Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

» Rangsorolások (Noel és Tami)
Vas. Okt. 02 2016, 14:41 by Kőrösi Noel

Top posting users this month
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Reeven Callagher
 
Samuel T. Collins
 
Quentin Collins
 
Felix Kaleolani
 
Suzanna Crystal
 
Kensington L. Lockwood
 
Kelly Evans
 
Sebastian McBridge
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Maybe now..... Amber&Dommy

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Dominic Tveit
Városlakó
Életkor : 23
Foglalkozás : autóversenyző
Hozzászólások száma : 100

TémanyitásTéma: Maybe now..... Amber&Dommy   Hétf. Aug. 04 2014, 20:42

Csakis abban bízom, hogy  a napnak ezen szakában, illetve, hogy az éjszakáéban nem jár erre senki.
Mert ha valakit most ide esz a fene, rendőrt fog rám híni, ugyanis ezerrel tőröm fel anyám kocsiját. Tudom, hogy a Fordban odabent van egy kulcs, amivel el tudom majd indítani, de ahhoz be kell jutnom a fránya kormány mögé. Mivel full automata talán el tudom vezetni. Muszáj... könyörgöm nekem már muszáj volán mögé ülnöm, mert felvágom az ereimet. Persze anyám nem engedi, akkor sem ha napok óta rimánkodok neki, mondom, hogy üljön mellém, ha nem megy nem akarom erőltetni, nekem fontos a lábam,de jól vagyok. Kell, kell, hogy jól legyek annyira, hogy kicsit gurulhassak.
Lábamon még mindig gipsz, most zöld, ezer módon összefirkálva, a McLaren jelével, a csúcsidőmmel, a kupám másával, halom részvéttel, szívecskékkel, és levelekkel, gagyi, szar über kínos, de szeretem a barátaimat, úgyhogy nekik bármit lehet, csak a fejükbe vették, hogy nem vezethetek.
Talán jobb is így, mert lehet ha beülök a kormány mögé pánikrohamot kapok és el sem merek indulni, az mondjuk nem tenne jót a karrieremnek. Versenyző vagyok, rohadt Forma1-es, nekem vezetnem kell, nem igaz, hogy senki sem ért meg. Muszáj tudnom, hogy meg merem még markolni a kormányt, hogy a felberregő motortól elver a szívem, élnem kell.
Mondjuk ennek most ellent mond, hogy éppen egy dróttal nyomom fel a Mondeot, láttam a filmekben, hogy így kell.Kár, hogy az életbe nem nagyon működik. Én tudom egyedül azt a titkot is, hogy a riasztó nem működik, babrálhatok, csak el ne kapjanak. Mondjuk nagy baj abból sem lehet, anyám csak nem fog feljelenteni, de roppant kínos lenne.
De egyszerűen tudnom kell, hogy menni fog-e? Most vágyat érzek, hogy a kormány mögé üljek, és vezessek, lenyomjam a pedálokat és megvárjam amíg felkúszik a mutató 160-ra akkor kell boldognak lenne, de mi van ha....? Nem, az nem lehet, egyszerűen nem. Végre betuszkolom a drótot, megindítom a gomb felé, éljen, hogy ez ilyen régimódi kocsi agyon tuningolva, Jó, igaz, hogy az az én és apám műve, de ki fogom nyitni, hááálelllujja.
Dög meleg van, megpusztulok, a rövid nadrágom ugyan király, de a fehér pólóm világít a holdfényben és a lábamon a vastag gipsz, a kocsinak döntve a mankóm, elszáll asz agyam. És végre pattan a zár. Áhh. Mégsem, picsa.
Dühösen rúgok az ajtóba a gipszelt lábammal, aztán persze vinnyogni kezdek, mert fáj és mert a rohadék, nyíljon már ki!!!!
Vissza az elejére Go down
Vendég

TémanyitásTéma: Re: Maybe now..... Amber&Dommy   Hétf. Aug. 04 2014, 21:08

Kellemes nyári este van, bár mondhatni csöppet meleg, de nem olyan rossz, rövidnadrágban és topban ki lehet bírni. De hogy mi a fenét sétálgatok én ilyenkor egy kb idegen város utcáin? Na az már jó kérdés. Rám jött a kilométerhiány, és ennek enyhítésére a legjobb mód egy kiadós esti városnézés. Csak valahol sikerült rossz irányba fordulnom, így kezdek a városból inkább a lakónegyedek irányába haladni. Na nem baj, majdcsak visszakeveredek valahogy. Miközben azon agyalok, merre is kéne kanyarodnom a következő kereszteződésnél, hogy visszajussak a város érdekesebb részére, furcsa dologra leszek figyelmes. Egy srác épp babrálja egy Ford ajtaját. Mi a manót csinál? Ugye nem most akarja feltörni? Visszafordulnom már késő, mert valószínűleg úgyis észrevenne, így inkább tovább haladok, egyenesen a fiú irányába, majd mikor már majdnem odaérek, lassítok a lépteimen és úgy döntök megszólítom, de nem szeretném megijeszteni, így szándékosan rálépek egy eldobott műanyag pohárra, hogy zajt csapjak.
-Szia. -nem tudom mennyire reális csak így ráköszönni egy autófeltörőre, de a lábára pillantva látom, hogy elég könnyen le tudom hagyni, ha megpróbálna kinyírni, így kartávolságon kívül maradok és így viszonylag biztonságban is érzem magam. Kivéve, ha egy marék dobócsillag lapulna a zsebében, de már úgyis mindegy, megszólítottam, így hát folytatom is a mondókámat.
-Nem akarlak megzavarni, de nem gondolod, hogy hiányozni fog a tulajdonosának ez a verda, ha most csak úgy elviszed? Különben sem hinném, hogy olyan sokat kapsz érte, nem éri meg kockáztatni a riasztóval. -jegyzem meg, hiszen ha még a kocsit nem is sajnálná annyira, ki tudja, milyen személyes holmijai vannak benne a gazdájának. Lehet, hogy egyesek pótolhatatlanok akár. Nem lenne szép dolog elkötni csak így. És különben is, azért a zsaruknak gondolom szokásuk esténként körözni, elég hamar ide is érhetnek... jut eszembe, én itt épp tettestársnak számítok, vagy mi. Na ne már.
Vissza az elejére Go down
Dominic Tveit
Városlakó
Életkor : 23
Foglalkozás : autóversenyző
Hozzászólások száma : 100

TémanyitásTéma: Re: Maybe now..... Amber&Dommy   Kedd. Aug. 05 2014, 15:25

Az a büdös nagy helyzet áll fent, hogy elég ideges vagyok. A kocsi nem és nem nyílik tök ellenem van, ha meg azt nézem, hogy a sors terelget utunkon, akkor lehet hogy ez szerűség. Sorsszerűség. Akkor ki sem kell,hogy tudjam nyitni. Nah, de ha így nézem, akkor a lábsérülés meg jele, hogy rossz úton járok, márpedig ha meg kell halnom, vagy nem versenyezhetek többet.... nos tudom, hogy betegesen hangzik, hangosan ki sem mondanám, de inkább ragadjanak magukhoz a valkürök. Igaz nem vagyok viking, de még simán lehet úgy van, ahogy ők hiszik. Akkor nekem mi értelme is lenne az életemnek, ha teszem azt nem ülhetek többet versenyautóba. Minek élek? minek a lába? Minek minden? Mintha a szívem tépnék ki és kárhoztatnának érzelmek nélküli életre. Van akinek megy és tud így élni és vagyok én, aki nem és nem is fog.
A második rúgás után feladom. A kocsi ettől nem lesz engedelmes, a lábam viszont piszkosul sajogni kezd. Grrr. Kinyírom azt is, aki kitalálta, hogy, mit is? Hogy kocsit lopjak?
Valami reccsenés a háttérben.... Jön valaki. Remélem anyám az, és leordítja a fejem. Oda pillantok és zsigerből vissza köszönök.
- Szia! - jesszus de ciki, próbálok elfordulni, nagyon lazán a kocsinak dőlni, jó, hogy bicegek, mint az állat és mellé kilóg az ablak felett a drót.
- Köhöm. Igazából nincs benne riasztó, illetve nem működik és hát... azt hiszem tényleg nem örülne a tulaj, ha elvinném, de visszahoznám. Csak egy kör. - magyarázom elvörösödve, mert nem nagyon terveztem lebukni, így az egész elég cinkes.
- Az sem biztos, hogy tudok vezetni. - úgy osztom meg a csajjal az infót, mintha kötelező lenne, bár biztos vagyok benne, hogy ez a része a lehető legkevésbé sem érdekli.
A legnagyobb félelmem, hogy rettegni fogok a volán mögött. Az anyós ülésen is vannak rémképeim, de az más, ott nincs a kezemben az irányítás. Ugye? UGYE?
Arról le is maradok, hogy szemrevételezzem a csajt, mert lever a víz, hogy már esetleg rendőrt hívott. Ha igazi hű honpolgár.
Vissza az elejére Go down
Vendég

TémanyitásTéma: Re: Maybe now..... Amber&Dommy   Kedd. Aug. 05 2014, 21:00

Tisztán emlékszem még a szüleim és a bátyám minden egyes intelmére, amit az utóbbi 3 hónapban szinte naponta szajkóztak, de az tuti nem volt köztük, hogy "ne szólíts meg valakit, aki autót készül lopni". Hát persze, hiszen eszükbe se jutott, hogy láthatok ilyet, az meg főleg nem, hogy vagyok elég hülye a megszólításához is. Még mindig nem értem, miért nem sétáltam inkább el, de valahogy hajtott a kíváncsiság, mindegy, most már úgysem tudom visszacsinálni. De visszaköszönt és úgy tűnik, tényleg nem számított senkire. Ezek szerint nem épp egy forgalmas környékre keveredtem. Remek, itt vérzek el, ha azt a drótot belémdöfi.Szép halál.. Hát, legalább a naplóm megmarad az utókornak. Szerencsére azért nem úgy néz ki, mint aki most akar velem végezni, lazán a kocsinak dől, bár messziről virít a zöld gipsz, melyet valószínűleg az összes haverja összefirkált. Későbbre tartogatja a haláltusám, amikor a többiek is megérkeztek. Rituális áldozat leszek. De nem is olyan, mintha a gettóból jött volna. Nem értem miért akar kocsit lopni. Fura. Megpróbálom lebeszélni a dologról, de egy részlet megragad a fülemben.
-Hogy érted, hogy nincs benne riasztó? Ezt honnan tudod? Kifigyelted vagy látszik valahol? És mi az, hogy csak egy kör? -támadom le a kérdéseimmel, de még mindig nem mozdulok a biztonságos távolságnak betudott helyemről. Teljesen összezavar. Ha csak egy kör, akkor miért nem bérel egy autót vagy megy el gokartozni. Bár ilyen lábbal nem hiszem, hogy készségesen adnának neki egy kocsit, de ki tudja. De akkor is, milyen dolog már elkötni valakinek a kocsiját? Amiért keményen (vagy kevésbé keményen) de megdolgozott. Ejnye, nem tetszik ez nekem. Csak nehogy jöjjön egy rendőr, mert annak aztán nem magyarázom ki, hogy semmi közöm az egészhez. Ez meg tuti nem mondaná meg az igazat, tuti élvezné, ha engem is bevinnének az őrsre.
-Hogyhogy nem biztos? És képes lennél úgy beülni, hogy nem biztos, hogy tudod vezetni? És mi lesz, ha mégsem megy a vezetés? Akkorra nincs terved, mi?-egyre zavarosabb a dolog, kezd tényleg megőrjíteni a hülyesége. Nem értem az ilyen embereket. A saját vesztébe rohan, ki tudja, ha nem tudja vezetni, mi lesz vele? Legalább hozta volna el egy haverját az alvilágból, hogy az asszisztáljon neki a vezetésnél. Jesszus, hogy lehet valaki ennyire felelőtlen? Csoda, hogy ennyi baleset van manapság? Barmok.
Vissza az elejére Go down
Dominic Tveit
Városlakó
Életkor : 23
Foglalkozás : autóversenyző
Hozzászólások száma : 100

TémanyitásTéma: Re: Maybe now..... Amber&Dommy   Szer. Aug. 06 2014, 19:27

Kár, hogy ezt hozta a helyzet. A lány nagyon szép, kellemes a hangja is, én meg éppen egy kocsit nyomok fel, mint valami aljadék tolvaj. Kínos a szitu, de mit lehet tenni? Kicsit játszom még azzal. hogy nem mondok semmit, hátha ez a csaj is a rossz fiúkat szereti csak, még az is lehet, hogy imponálok neki ezzel. Mondom én, hogy mindig rossz úton járok. Valahol sejtem, hogy most is, de még nem adom fel a reményt.
Kellemes izgatottság jár át, de ennek csakis a vezetés utáni vágy lehet az oka. Annyira szeretnék már a kormány mögé csúszni. Türelmetlen vagyok, a kormányt szeretném markolni, megbrummogattatni a motort. vezetni akarok.
- Mert akkor már ezer éve csilingelne, mint valami veszett kutya. - szép hasonlat. A veszett kutya nem csilingel, nem is tudom, hogy jutott eszembe ilyen hülyeség. Tuti a stressz. Nem lehetett volna ezt a csajt máskor elém vezényelni? Mondjuk amikor hősiesen bicegek egy nénit átsegítve az úton, de ha a csaj a rossz fiúkat kedveli akkor meg tök jó vagyok. Szóval, legyen így.
Lehet fel kéne fedni a valót, hogy anyám kocsija, de azt hiszem akkor is tolvajnak nézne, hiszen vagyok, ami vagyok, lopni családtagtól is lopás, legyen az bármilyen rokon. De anyám szerint még hónapokig nem ülhetek a volán mögé és azt ne bírom ki. Belehalok, hát nem értik?
- Ha nem tudok vezetni? Tudok vezetni, a legjobb vagyok. - morgok fel, mert vezetni igenis tudok, nagyon is jól, pillanatok alatt reagálok, veszélyesen jók a reflexeim és ... vezetni akarok.
- Nézd, akkor.... mondjuk nem viszem egy körre?! - nekem ez tök egyértelmű, ha nem tudom még csak elindítani sem akkor nem mindegy? Akkor csak beülök és azt játszom, hogy nem rettegek, hogy nem látom magam előtt a gyorsan közeledő pálya szélét, nem érzem a robbanást, nincs tűz és nem ájulok el időnek előtte, hogy kikúszhattam volna a dobozból.... Aztán nincs anyám zokogó arca és a küzdelem az életért. Máshogy kellett volna, hogy legyen. A dobogóra kellett volna állnom. Cifra káromkodások jutnak az eszembe. Visszafordulok a kocsihoz és újra babrálni kezdek a dróttal. A csaj tuti ki fog akadni, hogy a szeme láttára lopok, de nem is lopni akarok, hanem kölcsön venni, az anyámtól.
Meg kell tudnom, érezni akarom, hogy mit mond a gyomrom...
Vissza az elejére Go down
Vendég

TémanyitásTéma: Re: Maybe now..... Amber&Dommy   Szer. Aug. 06 2014, 20:08

Hihetetlen, hogy képes vagyok éjszaka sétálni indulni egy idegen városban. Szinte várható volt, hogy el fogok tévedni. Csak arra nem számítottam, hogy egy kihalt kertvárosi útra érkezem, ahol épp egy srác próbál kocsit lopni. Miért kell rögtön belekeverednem valamibe? Hihetetlen. Még csak pár napja vagyok itt. Nem lenne nyerő az egyetemet a sitten indítani. Otthon bezzeg nem történtek velem ilyenek, mondjuk jobb is. És én hülye még le is állok vele társalogni. Mi ütött belém? Ennek tetejébe pedig még nem is válaszol egyhamar. Remek, szórakozzon csak...
-A veszett kutyák nem csilingelni szoktak... legfeljebb ugatnak, de azt se nagyon. -értem én, hogy mire gondol, de akkor is hülye hasonlat volt. És ha már játssza itt a kemény csávót, akkor legalább ne beszéljen hülyeségeket.
-Nyilván. Mindenki ezt mondja..-jegyzem meg, hiszen valahogy még nem sok sofőr ejtette ki a száján, hogy igazából elég szarul vezet. Mégis mennyi baleset van az utakon, azokat is okozzák valakik. Legfőképp azok, akik ennyire biztosak benne, hogy ők a legjobbak.
-Mégis miért vagy benne annyira biztos, hogy te vagy a legjobb? -kérdezek rá, ha már ennyire biztosan kijelentette, kíváncsi vagyok, mégis miből szűrte mindezt le. Hihetetlen egóval rendelkezik. Borzalom. Nem is értem, miért vagyok még mindig itt, egyszerűen csak tovább kéne sétálnom, nem foglalkozva azzal, hogy valakinek ma este ellopják a kocsiját. Végül is nekem ehhez az ég világon semmi közöm.
-Remek, akkor lesz egy feltört kocsi, amit el sem viszel. És mit fogsz vele csinálni? Csak simán itt hagyod, hogy majd más elvigye? -nem hiszem el, hogy lehet valaki ennyire hülye. Képtelenség. Ha nem is biztos benne, hogy tud vezetni, akkor mi a fenének akar kocsit lopni? Miért nem várja meg, amíg leszerelik azt a nagy bumszlit a lábáról? Talán úgy könnyebb lenne. Miközben ezek a gondolatok átfutnak az agyamon, az idiótája visszafordul és ismét babrálni kezdi a kocsit. Najó, ebből elég volt, teljesen kihoz a sodromból. Nem gondolhatja komolyan, hogy végignézem, ahogy ellop egy autót.
-Mégis mit csinálsz? Nem lophatod el komolyan. Egyáltalán minek ez most neked? Be van gipszelve a lábad.. -lépek közelebb és próbálok alkalmatlankodni, hogy ne tudja tovább birizgálni a zárat. Megpróbálom elvenni, vagy legalábbis babrálni a drótot, hogy legalább kicsit lassítsak a dolgon, hátha erre téved valami kósza rendőr. Bár az istenért ki nem tudnám magyarázni, hogy mi a manót csinálok én ott és miért nem vagyok tettestárs.
Vissza az elejére Go down
Dominic Tveit
Városlakó
Életkor : 23
Foglalkozás : autóversenyző
Hozzászólások száma : 100

TémanyitásTéma: Re: Maybe now..... Amber&Dommy   Csüt. Aug. 07 2014, 17:02

Pislogok a csaj felé, a lámpák gyér fényében nem tűnik megtermett fazonnak, sőt kifejezetten formás, csak mondjuk most nagyon nem erre kéne koncentrálnom. A lábam még zsibbad, ahogy rugdosódtam vele. Mikor leszel már jó? Mikor? Ordítani lenen kedvem, sikoltani, de persze nem fogok, nem vagyok anyámasszonykuskityája. Közben meg alig várom, hogy újra az ülésbe tömjem magam és kicsit elnyomkodjam a pedálokat, a váltót akarom kezelni, érezni, ahogy finoman átpattan a sebesség fokozat… de nem. Most nem.
- Vágom én, de egy csomónak van a nyakában csengő. – elnevetem magam, most megfogott, de ez csak egy mondás, azoknak meg nem mindig van alapjuk, sőt. Igaza van, a veszett kutya harap és nem ugat, csak támad és megesz, széjjel tép, kis cafatokba. Bah, de jó hír.
- Igen? Akkor te sok fazonnal találkozhatsz, akinek ez az élete. – szúrom be, mert szerintem meg nem mondja mindenki ezt. A csajok meg nem is tudnak vezetni ez tény. Túlóvatoskodnak, jó mondjuk láttam már jó női sofőrt, de rohadtul ritka. Mint a fehér hólLÓ!
- Miért? – elnevetem magam. Miért nem ismer senki? Tavaly tele voltak velem az újságok, címlapon voltam. Mint az évad legfiatalabb sofőrje és mellé nyertem is. Sebaj, csak… aztán meg arról cikkeztek, hogy majdnem meghaltam. Mondjuk ez nem baj, hogy emiatt nem vagyok híres, majd leszek. És nem emiatt, hanem amikor újra dobogóra állok, a legfelső fokra és onnan fogok pezsgőt locsolni a sok bámész seggfejre. Csak tartsunk ott, mert nem bírom tovább. Istenem.
- Mert tudom, hogy a legjobb vagyok a véremben a vezetés. A legjobb lennék, ha…..- rácsapok a combomra, ha működne a fránya lábam.
- Higgadj le, kiscsikó! Akkor visszazárjuk, és ennyi. Akkor sem viszi el senki, lenyomom a kis pöcköt és az ajtó lezár. Tádááám.  Varázslat. – visszapördülők a járgányhoz és megint a dróttal babrálok, a kis hurok majdnem ráfonódik a nyitógombra. Közben a csaj, közelebb jön, megcsap finom illata, istenem, nővel is de rég voltam.
- Mondom. Kinyitom. – közlöm, a nyelvem is kidugom nagy igyekezetemben, hogy lássam hova kell navigálni a kart. Olyan ez, mint abban a bizonyos játékban, amibe pénzt dobsz és persze a kar sosem fog meg egy állatot sem….
- Tudom… Hidd el, hogy tudom. ….- hogy be vagyok gipszelve, ez lökött. Nálam jobban senki sem tudja, én ebben élek.
- Mert…. Megtehetem. – ebben a pillanatban rákulcsolódik a drótom a gombra és óvatosan felhúzom. Az ajtó kattanva nyílik. Majdnem felordítok örömömben.
- Jössz vagy maradsz? – teszem fel az egyértelmű kérdést. Körbe kémlelek és behuppanok az ülésre, illetve csak majdnem huppanok, mert nem sikerül teljesen jól a lábam félig kint marad. Úgy húzom magam után, és helyezkedek el. Az ülés alá babrálok és kiveszem a kulcsot, tudom, hogy anya ott tart egy plusszot. De persze ezt is kileshettem. Átnyúlok az ülésen és kinyitom az anyósülés ajtaját, ha a csaj beszállna, ha nem akkor így jártam és elenged egy sérültet egyedül. Brühhhühü.


A hozzászólást Dominic Tveit összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Aug. 10 2014, 17:12-kor.
Vissza az elejére Go down
Vendég

TémanyitásTéma: Re: Maybe now..... Amber&Dommy   Pént. Aug. 08 2014, 20:01

Hihetetlen, hogy alig pár napja szabadultam ki a szüleim védő szárnyai alól, annak reményében, hogy itt felelősségteljesen élem egyedül az életem, erre az első adandó alkalommal sikerül belekeverednem egy kocsilopásba. Remek, még csak az hiányzik a bakancslistáról, hogy az estét egy cellában töltsem. A francért nem tudtam otthon.. illetve a koliban maradni? Ja persze, mert még alig van valaki és azok is felkerekedtek vagy a könyvtárban dekkolnak.
-Jó, így elfogadható. -nevetem el magam, talán túl szigorú voltam vele. Na ne már, hiszen épp egy autót készül elkötni. Mégis hogy lehettem volna túl szigorú? Jesszus, még csak az hiányzik, hogy megsajnáljam a kis törött lábát. Kész őrültség. Idióta.
-Lehet. -bököm oda, de nem nagyon tudom, mire gondol. Tényleg annyira jó sofőr lenne? De akkor meg menjen versenyezni vagy valami, de ne így szerezzen kocsit. Borzalmas. Most nem tudom, mit nevet azon, hogy miért ennyire biztos benne. Ennyire evidens lenne számára? Hát, úgy néz ki, hogy az egójával legalább egy csepp probléma sincs, hacsak a túltengését nem vesszük annak, mert akkor tuti kezelésre szorulna.
-A véredben? Csak nem valami nagy autóversenyző dinasztiából származol? Azt ne mondd, hogy a véred helyén is motorolaj csordogál.. -nevetek fel, hiszen kész képtelenség, azok nem szoktak kocsit lopni, sokkal inkább az ő járgányukat fújják meg. Legalábbis a filmekben így szokott történni. Bár tudom, hogy azok nem mindig az igazat mutatják, de mégiscsak kell valami közüknek lenni a valósághoz, nem? Kiscsikó? Már ennyire jóban lennénk? Kész képtelenség ez az egész. Egy szemforgatással nyugtázom, hogy úgyis azt csinálja, amit akar, nem hallgat a józan észre. Azért megpróbálom még megakadályozni, hogy végleg elkösse a kocsit, de nem sok esélyem van.
-Mi az, hogy megteheted? -mordulok fel, miközben a dróttal küzdök, de sikertelenül, kattan a zár és nyílik az ajtó. Remek. És már pattan is be. Hát, egy őrülttel több lesz ma este az utakon.
-Mi? Te tényleg elmész? És mégis hogy akarsz egy lábbal vezetni? -nézek kérdőn rá, hiszen ez komplett baromság, ennyire nem lehetnek jó reflexei, hogy képes legyen hirtelen ide-oda dobálni a lábát, ha szükség lenne rá. Nem hiszem el, törött lábbal képes egyedül elindulni. És, ha lesz valami baja? Na nem mintha érdekelne, hiszen épp csak most ismertem meg és nem is szándékozom további ismeretségre egy ilyen fazonnal, de akkor sem engedhetem el egyedül. Basszus. Fene a jó szívemet.
-Várj meg! -szólok oda, miközben elindulok az ajtó felé, majd mielőtt beszállnék, még egy mélyet lélegzek, talán életem utolsóját. Tuti nem vagyok normális.
-És mégis merre megyünk? Ugye nem fogsz elrabolni? -nézek a fiúra, bár pillanatnyilag a vezetési képességei, illetve azok hiánya, jobban aggaszt, de eszembe se jutott, hogy akár még bánthat is. Ójajj, mibe sikerült keverednem? És, ha elkapnak egy lopott kocsival akkor mit csinálunk? Főleg, ha még a sofőr lábát is meglátják.. Nem baj, biztos szebbek errefelé a cellák, hiszen a sztárokat is oda viszik, nem?
Vissza az elejére Go down
Dominic Tveit
Városlakó
Életkor : 23
Foglalkozás : autóversenyző
Hozzászólások száma : 100

TémanyitásTéma: Re: Maybe now..... Amber&Dommy   Vas. Aug. 10 2014, 20:30

Örülök, hogy tetszik neki az ötletem, mely szerint, lopjunk el egy kocsit és aztán hagyjuk itt ha nem tudom elvezetni. Ez vajon mennyivel jobb, minthogy vigyük el egy körre? Valljuk be, semmivel, de nem baj, ebben legalább benne van. Nem akar már megállítani, vagyis nem nagyon. Igazából rábólint, a kis naiv.
Csak felröffenek, hogy sok jó pilótával találkozik, biztos vagyok benne, hogy egyik sem én vagyok, de majd most, ha minden jól megy mutatok neki valami érdekességet. Azt tudom, hogy a Fordnak nagyon jó a tapadása, a kerekeket lecseréltük, meg egy halom mindent... Szóval bírni fogja a nyomást, ha én is.
- Nem. Cowboy vagyok, és ebben is csak lovak vannak, nem? - vállat rántok, most nem fogom ennél jobban kifejteni, mert ha felsülök akkor nagyon égő lesz és nem akarok leszerepelni. A csaj elég bevállalósnak tűnik, meg mellé szép is, nah tessék, itt tartunk. Buta férfiúi hiúság. Most mit mondjak neki? Forma1-es pilóta vagyok, tavaly majdnem a dobogóra álltam, csak hát belerepültem a falba. Most meg... lehet elájulok a kormány mögött? Így kábé ezt tudnám kifejteni de ennyit tehetnék. Inkább bele sem kezdek, majd ha a kormány mögött leszek és.... nah majd akkor talán. Vagy nem.
- Jah apámnak farmja van, sirályul bánok a traktorral. Simán beleírom a neved egy búzatáblába.- valahogy sejtem, hogy ezzel most nem sikerült osztatlan sikert aratnom, de az igazságot most nem szeretném kifejteni.Nem lenen vicces, mellé tuti beesne az anyám, hogy fejmosásban részesítsen, mintha anélkül nem lennék elég nyomorult.
- Hát látod....- körbe mutatok az utcán, ehhez megint egy kicsit el kell engednem a drótot, meg amúgy sem árt körbe nézni, nehogy lekapcsoljanak a szernyákok miközben anyám Fordját tervezem meglovasítani, ha már a lovas hasonlatoknál tartunk. Körbe kémlelek és mivel nem jön senki, visszafordulok a melóhoz.
- Nem akadályoz meg senki. - fejezem be a mondatot eme örök érvényű szép meglátással, mert tényleg nem teszik, a kutya nem vakkant rám, hogy ne tegyem. Közben nyílik az ajtó és behajtogatom magam az ülésre.
- Miről beszélsz? Két lábam van. - úgy hörgök fel, mint akivel éppen közölték, hogy nem elég sportos. Valójában jelenleg éppen nem vagyok teljesen az, mert a hülye lábam visszatart az edzések többségétől. Pedig eleget mozgok, csak hát nah... kéne a sok futás.
Elhelyezem a lábaimat a megfelelő pedálokon, mivel a balom van gipszelve, elméletileg nem lesz probléma, hiszen automata kosiban a jobbomat kéne használni. de mivel manuálisan tanultam vezetni én hiányolom a váltót, mellé a lábaim egyszerre működnek, nekem ez így természetes. Sokkal gyorsabb vagyok. Ha minden jól megy a fékkel lesznek bajok, mert a gázt nyomni fogom, mint az örült.
- Gyere! - elmosolyodom, ahogy mellém csusszan, a slusszkulcsot a zárba csúsztatom és elforgatom.
- Kösd be magad! Nem, nem foglak elrabolni, cserkészbecsszó. - vigyorogva indítom be a motort. A tarkómon az apró kis szőrszálak égnek merednek.
A gázra taposok, finoman kikanyarodok a padka mellől, a szívem vadul kalimpál, a félelem felkúszik a gyomromba, egyáltalán nincs rendben a vezetés... semmilyen szinten. Azonnal a sebességmérőre pillantok, király, már süvítünk 35-tel, jó lesz ez. Ahogy kiérünk a néptelen kis utcákról besorolok egy Audi mögé és lelkesen nyomom a gázt, hogy lépést tartsak vele.
Vissza az elejére Go down
Vendég

TémanyitásTéma: Re: Maybe now..... Amber&Dommy   Hétf. Aug. 18 2014, 20:58

Hiába tiltakozom, úgyis elköti a kocsit, de azért abban ne reménykedjen, hogy ehhez még asszisztálni is fogok. Azt sem értem, miért vagyok még mindig ott? Már rég le kellett volna lépnem, még a végén tényleg a börtönben indítom egyetemi éveimet és akkor végleg elbúcsúzhatok mindenféle ösztöndíjtól, hiszen ki akarna egy börtöntölteléket okosítani? Na meg persze utána alkalmazni. Valljuk be, nem épp a legjobb ajánlólevél.
-Ó értem. Szóval cowboy... én meg torreádor.-nevetek fel, bár nem tűnik túl hihetőnek. Ha nem lenne ennyire balhés, talán még jó pasi is lehetne.. de kitartóan bütyköli a zárat, ami visszarángat a való világba, tényleg a rosszfiúknak áll a világ. Szörnyű.
-Akkor miért nem a traktorral rallizol? Sokkal feltűnőbb lennél vele a városban, mint ezzel a sima Forddal.Ez úgy elveszik a tömegben. -még, hogy traktor. Persze, mert LA környéke csak úgy hemzseg a farmoktól. Vagy honnan jön, Texasból? Persze, én meg Floridaból... jó is lenne.
-Persze, kettő, de abból pillanatnyilag csak egy működik maradéktalanul. -ami igaz, az igaz. Neki is fel kellett volna már fognia, hogy egy lábbal nem lehet vezetni. Bár, ha szerencséje lesz, talán automata váltós és akkor mégis szerencsétlenkedhet azzal az egy, egyelőre épp lábával. De ki tudja, hogy végzi ma ezzel az autóval. És én hülye még képes vagyok melléhuppanni. De hogy miért? Mindenesetre már nincs visszaút, kész, megyek vele. Már csak azt kéne tudni, mégis merre.
-Akkor megnyugodtam... fogjuk rá. És mégis merre megyünk? -próbálom csillapítani kíváncsiságom, miközben engedelmesen becsatolom az övet, legalább ennyit megteszek annak érdekében, hogy ne haljak meg már az első LA-i fuvarom alatt.
Vissza az elejére Go down
Dominic Tveit
Városlakó
Életkor : 23
Foglalkozás : autóversenyző
Hozzászólások száma : 100

TémanyitásTéma: Re: Maybe now..... Amber&Dommy   Csüt. Aug. 21 2014, 20:12

A kocsi el lesz kötve és ez ellen nem tehet semmit, ha csak le nem üt, vagy nem szabadítja rám a kékeket. De nem hiszem, annál jobban be van parázva. Talán elmondhatnám neki, hogy anyám járgányát készülök meglovasítani, de akkor hova lenne az izgalom? Na meg nem jó az sem, hogy jelzem édes szülőanyám, nem akarja, hogy vezessek, sok időbe telne megmagyarázni, ezt meg már emészti.
A torreádorra felé pillantok, szemrevételezem, elhúzom a számat.
- Nem is tudom, nem vágnék fel rá, hogy állatokat ölök le karddal. - persze sejtem, hogy nem ez a mestersége, de valahogy nem szeretem azokat a "sportokat", amiben állatok legyilkolása a tét. Engem sokkal jobban szórakoztat, amikor a bika a szarvára tűzi az embereket, hiszen ők cseszik fel azzal, hogy kiabálnak, hergelik, néha tökre megérdemlik, hogy felkenjék őket a falra, mondjuk ez a nagy viadalokra jellemző.
- Ismered a mondást, miszerint, ha a nők tudnák mennyibe kerül egy traktor, mindenki a parasztokra bukna. - elvigyorodok és megrántom a vállam.
- Képzeld el milyen jól mutatnék egy nagy piros trakival az utakon, mondjuk csak a kamion lenne az ellenfelem. - bekötöm magam és finoman gázt adok. A kocsi feldorombol. A szívem nekifeszül a bordáimnak, mintha azt tervezné, hogy áttör rajtuk és a lábam elé esik, olyan gyorsan kalimpál, lehet ezzel fog célt érni. A félelem jeges ujjakkal markol a gyomromba.
- Ki az országútra, repülni fogunk. - terveim szerint. Tudom, hogy ez nem egy McLaren merci, de biztos vagyok benne, hogy el lehet vele menni kilónyolcvanig, vagy akár kettőig is, ha... ha tudok, az mér egyértelmű, hogy nem fizikailag lesznek korlátok, hanem lelkileg... Alig vannak autók az utakon, lepillantok; 80 km/h. Oh bazd. A kezem a kormányra feszül, lassítok a kanyarba, de igazán kedvem ahhoz lenne, hogy a gázra tiporjak. A hajam izgatottan bizsereg.
- Tudok vezetni, ne aggódj, a lábam nem fog hátráltatni, ez már biztos, szinte nem is kell csak az egyik. - igaz én ahhoz vagyok szokva, hogy kettő működik, egyszerre mozdulnak, az agyam pedig kiadja a parancsot és néha bemozdul a gipszelt lábam.
A csaj felé fordulva rámosolygok, biztatom, hogy minden oké, de eléggé be vagyok parázva, nem amiatt, hogy nem tudok vezetni, hanem, hogy 100 felett rámtör a pánik, és kapkodni kezdek. Amikor majd a pszichés félelem győzedelmeskedik, mert fog, úgy érzem magam, mint akit bezártak és lassan tör rá a klausztrofóbia.
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Maybe now..... Amber&Dommy   Today at 03:14

Vissza az elejére Go down
 

Maybe now..... Amber&Dommy

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: Lakások, házak, otthonok :: Archívum-