Frances University
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.


Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
KARAKTERES HÍREK
2017/2018-as tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Legutóbbi témák
» Kérlek, szükségem van... - megrendelések
Ha van merszed... (Cain és Josh) EmptyPént. Feb. 14 2020, 20:58 by Sebastian McBridge

» New Possibility
Ha van merszed... (Cain és Josh) EmptyKedd Júl. 03 2018, 22:01 by Judith Moody

» Befejeztük! - archiváltató
Ha van merszed... (Cain és Josh) EmptySzomb. Ápr. 07 2018, 08:20 by Vincent Sparks

» Szalmaszál - Reeve-Eric
Ha van merszed... (Cain és Josh) EmptyPént. Ápr. 06 2018, 13:20 by Reeven Callagher

» Rosemary Marshall-Gray
Ha van merszed... (Cain és Josh) EmptySzomb. Márc. 17 2018, 21:56 by Rosemary Marshall-Gray

» Familiar stranger
Ha van merszed... (Cain és Josh) EmptyHétf. Márc. 05 2018, 07:10 by Judith Moody

» Átalakítás
Ha van merszed... (Cain és Josh) EmptyVas. Márc. 04 2018, 18:32 by Isabella Williams

» Hurtful love - Reeven*Felix
Ha van merszed... (Cain és Josh) EmptyVas. Márc. 04 2018, 00:13 by Felix Kaleolani

» Claire és Kouji
Ha van merszed... (Cain és Josh) EmptySzer. Jan. 03 2018, 10:50 by Claire P. Collins

» The hurt, the blame - SammyEric
Ha van merszed... (Cain és Josh) EmptySzer. Dec. 27 2017, 22:59 by Eric A. Blake

Top posting users this month
No user
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Megosztás
 

 Ha van merszed... (Cain és Josh)

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Joshua McBridge
Joshua McBridgeVároslakó
Életkor : 33
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1819

Ha van merszed... (Cain és Josh) Empty
TémanyitásTárgy: Ha van merszed... (Cain és Josh)   Ha van merszed... (Cain és Josh) EmptyHétf. Nov. 17 2014, 04:27

"Statisztákat keresünk színházi zenés darabba. Tánc és énektudás nem hátrány! Érdeklődni..."
Ahogy a pizzám eszem, megakad a szemem a hírdetésen, pedig nem túl nagy, nem is hívalkodó, szinte megbújik a többi hírdetés között. Ismeretlen a telefonszám, pedig a legtöbb ügynökséggel már kapcsolatban vagyok. Egyik helyen meg is jegyezték, talán az a baj, mindenhol regisztráltatom magam, és senki nem vesz komolyan. Egy bennfente szerint csak egyvalakit kéne megbíznom vele, hogy menedzseljen, és jobban futna a szekerem. De ki legyen az az egy? Kiben bízzak, és ki bízhatna bennem, ha senki nem ismer, ha csak egy név vagyok a tucatból?
Komótosan előszedem a jegyzetfüzetem és a tollam (okulva korábbi hibámból, inkább mindent felírok), és nem sokkal azután, hogy elpusztítom az ebédem utolsó morzsáit is, szalvétába törlöm kezemet, hogy aztán fel tudjam tárcsázni a megadott telefonszámot. Hosszan cseng ki, már-már feladom, amikor egy női hang arról tájékoztat, mikor és hol lesz meghallgatás. Hangja fásult, kérdéseknek nem ad helyt, azt mondja, ha érdekel, ott leszek, ha nem, nem.
Felírom a helyet és az időpontot, és megkérdezem, más kitétel van-e, mire ő szinte sértődötten (és nagyon lekezelően) ismétli meg: statiszta szerepről van szó, nem az Istent kell eljátszanom, és ha érdekel, ott leszek, ha nem, nem. Felsóhajtok, és szó szerint veszem. Nem tusom elképzelni magam, mint Istent, és ha el is tudom, miféle darab lehet, ahol Isten csak statiszta? A nő nem nevet, fahangon morran valamit, és leteszi a kagylót, én meg felvésem a címet és az időpontot. Anélkül, hogy bárkinek is szólnék, megyek el a meghallgatásra, ahol kisebb tömeg gyűlik össze.
Valaki skálázik, valaki lázasan tanul szöveget, verset... Egy kifejezetten vékony pasas pedig olyan mozdulatokat csinál, mint aki éppen elrepülni készül... A nő, az unott hangú éppen ekkor szól oda egy kisebb társaságnak:
- Maguk jönnek- mondja türelmetlenül, majd a terembe kiabál: Csöndesebben, hölgyeim és uraim!
Az intése csak addig hatékony, amíg őt magát látjuk, ahogy az ajtóban eltűnik, újra morajlani kezd a kint maradt tömeg... Én egy könyvbe bújok, azt hoztam magammal unaloműzés gyanánt. Függetlenítem magam a külső zajoktól.
Vissza az elejére Go down
Cain Larouxe
Cain LarouxeOktató
Életkor : 44
Foglalkozás : színész, rendező, színházi kritikus
Hozzászólások száma : 34

Ha van merszed... (Cain és Josh) Empty
TémanyitásTárgy: Re: Ha van merszed... (Cain és Josh)   Ha van merszed... (Cain és Josh) EmptyKedd Dec. 16 2014, 05:35

Pörgős napom volt-van-lesz, de nekem melyik nem az? Ez az életem: kétszáz fokon égni, pörögni, menni, csinálni... Már egy reggeli műsorban tett élő nyilatkozáson túl vagyok, út közben idefelé bekaptam pár falatot is, meg az öltözőben Gina, az egyik munkatársam - szintén színész, ez az első komolyabb szerepe, így nagyon rá van pörögve - betámadott egy rakat fánkkal.
Azt majszolva foglaltam el a helyemet a nézőtéren a kivégzőosztag meghallgató-bizottság tagjai között. Itt volt a rendező, a koreográfus - vele le is kezelek, jó barátom már régóta - , a főbb szerepekben tetszelgő színészek.
Persze nem én lennék, ha a porcukrot letörölve szám széléről percek múlva már nem a színpadon osztanám az észt. Pedig tényleg csak segíteni próbálok, elvégre az én jelenetemről van szó... egyszerűbbnek kellene lennie az egésznek, ha ott áll az illető, akit "körül kell udvarolni".
Van olyan, persze, aki egészen egyszerűen nem ilyesmire számított, holott három mondatnyi szöveg sokaknak nem jut ebben a darabban, szóval igazán kiemelt szerephez jut statisztaként is az, aki elnyeri ezt. De nem értette meg az a nő se az előbb, hogyha egy tálcát kell tartania egyenes háttal két órán át, azért is ugyan úgy megfizetik, mintha kis monológokat adna elő a poros padlón fetrengve, amin előtte táncolt át a fél orosz balett.
- Jimmy! Hé... Jim... nem lehetne egyszerűen kiírni valahogy ezt a nyüves karaktert? - Beszélek lefelé a közönség sorainak irányába, de ő csak int, mire én széttárom megadóan a karjaimat, majd hajamba túrva teszek egy kört a színpadon.
- Oké, van még valaki kint? - Pillantok a függönynél várakozó hölgyre, akinek meg nem mondom már a nevét, csak azt tudom, hogy az ilyesmiket intézi ennél a színháznál.

// Elnézést, hogy csak most. :$ //
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Joshua McBridgeVároslakó
Életkor : 33
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1819

Ha van merszed... (Cain és Josh) Empty
TémanyitásTárgy: Re: Ha van merszed... (Cain és Josh)   Ha van merszed... (Cain és Josh) EmptyPént. Dec. 19 2014, 00:25

Izgatottság szaga az előtérben. Én pedig rém nyugodt vagyok. (Elvégre statiszta szerep, nem Istené.) Belemerülök a könyvbe, már másodjára olvasom. Lehet, megfogadom Sebastian tanácsát, és beíratkozom a suliba, rendező leszek, és megcsinálom ezt a filmet, mert ez... Ez tényleg tetszene. (Nemcsak a főszerep.)
Bemegy egy kisebb társaság, én visszamerülök a könyv sztorijába, de felkapom a fejem, amikor egy lány duzzogva ront szinte nekem (nem szándékosan, csak figyelmetlenségből).
- Én kérek elnézést!- mondom csendesen a hátának, mert szó nélkül robog tovább, felkötött haja úgy lobog mögötte, ahogy Elee lovainak farka szokott vágta közben.
Az unott asszony az unott hangjával, az unott kifejezéssel az arcán ismét megjelenik, és a szokott szürkeségével újabb személyeket hív be. Körbenézek, kb most jövök én is, hát felállok, megyek. Nem állít meg senki. Csak egy vagyok, ismeretlen, érdektelen. Az asszony szűk lépcsősoron, félhomályban vezet fel bennünket valahova..., amiről aztán kiderül, a színpad hátsó része. Súlyos, vörös függönyt húz szét, és én (két másik sráccal együtt) kilépek a színpadra...
Te jó ég! Bár a teljes nagyságát nem látom be, az világos, hogy nem akkora, mint a suli tornaterme, ahol mi bohóckodtunk annak idején színészetet imitálva. Egy pasas van a színpadon, a haját túrja türelmetlenül, pedig már előtte is ziláltnak tűnt. A nézőtéren néhány ember ül, az arcukat nehéz kivenni, de vannak ott férfiak és nők vegyesen, némelyek beszélgetnek, valaki köhécsel.
Harmadik vagyok a srácok között, utoljára léptem színpadra (legalábbis mögöttük). Azok tanácstalanul megállnak és a nézőtér felé bámulnak, (talán) utasításra várva, mit tegyenek. Egy kicsit elkülönülök tőlük, és azt a fickót kezdem figyelni, aki a színpadon áll. Nem olyan, mint ha statiszta volna. Ösztönösen érzem, hogy köze van a darabhoz. Nem tőle kéne várni az utasításokat?
- Jó napot kívánok!- köszönök jól hallhatóan.
Vissza az elejére Go down
Cain Larouxe
Cain LarouxeOktató
Életkor : 44
Foglalkozás : színész, rendező, színházi kritikus
Hozzászólások száma : 34

Ha van merszed... (Cain és Josh) Empty
TémanyitásTárgy: Re: Ha van merszed... (Cain és Josh)   Ha van merszed... (Cain és Josh) EmptyVas. Feb. 15 2015, 22:33

Az asszisztens kisasszony behívja az utolsó csoportot, én pedig teszek egy feszült kört a színpadon, csípőre tett kézzel. Sok volt a hülye ember ma, a tempó feszített és nem találtunk még senkit, akire ráböktünk volna, hogy "Igen, te kellesz!" Ráadásul jól jönne egy cigi is...
Intek a színpadra lépőknek, jöjjenek csak bátrabban feljebb a reflektorfénybe lépve, nem harapok, hiába festhetek úgy, mint a cirkusz tigrise, akinek még nem adtak enni ma.
A köszönésre azért felfigyelek, s míg a lent ülő "kivégzőbizottság" viszonozza azt, meg a darabról és a benne betölthető szerepekről magyaráz, jobban megnézem magamnak azt a srácot, akinek ilyen kis közvetlenkedős kedve van.
Nem mintha nem tartozna az alapvető normák közé egy köszönés, de a másik három csak mormogott a bajsza alatt - nyilván izgulnak, látszik a képükön és a testtartásukon is - míg ez a pasas meglepő magabiztossággal lépett a színpadra. Ez valahol tetszik, másfelől pedig felébreszti a bennem nem is olyan mélyen lakozó genyót, aki előszeretettel húzkodja az alvó sárkányok farkát, ha fogalmazhatok így. Avagy meg is van az "áldozatom" ebből a négyesből.
Mögöttük sétálva állok meg mellette, míg a rendező beszél, s csak halkan kérdezem meg tőle:
- Hogy hívják? - Nagyon emlékeztet valakire, bár nem lehet a kettő egy és ugyan az a személy, elvégre ez a srác még szinte most lépett a felnőtt korba, Jackson meg nálam is idősebb volt, hogy ott enné meg a fene, ahol van épp.
Amire választ kapok, persze a rendezőnk is végére ér mondókájában, én meg, mint a jó gyerek az általánosban felemelem a kezemet és mutatok a pasasra, akinek időközben a nevét is sikerült remélem megtudnom.
- Neki Richie karakterének szövegkönyvét adjátok! - Amíg kézhez kapja az említett két oldalt - ennyi fér ugyanis bele itt most az időbe - hozzá fordulok.
- Ahogy hallottad, Richie egy alapvetően pozitív figura, aki bekerül ebbe a lepusztult lakóháznak a közösségébe, mint friss diplomás, reményekkel teli fiatal. A jelenet, amit a kezedben tartasz, kulcsfontosságú monológ a darabban és a gyilkosság után játszódik. A srác az alkoholba menekül a meggyilkolt barátnő emléke elől és az én általam játszott karakter találja meg a lépcsőházban. - Magyarázom neki, magamat is meglepően jófej módjára. De... minden halhoz kell egy csali, nem igaz?
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Joshua McBridgeVároslakó
Életkor : 33
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1819

Ha van merszed... (Cain és Josh) Empty
TémanyitásTárgy: Re: Ha van merszed... (Cain és Josh)   Ha van merszed... (Cain és Josh) EmptyHétf. Feb. 16 2015, 03:11

Várakozás közben olvasok és jövőt tervezek, nagyvonalűan, hiszen még Sebastian ötlete is nagyon friss a fejemben, bár tetszetős, szó, mi szó. Úgy tűnik, nem mindenkinek van jó napja, valaki feldúltan távozik a szűkös előtéren keresztül, valaki mókuskerék módjára, mondhatni lélektelenül végzi a munkáját. Nem mintha a "beszólításhoz" sok érzelmet kéne csatolni, egy mosoly minden "hullajelöltnek" jól esne.
Nem nagyon izgulok, igazából nem is tudom, pontosan milyen darabról van szó, talán csak az éneklés lehetősége keltette fel a figyelmem, ritkán játszanak ilyet amatőrök. Köszönök, ahogy illik, ezzel máris felkeltem valaki figyelmét, bár csak akkor leszek erre figyelmes, amikor a nevem kérdezi, és máris szerepet bíz rám (gondolom, csak a meghallgatás erejéig)
- Joshua McBridge- válaszolok egyenesen, jól hallhatóan a pasasra nézve, aki megkérdezte. A fellépése és a magázódása miatt úgy gondolom, ő már elért valamit a szakmában, nem statsizsta vagy színészpalánta, mint mi.
Kérésére (utasítására?) kapok egy szövegkönyvet, nem mondhatnám, hogy megterhelő lenne megtanulni, az egész két gépelt oldal. Nagy vonalakban elmagyarázza az alapszituációt, de mivel még nem olvastam bele a szövegbe, megkérdezem.
- Ismerjük egymást korábbról? - valószínűleg érti, hogy a karaktereinkre gondolok, én ugyanis biztos vagyok benne, hogy nem találkoztunk, bár ő úgy méreget, mintha ismerős lennék neki. Aztán lopva máris a szövegre nézek, elég töredezettnek tűnik. Szóval erősen ittas állapoban "vagyok", gondolom át. De ha így is van, az ismerőseimet csak felismerem, nem? Na, akkor majd azt képezelem, Sebastiannak panaszkodom. A szöveg egyébként amolyan lélekfröccs... Elveszítem a szerelmem egy erőszakos eseménynek köszönhetően. Várom a következő utasítást. Máris eljátsszuk? Olvassam vagy tanuljam meg néhány perc alatt? Utóbbi sem okozna gondot, állítólag jól fog az agyam, legalább próbára teszem, igaz-e...
Vissza az elejére Go down
Cain Larouxe
Cain LarouxeOktató
Életkor : 44
Foglalkozás : színész, rendező, színházi kritikus
Hozzászólások száma : 34

Ha van merszed... (Cain és Josh) Empty
TémanyitásTárgy: Re: Ha van merszed... (Cain és Josh)   Ha van merszed... (Cain és Josh) EmptySzer. Feb. 25 2015, 09:48

A nevére biccentek. Ezt erőteljesen benéztem ezek szerint, bár a hasonlóság tagadhatatlan, még ha nem is ismertem az öreget fiatalabb korában. Mindegy is, a shownak mennie kell, s ha már így alakult, egy kissé erősebb mellékszereppel "dobom meg" a srácot. - Itt már énekelni is kell, önállóan is, nem csupán kórusban, ami azt illeti, de ezt még nem lövöm le számára első körben, előbb lássuk, mit bizonyít prózában!
Én magam nem érzem különben úgy, hogy nagyon be kellene mutatkoznom, ismerheti a fejemet bárki, aki néz tévét, olvas újságot, vagy járt már színházban kettőnél több alkalommal. - Különben sem töröm magam. Minek? Ez csak egy meghallgatás, a szerencsés nyertessel elég lesz a próbákon megismerkedni, addig felesleges háromszáz másikkal is jófejkedni.
- Igen. - Bólintok a kérdésére. - A darab egy lakásavatóval kezdődik, a tiéddel és a barátnődével, amin összefutunk, bár tényleg csak futólag, mert én magam gyorsan lelépek. Ha kérdése van, jelezze, addig meg olvasgasson ott hátul a színpadon, míg ezt a három szerencsétlent levezényeljük gyorsban! - Lapogatom meg a hátát bátorítóan (vagy épp kezdőlöketként a helyfoglaláshoz).
Különben valóban gyorsan végzünk a delikvensekkel, mert az egyikről kiderül, hogy falábú, a másik meg unott hangú tévébemondónak lenne legfeljebb jó. A harmadik egészen ígéretes, de amint közösen kellene mozognia velem, kiderül, hogy a semmire hatalmas egója van. Az idiótája engem - ENGEM - akar lekörözni, amit alapjáraton még kihívásnak is vennék, na de a főszereplőt túljátszani nemhogy lehetetlen, megpróbálni is bunkóság.
Szóval elküldjük, én pedig a színpad hátsó szeglete felé fordulok.
- Jackson, maga jön! - Intek neki, fel se tűnik pontatlanságom.
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Joshua McBridgeVároslakó
Életkor : 33
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1819

Ha van merszed... (Cain és Josh) Empty
TémanyitásTárgy: Re: Ha van merszed... (Cain és Josh)   Ha van merszed... (Cain és Josh) EmptySzer. Feb. 25 2015, 12:05

Belépünk a színpadra. A srácok téblábolnak, én legalább köszönök, talán ennek köszönhetem a kitüntető figyelmet, mert hamarosan már a nevem is megkérdezik, és kapok egy lapot, némi szöveggel és magyarázattal, mi a szitu. A pasas, aki ilyen módon közelített meg, nem tűnik ismerősnek, bár alaposan megmustrál, és nem csak úgy, ahogy már hozzászoktam, vajon beleillek-e egy karakter bőrébe, hanem... Komolyan, az az érzésem támad, ismerős vagyok neki valahonnan. Talán valamelyik válogatáson látott már, csak akkor ő nem volt ennyire előtérben? Lehet. Nem ezen agyalok, hanem a lapra figyelek, a szövegre, hogy a lehető legtökéletesebben véssem az agyamba.
A kérdésem a szerepemre vonatkozik, vajon ismerjük-e egymást, mert hát nem mindegy, az ember egy idegen előtt kezd el keseregni, vagy egy ismerős előtt. Legalábbis azt hiszem. Még sosem voltam olyan mélyen, hogy idegenek előtt tárjam ki a szívemet. Bár ha az ember részeg, mindenki haver... Mielőtt új ismerősöm elirányítana a színpad egyik sarkába, a hátamra csap, ami kissé erőteljesebb, minthogy baráti gesztus lenne, de nem annyira durva, hogy kihívásnak vagy durvaságnak kéne betudni. Nem foglalkozom sokat a kérdéssel, mindenkinek megvan a maga stílusa, lehet, hogy neki épp ez, szóval megyek, és csinálom a dolgom.
De a többi srácot valóban gyorsan kiszórja, ahogy előre megmondta, és ez elgondolkodtat. Vagy eleve kipécézett engem, vagy unja már az egészet, és szeretne már túl lenni az egész válogatáson. A három közül pedig az egyik egész jó volt. (Jobb, mint én, megítélésem szerint.) Az egyetlen hibája, hogy túl jó akar lenni, és az akarás átüt a játékán. Tipli.
A pasas, akinek nem tudom a nevét, de egyértelmű, hogy komoly szerepe van az események alakításában, most arra fordul, amerre én foglaltam helyet, és bár nem az én nevem említi, mégis közelebb megyek (hiszen egyedül ácsorogtam ott). Elteszem a papírt, ami a szövegemet tartalmazza.
- Joshua- ismétlem meg udvariasan, mert lehet, hogy csak eltévesztette, de nem szeretném, ha következetesen rosszul szólítana.  Elég harapós pasasnak látszik, de én sem vagyok az a fajta, aki megijed mások egójától. Amúgy meg lehet, hogy tényleg véletlen, és nem baszakodik. Ez úgyis gyorsan kiderül.
Három lépés távolságra állok meg tőle, és várakozó álláspontra helyezkedem. Most vagy csak a szöveget kell felmondani, vagy eljátszani az egész jelenetet, de mázlim van, az első mondat az övé... Én zsebre dugom a kezem, kissé megroggyasztom a lábam, és lehorgasztom a fejem, mintha erősen gondolkodnék valamin. Kissé imbolygok, de nem feltűnően.
Vissza az elejére Go down
Cain Larouxe
Cain LarouxeOktató
Életkor : 44
Foglalkozás : színész, rendező, színházi kritikus
Hozzászólások száma : 34

Ha van merszed... (Cain és Josh) Empty
TémanyitásTárgy: Re: Ha van merszed... (Cain és Josh)   Ha van merszed... (Cain és Josh) EmptyCsüt. Márc. 12 2015, 11:58

Az, hogy nem tudja a másik a nevemet, esélyesen nem az én problémám, hiszen ő él lyukban, ahol se tévé, se újság nincs ezek szerint, de még internet se. Akárhogy is, tényleg nem foglalkozom most ezzel, hiszen nekem tök mindegy, hogy ki ismeri a fejemet és ki nem. A munkámat azonban szeretem és szeretem jól is csinálni, szóval tenyeremet összecsapva, mint ki jól végezte dolgát, intek az utolsó versenyzőnk felé, jöjjön csak közelebb bátran!
Pontosít a nevét illetően - tetszik a határozottsága, ami azt illeti - de én csak legyintek rá. Akkor legyen Joshua, majd igyekszem megjegyezni, mert ebből a gyerekből még talán lehet is valaki a három másikkal ellentétben.
- Az édesapját véletlenül nem pont Jacksonnak hívják? - Bukik ki belőlem a kérdés egyúttal, hisz valóban akad közöttük vonásbeli hasonlóság, noha nem tudok róla, hogy lenne annak a kötözni valónak gyereke. Igaz, bagoly mondja... Lapozzunk!
Első körben senkivel nem játszattunk, nem tervezem ezt most sem másként, csupán finom gesztrusokkal adom a karaktert.
- Richard! - Apró, flegma biccentéssel üdvözlöm gyanútlanul az alig ismert szomszédot, de annak ingatagságát látva megtorpanok, s kissé közelebb lépdelek térben is most a meghallgatotthoz.
- Kissé korán van még az iváshoz! Minden rendben? - Fogok szinte már barátian a vállára, elsütve karakterem gyenge poénját az időpontot illetően.
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Joshua McBridgeVároslakó
Életkor : 33
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1819

Ha van merszed... (Cain és Josh) Empty
TémanyitásTárgy: Re: Ha van merszed... (Cain és Josh)   Ha van merszed... (Cain és Josh) EmptyPént. Márc. 13 2015, 11:25

A szöveg nem túl bonyolult, és a rövid instrukciók alapján, amiket kaptam van némi elképzelésem róla, hogyan kellene hozni a karaktert. A hülyüléseink jutnak eszembe Sebastiannal, amikor szinte betegre ittunk magunkat. Az egyetlen probléma, hogy akkor mi mindig röhögtünk és egyenlőre nem tudom, mennyire legyek sírós vagy "csak" elkeseredett. Emlékeimben a papához nyúlok vissza, aki a mama szerint "aranyos" részeg volt, bár néha elérzékenyült...
A pasas - és véletlenül meghallom a nevét, Cain - Jacksonnak szólít. Kiigazítom, de nem bántó módon, elvégre most találkozunk először, - és biztosan ma is egy csomó önjelölttel volt dolga - nem jegyezheti meg mindegyikőnk nevét. Legyint, mintha jelezné, neki aztán tökmindegy, ki vagyok, de aztán furcsa kérdést tesz fel. Bár fiatal sráckoromban gyakran ugrattak apámmal, régóta nem gondoltam rá. A kérdés miatt nem szorul össze a gyomrom, nem én vagyok az egyedüli a világon, akit elhagytak a szülei.
- Nem volt szerencsém ismerni az apámat- mondom tömören, és úgy gondolom, ennyi pont elég. Minden más csak sallang, és sem a hely, sem az idő nem alkalmas, hogy utánajárjak, kihez is hasonlítok. (Jackson? A mamáéktól sosem hallottam ezt a nevet.)

Játszani kezdünk, hisz Richardnak szólít, és ez a karakterem neve. Azonnal reagálok. Abból építkezem, ami eddig a tudomásomra jutott a karaktert illetően, és ahogy finoman imbolyongni kezdek, ő közelebb lép, és a vállamra teszi a kezem.
- Hello, Mr. Peter... Mr. Peterson...- mondom kicsit kásásan, igyekezvén azt a benyomást kelteni, hogy a látszat csal, nem is vagyok részeg. Alulról nézek rá, de aztán elkapom a tekintetem, és a földet fixírozom, mintha ott lenne valami nagyon érdekes- Korán van? Semmi sincs rendben... - Keserűen nevetek fel, és aztán belekezdek a monológomba, amit keserédesen adok elő, időnként "nagyobb" szüneteket tartva benne, mintha a gondolataim csaponganának, hisz a szerepemből nem esek ki, és dülöngélek tovább, időnként belemarva a hajamba, mintha a fizikai fájdalom tartana csak életben (és észnél).
Nem hosszú a monológ, és nem is túl bonyolult, a szöveggel nincs semmi gondom. Inkább az érzelmek kifejezése, ami némiképp gondolkodóba ejt... De azért vagyunk itt, hogy kiforrjon a karakter, nem? Így most saját tapasztalataimra és saját veszteségeimre alapozok. Összhatásra, megítélésem szerint, hozom azt a reménytvesztett figurát, akit felvázolt előttem. Ahogy a szövegemmel végzek, megállok a dülöngélésben, kicsit ki is húzom magam, és egyenesen rá nézek.
Vissza az elejére Go down
Cain Larouxe
Cain LarouxeOktató
Életkor : 44
Foglalkozás : színész, rendező, színházi kritikus
Hozzászólások száma : 34

Ha van merszed... (Cain és Josh) Empty
TémanyitásTárgy: Re: Ha van merszed... (Cain és Josh)   Ha van merszed... (Cain és Josh) EmptyCsüt. Ápr. 09 2015, 16:23

Habár a srác arca meg se rezzen, van annyi emberség a kíméletlen álca mögött, hogy megjegyezzem szavaira:
- Ez sajnálatos. – Valóban így gondolom, de hát pont én papolnék a szülői felelősségről, aki a hírnévért felcsinált egy nőt, aztán lemondott a gyerekről, csak hogy karrierje lehessen? Ezzel mondjuk, nem vagyok egyedül és az igazat megvallva, álmatlan éjszakáim sincsenek. Nem tök mindegy, hogy egy kémcsőből ültetik be a spermáját az embernek, vagy közben esetleg élvezi is? Na, ugye. Amúgy sem ez a megfelelő hely, hogy a múltat feltépjük.
A shownak mennie kell, ehhez pedig nekünk most meghallgatni ezt a srácot!
Ééés nem is teljesít rosszul, meg kell, hogy valljam. Bár nyíltan sose mondanám ki, engem is meglep, hogy a nyerssége, csiszolatlansága ellenére látszólag megfogta a karaktert magának. Ha már megfogta, hagy vigye! – Mondaná rendezőnk, ha a darab írója nem vágna a szavába, kérve, hogy ugyan énekeljen a srác már valamit.
Részemről itt a dolognak vége, ez már az ő harca, amit kellett, megcselekedtem, kiemelve őt a csoportjából – ahogy tettem ezt minden egyes csoport esetében a számomra legígéretesebbnek tűnő alannyal – és ezzel felhívva rá a figyelmét a direktoroknak.
Lesétálok a színpadról, várnak másutt.

A színház művészbejáratánál gyújtok épp rá, mikor a srác kilép az ajtón. Indulni készültem, végeztem a jelmezpróbán közben, de azt hiszem, a távozás ráér még pár percig.
- Na hogy ment? – firtatom érdeklődést tanúsítva, bár válasza közben sokkal inkább az foglalkoztat, felhozzam-e neki a keveredésem tárgyát. Végül úgy döntök, miért is ne? Nem nekem kell együtt élnem vele, hogy egy megbízhatatlan színészemberre hasonlítok!
- A pasas… Jackson Danvers itt volt színész, míg néhány éve le nem lépett valami tévés lehetőség miatt. Pedig épp feltörekvőben volt a csillaga, főszerepek sora meg minden, amit akarsz. A premier előtti napon ő azonban lelécelt. Csak azért mondom ezt, mert kurvára hasonlítasz rá. Ami egyfelől előny, mert a darab írója máris az új őt látja benned, erre pénzt mernék feltenni, ugyanakkor sok ellenséget is hagyott maga után a hirtelen távozással. – Vállat vonok, nem részletezve, én melyikbe is tartozok. Csak egy kéretlen jó tanács egy bennfentestől, hogyha bekerülne, nehogy megüsse a bokáját a kölyök.
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Joshua McBridgeVároslakó
Életkor : 33
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1819

Ha van merszed... (Cain és Josh) Empty
TémanyitásTárgy: Re: Ha van merszed... (Cain és Josh)   Ha van merszed... (Cain és Josh) EmptyCsüt. Ápr. 09 2015, 18:13

Ha hasonlítok is valakire, akit Jacksonnak hívnak, már nincs kitől megkérdezni, lehetséges-e, hogy az a személy az apám. A Jackson név amúgy is elég gyakori, Santa Barbarában is él néhány fickó, aki ezt a nevet viseli. Még csak a remény szikrája sem gyúl bennem, hogy ez talán egy nyom az apámhoz. Cain hűvösen fejezi ki sajnálatát, én pedig erre már nem tudok mit mondani. Nem is kell.
Hamarosan már egy illuminált ifjút játszom, és bár a teljes darabot nem ismerem, a kapott instrukciók alapján adom, ami tőlem telhető. Gyorsan végzünk, nem olyan hosszú az a monológ. Cain a maga szerepét játssza, és amikor befejezzük, egyszerűen lesétál a színpadról. Se bú, se bá. Nehéz kiigazodni ezen az emberen, kemény, mint a kő.
Aztán valaki arra kér, énekeljek valamit, és aztán megegyezünk egy pörgősebb számban, csak hogy megmutassam, tombolni is tudok, ha kell. Nem tudom, zene nélkül mennyit ér a produkcióm, de én beleadok apait-anyait, annyi szent, ezen ne múljon. Amúgy is jó kiengedni a hangom. Sosem énekeltem még ekkora színpadon, őrületes az akusztika, élvezem, ahogy visszacsapódnak a falakról a hangok. Az én hangom.
...
Kilépek az ajtón, könnyedén és szabadon, fellélegezve a friss levegőtől, ami az arcomba csap, és szinte belebotlom Cainba.
- Bocs, nagy lendülettel jöttem...- mondom könnyedén, még eufórikus hangulatban.
Nem igazán foglalkozik vele, hogy majdnem neki szaladtam, nyugodtan fújja a füstöt, és témát terel.
- Ó, köszönöm, egész jól... - Aztán elgondolkodom. Ha nagyon tetszettem volna, nem kellett volna máris mondaniuk valami bíztatót? Ha rossz lettem volna, nem küldtek volna rögtön haza? - A "hamarosan értesítjük" jó vagy rossz jel? - kérdem, és mosolygok.
Cain aztán egy Jackson Danvers nevű pasasról kezd beszélni, feltételezem, tisztázni akarja, miért gondolta, hogy az apám. Egyetlen információnak sincs értéke számomra, merthogy semmit sem tudok az ősömről.
- Santa Barbarában születtem, és lényegében még azt sem tudom, az apám odavalósi-e... - A nevet megjegyzem magamnak, ha valóban olyan nagy sztár (volt), biztosan találok róla fényképet, újságkivágást, bármit. Legalább megnézem, milyen, hátha egyszer szembe jön velem az utcán. Nem mintha túl sok jelentősége volna, semmi nem köt hozzá.
- Volt felesége, barátnője vagy bármi... tudja...?- kérdezem, hátha anyám nevét is megemlíti. Sokszor képzeltem azt, hogy anyám miatta szökött el, és talán most is vele van.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom

Ha van merszed... (Cain és Josh) Empty
TémanyitásTárgy: Re: Ha van merszed... (Cain és Josh)   Ha van merszed... (Cain és Josh) Empty

Vissza az elejére Go down
 

Ha van merszed... (Cain és Josh)

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» It's the wrong door, honey... - Callie & Cain
» Josh & Hale
» A fotóstúdióban (Elee és Josh)
» Meglepetés! (Josh és Seby)
» Beszéljük meg! (Josh és Reev)

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: Hogy mire vagy jó... :: Munkahelyek :: Archívum-