Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Stanley Collins
Kedd. Nov. 22 2016, 20:33 by Stanley Collins

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

Top posting users this month
Samuel T. Collins
 
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Reeven Callagher
 
Quentin Collins
 
Felix Kaleolani
 
Suzanna Crystal
 
Kensington L. Lockwood
 
Sebastian McBridge
 
Kőrösi Noel
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 HELP! - Gis&Nick

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Nicholas Hill
Városlakó
Életkor : 25
Foglalkozás : újságíró
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: HELP! - Gis&Nick   Kedd. Júl. 29 2014, 20:29

Napok óta azon agyalok, hogy mi a francot kéne most csinálnom?  Valahogy bocsánatot kell kérnem Haletől, bár remélem nem haragszik, de akkor is. Beállítok hozzá részegen, létrát lopok vele, letöröm az ablakukat, legyalázom az anyja féltett begóniáit majd ráadásként jól összeveszek az imént említett ’kedves’  mamával. Próbálnám mindezt elfelejteni, de a bokám még mindig nem az igazi és minden egyes sánta lépésnél eszembe juttatja, hogy mekkora istenbarma voltam.
Venni akarok neki valamit, de a franc se tudja mit szokás ilyenkor? Csokit, ékszert vagy virágot, nem, azt ő sem várhatja el, hogy betoppanjak egy csokorillatozó rózsával. Vigyem el vacsizni? De az olyan snassz. Baszki, befogok csavarodni.
Felhívtam Gisellet, mint utolsó mentsváramat, és könyörögve kértem, hogy jöjjön el a plázához ma négyre. Elég kétségbeesett volt a hangom, remélem meghatotta és nem egyedül fogok idegösszeroppanást kapni. Annyit mondtam neki, hogy vészhelyzet, bár ezt abból is sejtheti, hogy én Nicholas Hill önszántamból akarok shoppingolni, és közöltem vele, hogy majd személyesen levezetek mindent. Természetesen némi retust kapni fog a történet, ez nyilvánvaló.
Idegesen toporgok az ominózus szökőkútnál, ahol egyszer megmentettem a kellemetlen vízbecsobbanástól. Másodpercenként pislogok az órám felé, basszus Gis hol a fenében vagy?
Vissza az elejére Go down
Giselle Veriott
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 22
Foglalkozás : The Photographer
Hozzászólások száma : 360

TémanyitásTéma: Re: HELP! - Gis&Nick   Kedd. Júl. 29 2014, 20:50

Azt hittem, ha Nicknek végre lesz barátnője, több szabadidőm és sokkal nyugodtabb életem lesz, koncentrálhatok végre magamra. De valahogy mindig keresztülhúzza a számításaimat. Én nem is tudom, hogy bírja szegény barátnője. Mindenesetre, amikor ma felhívott, eléggé meglepődtem, mert bár szoktunk sűrűn dumálni, de ennyire kétségbeesettnek még életemben nem hallottam. Remélem nem szakítottak, mert akkor végleg vége a nyugalmamnak és vihetek neki dobozos zsepit, mert azzal a legjobb sírni. Kénytelen vagyok hát lemondani a mai napra betervezett csajszis délutánt, hogy délután négykor találkozzunk a szökőkútnál, amibe simán belepottyantam volna, ha Nick nem kap el az utolsó pillanatban. Gyorsan felkapok egy sima fekete nadrágot, hozzá inget és tornacipőt, majd bedobálok mindent a táskámba és egy gyors tükörbepillantás után már indulhatok is. Nem vittem túlzásba az öltözködést, de siettem, csak ennyi tellett tőlem.
Mikor a plázához érünk, kipattanok a taxiból és egyenesen a szökőkút felé sietek. Szokásomhoz híven sikerült ismét elkésnem, bár most legalább csak 5 perc csúszásban vagyok. Útközben meg is pillantom a fiút, aki kellően idegesen toporog, ezért egyenesen odasietek.
-Bocsi a késésért. -nyögöm ki levegő után kapkodva, majd eszembe jut, hogy még mindig nem tudom mi a fenéért vagyok itt.
-Mi történt? -nézek rá kérdőn, mikor végre helyreáll a légzésem, remélve, hogy szándékozik beavatni a dolgokba rendesen és nem a javított verziót kapom, mert akkor nem tudom mit csinálok vele.
Vissza az elejére Go down
Nicholas Hill
Városlakó
Életkor : 25
Foglalkozás : újságíró
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: HELP! - Gis&Nick   Kedd. Júl. 29 2014, 21:14

16:01…nem jön, biztos megint Gossip Girlt néz vagy mi az istent. Azt se tudom melyik boltba menjek…abban ruhákat lehet venni, ott meg cipőket, de egyikkel se vagyok kisegítve. Tanácstalan vagyok, mint Ádám anyák napján. Mi lesz velem ünnepekkor? 16:03….jó, Gis mindig késik mindenhonnan. DE MONDTAM NEKI, HOGY EZ MOST S.O.S. Eleve minél gyorsabban végezni akarok, utálom a plázának még csak a légkörét is. Ez a nyüzsi, meg a hangfalakból bömbölő moslék zene. Mélyet sóhajtok megkönnyebbülésemben, amikor látom az alakját kirajzolódni a tömegből. Sietősen bicegek felé. A késésre csak legyintek, mintha észre se vettem volna és nem kaptam volna hatszor miniszívrohamot.
- Köszi, hogy eljöttél! – hálálkodom kapásból. Először a húgomat akartam elcibálni magammal, de közölte, hogy amíg nem mutatom be neki Halet, addig ő ebben nem fog részt venni. Aljas zsarolás, ha nem ellenem irányulna, még büszke is lennék rá, de jelen esetben rettentő mód utálom érte.
- Üljünk be valahova és gyorsan felvázolom. Amy egyébként üdvözöl. fejemmel a szemben lévő kávézó felé bökök, nem sok hangulatom van itt ácsorogni a mindenség közepén. Elég lesz a boltokban bóklászni.
- Vennem kellene valamit, de még én se tudom, hogy mit. – közlöm addig tőmondatban a mai programot, amíg elsántikálok a legközelebbi asztalhoz. Elé tolom az itallapot, hogy válasszon , remélem olyat fog, ami hosszasan kitart, mert nem egyhamar fogunk szabadulni
Vissza az elejére Go down
Giselle Veriott
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 22
Foglalkozás : The Photographer
Hozzászólások száma : 360

TémanyitásTéma: Re: HELP! - Gis&Nick   Kedd. Júl. 29 2014, 21:29

Mindenki megszokhatta volna már, hogy sehova nem érek oda időben. Nem hiába francia vagyok és nem pedig német, mindig is képtelen voltam rendet tartani az életemben. Azért becsülendő, hogy öt perc késéssel érkezem és egyenesen a fiú irányába indulok. Legyintek a rögtönzött hálálkodására, mert tudni szeretném végre, miért is rángatott át a fél városon ilyen kétségbeesve.
-Rendben. Szupii, én is őt. Jut eszembe, vele is terveztem valamikor kávézni jönni. Na majd utánad felhívom. -mosolyodom el, majd elindulok a kávézó felé, miközben feltűnik, hogy valami nagyon nem stimmel, a fiú ennél sokkal emberibben is tud járni.
-Mi történt a lábaddal? -nézek gyanakvóan a fiúra. Először is iderángat, majd kiderül, hogy sántít, itt valami nagyon nem stimmel.
-Ugye nem azt akarod mondani, hogy shoppingolni rángattál be? Különben is... te utálsz vásárolni. -nézek rá hitetlenkedve, mert nem fogok segíteni neki új ingeket válogatni, ahhoz pillanatnyilag semmi kedvem. Elveszem az itallapot, majd böngészni kezdem és meg is akad a szemem egy nagy kedvencen. Valahogy mindig itt kötök ki a kávézókban. Amikor megérkezik a pincér, le is adom a rendelésem.
-Egy vaniliás latte machiatot kérek és hozzá egy csokis sütit. -sorolom el egy mosollyal az arcomon, majd megvárom, míg a fiú is rendel.
-Kezdheted. -mosolygok továbbra is, de be kell vallani, hogy egyre kíváncsibb vagyok erre a dologra, mert tuti, hogy megint valami hülyeséget csinált... csak tudnám mibe sikerült keverednie.
Vissza az elejére Go down
Nicholas Hill
Városlakó
Életkor : 25
Foglalkozás : újságíró
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: HELP! - Gis&Nick   Kedd. Júl. 29 2014, 22:08

Automatikus szemforgatással jelzem, hogy nem lelkesedem, azért ha a húgom olyanokkal jár pletykadélutánra, akiket én is ismerek.  Persze tudom, hogy nem feltétlenül én vagyok a téma, de előbb utóbb elkezdhetnek ízekre szedni, mint valami boncasztalon kiterülő békát.
- Hát öhm. Csak  elszámoltam egy landolást...Nem nagy ügy. – próbálom elsikálni ennyivel. Akárhányszor végiggondolom azt az estét, annál lehetetlenebbnek tűnik. Miért csináltam én annyi faszságot?
- Nem, dehogyis…illetve, de igen. Csak nem úgy, hanem…baah. – zavartan vakarom a nyakam. Ez egyre rosszabb...
- Csak egy csokis fánk lesz! – bököm oda a pincérnek. Kávét most nem iszok, ma már kettőt benyomtam és tartom magam a napi háromhoz. Egyre jobban bírom a megvonást. Tény, hogy bőőőven kárpótolva vagyok.
- A lényeg az, hogy vennem kellene valamit Halenek, de fogalmam sincs mit szokás ilyenkor. – egy szalvétát kezdek piszkálgatni és gyűrögetni. Valamivel matatnom kell, és jobbhíján ez jutott.
- Egy-két napja átmentem hozzá, de nem tudtam feljutni a szobájába, ezért elmentünk keresni valamit, amivel ööö betudok jutni, csak ez egy kerítés mögött volt, amin megpróbáltam át…hatolni. De volt ott egy kutya, ami igazából egy troll, meg hazafelé találkoztam az anyjával és nem gyakoroltam rá túl jó benyomást. – elég összefüggéstelenek a mondataim, de minden részletében nem adhatom be neki a sztorit. Lehet el se hinné, ha nem őriztem volna a nyomait szerte a testemen én se hittem volna sokmindent másnap reggel.
- És az, hogy kicsit összeveszett az anyjával az én hibám, meg az az egész, szóval valami ne haragudj, dolog kellene. Ötlet? kétségbeesve pislogok felé, tényleg elvérzek nélküle.
Vissza az elejére Go down
Giselle Veriott
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 22
Foglalkozás : The Photographer
Hozzászólások száma : 360

TémanyitásTéma: Re: HELP! - Gis&Nick   Kedd. Júl. 29 2014, 22:37

Tudom, hogy nincs oda érte, ha a nővérével találkozunk, de akkor sem tehet ellene semmit, jóban vagyunk és kész. Különben is, nem tudom miért van úgy oda, hiszen alig kerül szóba.. nem mondhatni, hogy kibeszéljük. Csak néha. De nem nagyon. Amennyire szükséges.
-Ahham. És mibe fogadunk, hogy nem a játszótéri mászókáról akartál leugrani? -nézek rá hitetlenül, mert bár nem vagyok túl jó emberismerő, de Nicken már átlátok. Hiába is próbál szépíteni valamit, kiderítem miről is van itt szó, ha már egyszer iderángatott. Értetlenül nézek rá a hadoválását figyelve, de azt hiszem, tényleg kénytelen leszek elkísérni shopingolni.
-Milyenkor? -nézek rá, miközben egy szalvétát kezd piszkálni. Tényleg össze-vissza beszél, kezdek komolyan aggódni érte.
-Jesszus, Nick. Mi a fenét műveltél?? Legalább rá tudod fogni, hogy ittál vagy mindezt józanul sikerült véghez vinned? -najó, sok mindenre számítottam, de hogy átjutott valami kerítésen, meg kutya, meg anyuka... ez tényleg nem a legjobb sztori.
-Legalább a ház és a kert egyben maradt vagy azt is sikerült csatatérré változtatnod? -előre félek a választól, így nyugtatásképp belekortyolok az épp szervírozott kávémba, amit ismét tökéletesre sikerült elkészíteniük. Nem hiába ez a kedvencem, kár, hogy ilyen messze van.
-Neki vagy az anyukájának?? -nem tudom teljes mértékben követni a dolgokat, Nick kicsit össze-vissza beszél, de próbálom kihámozni a lényeget.
-Najó, itt végzünk és felfedező útra indulunk... ha tetszik, ha nem. Aki hülye, vállalja a következményeket. -mosolyodom el, és nekilátok a sütimnek.
Vissza az elejére Go down
Nicholas Hill
Városlakó
Életkor : 25
Foglalkozás : újságíró
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: HELP! - Gis&Nick   Kedd. Júl. 29 2014, 23:33

- Nem, a hintából zuhantam ki - vigyorogva rázom a fejem, hogy nem, nem mászókáról estem pofára, bár lehet még az is jobb lett volna.
A reakciója nem lep meg, én is hasonlóan viszonyultam a dologhoz és persze valahol azért büszke voltam magunkra Halel, hogy ennyire kattantak vagyunk, hogy végigcsináltunk az egészet, hiába a keserédes végkimenetel.

- Volt bennem...pár...sör. Meg egy-kettő feles...talán kicsit több is, mint egykettő. - ha őszinte akarnék lenni, ami helyzetemben nem feltétlenül tanácsos, akkor kimondhatnám, hogy pontosan hat darab vodkában és négy üveg sörben ázott a májam azon az estén.
Kérdésére elhúzom a számat.

- Ami azt illeti...háát. - elfeslik a szalvéta, annyit basztatom.
- Egy kisebb félreértés miatt véletlenül kimásztam az ablakon, ami lehetséges, hogy letört...és talán beleestem a féltve őrzött virág ágyásba is, majd még eltörtem egy gyertyatartót, de az már tényleg nem az én hibám volt! - védekezőileg feltartom a kezeimet is. Arról nem tehetek, hogy begörcsölt a lábam és elhajítottam a mobilomat. Szegény almás képernyője be is repedt.
- Az anyukájának? - kínosan felröhögök. - Az anyukája konkrétan csákánnyal akart szét csapni...és attól tartok felesleges a múltidő-  még csak az kellene, hogy Mrs. S.-el találkozzak. Mondjuk lehet vennem kéne neki egy csokor virágot, biztos vagyok benne, hogy megetetné velem az utolsó szálig. Bár én is tudnék neki szépséges dolgokat mondani...
- Szóval neki, Halenek. De én ehhez béna vagyok...így most, hogy fel vagy homályosítva újra kérdezem, mit szokás ilyenkor adni? - úgy csinálok, mintha ez olyan hétköznapi eset lenne, végül is mással is megesik az ilyen.
- De én nem voltam hü...inkább hagyjuk. - legyintek is, ebből sehogy se hozom ki azt, hogy érett, megfontolt, felelősségteljes diplomás férfi vagyok.
Vissza az elejére Go down
Giselle Veriott
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 22
Foglalkozás : The Photographer
Hozzászólások száma : 360

TémanyitásTéma: Re: HELP! - Gis&Nick   Szer. Júl. 30 2014, 22:52

Nevetve veszem tudomásul, hogy akárhonnan is pottyant le a drága, a humora azért még tökéletesen megmaradt, de azért mégis kíváncsi lennék, mi a fenét művelt, amiért még shoppingolni is hajlandó eljönni... gyanús.
-Hajjaj. Na nem gond, akkor a védelmedet erre építjük. -veszem fel rögtön az ügyvéd szerepét. Talán megártott egy kicsit az állandó sorozatnézés. Na jó, lehet nem kicsit. De biztos voltam benne, hogy egyszer még hasznomra fog válni az ilyen módon szerzett tudás és íme, máris beigazolódni látszik. Egyre kerekedő szemmel hallgatom a történtet és igyekszem minél kevésbé látványosan kiröhögni, de nem sikerül túlzottan jól az eltussolás.
-Tehát van egy törött ablak, egy szétzúzott virágágyás és egy törött gyertyatartó... szép, mondhatom. -számolom össze az ujjamon az okozott károkat. Legjobb lenne megtérítenie, de ahogy elnéztem Halet, nem hiszem, hogy a szegénynegyedből jön, így nem telik nekik semmibe megjavíttatni Nick vandálkodásának nyomait.
-Jó, mondjuk ezt megértem. Már csak az alapján, amilyen károkat véghezvittél a házban. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy rólad van szó, tehát az anyukák elvből utálnak. Ez normális. Ha én anyuka lennék, én sem örülnék, ha a lányom veled állítana haza. -fejtem ki az igazságot, egy mosollyal az arcomon, mert még a végén hajlamos megsértődni. Persze az nekem csak jó lenne, nem kéne végighallgatnom a nyávogását, hogy mennyire utál vásárolni.
-Na igen... homályosítva. Mindegy, azt hiszem ennél többet nem szedek ki belőled. A lényeg, hogy ajándék kell. Hord ékszert? Mert szerintem az ilyen 'I love you' meg 'I'm so sorry' feliratú plüssállatok kissé elcsépeltek. De ahogy gondolod, felőlem aztán olyat is vehetünk. Vagy esetleg elviheted békülős mozizásra. Azért vacsizni ne ezzel az indokkal hívd. -fejtem ki ötleteimet, de ezek után rábízom, mégis melyik opciót választja, hiszen ő veszi, a saját barátnőjének és neki is kell odaadnia, egy hiteles bocsánatkérő ábrázattal... lehetőleg nem elröhögve a mondat közepén.
Vissza az elejére Go down
Nicholas Hill
Városlakó
Életkor : 25
Foglalkozás : újságíró
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: HELP! - Gis&Nick   Csüt. Júl. 31 2014, 14:10

Nem tudom miről maradtam le, időközben kiképezte magát ügyvédnek? Az mondjuk becseszne, a családban így is mindenki az, a csapból is a római jog folyik.
- Örülök egyébként, hogy ilyen jól szórakozol a kínomon. Igazán meghat, tényleg. – szúrom oda tömény iróniával. Nem azért rángattam ide, hogy kiröhögjön, Együtt kellene érezni, átélni a probléma súlyát és helyzetem drámai tragikumát. Nem, nem reagálom túl.
- Igen, ezek vannak. De én is tudom, nem kell felemlegetni. minél többször hallom vissza, annál jobban tudatosul, hogy ezeket én csináltam és verném a fejem a falba, hogy ugyan miért? . A következő mondataira azonban rögvest felkapom a fejem. Nem kapok szikrát. Mi az, hogy elvből utálnak??!
- MI?! Várj! Ezt most fejtsd ki! Mi az, hogy ez normális?! Nézz rám! Ki ne örülne nekem? Jó fej vagyok, türelmes, megértő, ellenállhatatlan, megnyerő és mellé szerény. – durcás döbbenettel pislogok felé. Még, hogy ha rólam van….hát ez gyönyörű.
- És különben is, ha más körülmények között találkozom a kedves mamával nyilván jobb véleményt alkotott volna rólam… - jó ez nem valószínű, de annak meg az az oka, hogy Hill vagyok. Más anyukák a két kezüket összetennék ha lányunkat az én oldalamon látnák.
- Hord…de…az olyan izé. – Amy világmegváltó ötlete a kettőtörhetős szívalakú nyaklánc volt, azt mondta ő ennyit segít, épkézláb tanácsot akkor ad ha bemutatom őket egymásnak.
- Neeem, olyat semmiképp se akartam. Jesszus, az nagyon gejl…a mozi meg..amúgy is jövök neki egy mozival, de egészen más miatt, szóval az is felejtős. – felsejlik bennem a horrorházas kalandunk, az emlékek hatására elfojtok egy elégedett félmosolyt.
- Tegyük fel, hogy mindez velünk történt volna meg. Te mit várnál tőlem? Nem, nem ér azt mondani, hogy kínhalált. – nem biztos, hogy előnyös számomra ha ezt megtudom, lévén, hogy Gis soha az életben nem jött volna velem létrát lopni és nem lökött volna át a kerítésen, hanem inkább egy pár cipőt hajigált volna a fejemhez, amikor meglát részegen.  
Vissza az elejére Go down
Giselle Veriott
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 22
Foglalkozás : The Photographer
Hozzászólások száma : 360

TémanyitásTéma: Re: HELP! - Gis&Nick   Csüt. Júl. 31 2014, 21:52

Nem tudom mit várt tőlem, ilyen sztori után az lenne a kész csoda, ha nem röhögném ki és nem szívatnám ezzel az elkövetkező fél évben.
-Ennyire rossz visszahallani? -mosolyodom el, majd belekortyolok a kávémba, ami épp tökéletes melegségű, bár mire befejezzük a téma kivesézését, valószínűleg ki is hűl. De a csokis sütim nem engedem. Inkább neki is állok, mielőtt véletlenül elfelejteném megenni. Kell a kalória.
-Hátőőő. Szerintem egyszerűbb, és lényegesen gyorsabb, lenne felsorolni azokat az anyukákat, akik örülnének neked. De nem is tudom mi bajuk. Végül is nem vagy te rossz... csak kicsit fura. De a másság nem feltétlenül rossz. -fejtem ki, ha már ennyire kíváncsi volt rá. Ezt magától is tudhatta volna. Vagy ennyi önkritikája se lenne? Hajjaj, lesz még min javítanunk. Na nem mintha ez az én problémám lenne, szenvedjen vele inkább Hale, ha már volt olyan mazochista, hogy bevállalta.
-Hát ennél csak jobb véleményt tudott volna alkotni a kedves mama. -nevetek fel, hiszen nem tudom, milyen eshetőség esetén mutatkozhatott volna be ennél borzalmasabban. Ha ez hosszútávú kapcsolat lesz, azt hiszem a mama felírathat magának valami idegnyugtatót és legjobb, ha foglal egy helyet valamelyik közeli pszichiátrián, mert Nick jobbik esetben még csak a pszichiátriára, rosszabbikban a sírba fogja vinni.
-Olyan izé... És akkor mi az ami nem olyan izé? -kezdek kifogyni az ötletekből, nem tudok egy nagyjából ismeretlen lánynak ajándékot venni. Főleg nem olyat, ami nem olyan izé.
-Ójajj, akkor ez így nem lesz könnyű. -az összes jó ötletem kilőve, tényleg fogalmam sincs, mit lehet ilyenkor adni. Erre ennem kell.
-Basszus, pedig pont ezt akartam mondani. Nem is tudom. Kevés lennél te ahhoz, hogy megbocsájtsam, a letört ablakomat. -nevetek fel, de továbbra sem akad jó ötletem, mégis mit adhat ilyen helyzetben az ember. És erről még a 100 tuti ajándékötletes könyvemben sem írnak... valahogy az emberek nem számítanak arra, hogy vannak akik manapság is Rómeó és Júliát akarnak játszani.
-Najó, tudod mit? Amíg én ezt a sütit megeszem, te mesélsz nekem Haleről, hátha eszembe jut valami használható ajándékötlet. -oldom meg a helyzetem, majd magam elé húzva a sütis tányért, neki is állok az említett édességnek, miközben várom a fiú beszámolóját.
Vissza az elejére Go down
Nicholas Hill
Városlakó
Életkor : 25
Foglalkozás : újságíró
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: HELP! - Gis&Nick   Szomb. Aug. 02 2014, 17:21

- Áá, dehogy, unalmamban, mindig ezt szoktam mantrázni. - vegytiszta iróniával durculok még egy sort, közben egy szemforgatást is kap. Megtörtént, hülye voltam, elfogadtam. De híresztelni nem fogom, ha ne lettem volna ennyire kétségeesett és Amy nem cseszett volna ki velem azzal, hogy bedobja a sztrájkot még Gis sem tudta volna meg a sztorit.
A következő okfejtését hallgatva kis híján torkomon akad a fánk. Hitetlenkedve pislogok, mint hal a szatyorban és krákogni kezdek

- MÁS...- köhécselek a félrenyelt sütitől, de úgy, hogy még a pincércsaj is észreveszi hattyúdalomat és hoz egy pohár vizet, amit csak egy fejbiccentéssel köszönök, lévén megszólalni nem tudok. Nagyokat kortyolok, a könnyem is majdnem kijön.
- MÁSSÁG?! - nabazdmeg, ez egyre jobb lesz. Bár ne szólalt volna meg. Mi az, hogy másság?! Azt a buzikra szokták mondani, és a ferde hajlamúakra és esetleg talán a foggyosokra, de nagyon nagyon NEM RÁM!
Hale anyjának rólam alkotott véleménye már nem is érdekel. Én majdnem elpatkolok, ő meg jót nevetgél. Csodálatos. Minek is nekem ellenség?

- Mit tudom én, ezért hívtalak. Tudod, hogy béna vagyok az ajándékok terén...plüss nem, mert az giccses, az ékszer meg snassz, lehet rajzolnom kéne neki valamit...- ezt én magam se gondolom komolyan. Mondjuk fehér papíron szép havas tájat tudok alkotni, és különben is ma már két egymás mellet futó vonalra is ráhúzzák, hogy művészet szóval semmi nincs veszve, a téli csendéletemet is eltudom adni jópénzért sznob műkedvelőknek.
- Ó hidd el, hogy nem lennék kevés...- legutóbb sem voltam az, amikor...de erről nem beszélünk, most meg, hogy párkapcsolatban élő férfiember vagyok pláne, pedig...nem.
Amikor Haleről kérdez egy pillanatra elgondolkozom. Na, nem azért mert nem tudom mit mondjak, csak úgy mégis. Sosem beszéltem róla még nyíltan, jó persze a húgom tud pár dolgot, de ő csak a fülemet rágja, hogy mutassam már be, mert máskülönben ő keresi fel és abból nekem nem lesz köszönet.

- Hale...- önkénytelen félmosoly szökik az arcomra - Először is elvisel engem, ami azért nagy teljesítmény. Aztán tolerálja, sőt benne van a hülyeségeimben. Meg tudod van az, amikor mondani akarsz valamit és ő is ugyanazt mondja...nem tudom...elég sok közös van bennünk. - próbálok nem nyálas kisfiú módjára áradozni, pedig tudnék, de az merőben rontana az imidzsemen...igaz, elvileg más vagyok.
- Ismered Aviccinak az Addicted to you című számát? Na az rólunk szól... - elvigyorodom a hirtelen emlékektől. Lehet elkéne vinnem egy Avicii koncertre? Tudja már a halál...
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: HELP! - Gis&Nick   Today at 11:32

Vissza az elejére Go down
 

HELP! - Gis&Nick

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: This is Hollywood! :: Archívum-