Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Stanley Collins
Kedd. Nov. 22 2016, 20:33 by Stanley Collins

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

Top posting users this month
Samuel T. Collins
 
Eric A. Blake
 
Felix Kaleolani
 
Reeven Callagher
 
Quentin Collins
 
Leopold K. Lindhardt
 
Suzanna Crystal
 
Kensington L. Lockwood
 
Kőrösi Noel
 
Dominic Tveit
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Psyco in the school - Elee & Mark

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : 1, 2, 3  Next
SzerzőÜzenet
Elenore O'Hara
Vizuális kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 804

TémanyitásTéma: Psyco in the school - Elee & Mark   Szer. Aug. 27 2014, 01:00

Kimondottan hisztis napra ébredtem. Már hogy a nap nem lenne rossz, csak hát kaptam egy kedves e-mailt, hogy bizony változtattak az órarendemen, így kénytelen vagyok ma is bemenni az egyetemre. Igenis rosszul érint, mert hétfőn voltam bent, hát hogy sikerült másfél nap alatt bármit is kitalálniuk? Még nyár van, hova dolgoznak még ilyenkor? És persze sejtem, hogy nem leszek egyedül, mert azt is hozzáfűzték, hogy ha már ott vagyunk, akkor fel is lehet iratkozni a gyakorlatokra, amiért meg ugye vérre menő küzdelem szokott menni. Szóval a ráérős reggeli kávém épp a konyhapulton hűl, én meg őrült módjára öltözködöm, mosom a fogam és fésülködök egyszerre. Máris késésben vagyok a pacsirtákhoz képest, akik már kora hajnalban olvasgatják a levelezésüket, én meg még délelőtt tízkor is csak vízért indultam, meg egy random pillantást vetettem a telefonomra. Akkor kezdődött ez az elmebaj…

Lehúzott ablakokkal, félig elszívott cigarettával az ajkaim között kanyarodok be a kis Abarthal a Frances parkolójába. Mi van itt? Alig van hely a parkolóban. Na, jó, van bőven, de egyiket sem találom elég közelinek a bejárathoz. Bosszúsan leparkolok, az ablakokat lehúzva hagyom, elvégre sietek. Hosszú, sietős léptekkel szelem át a parkolót, idegesen dobálom a vállamon a táskámat, mert persze mindig lecsúszik, miért is ne tenné? A lépcső alján elhajítom a cigimet, és dühös sárkányként eregetem magamból a füstöt. Belököm az ajtót, és a HÖK iroda felé trappolok, ahol ki vannak függesztve a gyakorlatos papírok, az órarendem meg rohadtul ráér.
Olyan, mintha máris tanítás folyna, annyi ember mászkál az épületben, mint egy nyugisabb délutánon. Nagy részük gólya lehet, mert rengeteg az ismeretlen arc. Lassan megnyugszom, elvégre most már tulajdonképpen mindegy, hiszen első már nem leszek. Majd válogatok azokból a helyekből, amik maradtak, inkább figyelem az új arcokat. Tippelgetni kezdek, ki melyik szakra nyert felvételt, habár teljese mindegy, nagy részükkel úgysem fogok kapcsolatba kerülni.
Egy pillanat alatt pattan el újra az agyam, amikor valaki erősen neki csapódik a vállamnak, majd rihegve-röhögve tovább megy. Ma nem kell sok, hogy kiakasszanak, de ezt amúgy is utálom. Legalább egy bocsit elereszthetett volna!
- Mi van, baszki, láthatatlan vagyok? – csattanok fel, most még az sem érdekel, hogy káromkodtam, pedig nagyon nem szoktam. - Gólyák! - Idegesen megrántom a táskám pántját, és nagyot fújva tovább indulok a folyosón. Már nincs kedvem semmihez, csak gyorsan túl akarok esni mindenen, és kimenni a loviba. Majd a ló szag kiűzi belőlem az idegességet. De kell előtte egy jó kávé!
Vissza az elejére Go down
Mark Demyan Ivanov
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : Naplopó
Hozzászólások száma : 447

TémanyitásTéma: Re: Psyco in the school - Elee & Mark   Szer. Aug. 27 2014, 10:19

Szeretett iskolám pár nap múlva ismét megnyitja kapuit. Jobban fogalmazva a kapu már nyitva áll, és a sok túlbuzgó is jelen van, csupán a tanítás indul pár nap múlva. Ó je. Zene füleimnek. Bahh... Jó, én akartam ezt az egészet, de mennyivel könnyebb lenne szórakozva tanulni. Mondjuk egy sör mellett, vagy ilyesmi. Áh, maradiak ezek. Hollywood, mi? Pff
Annak ellenére, hogy nem rajongom a tömegért, és a suliért sem, kénytelen vagyok bemenni, hisz akad egy kis papírmunka, amit év kezdés előtt én is - mint annyi más tanuló -, kénytelen vagyok elintézni. Komótosan róvom a folyosókat, és próbálom beazonosítani a sok visongó fruskát, és feszengő bájgúnárt, hogy mégis kik ezek és mi a véreres f**omat keresnek itt? Remélem, hogy az első pillanatban lekapcsolja őket a tanerő, mert a helyzet évről évre egyre rosszabb...
Épp egy adag robogó elsőst igyekszem kikerülni, amikor a közelemben is valaki hasonlóan próbál cselkedni és hátrafordul, hogy valószínűleg sokadjára is rájuk szóljon. A mozdulatsor kivitelezése a részemről elég béna, mert nem tudok egyszerre figyelni, kerülni és kikerülni is, így a kiabálóba csapódom, éppen akkor, mikor elmorogja magát, hogy "Gólyák!". Hát nézzenek már oda, megszólalt a gödörből a lyuk? Legalábbis nekem nem tűnik sokkal idősebbnek, mint a többi, max jóval mogorvábbnak. Igazán emlékeztet arra a netceleb, savanyú képű macskára. Hmm. Mennyei.
-Bocs! - Lököm oda félválról, miközben a hömpölygő emberek szinte rápaszíroznak a lányra. Hát mi ez itt?
Kicsivel azért magasabb vagyok az átlagnál, így talán jobban ellátok a tömeg feje felett, és kiszúrva egy nyugisabb pontot megragadom a másikat és elrántom oda, hátha végre nem akarják egyesíteni az auránkat mások.
Gyanítom persze, hogy a rögtönzött mentőakció nem fog nagy sikert aratni, de nekem is csak így volt esélyem szabadulni.
-Mi ez a bolondokháza? - Nézek először a lányra, akiről úgy mellékesen fogalmam sincs, hogy kicsoda, majd vissza a tömegre.
Vissza az elejére Go down
Elenore O'Hara
Vizuális kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 804

TémanyitásTéma: Re: Psyco in the school - Elee & Mark   Szer. Aug. 27 2014, 13:27

Már a parkolóban sejtenem kellett volna, hogy nem lesz egyszerű dolgom. Na, meg persze ilyenkor mindig nyüzsgés van, nem is értem, mit csodálkozom. Talán az a gond, hogy nincs még messze, hogy az ágyamban feküdtem és csodás gondolatokkal próbáltam ébresztgetni magam, és nem készültem fel lélekben erre a hangyabolyra. Mert olyan az egész iskola, mint egy megzavart darázsfészek. Mindenki nagyon megy valahova, a gond csak az, hogy én is mennék, de nem hagyják.
Van, aki nem igazán érzi, hol ér véget a teste, és hol kezdődik a másik ember, mert valaki erősen nekicsapódik a vállamnak. Ha már így alakult, engedek a fizika törvényeinek, és nem állok ellen a perdülésnek, amit a lökés indított el. Utána fordulok, hogy melegebb éghajlatra küldjem, de ezzel csak azt érem el, hogy egy mögöttem haladó, láthatóan szintén a kis hülyéket kerülgető srác karjaiban találom magam. De Ő legalább elnézést kér, még ha nem is teljes átéléssel. Nyitnám a számat, hogy valamit morogjak, bár nem tehet róla, hogy ilyen helyzetbe kerültünk, de nincs időm, mert megragad és magával húz.
- Hé! – szalad ki a számon, mert meglepődöm, hogy nem arra megyek, amerre szeretnék, sőt, mi több, nem is arra, amerre nézek. Aztán megnyugszom, hogy egy kicsit nyugisabb helyre érve elenged.
- Köszi. – mondom neki, és magamra erőltetek egy mosolyt. Istenem, annyira hiányzik a reggeli kávém!
- Nem tudom, nem is értem... – rázom tanácstalanul a fejem – Én csak a HÖK-be akarok eljutni, de elég esélytelennek tűnik. Elee vagyok. – nyújtom felé a kezem, mert nem akarok bunkó lenni, még ha soha többet nem is találkozunk, azért jogában áll tudni, hogy ki tépte le majdnem a fejét. Persze simán lehet, hogy rohadtul nem is érdekli, de az esélyt meg kell adni.
- Mit szólnál egy kávéhoz? Persze csak ha eljutunk a büféig… - lábujjhegyre állva keresem a megfelelő irányt, hogy merre tudnám átverekedni magam a tömegen. – Én ölni tudnék egyért.
Ránézek, még meg sem néztem igazán a nagy kavarodásban. Helyes gyerek, nem tagadom, pár héttel ezelőtt még ki is kezdtem volna vele talán, de most nagyon nem vagyok a flörtölős hangulatomban. Kell egy kávé. MOST! Különben eljátszom az amerikai főiskolákon oly divatos vaktában lövöldözős elmebeteget. Na, jó, nem, de csak azért, mert nincs nálam fegyver…
Vissza az elejére Go down
Mark Demyan Ivanov
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : Naplopó
Hozzászólások száma : 447

TémanyitásTéma: Re: Psyco in the school - Elee & Mark   Csüt. Aug. 28 2014, 11:58

A megzavart darázsfészek kifejezéssel felettébb egyet tudnék érteni, ha ki lenne mondva valójában, hiszen tökéletesen leírja a jelenlegi szituációt. Sosem gondoltam volna, hogy ilyen mennyiségű ember jár ebbe az iskolába. Lehet, hogy nem is, csak éppen valami sulitúra van a jövő évi elsősöknek, hogy majd egyszer, ha ügyesek lesztek, ide járhattok, vagy ilyesmi. Képtelenség, hogy évről évre egyre több legyen a gólya. Mázli, hogy amint megvannak az órarendek, máris nyugodtabbá válik a helyzet, de jelen esetben kész katasztrófa. Atom kéne...
-Bocs, de másképp még mindig ott lennénk egymásnak paszírozódva... - Mutatok a helyre, ahol pár perccel ez előtt álltunk. Hiába akartunk haladni, csak állás maradt belőle, ha pedig nem ragadom meg, akkor lehet, hogy odaveszünk... Sosem lehet tudni.
-Hasonlóképp... - Bólogatok, hogy nekem is arra lenne dolgom, plusz nem messze innen az egyik ajtó mögött egy nyamvadt papírt kéne kikérnem, de ahhoz hidat kéne építenem a tömegen. Vagy rohamot indítanom.
-Mark! - Nyújtom a kezem én is a másiknak, majd megrázom, és igyekszem elraktározni a nevét is. Elee.
-Benne vagyok! - Mosolygok a másikra.
-Úgy tűnik, hogy még egy darabig úgysem nyitnak nekünk utat... - Nyugtázom, majd forgolódni kezdek, hogy merre is induljunk meg. Egy szinttel kéne lentebb jutnunk. Nem lesz könnyű.
-Gyere! - Intek a fejemmel az irányra bökve, ami járhatónak tűnik, s ha Elee mögöttem marad, talán még túl is éljük. Kicsit azért nagyobb vagyok nála, így talán könnyebben töröm az utat, ha pedig nem jön össze, akkor megborítok egy elsőt, és úgy dőlnek majd el, mint a dominók. Nesze nekik...
Vissza az elejére Go down
Elenore O'Hara
Vizuális kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 804

TémanyitásTéma: Re: Psyco in the school - Elee & Mark   Pént. Aug. 29 2014, 00:27

Francba, nem igaz már, hogy mi van itt! Mozdulni nem lehet a folyosón a sok gólyától. Mitől vannak ezek ennyien? Esküszöm, legközelebb egy falka harci kutyával jövök, vagy… Nem tudom, hajnalban. Basszus, szerintem erre nincs megoldás. Humánus legalábbis biztos nincs.
Gondolataimból, és gyilkos hangulatomból egy számomra idegen sorstársam rángat ki – szó szerint.
- Van benne valami… - nézek én is arra, amerről jöttünk. A tömeg azonnal összezárt mögöttünk, és hömpölyög tovább, mintha önálló életet élne. – Komolyan, mint valami teltházas koncert előtt… Bár olyan jó buli lenne egyetemre járni! – égnek emelem a tekintetem, mert még emlékszem, milyen a tömeghatás, amikor arra mész, amerre visz a többiek által alkotott embermassza. Igaz, akkor ugyanoda haladunk, nem zavar, sőt, még örülök is, hogy nem kell verekednem a haladásért. De ez nem egy koncert! Ez egy rohadt egyetem! Hát lehessen már haladni!
- Órarend? Gyakorlati hely? – fürkészem az arcát, vajon hanyadik évfolyamra járhat? Az iroda ajtaja felé tekintgetek, de csak az arctalan tömeg falába ütközöm. Basszus, itt fogunk megrohadni… Majd mumifikálódott maradványainkat biztos megtalálja valaki. Valamikor. Ha bejut…
Kezet rázunk, mantrázom magamban: Mark, Mark, Mark… Rettenetes a névmemóriám, de talán menni fog.
- Szuper, akkor… - elhallgatok, mert amerre én indulnék reflexből, arra nincs esély; egyből lepattannék a visongó gólyákról. Tanácstalanul nézek rá, látom, hogy Ő is utat keres, aztán int a fejével, hogy merre megyünk. Bólintok, és szorosan mögötte haladva belevetjük magunkat a tömegbe. Persze, neki adnak helyet, mert nagyobb, pasibb, és határozottabb, én meg szívok, és könyökkel lökdösődöm, hogy ne veszítsem szem elől. Pontosabban azért, hogy a tömeg arra sodorjon, amerre én is menni akarok. Nem járok sikerrel. Egy pasi-alakulat – úgy négy szörfös kinézetű nagyon vidám csávó – utamat állja, és amikor megpróbálok rajtuk keresztül utat törni magamnak, csak saját megjegyzéseiken röhögnek és nézik szenvedéseimet. Szememet forgatva hagyom, hogy a tömeg az ellenkező irányba vigyen, mint amerre Mark halad. Arra még van erőm, hogy bemutassak a fiúknak, majd a falhoz lapulok, és lábujjhegyre állva nézek el e folyosón hömpölygők feje felett.
- Mark! Hé, Mark, várj meg! – próbálom túlkiabálni az alapzajt. Jesszus, ezek tényleg egyre többen vannak? Vagy csak kezdődő tömegiszonyom, vagy klausztrofóbiám van? Úristen, hát én itt fogok megdögleni…
Vissza az elejére Go down
Mark Demyan Ivanov
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : Naplopó
Hozzászólások száma : 447

TémanyitásTéma: Re: Psyco in the school - Elee & Mark   Pént. Aug. 29 2014, 15:36

-Jobban jártunk, hogy ez nem egy teltházas koncert, mert akkor még visítoznának és sikítoznának is hozzá. Azt hiszem erre te sem vágysz. - Vigyorgok a megmentettem felé. Na igen. Az kéne még.
Az egyetem nem csak csupa játék és mese, ahogy azt jól elő tudják adni bizonyos filmekben.
-Bingó! - Mosolygok a másikra. Nekem is rendeznem kéne a szakomhoz szükséges dolgokat, de úgy tűnik, hogy idén ki kell vonjam magam a tanulás öröméből, vagy beérni szar helyekkel, mert egyszerűen nincs esélyem oda jutni. Tény, hogy mondjuk nem kéne kényelmesnek lennem és tízkor bevillannom az épületbe. Ha idekukorékoltam volna magam 6 órára, most nem kéne nyűglődnöm. Temessem be magam földdel és vessek magamra...
Minden esetre jelenleg a túlélés az egyetlen tervem. Valahogy rosszabb a helyzet, mint a legtöbb statisztát igénylő sorozatok és filmek. Az utat egész ügyesen töröm, így hamar elérnék egy lépcsőfordulóhoz, amin ledöntve a gólyákat talán lenne esélyem átjutni, de ekkor mintha elhalóan a nevem hallanám. Megfordulok és nem látom magam mögött Elee-t. Baszki, elhagytam?!
Pásztázni kezdem a tömeget, mint valami veszett, drogkereső kutya, és nem messze a falnál meg is lelem. Ó kúl, mehetek vissza. Visszaaraszolni persze már nem olyan nehéz, hiszen a tömeg is arra visz, csak tudjam megvetni a horgonyomat Elee mellett, hogy ne vigyen tovább a tumultus.
-Hogy sikerült lemaradnod? - Nézek rá számonkérően, hiszen elég nagy darab vagyok ahhoz, hogy elférjen a szélárnyékomban és bőven haladhasson. Arra nem gondolok, hogy mások kilökdösték mögülem.
Kezd nagyon frusztráló és idegesítő lenni a helyzet, pedig általában fát lehet vágni a hátamon... Botrány. Remélem az év további részében ez nem lesz így.
-Újra próba? - Mármint az áttörést az emberáron. Mennyire szar lenne, ha egy zombivírus itt ütné fel a fejét. Esélyed nem lenne kimenekülni...
Amennyiben helyeslő választ kapok, nyújtom a jobbom, hogy ragadja meg, úgy talán nehezebben sodródik majd el. Nem fogok még egyszer pofátlanul hozzáérni, mert ilyen helyzetben is joga van a saját aurájához. Ha megragadja a kezem, akkor megpróbálom tovább vezetni, hogy végre nyugalmasabb helyen kössünk ki, betöltsünk egy kávét és beköszöntsön a lelki békénk...
Vissza az elejére Go down
Elenore O'Hara
Vizuális kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 804

TémanyitásTéma: Re: Psyco in the school - Elee & Mark   Szomb. Aug. 30 2014, 23:36

Sikerül egy teltházas koncerthez hasonlítanom az egyetemet. Nem lőttem nagyon mellé, a folyosókon alig lehet levegőt venni, dongva-zsongva tömörül a nép, mindenki nagyon megy, csak valahogy mi nem abba az irányba tartunk. Én és Mark. Mintha a többiek előre beprogramozott zombik lennének, és csak mi lennénk észnél. Mint a Beavatottban, amikor ez elfajzottakra nem hat az agymosó cucc…
- Na, igen. De az is igaz, hogy ha teltházas koncert lenne, valahogy a sikítozás sem zavarna… - mosolyodom el, először őszintén a nap folyamán. Mert ugye, ha sikerül bejutnom egy teltházas bulira, akkor nyilván én is visítok, amíg csak van hangom.
Együttérzően nézek rá, mert hát én is látom, hogy az út járhatatlan a HÖK felé, sőt, mintha arrafelé sűrűsödne a tömeg.
- Hé, és mi van, ha a TO-ra megyünk? Ott kicsit több papírmunkával jár ugyan, de elrendezhetjük a dolgunkat. – hirtelen ugrik be a megoldás, már ha megoldás, ki tudja, lehet, hogy ott is őrültekháza van. De talán a tanulmányi osztály kevésbé népszerű, mint az okos és ügyes felsőbb évesekkel tömött HÖK iroda. Elvégre a „TO-s nénik” nem mindig vannak vidám hangulatban. Főleg akkor szoktak bunkózni, amikor sok a meló, és még sürgős is. Pont, mint ma…
Megindulunk, bár a tömeg nem túl készséges, főleg velem nem. Mert Mark ugyan szétnyitja a hömpölygő áradatot, mint Mózes a Vörös-tengert, de előttem újra és újra összezárnak, helyenként kerülő útra szorulok. Engem sem kell félteni, könyökölök rendesen, kinek a hátába, kinek az oldalába, vagy rosszabb esetben gyomorszájba, esetleg mellbe, de a szörfös csávók mintha direkt elzárnák előlem az utat. Gólyák, biztos vagyok benne, mert még a gólyatáboros karszalagjuk is megvan, meg a gyűrött egyetemi tájékoztató is ott van a markukban a suli térképével. Azt hiszik, szórakozhatnak velem? Csak mert mellem van és nem a lábaim között hordom az eszem? Idióták! Tuti, hogy üres fejű színésznek készül az összes. Mintha abból olyan faszán meglehetne élni. Mintha mindenki Johnny Deppként lépne ki az egyetem kapuján, kezében a diplomával, vagy anélkül. Nem mernék mérget venni rá, hogy mind a négy kihúzza jövő ilyenkorig. Keményebb dolog ez, mint elsőre tűnik.
A falhoz lapulva figyelem, ahogy Mark egyre távolabb és távolabb verekszi magát tőlem, és már a lépcső tetejénél jár, amikor eljut hozzá a hangom. Látom a fején, nem örül, hogy lemaradtam, de nem én tehetek róla… Egyszerűen nem jártam sikerrel.
- Ó, hát találkoztam néhány kedves szörfössel, akik szerint jobban tenném, ha fürdőruha alsóban napoznék a parton, és vigyáznék a söreikre, ahelyett, hogy az ügyeimet szeretném elintézni… - legyintek, hogy hagyjuk, nem érdekes – Aztán, mire megszabadultam tőlük, már nagyon durva volt arra a tömeg a jégtörőm nélkül… - most már kicsit bátrabban mosolygok rá, remélem, nem akad ki a hasonlaton, nem volna jó pont.
- Simán! – kihúzom magam, épp csak nem szalutálok, helyette megfogom a felém nyújtott kezét és utána vetem magam a tömegbe. Szinte csodával határos módon eljutunk a lépcsőig, de ott újra elakadunk egy pillanatra. Megfordul a fejemben, hogy le kéne csúszni a korláton, de tartok tőle, hogy az életben nem olyan egyszerű, mint a filmekben. Végigszalad a kép a fejemben, ahogy oldalra, hanyatt, vagy éppen pofára esek csúszás közben a lépcsőre, vagy a fordulóban, ahol véget ér az alkalmi csúszda. Elvetem az ötletet, és hagyom, hogy Mark, a jégtörő magával húzzon lefelé, a ráérősen csivitelő kölyökgólyák között.
Vissza az elejére Go down
Mark Demyan Ivanov
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : Naplopó
Hozzászólások száma : 447

TémanyitásTéma: Re: Psyco in the school - Elee & Mark   Hétf. Szept. 01 2014, 12:44

-Ki tudja? - Engem legalábbis mindig idegesít az értelmetlen sikítozás. Mi értelme van ugyanis? Csak úgy sikítunk, mert odavagyunk halálosan az együttesért, vagy mert ez a menő, vagy ez a szeretet kifejezője, vagy csak annyira be vagyunk állva, hogy más értelmes nem jönne ki a torkunkon? Jó, én sem fapofával állok végig egy koncertet, de az első sorban sivítozó "rajongók" az agyamra mennek. Lehet, hogy féltékenyebb típus vagyok, mint hittem. Mindenre, és mindenkire, aki nem értem rajong. Hm...
-Megpróbálhatjuk, de előtte azért már nyomjuk be azt a kávét. Hátha addig a tömeg is feloszlik. - Talán addig beterelnek egy tankot, kommandósokat, füst gránátot. Legalábbis csak reménykedhetünk benne. Az egyetlen aggályom a jelenlegi menetelésünkkel, hogy mi garantálja, hogy a büfé területén nem uralkodik ugyanez a helyzet? Mi van, ha egy nyamvadt kávéhoz sem lehet hozzájutni, mert éppen megrohamozza az elsős sáskahad? Az borzalmas lenne...
-Ehh... - A rögtönzött mesedélutánra csak a szemem forgatom. Egyes férfitársaim akkora taplók, hogy az valami fenomenális. Én sem vagyok egy díjnyertes választás, nem vagyok tökéletes úriember, de azért a nőkkel tudni kell bánni. Aki csak annyira tart egy csinos lányt, hogy pucérkodjon neki és tartsa a sörét, az pontosan ugyanolyan sekélyes f*szfej, mint aminek látszik. Minden esetre nem fogom kifejteni a véleményem, mert még valami női jogi aktivistának fogok tűnni a végén. Félre értés ne essék, szeretem a nőket, de tisztelem is. Hiába vagyok az esetek nagy százalékában rossz fiú, azért a nő az nő... Nélkülük a világ sem az lenne, ami, és ezt bárki cáfolni próbálja az hülye.
A jégtörő kifejezésen mellesleg felnevetek. Nem vagyok egy díjbírkózó alkat sem, de Elee-nél azért jóval nagyobb. Jégtörő. Mintha valami focista lennék... A kezemben a tojás alakú labdával, a testemen azzal a szexi helyenként szűk mezzel török előre a tömegben. Túl élénk a fantáziám, így jobban röhögök, mint a poén engedné. Max azt hiszi a másik, hogy könnyen szórakoztatható típus vagyok.
-Akkor irány! - Bólintok a másiknak, majd a kezét megfogva megindulok előre újra a tömegben. Lassan meg kell csípnem magam, hogy nem álmodom-e, vagy nincs-e a sulinak valami tömeg teremtő fegyvere tömeg oszlatás helyett arra az esetre, ha sulikezdéskor éppen nincs kedve dolgozni a vezetőségnek... Ez lesz a háttérben. Felkértek egy vagonnyi elsősnek tűnő statisztát, hogy árasszák el a folyosókat, így csak néhány kiválasztott jut el a tanulmányi osztályra, ez által kevesebb melójuk akad a nap folyamán. Ezt pár napig még ismételgetik, míg mindenki sorra nem kerül, és nem kell megszakadniuk. Teljesen logikus összeesküvés elmélet.
-Oszolj! - Próbálkozom a tömeggel, de hatástalan. Fogalmam sincs hogy nyithatnék jobban utat magamnak, mert hiába fogom Elee kezét, lassan úgy érzem, hogy egyikünk kezét le fogják szakítani és a másik azzal fog hadonászni, hogy a hadsereget elriassza a közeléből...
-Ingyen reggeli az udvaron! - Kiáltom el magam, hátha valamelyik barom megindul lefelé és a sok birka esetleg kap a hülyeségen. Kétlem, hogy hatásos lesz, de egy próbát megért...
Mire a lépcsőforduló aljába érünk, rosszabbul érzem magam, mintha éppen egy világháborúba csöppentem volna. Hullák ugyan nincsanek - még -, de ha lenne fegyverem, már lehet, hogy lennének... Hahh.
Vissza az elejére Go down
Elenore O'Hara
Vizuális kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 804

TémanyitásTéma: Re: Psyco in the school - Elee & Mark   Pént. Szept. 05 2014, 13:01

Megvonom a vállam; persze, attól függ, hogy milyen banda lesz a színpadon, de ha csípem őket, sikítok. A reakciója alapján nem egy party-állat, ami mondjuk nem feltétlenül probléma. Én sem töltöm minden hétvégémet szórakozóhelyeken, koncerteken – teszem hozzá, volt ilyen időszak.
- Ja, persze, azt alapnak vettem. – bólintok, hogy naná, a kávé az első, hogy is lehet ezt másképp gondolni? Körülnézek, és igazából nem értem, honnan van itt ennyi ember. Erősen gondolkodom rajta, hogy felhívom a segélyhívót és ide rendelek valami kommandós csapatot, mert ez már lassan terrortámadásnak beillő helyzet.
Elszakadunk egymástól, de szerencsére visszaverekszi magát értem. Bocsánatkérően nézek rá, hogy velem csak a gond van. Nem tudom eldönteni, hogy rám van kicsit kiakadva, hogy ennyire béna vagyok, vagy a négy idiótára, amiért feltartottak. De megmosolyogtat a nevetése, ezek szerint rendben vagyunk, nem akadt ki a hasonlatomon. Kicsit mintha jobban mulatna az indokoltnál, de nem tudhatom, hogy mire asszociált. A lényeg, hogy most egymás kezét fogva vágunk át újra a tömegen. Szorosan mögötte haladok, nem szeretném megadni az esélyt valami indokolatlanul vidám gólyának, hogy összekulcsolt ujjainknak feszülve elszakítson minket egymástól.
Tényleg nem normális ez a tömeg, de persze az is lehet, hogy csak elfelejtettem, milyen volt gólyának lenni tavaly ilyenkor. Hallom, ahogy Mark kiereszti a hangját, erős, dörgő hangjával próbálja oszlatni a tömeget, de ide minimum hang-fény gránát kéne, vagy könnygáz, vagy egyenesen egy rohadt lángszóró. Mark tovább próbálkozik a trükkökkel, de valahogy sejtem, hogy az ingyen reggeli nem a legvonzóbb ajánlat ennyi kalandra éhes gólyának. Pár ember felénk fordul, de senki nem indul meg rohamtempóban a lépcső felé. Elérjük a lépcső korlátját, szabad kezemmel megkapaszkodom, lábujjhegyre állok, és megköszörülöm a torkom, mielőtt elkiáltanám magam: - Vizes póló verseny a gólyáknak a parkolóban! Aki nem ér le időben, mínusz tíz ponttal indul. A verseny két perc múlva kezdődik!
A korlátba és Markba kapaszkodva próbálok stabilan állni, ahogy a tömeg hömpölyögve megindul lefelé. Amikor már csendesül az ár, csatlakozunk, és sodródunk a büfé felé. A birka-effektus szerencsére onnan is kiszippantja a kíváncsiskodókat, ezért alig pár ember marad a kiürült asztaloknál.
- Hála Istennek! – sóhajtok fel, mert a pultnál szerencsére nem áll senki. Elengedem Mark kezét, mert még mindig belé kapaszkodom, pedig már nincs miért. Az egyetlen dolog, amit bánok, hogy a kávém mellé most nem fogok tudni elszívni egy cigit, mert mindenkit kizavartam a parkolóba. Pillanatnyilag jó ötletnek látszott, de hát nem lehet mindent egyszerre elintézni, nem igaz?
Vissza az elejére Go down
Mark Demyan Ivanov
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : Naplopó
Hozzászólások száma : 447

TémanyitásTéma: Re: Psyco in the school - Elee & Mark   Szer. Szept. 10 2014, 10:34

-Oké! - Bólintok mosolyogva. Nekem nem volt alap, hogy betoljuk a kávét az ötlet előtt, de most már az. Jól van na. Kicsit lassú vagyok ma. A világ ennek ellenére úgy érzem, hogy nem lassított körülöttem, sőt...
Elee-t kézen fogva menetelek előre, de a haladásunkat egy totyogó pingvin sem irigyelné meg. Azok is tömegben sutáskodnak, de simán leköröznének minket. Főleg azért, mert hasra vágva magukat a korláton, simán le tudnának csúszni, ami valljuk be, nekem sem nem menne, sem nem állna jól...
Ennek ellenére töretlenül haladok előre. Egyre kevésbé vagyok lelkes, de most már akkor is kijutok innen, ha fél karom marad... Lehetőleg az a fél, ami Elee-t tartja.
Próbálkozom reggeli ajánlattal, és egyebekkel, de erre a dühödt, visongó sáskahadra nem hat semmi. Egészen addig, míg a mögöttem haladó el nem kiabálja magát valami egetverő marhasággal, amin elkezdek röhögni. Épp hátrafodulnék, hogy "Ezt ugye te sem gondoltad komolyan?" - mármint, hogy sikert arat -, amikor legnagyobb megdöbbenésemre odébb kell húzódnom a fal mellett, hogy a lelkes tömeg elzakatolhasson mellettünk. Amikor tisztulni kezd a helyzet, csak nagy szemeket meresztve pislogok a másikra.
-Oké, egy-null oda... - Vallom be egy elismerő fejmozdulat kíséretében, hogy az ötlet jó volt, a kivitelezés pazar, immáron mehetünk is a kávéért viszonylag nyugodtabb tempóban. A kezét még mindig fogom, s csak akkor tűnik fel a dolog, amikor elengedi a büfé elé érve. Kicsit zavarba jövök, mert furán hat, pedig segíteni akartam, és talán sikerült is. Ahh, nők... Még mindig nagy kínom az ilyesmi, de igyekszem leplezni.
Besorolok gyorsan én is az ellátmányolóhoz, és megszerzem, meg fizetem a kávékat.
-Ha azt mondják reggel, hogy ma egy órát kell küzdenem két pohár kávéért, fel sem kelek az ágyból, és inkább halasztok egy évet... - Mégis mi érhet egy év alatt? Elleszek szépen, és keresek pár eszetlenebb gólyalányt, akiket még könnyű bolondítani és felszedni... Nem vagyok egy csajozógép, de elő kell adni magam, és erre tökéletes a helyzet...
Minden esetre egyelőre úgy néz ki, hogy ez a veszély nem fog fenn állni, így szép csendesen keresünk egy sarkot, ahol beszürcsölhetjük a forró feketét.
-Vízes póló, mi? - Kérdezem mosolyogva, de még mindig hallani a hangomon, hogy el vagyok képedve. Én vagyok a férfi és mégis nem nekem jut eszembe ilyesmi.
-Mondjuk nagyon fogok röhögni, ha valamelyik marha tényleg nekiáll a játéknak odakint... - Kár lenne lemaradni róla, és jelenleg csak egy nyamvadt telefon van nálam, amivel felvehetem az egészet, de akkor is megérné.
Vissza az elejére Go down
Elenore O'Hara
Vizuális kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 804

TémanyitásTéma: Re: Psyco in the school - Elee & Mark   Hétf. Szept. 15 2014, 00:05

Végül is megbeszéljük azt a kávét, meg hogy a TO előtt elintézzük, csakhogy nem olyan egyszerű, mert a tömeg szinte megfojt minket. Komolyan, csoda, hogy még élünk, hogy még nem tapostak el minket. Különböző trükköket eszelünk ki, mondjuk az tény, hogy Ő adja nekem is az ötletet, de végül az enyém a nyerő. Hiába minden, hiába néz rám úgy, mintha meghülyültem volna, működik. Az én tervem működik. Virul a fejem, ahogy látom a döbbent képét.
- Köszi. – biccentek, mert ritkán találkozik az ember olyannal, főleg pasival, aki tud veszíteni. – Szóval akkor ez most verseny? – félrebillentett fejjel nézek fel rá. Szeretek játszani, tőlem mehet!
Viszonylag könnyen lejutunk a büfébe, szerencsére onnan is leléptek a gólyák, alig páran lézengenek a pultnál. Elengedem a kezét – mostanáig kapaszkodtam belé – és remélem, hogy nem értett félre. Bár, őszintén mondom, hogy akár félre is érthet.
Meghív egy kávéra. Máskor, régen ettől már elolvadtam volna, most csak megemelem felé a papírpoharamat és biccentek köszönetem jeléül. Beleöntök egy előre csomagolt cukrot, felkeverem a kis pálcikával és követem egy nyugis asztalhoz.
- Na, igen. Ha tudom, hogy csak egy kávéért jövök be, inkább otthon maradok. – ha már ott tartunk, hogy mi lett volna, ha… Én már biztos vagyok benne, hogy ebből nem lesz ügyintézés. Ahhoz valami őrületes csodának kéne történnie, hogy egy ilyen napon a TO-n bárki is dolgozzon.
- Hát igen, igen… Tudod, annak idején a gólyatáborban volt ilyen nekünk, onnan jött az ötlet. – kicsit szégyenlősen mosolygok rá a kávém fölött, mert hát azért fura, hogy ez nekem ugrott be előbb – Csak hogy tudd, most egy tízből tízes csajjal kávézol. – szélesedik a mosolyom, mert így volt. A vizes póló verseny győztesével csacsog most itt.
- Én nem vonom kétségbe, hogy vannak olyan elvetemültek, akik nekilátnak… - hátradőlök a széken és csak vigyorgok, mint egy félhülye, mert én látom magam előtt a jelenetet: pontesőtől elvakult fiatalok, lányok és fiúk vegyesen megvadulva keresnek vizet, hogy a csajokat nyakon öntve pontokat szerezzenek. Nagyot kortyolok a drága, édes kávéból - ami bár mosogatólé állagú és kissé már meg is hűlt, de koffein - mielőtt megszólalok: - Megyünk?
Egy ilyen jó kis prank sokat ér a neten. Telefonnal is jó lesz, a youtube-on milliós nézettség elé is nézhetünk, ha jól összevágjuk és zenét is tolunk alá. Én ezért a buliért akár a kávémat is elfelejteném. Majd utána iszom egy rendeset otthon, vagy valahol a városban.
Vissza az elejére Go down
Mark Demyan Ivanov
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : Naplopó
Hozzászólások száma : 447

TémanyitásTéma: Re: Psyco in the school - Elee & Mark   Hétf. Szept. 15 2014, 12:13

Mondták már, hogy nem vagyok az átlag, hogy el tudok ismerni dolgokat, amiket a többi férfitársam nem, de talán bőven megvan az az önelégültség, ami képes arra késztetni, hogy ne érezzem magam rosszul, ha be kell vallanom, hogy valamiben nem vagyok elég erős. Vagy éppen pont alig van önbizalmam, így simán le tudom húzni magam. Esetleg tudat alatt azon vagyok, hogy a nők kedvére tegyek, ez pedig megnyilvánul olyan dolgokban, amik talán szokatlanok. Ki tudja, hogy a sok összeesküvéselméletből melyik is az igazi. Minden esetre ez vagyok én, akinek tetszik, tetszik, akinek nem, nem...
-Nem, dehogy. Nem szándékozom csúnyán kikapni! - Vigyorgok a másikra. Most mit tehetnék, ha sokkal jobb ötlete volt? Hiába vagyok férfiből, meg rendezőből és vannak jó ötleteim, ez nem azt jelenti, hogy szuperképességem van és mindig mindenhonnan ki tudom magam vágni valami szuper dologgal. Mint mondjuk most Elee. A humorom is béna, és az ötleteim nagy része is, de egy hű ölebnek még el lehet fogadni. A kiskutya szemek és a bamba pofa lehet, hogy bejön a nőknek. Legalábbis erre gyúrok, de még nem tapasztaltam, hogy így lenne.
-Van benne valami. Viszont, ha nem éljük át ezt a reggelt, most nem értékelnénk ennyire egy kávét! - Néha kellenek apró dolgok ahhoz, hogy értékesebbnek ítéljünk meg dolgokat, vagy felfogjuk a valódi értéküket. Jelen esetben ez a kávé olyan, mint az afrikai éhezőknek egy falat kenyér. Jó, talán nem, de úgy érzem.
-Áh, már mindent értek! - Hát hogyne... Hozott anyagból könnyebb dolgozni, persze... CSALÓ!!!
-Csak? - Ártatlanul nézek, mint aki semmi rosszat nem mondott, de nem lehet kihagyni, hogy csak 10/10 lenne... Vízes póló nélkül is bőven tízes, azzal együtt meg lehet, hogy kiakasztaná a skálát, de ha ezt bevallanám, még nyomulósnak, vagy simán nyominak ítélne. Maradjunk inkább a heccelésnél és kiderül, mennyire van humoránál.
-Úgy látszik a gólyákat mindenre rá lehet venni! - Anno velem is csináltattak hülyeségeket a gólyatáborban, de mára már ez nagyon nem érdekelt. Az idejin részt sem vettem, még nézőként sem. Megvolt a magam útja, viszont a mostani poén nagyon nagy kísértés.
Behörpintem a kávémat, majd a kérdésre csak szélesen elvigyorodom és bólintok.
-Naná! - Ki nem hagynám, így a papírpoharat a közeli szemetesbe helyezem, aztán újdönsült pajtásommal karöltve megindulok az iskolán kívüli területre, hogy szemrevételezzem a ice bucket challenge Frances version-t hamis vízespóló versenyt.
Vissza az elejére Go down
Elenore O'Hara
Vizuális kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 804

TémanyitásTéma: Re: Psyco in the school - Elee & Mark   Hétf. Szept. 15 2014, 22:33

Versengő típus vagyok, néha talán túlzásba is viszem, de engem szórakoztat a helyzet. Mindent megteszek a győzelemért, de ha emberemre akadok, képes vagyok elismerni: vesztettem. Azonban ha csak a legkisebb neszét is veszem, hogy nyerhetek, gondolkodás nélkül kiharcolok egy visszavágót. Lebiggyesztem az ajkam, amikor kihátrál a versenyből, aztán mégis elmosolyodom. Elvégre győztem.
- Kár… Kíméletes lennék veled. – rákacsintok, mert jó a hangulat, és én szeretem a laza kacérkodást. Feltéve, ha benne van a másik is. Nem tudok kiigazodni rajta; az ilyen helyes pasikkal az a baj, hogy az intelligensebbje minden lánnyal ilyen jófej. Ő pedig határozottan nem az üres fejű tábort erősíti.
- Ú, túl bölcs vagy, nekem még ehhez nagyon reggel van! – nevetek, ahogy levonja a következtetést. Teljesen igaza van, ezért a pocsék kávéért máskor nem küzdenék ennyit, de ma ez volt a cél, a célt elérni pedig igencsak jó érzés. Aki mást mond, az hazudik!
- Na, jó, el kell ismernem, hogy ha nem próbálod be a reggelit, akkor nekem sem ugrott volna be a nyerő ötlet. – szeretek nyerni, de annyira pofátlan nem vagyok, hogy teljesen a magaménak tartsak egy olyan ötletet, amihez más is hozzájárult.
- Csak? – meglepődöm. Mintha haragudna rám valami miatt, az arca mégis olyasmiről árulkodik, mint amikor valaki valami fatális hülyeséget mond. – Kevesled? Halljam hát a pontjaimat. Ha kell, össze is vizezhetsz hozzá.
Tudom, tudom, hogy sok vagyok néha, de ezt igazán nem lehetett kihagyni. Remélem, hogy az ezer wattos modell mosoly elég lesz ahhoz, hogy vegye a poént. Bár, tulajdonképpen én magam sem tudom, mennyi ebben a vicc, és mennyire gondolom saját magamat komolyan. Bevállalós vagyok, ha kell, hajlandó vagyok ruhástul zuhanyozni.
- Ajh, ne csinálj úgy, mintha te nem lettél volna gólya! – nevetek, mert olyan „ezek a mai fiatalok” stílusban adja elő. Persze nem tudhatom, hogy mikor volt gólya,lehet, hogy azóta benőtt a feje lágya, vagy megbánt dolgokat, amiket akkor bevállalt. Hú, ez nem is rossz, erre rá kell majd kérdeznem, ha ad rá lehetőséget!
- Helyes, menjünk! – csapok finoman az asztalra, és a maradék kávémat ott hagyva felállok. Mark oldalán lépek ki az udvarra, ahol óriási nyüzsgés van, mert valaki elkérte a gondnoktól a slagot és hatalmas röhögések és sikítozások közepette a lányokat sorba állítva, egyenként locsolják le.
- Ezt. Nem. Hiszem. El. – mondom szavanként, mert én még ilyet nem láttam. Ezt a birka népet, de komolyan! Hát hogy lesz ezekből értelmes, felelősségteljes felnőtt? Nem mondom, kreatívak, de… Atyaég!
Vissza az elejére Go down
Mark Demyan Ivanov
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : Naplopó
Hozzászólások száma : 447

TémanyitásTéma: Re: Psyco in the school - Elee & Mark   Csüt. Szept. 18 2014, 12:34

-Meghiszem azt! - Nem szeretek kikapni, de lányokkal versenyezni talán mégjobban nem. Hagynom kéne nyerni, hiszen nő, és milyen csúnya dolog elverni, de utálnám a dolgot. Jobb, ha inkább nem megyek bele. Maradjunk abban, hogy most ő a győztes és kész. Ennyit még elviselek.
A kacsintásra természetsen elmosolyodom, majd a megjegyzésre egy egy apró nevetésbe fordul.
-Ideje felzárkózni a naphoz... - Elvégre az óra ketyeg és nem tehet róla, hogy mi lusták vagyunk, ugyanúgy szalad tovább, s ami nekünk még reggel, másnak már dél... Talán a kávé visszazökkent minket a normális kerékvágásba.
-Őszintén szólva nem tudom honnan jött a reggeli. Lehet éhes voltam... - Vigyorgok a másikra. Végül is honnan gondoltam, hogy majd érdekelni fogja a gólyákat az ingyen kaja? Ezek most teljesen másra buknak. Megöregedtem. Brühü.
-Dehogy keveslem... sokallom! - Mondom halvány mosollyal a szám szegletében. Igyekszem nem elröhögni magam, mert láthatóan azonnal kapható a vizezésre, hogy megtudja, én mit gondolok. Persze erre még várhat, mert jelenleg csak egy pohár kávém van... Vagyis volt.
-Dee, voltam. Jó régen... - Úgy tűnik kezd eluralkodni rajtam az öreg vagyok szindróma, és ezt csak úgy ellensúlyozhatom, ha felszedek egy adag gólyalányt. Vagy valami ilyesmi. Rég volt, igaz sem volt, lépem is át a témát, főleg, mikor megdumáljuk, hogy akkor irány megnézni a terv kivitelezését. Csak viccnek szántam, hogy valami is történni fog, de amint meglódulunk és meglátjuk a diáksereget, elképedek.
-Azt hiszem az ötleted jobban sikerült, mint azt vártuk! - Röhögni kezdem, ahogy a nyüzsgő tömeget nézem, és már veszem is elő a telefonom, hogy megörökítsem az eseményt. Hát ez parádé! Viszont eljött Elee ideje, és most átveheti a stafétát, mint szervező, és irányító. Jól csinálta eddig, az szent, de hogy mi elsz még itt. Huhúúú.
Vissza az elejére Go down
Elenore O'Hara
Vizuális kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 804

TémanyitásTéma: Re: Psyco in the school - Elee & Mark   Csüt. Szept. 18 2014, 16:15

Ugrott a mai versengésem, legalábbis egyelőre nagyon úgy néz ki. Nagyon remélem, hogy nem az a tipikus konfliktuskerülő alkat, mert akkor égnek fog állni a hajam. Biztos vagyok benne, hogy érdekes lenne, nem úgy, mint Nickkel, hanem egy kicsit másképp. Ott hibáztam, alábecsültem. Ezt a hibát soha többé nem fogom elkövetni. Legalább a megjegyzésem megmosolyogtatja.
- Ezzel azt akarod mondani, hogy le vagyok maradva? – nevetek, mert igaz, ami igaz, a Nap már órák óta felkelt, amikor én épp a másik oldalamra fordultam. Nem igazán veszem magamra, tudom jól, hogy másképp jár az órám, mint a többieké.
- Éhes? És mit kívánsz? – teljesen ártatlan kérdés, így itt a büfében. Ha azonban akarja, akár másképp is értelmezheti, és akkor abból egy remek, szórakoztató szópárbaj kerekedhetne. Aztán meg bármi kerekedhetne belőle, az még homályba vész.
- Jaaaaa, akkor már mindent értek. – bólogatok vigyorogva, miközben próbálom csendre inteni a bizonyítási vágyamat. Hellyel-közzel sikerül is, de ki tudja, meddig tudom tartani a pórázt?
- Régen, mi? – valahogy nem hiszem el, hogy annyira régen lehetett, elvégre még nem nyugdíjas, hogy így lássa a világot – Csak nem valami rossz élmény ugrott be?
Jó is lenne, ha kapnék valami vicces sztorit, amivel szívhatnám a vérét a későbbiekben, de persze nem történik semmi, ha nem leszünk egyből puszi-pajtások.
Mindketten meglepődünk, ahogy felfogjuk, mi is történik az udvaron.
- Igen, kétségtelen, hogy kreatívak. – magamra kell parancsolnom, hogy csukjam be a szám. Aztán persze elnevetem magam, mert elég nagy a káosz; nincs senki, aki pontozná őket, mégis lelkesen locsolják egymást. Persze, van, aki csak épphogy kap a sugárból, mást telibe lőnek a vízzel. Ideje, hogy rendet tegyek. Annál is inkább, mert Mark már el is kezdett forgatni.
- Jól van, lássuk a kis hülyéket… - morgom magam elé – Gólyák, figyelem! – megemelem a hangom és a srác felé lépek, akinél a slag van.
- Ami itt zajlik… Ez egy verseny, amit önállóan kezdtetek el, ezért minden csapattól levonok 10 pontot. Azért, hogy ne legyen félreértés, bemutatom, hogy kell ezt csinálni. – körülnézek, és kiszúrok egy szőke plasztik babát fehér pólóban. Még száraz. A legjobb alany! – Te, ott! Szöszikém, állj csak ide! – ahogy a lányt elém tolják, mert félti a sminkjét, meg a haját, nyávog, hogy ő nem akar vizes lenni, intek a srácnak, akitől elvettem a slagot, hogy nyissa meg a csapot. A lány mellkasára irányítom a vízsugarat, és alig pár másodperc után, csöpög a víztől.
- Következő! – kurjantom el magam vigyorogva, aztán visszaadom a srácoknak az irányítást, és Mark felé pillantok. Ugyan pontozni nem pontozunk, de az egész csak egy nagy szívatás, és már előre félek, hogy mit fogunk ezért kapni. Egy feldühödött gólya seregtől az a minimum, hogy elázunk, de sajnos félek tőle, hogy sokkal erősebb bosszút fognak kieszelni, ha lebukunk.
Vissza az elejére Go down
Mark Demyan Ivanov
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : Naplopó
Hozzászólások száma : 447

TémanyitásTéma: Re: Psyco in the school - Elee & Mark   Kedd. Szept. 23 2014, 13:01

-Én? Dehogy is! - Sosem mernék ilyet állítani. Cöhh, kész rágalom. Minden esetre igaz, ami igaz, baromira elkezdődött már a nap, és valóban le vagyunk maradva. Talán a kávé segít egyet skippelni rajta.
A kérdésre elvigyorodom és azonnal rávágom az első marhaságot, ami eszembe jut.
-Büfékoszt esetén csak egy arasszal lejebb vagyok... éhes... - Mármint a pocakom alatt egy arasszal. Biztosan érteni fogja és felfoghatja pajzán bóknak, vagy ki tudja, lehet, hogy a vízes gólyákra fáj a fogam. Hm. Hucut vagyok ma.
-Nem akarlak porig alázni, ne értsd félre, de 10/10. Cöcöcö... - Azért a mosolyomból érzékelheti, hogy teljesen fals az állításom és bőven egyet értek azzal a 10/10-es eredménnyel.
-Hát nem is tegnap volt. - Bólintok neki mosolyogva. Négy éve. Jó régen volt az már. Az ember 4 év alatt gyökersen meg tud változni.
-Áh, neeem! - Hessegetem el a gondolatot, de látható, hogy valami tényleg eszembe jutott. Ezt persze sosem fogom megosztani vele. Nincs az az isten. Négy éve megvolt, azóta kezd lassan feledésbe merülni a gólyatábor. Maradjon is így.
Közben az udvart is megrohatunk és az élményt is igyekszik befogadni az agyunk, kevés sikerrel. Az események ezután elég hirtelen követik egymást, én pedig első megdöbbenésemből erős röhögésbe kezdek, mikor Elee átveszi a stafétát és az ötletétől való elégedettség által megrészegülve //fú de gyönyörű magyar kifejezés// locsolni kezdi a gólyákat. Élmény nézni, ahogy áldozatot választ, és pont egy jóféle plasztik Barbiet, így még szórakoztatóbb. Remélem a zsűri szerepét is elvállalja mellettem, mert ultra poén.
Természetesen a telefonom készenlétben, és videózok minden egyes momentumot. Kihagyhatatlan. Ha pedig valaki ezért meg akarna büntetni minket, hát megmondom, hogy végzős vagyok szórakozásra vágytam, ha már a gólyatábort kihagytam. Olyan nagy baj ez? Hagy szívassam már őket egy kicsit. Biztosan elnézőek lesznek. Teszek róla, hogy azok legyenek. XD
Vissza az elejére Go down
Elenore O'Hara
Vizuális kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 804

TémanyitásTéma: Re: Psyco in the school - Elee & Mark   Csüt. Szept. 25 2014, 11:38

Hogy le vagyunk maradva, az tény. Nem kérdés, szigorú, makacs tény. Hogy ellenkezik, hogy tagadja, hogy ilyesmit állítana, nem lep meg, hiszen az egész beszélgetésünk nem más, mint egymás húzása.
- Büfékoszt esetén? – félrebillentem a fejem, mert vigyorgok azon, amit mond, értem ám én, hogy hol éhes, de… Büfékoszt? Biztos még alszik az agyamnak az a része, ami ezt felfogná.
- Mivel lehetne csillapítani az éhségedet? – komolyan érdekel, hogy meddig tudunk virágnyelven beszélgetni valamiről, amiről adott esetben az ember nem beszél egy ilyen friss ismeretségben. Mondjuk ez engem soha nem zavart.
Szélesen elmosolyodom, ahogy a pontozásomat bírálja. Hiába magyarázza, hogy nem érdemlem meg a 10 pontot, a mosolya elárulja.
- Ó, kérlek! Rángass vissza a földre, mert kezdek elszállni… - kacagok, mert annyira nem igaz. Jó, oké, az ember büszke, ha 10/10-esre ítélik a testét, de akkor még modellkedtem, mára már veszítettem néhány pontot.
- Ahaaaa! – elnevetem magam, mert ja, persze, én meg most jöttem a hat húszassal, nem? – Jól van, nem faggatlak, de azért tisztázzuk, hogy ezt nem veszem be.
Az udvaron átesünk egy kisebb sokkon, de azt hiszem, hamar talpra állok belőle, és átveszem az irányítást, míg Mark forgat. Remélem, elég jó szögből tudja venni a plasztik csaj arcát, jó, az arcát is, mert érdemes a lufimellek mellett a grimaszát is megörökíteni.
Visszaadom az irányítást az egyik srácnak, és Mark mellé állok, hogy rendezőasszisztensként is hasznomat vegye, ha kell, illetve a végén kioszthassuk a pontokat. Én szigorúbb leszek, mert az én agyam kap elég vért a reális gondolkodáshoz.
Vissza az elejére Go down
Mark Demyan Ivanov
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : Naplopó
Hozzászólások száma : 447

TémanyitásTéma: Re: Psyco in the school - Elee & Mark   Kedd. Szept. 30 2014, 11:25

Totál természetes, hogy tagadok mindent. Egyrészt férfiből vagyok, másrészt pedig tényleg csak húzzuk egymást. Harmad részről akár azt is hozzá tehetném, hogy ilyen ártatlan pofival csak tagadni tudok, hiszen én aztán biztos, hogy nem követek el semmi csúfságot. Csak a plafon maradjon egybe...
-Naná! Hát ilyen kávé mellett mit gondolsz, milyen a kaja? - Én csak és kizárólag a kajáról beszéltem eddig is. Ki mondta, hogy bármi más is megfordult a fejemben? Elee fantáziája meglehetősen piszkos lehet, ha mást is belelátott ebbe az ártatlan kis gondolatba, de arról már nem én tehetek.
-Egy bárányragu mondjuk jól jönne. Úgyis lassan ebédidő! - Pillogok rá sunyi mosollyal. Tény, hogy a hasamon át vezet az út, mint a legtöbb férfitársamnál, de az is tény, hogy muszáj a kajánál maradnom egy 10/10-es csajjal. Egyrészt túl jó. Jobban mondva én vagyok túl rossz. Nagyobb csajozónak adom el magam, mint amilyen vagyok, így egy hozzá hasonló csaj velem tuti nem állna le, így aztán nem mehetek bele a pajzán játékokba. Másrészt egy 10/10-es csaj kizárt, hogy egyedül kóricál a mindennapjaiban, így aztán esélytelen is. No, de persze miért kell nekem mindenkire úgy gondolni, mint potenciális jelölt? Miért nem tudok játszani? Fene tudja. Néha az agyam nem az enyém... Önálló életet él. Igen, ez az. Nem vagyok beszámítható.
-Ezer örömmel! Csak nehogy véletlenül a ruhád rángassam helyetted... - Nevetek fel. No, ennyit arról, hogy nem játszok. Áh. Szánalom vagyok. Bár tény, hogy egy 10/10-es kinek nem veszi el a józan eszét? Ha bármelyik férfiember itt feltenné a kezét, az fix, hogy meleg... Mindezen pedig az sem változtat sokat, hogy Elee már nem modellkedik és esetleg nem csúcsforma a teste. Az ilyesmi genetikai adottság és nagyon sokat kell azért tenni, hogy el tudd rontani. Vagy csak nekem alacsony az ingerküszöböm?
-Nem is gondoltam, hogy ilyen könnyű lenne téged átejteni! - A vigyorom még mindig sunyi, de hát mit lehet tenni? Átlát rajtam, mint egy rozsdás szitán... Valóban tettem egy két dolgot, amit azóta megbántam, de ki nem?
Minden esetre a téma jegelődik és inkább felvizezzük egy kicsit a társalgást, hogy mókásabb legyen.
Elee diktátorként mászkál az elsősök között, ami ultra poén. Jó felvétel lesz belőle, ahogy locsolgatja a visongó lányokat. Mikor végez nagyjából a jelenlévő nőnemű közönséggel, kénytelen vagyok felkiáltani.
-Most már te jössz, bébi! - Vigyorgok rá, de úgyis tudni fogja, mire gondolok. Telefonom kamerája persze még mindig nem állt le. Jó kis felvételek lesznek unalmas, magányos estékre. Khm...
Vissza az elejére Go down
Elenore O'Hara
Vizuális kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 804

TémanyitásTéma: Re: Psyco in the school - Elee & Mark   Kedd. Szept. 30 2014, 16:28

Összegezzük csak gyorsan, hogy mi is az, amit Markról tudunk! Helyes, angyalarcú, intelligens. És mi az, amit nem tudunk? Hogy vajon szingli-e és ha igen, miért, és hogy meddig lehet feszíteni nála a húrt. Ja, és persze azt sem tudhatom, hogy jófejségből hülyül velem, vagy mert van nála esélyem.
- Jogos… Mondjuk én ez után a kávé után nem vagyok benne biztos, hogy szeretnék itt enni. – nevetek, hagyjuk a többértelműséget, nem nyerő. Persze simán belefér, hogy csak én vagyok ennyire perverz, hogy mindenből ki tudom hozni a szexet.
- Szóval bárányragu. Én azt hiszem, egy hot doggal is beérném. – rákacsintok, mert tényleg megkívántam a műkaját, másrészről pedig újabb kétértelmű megjegyzést süthettem el. Pedig épp az előbb mondtam le róla…
- Ó, hát… Attól függ, hogy megrángatod, vagy lerángatod. A kettő közül az egyikben benne lennék. – nevetek én is, mert szeretek virágnyelven játszani. Ilyenkor magabiztos vagyok, játékos, és sugárzó. Állítólag.
Megpróbálok kihúzni belőle valami sztorit, amit szeretne elfelejteni, mert olyanja mindenkinek van, de nem erőltetem nagyon. Én is csináltam olyan dolgokat, amikre nem szívesen emlékszem vissza, mint ahogy a fiatalok 99%-a. Letisztázzuk, hogy ezt a témát csak átmenetileg úszta meg, aztán kisasszézunk az udvarra.
Beindítom a bulit, aztán elégedetten figyelem a verseny alakulását, és próbálom Markot segíteni a forgatásban, csendesen mutogatva, hogy kire érdemes figyelni. Megpattanok mellőle, amikor már az utolsó lányka is vizes, de eredeti tervemet megváltoztatom, amikor meghallom Mark hangját. Felé fordulok, és belevigyorgok a telefonja lencséjébe.
- Kis figyelmet, gólyák! Most bemutatom a referenciát. Az a 10/10, bár nem zárom ki, hogy lesz ellenvetés. – ha már tavaly én voltam az etalon… Felemelem a slagot és magamra irányítom. Legyen mindenki boldog, nekem szerencsére szokás szerint van egy száraz pólóm a kocsiban.
- Na, édesem, gyere pontozni! – intek Marknak, de nem merek lepillantani, hogy hogy is nézek ki, bőven elég, hogy érzem, mennyire rám tapad a felsőm, a szellőcske meg külön jót tesz a vizes bőrömnek, tényleg!
- Ja, és hogy ne vádolhassatok bennünket diszkriminációval, jó lenne, ha a srácok is bevizeznék magukat, csak hogy lássuk, kinek mire van olyan nagy szája. – tekintetemmel a szörfös bunkókat keresem, hogy most bizonyítsanak, ha mernek! Na, persze a hátsószándékom az, hogy Mark is csöpögjön a víztől, elvégre nem árthat neki sem egy kis hülyülés.
Vissza az elejére Go down
Mark Demyan Ivanov
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : Naplopó
Hozzászólások száma : 447

TémanyitásTéma: Re: Psyco in the school - Elee & Mark   Kedd. Szept. 30 2014, 17:39

Ha tudnék Elee fejben végzett összegzéséről, jókat derülnék. Ő már kevésbé, ha tudná, hogy igyekszem mindenkivel jófej lenni, aki szimpatikus, viszont tény, hogy ő jól is néz ki. Nehezen kezelem az szép lányokat, éppen ezért szoktam elmenni a viccelődős pajzánkodás irányába, mert az megy mindig, mindenkivel.
-Erre próbáltam célozni én is! - Bár érthető úgy is, hogy a büfékoszt helyett más, jobb elfoglaltságot is lehet választani.
A hotdogos megjegyzésen csak vidulok egy kört, mert nem esik le, hogy mennyire pajzánra sikeredik. Akkor aztán sokkal nagyobb lenne a derülés, de hát én már csak ennyire vagyok "intelligens".
-Most, hogy mondod, egy kis csirkemelles hamburger is jó lenne. - Még mindig totál ártatlanul mondom, de a perverz gondolatok folyamába bőven beleillik. Ha tudnám...
-De kis huncut itt valaki! - Hőkölök hátra egy pillanatra, mikor tudatosul, hogy valszeg a ruha lerángatásában lenne benne. Ohhohó. Csak nem? Áh, biztos nem.
Gondolataim persze játszadozhatnak magukkal, mert más irányt vesz a mókázásunk, így aztán itt el is hal a dolog, és inkább operatőrködöm a kacsa - madár, madár... gólyaúsztatásban.
Mikor Elee nagy hanggal bejelenti, hogy íme a referencia, hát jókat vigyorgok magamban, aztán jön a locsolás, és egy pillanatra még az ütő is megáll bennem. Ki volt az a barom, aki erre csak 10-et adott? Pokolra vele, az fix!!
-Megvan a győztes, számomra! - Bámulok rá Elee-re, mikor pontozásra kerül a sor. Persze ahogy magamhoz tudok térni, a tekintetem a hisztis, szőke "plázára" siklik, sugallván, hogy nálam ő a befutó. Persze éppen megüti a középszintet, de nem tehetem meg, hogy kihagyjak egy ekkora helyzetet.
-De a vetkőzés is belefér! - Harsogom túl a lányt, hogy nehogymár a fiúk is vizeskedjenek, mert azt azért nem élvezném. A pólómat még szívesen ledobom, de hogy én nem fogok itt pancsolni az fix, szóval jöhetnek a vetkőző fiúk.
A lányok többsége azonnal visongani kezd, meg vihorászni, és néhány önjelölt bájgúnár már tépi is magáról a textilt.
Én csak jelentőségteljesen Eleere vigyorgok, majd szintén megszabadulok a pólómtól. Nincs 10-es testem, de én a dumámmal hódítok amúgy is. Vagy azzal sem, mert általában lepattanok mindenkiről, viszont ha már ekkora a lelkesedés, hát nem húzhatom ki magam, nem lehetek nyuszi... Én egy McFly Ivanov vagyok!
Vissza az elejére Go down
Elenore O'Hara
Vizuális kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 804

TémanyitásTéma: Re: Psyco in the school - Elee & Mark   Kedd. Szept. 30 2014, 22:21

Azt hiszem, egy kicsit elbeszélünk egymás mellett, de ilyenek előfordulnak egy ilyen friss ismeretségnél.
- Ja… Akkor jó. – mosolyodok el, mert most erre mit lehet reagálni? Ha valaki tudja a választ, akkor is mindegy, mert én láthatóan ma nem vagyok a toppon. A hot dogomnak nincs nagy sikere, ha csak nem az, hogy Ő is műkajára változtatja a kívánságlistát.
- Csirkemelles, mi? – hangosan kacagok, bár van egy olyan érzésem, hogy ez megint csak az én fejemben olyan marha vicces. Tudja fene, én jól szórakozom.
- Ó, ha tudnád! – forgatom a szemem. Igen, vannak pajzán gondolataim, el tudom képzelni, ahogy megszabadít a ruháimtól. De nem, nem szabad ilyenekre gondolnom, észnél kell lennem!
Az udvar remek hely egy kis szórakozásra, főleg, ha egy hadseregnyi gólya áll a rendelkezésre. Mark lelkesen forgat, én meg bonyolítom a versenyt. Végül magam is beállok a vizes lányok sorába, csak hogy idén is bebizonyítsam magamnak, hogy még mindig nem jött meg az eszem. Na meg persze Marknak, ha már kritizálta a pontjaimat.
- Na, mondd csak, hány pontos vagyok? – széttárt karokkal fordulok Markhoz, hogy jól megnézhessen. Látszólag tetszik neki a jelenet, de hallani akarom, hogy mennyire talál jónak. Lebiggyesztem az ajkam, amikor a plasztik ladyt kiáltja ki győztesnek, de talán ez kárpótolja a hidrogénezett agyú libát, hogy lefolyt az arca. Akarom mondani a sminkje.
Felkapom a fejem, hogy a srácok nem zuhanyoznak, hanem vetkőznek. Még jobb!
- Igen, de csak akkor, ha chip’n’dale fiúk módjára dobják le a textilt! – teszem még hozzá, hogy valami élvezet is legyen a dologban. Tulajdonképpen nem is jön rosszul, hogy vizes vagyok, kellemesen hűti a testem a hollywoodi melegben a csöpögő póló. Persze a csajoknak tetszik a terv, hallom is, ahogy felbolydulnak, én csak elégedetten és várakozóan mosolyogva nézek Mark felé.
- Na, mutasd, mid van! – nevetek rá, és játékosan intek neki, hogy lássuk, lássuk! Elvigyorodom, ahogy ledobja a pólóját, gátlástalanul végigmérem, és nem tudom titkolni – de nem is akarom – hogy tetszik, amit látok. Nyilvánvaló, hogy mi vagyunk a győztes páros, mégis a gólyák közül kell kiválasztanunk a nyerteseket.
- Gyere, hűtsd le magad! – mondom neki vigyorogva, és szorosan megölelem, hogy kapjon egy kicsit Ő is abból, amit én önként vállaltam. – Na, kik a győztesek? – elengedem és a csapzott madárhadat kezdem vizslatni. Ha Ő a plasztik barbit választja, kell találnom egy bronz bőrű adoniszt, hogy visszavágjak neki.
Vissza az elejére Go down
Mark Demyan Ivanov
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : Naplopó
Hozzászólások száma : 447

TémanyitásTéma: Re: Psyco in the school - Elee & Mark   Szer. Okt. 01 2014, 13:23

-Aham, miért? - Mosolygok Elee-re, és kicsit ráncolom a homlokom egy pillanatra, hogy most mi baj van a csirkés szenyával. Valamit nem értek, de ő jól szórakozik, hát én is mosolygok... Miért ne.
-Iiigen? - Nézek nagy szemekkel a lányra. Huncutabb, mint hittem? Első tali és nesze neked. Forró vérű csajszi az fix. Szeressük az ilyet. Már, ha éppen nincs valami izomagyú pasija, aki keresztbe eltöri a gerincem. Minden esetre tudok magamra vigyázni, kit érdekel?
Az események közben nem állnak meg, lassan mindenki vizes, és már csak egy csöppnyi hab hiányzik, hogy ultra parti legyen, de azt majd máskor.
Mikor Elee beúszik a videóba, hogy hány pontot is adnék, az ajkamba harapok, majd magam felé fordítom a telefont.
-No, hány pontot adnátok? - Mintha ezt egyszer majd nagy közönség előtt akarnám megmutatni. Hahh. Itt persze elvágom a filmet, és kinyögök egy hatost, de látszik, hogy fáj kimondani. A plasztik közben visong, hogy hurrá nyert, pedig elég béna, és ez az arcomra is kiül. Minden esetre nem adhatom a lovat az ötletgazda alá, mert tényleg vissza kéne rángatnom a földre. Na meg nem gólya...
A sztripper fiúk ötletére vigyorgok és lejtek egy aprót, de inkább röhögök, miközben ledobom a pólómat. Vicces egy hatás, de követnek néhányan és kezd elszabadulni a pokol. Ha ezt valaki meglátja... Huhhúúú
-Hééé! - Kiáltok fel nevetve, mikor a hideg, nedves pólóval hozzám dörgölőzik Elee. Egyrészt baromi hideg így hirtelen, másrészt mégiscsak egy jó csaj simul. Forró ez a nap.
-Pasit te választasz! - Tartom fel a kezem, hogy én kiválasztottam a leggázosabb tyúkot, most lőhet egyet a szörfös nyomik közül. Persze mindketten tudni fogjuk, hogy marhaság az egész. Micsoda rinya lesz belől, ha megtudják, hogy totál átverték a kis fejüket. Már előre dörzsölgetem a kis tenyerem.
Vissza az elejére Go down
Elenore O'Hara
Vizuális kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 804

TémanyitásTéma: Re: Psyco in the school - Elee & Mark   Szer. Okt. 01 2014, 14:27

- Semmi, semmi, nem lényeg… - próbálok értelmes szavakat kinyögni nevetés közben, mert ugye a csirkemelles szendvicsről nekem érdekes képek ugrottak be. Basszus, mi volt ebben a kávéban?
- Nem hiszed? – nézek rá mosolyogva, kihívóan, mert rajtam ne múljék, hogy bizonyítsam. Tény és való, hogy nem mindenkinek jön be, ha öt perc után már nyomulok, de én meg nem tudom visszafogni magam, ha játszadozásról van szó. Játék… Basszus, Josh-sal is mi volt azon a randin? Jobb, ha az ember nem megy randira, mert ott csak kikészítik az idegeit.
Vizes már minden lány, én is csöpögök, ahogy Mark felé fordulok, hogy kihúzzam belőle a pontjaimat. Maga felé fordítja a kamerát, és ahogy elhangzik a kérdés, gátlástalanul bekiabálom, hogy tízest!!!!!!
- Hat? – érzem, hogy nyúlik az arcom, de aztán leesik, hogy csak a véremet szívja, és elnevetem magam. Annál is inkább, mert eszembe jut Apa egyik sztorija egy régi lottó sorsolásról. A faszi kihúzta a számot, és megszólal: Hatos. Faszt, kilences! – Jó lesz az kilencesnek is, bébi! – kiöltöm rá a nyelvem és rákacsintok.
Mit ne mondjak, nem viszi túlzásba a táncot, de neki meg van bocsátva, mától úgyis Ő lesz az én Jégtörőm. Vigyorogva nézem, hogy egyre több gólya dobja le a pólóját, aztán ismét Markra koncentrálok és jóóóól összevizezem. Remekül fedez a sztori, hogy csak hűteni akarom, pedig az elsődleges célom az volt, hogy kicsit közvetlenebbek legyünk. Jó érzés hozzá simulni, jól esik testének melege, meg amúgy is. Ki ne szeretne jóképű pasikat ölelgetni? Naugye! Nevetek, ahogy tiltakozik, de eltolni nem tol el magától, hát a vállára támasztom a homlokom, hogy összeszedjem magam.
- És a srácok közül a győztes… - még mindig Mark oldalán állok és a félpucér pasikat szemrevételezem – Te ott! – rábökök egy srácra, láthatóan a teste a legfontosabba számára, tipikus izomagy.
- A győztesek alkossanak egy párt, és jelezzétek a HÖK irodában, hogy a ti csapatotoknak jár a plusz 10-10 pont. – teszem még hozzá, aztán ismét a mellettem állóhoz fordulok: - Na, társam a hülyeségben, meneküljünk, mielőtt rájönnek, hogy átvágtuk őket!
Vissza az elejére Go down
Mark Demyan Ivanov
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : Naplopó
Hozzászólások száma : 447

TémanyitásTéma: Re: Psyco in the school - Elee & Mark   Szer. Okt. 01 2014, 14:42

-Nem,ne már! Lényeg! - Tudni akarom, ha rajtam röhög. Persze lehet, hogy a csirkemelles dologról neki a friss gyólyahusi ugrott be az udvaron, vagy ki tudja. Mi? Elvesztem, ne röhögjön már ki úgy, hogy nem tudom mi van. Még a végén összetöri az egom.
-Hm. - Sunyin elvigyorodom a kérdésre, és azonnal pörögni kezd az agyam, de nincs idő megállítani a számat, hogy ne mondja ki azt, amit nem kéne.
-Ha most azt mondom, hogy elhiszem, bukom a lehetőséget és nyuszi leszek. Ha azt mondom nem hiszem el, akkor viszont nyomulós leszek. Ti nők sosem hagytok arany középutat?! - Szinte felhördülök a felismeréstől. Persze mosolygok, de ez tipikusan az a kérdés, amit sminkelés után szoktak feltenni "Szép vagyok?". Nincs az a válasz, ami ilyenkor megfelelő, mert mindet kiforgatják és véged van.
-Hat. Ha többre vágysz, ahhoz még tenned kell. - Húzom tovább, de bőven megérdemli a tízest. Lehet én is fordítva húztam ki a számot az agyamból...
-7,5! - Alkudozom tovább, de mivel ez pont félúton van a két javaslat között, így ez a végső ajánlatom. Naná, hogy mindezt ördögi vigyorral teszem, így az is levágja, hogy mi a szitu, aki vak. Na jó, az talán nem.
Közben persze jön a hűtés, ami pont ellentétes hatás vált ki, és nem is szívesen engedem el az eredményhirdetésre. Nesze nekem. Pedig csak egy papírt akartam, meg egy kávét, és itt vagyok félpucéran egy vizes csajjal, meg egy halom gyökér gólyával. Kicsit elszálltunk.
-Micsoda választás! - Súgom Elee-nek, hogy csak ő hallja, és érzem én, hogy ez a bosszú az én választásomért. Tipikus. Jó kis páros lesznek.
A következő mondaton csak felvinnyogok, de igyekszem nagyon komolyan bólogatni, hogy igen-igen, jelentkezzetek.
Persze még előtte elkapom őket egy csoportképre, hogy így vizese-félpucéran pózerkedjenek egy sort, hogy majd röhöghessünk utólag, aztán magamra kapom a pólóm és az elszivárgó emberek között utat törünk magunknak valamerre a meneküléshez. Leginkább a kocsimat célzom be, aztán kiderül, hogy ki merre menekül. A délután hátralévő részét úgyis valami akció tervvel töltöm, hogy miként ne ismerjenek fel ezek soha többé.
Vissza az elejére Go down
Elenore O'Hara
Vizuális kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 804

TémanyitásTéma: Re: Psyco in the school - Elee & Mark   Szer. Okt. 01 2014, 17:18

- A lényeg, hogy hülye vagyok. – nevetek, mert nem lehet neki ellenállni. Meg most hogy valljam be neki, hogy mire asszociálok a csirkemellekről meg a szendvicsről? Na, ugye, hogy sehogy!
- Ha most azt mondod, hogy elhiszed, akkor nyuszi vagy, mert kihagysz egy lehetőséget. Ha azt mondod, nem hiszed, akkor itt a lehetőség, hogy kérj valamit, amivel bizonyíthatom. – vigyorogva mondom, mert egyszerűen nem tudom hova rakjam ezt a kifakadását. – És egyébként nem, nem szoktunk hagyni. – most már nevetek, hát ezt nem lehet komoly fejjel kibírni.

- Hat… Tennem? Mit kéne még tennem? – csodálkozva nézek rá, na persze elképzelésem van arról, hogy hogyan tudnám ezt a nyomorult hatost feljebb tornázni.
- Nyolc? – könyörögve nézek rá, hogy kegyelmezzen és ne törjön össze nagyon, mert az a hatos… Persze, tudom, hogy 5,5 a határ, ahonnan már nem kell zacskót alkalmazni, de naaaaaa! A cél a 10 pont, és ebből nem engedek! Gyanítom, segít rajtam, ha egy kicsit megölelem, arról nem is beszélve, hogy szeretném, szóval… Igen, azt hiszem, hogy nem volt rossz ötlet ma befáradnom az órarendem miatt, még akkor sem, ha pont azt nem intéztem el. Bár, ha most betolnám az arcom, valószínűleg kivágnának.
- Hát, megadtad az alaphangot… - súgom neki vissza, mert hát a szilikon-dombos lány mellé mégsem rakhattam volna be egy olyan pasit, aki nem mű.
Elkattintja a csoportképet, és még meg kell majd győznöm, hogy átküldje nekem ezt a remekművet, ki akarom rakni az előszobában a tükörre.
- Hé, ez nem fair, te csak ennyitől már úgy is nézel ki, mintha nem is történt volna semmi… - biggyesztem le az ajkam, mert hát én le sem tagadhatnám, hogy benne voltam valamiben. Ismét követem a tömegen át – ez ma egy ilyen nap – és jóformán azt sem tudom, merre vagyok, amikor megállunk a kocsijánál.
- Hát ööööhmm… Asszem ez nem az én kocsim. – nevetem el magam, mert hát ez így elég kínos. Tökre benne lennék, hogy máshol is őrült flashmobokat indítsunk be, de nem vagyok benne biztos, hogy örülne, ha rá akasztanám magam, biztos millió más dolga is van. És, el kéne intéznem azt a nyomorúságos órarend ügyet is, meg átvenni a pólómat…
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Psyco in the school - Elee & Mark   Today at 15:37

Vissza az elejére Go down
 

Psyco in the school - Elee & Mark

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 3 oldalUgrás a köv. oldalra: : 1, 2, 3  Next

 Similar topics

-
» Psyco in the school - Elee & Mark
» Ki(be)rúgni abból a bizonyos hámból - Seb & Elee

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: Frances épületek :: Archívum-