Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Stanley Collins
Kedd. Nov. 22 2016, 20:33 by Stanley Collins

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

Top posting users this month
Samuel T. Collins
 
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Reeven Callagher
 
Quentin Collins
 
Felix Kaleolani
 
Suzanna Crystal
 
Kensington L. Lockwood
 
Sebastian McBridge
 
Kőrösi Noel
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Afterparty két személyre ~ Callie és Seb

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2
SzerzőÜzenet
Callidora Mangas
Oktató
Életkor : 28
Foglalkozás : Újságíró
Hozzászólások száma : 343

TémanyitásTéma: Re: Afterparty két személyre ~ Callie és Seb   Csüt. Szept. 25 2014, 23:56

A dolgok gyorsan történnek, összemosódnak, nem is igazán tudom, mi milyen sorrendben történt. A lényeg, hogy most itt csücsülök, felébresztettem Sebastiant egy kellemes kis ütéssel. Ő pedig felült és most ölelget, puszilgat és ringat. Nagyon jól esne normális esetben, de most nem tudok rá figyelni. Rossz beidegződés, de ilyenkor kikapcsolnak az érzékeim, az érzelmeim. Sótlan leszek, mint egy pocsék sült krumpli, érzéketlenül pillogok magam elé, majd kimászok mellőle. Normál esetben azt sem tudom, hol vagyok, de ilyenkor tényleg csak a múlt éjjel történt dolgok alapján cselekszem.
Felkelek, kimegyek a konyhába. Gépies, robotos mozdulatokkal, csendesen öntöm a tejet a bögrébe, rá a kakaót és egy kis cukrot. Berakom a mikróba, magam előtt összefonom a karjaimat és úgy várom csendesen, hogy megmelegedjen. Még mindig remegek néha, de úgy érzem, nem is én vagyok. Nem, ez csak valaki, valaki más, egy sötét dolog, ami éjszakánként született és nem érdekel senki más most. A csengetés ébreszt fel a bambulásból és a gondolkodásból, meleg a kakaóm, kiveszem, ujjaimat köré fonom és egy ideig csak nézem, ahogy gőzölög, majd gyorsan belekortyolok. Kicsit unalmas, már ki kéne találnom valami mást, mert minden este kakaó... mondjuk a forrócsoki, az majdnem ugyanolyan, de mégsem. Meglepő, hogy még ilyen gondolatokra is van most kapacitásom.
Most még tudom, hogy reggel nem fogok emlékezni élesen arra, ami most történik. Csak egy-két nyoma lesz ennek a borzalomnak. Az érzés, ami most is bennem él, szét akar tépni belülről és ha most kicsit is engedek az érzelmeknek, meg is teszi, mert könyörtelen. Pedig nem is szolgáltam rá. Egy koszos bögre, pár verejtékkel átitatott zsepi, rég kihűlt lábnyomok a járólapon. Apróságok, mégis azt bizonyítják, hogy ez, ami most történik, valóság. Pedig azt kívánom, bárcsak ez is egy rossz álom lenne, az egész, amiből egyszer felébredek, annak legalább látom a végét. Ennek viszont nem, monoton, állandó fájdalmat okoz, amit nehéz eltompítani. Ezen gondolkodom, de nem is figyelek a környezetemre, csak iszogatom a kakaómat.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: Afterparty két személyre ~ Callie és Seb   Pént. Szept. 26 2014, 00:09

Már-már megszokhatnám, hogy senkit nem érdekel, hogy ott vagyok, hogy segítenék, hogy élek... mégis nehéz, értetlen nézem, hogy semmi reakció, d még csak hozzám sem ér. Kimászik mellőlem, de nem a mosdóba megy, így kikelek az ágyból. Ellenben nem tudok rögtön utána menni, meg kell keresnek a szemüvegem. Sötét van, de nem vaksötét, így fogok látni, de csak a szemüveggel. Ki is megyek, hallom a csilingelést. Nekitámaszkodom a falnak (vagy az ajtófélfának, nem tudom honnan tudok a hálóból kilépve rálátni a konyhára). Sóhajtok, ez most más, Henryvel más volt. Idő volt, míg elmúlt a roham és kitisztult a kép, ki is vagyok, hol van, de azért ő reagált rám legalább. Callie nem. Nézem ahogy iszik valamit, szorongatja a poharat, nem tudom mi a jobb. Ha nem csinálok semmit vagy ha csinálok. Arra jutok, tudja hogy itt vagyok, de ha nem akar figyelni rám, nincs mit tenni. Inkább csak csendben figyelem, aztán ha jön vissza, akkor érek hozzá finoman, megsimítva a karját.
Ha erre sem reagál, elgondolkodom kimenjek-e a kanapéra... mondjuk ránézve az órára, két óra sincs és kelek. Tanácstalan leszek kissé, de leülök az ágyra és nézem visszafekszik-e vagy mit csinál, elfordul tőlem vagy sem... meglátjuk.

//Az 1000. hsz vuhúúú *-* Mondjuk nem épp a legmagabiztosabb, de hát na xD Majd a 2000. XDDD//

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Callidora Mangas
Oktató
Életkor : 28
Foglalkozás : Újságíró
Hozzászólások száma : 343

TémanyitásTéma: Re: Afterparty két személyre ~ Callie és Seb   Pént. Szept. 26 2014, 15:28

Megiszom a kakaóm maradékát, közben próbálom minél inkább kiűzni a fejemből a gondolatokat, nem, nem kell nekem most ez. Helyette inkább egy furcsa kis dallam szól a fejemben, betölti az ürességet, amit magamra erőltettem. Hárfa, egy hárfa hangját hallom, olyan régen játszottam, már hiányzik. A gyengéd mozdulatok még gyengédebb hangokat csalnak ki a robusztus hangszerből, ez pedig egy igazán csodálatos dolog.
Leteszem a bögrém, kicsit elidőzik rajta a tekintetem, aztán ott hagyom, hogy reggel majd megtaláljam. Nem akarok vak és tudatlan lenni, kell az igazság, kell, hogy fájjon, mert ebből tanul az ember. Ahogy visszamegyek a szobámba, Sebastian hozzám ér, én pedig végigvezetem rajta a tekintetemet. Meg szeretnék próbálni mosolyogni, de most nem fog menni, most nem megy semmi.
- Csak feküdj vissza. Mintha mi sem történt volna. - Osztom meg vele a technikát és olyan idegen tőlem ez a száraz, érzéketlen hangszín. De nem engedhetek meg mást magamnak, ha most elengedném magam, akkor zokognék, nem aludnék egész éjjel és egyre borzalmasabb dologba lovalnám magam feleslegesen. Nem, nem lehet, nem szabad. Addig nincs semmi baj, amíg kontroll alatt tartom a dolgokat, magamat is.
A hátamra fekszem vissza, a plafont nézem egy kicsit, ha Sebastian is jön, megvárom, ahogy ő is visszafekszik és felé fordulok. Igen, mintha mi sem történt volna. De mielőtt még elaltatom magam, eszembe jut valami, ez pedig már régen rossz, most nem kéne gondolkodnom.
- Bocs, hogy megütöttelek. - Mondom neki, mielőtt még lehunyom a szemeimet. Megvárom a választ, aztán a szokásos forgatókönyv. Fekszik, pihen, szemet lehuny, nem gondolkodik, agyat kikapcsol és alszik. Mintha mi sem történt volna.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: Afterparty két személyre ~ Callie és Seb   Pént. Szept. 26 2014, 15:54

Nézem, eléggé ki van szegénykém, mintha a mozdulatai is darabosak lennének. Mikor visszajön megérintem, reagál rám, de... haj, de színtelen a hangja. Össze is szalad a szemöldököm.
-Nekem ez nem megy... - Mondom nagyon halkan, de mivel síri csönd van valószínű hogy hallja.
Visszafekszem mellé, leveszem a szemüvegem és lerakom ahova tudom.
Felém fordul, simogatni kezdem a karját és a hajával is játszom kicsit.
-Semmi baj, nem direkt volt. A lényeg hogy jobban vagy kicsit... - Adok egy csókot a homlokára és sóhajtok egy kisebbet. Betakarom rendesen, puszilgatom még egy kicsit. Én nem igen vagyok álmos, felébredtem. - El akarod mondani? - Kérdezem meg azért csendesen, a parkban beszéltünk erről, nem tudom, el akarja-e, de megkérdezem. Az a biztos.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Callidora Mangas
Oktató
Életkor : 28
Foglalkozás : Újságíró
Hozzászólások száma : 343

TémanyitásTéma: Re: Afterparty két személyre ~ Callie és Seb   Pént. Szept. 26 2014, 16:46

Elárulom Sebastiannak, mi az, ami segít kezelni ezt az egészet. Egyszerű képlet, mégis hatásosabb, mint hinné. Úgy tenni, mintha semmi sem történt volna egyszerű, mégis brilliáns megoldás. Kivételesen nem segít, ha szembenézek a problémával, de valahol mégis, mert találtam rá megoldást és nem kell altatóznom magam, nem csúszok szét, nem vagyok kialvatlan.
- Megszokás kérdése. - Válaszolom úgy, mintha érdektelen lennék, pedig nem, csak... amúgy sem hagyhatom, hogy Sebastian segítsen nekem. Nem lesz itt sem holnap, sem holnapután. Ez olyasmi, amivel egyedül kell elbánnom és egészen jól megy is, a lehetőségekhez mérten.
Ahogy befekszem az ágyba, mellém helyezkedik ő is, vissza a helyére, ahogy kértem tőle. Mégsem tűnik úgy, hogy aludni szeretne, helyette inkább betakargat, simogat és puszilgat. Én már majdnem kikapcsoltam az agyam és egy kicsi kell már csak, hogy álomba merüljek. Azonban akkor kérdez valamit, amitől felébredek, kinyitom a szemeimet, közelről pillantok rá.
- Nem, és megnyugtató a tudat, hogy reggel nem fogok erre emlékezni. - Még ha ezt is mondom és tényleg így is gondolom, a hangom nem hordoz megnyugvást, nem hordoz az semmit. Talán egy kis rekedtséget, de már lusta vagyok megköszörülni, úgyis mindjárt alszom majd, ha minden jól halad.
- Csak aludj. Most már békés lesz. - Ígérem neki, hátha ez meghozza a kedvét, de nem hangozhatok most nyugtatóan, sem biztatóan. Csupán önmagam árnyéka vagyok, egy éjszakai lény, akinek reggel majd nyoma sem lesz. A fejembe egyre több gondolat szökik, én pedig tudatosan hessegetem ki őket. Nem gondolkodok, nem érzek, igazából nem is létezem, talán nem is vagyok valós. Ahogy közelebb bújok Sebastianhoz, csak a szívdobogása emlékeztet arra, hogy még nincs vége a földi pályafutásomnak. Csupán egy aprócska kitérő volt ez.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: Afterparty két személyre ~ Callie és Seb   Pént. Szept. 26 2014, 17:00

-Van amit nem lehet és nem is jó megszokni. - Motyogom, de sóhajtok, nem most kéne erről "vitáznunk", szóval hagyom is a dolgot. Inkább mellé bújok és csókolgatom.
Hiába van sötét és nincs rajtam szemüveg, látom a nem tetszést a szemében a kérdésemet illetően.
-Értem... ne haragudj. - Mondom csöndesen, nem akartam felzaklatni.
-Én úgy is mindjárt kelek, de te aludj csak. Vigyázom rád... - csókolgatom, simogatom finoman, mint valami szellő, mert nem akarom felkelteni. Közelebb bújik, cirógatom.
Nem szólalok már meg, csak gyöngéden hozzá-hozzá érek, megnyugtat ez a pótcselekvés. Nekem sok dolog jár a fejemben, meg tényleg hamarosan kelek, nehéz visszaaludnom. Egy fél órára hajnalban mégis elszenderedem, de már zenél is a telefon, hogy kelnem kell. Grieg Morning Moodja az, valahogy a sötétben is olyan érzetet kelt bennem, hogy süt a nap és csicseregnek a madarak, nem kelek olyan nyűgösen. Ki is nyomom és remélem Callie nem ébredt fel teljesen. Simogatom még, álmosan és fáradtan, de majd iszok egy kávét benn. Megesik. El is kezdek csendesen kimászni mellőle, remélve nem kel fel, akkor pedig írok neki egy üzenetet, hogy köszönöm a randit és elmegyek dolgozni, miután felöltöztem és rendbe szedtem magam.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Callidora Mangas
Oktató
Életkor : 28
Foglalkozás : Újságíró
Hozzászólások száma : 343

TémanyitásTéma: Re: Afterparty két személyre ~ Callie és Seb   Pént. Szept. 26 2014, 18:05

Nem válaszolok már neki semmit, semmire. Csak hallgatom, ahogy beszél, de valahogy nem ér el hozzám. Az agyam még csak felfogja valahogy, de engem talán nem is érdekel eléggé. Nem engedhetem, hogy segítsen, hogy elérjen a mondanivalója, mert a jóhoz túl hamar hozzá lehet szokni, és hiányozna. Én pedig nem függhetek ennyire Sebastiantól, és őszintén senki mástól sem. Bárcsak megértené ő is, de most nem tudom erről meggyőzni, holnap pedig nem emlékszem majd rá, ezekre a gondolatokra sem. Talán a kezem sajog majd kicsit attól, hogy megütöttem, remélem nem hagytam monoklit, mert azt vicces lenne kimagyarázni.
Inkább csak közelebb bújok hozzá, mintha egy plüss lenne, de nála hallgathatom a szívdobogását, annak a ritmusa visszhangzik a fejemben és jótékonyan ki is űzi a többi gondolatot, mint mindig, most is hamar elalszok.

Reggel hallom Sebastian ébresztőjét, mormogva-motyogva mocorgok kicsit és érzem, ahogy simogat engem. Én pedig átölelem és amikor kimászik mellőlem nem akaródzik elengedni, de végül csak egy sóhajjal fordulok a hátamra. Megtörölgetem a szemeimet és egy kicsit próbálok magamhoz térni.
- Héééj... - Nyöszörgöm neki, miközben még öltözködik. - El akartál menni búcsúcsók nélkül? - Kérdezem tőle végül, elmosolyodva. Ha idejön és kapok még egy csókot - amire elég sok esélyt látok -, akkor kicsit kihasználom, hogy a közelemben van, átkarolom a nyakát, ujjaimat pedig tincsei közé fúrom, olyan jó érzés. Imádom a haját, legalább kicsit meg is fésülgetem az ujjaimmal, ha esetleg normálisra nem lenne ideje, vagy esetleg nincs hozzá kedve, ki tudja.
- Legyen jó napod. - Mondom neki, az már lényegtelen, hogy kapok-e csókot vagy sem, akkor is azt szeretném, hogy ne legyen rossz napja, és csak bágyadtan mosolygok. De sajnos felkelni most nem fogok, túl jó meleg van a takaró alatt és a kinti világ olyan sötét és hűvös és rossz, hogy jobb lesz nekem, ha inkább itt maradok. Felhúzom a takarót a nyakamig, hogy véletlen egy porcikám se maradjon a hideg levegőn.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: Afterparty két személyre ~ Callie és Seb   Pént. Szept. 26 2014, 18:25

Nem alszom valami sokat összességében, de nem haragszom Calliere amiatt. Ő még szólt is, de látva mennyire rosszul viseli az éjszakát és mennyire nem akar tenni ellene semmit nem is nagyon tudtam volna visszaaludni az az igazság. Kicsit mégis elszenderedek, de már kelnem is kell, muszáj kimásznom mellőle. Épp a szemüvegem teszem fel, mikor megszólal. Naná, hogy mosolyogva odamászom és megcsókolom, annyira azért nem sietek. Jólesően hümmögök a hajtúrásra. Mondja hogy legyen jó napom, de elvigyorodom. Betakarózik, kis édes. De rosszalkodom, nem bírom ki, fáradt is vagyok és amúgy is, ettől jobb napunk lesz valószínű, szóval alulról bemászom a takaró alá és a lábát csókolgatva haladok fölfele és megcsókolom a hasát ahogy feltúrom kicsit a ruháját. Ha oldalt van a fenekébe is kap egy finom harapást, olyan vagyok mint egy reggeli szörny, ami megeszi, de nem bírok magammal. Ha netán benézne a takaró alá akkor látja hogy elégedetten vigyorgok és bújok a remélhetőleg ruha mentes testéhez. Ami kis időm van, azt kihasználom, ki én!

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Callidora Mangas
Oktató
Életkor : 28
Foglalkozás : Újságíró
Hozzászólások száma : 343

TémanyitásTéma: Re: Afterparty két személyre ~ Callie és Seb   Pént. Szept. 26 2014, 19:53

Éppen kezdtem volna élvezni a takaró melegét, amikor megcsap a hűvös levegő, ahogy Sebastian felemeli az alját és bemászik hozzám. A libabőr végigszalad a combomon, de hamar gondját viseli, mert elkezdi végigcsókolgatni és az ajkainak érintése megfelelően meleg és kellemes, hogy megnyugtassa a bőrömet. Amúgy is egyre magasabban jár, én jólesően sóhajtok, de amikor megharapja a fenekem, sikkantok egyet. Majdnem leharapom a nyelvem és összerezzenek kicsikét, mert tök váratlanul ért, de csak nevetni tudok rajta.
- Hééééj... - Nyöszörgöm neki újra. - Teljesen kiűzöd az álmot a szememből. - Vádolom vigyorogva, ahogy felemelem a takarót, hogy láthassam. Még elég álmos vagyok, de így is látom az elégedett vigyort az arcán, ahogy a bőrömhöz simul és hozzám bújik. Szabad kezemmel gyengéden végigsimítom az arcát, majd a haját, azt az imádottat. Sóhajtok egyet.
- Biztosan naaagyon muszáj menned? - Kérdem tőle, kissé lebiggyesztve ajkaimat, mert olyan jó lenne, ha maradhatna még egy kicsit velem és mondjuk melegíthetné a takarómat. Természetesen csak ilyen önös érdekekből szeretném, hogy itt maradjon. De szerintem ezt ő is jobban élvezi, mint a munkát.
- Maradj még veleeem... - Kérlelem őt kedvesen, tovább cirógatva, a lehető legszomorúbb képet varázsolva most az arcomra. Remélem eléggé hasonlítok egy kivert kiskutyára, hogy megsajnáljon engem és maradjon, szeretgessen még egy kicsit, mert én azt akarom.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: Afterparty két személyre ~ Callie és Seb   Pént. Szept. 26 2014, 20:12

//16+ ehehe xD//

-Nem is teljesen. - Sóhajtom a hasára, imádom ahogy álmosan pillog rám, de főleg azt ahogy sóhajt. A simogatásába belefordulok. Bűnbánóan mosolyodom el.
-Csak egy kicsit maradhatok, aztán mennem kell édesem. Ki közölné a híreket, ha nem a brit akcentusú Drayton fiú. - Nevetek halkan ahogy ölelem, csókolgatom tovább kárpótlásul, de ahogy néz ó anyám. Elvigyorodom. Feljebb haladok a csókjaimmal a testén, a mellét is érem, de lehet ott a ruha már útban lesz, aztán a nyakát és a száját halmozom el sok apró csókkal. Ha az arcomra simítana, akkor elveszem a kezét és azt is összecsókolom, enyhén ráfekszem, a takaró felettem, mert hát rajtam nincs semmi csak az alsóm és hűvös van azért.
-Te kis telhetetlen... - Vigyorgok, igazából élvezem, hogy marasztal, jól esik. Tény, szívem szerint bekucorognék mellé megint és aludnék tízig, de azt nem lehet. - Hétvégén nálam kell aludnod, akkor nem kell mennünk sehova, ki tudjuk élvezni hogy lustálkodhatunk együtt az ágyban! De addig is... mivel mennem kell... - Csókolgatom, de már haladok megint lefele. - Kicsit kárpótollak, összecsókollak! - Vigyorgok, majd újra csókolom a hasát, a derekát, a combját, de rosszalkodom. A nőiességére forrón rálehelek, Callie nagyon jól tudja mit akarok csinálni. Csak azt nem tudja, hogy már nem csak próbálkozom, meg gyakorlok némileg tanácstalan mi esne neki jól, hanem nagyon is tudom mit és hogy csináljam, hogy jól essen neki a lenti csók, főleg ha francia. Szóval ha csak ki nem ugrik az ágyból, akkor kezemmel félresimítom a fehérneműjét és eljátszadozom vele buján míg el nem élvez, csak akkor mászom vissza és csókolgatom, majd közlöm vele, hogy most már csak rám fog gondolni egész nap, jó is lesz nekem! Mivel én azt hiszem, hogy kb kilenc évig nem jutottam eszébe, ideje kicsit lefaragni ebből és most a gondolatai közt forognom.
Ha nem hagyta és elérte valahogy, hogy véletlen se csókolhassam lent (na ettől is fel lehet ébredni, de szerintem kevésbé kellemesen) akkor visszamászom szintén és összecsókolom mindenhol, de akkor meg azt jegyzem meg neki, hogy butus volt de majd kiengesztelem.
Aztán sajnos mennem kell, ki is kelek az ágyból és elkezdek felöltözni, lassan majd indulnom kell.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Callidora Mangas
Oktató
Életkor : 28
Foglalkozás : Újságíró
Hozzászólások száma : 343

TémanyitásTéma: Re: Afterparty két személyre ~ Callie és Seb   Pént. Szept. 26 2014, 20:42

//Attention! +16//

- Deeee... - Ellenkezem vele, hogy teljesen kiveri az álmot a szememből, főleg, ahogy érzem a finom leheletét a hasamon, ahogy belefordul a simogatásomba, olyan jó érzés. Nem tudom, hogyan lehet olyan szívtelen, hogy megfoszt tőle. De csak azt hajtja, hogy mennie kell.
- Nem tudom, bárki más, aki mondjuk ráér, vagy legalább nem az én ágyikómban a helye. - Mondom nyafogva, hisztis vagyok, mert el kell mennie, pedig neki most igenis az én ágyikómban a helye, épp ilyen közel hozzám, vagy még közelebb. Még alig keltem fel, de máris lelomboz ilyen gondolatokkal, hogy akkor most itt hagy. Pedig már beletörődtem az előbb, most meg elrontja az egész felnőttes viselkedés dolgot és a dacos kisgyereket hozza ki belőlem, aki a Sebastianját akarja.
És igazából egyelőre meg is kapja, legalábbis további csókok kíséretében lassan felkerül hozzám, én pedig mosolygok rá, ahogy finoman végigsimítok az arcán elkapja a kezemet és belecsókol, jólesően sóhajtok, tudja, nagyon is tudja, mennyire imádom ezt.
- Majd megbeszéljük. - Mosolygok a hétvégi ötletre, óó, még túl korán van ahhoz, hogy én leszervezzem. Tegnap nem csináltam semmit, ma gőzerővel kell dolgoznom, hogy összehozzak mindent hétvégéig... jaj, ha nem imádnék ennyire dolgozni, sokkal egyszerűbb dolgom lenne.
Aztán Sebastian úgy dönt, tényleg kárpótol engem, én pedig csak értetlenül pislogok rá, amikor ismét eltűnik a takaró alatt. Talán csak túl reggel van, vagy túl rég volt dolgom a Drayton-jelenséggel, mert én úgy gondoltam máshol csókol össze, de őszintén szólva, ezt sem bánom. Amikor egyértelművé válik, mit akar csinálni, el kell kuncognom magam, de aztán már nincs időm nevetgélni. Érzem, ahogy elvörösödök, kéjeset sóhajtok, biztosan forró a leheletem, legalábbis én annak érzem. De Sebastiané még milyen forró...! És ez az egész, így, reggel, félálomban, olyan habkönnyű és élvezetes, mint a repülés, egyszerűen imádom. Abban is biztos vagyok, hogy volt alkalma gyakorolni is az elmúlt tíz évben, mert még a megszépült emlékeim sem voltak ilyen szédületesek.
És amikor elélvezek, akkor jön csak az igazi szárnyalás, élvezkedés, aztán a pihegés. Mint amikor egy tollpihe lassan, kecses mozdulatokkal száll a föld felé, úgy érzem magam én is, mélyet sóhajtok és Sebastianra vigyorgok, egészen addig, amíg el nem kezd készülődni, akkor megforgatom a szemeimet és úgy sóhajtok.
- A legjobb résznél lépsz le... jellemző. - Szomorkás mosollyal pillantok rá. Ugye nem gondolta, hogy csak úgy feladom és elengedem, főleg egy ilyen után? Inkább csak a takaró alatt gyorsan lekapom a pizsamafelsőmet, és a bugyimat is, ledobom az ágy mellé. Kissé feljebb ülök, de ügyelek arra, hogy a takaró még ápoljon és eltakarjon.
- Akkor most egyedül kell folytatnom? - Kérdezem, miközben alsó ajkamba harapok, majd csábító mosolyra húzom ajkaimat, úgy pillogok Sebastianra. A hangom ártatlan, kissé csalódott, de közben az egyik combom kiveszem a takaró alól, hogy szépen, csábítóan villantsam meg neki.
Na, ha ezek után simán kisétál a hálószobámból, akkor minden elismerésem neki.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: Afterparty két személyre ~ Callie és Seb   Pént. Szept. 26 2014, 21:19


_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Afterparty két személyre ~ Callie és Seb   Today at 11:32

Vissza az elejére Go down
 

Afterparty két személyre ~ Callie és Seb

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2

 Similar topics

-
» Bellboy needed || Callie&Matt

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: Lakások, házak, otthonok :: Archívum-