Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Stanley Collins
Kedd. Nov. 22 2016, 20:33 by Stanley Collins

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

Top posting users this month
Samuel T. Collins
 
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Quentin Collins
 
Reeven Callagher
 
Felix Kaleolani
 
Suzanna Crystal
 
Kensington L. Lockwood
 
Sebastian McBridge
 
Kőrösi Noel
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Connection... (Hale & Mark)

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Mark Demyan Ivanov
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : Naplopó
Hozzászólások száma : 447

TémanyitásTéma: Connection... (Hale & Mark)   Kedd. Júl. 22 2014, 13:10

Kicsi a világ ahhoz, hogy az ember eltűnjön a maffia elől. Főleg, ha nyakig benne van a buliban maga is. Hiába szeltem át az óceánt ahhoz, hogy ne legyek apám és az orosz maffia keze között, még itt is van olyan kapcsolat, ami megtalál... Persze csak idő kérdése volt, de hogy ilyen rövid idő elég ehhez, az szinte már elkeserítő. Minden esetre nem hátrálok meg, majd kiderül mit akarnak.
Jelenésem volt ugyani egy úgynevezett, Mr. Salisbury házánál. Már, ha ez tényleg az ő háza és nem csak valami ürügy kapcsán kell fedősztorinak. A megbeszélt időre megjelentem, és a bebocsátásra várok. Szemem forgatom a puccos kéró láttán. Tipikus. Nem akarják nagy dobra verni, mégis lerí minden. Kíváncsi leszek mivel rukkol elő az öreg...
Vissza az elejére Go down
Hale Salisbury
Filmművészet
Életkor : 22
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 358

TémanyitásTéma: Re: Connection... (Hale & Mark)   Szer. Júl. 23 2014, 21:40

Az egész világ egy nagy játszótér, ez az amit én tanultam az életben, számomra minden könnyen jön, de sajnos könnyen is megy. Már valahogy nem hat meg semmi a nyár úgy ahogy van el lett cseszve azzal, hogy Nick beesett és anyám nyíltan megfenyegette, de családban marad, nemigaz?
Már a zene sem tesz boldoggá, na jó nem vagyok boldogtalan sem, csak kicsinykét aggódós, hogy a végén tényleg össze kell hozni azt a bizonyos vacsit, ahol vér fog folyni és sajnos esélyes, hogy az enyém. Mit számít? Semmit. Majd valaki megvigasztal, ha Nick meghal. Hahha.
felszalad a szemöldököm, ahogy a srác előtte befordul a kapunkon és zavartalanul sétál az ajtóhoz, hogy inzultálja a csengőt.
Szegény, tuti ide van rendleve, az egészben az a vicc, hogy az ég egy adta világon senki nincs itthon, aki őt érdekelhetné, már persze rajtam kívül.
Egyszerű nyári, fehér ruhámban is dögmelegem van.
Felsietek a lépcsőn és mellé lépek, várakozni kezdek. Bírom is vagy 10 másodpercig, nem vagyok túl kitartó alkat, már ilyesmiben nem, amúgy meg mint egy pitbull, vagy buldog, vagy valamilyen kutya, tán dán dog, lehet nem is dog? Nah ennek majd erősen utána kell járni.
- Semmi? Mozgás? Neszezés? - mert, hogy kulcs nincs nálam az biztos, és kintről csak azzal nyitható az ajtó. A szüleim nem hisznek a kilincsben, na meg amióta belógattam Nicket... hüm, végül de szép este lett. Végül is... Megkoppintom az ajtót, majd arrébb lépek és körbe pördülök és félhangosan énekelni kezdek:
- Let it go, let it go, Can't hold it back anymore , Let it go, let it go,Turn my back and slam the door....
- nem zavar, ha hülyének néz, valahol mélyen az is vagyok, nem érdekel nagyon mások véleménye. Még azt is tudom magamról, hogy egy elkényeztetett hülye picsa vagyok, de ha igyekszem kitörni a gúzsból, annál jobban belekényszerítenek. Pont, mint a szőkeségem, azt is mindig bélyeg a homlokomra, minek küzdjek ellene? Vidáman dalolászok, mellé ezerrel mosolygok. Szép nap ez a mai. Tekintetem végig szalad a srácon, remélem menten elszalad. Főleg, hogy gőze nincs ki is vagyok. Bár nekem ő  elég ismerős, lehet már láttam az egyetemen? Vagy bárhol máshol... ki tudhatja.

_________________
"Oly kevés lehetőség adódik a szabadságra.
Az egyik: a képzelet. De erről az utazásról gyakorta vissza kell szakadni a világba,
s ez olyan, mintha időről időre láncra vernék az embert."


Fabyen
Vissza az elejére Go down
Mark Demyan Ivanov
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : Naplopó
Hozzászólások száma : 447

TémanyitásTéma: Re: Connection... (Hale & Mark)   Csüt. Júl. 24 2014, 14:29

Már második alkalommal nyomom meg a csengőt, és egy kutyavakkantás nem sok, annyi sem érkezik válaszul. Lassan elkezdek azon gondolkodni, hogy mégis mi a büdös jó francnak kellett ide jönnöm, ha cs*sznek beengedni? Ez is valami trükk, vagy teszt, mi? Sz*rok én az ilyesmire...
Mikor éppen megfordulnék, hogy elhúzom a belem a vérzivataros jó francba, egy csaj terem mellettem.-Semmi! - Válaszolok akaratlanul is, mellé összeráncolt homlokkal. Hát ez meg honnan jött és mit keres itt?
A legnagyobb döbbenet persze akkor ér, amikor nekiáll énekelni. Ismerős, mintha valami meséből lenne, de lévén, hogy nem nézek ilyeneket, halvány lila dunsztom sincs, hogy mi a jó fenét művel.
-Te a fogadóbizottság lennél, vagy az udvari bolond? - Utóbbinak bőven kiváló, annyi szent. Jobb szemöldököm a homlokom közepéig szaladt a mutatvány láttán és amolyan wtf? kifejezés ül az arcomon. Úgy látszik mindenkinek van valami stiklije, főleg gazdagéknál, és főleg maffiáéknál. Én sem vagyok teljesen százas, az egyszer fix, de ez a mutatvány mindent megért. Kár, hogy nem vettem videóra. Sztár lenne a youtube-on. Ismét egy ritka pillanat, amit elszalasztottam és az emberiség megint szegényebb lett ezáltal valamivel.
Az arca egyébként ismerős, de lövésem nincs, hogy honnan. Vagy a suliból, vagy apám által. A kettőből az egyik biztos, de az is lehet, hogy mindkettő. Bár egyik sem is. Végül is kit érdekel? Engedjenek be, mondják el mit akarnak, aztán elhúztam.
-Ne aggódj, az elmebetegség egyébként nem bűn. Engem például az ufók nemzettek, de ezt senkinek nem szabad elmondanom, mert azt hiszik, hogy én is elmebeteg vagyok! - Súgom oda neki egy hangyányit cinikusan, de igyekszem a legkomolyabb arcomat elővenni. Érezze egy kicsit a törődést, hogy nem tartom teljesen boldondnak, csak annyira, amennyire az.
Az ajtó viszont továbbra sem nyílik, én pedig nem vagyok az a türelmes típus.
-Na jó, én léptem! - Jelentem ki, mikor a hótáncos éneklés sem hoz megfelelő eredményt az ajtót illetően. Talán, ha dobbantana egyet a cipellőjével és jég borítana be mindent, akkor áttörne az ajtó, vagy becsúszhatnának alul a résen... Nem fognak belőlem madarat csinálni és az is fix, hogy egy hibbant tyúkkal sem fogok itt várakozni. Még mit nem.
Vissza az elejére Go down
Hale Salisbury
Filmművészet
Életkor : 22
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 358

TémanyitásTéma: Re: Connection... (Hale & Mark)   Csüt. Júl. 24 2014, 16:13

Részemről nagyon jó kedélyű vagyok, és lenne kedvem egy csomó olyan dologhoz, amit ki sem merek mondani. Felzárkózom a srác mellé. Megszemlélgetem, vagy hogy is szokták mondani? Meglegeltetem a szemem rajta. Mondjuk ez jó hülyén hangzik, hát nem fű vagy ilyesmi.
- Áhhá! Lehet nincsenek itthon? l– ami akkor necces, ha ide lett hívva szegény. Mondjuk a fatusból kinézem, hogy kiment a fejéből. Mert a telefonja meg olyan okos, hogy szinte sosem szól neki semmi miatt időben. Addig lehet feltartom. Ümmm. Megmutathatnám neki a medencénket. Vajon van rajta alsó gatya? Hát mondjuk elég jó segge van így elsőre, lehet meg kéne nézni jobban…. Gondolj Nickre, irgaburga.
Véggondolatra feltör belőlem a legyen hó szebbik változata, de én bolond vagyok és itthon vagyok, nekem lehet. Mellé meg, nem vagyok teljesen hülye, csak… el akarom énekelni és a srác amúgy is morcinak tűnik, lehet nem néz hülyébbnek, mint amúgy. Meg mellé, ha igen sem baj, majd apcival beásatom a kertbe.
Sértése nem üt meg.
- Inkább vagyok udvari bolond, mint fapicsa, vagy fatök. – vállat rántok, abba hagyom a táncikálást és felé pillantok, megeresztek egy mosolyt. Szeretek szabad lenni, bolond, örült, de szabad… Nekem ebből van energiám, meg a szerelemből, de ez lehet a szexhiány már. Amúgy sem értem, hogy az emberek miért nem mernek őrültek lenni? Mindig csak a problémák, a sietés, a hajszolás.
Benyögi a kétes infot, és azt hiszi, hogy lehökkent vele. A ki naiv.
- Tényleg? – közelebb hajolók, hogy szemügyre vegyem, elgondolkodó arcal keresem az ufó nemzés jeleit. Akad bőven. Na jó, elég helyeske a srác, lehet megkérem aput, had vigyem fel a szobámba. Nyehhe. Kibelezne. Engem is meg őt is. Mennyire nem lenne vicces, de leszállna Nickről.
- Milyen ufók? Apud vagy anyud ufó? És…. Jó dolog ufónak lenni? – amúgy meg nézhetjük viccesen, de simán lehet „ufó”. Nem klasszikusan, de sosem lehet tudni ki él a földön kívül és szorult közénk és ki csak földi halandó. Ez meg hit kérdése ugye és én hiszek a misztikus dolgokban. Néha olyan megérzéseim vannak….
- Ahogy érzed, de fatus nem lesz boldog, hogy 15 perc türelmed nincs. – akkor tuti nem melót  akar neki adni, mondjuk szerintem a srácnak van olyan egója, hogy ő az istenfasza felénk. Majd rájön bizonyos isteneknek milyen kicsi kukacuk van.

_________________
"Oly kevés lehetőség adódik a szabadságra.
Az egyik: a képzelet. De erről az utazásról gyakorta vissza kell szakadni a világba,
s ez olyan, mintha időről időre láncra vernék az embert."


Fabyen
Vissza az elejére Go down
Mark Demyan Ivanov
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : Naplopó
Hozzászólások száma : 447

TémanyitásTéma: Re: Connection... (Hale & Mark)   Csüt. Júl. 24 2014, 18:05

A mellém szegődő csajt figyelem, hogy mennyire érdeklődő irányomba és a lakás iránt. Tuti nem valami idetévedt szerencsétlen, mert ahhoz szerintem nem lenne elég bátor, ilyen felettébb díjnyertes gondolatmenettel pedig csak a ház köré tartozhat. Lehet, hogy maga a háziúr lánya? Nem nézem annak, de ki tudja. Jobb, ha óvatos vagyok vele...
-Ha így van, akkor elmehetnek a büdös francba. - Csak finoman és nőiesen. No persze ez az igazság. Mi a halálnak rendelik meg adott időre, ha b*sznak fogadni? Akkor nyögjenek le annyit, hogy az egyik talpnyaló értesítsen, ha már nem is maga a főmufti, de ne legyenek már annyira parasztok, hogy nem szólnak, ha nem aktuális. Innen is látszik, hogy mennyire komolytalan üzletfelek lennének. Apám mindig is béna volt. Sosem tudtam, hogy sikerült ennyi pénzt összeguberálnia, mert hogy esze nincs hozzá, az fix.
-Fatök lennék? - Nézek rá felhúzott szemöldökkel. Micsoda velőig ható sértés. Hívjatok papot, itt rögtön elhantolom magam, de gyorsan. Élni sem tudok ilyen szégyenben.
Egyelőre nem éppen tudom hová tenni a lány lelkesedését és elmeroggyant megnyilvánulásait, de akkor adok rá egy lapáttal és belemegyek a játékba. Szórakoztatóbbnak tűnik, mint állni az ajtó előtt és lesni, hogy vajon kinyitják-e, vagy szükségem lesz egy csipes nyakörvre, ami esetleg beenged rajta...
-Ja. Nem is gondolnád, mi? - Mármint, hogy ufó. A kérdései egy ideig hidegen hagynak, de az utolsó mondatával egy kicsit tényleg betalál. Megremeg a szám széle és leülök a felső lépcsőre. Hát akkor maradjunk. Egye penész. Úgysem lenne jobb dolgom, apám meg tuti kikelne magából, ha közölném, hogy két csengetésre nem engedtek be, hát eljöttem a g*cibe.
-Igazából mindketten. Tudod a helyzet az, hogy annak idején, mikor engem, vagyis egy normális gyerekre értve létre akartak hozni, akkor történt egy kis gikszer. Azóta már rájöttek, hogy mi lehetett a baj, de szép sorjában.
Szóval annak idején apám éppen éjjel tartott haza a melóból, amikor valami furcsát látott a közeli búzamezőn. Éppen készült a csokapik. Gondolta megnézi magának, hogy mi az a sok fény, meg nyüzsgés. Maga sem tudja, hogy miért. Mikor közelebb ért, akkor látta, hogy egy adag kis zöld, nagy szemű, nagy fejű muksó rohangál a környéken. Biztos épp a gabonaköröket taposták. Aztán apu már csak arra emlékezett, hogy fekszik a búzatáblában.
- Tartok egy kis szünetet, hogy ihletet kapjak, mert hogy az egész légből kapott, az fix. Azt sem tudom, honnan szedek ekkora marhaságot, de ha már az előbb Jégvarázzsal akartunk bejutni, hát akkor fejeljük meg az őrült dolgokat egy kicsit.
-Elmesélte anyunak is, aki nem akart hinni neki. Orvoshoz küldte, meg minden marhaság, de végül csak kibékültek és nekiláttak a gyártásomnak. Nem volt gond, meg is születtem, nődögéltem is, meg minden, aztán egyszer visszajött az egyik kis dög. Voltak fura jelek, pl ráragadt a homlokomra a kanál, mikor műzlit akartam enni, meg többször romlottak el az elektromos kütyük, ha hozzájuk értem. Telefonom sem nagyon volt, mindig minden begerjedt. - Hogy Hale nem fog erre a sztorira begerjedni, arra mondjuk még most all in fogadnék.
-Szóval jött a kis mukker. Muterék totál be voltak rezelve, de nem tudtak kijutni a házból. Okosabbak voltak, lezártak mindent. Akkor mesélték el nekik, hogy mikor Fatert elvitték, akkor fogtak egy ilyen kis ezközt, amit felküldtek hátra, tudod. - Mutogatom közbe, hogy mekkora eszközről van szó, meg hogy kb hogy nézett ki és a faromra is rámutatok, hogy igen, abba a lukba küldték fel.
-Az a kis izé meg beépült és érzékelte, hogy mikor van akcióban anyámmal. Amikor meg a fogantatás részének kellett volna jönni, akkor működésbe lépett a cucc, és nem apám, hanem az ufók örökítőanyagát adta tovább. - Totál egyszerű ufót csinálni. Veszel egy kis ufó ondót és beküldöd egy nőnek. Meg is van az ufógyerek. Slussz passz.
-Elmesélték, hogy anyám is kapott előtte egy kis kezelést, de ő csak akkor, mikor egyszer spontán elájult. Persze azt is ők okozták. Ő is kapott egy kis anyagot, ami segítette, hogy úgy nézzen ki a terhessége, mintha tényleg egy 9 hónapig fejlődő embrió lennék. Valójában amúgy az ufó gyerekek 1 hónap alatt megszületnek, ami meg fura lett volna, szal őt folyamatosan kezelni kellett, hogy ne fejlődjek túl gyorsan. - Alkalmi forgatókönyvíró és rendező helyett inkább sci-fi írónak kéne mennem. Dögöljek meg, hogy zabálnák a könyveimet és egy hét alatt best seller lenne. Meg vagyok húzatva, hogy ennek ellenére itt dekkolok egy lépcsőn és várok egy kis pluszmunkát. Mintha nem lenne elég, és amúgy is nem egy piti valami baromságot akarnának rám bízni, mint egy kisfiúra.
-Azóta meg a kezeléseknek hála normális embernek nézek ki. De tudok velük agyhullámokkal kommunikálni, tudok tervekről, kapcsolataim vannak ufó berkekben, leginkább pedig az eltitkolásuk lenne a célom és csak kis mértékű infó csepegtetés, hogy amikor valóban eljönnek hozzánk, akkor ne kapjon mindenki frászt tőlük.
Úgy mellékesen meg van pár jó hatása is. Pl látom, hogy mi van a ruhád alatt...
- A nagy semmin kívül. Röntgenszem. Zseni vagyok ember. Hót komolyan adom elő, mintha belül nem akarnám magam hullára röhögni. Remélem felvette, mert ha ezt nem játszhatom vissza valakinek, senki sem hiszi el és a legnagyobb filmötletem is elbukom. Azt már meg sem említem, hogy ufónak lenni milyen jó, mert az az isteni kicsi kukac nem kicsi kukac... Wehhehe.
Vissza az elejére Go down
Hale Salisbury
Filmművészet
Életkor : 22
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 358

TémanyitásTéma: Re: Connection... (Hale & Mark)   Hétf. Júl. 28 2014, 10:43

Az a jó az én életemben, hogy nem baj ha hülye vagyok, viszonylag kevesen merik a szemembe mondani. Lévén, vagyok, aki vagyok. Csak igyekszem azzá válni, akivé mindig is szerettem volna. Igazság szerint a világ annyi amennyit beleteszel. Ezt már megtanultam. Ha te prűd vagy, kevés vagy, annyi marad körülötted minden.
- Tuti előled menekültek el. – csípek oda kicsit gúnyos hangommal. De az sem kizárt, hogy az egész egy türelmi próba a srácnak, de akkor apus szólhatott volna, mert szívesen feltartanám egy kicsit máshogy is, márha… Marha.
Elnevetem magam, ahogy visszakérdez. Nem hiszem, hogy az. De azt hiszem kicsit pörgősebb fajta, ami kifejezetten tetszene, ha már külsőleg bejön. Mennyi jó pasi, aztapaszta.
- Fapöcs? Az jobban hangzik. – jószerivel magammal egyezkedek ebben az ügyben, de nekem mindegy, ha van humor érzéke akkor máris jók vagyunk, én elvárom, hogy legyen. Mondjuk akkor ha az én ismerősöm lenne, de abból ítélve, hogy fatushoz jött, nem hiszem, hogy én leszek a kiválasztott, akinek majd a kedvében akar járni. Előre húzok egy hosszú tincset a hajamból és talányosan szemrevételezem a srácot.
- Frásztudja. Az biztos jó, ha vannak különleges képességeid. – azért sokan embert ölnének, na jó, másért is, csak úgy… hobbiból, vagy unalomból, féltékenységből, haragból, vendetta. Egyszer láttam valakit elpatkolni, az autópályán, az előttünk száguldó BMW-s letarolt egy moccantóst. Nos onnantól kezdve a mocis nem igazán fürgélkedett tovább. A bukón keresztül folyt ki az agya. Extrém perverz volt, de az élet halállal végződik, Sokan abban reménykedünk, hogy gyors, könnyű halálunk lesz….
Mellé telepedek a lépcsőre, és jól teszem, mert mesébe kezd. Hosszú lábaimat felé nyújtom, hogy testben kissé felé forduljak, egyik kezem letámasztom, másikkal a hajam babrálom, miközben a szemem le sem veszem róla. Egyrészt jól néz ki a kis bunkó, másrészt érdekes, amit mond, Tiszta Hihetetlen magazin.
- Tényleg? Mindig azt hittem, hogy a fura köröket az űrhajó csinálja. – nah most ezzel ledöbbentett. Komolyan az ufcsik tapossák? De könyörgöm mi a lókukinak? Nekik nem az lenne a jó, ha senki sem tudná, hogy léteznek?
Figyelem az arcát ahogy mesél, néha elnevetem magam. Annyira abszurd, de nem baj, én élvezem, végre látok benne kis fantáziát. Tetszik, hogy nem lépett le, ha várakozik is nem unatkozva rugdalja a füvet, mint múltkor az a sügérgyerek.
A továbbiakon felnevetek újra és elképzelem, ahogy nődögélt a kis ufcsi.
- Sosem érettem, hogy az emberek minek teszik a homlokukhoz a kanalat?! – vagy, hogy jönnek rá, hogy oda tapad. Mondjuk gyereknek tuti én is belenyomtam az orrom meg ilyesmi, de akkor mehetett volna vele valami valóság showba.
- Áh szóval te akaratlanul gerjeszted be a dolgokat? – úgy mosolyodok el, mint, aki már messze nem a telefonokról meg hifikről csacsorászik. Akkor lehet én is ufó vagyok, mert nekem meg minden elektronikai dolog elromlik a kezeim között. Ha veszek valamit, az biztos hibás vagy egyáltalán nem működik, törött vagy hasonló. Mindig mindent cserélni kell, szervizelni… tiszta fárasztó.
Azt a filmet én is láttam, kezd egy kicsit megdőlni a sztorija, de mivel szórakoztat, nekem azt mesél, amit akar. Mondjuk ez már nagyon …. Futurisztikus, vagy fene sem tudja, de jókat nevetgélek rajta, szóval tolhatja.
- Pfúj már, de undorító. – az ufósperma vajon milyen lehet? Fluoreszkál meg minden? Ami azt illeti megnézném, de az egész annyira abszurd, hogy el sem merek nagyon mélázni rajta.
A spontán elájulton felnyígok a nevetéstől, annyira illik a sztoriba, hogy tuti helye van, ezt kigondolta. Szóval egy hónap? Aztpaszta. Nekem is ufóbéby kell, ennyivel könnyebb már egy hónapig vemhesnek lenni, mint 9 hosszú, kikínzó hónapig?
- És nem unatkoztál? – a maradék nyolc hónapban persze. Milyen szar lehetett már. Tuti nagyon unalmas 8 hónap volt, már ha persze érzékelte, de valljuk be, hogy ebbe a sztorikba belefér.
- Áhhá, el fognak jönni? És mi lesz? Kinyírnak minket? – ha már vannak bennfentes kapcsolatai, akkor lásson el némi infóval ufó megszállás esetére. Bár az egész viccnek tűnik, mégis azt hiszem nincs olyan messze, mint azt hisszük. Kell, hogy legyen máshol is élet és ha intelligensebbek, vagy esetleg technikailag előttünk járnak, akkor is kipucolnak minket a jó, öreg Földről. Bár nem mondom, hogy nem lenne megmentés neki.
- Hüha, ahhoz képest elégé fapofával szemlélsz. – valami kis baj lesz, dugába dől a modell karrierem, vagy a színésznői, ha van pasi, aki nem meleg, noha lehet ő az, és ilyen semmit mondó képpel tud szemlélgetni. A mai fiatal srácoknak nem tombol az adrenalin szintjük, kihalóban a tesztoszteron ömlesztés. A végén kihal a Föld, nah tessék és ufók sem kellenek hozzá.

_________________
"Oly kevés lehetőség adódik a szabadságra.
Az egyik: a képzelet. De erről az utazásról gyakorta vissza kell szakadni a világba,
s ez olyan, mintha időről időre láncra vernék az embert."


Fabyen
Vissza az elejére Go down
Mark Demyan Ivanov
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : Naplopó
Hozzászólások száma : 447

TémanyitásTéma: Re: Connection... (Hale & Mark)   Hétf. Aug. 11 2014, 11:55

-Látták előre az ufó kisugárzásom, és megrémültek, mi? - Próbálom oldani a feszkómat egy vicsornak jobban beillő vigyorral, és némi humornak szánt iróniával. Mindig bosszantó, ha az embert nem veszik komolyan, vagy szarnak rá. Most jelenleg nekem kell játszani a csalikukacot, akit akkor rángatnak, amikor akarnak, mégsem ér az élete egy fabatkát sem. Gyűlölöm ezt a pozíciót. Az egyetlen pozitív pont, hogy legalább szerződtettek udvaribolondot a szórakoztatásomra. Na de mi van, ha pont ezt is arra találták ki, hogy mennyire vagyok behúzható a csőbe? Ki tudja, hogy minek van itt ez a csaj és mit szedhet ki belőlem. Túl okos fajta, aki zsinóron tud rángatni, ha úgy tartja kedve. Utálom az ilyeneket...
-Jó, de akkor legalább valami jó kemény fát válassz, hogy az igazsághoz is köze legyen! - Utasítom a másikat. Na nehogy már csak úgy fává avanzsálják a szeretett szerszámom. Tény, hogy rohadtul nincs köze a dolognak a p*csömhöz, de szinte mindenkivel szóba hozom, vagy hozzák. Mázli, hogy fiúnak születtem, így legalább mindig van téma a lábam között...
-Persze, mindenki ezt hiszi! De nem. A kis zöldek is szeretnek hülyét csinálni a halandókból. - Vigyorgok a lányra. Az egész baromságot most találtam ki, de azért cool lenne, ha igaz lenne. Kis ufó kölök rohangál Hollywood utcáin. Hm. Micsoda remek filmötletek támadnak bennem mostanában! Több flúgos csajjal kéne összefutnom, mert tőlük kapom a legjobb szikrákat.
-Igazából az összes üzenet. Minden jel. Az űrhajóikkal sosem érintik a földet, ezt is csak a filmekben találták ki. Szóval ők csak úgy leteleportálódnak fénnyel, kitaposnak egy üzit, a sok barom meg utánozza őket, ha esetleg látta, mit csinálnak, mert azt hiszik menő, vagy tudnak valamit ők is nyújtani. Odafent meg halálra röhögik magukat, hogy micsoda baromságokat tudnak taposni az emberek. Tudod ez olyan, mint mikor valaki kínai jeleket tetováltat magára, és lövése nincs, hogy mit jelent. Vígan rohangál, hogy rajta a szeretet és béke jele honol, miközben lehet, hogy a rizsleves csótánygombóccal kombója virít rajta... - Azért sokkal viccesebb lenne az egész, ha valóban így lenne. Főleg, hogy gondoljuk már végig, milyen jelek vannak taposva a gabonába! Mégis hány féle űrhajójuk lenne az ufóknak így? Minden jel más szinte... Na meg érdekes, hogy csak gabonában van, nem? Más féle földtakarón nem nagyon látni ilyesmit...
-Elhiheted, hogy nem direkt dugdostam a kanalat a homlokomhoz! Nem szoktál néha filózni kajálás közben és kicsit más felé tartani az evőeszközt? Na, egyszer pont az történt, hogy csak úgy lóbáltam a kanalat, miközben néztem a Cartoon Networkot, és csak úgy hopp, odavonzotta a fejem és ráragadt. Hiába rinyáltam anyámnak, hogy nem jön le, csak azt volt hajlandó ismételgetni, hogy ne baromkodjak az asztalnál, ne játszak a kajával, mert elveszi... Hát, de bakker, hiába vette volna el, a kanál akkor is a fejemen maradt volna. Minden esetre sokáig tartott, mire rájöttem, hogy csak arra kell gondolni, hogy lejön az onnan magától és akkor tényleg elengedi a fejem a cuccot. De már régóta nem foglalkoztam ezzel a képességemmel, tuti, hogy már nem menne úgy, mint gyerekkoromban. - Vetítem előre, nehogy kitalálja, hogy előrántja a kulcscsomóját, vagy valamit és ragasszam a fejemre. Akkor aztán bebuknám az egész sztorit, amit olyan jól felépítettem!
-Naná. Minden gerjed rám! - Veszem a poénját is, és ráteszek én is egy lapáttal. Persze tény, hogy rohadtul nem ismerem a csajt és hiába nem vagyok semmi jónak elrontója, nem itt mennék rá. Pedig jól néz ki, és a dilije ellenére is bejön. Egy estére mindenképp jó lenne, de az nem most lesz. Cs*ssze meg Mr. Salisbury...
-Miért lenne? Valahogy az ufóknak is szaporodni kell. Azért annyival nem rosszabb, mint az emberi sokszorozódás... - Csak gyorsabb. Valószínűleg nem is fluoreszkál, világít, és sok különbsége nincs. De végülis ez is elférne a sztoriban, hogy van valami képessége a cuccnak is.
-Jó, azért azt nem úgy kell elképzelni, hogy belepakoltak egy gazdatestbe, aztán legyél el magaddal... Fiú lettem, szóval alapban is volt szórakozásom, de hála az égnek felkészítettek a születés előtt mindenre. Az agyhullámok általi kommunikáció egy csoda volt. - Burkolt szexuális poén azért ide is bepofátlankodott, de akkora kamuhalmazt építettem magam köré, hogy azt hiszem ez már fel sem tűnik.
-El akarnak jönni, ahogy már szivárognak évek óta, de még ők is bizonytalanok. Leginkább csak azért figyelnek és tanulmányoznak itt mindent, hogy röhögjenek. Jóval fejlettebb civilizáció, modernebb űrtechnológiával, ez által pedig jóval több benépesítésre alkalmas bolygót találhatnak maguknak. Nincs értelme annak, hogy egy másik értelmes szervezetet kiirtsanak, míg őket nem fenyegeti veszély. Ez pedig lássuk be, hogy nem éppen lehetséges. Az emberek mindig is gyökerek voltak, főleg hozzájuk képest. - Nagyon remélem, hogy ha egyszer tényleg el is jönnek az ufók, akkor pont ugyanezt fogják gondolni. Minek megölni mindenkit? Max úgy szórakoznának velük, mint a mi tudósaink az egerekkel, meg a patkányokkal.
-Mit vártál? Mindenkit látok... Túl sok újdonságot te sem mutattál... - Vigyorgok, de lehet, hogy ezzel beléptem az aurájába. Minden esetre ki kellett vágni magam valamivel, mert egyébként egész szemrevaló teremtés. Azt viszont nem tudhatom, hogy mennyire turbózza magát. Manapság a szilikon nagy barátja az embereknek, ahogy a mű ruhadarabok is, amivel helyből lufi méretű csöcse lesz annak is, akinek nincs... Élejen a külsőségekre adó társadalom.
Vissza az elejére Go down
Hale Salisbury
Filmművészet
Életkor : 22
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 358

TémanyitásTéma: Re: Connection... (Hale & Mark)   Kedd. Aug. 12 2014, 16:48

Elnevetem magam, már valahogy fogytán van az agymenésem, lehet egyenesen arányos az ő dilijével. Ámvagy pont fordítottan, ezt majd eldöntöm, valamikor, ha kedvem lesz hozzá.
- Nincs kizárva, bár amennyire én tudom, az itteniek nem túl félősek, lehet egy ufó sem tudná őket érdemben elijeszteni. – főleg, mert apám semennyire nem hisz az ilyen szarságokba, még az újjászületésben sem, nemhogy egy fensőbb hatalomban? Az sem biztos, hogy valóban azok, ki tudja? Lehet az ufók csak szerencsésebbek, mint mi és jobb a technikájuk, de egy nép kultúráját sok minden más is meghatároz.
- Cöh. Ki mondja? – minden pasi olyan nagyra van a kukacával, mintha minden csakis erről szólna, hány marok és milyen kemény! Cseszheti, ha semmi sem tud a kezével és a nyelvével, akkor aztán lehet kőkemény, vagy 25 centis is. Minden képen csak erről nem szólhat. Nekem sem a mellméretem teszi ki a nőiességem. Na jó, ki tudja? Lehet de. Mellékesen meg nem is nagyon érdekel, hogy mit tartogat a nadrágjában, mert nem nekem teszi, szóval… tőlem lehet sok marok és baromi kemény, úgysem tudom meg.
- Ettől tűnnek intelligensebbeknek? - Ha már témázok tegyünk komolyan? Mert ha szórakoznak velünk, az azt kéne, hogy jelentse, hogy ők annyival felsőbb hatalom, hogy megtehetik és valamiért megéri. Nem hiszem, hogy a vicc miatt, az olyan sekélyes lenne. Akkor egyáltalán nem lennének jobbak, mint mi. Más nyűgén szórakozni, kisstílű, de egy szóval sem mondta, hogy nem azok…
A következő okfejtésre elnevetem magam. Aham, kezdem érteni szóval az egész egy nagy vicc és erőfitogtatás. Igaz, hogy nem vall szép gesztusra, de az emberek sík hülyék, nekik elkel, meg mellé ettől lesznek boldogok, hogy azt, hiszik megfejtik a lényeget. Az a baj az emberekkel, hogy vagy túl okosak, vagy túl hülyék, és egy hülye meg százat csinál. Igazából sosem tudom hol tartunk. 51-es körzet és társaik… Mi kamu és mi nem? Mi az, amit tudnak de titkolnak az egyszeri halandók elől.
- Bizalom barátom. Az emberek joggal hiszik azt, hogy ha elmész egy tetováló szalonba, nem csesznek ki veled és a kért jelek helyett a nyakadra tetoválják, hogy kutyákkal baszó. Ez őket jellemzi. Butaság, kérkedés, szánalmas. Fizetek egy szolgáltatásért, elvárom, hogy azt kapjam. – ezek mindig felhúznak, mert lehet, hogy jó poénnak tűnik, de nem az. Ha hiszek valamiben és azt kérem, hogy írják a bőrömre még fizetek is érte, ne csesszenek már át. Mennyire szánalmas. Sajnos ez jellemezi degenerált társadalmunkat. Egyből komolyabb leszek, elhúzom a számat is. Kár lennem, ha az ufókat is ez jellemezné, a hülyére vételünk. Hát nem teszi eleget a társadalom?
Újra felnevetek, ahogy elképezem, hogy véletlen az orrába csúszik a kanál és onnan a homlokához tapad.
- Mennyivel jobb, hogy nem egy kalapács ragadt a homlokodhoz hosszú időre, milyen jól mutattál volna vele, főleg, ha kicsit nehezebb mint a gyerek buksid, minden egyes lépésnél lehúzná a fejed, a kalapácsnyele meg csapkodná a térded. Vagy kés tapadt volna a nyaki ütőeredhez. – vannak még ötleteim nem is egy és nem is kettő, de azt hiszem, most ő írja a mesekönyvet, Andresen után szabadon.
- Pedig lett volna sikered. Felléphettél volna a TVben, pénzt is kereshettél volna, meg híres is lennél. Nem is értem, hogy miért nem élsz ebből. Milyen király lenne, már csak egy kis gondolat olvasás kéne és tiedé a világ. – körbe mutatok, hogy az egész, de persze nem a mi házunk, ahhoz nem gondolatot kéne olvasni, embert ölnie, de azért vicces a dolog, én meg simán belemegyek. Ha már játszunk, meg mellé simán lehet igaza is, ki mondhatja meg?
- Azért ennek lehetnek hátrányai is. – elképzelem, ahogy olyan dolgok gerjednek rá, amiknek nem igazán kéne. Mondjuk neki nem tetsző csajok, vagy nem ízletes dolgok. Akkor aztán lenne némi kis probléma, mert lehet már nem megy olyan gyorsan a legerjesztés, mint a rá.
- Mit teszel, ha csak begerjedés van? És ki kell elégítened az igényeket? – megint miről is beszélgetünk? Mert ki tudná azt megmondani? Én már nem a kanalakról és vasról, meg fémről beszélek, hanem valami teljesen másról. Hosszú lábaim keresztbe pakolom egymáson, talányosan szemlélem a srácot, hogy érezze húzni szeretném. Kíváncsi vagyok mennyire bevállalós úfó létére.
- Nem is tudom. Szar lehet, ha lefekszel valakivel és más spermáját lövelli beléd, nem? – honnan is tudhatná ezt, nem igaz? Valószínű ezt a részét még nem tapasztalta a dolgoknak, de én meg elég kezdő vagyok ebben az ügyben, a sperma az sperma, de erről jut eszembe….
- Te és mi lesz az eredeti anyaggal? – lehet az ufó spermagyorsabb, így az ér célba hamarabb? Vegyülnek? Nekem kezd ez magas lenni, de nagyon jól szórakozom, ezt nem is lehetne máshogy kibírni, nem nagyon nevetgélek, úgy teszek, mint aki komolyan agyal és végül azon kapom magam, hogy a témát ténylegesen boncolgatjuk. Letámaszkodom a kezeimre és összeráncolom a homlokom.
- Mindig is tudtam, hogy nektek külön játszóteretek van. – rákacsintok, hogy én is pont arra gondolok, amire ő, de akkor miért is van az, hogy előbb vagy utóbb de szeretik lepasszolni, hogy más játszadozzon vele? Kis cselesek. Jó, hogy nekünk is jut az ő nagyszerű játszószerükből.
- Tényleg? Kinevetnek minket? Miért nem segítenek inkább? Lehet, hogy a végén rosszul járnak, tudod, hogy van ez. Sosem lehet tudni ki röhögcsél a végén. – lehet pofára esne és már ezer éve tudjuk, hogy vannak mi is rajtuk heccelődünk, beépített ufó embereink vannak, akik titokban a Földön járnak, de minket szolgálnak? Vannak azért nálam is ötletek.
- Az emberek önzők, ez pont lehet a vesztük is, de lehet érettek rá. A kipusztításra, de akkor mázlid van, te élni fogsz. – elnevetem magam. Ha más nem, akkor arra megérettünk, hogy a felünket kibelezzék, gyilkosok, gyarlók, gonoszak vagyunk. Ez ellen sokat már nem lehet tenni, mert nagyon sokan vagyunk, sok az erőszak, a tehetetlen félelem.
- Tényleg? 12 egy tucat vagyok? Fáj, hogy ezt mondod. – csalódottan felciccenek, mintha tényleg megbántana, de én valahogy tisztában vagyok az értékeimmel. Modell vagyok és színésznő, igaz kezdő minden téren, de elég sok visszajelzést kapok. Az egommal nincs baj, de én sem jöhetek be mindenkinek.
- Akkor igazából neked nem is jó, elvész az élvezet, mint a nőgyógyásznak… - szar lehet, a sok meztelen nő és nem jár neki semmi újdonság, nem lennék a helyébe. Jobban izgatna egy kis rejtélyesség. A szépség amúgy is múlandó, és tuti, hogy baromi ronda csajokat is lát… szegényke.

_________________
"Oly kevés lehetőség adódik a szabadságra.
Az egyik: a képzelet. De erről az utazásról gyakorta vissza kell szakadni a világba,
s ez olyan, mintha időről időre láncra vernék az embert."


Fabyen
Vissza az elejére Go down
Mark Demyan Ivanov
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : Naplopó
Hozzászólások száma : 447

TémanyitásTéma: Re: Connection... (Hale & Mark)   Kedd. Aug. 19 2014, 11:37

-Akkor csak az maradt opcióként, hogy valakit épp kinyírnak, mert nem tudott várni, vagy elk*rta a melót... - Jegyzem meg halkan, hogy miért is nem lehetnek itthon vajon a háziak, és minderről miért nem szóltak. Tetű egy dolog csak úgy lógni hagyni.
-Kontaktokra van szükséged referencia ügyben? - Vigyorgok a másikra. Nem csak én állítom azt, amit. Biztos találnék olyat, aki meg lenne még vele elégedve, de az egy éjszakásokat felhívni, hogy bizonygassanak. Hssz... Necces, necces.
-Nem. Ettől tűnnek úgy, hogy nem olyanok, mint pár ijesztgetős horrorban, hogy csak kísérletezni akarnának. De mondd azt, hogy ha lehetőséged lenne a helyükben lenni, te nem röhögnéd ki a hülye vakbuzgókat, akik azt hiszik, hogy tudnak valamit, közben meg csak egy kalap baromság az, amit művelnek. A legtöbb újkeletű vallás pontosan ugyanez. - Hogy ő éppen vallásos-e és belelépek-e a lelkébe, az baromira nem hat meg. Őszintén szólva a vallások 90%-a szerintem egy rohadt nagy kamu, amivel a főmuftik rohadt gazdagok lesznek, a többi meg nyomorúságában megy hinni, hogy majd jobb lesz. Hagyjuk már. Ha tényleg arról szólna az egyház is, amit prédikálnak, akkor nem fényes talárokban, b*szom nagy arany kereszttel lófrálnának a püspökök, meg mi az anyám tudja mik, amikor bármi egyházi szertartás van. Ezek is egy felsőbb hatalom, akik röhögnek a kis hülyéken, akik nem tudnak semmit, de azt hiszik, hogy igen.
-Mindenki elvárja, hogy azt kapja a fizettségért, amilyen szolgáltatást elvárt, viszont mennyi az esélye, hogy sosem derül ki? Főleg, ha véletlenül szúrtad el. A kínai jelekben egyetlen vonal hosszabbra húzása már megváltoztatja az egész jelentését. Vannak, akiknek mindegy, hogy kihez mennek, ha olcsó, akkor bevállalják a sarki büfés tetoválót is... Sosem tudhatod, hogy ki dolgozik ott, hogy került oda. Sose bízz senkiben!- Paranoiás jó tanács az ufószülöttől. Hihető.
-Ja. A kalapács még vicces, de azért a késsel elég morbid vagy. Azért az ufó társadalom sem hagyhatta volna, hogy csak úgy elfollyon a kis zöldségvérem... - Nem, az ufóvér nem zöld, de a kis ufók zöldek, hát így jött az összekötés. Uff. Kezdek egyre elmebetegebb lenni. Agyamra megy a sok hazugság. Nem is tudom minek mentem bele. Minden esetre elég síknak néz ki a csaj agyilag, lehet, hogy pont ez bolondított meg. Vagy csak abból a túl okos fajtából van, aki simán vezet az orromnál fogva. Ejj...
-Nem, nem. Apám mindig cikinek tartotta, hogy defektes a gyerek. Nálunk ez nem fért el. Egy apa meg nem nagyon csinál cirkuszi majmot a gyerekből. Az inkább az anyukák mániája... Szóval nálam ez elmaradt, de jobb is így. - Apám inkább öldösött és csalt, mint a gyerekkel törődjön. Anyám meg mivel eltűnt, há nem nagyon volt ki pátyolgassa a képességeim. Szörnyűség... Hol egy kés? Beledőlök...
-Egy begerjedt műszaki cikknek? Nem hiszem. Nem tudok telefonálni, vagy egy jó sorozatot megnézni a tv-ben, de egyébként nem zavar... - Váltsunk, váltsunk. Kezd terhes lenni ez a sok kamu. Már úgy érzem, hogy bele fogok bukni a sztoriba, mert azt sem tudom mit toltam eddig.
-Igénykielégítésre meg aztán nincs ember, aki kötelezhet. - Határozottabb vagyok én annál, hogy csak úgy bárki rávegyen bármire, amit nem akarok. Jó, vannak esetek, hogy el lehet húzni egy ideig, de úgyis feladom, ha nem látom előnyét magam részére.
-Azt hiszem ettől nem kell félnem. - Nevetek fel az ötleten. Nőként szar lehet ez az érzés, de férfiként nem sok esélyem van rá. Persze, ha lesittelnek, még simán megszeretgethetik az ánusz rózsámat, de egyébként...
-Az örökítés az ő asztaluk. Erről azért már elég keveset tudok. Nem kötnek mindent ők sem a hibridjeik orrára. Valami kis titok nekik is kell. - Béna kifogás az alól, hogy kihúzzam magam végre a sztoriból és vagy leléceljek, vagy értelmes társalgásba kezdjünk. Előbbit tartom valószínűbbnek.
-Szerintem ezzel úgy vannak, hogy ha az emberiség bármilyen módon képes őket legyőzni, akkor meghajtják a fejüket. Szerintem ez tényleg képtelenség, ha pedig nekik ez szórakozás, hát ámen. Én sem szívesen segítenék egy minden téren elfuserált társadalomnak. Mégis szerinted hányan lennének, akik meghajlanának az akaratuknak, vagy a segítő szándékuknak? Néhány vakbuzgó. Pár százezer ember max. Még a millió is kevés a 7 milliárból, és ezek között is lenne szerintem olyan, aki beépített és ki akarna cs*szni velük. Ezt ők sem vállalják. Inkább hagyják, hogy a magunk nyomorába pusztuljunk. Részben pedig igazuk van. - Az ufók jó arcok, de senki nem várhatja el tőlük, hogy megmentsék a világot.
-Nem ezt mondtam, de ha nőgyógyász lennék, valószínűleg egy idő után nem izgatna fel annyira az altáji régiód sem... Ha mindenkit látsz, már nincs szórakozás egy testben. A szemed csillogása viszont sokkal különlegesebb. - Valami ehhez hasonló béna bókok szoktak bejönni a filmekben. Na persze a való életben ez sosem fog sikert aratni, de legalább letérünk a gerjedős témáról egy kicsit. Rohadtul úgy érzem magam, mint akivel játszanak. Mind a háziak, mint a szórakoztatásomra kiküldött hölgyemény, és ezt baromira nem szeretem. Eleget szórakoztam ma már, hogy megunjam az egészet.
Vissza az elejére Go down
Hale Salisbury
Filmművészet
Életkor : 22
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 358

TémanyitásTéma: Re: Connection... (Hale & Mark)   Kedd. Aug. 26 2014, 21:29

Felröhögök a szavain, jesszus, ha sejtené, hogy mennyire közel is állhatna a valósághoz a feltételezése. Jó fatus nem nyír ki senkit, aki elcseszi a munkát, de van rá példa, hogy kap pár pofont, ha hülye volt és bizonyíthatóan hanyagság okozta a vesztét. Persze sosem itthon tenné, itt csak kisebb beszélgetéseket bonyolít, semmi olyat, amit a családja nem kéne, hogy tudjon, pedig nem vagyunk mi hülyék. De sebaj....
- Tudod, hogy van ez? Akinek nem kell, mert nincs rá szüksége, az nem reklámozza.- persze minden pasi kérkedik vele, majd 30 fölött elmúlik, amikor már eleget bizonygattak, de az ő korosztályra és az enyémre is full jellemző, de muszáj belekötnöm, hogy teljes legyen a kör, az csak így izgi.
- Akkor felhívjuk anyut? - nem perverzen értem, hogy anyus meg ő... hanem, hogy minden anya szerint az ő gyereke a legszebb, legjobb, leglegebb....,akkor akár ebben is lehet elfogult, hiszen tuti már gyerekkorában is akkora volt beki, mint az alkarom. Semmi kétség. Magabiztossága szórakoztat, mert nem tűnik olyan sértődékenynek, aki nem veszi a lapot, be kell vallani elég ritka. A pasik manapság tök hisztisek, ha a hiúságukba kapaszkodunk bele.
Újra elnevetem magam az ufókra visszaterelődve és kicsit előre dőlök, hogy megosszak vele egy nagyon bizalmas infót.
- Én így is kinevetem az emberek nagy részét. - boldogok a bolondok, mert miénk a Föld. Én szívesen játszom, hogy szőke vagyok, nagyon buta, sőt mi több, síkhülye. Aki ismer tudja, hogy valóban gyerekes vagyok kicsit, apuci kicsiny lánya, Nick hű szerelme, ma már ez is köztudott, de ettől független nem vagyok fogyatékos és nem érint meg a világ szégyenletessége. Nem vagyok irigy, nem vagyok mohó, még tudok örülni apróságoknak. Mások semminek, depisen üldözik a boldogságot és ezzel hülyévé válnak, tömeggé. Ők az igazi kísérlet. Pénzzel, hatalommal, sikerrel, népszerűséggel sem boldogok. Nem kell ide ufó, elég földön kívüliek vagyunk mi is.
- A vallás mindig is indok lesz egymás lemészárolására. Másra nem jó. Népbutítás. Nem csak az új keletűek, szerintem mind. - nem teszem hozzá, hogy gyerekek fejét kaszabolják le keresztényüldözés címszóval. A vallás amúgy is vessző paripám, de most nem lovalom magam bele. Joshsal sem jutottam semmire.
- Tudod.... engem inkább a tudatos hülyére vevés zavar... némelyek azt hiszik bármit megtehetnek, de ha te fizetsz valamiért, boros árat, tegyem hozzá, akkor....elvárhatod, hogy ne csesszenek át, nem? - nekem ez így olyan hihetetlen, ebben látszik, hogy naiv vagyok. Én valahogy mindig azt gondolom, hogy az jár amiért fizetsz, főleg, ha nem kezdőhöz megyek. Az egész átverés, és azt nem szeretem. Nem ilyen szinten. A hozzá nem értés ne csessze el egy életre a bőröm... mondjuk azt hiszem, ha nekem cseszik el, valaki meghal. Hah.
- Én már csak ilyen kis morbid vagyok.- vigyorogva vállat rántok, már mások is mondták, hogy várszomjas vagyok, noha elájulok, ha valaki felsebzi a kezét, vagy Nick bevisz a horrorszobába. Bakker, az milyen félelmetes volt. A hideg is kiráz, újra hátra dőlök, ahogy összerezzenek, hogy ellazítsam az izmaim.
- Mázlista vagy, nekem az anyám maga egy cirkuszi majom. - a családunk meg olyan kirakat, mint a pinty. Tipikus kisvárosi minta mutatvány. Az egész meg rothad a háttérben, de mit számít? Amíg apus engem véd mindentől, anyám meg egy féreg.
- Azért az jó lehet, ha gerjednek rád, már a műszaki cikkek. - én mondjuk nem lennék boldog, ha elcseszné a vibrimet. Jó ég, az meg merre lehet? Nick óta azt sem tudom milyen színű, az egészben meg az jó, hogy a srácra gondola is libabőrös leszek. Ahjaj, de jó lenne hozzá bújni.
- Uncsi vagy, nem vagy elég játékos. Az élet annyi amennyit élni mersz. Mi bajod az igények kielégítésével? - újra előre dőlök, játékosan az arcába fújok, igen, mostam fogat, nem nem vagyok döglesztő szájszagú, a gyomrommal is rendben van minden, azt hiszem .
- Csak jó igényeket kell választani. - ez a nyitja mindennek, nem több de nem is kevesebb. Tuti nekem is lenne, amire nemet mondanék még Nicknek is..... nem azt hiszem neki nem. De másnak tuti sok dologra, ám ha ezt most beismerem, nem vagyok elég vagány.
Lapozok párat Andersennél és elhúzom a számat a kijelentésére, mert nekem valami teljesen más jut eszembe, mint amiről alapvetően szó van, talán már nem is az ufókról van szó, de tetszik, hogy ugyanolyan szarnak látja a világot, mint én, csak nekem van elég szalmaszálam.
Ám ebben a nagyon komoly témában most nem folyok bele, annyi miden felhozható lenne, a világról, az emberekről a Föld pusztulásról, arról, hogy népességet szabályoznék, talán elférne egy háború. Mert az Isten elhagyta ezt a népet, és jól tette, kiveszőben a legtöbb jó, szeretet nélkül nincs napsütés. De erről most nem....
- Nahát egy pasi, akit a szem érdekel és nem a punci. Te tényleg ufó vagy! - játékosan felnevetek, de tetszik a gagyi bók, mert bevállalta, noha tudta, hogy gáz, vagyis remélem, hogy tudta.
- És mesélj ufófiú, mennyire vagy bevállalós? - tudatosan kacéran állok, fel, nincs az a pasi, akit nem vonz a női test, ha csak nem meleg, de azzal sem nagy a baj. Hátra se pillantva megindulok a ház mögé, ahol a medencét tartjuk készenlétben, amikor éppen megdöglök a melegtől, mint most. Ha a testem nem izgatja, nincs mitől félni, nemde? Csak remélem, hogy velem tart.

_________________
"Oly kevés lehetőség adódik a szabadságra.
Az egyik: a képzelet. De erről az utazásról gyakorta vissza kell szakadni a világba,
s ez olyan, mintha időről időre láncra vernék az embert."


Fabyen
Vissza az elejére Go down
Mark Demyan Ivanov
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : Naplopó
Hozzászólások száma : 447

TémanyitásTéma: Re: Connection... (Hale & Mark)   Szer. Aug. 27 2014, 11:43

-Én sem reklámoztam. A helyzet az, hogy a sok gyökér, akinek nincs rá oka, az is addig bizonygatja magát, míg végül az is hitelét veszti, akinek legalább van alapja a bizonygatásra... - Ez vagyok én. ^^ Naná. De hát ki mihez szokott. A feka poreszhoz képest én is kisfütyi vagyok.
-Bocs, de anya-lánya párost nem vállalok! - Ha nem árusítja ki az anyját, akkor másképp nem értem ezt a megjegyzést. Nekem persze nem az jön át, hogy az én anyámat akarná felhívni, de azért az baromi ciki lenne, ha pont azzal hívná fel, hogy mekkora méretekkel rendelekezem... Lévén, hogy pár éves korom óta amúgy sem látott és talán már a föld színén sincs, így alapban is esélytelen. Talán pont ezért nem értettem, hogy az én anyámmal akarna kezdeni valamit.
-Na ugye. És akkor még reklamálsz, hogy az ufók gonoszok és kinevetnek. - Pont erről makogtam, hogy mindenki kiröhög másokat, ha teheti. Ez amolyan éltető erő. Míg mások nyomorán röhögsz, addig sem a sajátod foglalkoztat. Alapvető emberi tulajdonság és nyomorúság.
-Igazat kell adjak. Nem akarnék világbékét, mert az is baromság, de hogy népek nem tudnak megélni egymás mellett a hitükkel az azért elég gáz. Jó, míg engem nem érint, hát pont lesz*rom, de csak azért agyonverni valakit, mert nem úgy hisz, nem úgy öltözik mint te, az azért elég luxus. - Beszélek én, akinek az apja már nem egy embert nyírt ki csak azért, mert valamit nem úgy csinált, ahogy kell. Persze a maffia megint más asztal, mint a vallás. Bőven el lehetne lenni azzal, hogy én hiszek az ufókban, Sári meg a jetiben és baromira lesz*rjuk egymás hitét. Azt hisz, amit akar, aztán mindenki számoljon el a saját lelkiismeretével.
-Elvárni el lehet, de sokra nem mész vele. Ha nincs valamilyen kapcsolatod, akikkel intézkedheztsz, akkor esélyed nincs az elvárásaid és esetleges sértettséged érvényesítésére. - Gondolom én. Már rég nem a tetkókról beszélek. Annyiszor verik át a fejed nap, mint nap, hogy szinte minden második embert fejbe lehetne érte lőni. Megszoksz, vagy megszöksz... Gáz egy világ ez.
-Ha már téged udvari bolondnak tituláltalak, kétlem, hogy anyád jellemzésén meg kéne lepődnöm. - Vigyorgok Hale-re. Őszintén szólva még a nevét sem tudom, de eddig nem is volt fontos.
-Gerjedhetne más... - Vetítek egy félmosolyt. Jah, hagyjuk már ezt a hülye témát. Kellett nekem belemenni, ő meg nem felejti. Gyökér vagy, Mark... Gyökér.
-Bajom az nincs vele, de ha nincs ínyemre, vagy nincs belőle hasznom, akkor aztán senki nem vesz rá, hogy bárkit is kielégítsek bármilyen módon. - Naná. Mit érnék álló cerkával? Semmit.
-A jó igény az, ami nekem is megfelel. - És érdekemben áll, vagy kívánom én is a kielégítését. Mi ebben a bonyolult?
-Mert eddig nem hitted el? - Mármint, hogy ufó vagyok. Ezt már lassan mindenki tudja, pedig senkinek sem szabadna. Itt az ideje felhívni a zöldeket, hogy takarítsák el a nyomokat.
-Eléggé, amennyiben nem kerül az életembe... - Lassan kezd felderengeni, hogy lehet, hogy a háziúr rokonával van dolgom, mert idegen csak úgy nem fecsegne itt velem a lépcsőn. Főleg, hogy még a hátsó kertbe is megindul. Lehet, hogy most kéne éppen útját állnom az eseményeknek? A frászt. Max boldogan halok meg. Megindulok a lány után, de közben csörögni kezd a mobilom.
-Mondd! - utasítom a vonal túlvégén lévőt, majd bólogatok és elhúzom a szám. A szemem forgatom, majd lenyomom a gombot köszönés nélkül. Upsz, a gerjedős sztori megdőlt. Majd kimagyarázom maximum, hogy pont kikapcsolódott a képességem.
-Úgy tűnik a mai üzlet elmarad... - Jelentem be, mikor visszacsúsztatom a kütyüt a zsebembe. Végre képes volt valaki felcsörögni, hogy nem sz*pjak a kapuban, mert a kutya sem fog ma velem foglalkozni. 'nyátok.
Vissza az elejére Go down
Hale Salisbury
Filmművészet
Életkor : 22
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 358

TémanyitásTéma: Re: Connection... (Hale & Mark)   Kedd. Szept. 02 2014, 20:27

Hangosan felnevetek az okfejtésen, mert igaza van, de azt hiszem ez már sosem lesz máshogy. Vannak pasik, akikre ránézel és tudod, hogy, hogy tudja, hogy neki van a legnagyobb hetedhét országban és nem is foglalkozik a dologgal. Vannak pasik, akik pedig azt hiszik, hogy nekik a legjobb a világmindenségben, de nem hisznek benne, ők azok, akiket folyton meg kell győzni, hogy ha nagyobb lenne, fogatosnál vele. Aztán vannak, akik elfogadják és megvannak vele, olyan amilyen, mert Ők azok, akik tudják a legfontosabbat, noha lényeg a méret, mégis lehet gigantikus, ha szart sem értesz hozzá. Na ők a pojácák.
- Tudod, barátom, az az igazi, amikor nem kell bizonygatni, mert megteszi a viselkedésed, a jellemed, a magabiztosságod. Első ránézésre te tipikus rosszfiú vagy, aki nem ebihalat tart a lábai között, de... én szoktam tévedni. - naná, hogy direkt húzom. Igazából nem hiszem, hogy fel tudna csigázni, na jóóóó, nem vagyok fából, értékelem a szépet, tuti fel tudna húzni, de kevés a himbilimbije hozzá. Nekem annál sokkal több kell, fürge nyelv, ügyes kéz.... balblabla.
- Maradi vagy, pedig azt mondják az a legizgalmasabb, de amolyan ómódi pasi vagy? - nekem fura, hogy minden olyanra nemet mond, amire mások két kézzel kapnának, még akkor is, ha csak vicc az egész, mert az anyámmal köszönöm, de semmit. Már egy közös vacsora is sok, nemhogy valami szexcsata. Veszem én a lapot, hogy nem veszi a lapot, hogy fogalmazzunk meseien szépen magyarul.
Az ufós témát kezdem napolni, majd megnézem, hogy mennyire ufócska, ha úgy hozza a kedvem, szeretem ha egy srác veszi a poén és tudja, hogy mikor mi játék, és mikor mi nem az. Láthatóan Ő sem buta darab, lehet kinövöm az izomagy focistákat, akiknek nagyobb volt a golyója, mint az agya és annak is csak az 5%-át használta. Ivásra és bagzásra.
- Mindig lesznek nagyobb kutyák és nagyobb hatalmak, csak akkor csinálják okosan... Igaz, azt hiszem úgy csinálják, csak mi valahogy kis halak vagyunk és nem látjuk át a terveket. - nem, nem arra gondolok, hogy nem ismerem apám terveit, vagy nem látom át miről szól az üzleti világ, hanem a nagy dolgok.... A vallások, a szekták, mert mind azok, csak más néven futnak és másféle áldozatot követelnek, a lelked, vagy a bankszámlád, a házad esetleg az életed, vagy másoké. Az én apám is csinált rengeteg hülyeséget, de emiatt virít a neve tiltó listán mindenhol.
- Mert az emberek férgek és mindenkit kihasználnak, de sajnos ilyen a világ, hiába minden, ez csak rosszabb lesz...- végül csak mosolyogva vállat rántok, engem viszonylag kevés helyen mernek hülyére venni, mert nem szeretik a megtorlásokat, márpedig az én családom nem veszi könnyedén a dolgokat. Tudom jó, hogy a pénze és a nevem miatt nyalják mindenhol csillogósra a seggem, de igyekszem nem cicababa lenni és nem is áll közel hozzám ez a stíl, szeretek megküzdeni a dolgaimért, ha valamit csinálok azt minden erőmmel 110%-osan, így fogadom el, hogy nem az apám miatt vagyok jó valamiben.
- Ebben az udvarban egyedül te vagy bolond, barátom. - már abból is messze látszik, hogy még én igyekszem tök normális lenni vele, ő kicsit feljebb rangúskodik, pedig itt én vagyok itthon és a hatalom az én kezemben van, akárhonnan nézzük. Kettőt csettintek, ráfogom, hogy nekem esett és megnézem, mennyit lát ki a szemei helyén. De nem baj, higgye csak, hogy övé a világ és a hasonló kis pöcsöké. Én ebből nagyon szeretnék kimaradni, azért is utazom másik pályára. Anyám meg egy féreg sajnos, pedig az életem köszönhetem neki, de azt hiszem szívesen vissza is venné, ha tehetné.
Hangom mégis könnyed, laza, nem vagyok sértődékeny alkat, a véleménye egyelőre nem hat meg, mert nem ismerem, nem tudom milyen, ha az IQ-ja nagyobb, mint a lábmérete, máris érdemes odafigyelni rá, a többi meg ezzel egyenesen arányos.
- Talán.... gerjedhetne. - már messzi régen nem az ufóknál tartok és a fémeknél, hanem valami teljesen másnál, amit vagy fog vagy nem.
- Mondom, hogy maradi vagy.- neki aztán tuti semmi bilincs, kikötözés, és csak adakozós szex nem jár ki, mert nem nyitott az élet habos oldalára, vagy nem szerelmes, mint jómagam. Nekem, ha Ő azt mondja, hogy tegyek meg valamit... mondjuk nem hiszem, hogy nem akarnám, akkor lehet, hogy tényleg igaz ez így....
- Ott a pont! - minek tartsam magamban, ha egyszer igaza van? Nem szégyellem azt sem, nekem kerek az életem, tökéletes pasim van.
- Még nem győztél meg! - találékony mosoly kúszik az arcomra, miközben feltápászkodom és megindulok a medence felé, hallom, hogy követ, hogy telefon beszélgetést bonyolít, a kis harci marci. Tuti nem ez a neve, de nekem Marci marad.
- Apám nem jön? - a tét így kicsit magasabb, nem biztos, hogy nagyon ki kéne kezdeni apuci kicsi lányával, de egy igazi vadásznak csak izgalmasabb a dolog. A napozószékhez érve kibújok a ruhámból. Nem hiszem, hogy egy bikini többet takarna a melltartómnál és a bugyimnál, feltéve, hogy a víz is a barátom lesz, de azért nem lesz ez olyan... átlátszó... eh? Nick meg fog ölni, de kell egy kis pozitívség. Ruganyos lépteimmel a medencéhez sétálok, lerúgom a cipőm a lépcsőre lépek és combig a vízbe ereszkedem, mielőtt összefogom a hajam.
- Cserébe ússz egyet, talán... túléled. - sejtem, hogy kemény csávó, ha ijesztgetem, akkor annál jobban akarja majd. A helyzet meg az, hogy csak csesztetem, ha ufó lehet víz sem érheti.

_________________
"Oly kevés lehetőség adódik a szabadságra.
Az egyik: a képzelet. De erről az utazásról gyakorta vissza kell szakadni a világba,
s ez olyan, mintha időről időre láncra vernék az embert."


Fabyen
Vissza az elejére Go down
Mark Demyan Ivanov
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : Naplopó
Hozzászólások száma : 447

TémanyitásTéma: Re: Connection... (Hale & Mark)   Csüt. Szept. 11 2014, 12:15

-Egyelőre kétlem, hogy az "ebihalamon" kívül meggyőznélek bármivel. - Hahó, ufó vagyok. Gondolod, hogy majd csak úgy meg akarlak győzni, ha fogom magam és előszedek valami kütyüt, amivel levadászlak, megbénítalak és már benne is van a foszforeszkáló cucc? Hagyjuk már. Másrészt tegyük hozzá, hogy nem az esetem a csaj. Persze, szép, meg minden, de pont az az akaratos fajta, akiktől kiráz a hideg. Akik mindig és mindent irányítani akarnak, köztük a partnert is, vagy egy náluk gyengébb jellemet. Az egyszerűbb csajokat kedvelem, mert én is egyszerű gyökér vagyok. Úgy tűnik a szánk nagy csak mindkettőnknek, húzni szeretjük a másikat, de sok hatással nem lennénk egymásra.
-Ódivatú ufó. Nálam az 1-1 a felállás, szóval meghagyom ezt a kalandvágyóbbaknak. - Jó, tény, hogy férfiből vagyok és azért elgondolkodom az ilyesmin. Ha anyu nem aszott, és jó formában van mindkettő, akkor azért elgondolkodtató, de ennyire nincs anyakomplexusom. Nem hiszem, hogy menne egyszerre két nővel, hogy ne harcoljanak le és mindkettőnek öröm legyen a dolog. Néha be kell vallani a képességeink határait. Persze nem nyíltan...
-Őszintén szólva baromira nincs beleszólásom, és nem is nagyon érdekel. Oldják meg a nagy emberek a nagy gondjaikat, én meg az enyémeket és mindenki boldog. - Jelen esetben örülök, hogy ejtve van az ufózás, mellé pedig a jelenlegi problémám, hogy buktam az üzletet, ez által pedig nem sok keresnivalóm maradt itt.
-Az meglehet. - Halvány mosoly. Nem titkolom, hogy nem vagyok észlény, és nem értek mindenhez, főleg nem a burkolt dolgokhoz. Minden esetre bolondnak lenni jó, ők nem fogják annyira a körülöttük lévő világot.
-Az hát! - Kérdés, hogy mi a maradiság. Csak úgy egy idegennel bármit az nekem nem megy. Kell valami, ami belevisz a dologba, és valljuk meg, Hale szépsége nekem jelen esetben édes kevés. Van az a pont, amikor érzel valami szikrát, valami különös vonzerőt, ami arra késztet, hogy bármibe belemenj, amit akarnak tőled, és van az, amikor nem. Lehet, hogy jelen esetben annyira frusztrált vagyok/voltam a találkozótól, hogy akkor sem állna fel, vagy futna át pajzán gondolat az agyamon, ha 3 bomba nő állna hozzám anyaszült meztelen... Na jó, azért akkor talán...
-Nem is áll szándékomban. - Mármint meggyőzni. Az ufó hiedelem is addig izgalmas, míg nincs teljes kézzel fogható bizonyíték. Ha lenne, akkor mindenkinek el kéne hinni, mint a röntgen képet. Mire is lenne jó, ha nem lenne benne semmi misztikum? Már nem lenne olyan izgalmas...
Közben persze követem, telefonálok, magyarázok, és amikor kezd kibújni a ruhájából, még egy kicsit el is tátom a szám. Megnyalintom az ajkam, mert mintha hirtelen kiszáradt volna és csak legeltetem a szemem. Naná, hogy szép nő, de ezt nem itt, nem így és nem most kéne. Tényleg maradi vagyok? OMG... Pszichológushoz kéne mennem.
Amikor a vízbe invitál, lépek egyet, majd úrrá lesz rajtam a belső hang, ami szerte fogja oszlatni a rólam kialakult képet, de valahogy ehhez most nincs humorom.
-Inkább meghagyom az élményt legközelebbre! - Burkolt célzás, hogy láthatnám máskor is. Bár dereng, hogy valszeg eléggé itthon van, ha csak úgy bekúszik a medencébe és hasonlók, de még mindig bosszant, hogy felültettek. Inkább hagyom meg, hogy egy puhap*csű, maradi akármi vagyok és elhúzok haza.
-Jelenésem van a zöldeknél. - Jöhetnék azzal is, hogy őufóságom nem érheti víz, vagy nem tudok úszni, vagy hasonlók. Kicsit őrültnek is érzem magam, hogy nem megyek bele, de ez már túl fura. Szórakoztat, kacérkodik és valszeg otthon is van. Valszeg Mr. Salisbury meg is ölne, ha mégis hazaérne. Már, ha köze van a lányhoz. Tesztelgessek? Inkább nem... Még az a koszos kis tyúkszaros életem is fontos ahhoz, hogy ne játszak vele. Nem akarom csak úgy itt hagyni, de távozóra készülök venni a figurát.
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Connection... (Hale & Mark)   Today at 12:50

Vissza az elejére Go down
 

Connection... (Hale & Mark)

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» My sister, my brother - Hale & Ry
» Psyco in the school - Elee & Mark

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: Lakások, házak, otthonok :: Archívum-