé, és kétségkívül szerencsés, ha már látott ilyet élőben, és nem csak fényképen.

_________________
Vissza az elejére Go down
Usui Kazuki
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 25
Foglalkozás : Rendőr
Hozzászólások száma : 632

TémanyitásTéma: Re: Egy kis kalauzolás ~ Nina & Usui   Szer. Jan. 28 2015, 00:05

-A könyvtárban egészen biztosan. - Bólint egyet, ő általában megveszi, de nem ismeretlen neki a könyvtár fogalma sem, tankönyveket inkább onnan szerez be.
-Nem ismerem. Milyen új köntöst kapott a történet? - Érdeklik az átdolgozások és noha nem egy Rómeó és Júlia rajongó, tekintve annyi esztelenség van a könyvben számára racionális gondolkodóként, de lehet pont új megfogalmazásban jobban tetszene neki.
Beszélgetnek tovább, de immár újfent a képek a téma, ezen belül is Nina kedvenc képe.
Összeszalad a szemöldöke kissé, hogy hol lát itt a másik békát, de mikor mutatja is kissé keresnie kell.
-Valóban sokszor nézhetted... Nem kétséges. Mit mond neked a kép? Milyen szavakkal illetnéd? - Kérdezgeti, érdeklik az ilyenek, reméli a lány sem veszi tolakodásnak ezt a kis játékot.
-Nem, nem voltam még Los Angelesen kívül, csak a gólyatáborban. Minden ügyem itt intézem a városban, egyedül pedig nem utazok. - Meg amúgy is dolgozik, nem szívesen hagyja ott a munkát, elvégre a bűn nem nyugszik csak mert ő világot akar járni.
-Állítólag Európában sok ilyen hely van, de Kanadában is sok a szép vizű tó. Hova utaznál szívesen? Van tervezve valami? - Kérdezi, közben még elidőz a képen, valahogy a béka után sokkal részletgazdagabbnak ítéli a képet, sok rejtett aprósággal, amitől neki is jobban tetszik.

_________________




A kíváncsiság nem elég indok arra, hogy veszélybe sodord magad.
A tudás kényszere azonban megéri a kockázatot.




Usui...
Vissza az elejére Go down
Nina Burke
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Hozzászólások száma : 325

TémanyitásTéma: Re: Egy kis kalauzolás ~ Nina & Usui   Szomb. Jan. 31 2015, 14:51

Megosztom Usuival, melyik is a kedvenc könyvem, és mivel érdeklődik még, ezért kicsit mesélek még róla, de nem sokat, hátha egyszer úgy dönt, elolvassa, bár ez inkább lányos könyv, de hát ki tudja?
- Hát, két időben játszódik a történet, egy a középkorban, az eredeti Rómeó és Júlia korában, de az eredeti sztoriban is vannak változások, bejön egy harmadik család például, meg ilyesmi, nagyon érdekes. A másik szál pedig a jelen, ahol a főszereplő a családi kincset szeretné megkeresni. Ami a pláne az egészben, hogy párhuzam van a rég történt, és a jelen eseményei között. Nagyon érdekes, és izgalmas, megéri elolvasni. Bocsi, ha kicsit zavaros, ahogy magyaráztam, de nem akartam nagyon spoilerezni, hátha egyszer kedved támad elolvasni. – egy kis monológot adtam most itt elő neki, aminek lehet a felét nem is értette, mert lehet, hogy tényleg elég kuszán sikerült összefoglalnom a dolgokat. Mondjuk hozzá kell tennem, hogy rég olvastam a könyvet, és már néhány részlet homályos, de az érzésre, amit kiváltott belőlem, arra a mai napig emlékszem, szóval ezért is mertem ajánlani. Na de ezek után nem a kedvenc könyvemről, hanem a kedvenc képemről csevegünk, és elmosolyodom, ahogy Usui keresi az említett békát.
- Hmm… idill, béke, nyugalom, tisztaság. Ezek a szavak jutnak eszembe, akárhányszor ránézek a képre. Szívesen eltöltenék ott néhány napot, élvezni a háborítatlan természetet, és millió fényképet csinálni… -  kicsit el is ábrándozok, de aztán visszatérek a jelenbe Usuihoz.
- Milyen volt a gólyatábor? Én sajnos nem tudtam elmenni. – a szüleim nem voltak otthon, bébiszittert se találtunk, szóval otthon kellett maradnom öcsivel, szóval ki kellett hagynom a gólyatábort, pedig biztos jó buli volt.
- Bárhova elutaznék! Szeretnék világot látni, kultúrákat megismerni, fotózni! Sosem voltam még Európában, szóval szívesen elmennék oda is, meg minden földrészre. -  Most nem jut eszembe semmi olyan hely, ahová legszívesebben elmennék, igazából mindegy is, csak világot lássak.
- Neked van valami hely, ami „álmaid helye”, ahova mindenképp szeretnél elmenni, vagy esetleg visszamenni valahova? –  dobom vissza a labdát, mert gondolom ha nem volt még Los Angeles-en kívül, akkor csak-csak akarna utazgatni erre-arra.
- Neked hogy tetszik ez a kép? – nem tudom, őt is úgy lenyűgözte-e, mint engem, de nem kerüli el a figyelmemet, hogy a béka megmutatása után, tüzetesebben kezdte el vizsgálni a fotót.

_________________
Vissza az elejére Go down
Usui Kazuki
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 25
Foglalkozás : Rendőr
Hozzászólások száma : 632

TémanyitásTéma: Re: Egy kis kalauzolás ~ Nina & Usui   Csüt. Feb. 05 2015, 23:22

Összeszalad a szemöldöke ahogy hallgatja, mert valóban kissé kusza, de ez nem zavarja különösebben.
-Szeretem az effajta párhuzamosan futó szálakat. Ha lesz időm, elolvasom. - Biccent egyet amolyan hálából, mert ez alapján nem hangzik túl romantikus darabnak, azokat valóban nem kedveli, mert eszement dolgok vannak benne, semmi ráció és csak ideges lesz tőle.
-És mi tart vissza? - Kérdezi meg egyszerűen, mert ha ehhez van kedve a lánynak, miért ne mehetne? - Vagy nincs kivel? - Ez esetben megértené, egyedül is jó, de megosztani jobb.
-Hm. Nekem hosszú volt. - Mond csak ennyit, úgy érzi nem őt kéne erről megkérdezni, mert lehet nem pont azt a választ kapná a lány, amit hallani szeretne. Vagy még ahhoz hasonlót sem.
-Minden nyáron más úti cél? Pár hétre. Előbb utóbb sokat látott nő lennél. - Kérdezi kedvesebb hangon, mert ezzel könnyen azonosul. Bár neki egy úti célja lenne, de ez más kérdés.
-Terveztem kiköltözni Japánba, de... végül itt maradtam. Talán egyszer mégis eljutok oda, ha van élő rokonom, akkor ott találom. - Mert abban sem biztos élnek-e még az anyai ági nagyszülei, esetleg unokatestvérek, ilyesmi.
-Tetszik. Szeretem ha valami részletgazdag, ha színes, vagy legalábbis sok árnyalata van. Jó memória fejlesztő is de meditációnál is alkalmazni szoktam. Tetszenek az ilyen jellegű képek. - Állapítja meg, de úgy érzi eleget nézegette már a fotót, így elindul a következő felé, ha a lány sem bánja.
-Amúgy ezek a képek hol jelennek meg? Természetfotós magazinokban? Vagy tulajdonképpen, hogy működik ez? - Kérdez rá, mert azon túl, hogy a galériában kellemes nézegetni, nem tudja hogy jelent bevételt a fotósoknak.

_________________




A kíváncsiság nem elég indok arra, hogy veszélybe sodord magad.
A tudás kényszere azonban megéri a kockázatot.




Usui...
Vissza az elejére Go down
Nina Burke
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Hozzászólások száma : 325

TémanyitásTéma: Re: Egy kis kalauzolás ~ Nina & Usui   Szomb. Feb. 07 2015, 00:43

Nem vagyok túl jó a magyarázásban, ezt Usui is tapasztalhatja, össze is szalad a szemöldöke a kis mesém közben, de nem jegyzi meg hangosan, hogy egy szót sem értett az egészből, bár igazából nem haragudtam volna meg rá.
- Ha gondolod, kölcsön tudom majd adni, nekem megvan. –  ajánlom fel nagylelkűen. A könyvön látszik, hogy nem egyszer forgatva volt már, én is olvastam kétszer-háromszor, anya is, és barátnőimnek is kölcsön adtam már, de azért még mindig remek állapotban van.
- Itt a suli, most nem tudok nagyon elmenni. Társaságot szerintem tudnék magamnak szerezni, de anyáék nem nagyon szeretnék, hogy egyedül, vagy egy-két másik barátommal elmennék ilyen túrákra, amíg még nem vagyok nagykorú. De nyáron betöltöm a 21-et, szóval utána szabad a pálya. – mondom mosolyogva, és várom már, hogy nagykorú legyek, noha az csak egy szám igazából, én elég felelősségteljesnek és megbízhatónak tartom magam már most is, elvégre nem egyszer vigyáztam tök egyedül a kisöcsémre. Azonban mindegy, szeretem és tisztelem a szüleimet, és ha az a kérésük, hogy 21 éves korom előtt ne menjek, akkor eleget teszek ennek. Na de ezek után a gólyatáborról kérdezem Usuit, de mivel úgy tűnik, nem túl beszédes a témában, meg hosszúnak is tartotta, így inkább nem faggatom erről, majd megkérdezek más elsőst a témáról.
- Fúú az nagyon jó lenne! A világlátás rajta van a bakancslistámon, szóval muszáj minél több helyre eljutnom! –  tényleg szuper lenne, ha minden nyáron más országba tudnék elutazni, más kultúrát, szokásokat megismerni, bővíteni a látókörömet, és nem utolsó sorban fotózni!
- Hát, sok sikert a terveid megvalósításához! Japánon kívül van más?– mosolygok rá kedvesen és biztatóan. Remélem, eljut Japánba, ahogy szeretne, és megtalálja ott a rokonait. Ezek után a képről kérdezem ki a véleményét, és elmosolyodom a válaszon, örülök, hogy neki is tetszik. Ezt követően indulunk tovább, láthat még képeket a tóról, a hegyekről, vízesésről, hegyoldalban magának utat törő kis virágnak, és egy-két állat is megjelenik egy-egy képen.
- Igen, anya rendszeresen publikál természetfotós magazinokban, rengeteg cikk megjelent már róla különböző lapokban, a TV-be is készítettek már vele interjút, szóval megbecsülik a munkáját. –  pénzben is, mert valószínűleg Usui erre gondolt. Egész jól keres anya is, és apa is, szóval nem szenvedünk hiányt semmiben, de a pénzzel nem vágunk fel soha.
- Nina! Jöttek új vendégek, tudnál velük foglalkozni? – hallom meg anya hangját a közelből, és hátrapillantva látom, hogy egy háromfős csoport toppant be.
- Persze, máris megyek! – szólok neki vissza, majd Usuihoz fordulok.
- Ne haragudj, de most muszáj mennem. Ha bármi kérdésed van, itt megtalálsz valahol, de anyát is kérdezheted, ő is szívesen válaszol bármire. Örültem hogy benéztél, nyugodtan nézelődj, ameddig kedved tartja! – mosolygok rá, aztán intek neki, és elmegyek, hogy köszöntsem az újonnan érkezőket. Rossz, hogy ilyen hirtelen itt kellett hagynom, de szólított a kötelesség.

//köszöntem szépeen ^^//[/b]

_________________
Vissza az elejére Go down
Usui Kazuki
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 25
Foglalkozás : Rendőr
Hozzászólások száma : 632

TémanyitásTéma: Re: Egy kis kalauzolás ~ Nina & Usui   Szomb. Feb. 07 2015, 01:11

-Nem bánom, bár pontosan nem tudom megmondani, mikor érek majd a végére. - Biccent hálásan, mert mondjuk úgy egyszerűbb, ha nem kell a könyvtárban keresgélnie vagy a könyvesboltokban. Az meg számára evidens hogy úgy vigyáz rá mint a sajátjára, de amilyen pedáns ruházatban is, talán feltételezhető róla.
-Értem. Akkor első nyári túrának ideális. - Dönti félre a fejét. Ő már pár éve elmúlt 21, de a gyámja nem is nagyon foglalkozott ezekkel az apróságokkal, de nem is kellett.
Szerencsére a gólyatábort nem pedzegeti a lány, ő maga nem érezte úgy, hasznos lenne, vagy bármi többletinformációt szerezett volna, mint amit ne tudott volna, ráadásul még egy hét szabadságot is kivett, amit nem szokott. Utólag inkább dolgozott volna.
-Akkor tűzd ki magad elé ezt a célt és tartsd magad hozzá. Akkor valóra is válik. - Elvégre ha az anyagi keret megvan, pár barát vagy a család akivel elmehet, akkor több hátulütő talán nem is akad. Maximum az útlevél.
-Nincs. Sosem gondoltam tovább, ami azt illeti. - Dönti félre a fejét, mert neki az is annyira messzi és elérhetetlen, hogy sosem gondolkodott el, mi lenne ha máshova is menne utána. Főleg mert úgy érzi, ha eljut oda, nem tér vissza. Nem köti már ide semmi, bár oda se, de... talán egy fokkal több dolog. Legalább a kultúra.
Bólogat, szóval akkor ilyen újságok rendelésére készít főleg fotókat.
Konstatálja, hogy végül is ez is megrendelésre megy akkor javarészt, vagy valami téma alapján, nem csak úgy random. Igazból nem a pénz érdekelte, az nem szokta, rossz szokás valahol.
-Hálás vagyok Nina. Az egyetemen még remélem találkozunk. Szép napot! - Biccent újra, majd miután kinézelődte magát, hazamegy, van dolga bőven, de legalább ma kicsit lazított, vagy mi a szösz.

//Köszi ^^//

_________________




A kíváncsiság nem elég indok arra, hogy veszélybe sodord magad.
A tudás kényszere azonban megéri a kockázatot.




Usui...
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Egy kis kalauzolás ~ Nina & Usui   Today at 01:48

Vissza az elejére Go down
 

Egy kis kalauzolás ~ Nina & Usui

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Kerülőúton - Usui, Reev

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: M'ért ne léphetnél át? :: Lazíts! :: Archívum-