Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

» Rangsorolások (Noel és Tami)
Vas. Okt. 02 2016, 14:41 by Kőrösi Noel

Top posting users this month
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Reeven Callagher
 
Samuel T. Collins
 
Quentin Collins
 
Felix Kaleolani
 
Suzanna Crystal
 
Kensington L. Lockwood
 
Kelly Evans
 
Sebastian McBridge
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Even more trouble - IzZin

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Even more trouble - IzZin   Hétf. Nov. 03 2014, 16:55

Remegő kézzel indítom be az autót és rekord sebességel indulok el a ház elől. Néhány másodperc alatt rengeteg gondolat fut át a fejemen. Annyi minden, hogy a következő sarkon (lehet az a harmadik) meg is állok és félrehúzódom. Nem tudom igazán eldönteni, hogy mi a rosszabb, hogy akar mellé még valakit, vagy hogy az a valaki Anderson. Na jó tudom. Anderson határozottan rosszabb, de az is biztos, hogy ha mást mond nem akadok ki ennyire. Mégis... néhány másodperc után már bánom, hogy eljöttem. Eszembe jut, hogy az utolsó, amit mondtam az volt, hogy menjen ahhoz a gyökérhez és magamra leszek még mérgesebb. Csapkodni kezdek a kocsiban és csak amikor véletlenül a dudára vágok rá, és az hangosan harsan kapok észhez.
Rádőlök a kormányra és egyszerre rázkódni kezdek a sírástól. Féltékeny vagyok, és valahogy megcsalva érzem magam. A tény, hogy erre vágyik bőven elégnek tűnik, nem gondolom, hogy tettek kellenének a dologhoz. Én barom meg még odaküldtem!!!
Nagy levegőt veszek és újrabeindítom az autót. Visszafordulok és tövig nyomom a gázt, hogy utána ugyan ezt tegyem a fékkel. Az autó csikorogva áll meg a ház előtt és engem életemben először nem érdekel, hogy rendesen parkoltam-e. Kiszállok, becsapom az ajtót, remélem, hogy jó gombot nyomok meg aztán rohanok is befelé.
- Iz!!! - kiáltok, miközben a bejárati ajtót tépem fel! - Iiiiiz! Felejtsd el, amit...
Megállok. A nappaliban ül a kanapén, nem szükséges kiabálnom, biztos hall. Viszont, ahogy ül az nem tetszik és ahogy közelebb lépek meglátom a konyharuhát is, amit a talpához szorít. Hamar rájövök, hogy vérzik, és mindenről megfeledkezve aggódva térdelek le elé. Lefejtem a kezeit meg a kendőt a lábáról, hogy lássam mennyire súlyos a helyzet.
- Sssszzzz! - szisszenek fel, nem éppen szép látvány, bár nem nagy a seb, vérzik rendesen. Visszanyomom rá a konyharuhát meg a kezeit és szerzek egy vizes törölközőt, fertőtlenítőt és kötszert, hogy ellássam. Előbb a sebet mosom ki, fertőtlenítem, majd bekötöm. Az én hibám. Én törtem el a tányért...

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Isabella Williams
Admin
Életkor : 26
Foglalkozás : Bohóc
Hozzászólások száma : 1314

TémanyitásTéma: Re: Even more trouble - IzZin   Hétf. Nov. 03 2014, 17:50

Meglep azzal, hogy ilyen hamar visszajön. Mennyi idő telhetett el, 10 perc? Talán annyi se. Amikor legutóbb kisétált, akkor jóval tovább nem láttam. De ez nem változtat a dolgokon.
Nekiáll ellátni a lábamat, és én sem mondok semmit, csak hagyom. Könnyebb, ha ő megcsinálja, és hálás is vagyok érte, ha meg a hallgatásomat majd úgy értelmezi esetleg, hogy csak azért volt, hogy ellássa a lábam, hát akkor itt sokkal nagyobb gondok vannak, mint hiszem - na de ezt nem feltételezem róla.
-Köszönöm.- mondom normális hangerővel, talán kicsit hidegen, de inkább udvarias távolságtartással. Sóhajtok egyet, mert tudom én, hogy ez nem lesz olyan egyszerű, mint ahogy most képzelem.
-Elkezdtem neked összepakolni. A hálóban van a táska.- mondom, mert igazából nem is tudom, hogy miért jött vissza. Azt látom, hogy sírt, de hogy most azért jött-e vissza, hogy mielőbb eltűnhessen, vagy nem, azt csak sejthetem abból, ahogy beviharzott, és amit elkezdett mondani, és nem fejezett be. Akár hogy is legyen, én tudom, mit akarok, és elszánt vagyok, aztán lehet, hogy ez jobban összeegyeztethető lesz azzal, amit ő akar, de az is lehet, hogy kevésbé. Amíg viszont nem tudom meg, hogy ő mire jutott, addig kár bármit is mondanom neki, így csak ülök a kanapén, most már kinyújtott és egy párnára felpolcolt lábbal, és várom, hogy mondjon valamit. Hogy befejezze a mondatát, vagy kezdjen egy teljesen másikat...

_________________

I
make it
hot like fire

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: Even more trouble - IzZin   Hétf. Nov. 03 2014, 19:45

Megköszöni. A hangja nem éppen kedves, de legalább megköszöni. Nem mintha szükség lenne rá. Azt gondolom ez a természetes. Bólintok rá és elindulok, hogy elpakoljak. A véres ruhát a fürdőbe, rögtön beáztatani, a kötszereket visszarakni a helyére, de megakadok a mozdulatban, ahogy közli, hogy elkezdett összepakolni. Tudom, mit mondtam, de nem gondoltam, hogy ennyire gyorsan... hogy komolyan...
- Khm... Jó... - mondom halkan aztán elpakolok és neki állok a konyhát is rendbe tenni. Meg-megremeg a kezem, kedvem lenne újra sírni, vagy éppen csak hozzávágni egy újabb tányért a földhöz, de nem teszem. Összeszedem a nagyobb szilánkokat, felsöprök. Igyekszem arra figyelni, amit csinálok, de újra meg újra elkalandozok.
Végül nem bírom megtámaszkodom a seprűn és megkérdezem.
- Te mit mondtál volna, ha azt mondom, egy hármast akarok veled meg So Ra-val? - Sosem gondoltam ilyesmire, és persze nem is lehetséges a dolog - szerencsére - de komolyan érdekel. Annyira hevesen reagált mindenre So Ra-val kapcsolatban, a mai nap is... olyan fura volt. Valahogy úgy érzem, az ő viszonyuk olyan lehet, mint az enyém Andersonnal. Ha valakit Andersont én is elküldeném örökre, jó messzire, soha ne is jöjjön vissza.
Nem nyugodtam meg, de ahogy félig a pultra félig a seprű nyelére támaszkodom, nem látszik, ahogy remegnek a kezeim. A hangom is egészen normálisan cseng, kicsit talán túl normálisan is, de ez nem jó dolog. Ez akkor történik, amikor elfojtok dolgokat. Tökéletesen tisztában vagyok vele, mégis, erre van szükségem, hogy ne szakadjon el az a leheletnyi vékony cérna, amin jelenleg táncolnak az idegeim.

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Isabella Williams
Admin
Életkor : 26
Foglalkozás : Bohóc
Hozzászólások száma : 1314

TémanyitásTéma: Re: Even more trouble - IzZin   Hétf. Nov. 03 2014, 20:10

Ahogy beviharzott és elkezdte a mondatot, most nem erre számítottam. Nem arra, hogy csak annyit mond, jó. Két véglet harcol bennem, az egyik, aki mindent megmagyaráz, amit gondol, és érez, és mit, miért akar, a másik meg, aki csak hagyja, és kísérletezne, rájön-e magától a dolgokra. De az első sokkal erősebb, és mielőtt belefoghatnék, feltesz egy kérdést, és jobb is ez így. Azt hiszem, nagyobb szükségem van arra, hogy beszéljen, vagy jelen esetben kérdezzen.
Elgondolkozom a szavain, amit alig tudok felfogni. Lassan jut el, nehezen tudom elképzelni a dolgot. Egy kis idő kell, amíg átgondolom, talán egy perc is, de remélem, látja rajtam, hogy válaszolni akarok, csak gondolkodnom kell.
-Alapvetően az egy teljesen más kategória. Ha részleteiben nézzük... te nagyon erős érzelmeket véltél érezni So Ra iránt, és bár ma rájöttél, hogy ez nem volt valódi, azért nem múlik el ez nyomtalanul a lélekből szerintem. Lio viszont csak egy barát nekem, akivel szexeltünk. Nem voltak romantikus érzelmek, semmi szerelem, legalábbis részemről. De ha ezeket nem nézem, akkor... nyilván rosszul esne, és próbálnám megérteni, hogy miért. Abban az esetben szerintem az érzelmi múlt miatt több minden szorulna magyarázatra.- felelek végül, de ez bonyolult, nem tudom igazából elképzelni hogy ezt kérje, nem tudom elképzelni a szituációt hogy erre várjon, pedig ahogy én vágytam a hármasra, ő is vágyhatna ilyesmire. De azért végül csak hozzáfűzöm a lényeget, ugye, ami miatt egy részben ez a kérdés elhangzott. Vagy inkább ami a válaszom egyik lényeges pontja.
-Nem tudom, de nem neveznélek betegnek. Nem gondolnám gusztustalannak, és nem mondanám, hogy csináld fel, engem meg felejts el. Nem néznélek szörnyetegnek.- ebben biztos vagyok, ezért merem nyíltan kijelenteni. Persze nem vagyok ebben a szituációban, és joga van ahhoz is, hogy ne higgyen nekem. És azért a rezignáltság alatt valahol az arcomon biztosan látszik, hogy ez bizony elevenembe talált. Nem kicsit.

_________________

I
make it
hot like fire

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: Even more trouble - IzZin   Hétf. Nov. 03 2014, 20:52

Más. Persze, hogy más. Annyira tudtam, hogy ezt fogja mondani! Valahol be is látom, de nekem nem elég a magyarázata. Mi az, hogy érzelmi rész? Szerinte ennyire oké, ha megdugok valaki mást, amíg nem érzek iránta többet? Valahogy nehezen hiszem el, főleg, hogy eleinte mennyire tiltakozott, amikor Brooke-kal volt. Ennek ellenére nem teszem szóvá, és nem is akarom elhinni, hogy ez tényleg annyira nagyon csak baráti lett volna köztük. De még ha így is volt, akkor sem tartom elfogadhatónak... Már nem.
Ennek ellenére figyelek, és bár nem jó visszahallani a saját szavaimat abban is biztos vagyok, hogy nagyon keveset tud rólam és Andersonról.
- Sajnálom - mondom és komolyan gondolom, mert nem, nem őt akartam megbántani. - De Anderson, akkor is beteg és gusztustalan, és ezt a nézetemet sem te, sem senki nem fogja megváltoztatni. És még ha bele is mennék egy ilyen őrültségbe... - megrázom a fejem. Nem megyek én bele semmi ilyesmibe! Veszek egy nagylevegőt aztán másba kezdek bele - Ha lenne bármi mód, hogy kitöröljek valamit az életemből, akkor Anderson lenne az első, akit törölnék. Egyszerűen elegem van belőle, hogy majd 20 év alatt arra nem volt képes, hogy megmondja mi baja velem, hogy ne akarjon megalázni, megsérteni vagy szimplán megverni. Nem akarom hallani a nevét, nem akarom látni, nem akarok semmit, amihez köze van.
Ahogy róla beszélek erősebben szorítom a seprűt, az ujjaim elfehérednek, a hangom is felerősödik, pedig nem terveztem, egyszerűen ezt hozza ki belőlem ennek az embernek a szimpla gondolat is. Hiába nőttem fel, hiába tudom megvédeni magam, mégis, Pap azt mondaná, az ingerültségem nagy része a tőle való félelmemből fakad. Talán van is benne valami, de ezt nem akarom elismerni. Mégis, annyira bánt a dolog, hogy rákérdezek:
- Egyébként meg... én nem vagyok elég jó, hogy őt akarod?

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Isabella Williams
Admin
Életkor : 26
Foglalkozás : Bohóc
Hozzászólások száma : 1314

TémanyitásTéma: Re: Even more trouble - IzZin   Hétf. Nov. 03 2014, 21:20

Ahogy beszélni kezd, azt hiszem megértem azt, hogy Lio bántotta őt. Mármint kínozta, és a hosszú évek arra utalnak, gyerekkorától kezdve. Erről megint csak nem sokat tudtam, mint ahogyan a szüleiről sem. Nagyon sok mindent nem tudok még róla, de ezt nem most kellene elkezdenem taglalni. Most másért "gyűltünk itt össze".
-De te nem rá mondtad, hogy beteg, hanem rám. Azt mondtad, te beteg vagy. Még ha el is hiszem, hogy a gusztustalan nem rám vonatkozott, akkor se tudtál rám nézni. Most hogy tudsz?!- tudom, hogy az utolsó kérdésemmel túl messzire megyek, hogy csak túlfeszítem a húrt, így lemondóan inkább sóhajtok egyet.
-Sajnos hozzám köze van. Mert barátok vagyunk. És mivel eddig sosem meséltél arról, mi is a bajod vele, nem tudhattam... de ez nem változtat a tényen, hogy ha nem is vagyok jó matekból, de a nem akarok semmit aminek köze van hozzá és nekem akinek köze van hozzá egyenlet azt eredményezi, hogy nem akarsz engem.- azt hiszem, vagy talán inkább remélem, hogy ez erős kiforgatása a szavainak, hogy ő is inkább így látja, mint úgy, hogy igazam van.
-Nem őt akarom. Az hozott volna lázba, hogy nem csak hogy tudsz róla és engedélyezed de részt is veszel benne. Bármilyen hármasban ez izgatna.- válaszolok, bár azt hiszem most annyira sértett lehet, hogy nem fog hozzá eljutni az üzenet, ha egyébként el is jutna. Arról inkább nem beszélek, én mennyire vagyok sértett... jelenleg nem érzem célravezetőnek.
-Az, hogy láttam mennyire felzaklatott és hogy elrohantál, megölte az egészet.- vonok vállat, ahogy ezt még hozzáfűzöm, nem tudom, vajon ettől jobban érzi-e majd magát, vagy sem.

_________________

I
make it
hot like fire

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: Even more trouble - IzZin   Hétf. Nov. 03 2014, 22:35

Bánt hogy ilyen. Egyszerűen bánt. Gondolom, hogy neki is rosszul esett, én épp próbálom megérteni őt - pedig nagyon nehezemre esik - és cserébe valami hasonlót várnék.
- Ne várd tőlem, hogy magyarázkodni kezdjek, olyan dolgokról, amiket feldúlt állapotban meggondolatlanul mondtam. Bármi, amit úgy kezdenék, hogy nem "úgy gondoltam" kifogásnak tűnne, akkor is ha nem annak szánom. Néha annyira magától értetődőek a dolgok köztünk, hogy elfeledkezem róla, valójában mennyire keveset tudok rólad, és hogy fordítva ez még inkább igaz. Tudom - nyelek egyet - tudom, hogy ez az én hibám. De meg akarok felelni egy képnek a fejemben, és ebba a képbe a múltam bizonyos részei nem passzolnak bele. A kisfiú, aki sírva megy haza az iskolából mert a "nagyfiú" bántotta ilyen. Főleg, hogy a nagy fiú valójában egy évvel alatta járt... ennél pedig csak rosszabbak vannak, olyanok, amiket le akarok tagadni. De ettől még vannak, és eszembe jutnak és nem gondolom végig, hogy miket mondok, hogy ezeket a dolgokat csak én tudom, Te meg még nem.
Veszek egy levegőt, hogy folytatni tudjam.
- Én szeretném azt hinni, hogy ha tudtad volna... akkor nem hozod szóba Andersont, még akkor sem, ha erre vágysz.
Nem tudom miért, valahogy azt gondolom, hogy akkor nem is lett volna ilyen vágya. De lehet, hogy óriásit tévedek. Pont ezért, mert hiába érzem azt, hogy mindig is együtt voltunk, amikor valójában, még csak most tanuljuk egymást. Próbálommegérteni, miért vágyik plusz egy főre, hogy velem van-e baj vagy másról van-e szó, de nem igazán értem a válaszát.
- Ne haragudj, de ezt nem tudom megérteni - izgató, hogy engedem, hogy részt veszek benne... Ezt az egészet még csak elképzelni sem bírom. Féltélennyé tesz, és tovább fokozza a kétségeimet. Erre pedig nem is ad választ, viszont valahogy az sem tetszik, ahogy lezárja. Megöltem az egészet. Szuper. Nyilván a kapcsolatunkat is.
Nem is kérdezek többet, csak folytatom a konyha rendbetételét. Aztán gondolom, a legjobb ha összepakolom a táskát, amit kirakott nekem.

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Isabella Williams
Admin
Életkor : 26
Foglalkozás : Bohóc
Hozzászólások száma : 1314

TémanyitásTéma: Re: Even more trouble - IzZin   Hétf. Nov. 03 2014, 23:00


-Elvárom tőled, hogy magyarázkodj dolgokról, amiket feldúlt állapotban mondtál. Mert ez is része annak, hogy jobban megértsük egymást. Ha meggondolatlan voltál, mondd ki, ne várd, hogy tudjam, nincs egy szűrő a fejemben, ami eldönti, mi igaz abból, amit mondasz, és mi nem. Ha lenne, még rosszabb lenne, mert nem működne tökéletesen. Megérteni akarlak, nem bírálni. Ha azt mondod, nem úgy gondoltad, akkor elhiszem.- magyarázom neki, miközben arra gondolok, hogy megint nyilvánvalóvá válik, mennyire keveset tud a kapcsolatokról. Én viszont azt hiszem, sokkterápiát fogok alkalmazni nála, mert úgy érzem, se időm, se energiám nincs másra. Épp ezért feltápászkodom, hogy aztán valahogy odatipegjek hozzá anélkül, hogy túlságosan megerőltetném magam, a lábam, és megint elkezdene ömleni a vér. Olyan zavaró, mintha súlyos vágás lenne, pedig dehogy, csak nagyon rossz helyen van. A kezeim közé fogom az arcát, már ha hagyja egyáltalán, egy ilyen beteg állatnak, ugyebár...
-Ez is hozzád tartozik Zin, és én veled akarok lenni. Nem fél-veled, akinek semmi múltja és élettapasztalata. Nem tudsz ennyi időt kitörölni... és ez is te vagy. Emberből vagy, nem vagy sebezhetetlen, nem kell szégyenkezned amiatt, hogy bántalmaztak gyerekkorodban, a gyerekek nagyon kegyetlenek tudnak lenni. És igen, ha ezt tudom, akkor nem mondtam volna el... minden bizonnyal eszembe sem jutott volna ilyen vágy, annyira elképzelhetetlen lett volna.- mondom neki, aztán sóhajtok egyet, és ellépek tőle egyet hátra, a konyhaasztalnak támaszkodom.
-Nem a harmadik ember miatt lenne izgalmas, hanem miattad. De mindegy is, már nem érdekel az egész... mondtam, hogy veled akarok lenni. Te viszont azt hiszem, nem vagy biztos abban, hogy velem akarsz lenni.- mondom neki, mert most eljött az idő, hogy én beszéljek, így nagyon komolyan nézek rá, és remélem, hogy nem fog félbeszakítani.
-Nem teheted ezt velünk. Már másodszor mentél el... én csak egyszer hagytalak el, te megint úgy sétáltál ki az ajtón. Lehetetlen dolgokat vágtál a fejemhez... egyszerűen ezt nem engedheted meg magadnak. Vagy ha igen, nem lehetsz velem! Nekünk stabilitás kell, és biztonság. Nem sétálhatsz ki-be öt percenként, egyszerűen ezt így nem lehet! Ezért el kell menned. Nem szakítok. Tizedjére is kimondom: veled akarok lenni. De el kell döntened, hogy te is velem, velünk akarsz-e lenni. És ehhez idő kell, és távolság... ezért kell visszamenned a kollégiumba. Vissza kell lépnünk egyet ahhoz, hogy ez esetleg működhessen. Hogy bízhassak benne, hogy nem fogsz egy következő alkalommal valamiért, amit mondok, vagy teszek, úgy nézni rám, mint egy kupac szemétre, és azt mondani, hogy beteg vagyok, és hogy... csináltassam fel magam mással. Jól tudod, hogy elég szabados felfogásom van a szexről. Szeretem az extrém dolgokat, de soha nem kényszerítettelek olyanra, amit ne akartál volna, soha nem voltam mással, amikor veled voltam, és nem is akartam, ez a legfontosabb! Nem esett nehezemre! De ettől még eszembe juthatnak dolgok... amikre nem lehet az a válaszod, hogy beteg vagyok, és nem sétálhatsz el mondván, hogy felejtselek el, hogy aztán öt perc múlva mindent visszaszívj. Felelősséggel tartozom egy életért, Zin, ez már nem csak rólam, meg rólad szól! Biztosnak kell lennem abban, hogy meg tudsz ezzel birkózni, és úgy érzem, ebben az segít a legjobban, ha most elmész. Ha hátralépünk mindketten, és szusszanunk egyet, és aztán meglátjuk, hogyan tovább.- kicsit megremegek, mert az elhatározásom ellenére igen is félek, hogy mit fog ebből felfogni, mit fog erről gondolni, hogyan fog reagálni az egészre. Nem akarom elveszíteni, és ha maradna, azt érzem, akkor veszíteném el. Hogy jót fog neki tenni, ha távol van tőlem, tőlünk kicsit...

_________________

I
make it
hot like fire

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: Even more trouble - IzZin   Hétf. Nov. 03 2014, 23:38

Megint meglep. Tőlem soha nem vártak magyarázatot, és bár egy időben magyarázkodtam volna, szépen lassan megtanultam, hogy nem sok értelme van. Senkit nem érdekel a magyarázat.
- Nem úgy gondoltam! Tényleg nem! - vágom rá gyorsan, talán túlságosan is gyorsan, de tényleg nem úgy értettem. - Mit csinál...?
Hozzám biceg, pedig nem lenne szabad neki, de még a mondatot sem tudom befejezni, mert hozzámlép az arcomra teszi a kezét. Mindig elfelejtem, hogy ez tulajdonképpen nagyon jó érzés. Csak, amit éppen mond, az nem olyasmi, amit hallani akarok. Először. A vége persze megnyugvás, de az előzmények kissé beárnyékolják. Próbálom kerülni a tekintetét, mert zavarba hoz, mert nem szeretek sebezhető lenni, de most nagyon az vagyok.
Ráadásul a szex maitt kissé bizonytalan is. Annyira természetesnek tűnt, hogy mivel mindent tőle tanultam, mindent jól csinálok - legalább neki jól - de a harmadik ember gondolata bezavar a képbe. S hiába kérdezek rá, egyszerűen nem értem. Egyre kevésbé értem.
- Miattam? - ezt már tényleg nem tudom hova rakni, és persze csak tovább romlik a helyzet. - De én...
Hogy a fenébe ne akarnék vele lenni? Szerinte miért jöttem vissza? Miért vagyok most is itt? Miért bántam meg mindent?
Persze elég egy pillantás, hogy csöndben maradjak, hogy ismét bűnbánóan lehajtsam a fejem. Kedvem lenne közbe vágni, hogy nem hagytam el. Nem úgy... még ha mondtam is ilyesmit nem gondoltam komolyan, de nem teszem. Feltűnik, hogy nem csak magáról beszél. Kispacáról is és emiatt a számat kezdem harapdálni. Ha van valami... Valaki, aki visszatart, az ő. Rettentően félek tőle, hogy milyen lesz a világ, ha itt lesz, ugyanakkor meg, nem akarom, hogy apa nélkül nőjjön fel. Még mindig nem. Soha nem is akarnám. De én még egész biztos nem vagyok kész az apaságra. Ha meg nem is az enyém... Ezzel viszont most nem foglalkozom, mert Izziere figyelek. S rákapom a szemeimet hitetlenkedve, amikor elküld. Akkor most ki hagy el kit? Elküld, mert nekem az jó? Ez olyan logikátlan, meg is rázom a fejem tagadóan, közben meg érzem, hogy könnyek gyűlnek a szemembe.
- Én csak... nem volt senki, aki... - nem tudom megfogalmazni. Magyarázkodásnak tűnik, és hiába mondta, hogy őt érdekli, a korábbi negatív élmények megállítanak. Nyelek egyet, majd egy mély levegő vétel és egy sóhaj után, visszanyelem a könnyeket.
- Jó. Ha... ha szerinted ezt kell... - beharapom a számat, mert kimondani nem akarok a szavakat. A hajamba túrok, aztán folytatom - akkor feltakarítok és összepakolok...
Nyelek egy újabbat és már fordulok is a seprűvel együtt, amiről persze eszembe jut, hogy ő még mindig mezitláb van, hogy itt lehentek még apró szilánkok, és hogy a lábán a sérüléssel nem kéne itt ácsorognia. Felkapom és beviszem a hálószobába az ágyra.
- Ígérd meg, hogy nem mocorogsz! - kérem, aztán elkezdek pakolni.

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Isabella Williams
Admin
Életkor : 26
Foglalkozás : Bohóc
Hozzászólások száma : 1314

TémanyitásTéma: Re: Even more trouble - IzZin   Kedd. Nov. 04 2014, 00:12

Nem tudja befejezni a mondatait, és a szívem szakad meg, hogy ezt kell tennem. De szentül hiszem, hogy ez az, ami kell nekünk, hogy ez jót tesz nekünk, és hogy majd visszatér, és amikor majd visszatér, akkor nem lesz ez az örökös vitatkozás So Ra meg Lio meg akárki és akármi miatt. Hogy leszünk annyira értelmesek mindketten, hogy jól tudjuk megválasztani a csatáinkat. És hogy soha többet nem sétál ki így azon az ajtón.
Meglep, ahogy hozzám lép, miután alig tudta visszatartani a sírást. Tudom, ennyire már ismerem. Átkarolja a derekam, én a vállát, és bevisz a hálóba, és ahogy letesz, nem engedem el a nyakát.
-Ígérd meg, hogy bízol bennem! Hogy értünk dolgozom. Hogy szeretlek.- sorolom, és magamhoz húzom egy csókra, mert erre most szerintem mindkettőnknek szüksége van. Nekem biztosan. Már nem érzem magam annyira biztosnak ebben, de próbálom magamban sorolni az érveket, amik miatt ezt jó ötletnek tartottam, és kitartani mellette. Aztán pakolni kezd, én meg csak figyelem a mozdulatait, és próbálok tényleg arra gondolni, hogy helyesen cselekszem, és hogy ez nem éket ver közénk, hanem szorosabbra fűz.
-Azért ne vigyél el mindent. Úgyis át fogsz jönni... remélem.- fűzöm hozzá, és gondolkodom, mit mondhatnék még, amiből láthatja, hogy ezt tényleg nem kettőnk végének szeretném, hanem csak egy kis átalakításnak. Persze magamat is győzködöm.
-A töltőd nálam van.- fűzöm hozzá és oldalra hajolva kiveszem az éjjeli szekrényből, hogy aztán felé nyújtsam.
-Megtennéd, hogy nem kapcsolod ki éjszakára?- kérdezem kissé tétován, és sóhajtok egy nagyot. Nagyon rossz látni, hogy pakol, hogy készül elmenni, hogy tudom, nem tudok majd hozzábújni éjszaka, nem látom reggel a nyugodtan pihegő arcát (habár abból mindig is nagyon kevés jutott, mert általában ő kel fel először és próbál engem kiverni az ágyból).
-Értem jössz reggel? Ne felejtsd el, hogy holnap nagy meeting van. És hogy el kell kérned magad pénteken délelőtt egy órára, mert menni kell cukorterhelésre. Az ultrahangos vizsgálat meg jövő hét kedd, de akkor te egyébként is az egyetemen leszel, nem?- talán már csak azért is mondom ezeket, hogy magamat is megnyugtassam kicsit. Bár nem sírok és nem kiabálok és nem acsarkodom vele az egész miatt, érzem, hogy nagyon felkavar, hiába nem érzem a fizikai zaklatottságot. A kezemet a hasamra teszem, azt simogatom.
-Itt hagynád nekem azt a pólót?- kérdezem előre dőlve és felé nyúlva, mert remélem, itt fogja, amúgy is kinyúlt és kikopott, ő is csak itthon szokta felvenni, én meg aludni akarok benne, szóval ha ideadja, akkor le is veszem ami rajtam van, kivételesen nem olyan célzattal vetkőzöm hogy elcsábítsam (bár ez nem azt jelenti, hogy bánnám ha megtörténne) és belebújok az övébe.

_________________

I
make it
hot like fire

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: Even more trouble - IzZin   Kedd. Nov. 04 2014, 07:14

Eszembe jut, hogy tiltakozzak, de nem teszem. Gondolom nem kéne egy újabb veszekedés vagy tudom is én. Ettől még nagyon rossz, hogy elküld talán ezért is viszem be a szobába, az utolsó pillanatig reménykedve, hogy meggondoja magát, hogy ez nem a valóság.
Bólintok. Nem vagyok biztos benne, hogy ki tudnám mondani, amit kér. Leteszem az ágyra ő pedig nem ereszt, helyette magához húz és megcsókol. Én meg szorosabban ölelem, ahogy visszacsókolok, de így még nehezebb elengedni és nekiállni pakolászni. Végül mégis elengedem és miután felmérem mit rakott már össze nekem elkezdem bepakolni a többi ruhámat. Összecsukom a laptopomon azt is beteszem a tokjába.
- De... nem tudom, mikor mire lesz szükségem... - motyogom, és tovább pakolok. Lehet tényleg itt kéne hagyni valamit. Mondjuk a fogkefémet... ilyesmiket. De ruhákból tényleg nem tudom mit lenne célszerű, így azokat tovább pakolom. Meglepően kevésnek tűnik egyébként a cuccom. Próbálom gyorsan összeszedni a dolgaimat és ez biztos látszik rajtam. Máskor sokkal rendszerezettebben rendezkedem, most viszont kapkodok.
- Kösz - veszem el a töltőt és dobom be a táskámba azt is. Győzködöm magam, hogy ez így jó lesz, hogy ez a megoldás. De nem hiszek benne. Tudom, hogy túl gyorsan alakult most minden. Hogy tényleg nem hagytunk magunknak időt, de nem lehet ez a megoldás.
- Meg - úgysem valószínű, hogy tudok majd aludni. Akkor meg nyugodtan hívhat. Gondolom, hogy azon gondolkozik. Én pedig nem érzek erőt, hogy hosszabb válaszokat adjak ráadásul kezd zavarni, hogy beszél és újra meg újra megakaszt a pakolásban.
- El... Jó... Megoldom - Felelgetek neki röviden, aztán úgy döntök, hogy ha újra megszólal akkor késznek nyilvánítom magam, bárhogy is álljak a pakolással. Lehet, hogy őt ezek az apró csevejek nyugatják, engem viszont nem. Nem is kell sokat várnom, épp egy pólót hajtogatnék össze, amikor elkéri azt.
- Tessék - adom oda neki, aztán behúzom a táskán a cizárt. Az átöltözős jelenetről nem veszek tudomást, rá sem nézek, bár nem olyan egyszerű a dolog. Felkapom a táskát, aztán visszaledobom. A papucsomat még bele kell raknom és a cipőmet is fel kell vennem. Kisietek a bejárati ajtóhoz, mert mindig ott hagyom a cipőmet. Belebújok azokba, aztán visszamenyek Izziehez, hogy elköszönjek.
- Szia! - beharapom a számat, egy pillanatig bizonytalanul állok előtte, aztán csak győznek az érzéseim és odahajolok hozzá, hogy megcsókoljam. - Ne mászkálj, ha nem muszáj. Szia!
Köszönök el még egyszer aztán felemelem a táskámat és kisétálok a szobából, majd a bejárati ajtón át a lakásból is.
A csomagot a csomagtartóba dobom, beülök de még jó pár percig, nem indulok el. Kell néhány mély levegő, hogy ne megint szabálytalankodva vágjak neki az útnak. Végül mikor összeszedem magam elindulok, de a koli helyett Ontario-felé kormányzok.

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Isabella Williams
Admin
Életkor : 26
Foglalkozás : Bohóc
Hozzászólások száma : 1314

TémanyitásTéma: Re: Even more trouble - IzZin   Kedd. Nov. 04 2014, 10:00

Fáj látni, ahogy szinte minden Zin szépen lassan eltűnik a szobából. Próbálok vele beszélgetni, hogy ne tűnjön ez neki annyira véglegesnek, hiszen nem a kapcsolatunkat fejezzük be, csak hátrálunk egy lépést - amely lépés szükségességében, ahogy kapkodóan összeszedi a dolgait, már nem is vagyok annyira biztos, de próbálok az eszemre, és nem a szívemre hallgatni, így nem vonom vissza, nem állítom meg. Belebújok helyette a pólójába és az öblítő és Zin illat keveredése kicsit megnyugtat. Kiviharzik, nyilván "végzett" bár mindketten tudjuk, hogy nem, aztán visszajön, és elköszön.
-Szia!- felelem, és talán mert látja, mennyire elkeseredett arcot vágok, lép oda, és csókol meg, amit nagyon örömmel veszek, átkarolom a nyakát, és elnyújtom, akár akarja, akár nem. Éreztetni akarom vele, hogy ez nem azt jelenti, tényleg nem, hogy kettőnk között mindennek vége. Hogy is lehetne? Még amikor azt hittük, hogy vége van, sem volt. Ahogy Bree fogalmazta meg, olyanok vagyunk, mint a zsák, meg a foltja. Ráadásul már egy kisebb folt is belépett az életünkbe.
Felkelnék, hogy kikísérjem, de akkor szól, hogy ne mászkáljak, így abszolút nem elragadtatva az ötlettől de visszadőlök.
-Szia! Vezess óvatosan.- nem válaszol, csak kisétál és összefacsarodik tőle a szívem, de még mindig nem tudok sírni, pedig fojtogatja a torkomat az érzés. Fura ez a terhesség, nagyon összezavar. A hasamra teszem a kezem inkább, és simogatni kezdem.
-Ne aggódj, minden rendben lesz.- mosolyodom el Kispacának címezve, aki megint nagyon-nagyon kimerített, bár ez nem írható csak az ő számlájára. Ez a nap kész káosz volt mindennel együtt. Lecsúszok az ágyon, és betakarózok inkább, semmit nem akarok, csak aludni, de nagyon rossz látni az üres helyet magam mellett, így csak lehunyom a szemem, akkor átverhetem magam kicsit az illatával, azt érzem, a pólójába kapaszkodom az oldalamon összekuporodva. Nagyjából fél óra múlva riadhatok fel, és azonnal a telefonomat keresem, pedig még magamhoz se tértem igazán. Megtalálom az éjjeliszekrényen, és gyorsan pötyögök neki egy üzenetet.

Hívj, ha odaértél. Szeretlek!

Aztán még forgolódok kicsit, mert várom a hívást, elvégre a koli közel van és még ha dugó van is már ott kéne lennie, vagy nagyon közel. De nem hív, percekig semmi, így végül  bár nem akarok, de visszaalszom.

_________________

I
make it
hot like fire

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Even more trouble - IzZin   Today at 12:46

Vissza az elejére Go down
 

Even more trouble - IzZin

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: Lakások, házak, otthonok :: Archívum-