Amethyst Fortune
Életkor : 30
Foglalkozás : Tanul, szabadidejében tetovál
Hozzászólások száma : 35
| Tárgy: Amethyst Fortune Csüt. Okt. 23 2014, 09:24 | |
| Amethyst Fortune
nő; 21; Filmművészet; Filmszínész; 2. évfolyam
A család feketebáránya
I lost it all. But I remained strong.
Közöpesen jómódú szülők sarja vagyok, akik fizethetnék az egyetemet. Ja nem, mégse. Hol is kezdjem a történetet? Mondjuk az elején. Nebraska államban láttam meg a napvilágot, egész pontosan Lexingtonban. Anyám szépségkirálynő volt, vagyis hivatásos ribanc. Diplomata apámhoz is csak a pénzéért ment hozzá. Valakinek pedig tovább kellett vinni a "nemes vérvonalat", ezért lett három gyönyörű, okos, tehetséges gyermekük. Meg egy selejtes, egy anyai félrelépés eredményeképp. Na ez vagyok én. Nem voltam soha olyan szófogadó, illedelmes, képmutató és jó üzleti érzékkel rendelkező egyén, mint a féltestvéreim. Mióta két lábon, ember módra járni kezdtem csak bajt hoztam a szüleim nyakára. Az elején még megpróbáltam jól tanulni, nem kitűnni a tömegből és megnyerni szüleim elismerését. Szóval igyekeztem jónak lenni, bár ez korántsem sikerült. Gimnázium első évében tettem ama felfedezést, hogy nekem ez nem fog menni. Sosem fognak úgy szeretni, mint a többieket. Lázadoztam, fekete, szegecsekkel kivert ruhákat hordtam, éjjel-nappal a barátaimmal múlattam az időt, gyakran napokra eltűntem. Rengeteget lógtam a suliból, piros betűs ünnep volt, amikor engem láttak az iskolapadban rohadni. A jegyeim leromlottak, nem lepett meg, hogy megbuktam, sőt az sem, hogy eltanácsoltak. A testvérek és a szüleim életében én lettem a szégyenfolt, a tagadnivaló dolog. Tizenhatodik életévemet tapostam éppen, mikor megelégeltem a "családom". A nővérem esküvőt szervezett, méghozzá a sajátját, és engem elfelejtett meghívni rá. Borzalmasan esett, mikor láttam végigvonulni az utcán, hófehér ruhában, és én még csak nem is tudtam a dologról semmit. Itt betelt a pohár, megléptem. Eddig sem éltem túl jó életet, de amikor még a maradék szülői szigor is szertefoszlott, végleg eltékozlódtam. A tanulás cseppet sem érdekelt, magasról tettem a gimire. Őrült tempóban indultam el azon a bizonyos lejtőn lefelé. Alkohol, átbulizott éjjelek, marihuána és egyéb drogok... Senkinek sem kell elmagyarázni. Lezüllöttem, teljesen. Bár senki sem hitte volna -még én sem- innen is volt kiút. Egy nagyon jó barátom felrázott. Eszembe jutatta, hogy az életemnek még van értelme attól, hogy valaki eldobott magától, segített a semmiből újra előmászni, egy év kihagyással befejeztem a gimit is. Leérettségiztem, egészen jó jeggyel. Munkát kerestem. Két nagy szenvedélyem van: a rajz és a színészet. Mindkettőt ki tudtam élni, nem is rosszul. Színházakban dolgoztam, kisebb-nagyobb szerepekben leltem örömöm. Spencer, aki ma is a családomat képző egyén, segített a másikban. Ő tetovál, lebeszélte a főnökkel, hogy szerződtessen. Persze az én kezem is benne van, a rábeszélőkém nélkül nem ment volna. De azért senki sem bánta meg, hogy felvettek, szeretem a munkát. Meg persze a színház is jó. Nagyon szeretek színészkedni. Nem kellett egy év hozzá, összejött a pénz az egyetemre. Méghozzá nem is akármilyenre. A híres hollywoodi Frances University-re. Felvettek, minden álmom valóra válni látszik. Már egy éve tanulok itt. Talán mégis jobb, hogy anno eljöttem. Hol lennék most?
Hát, ha vele találkozol, nem a legkedvesebb egyénnel találhatod szembe magad. Őszinte, néha elég fájdalmasan.Sokan megvetik tetovációi, nem mindennapi stílusa miatt, de nem igazán érdekli. Éli a maga életét, pörgős ritmussal, soha meg nem állva, fáradhatatlanul. Nagyon jól tudja, milyen életet dobott el magától tizenhat évesen, emlékszik, honnan kellett újrakezdenie mindent a lezüllött életmód után. Sosem bánta meg múltbéli tetteit, mégha zárkózottá és egy kicsit bizalmatlanná tették, büszke arra, amit végigjárt, emelt fővel tudja viselni minden pofonát az életnek. Kemény lány, még a legerősebb fiút is lazán orrbagyűri, a következményekkel sokszor nem számolva. Meggondolatlan, hirtelen jelleme nem igazán kedvez számára, rengeteg megbánnivalót okozott már neki. De tudja azt mondani: Bocsánat.
A szalon neonfényei finoman rezonálnak, olyan, mintha meg-megcsúsznának az utca homorú, kopottas macskakövein. Figyelem monotonná váló játékukat. Térdeimen vázlatfüzet pihen, rajta kriksz-krakszos vonalakkal, amiknek kusza szövevényét én vázlatnak hívom. Bakancsom az íróasztalon hever, néhány szétszóródott papírlap társaságában. Elgondolkodva tekergetem egy szemembe lógó tincsemet, még mindig a levegőt bámulva. Hirtelen kéz leng a látószögembe. Finoman megrázom fejem, megjátszott dühvel felnézek. Spencer áll fölöttem. Vigyorog. Rajtam. - Hé, álmodozó, te meddig látsz el ilyenkor? - Egészen a nagy semmiig - válaszolom széles mosollyal. Lemondóan legyint, nem érti a logikám. Lassanként feltápászkodom, tagjaim zsibbadtak, az aprócska hangyák futkosnak szerteszét a testemen. Mint aki most éledt fel a legszebb álmából. Egy pillanatra elgondolkozom, hol is vagyok valójában. Tetoválószalon. Spencer eddig hátul pakolt, most vége az esti műszaknak, leadhatjuk a munkát. A falra függesztett fogashoz dülöngélek, hosszú bőrkabátomba szenvedem még lassítva mozgó karjaimat. Egy oldalra vetett pillantásból megállapítom, hogy Spencer is összekészült már. Vállamra dobom a szegecses táskám és indulunk. Kinyitja előttem az ajtót, amint kilépek gyenge fuvallat simít végig arcomon. Megvárom míg a srác elintézi a zárakat, majd az ellenkező irányba elindulunk. Méla köszönés szűrődik ajkaim között, ő is elmond egy sziát és megyünk hazafelé.
Elviselhetetlen, őrült nőszemély, mindössze 153 centivel megáldva. Ez lennék én. Engem felidegelni nem éri meg (főleg neked) mert jellemhibám a robbanékonyság. És ha robbanok, jobban jársz, ha nem tartózkodsz a közelben.
TEMPLATE BY BEE at CAUTION 2.0
A hozzászólást Amethyst Fortune összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Okt. 28 2014, 22:46-kor. |
|
Hyun Zin Woo
Életkor : 34
Hozzászólások száma : 2334
| Tárgy: Re: Amethyst Fortune Hétf. Okt. 27 2014, 15:15 | |
| Szervusz Bárányka! Téged azt hiszem, nem kell félteni a farkastól! De azért légy óvatos, ha nem is harap, csak kóstol, előfordulhat, hogy nagyobbat harap, mint először gondoltad volna. Ha ezt is tudtad már, akkor meg bocsi, nem is mondok többet. Nagyon szép kerek képet kaptam rólad, kíváncsi vagyok a sok kis apróság a játéktéren hogyan üt majd vissza. Helyenként vannak elgépeléseid, ha lehet olvasd vissza, vagy használj helyesírás-ellenőrzőt, mert amúgy nem írsz rosszul, de ezek a pici hibák időnként még rontják az összképet. A lényeg a lényeg: Foglalj magadnak le mindent, aztán mehetsz játszani!
Nyilvántartás és avatarfoglaló Karaktertabló Kollégiumi házirend és beosztás Felelős tisztségek
|
|