Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Stanley Collins
Kedd. Nov. 22 2016, 20:33 by Stanley Collins

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

Top posting users this month
Samuel T. Collins
 
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Reeven Callagher
 
Quentin Collins
 
Felix Kaleolani
 
Suzanna Crystal
 
Kensington L. Lockwood
 
Sebastian McBridge
 
Kőrösi Noel
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Buszon-Demetria&Richard

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Richard Taylor
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 25
Foglalkozás : Díler
Hozzászólások száma : 75

TémanyitásTéma: Buszon-Demetria&Richard   Csüt. Júl. 17 2014, 20:21

Rohadtul rühellem, hogy nincs kocsim. Hiába pörög az üzlet, hiába szoknak át hozzám egyre többen, két hónap alatt még nem tudtam megszedni magam annyira, amennyire kellene. Persze tudnék venni valami  roncsot, amivel kurvára nem mennék semmire szétrohadna alattam a francba. Meg különben is, nekem márka kell, ami mutatja, hogy vagyok valaki. Amivel ha megjelennek valahol felkapják a fejüket, hogy baszdmeg megjött Taylor. BMW, Porsce, Ferrari. Fél év és meglesz, ha valakit ki kell beleznem miatta akkor is. Addig meg szopok a tömegközlekéssel, a büdös gyökerek között. Elkell mennem a város másik végébe. Pattognak az ottaniak, le kell rendezni őket. Ez mekkora faszság, hogy én rohangálok. De baszdmeg, ha felesleges vergődök át ezen a lepratelepen megölök valakit, a 21-es úgyis nálam van, arról még a Greenday is énekelt. Szerencséjük van a népeknek, mert kevesen vannak a buszon. Számban lóg a cigi a sofőr szól, hogy dobjam el. Ahahha. Válaszul lazán bemutatok neki és odahamuzok, ahová az aprót szokta kicsúsztatni azoknak, akik vesznek jegynek, a szánalmas pórnépnek. A pasi már nem is próbálkozik, jól teszi ha bekussol. Nekem nem mondja meg mit csináljak. Hátrasétálok, bevágom magam az ablak mellé és felrakom a napszemüvegem. Remélem senki nem akar bebaszódi mellém, mert bizisten fejbelövöm...
Vissza az elejére Go down
Demetria C. Smith
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 21
Foglalkozás : Egyetemista
Hozzászólások száma : 230

TémanyitásTéma: Re: Buszon-Demetria&Richard   Pént. Júl. 18 2014, 15:35

Imádja a nyugodt kis kávézókat, ott lehet a legkönnyebben elgondolkozni és esetleg még alkotni is tud. Persze, Demetria drága szokás szerint elmerült az álmodozásban, a saját kis világokban, amiket alkot magának. Olyannyira, hogy egy kis időre el is felejtette a valóságot, csak álmodott és lejegyezte. Egy nagy ugrással rugaszkodott el a talajtól és lebegett a felhők felett. Mindig így érezte magát, amikor alkotott. ... Egészen addig, amíg az órájára nem pillantott. Találkozója volt, addig meg haza kellett mennie, összekészülnie, rengeteg dolga volt. Nagy, kerek szemekkel bámult, gyorsan, ügyetlenül összesöpörte a papírjait, amikre írogatott, egyenesen a táskájába, fizetett és már szaladt is tovább, a buszmegállóig.
Szinte felesett a buszra, rajta kívül még senki nem ült rajta. Lecsüccsent egy szimpatikus helyre, idegesen dobolt a táskáján. Nem lesz kész, nem lesz kész időben... mit tudna csinálni, hogy kicsit haladjon utazás közben? Elővette a táskáját, kutatott benne egy kis ideig. Nyugodtan sóhajtott, amikor megtalálta egyik kedvenc, rózsaszín körömlakkját és elkezdte kipingálni az ujjait. Most csak ennyit tud csinálni, de már ezzel is előrébb lesz, amíg utazik. Pár megálló múlva nem figyelt, amikor a buszos fékezett, a kezéből a lakkos üvegcse az előtte lévő ülésre huppant. Megilletődötten, ám irreálisan gyorsan pattant fel, hogy felvegye, de késő volt, a csodálatos rózsaszín folt ott volt. Először is elvette az üvegcsét, megtörölte a külsejét, a kezeit, amennyire tudta. Már éppen kezdte volna letakarítani az ülést is valamennyire, amikor egy hapsi jött, cigivel a szájában és egyenesen arra tartott.
- Ne, ne, ne, várj még... - Kérte, amikor látta, hogy le akar ülni, előre is rakta a kezét, de hiába, a hapsi ledobta magát és felrakta a napszemüvegét. Inkább behunyta a szemeit, nem akarta látni. Nyelt egy nagyot, mielőtt óvatosan megkocogtatta a vállát és bűnbánó kölyökkutyát megszégyenítő pofival nézett felé.
- A-azt hiszem, beleültél valamibe. - Állapította meg, remélve, hogy a férfi figyel is rá. Még friss volt a lakk, biztos benne, hogy ha feláll, cuki, rózsaszín folt virít majd a pofiján. - Én nagyon sajnálom! - Tette hozzá notórius bocsánatkérő énje.
Vissza az elejére Go down
Richard Taylor
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 25
Foglalkozás : Díler
Hozzászólások száma : 75

TémanyitásTéma: Re: Buszon-Demetria&Richard   Szomb. Júl. 19 2014, 17:39

Ha nem akarnak sokat szarozni, akkor gyorsan végzek. Oda megyek, tekintélyt parancsolok, rendet teszek. Igazából azt se tudom mi bajuk van. Hőbörögnek, hogy több anyagot akarnak, de basszák, annyi grammot kaptak, amennyit fizettek. Többet nem fogok nekik adni, nem vagyok se máltai szeretetszolgálat, se Teréz anya, hogy jótékonykodjak.
Mielőtt leakarok ülni, hallom, hogy valaki pattog, de nem igazán érdekel mit akar mondani így nem szentelek túl nagy figyelmet neki. Leülök és kész. Hagyjon engem mindenki békén, ma nem vagyok jó kedvedben.
Meg se rezzenek, amikor kocogtatni kezdi a vállam, sejtem, hogy ugyanaz a picsa lesz, aki az előbb csápolt valamit, de továbbra is merőben hidegen hagy. Csak akkor mozdulok meg egy fáradt sóhaj kíséretében, amikor habogni kezd
- Tündérke, kurvára nem ültem bele semmibe. - maró gúny itatja át a hangom. Láttam volna ha van az ülésen valami....bassza meg. Kezdek valami fura nedvességet érezni magam alatt. Mi a retkes franc?
- Baszdmeg, mi a rohadt élet ez?!- kezemmel a seggemről próbálom leszedni azt a rózsaszínt trutymákot, de csak még jobban szétkenem és a tenyerem is olyan lesz. Mély levegőt veszek, kifújom a cigifüsttel együtt és erősen összpontosítok, hogy ne lőjem rögvest fejbe a csajt.
- Figyelj édesem, nincs hol laknod, hogy ezen a tetves buszon kell körmöt festened? Vagy otthon már engedik, már rájöttek, hogy milyen baszottul béna vagy? - lelövöm, én komolyan lelövöm és utána mindenki mást is, aki ezen a roncson van. Mindenkit.
- A következő megállónál leszállunk és veszel nekem egy gatyát, értve vagyok? - a sajnálatával aztán rohadtul ki vagyok segítve.- Attól, hogy szánja bánja bűneit, nekem még le kell rendeznem az ügyeimet a város túl felébe és így babarózsaszín nadrágban ezt aligha tehetem meg. A körömlakkott meg ki kéne tépni a kezéből és, mint a régen, szipkázni belőle egy kicsit, lehet még aceton is van nála, az csak emelné az élvezetet.
Vissza az elejére Go down
Demetria C. Smith
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 21
Foglalkozás : Egyetemista
Hozzászólások száma : 230

TémanyitásTéma: Re: Buszon-Demetria&Richard   Kedd. Júl. 22 2014, 12:33

- Öhm... körömlakk. - Állapította meg végül, amikor a férfi nyomdafestéket nem tűrő stílusban kérdezte meg, mi ez. Igazából ő szólt, hogy ne üljön le, de nem hallgatott rá és még utána is azt mondogatta, nem ült bele semmibe. Mielőtt még szólhatott volna, hogy nem jó ötlet, a kezével próbálta letörölni és összekoszolta a kezét is. Amikor a férfi a kezét bámulta, ő sóhajtott egyet.
- Hát, nézd a jó oldalát, ez egy szép árnyalat. - Állapította meg mosolyogva, mert ő kőkemény optimista volt és igenis szép árnyalata volt a rózsaszínnek. Az már más kérdés, hogy ő sem hordaná a ruháján, de ha mondjuk egy olyan színű ruhája lenne, szívesen felvenné. Szintén más téma, hogy ő lány, a rózsaszín meg egy lányos szín és ez a delikvens egy nagyon nem lányos férfinek tűnik. Szóval valahogy el kell majd tüntetnie, de előtte még válaszol a kérdésére.
- Nem, csak sietnem kéne, aztán ezzel is előrébb vagyok. Nééézd! - Mutatta meg vigyorogva, szépen kifestett körmeit, pont olyan szépek voltak, mint Richard nadrágja és keze. Nem értette a férfi miért ilyen ideges, nem a harmadik világháború tört ki, csak kicsit körömlakkos lett. De talán csak ő vette túl lazán az életet. Vagy csak túlságosan rózsaszín köd telepedett az agyára a körömlakktól, valahogy nem tudott igazán ideges lenni. Ez egy szép nap volt, a papírjai a táskájában pihentek, egy tök jó kis találkozóra készül. Amikor azonban meghallja a felszólítást, pillog párat, aztán lelkesen tapsikol a kezeivel.
- Juhú, vásárolunk! De siessünk, mert este még dolgom van, jó? - Kérdezte tovább mosolyogva, majd a táskájából elővette a körömlakklemosót, meg egy kis vattagolyót és alaposan benedvesítette vele. Utána egyik kezét előrenyújtotta a két ülés között.
- Add a kezed. - Kérte tőle kedvesen, gyengéden és ha engedelmeskedett, akkor legalább azt rózsaszínmentesítette. - Látod? Már el is tűnt. - Sajnos a ruhával nem ilyen egyszerű, de nem baj, mennek vásárolni!
Vissza az elejére Go down
Richard Taylor
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 25
Foglalkozás : Díler
Hozzászólások száma : 75

TémanyitásTéma: Re: Buszon-Demetria&Richard   Csüt. Júl. 24 2014, 11:42

- Körömlakk??! - idegesen morranok felé. Szaggatottan fújom ki a levegőt. Körömlakk???!! Bassza meg a kurva életbe!
- Rohadt szép, de tényleg! - összehúzom a szemem úgy nézek rá vérfagyasztó tekintettel. Kevesebbért is lőttem már fejbe embert, de vele előbb vetetek magamnak egy új gatyát. Hülye liba, könyörög a golyóért. Ökölbe szorul a kezem, a körmöm belevésődik a tenyerembe.Ajkam egy vékony vonallá préselődik. Nem ütök meg lányokat...nem ütök meg lányokat, még akkor sem ha az értelmi szintje egy kirohadt tujáéval vetekszik. A fagyos pillantással jelzem, hogy jobb ha nem mutogatja nekem a retkes kezét, mert tőből kitépem, akkor aztán festegetheti. Döbbenten pislogok rá, amikor örömködni kezd. Bazdmeg, ez tényleg idióta.
- Sies..még te mondod nekem, hogy siessünk? Na figyelj tündérke, gondolhatod, hogy akarom az egész napomat elcseszni, képzeld, nekem is dolgom van. - pattanásig feszült a hangom, erősen a leszállást jelző gombra csapok.
- Mit akarsz? - förmedek rá, amikor a kezemet kéri. Kelletlenül odatolom elé.
- Kurva jó. Leszállunk. - közlöm nyersen, amikor megáll a busz és megindulok az ajtó felé, erősen ajánlom, hogy ő a nyomomban legyen.
- Te vagy a csaj, hol van itt valami bolt? - körbenézek, azt se tudom merre vagyunk. Baaaz. Ma még tuti megverek valakit ezért.

_________________
A sötét árnyékából szakadtam
Nyomomból vér csorog
Rongyossá rohadt rémkép maradtam
Halált hörgő gyilkos nyomor...
Vissza az elejére Go down
Demetria C. Smith
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 21
Foglalkozás : Egyetemista
Hozzászólások száma : 230

TémanyitásTéma: Re: Buszon-Demetria&Richard   Csüt. Júl. 24 2014, 18:00

- Na, akkor remek. Gyorsan elintézzük és mindketten megtudjuk csinálni a dolgunkat utána. - Mosolygott bátorítóan a férfire, nem érdekelte, hogy beszél vele. Tudta ő, hogy dühös rá, de valahogy nem hitte el, hogy ez nem csak egy álarc. Nem tudta elképzelni Richardról, hogy tényleg egy ilyen felszínes, erőszakos alak lenne. Kék szemeivel az arcát vizsgálgatta, amíg arra várt, hogy a kezét adja oda neki, aztán a vattával óvatosan letörölgette róla a körömlakkot. Nem és nem, ő nem hisz abban, hogy léteznek ilyen emberek. Biztos valami olyan dolog történt vele, amitől ilyen eltorzult lett a személyisége, és helyre lehet hozni. Csak senki nem áll hozzá így, ez kell neki, ez hiányzik. Egy kis türelem és kedvesség csodákra képes.
- Itt? Öhm, rendben. - Mondta végül és felállt, követte a férfit. Még visszanézett, elhagyott-e valamit, de nem. Gyorsan egy-két zsepit rakott a lakkozott ülésre, hogy más ne ülhessen bele, utána lesietett Richard után. Rápillantott, amikor megkapta az utasítást. Gyorsan felidézte a helyeket, amiket ismer. L. A. szívében vannak, biztosan van itt egy jó kis ruhaüzlet.
- Gyere, erre kell menni. - Mosolygott rá és gyengéden megfogta a csuklóját, hogy húzhassa maga után és biztos ne hagyja el. Bár nem volt sok ember az utcán, nem annyira félt, hogy elhagyják egymást. Bár nála nem tudni, ő könnyen veszik el nyílt terepen is, de végül elengedi Richardot, mert biztos nem szereti, ha így vezetik. Nemsokára az emberek között a bolthoz érnek.
- Tádáááám, megjöttünk, ez lenne az. - Mutatott a bejáratra mosolyogva. - Nézelődj és próbálj fel párat gyorsan, majd megmondom, hogy áll. - Mosolygott tovább, miközben beléptek és köszönt a boltos kislánynak, aki láthatóan jobban meg volt illetődve Richard látványától, mint ő. Igazából számára nem ijesztő volt, sokkal inkább szomorú, látni valakit ennyire lezülleni, biztosan nem ilyen személyiséggel született. Biztos nem volt mindig ideges, heves természetű, biztos történt vele valami. Beharapta alsó ajkát, miközben megfogta a táskája pántjait és kicsit megszorította. Aztán gondolt egyet, a táskájából elővett egy papírdarabot és ráírta a nevét és a telefonszámát.
- Ha szükséged lenne valakire, akivel beszélgetni szeretnél. - Nyújtotta felé mosolyogva, hiszen ennél többet most nem tehetett érte, főleg, mert a férfi teljesen elutasító volt vele. De hátha ettől és a kutyaszemektől kicsit megenyhül majd és egyszer, ha magányos lesz vagy kétségbeesett, felkeresi. Ő szívesen ott lesz neki, bármikor.
Vissza az elejére Go down
Richard Taylor
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 25
Foglalkozás : Díler
Hozzászólások száma : 75

TémanyitásTéma: Re: Buszon-Demetria&Richard   Vas. Júl. 27 2014, 23:02

Idegösszeroppanást fogok kapni. Hol van már valami kurva erős anyag, hogy belőjem magam? Legalább ha a cigim füves lenne…Elpöckölöm a csikket, amíg a csaj jótündérkeresztanyáskodik. A kurva életbe, miért nem tudta odabaszkodni a tetves zsebkendőit mielőtt odaültem?
- Nem, a ChampElyseén. -  gondolhatja, hogy egy percig nem maradok ebben a gatyában. Első dolgom lesz belevágni egy kukába. Majd valamelyik csöves áldani fogja utána a nevem, ha megtalálja. Ne mondja senki, hogy nincs kibaszottul jó szívem.
Letrappolok a buszmegállóba, kapásból rágyújtok megint. Idegesen fújom ki a füstöt, reménykedtem, hogy a nikotin lenyugtat és talán segítene is ha nem kezdeni taperászni. A másodperc tört része alatt rántom ki a kezem a szorításából. Még, elvonó előtt elvittek egy arrogáns agyturkászhoz, ő is végig fogdosni akart, de tökön rúgtam. Nyűszítve magyarázta, hogy ez természetes reakció azoktól, akiket kiskorukban bántalmaztak. Ezen felbuzdulva gyomorszájon is vertem csak a miheztartás végett.
- Nem. – fagyosan morgom felé ezt az egy szót. Remélem levágja belőle, hogy ez arra irányul, hogy hozzám nem fog érni, legalábbis nem itt és ilyen helyzetben.
- Gyere! – fejemmel a bolt melletti néptelen sikátor felé biccentek. – Ne aggódj, nem megerőszakolni akarlak. – kitudja, amilyen szende szűznek tűnik simán kinézem, hogy azt fogja hinni. Eltaposom a csikket,  feltűröm a pólómat, és előhúzom az övembe csúsztatott 21-est.
- Ne kérdezz, semmit csak tedd bele a táskádba. Nem terveztem vásárolgatni. Csomó fülke be van kamerázva és a fasznak se kell a balhé. – óvatosan odaadom neki a stukkert. Lehet nem a legbölcsebb ötlet rábízni, lévén ma már tanúbizonyságot tett róla, hogy mennyire cseszettül béna. De ennyi kockázatott megér, nem akarok én is a sitten döglődni, mint Kevin.
Bent a boltban légkondi van! Se gyönyör, se mámor, sem a hét fő bűn nem konkurál a légkondival, mint azt Azrael is megmondta a Dogmában.
- Nem nézelődni jöttem. – visszaváltok a nyers stílusra és megfogom a legközelebbi farmert, árat nem nézek elvégre nem én fogok fizetni. Megmutatni természetesen nem fogom, sok minden érdekel, de az ő véleményét éppenséggel leszarom.
Hitetlenkedő pillantással veszem el tőle a cetlit, amin, amikor meglátom, hogy telefonszám halkan felröhögök. Ezt ő maga se gondolhatta komolyan.
- Kösz. – zsebre rakom, elvégre ez a nadrág úgy is a szeméttelepen végzi és bemegyek próbálni, de amikor ki akarok jönni nem nyílik az ajtó.
- Mi a geci? – feszegetni próbálom, a kilinccsel baszakodok, de semmi. Ez kurvára beragadt.
- Basssza meg! – belerúgok párat a tömörfába, de semmi, csak a lábam fájdul meg. Felsóhajtok és bőszen szitkozódom mellé. Mindjárt felégetem az egész kócerájt a francba!
- Hé, te, béna csaj! – bízom benne, hogy nem csatangolt messze és hallja, hogy neki kiabálok.
- Hallod! Gyere már ide! Hogy a picsába jöjjek ki innen? – nála van a fegyverem. Ha lelép vele teljesen biztos, hogy kinyírom…csak előbb jussak ki.


_________________
A sötét árnyékából szakadtam
Nyomomból vér csorog
Rongyossá rohadt rémkép maradtam
Halált hörgő gyilkos nyomor...
Vissza az elejére Go down
Demetria C. Smith
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 21
Foglalkozás : Egyetemista
Hozzászólások száma : 230

TémanyitásTéma: Re: Buszon-Demetria&Richard   Kedd. Júl. 29 2014, 12:37

Szegény srác nagyon agresszívnek és idegesnek tűnik, bár nem annyira érti az okát. Ez csak egy kis körömlakk, nem a világ vége. Legalábbis Demetria tök nyugodt, kicsit zavart a dolgokat illetően, nem igazán tudja, hogyan kezelhetné még, de próbálkozik. Nem fogja egyhamar feladni. Amikor leszállnak a buszhoz és hozzáér, a férfi azonnal elkapja a karját, fenyegetően sziszegi neki, hogy nem szereti. Nem tudja, mi van az emberekkel... egyikük sem szereti, ha ártatlanul hozzájuk ér. Pedig ő csak kedves akar lenni, szerinte semmi rossz nincs ebben, de hát ő már teljesen össze van zavarodva. Azt sem tudja egy pillanatig, hol van, amikor Richard egy sikátorba invitálja. De ő van olyan kis szende bárányka, hogy minden rossz gondolat nélkül, nyugodtan sétáljon utána, nem fél attól, hogy bántani fogja. Nem tudja miért, megérzésekre támaszkodik és úgy érzi, nem kell félnie. Ő hisz abban, hogy az ember megérzi, ha valami rossz fog történni vele, most viszont semmi ilyesmiről nincs szó, így bízik a sorsában és követi őt.
- Most komolyan...? - Nyögte kissé fáradtan, amikor meglátta a pisztolyt. Miért van az embereknek ilyesmire szüksége? Nagyon nem érti a dolgot, de az, hogy nem rá fogják, hanem neki adják csak annyit jelent, hogy igaza volt. Nem ma fogják egy sikátorban megerőszakolni és lelőni... talán majd holnap. De nem baj, megőrzi neki, hogy ne legyen belőle semmi baja, legalább nem lesz ott a kísértés sem, hogy tök véletlen fejbe lője a pénztáros csajt. Richardból kinézni, csak úgy, véletlen megtörténnek vele az ilyesmik.
- Jól van, értem én, csak tessék. - Mosolyog végül, ő közben csendben nézelődik, amikor pedig odaadja a cetlit, csak néz Richardra, miért nevet. Nem jókedvű nevetgélés volt, hanem valami egészen más. Talán nem is hisz neki, hogy komolyan segítene. Ő mindenkin segíteni akar, nem tehet róla, ez bele van kódolva a DNS-ébe. A férfi azért megköszöni, mielőtt még bemenne az egyik próbafülkébe. Ő csendesen nézelődik tovább, elmerül a gondolataiban, Richard kiabálása húzza vissza a valóságba, felkapja a fejét. Látja, hogy rugdossa az ajtót, hallja a szavait, közelebb is oldalog.
- Semmi baj nem lesz. - Mondja végül könnyedén és meglepően magabiztosan. - Ha békén hagyod szerencsétlen ajtót, ki tudlak hozni onnan. - Esze ágában sincs itt hagyni, bajban, csak azt nem tudja, helyes-e amit tesz. A táskájában kutat, inkább nem is néz a fegyverre, egy-két hajcsatot húz elő belőle.
- Teljesen el van fordítva a zár? - Kérdezte és ennek függvényében állt neki hajtogatni egy hasznos kis szerkezetet, ami elég stabilnak tűnt. Pillanatok alatt megvolt, ez a könnyebbik része. Percekig kavart vele a zárban, sosem volt olyan egyszerű, mint a filmekben. De hála istennek volt gyakorlata benne, nem mintha tolvaj lenne, de hasonló célokból sajnos sokat kellett használnia.
- Áhá! - Derült fel, amikor végre kattant a zár és felegyenesedett, a csatokat pedig elrakta. - Tudtam én, hogy egyszer hasznomra válik a gimi. - Vigyorgott szélesen, hiszen ez volt az első, ott megtanult képesség, amit kamatoztatni szokott. Bár senki nem nézte volna ki belőle, hogy ajtónyitogató, mindig ő volt a kicsik és gyengék védőszentje. Akárhova bezárták, fellógatták őket, ő szedte ki, le a kis szerencsétleneket, így volt alkalma gyakorolni.
Vissza az elejére Go down
Richard Taylor
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 25
Foglalkozás : Díler
Hozzászólások száma : 75

TémanyitásTéma: Re: Buszon-Demetria&Richard   Hétf. Aug. 11 2014, 20:12

Szerez magának egy jó pontot, amiért nem pattog a sikátor miatt. Mondjuk ez csak számára jövedelmező, mert megkímélte magát a szent erőszaktól, amit boldogan alkalmaztam volna ha ellenkezik.
- Nem, bazdmeg komolytalanul.  De kurvára vigyázz, mert nem vízi pisztoly, a golyót pedig sajnálom. – az, ha mondjuk egy ember megdöglene miatta nem hatna meg. De a töltény drága, nekem meg kell a pénz kocsira.
A telefonszám meg kész röhej, tényleg nagyon értelmi fogyatékos ha azt hiszi majd pont vele fogok bájcsevegni. Megveszi nekem a gatyát és elválnak útjaink, remélem örök időkre. Olyan szerencsétlen meg csak nem lehetek, hogy egyetemen is összefussak vele, mert akkor kilógatom az ablakon a hülye picsáját majd azt követően kínomban öngyilkos leszek. Ez a város amúgy is kiidegel.
Az már, hogy beragadok ebbe a szarba csak hab a tortán. Rúgdosom, püfölöm, nyomkodom a kilincset, káromkodok szép hangosan, hátha a San Franceskóban nem hallják a szenvedésemet. Kész kálvária az életem, amióta LA-be költöztem.
- De, akkor ne csak pofázz! – idegesen morgok, esküszöm, hogy mindjárt felrobbantom ezt az egész kócerájt! Türelmetlenül dobolok a lábammal, amíg ő szarakodik.
- El, baszki, csináld már, mert nem érek rá! – biz isten öngyilkos leszek. Ezt nem lehet kibírni. Unottan hallgatom, ahogy kattog a zárral, mi a fasz tart ennyi ideig neki? Amikor aztán nyílik az ajtó valamelyest megkönnyebülök, talán egy halk ’kösz’-t is mormogok. Kezébe nyomom a nadrágot jelezvén, hogy fizessen. Végeztünk.
- Miért baszki, tantermeket törtetek fel vagy mi a retek? – mondjuk mi ezt csináltuk, de az merőben más volt. Az a nagyvilági habitusánál kiverné azt a bizonyos biztosítékot.
Megvárom, amíg perkál a kasszánál, kiérve a bolt elé visszaveszem tőle a 21-est.
- Élmény volt, remélem egyszeri. – biccentek sietősen felé, és gyors léptekkel indulok el homlokegyenest a vele ellenkező irányba.


_________________
A sötét árnyékából szakadtam
Nyomomból vér csorog
Rongyossá rohadt rémkép maradtam
Halált hörgő gyilkos nyomor...
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Buszon-Demetria&Richard   Today at 11:28

Vissza az elejére Go down
 

Buszon-Demetria&Richard

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: This is Hollywood! :: Archívum-