Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

» Rangsorolások (Noel és Tami)
Vas. Okt. 02 2016, 14:41 by Kőrösi Noel

Top posting users this month
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Reeven Callagher
 
Samuel T. Collins
 
Quentin Collins
 
Felix Kaleolani
 
Suzanna Crystal
 
Kensington L. Lockwood
 
Kelly Evans
 
Sebastian McBridge
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 You're so good to me ~ Daryl & Gwen

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Gwen Hartfield
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 27
Foglalkozás : pincérnő, vokál-énekes
Hozzászólások száma : 99

TémanyitásTéma: You're so good to me ~ Daryl & Gwen   Vas. Szept. 28 2014, 10:12

Túlóráztam, mert Annabethnek randija volt valami újgazdag, idegesítő pasassal. Ha neki egy olyan seggáll kell, rajtam ne múljon, nem állok a boldogsága útjába azzal, hogy nem cserélem el vele a műszakomat! Viccen kívül tényleg olyan az álla a csávónak, mint egy aprócska fenék...
Fáradtan érkezem haza, szerencsére Daryl épp ráért - vagy lemondott mindent, csak ezt a világért se vallaná be nekem - így Dominic nem volt felügyelet nélkül az este túlnyomó részében. Már tíz körül jár, biztosan nem várt meg ébren a kissrác... Remélem, hisz holnap iskola van.

Kulcs fordul a zárban, lépteim hangosnak tetszenek, ahogy beljebb lépdelve az előszobában kibújok kabátomból és a gyors, utolsó pillanatban elvégzett bevásárlás eredményét - egy teli szatyrot - a földre teszem.
Épp a cipőimet hámozom le magamról, mikor Daryl alakja jelenik meg a nappali felől.
- Heló! - Szélesedik ki mosolyom, s hangom automatikusan csendes, kissé suttogó, nem akarva felverni a kölyköt a hálószobájában.
- El nem tudom mondani, mennyire nagy segítség volt ez tőled! Minden rendben volt? - Érdeklődöm, immáron a szatyrot felnyalábolva - ha esetleg Daryl segíteni akar, neki adom - és a konyha felé orientálódva.

_________________
There’s a little bit of devil in her angel eyes
She’s a little bit of heaven with a wild side

(link)
Vissza az elejére Go down
Daryl Brooke
Városlakó
Életkor : 29
Foglalkozás : étteremtulajdonos
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: You're so good to me ~ Daryl & Gwen   Hétf. Szept. 29 2014, 18:16

Soha nem mondok nemet, ha Gwen segítséget kér. Nem kérdem, mi dolga, ha Domira hivatkozik, ugrok, mint egy nyúl. Vagy papucs. Kinek hogy tetszik. Csak néhány ember van a világon, akikért mindenem odaadnám, és ezek közül kettő éppen Gwen és Dominic. Lio a harmadik, hiszen szinte testvérem. A lényeg, hogy Gwen szólt, menjek én Domiért a suliba, és maradjak vele, bár hosszú műszakot fog lenyomni és tíz előtt nemigen ér majd haza.
Domival elrohant az idő. A suliból beugrottunk az étterembe, ettünk pizzát és csomagoltattunk be néhány pitét, aztán kint a parkban sétáltunk egy nagyot, megetetve a kacsákat is, akik bátran úsztak közelebb a parthoz, amikor meglátták Domi kezében az ételmaradékot (a teljes pizzáját nem tudta megenni). Szóval, megetettük a kacsákat, és közben megtárgyaltuk, mi volt a suliban. Otthon aztán a szobájában játszunk, láthatatlan ellenfeleket cserkészünk be bújócskázás közben. Nem tudom, melyikünk fáradtabb, ő vagy én, de amikor a fogmosásnál tartunk, szeretné már elnagyolni a dolgokat, rá kell szólnom.
- Hé, kisember, az ágyad két perc múlva is a helyén lesz. A fogaidnak is adj esélyt!- Bár a fogváltás már elkezdődött, nagyon büszke vagyok rá, hogy egyetlen lyukas foga sincsen. Szeretném, ha ez így is maradna.
***
Valamennyi idő múlva (addig egy regénybe bújok bele, amit a polcon találtam) meghallom a kulcsot a zárban. Kimegyek Gwen elé. Mosolyogva köszön.
- Szia!- suttogom én is, pedig Domi úgy alszik, mint a tej. Közelebb lépek, elveszem tőle a bevásárlótáskát, és kimegyek vele a konyhába.
- Minden rendben volt. A tanárnő üzeni, hogy pénteken szülői értekezlet, de Domi azt mondta, már tudsz róla... Veled minden rendben? Éhes vagy? Hoztunk pitét a pizzázóból.

Vissza az elejére Go down
Gwen Hartfield
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 27
Foglalkozás : pincérnő, vokál-énekes
Hozzászólások száma : 99

TémanyitásTéma: Re: You're so good to me ~ Daryl & Gwen   Pént. Okt. 03 2014, 14:32

- Kösz. - Szusszanok kissé, mikor átveszi a tömött papírzacskók egyikét és mögötte lépdelek be a konyhába, mintha mindig is ezt csináltuk volna. Én mondjuk valóban otthon vagyok a saját lakásomban, csak ő nem volt sosem az alapfelszerelés része. Mégsem tűnik idegennek, magabiztosan mozog már és én sem kezelem vendégként e falak között, mint mikor legelőször járt nálunk.
- Igen, tegnap mutatta a beírást az ellenőrzőjében, csak valamiért nem írtam alá, hogy láttam. Ez most pénteken lesz, ugye? Hattól, ha jól rémlik... - Szerencse, hogy vagyunk most már elegen ahhoz a kávézóban, hogy nyugodtan el tudjam cserélni a műszakomat aznapról.
Daryl rám vonatkozó kérdésekor felé pillantok, kezem megáll a kifelé pakoló mozdulatban - tervem ugyanis a zacskókból mindent a pultra pakolni, mert onnét egyszerűbb a helyükre varázsolni a vásárolt cuccokat.
- Persze! Annabeth az előbb írt SMS-t, hogy remek a randija szóval... a mai jó cselekedetem is megvolt, így igazán nincs okom panaszra. - Szélesedik ki mosolyom. Visszakérdeznék, hogy neki milyen napja volt, ám az étel említésével beelőz.
- Aaa... imádlak. - Mindig az a véleményem, hogy Daryl elkényeztet az ilyen apróságaival, márpedig nem vagyok az a fajta nő, aki ilyesmit természetesnek vesz és belesüpped a másik nyújtotta kedveskedésekbe, majd egy idő után magától értetődőnek veszi a dolgot. Engem nem ezzel lehetett levenni a lábamról, noha sejtem, nem is ennek szánta a férfi. Kétségtelenül jól esett a figyelmessége, főleg most, hogy fáradtan legfeljebb valami gyors zacskós kaját dobtam volna össze magamnak pár perc alatt.
- Én is hoztam ám valamit! - Szélesedik ki mosolyom, tekintetemben gyermeteg fény csillan, ahogy előkerül a zacskóból egy üveg Jack Daniels.
- Ne mondj semmit! Azok után, hogy a hónapban ez a harmadik alkalom, hogy beugrasz Domira vigyázni minden szó nélkül, ez a legkevesebb. Szóval... tölthetek egy italt, Mr. Brooke? - Ingattam meg kezemben az üveget játékosan felé, cinkos mosollyal.

_________________
There’s a little bit of devil in her angel eyes
She’s a little bit of heaven with a wild side

(link)
Vissza az elejére Go down
Daryl Brooke
Városlakó
Életkor : 29
Foglalkozás : étteremtulajdonos
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: You're so good to me ~ Daryl & Gwen   Szomb. Okt. 04 2014, 23:55

Nem kérhetne olyat, amit ne teljesítenék azonnal. Bár a kapcsolatunk baráti, jobb a helyzet, mint bármikor ezelőtt, a Miaimi nyaralás óta. Pár nap volt, de össze voltunk zárva, s csak a fellépései alatt voltunk külön. A hangulat közöttünk akkor és azóta is könnyed és laza. Sokat beszélgettünk, bohóckodtunk (mint régen). Gyorsan eltelt az a néhány nap, szinte sajnáltam, hogy olyan gyorsan vége lett. Azóta, ha lehet, még többet vagyok Domival, tekintve, hogy sem Izabella, sem a vendéglő nem kívánja már állandó jelenlétemet. Előbbi egyáltalán nem, hisz szakított velem. Utóbbi pedig megvan magában is, én már csak ritkán vagyok műszakban, és hátulról intézem a dolgokat.
Örülök, amikor megérkezik, de nem azért, mintha menni lenne kedvem. Vágyom rá, hogy beszélgessünk, hogy lássam, hogy halljam a hangját. Elé megyek, amikor hallom a kulcsot a zárban, és segítek neki, amikor meglátom nála a csomagot. Mintha naponta így csinálnánk, jut eszembe, de nem hoz zavarba a dolog, hisz gyakran vagyok itt.
Elsőként a Domi kérdést járjuk körbe, pedig tudhatná, soha semmi gondom nincsen vele. Bár néha szeles és és szeretné elnagyolni a feladatait, megbízható, okos gyerek. A szülői értekezletre -úgy látszik- el tud menni, pedig szívesen mennék én is..., de inkább hallgatok.
A napjáról kérdezem, és az is kiderül, miért kellett tovább bent maradnia. Egy randi. Mosolyognom kell.
-Ülj csak le, egyél- szólok rá, és elé teszem a pitéket, ahogy ismerem, mindenre volt ideje, éppen csak magára nem- Majd elpakolok én...- Ha nem is tudom mindennek a helyét, majd segít. De nagyjából kiismerem már magam.
Megmosolyogtat, hogy azt mondja, imád. Nem veszem szó szerint, de jól esik. És a meglepetése...
- Jack, közös cimboránk? - Miamiban is ittunk egyet-egyet. Összemosolygunk. Le se tudna beszélni, hogy igyak vele megint. Nem az ital miatt, viszonylag gyorsan hat, hülye leszek tőle.
- De ha leitatsz, te vállald a felelősséget értem...- figyelmeztetem nevetve.
Jeget veszek elő, két poharat. Ki is nyitom az üveget, ha még nem tette volna. S ha még nem ül, szépen kézen fogom, és egy székre húzom, elé tolva a tányért.
- És most mire iszunk, Álmok asszonya? - emelem felé a poharam, mikor csillog benne az aranyló ital.
Vissza az elejére Go down
Gwen Hartfield
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 27
Foglalkozás : pincérnő, vokál-énekes
Hozzászólások száma : 99

TémanyitásTéma: Re: You're so good to me ~ Daryl & Gwen   Kedd. Okt. 14 2014, 08:56

A szülői értekezlet kérdése esetemben büszkeségi kérdés. Ha nem tudnék elmenni, akkor se Darylt küldeném, hanem igyekezném átszervezni az életemet, hogy mégis ott tudjak lenni a sok unatkozó gazdag anyuka/feleség orra alá dörgölve: nesztek, igenis képes vagyok rá, hogy gyereket neveljek és mellette dolgozzak is, mint a normális emberek, mégsem szorulok pszichológusra és más terapeutára! - Igen... ez kérem a büszkeségemről szól, amit megpróbáltak első alkalommal még letörni, én pedig a "már csak azért sem" típust erősítem.
Persze mindezt nem reklámoztam sose Darylnek és most se fogom elkezdeni magyarázni a bizonyítványt. Ez az én harcom maradt, hiába jobb a kapcsolatunk, mint eddig bármikor.
- Ne mosolyogj! Annabethnek ez fontos, még ha nem is jósolok nekik több randit csak egyetlen éjszakát! Remélem azért jól kihasználja ezt. - Kuncogva telepedek fel a pult mellé, miután magam elé húztam a részemre hagyott kaját. A kipakolásban így is tudom mondani Darylnek, hogy mi hova való, ha esetleg nem tudná.
- Ez csak egyetlen üveg, hé! Régebben kettővel is elbírtunk... - Nevetek, mellkasom rázkódik tőle. - De akad hely a lakásban, ahol elalhatsz, szóval ez miatt ne félj! - Komolyan gondolom, hogy nem engedném haza még taxiba szállítva se, ha esetleg megártana mindkettőnknek a pia.
Két harapás a pitébe, majd elém kerül Jack bácsi itala. Lenyelem a falatot, csak az után válaszolok a kérdésre.
- Arra, hogy nem vagyok asszony! - Nevetve emelem meg az italomat. Elszoktam attól, hogy becézgessenek számomra fontos férfiemberek (apámon kívül). - Viccen kívül, csak úgy... ránk? - Tekintek Darylre fel, ahogy felé fordulok a bárszéken ülve.

_________________
There’s a little bit of devil in her angel eyes
She’s a little bit of heaven with a wild side

(link)
Vissza az elejére Go down
Daryl Brooke
Városlakó
Életkor : 29
Foglalkozás : étteremtulajdonos
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: You're so good to me ~ Daryl & Gwen   Kedd. Okt. 14 2014, 10:42

Első utunk a konyhába vezet, és alig várom, hogy kezet mosson, hogy leültessem. Ne már, hogy ő pakolgasson, amikor egész nap dolgozott!
- Jól van, jól van, mindenki kezdi valahol...- nevetgélek- ... de ez már hanyadik randi, és főleg hanyadik pasi a hónapban? - Nem mintha sok közöm volna hozzá, de feltűnt, hogy már nem először cserélt műszakot a leányzó Gwennel a magánélete miatt. Mondjuk, nekem nem baj, ha Domival kell lennem, csak Gwennek lehet fárasztó, ha valaki más helyett kell húzni állandóan a szekeret.
A pultra pakolt holmikat szortírozom szét serényen, amikor előveszi a bevásárlótáska utolsó tartalmát. Meglepetésként ér, hogy piával készült ma estére. Összemosolygunk, a dolog nincs ellenemre, biztos jót fog tenni egy kis lazulás. A Jack Daniels amúgy is "közös ital".
- Jaj, ne is mondd!- nyúlok nevetve a fejemhez. Sosem toleráltam valami jól az alkoholt. Azóta már belőttem, mit bírok el. Két üveg Jack Danielssel nem. Gwen is nevet, pedig ... Egy ilyen dorbézolós éjszakának köszönhető Domi is.
- Oké, kösz szépen, szóval padlóra akarsz küldeni- ugratom. Ha csak egy-egy pohárnyit akarna velem inni, simán haza tudnék menni. No, nem saját kocsival, de hívhatok taxit.
Elrakom a pultról az utolsó konzervet is, közben Gwen a pulthoz ül, és maga elé veszi a tányért. Falatozni kezd, én meg poharakat készítek elő és jeget. Csak ezután nyitom ki az üveget. Töltök mindkettőnknek egy-egy adagnyit.
- Ó, bocsánat, igaz is...- Nem asszony. Sosem volt az, legalábbis szó szerint értve, mert nem volt feleség. De anya, és az majdnem ugyanolyan. Ilyen apróságokon nem fogok azonban fennakadni. Értem, hogy mit akar kifejezni: örül a függetlenségének. Nevetése viszont arról árulkodik, nem neheztel rám. A kérése is ehhez igazodik. Felém fordul, és még mindig fel kell néznie rám, én ugyanis állok.
- Jól van...- egyezek bele könnyedén- Ránk... Egészségünkre!
Összekoccintom vele a poharam, aztán az italba kortyolok. Egyszerre hűs és forró, megelégedett sóhaj hagyja el a számat, ahogy a gyomromba ér.
Vigyázni kell ezzel az itallal. Szereti itatni magát, és az embe vígan el van vele, egyszer aztán csak beüt, mint a ménykő, és aztán filmszakadás. Szerencsére, nem üres a gyomrom, Domival rendesen vacsoráztunk, de vigyázni kell. Nem üthetem ki magam kajakra.
Megvárom, hogy Gwen megegye azt a néhány pitét, amit hoztunk neki. Leülök én is, a Gwenhez legközelebbi székre. Mint mindig, most is el tudnék merülni a szépségében, de megtanultam már, hogy ne nézzem olyan feltűnően. Még fáradtan is gyönyörű.
Vissza az elejére Go down
Gwen Hartfield
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 27
Foglalkozás : pincérnő, vokál-énekes
Hozzászólások száma : 99

TémanyitásTéma: Re: You're so good to me ~ Daryl & Gwen   Vas. Nov. 09 2014, 00:58

- Már nem követem. Elég, ha ő tudja mikor és kivel találkozgat, nem? - Kuncogok, s szemmel láthatóan engem sem zavarnak az elcserélt műszakok, mivel "visszakapom" a kieső időt, ha szükségem van rá - szülői értekezletek, sulis fellépések és hasonlók alkalmával. Ezért szerintem megéri. Dominicért megéri.
Meglepett ábrázata mosolyra sarkall, csibészesen csillan pillantásom is. Ugyan már Daryl! Lehet, hogy mind a kettőnknek gyorsan kellett felnőnünk a nem várt jövevény miatt, de ez nem jelenti azt, hogy karót is kellett nyelnünk menten. Ennyi jár szerintem. Úgyis rég rúgtam ki kicsit is a hámból, legutóbb... nem, erre most inkább gondolni sem szeretnék.
- Nos... én a kanapéra gondoltam, de ha te a padlón szeretnél kikötni, én nem bánom! - Nevetek, s cinkos kacsintást követően helyezkedem a pultnál kicsit, megkerülve őt, míg pakol. Olyan olajozottan kerülgetjük egymást a kis konyhában, mintha világ életében itt lakott volna, holott csupán kifejezetten sok időt tölt errefelé az elmúlt időszakban.
- Egészségünkre! - könnyed koccintás, kitartott szemkontaktus, majd édesen maró korty a whiskey-ből. Vicces fintorba szalad képem, felpillantva rá azonban kénytelen vagyok elmosolyodni.
- Hová fajult ez a világ, hogy már pohárból isszuk... emlékszel még, volt, hogy jó volt az üveg nyaka is? - Firtatom elmerengve, mosollyal képemen, miközben figyelem, ahogy helyet foglal a mellettem levő széken. Csak eztán fordulok én is vissza a pitéhez. Nem ártana beburkolnom, ha nem szeretném, hogy csak az ital töltse ki a gyomromat. Csúnya vége lenne... na olyanra tényleg nem volt példa tizenéves korom óta! De nem is most szeretném újrakezdeni.
- Néha elmerengek, mi lett volna, ha Domi nem születik meg. Valószínűleg már nem is tartanánk a kapcsolatot... Vagy ki tudja! Lehet egy kertes ház teraszán ülve tervezgetnénk a kölyköt és azon vitáznánk, fiút szeretnénk vagy kislányt. - Fejcsóválok kissé. Butaság ilyeneken agyalni, néha mégis eszembe jut. Újabb korty utal tűnik el pár falat pite után a poharamból.

// 100. reagom csak neked <3 //

_________________
There’s a little bit of devil in her angel eyes
She’s a little bit of heaven with a wild side

(link)
Vissza az elejére Go down
Daryl Brooke
Városlakó
Életkor : 29
Foglalkozás : étteremtulajdonos
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: You're so good to me ~ Daryl & Gwen   Vas. Nov. 09 2014, 11:44

Annabeth magánélete nem igazán érdekel, csupán csak annyiból, mennyire kavar be Gwennwk. Igazából ennek sem szabadna érdekelnie, mert Gwen elég határozott, és el tudja dönteni, mit tud bevállalni, és mit nem, illetve - jól tudom- vannak alkalmak, amikor ő kér szívességet a lánytól. Szóval, egy szavam sem lehet a cserék miatt. Olajozottan működik ez.
Meglep a JD-sel, nem gondoltam, hogy ma inni fogunk, de nincs ellenemre. Tulajdonképpen idejét sem tudom, mikor ittam utoljára. Még valamikor Lioval, a nyár elején. Az sem most volt. Az évek alatt azonban, túlnőve az ifjúságomon, talán a fejem lágy is benőtt végre, és megtanultam, nem mindig tanácsos elveszíteni a józan ítélőképességemet. Régen ezt sosem gondoltam át, egy-egy buli alatt féktelenné váltam, és aztán jött a macskajaj, meg a gyomorfájás, egyéb szövődmények... Csak ennek emlékei miatt fogom meg a fejem, nem gondolok másra.
Szándékosan érti el a szóviccemet, de jót derülök rajta. Tetszik, hogy ilyen fesztelen velem. Bár már régóta tudom, hogy nem haragszik rám, sosem árt a pozitív megerősítés.
- Szó se róla, biztosan kényelmesebb a kanapé...- mondom, minden hátsó szándék és értelem nélkül. Nem hagy hidegen Gwen közelsége, de ahogy Miamiban is, most is tudom fegyelmezni magam.
Ő kipakol, én el, ügyesen dolgozunk össze. Romantikus képzelgésemben megint egy család vagyunk, igazi család... Meg tudnám szokni. Igazából mindig is erre vágytam. Ha belegondolok, hogy az enyém lehetne!
Koccintunk, a mosolya ragadós, a borús gondolataim is elhessegetem. A múlt a múltté. Most jó barátok vagyunk. Szeretem Gwent, ő is szeret a maga módján, Domi meg... Ah, szóval, nincs is rá szó, mennyire szeretem azt a kisfiút. Bár kikérné magának, hogy kisfiúnak nevezem.
Iszunk, Gwen grimaszol, írtó vicces képet vág, ahogy az alkohol összehúzza a száját, homlokát, szemét. De aztán rám mosolyog. Én meg rá. Gyönyörű a szeme. Vetekedik az alkohol barna csillogásával.
- Nosztalgiázni akarsz, kedvesem?- kérdezem.  
Emlékszem egy estére, amikor tüzet gyújtottunk a parton. Az egyik srác hozott gitárt, énekeltünk. Gwen a lábaim közé ült, hátát a mellkasomnak vetette. Egyetlen plédbe burkoltuk magunkat és úgy néztük az ég felé táncoló lángokat. Osztoztunk a szendvicsen, osztoztunk az üvegen, apró csókokat váltottunk, szüntelenül érintettük egymásta pléd védelme alatt. Szép idők... Milyen gondtalanok voltunk akkor!
Mellé ülök, közel hozzá. A tányérja felé fordul, enni kezd. Kicsit komolyabb a hangja, de nem szomorú, amikor újra beszélni kezd. A pite közben bele-beleiszik még a poharába.
- Gwen...- elindul a kezem, hogy megsimítsa a haját. Elgyengülök az érintésétől. - Ha tudnád, én hányszor gondolkodtam ezen... - vallom neki. Őrülten szerelmes voltam belé, és nem csak akkor, sokkal később is, már akkor is, amikor túl voltunk veszekedéseken, szakításon is.
- Nem tudom, hogyan lett volna- folytatom- De kár azon merengeni, mi lett volna, ha... A múltat nem tudjuk meg nem történtté tenni, a jövő kulcsa viszont a mi kezünkben van...
Furcsa. Idejét sem tudom, mikor beszéltünk erről utoljára. Talán akkor, amikor ismét felvettem Gwennel a kapcsolatot, néhány évvel ezelőtt. Akkor elmondtam neki, menniyre bánom már, hogy rosszul döntöttem. És való igaz, fogalmam sincs, hogyan éltük volna túl, hogy egyszerre vagyok apa és diák az egyetemen. Egyedül is nehéz volt végigcsinálni, mert dolgoznom kellett az iskola mellett, és félő, alig-alig lehettem volna velük. Ez nem lett volna vajon viták forrása? Ő vajon nem vágta volna fejemhez, hogy keveset vagyok otthon? Én vajon nem vágtam volna a fejéhez, hogy mindezt elkerülhettük volna, ha nem ragaszkodik annyira ahhoz a gyerekhez? Annyira biztos voltam kettőnkben, az érzelmeinkben, hogy mi egyszer majd házasok leszünk, és -ahogy Gwen mondja- a teraszon kézen fogva maximum azon vitázunk majd fiút akarunk vagy kislányt...
- Én még álmodom ilyesmiről...- és szerintem tudja, hogy a közös gyerekekre gondolok. Hirtelen nagyon érdekes lett az olvadó jég a poharamban.

//Köszi, százados! Ezredessé is én szeretnélek tenni... <3 //
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: You're so good to me ~ Daryl & Gwen   Today at 12:52

Vissza az elejére Go down
 

You're so good to me ~ Daryl & Gwen

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» the night is dark and full of... - Lio & Gwen

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: Lakások, házak, otthonok :: Archívum-