Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Yesterday at 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Stanley Collins
Kedd. Nov. 22 2016, 20:33 by Stanley Collins

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

Top posting users this month
Samuel T. Collins
 
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Reeven Callagher
 
Felix Kaleolani
 
Suzanna Crystal
 
Quentin Collins
 
Dominic Tveit
 
Louis Tagliavini
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Nem szeretjük Batmant! (Henry és Demetria)

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Demetria C. Smith
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 21
Foglalkozás : Egyetemista
Hozzászólások száma : 230

TémanyitásTéma: Nem szeretjük Batmant! (Henry és Demetria)   Szer. Júl. 16 2014, 13:12

Nem szeretett egyedül a belvárosban sétálgatni, de nem sajátíthatja ki magának Sebastiant, sem a barátait, nekik is megvan az életük, meg Demetriának is. És neki most ihlet kell és ennél jobb ihletforrás nincs. Annyi ember van itt, mindegyik érdekes karakter, érdekes történések, párbeszédfoszlányok, amiket meghall. A szobájában ülve sosem lesz igazán jó író, tudja ő is, ki kell mozdulnia, tapasztalnia, az majd beindítja a gépezetet agyacskájában. Igen, ez lesz a tökéletes megoldás.
Szóval el is indult, nyugodtan sétált, úgy döntött, benéz majd valahova később, egy kávézóba talán. De egyelőre egy szórólapot osztogató személy találta meg, ő pedig csillogó szemekkel fogadta el. Éppen azt olvasta, amikor valami, illetve valaki nekiütközött, egy nagy fekete dolog. Gyorsan jött és a lökés erejétől elesett volna, ha a férfi kezei nem fonódnak a karjára. Ahogy megszeppenve pillantott fel, egy életnagyságú Batman ruhás ember állt előtte.
- Figyelj, kislány, segítened kell! - Mondta idegesen, miközben kicsit lihegett és egyenesen Demetriára nézett. Ő pedig azt se tudta, hol van, egy pillanatig egy szó sem jött az ajkára. Kissé elnyílt ajkakkal, megszeppent tekintettel nézett a Batmanre, majd halkan nyöszörögni kezdett.
- Én, izé... öh... - Nyökögte, majd amikor a férfi közelebb hajolt hozzá, nem bírta ki, elsikította magát, iszonyat magas hangon. De végül ő fogta be a saját száját. A férfi eltávolodott tőle és mindenki őt nézte, legalábbis ezt érezte. Elvörösödött kicsit, csak ekkor vette észre a férfi mögött futó rendőröket, akik ismét kiszúrták őt.
- A fenébe. - Állapította meg a férfi morogva, majd a megszeppent, saját száját befogó Demetriát egy egyszerű mozdulattal a földre küldte, hogy a rendőröknek őt kelljen kerülgetni. Annyi esze volt, hogy összehúzza magát, mielőtt még átesnek rajta, aztán fel is állt, elkezdte porolgatni magát és fogalma sem volt, mi történt, de biztosan valami rossz, mert a szemei könnyezni kezdtek és általában akkor szoktak, amikor valami rossz dolog történt. De a Batman és a többiek máris tovaszáguldottak, ő pedig nem is biztos benne, hogy ez mind tényleg megtörtént.
Vissza az elejére Go down
Henry Drayton
Városlakó
Életkor : 24
Foglalkozás : Kispap
Hozzászólások száma : 109

TémanyitásTéma: Re: Nem szeretjük Batmant! (Henry és Demetria)   Szer. Júl. 16 2014, 13:50

Unalmas, fárasztó, pocsék. A napom három legfőbb jellemzője. A Joshuás vacsora, a tesómmal és Jodeival való balhézások, ráadásképp Jamie teljesen lefárasztottak pszichikailag. A forgatás is necces volt ma, át kellett ugranom egyik épület pereméről a másikra, aztán egy démon vetette rám magát és lökött egy mély üveglakásba, hát persze, hogy üvegbe. Minden rohadt filmbe kell üveg és robbanás, ó igen! Egy órán keresztül fürödtem, de még mindig tompa égett-füst szagot árasztok, legalább az arcom nem kormos már, csupán halványszürke a bőröm itt-ott. A filmes cuccokat nagyon nehéz lemosni. Főleg ez a hülye karakter, ez az Alec van összevissza firkálva mindenhol kacskaringó vonalak tekergőznek rajta, még a fején is, erre fogják, hogy tetoválás...
Ráadásul csak zuhanyozni tudok, mert ha valami habos babos löttbye mártanám magam még oké, elázok ott órákat, így az egész kényelmetlen, idegesítő, soká tart és le sem jött minden. Úgy nézek ki mint az a zombi gyerek abból a másik tinifilmből, amelyik visszadobta a jelentkezésem.
Hátha divat a halványszürke bőrszín, Voldemortnak se volt jobb annak idején, vagy ott van szürke Gandalf. Egy óra suvickolás után feladtam, inget és farmert húztam, elegáns zombi vagyok. A legutóbbi utcán tartózkodásomkor kritikán aluli Spongyabobos felső volt rajtam, most kompenmzálok az egomnak. Éppen elmegyek a valamerre, mikor meglátom Bamant. Megtorpanok, mi van? Ez kajak Batman? Nem a mi forgatásunkról jött az biztos... Oké, Batman molesztál egy sikító csajt. Itt a szemeim lesznek akkorák mint Batman ökle. Ne is biztos, hogy molesztálja, bár biztos csúnyát mond neki "húzd le a bugyidat kislány" mert van hangja, még én is megbirizgatom a saját füleim, Batmant, ha ezt telibe kapta mára már süket lehet. Ez kész, leállok röhögni, mert a fószer nem tudja kezelni a helyzetet, főleg, hogy rendőrök rontanak rá. Az már nem poén, hogy a csajt a földre vágja, a rendőrök meg utána futnak - mondjuk ez utóbbi jelenetet megnézném, de franc se fog fárasztó munkanap után őrültek után futkosni... Odamegyek a lányhoz. Úgy látom nincs túl jól, gyorsan leggugolok mellé, a kezem nyújtom neki, hátha fel szeretne állni.
- Minden rendben? Batman csúnyát mondott neked?
Kicsit megrándul a szám széle, de igyekszem!
- Semmi baj, biztos valami forgatásról szökött, vagy diliházból.
Találgatok, jól látom, hogy sír? Megszeppenten nézek rá, de felsegítem ha hagyja.

_________________

Smile! It's the second best thing you can do with your lips

Vissza az elejére Go down
Demetria C. Smith
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 21
Foglalkozás : Egyetemista
Hozzászólások száma : 230

TémanyitásTéma: Re: Nem szeretjük Batmant! (Henry és Demetria)   Szer. Júl. 16 2014, 14:23

Próbálta porolgatni magát, először fel sem tűnt neki, hogy valaki odalépett hozzá. Csak akkor pillantott fel, amikor már kezet nyújtottak felé, ő pedig nagy, könnyes szemekkel pillantott fel a férfire, aki olybá tűnt, nem akarja ismét lesokkolni. Sokkal kedvesebben szól hozzá.
- Öhm... nem tudom. - Válaszolja a lehető legőszintébbet, hiszen fogalma sincs, jól van-e valamiért sír, gyorsan meg is törli az arcát. - Nem igazán tudom, mi történt.
Miután ezt is sikeresen megállapította, elfogadta a férfi kezét, utána folytatta ruhácskája leporolását, mert hát az utcán nem kevés kosz van, ő pedig megfürdött benne. Na nem baj, ilyet sem tapasztalt még, és ezek az érzések, amik most benne voltak, ezeket meg akarta jegyezni, hogy majd felhasználhassa. Amikor ismét megszólalt, újra a férfire pillantott.
- Hát, nem tudom, honnan jött, de én nem akartam sikítani, csak úgy jött. - Magyarázkodott neki, majdnem bocsánatot is kér a viselkedésért. Amúgy nem szokott ám ilyen lenni, nem szokta mindenki figyelmét magára vonni, főleg direkt nem. Ezért fogta be a száját, csak már késő volt, véletlen kiszaladt és véletlen fülrepesztően hangos és magas volt. Na nem baj, most már nem csinálhatja vissza. Az üldözők után néz végül, kissé lebiggyesztett ajkakkal, bárgyún int feléjük, bár úgysem látják. Pedig talán bocsánatot kéne kérnie a Batmantől. Még akkor is, ha halálra ijesztette és nagyon nem szereti, ő azért nem akart illetlen lenni.
- Semmi bajom nem lesz, de azért köszönöm a segítő kezet. - Mosolygott végül halványan az ismeretlenre. Ő legalább megállt segíteni neki és nem ment el mellette csak úgy. Ő pedig még egyszer megtörölte arcocskáját, hogy a maradék könnyet is eltávolítsa. Csak most volt alkalma jobban megnézni a férfit, meglehetősen szürke, fehér arcúnak tűnt. A napra pillantott, majd vissza rá. Nagy szemekkel bámulta egy ideig, kereste a szavakat, majd nyelt egyet.
- Hűha, te vámpír vagy? Nem égsz el a napon? - Az előbb megmerényelte egy Batman, innentől kezdve már biztosan nem lesz neki semmi sem hihetetlen. Ki tudja, talán Dracula áll előtte épp most.
Vissza az elejére Go down
Henry Drayton
Városlakó
Életkor : 24
Foglalkozás : Kispap
Hozzászólások száma : 109

TémanyitásTéma: Re: Nem szeretjük Batmant! (Henry és Demetria)   Csüt. Júl. 17 2014, 13:17

Odamegyek szegény lányhoz, úgy tűnik megviselte Batman látványa, lehet én is sírnék, ha be akarna szervezni Robinnak. Mosolygom, ebbe vagy mindenki beleszeret, vagy mindenki nyálgép fedőnevet ragaszt rám és betörik az orromat. Jelenleg megnyugtatónak szánom.
- Megtámadott Batman, semmi baj, mindenkivel előfordul
Érzem ajkaimra húzódni az ironikus félmosolyt, de gyorsan beharapom. Ha engedi a lány és elfogadja segítő jobbomat, felhúzom. A ruhatisztogatásban már nem segítek, szerintem elájulna.
- Akarod, hogy utána rohanjak és leszedjem neked a .... maszkját?
Bár mondjuk zsarukkal nem lenne érdemes konfrontációba keveredni, de fogjuk rá őrült vagyok. Ha engem sokkolna a népszerű szuperhős valamelyik sarkon, minimum a maszkját elkérném emlékbe. Sajnálkozó képet vágok, de azért ez poénnak nagyon nagy, a mosolyommal még mindig viaskodnom kell.
- Szerintem a bolondok házából.
JObban belegondolva valószínűbb, akármelyik forgatásról szabadult volna normálisan viselkedik, márpedig biztos csinált valami rendelleneset a csajjal.
- Semmi baj, így legalább meg tudtalak menteni.
Haha! Igaz seperc alatt utánarohantam volna Batmannak és valószínűleg azonnal elé kerülök, ha használom a parkour képességeim. Henc henc, közben kipostoltam volna face-ra, Batmant üldözöm és, ez már sok, a pasas elszaladt, lemaradtam a varázsról. Biccentek, bajbajutottakon szoktam segíteni, főleg, ha csinos lányok az illetők. Zsebembe túrok, szerintem van benne papír zsebkendő, megtalálom, előhalászom és felé nyújtom.
Felröhögök, vámpír? Ez komoly? Eszembe jut a smink, félénkebben vigyorodom el, mintha most aztán lebuktatott volna.
- Ami azt illeti már rég kiküszöböltük a napfény problémát. Dracula egyenesági leszármazottja vagyok.
Mutatok be egy színpadias meghajlást, épp csak a köpeny kéne mögém.
- De Henry Drayton fedőnéven futok
Teszem hozzá nagyvonalúan megmondva a nevem. Pedig az snassz - Jodiera gondolva, de ha már vámpírnak születik egy illető...m a snassz témát nagyon magunk mögött hagytuk.

_________________

Smile! It's the second best thing you can do with your lips

Vissza az elejére Go down
Demetria C. Smith
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 21
Foglalkozás : Egyetemista
Hozzászólások száma : 230

TémanyitásTéma: Re: Nem szeretjük Batmant! (Henry és Demetria)   Szomb. Júl. 19 2014, 14:11

Amikor a férfi elmagyarázza neki, mi is történt vele, ő csak aprót bólint, valóban ilyesmi történhetett. Utána pedig azt mondják neki, hogy ez mindenkivel előfordul, Demetria szemecskéi pedig felcsillannak és elkerekednek.
- Váó! Tényleg? - Kérdez vissza azért. Na nem mintha nem hinne neki, a hosszú, 5 perces ismeretségük után, de azért ő is némi zavart érez az erőben ezzel kapcsolatban. Mármint ő még sosem látott Batmant megtámadni valakit, tökre el tudja képzelni, hogy rosszkor volt rossz helyen, vagy csak nem figyelt oda. Mert néha tényleg lemarad, a világ picit gyors neki, meg amúgy is a saját világával van elfoglalva jobbára.
- Kedves vagy, de nem kell, nem szeretem Batmant... - Rázza meg a fejecskéjét kissé, még egyszer hátrapillant, de már nem is látja az alakokat rohanni. Hunyorog kicsit, de nem is zavarja, inkább próbálja összeszedni magát.
- Hát, köszönöm szépen a mentőakciót. - Mosolygott végül Henry-re, majd amikor zsepivel kínálják, hálás mosolyt villant és elveszi, szipog még egy utolsót, megtörölgeti a szemeit. Csak ezután fújja ki nóziját, majd kissé idegesen, kezei között forgatja, talán zavarban van kissé az egész helyzettől. Talán ezért bámul lefelé, egészen addig, amíg észre nem veszi vámpírtársát. Ő jót nevet a feltételezésen, bár nem tudja mi olyan vicces ebben, tényleg lehetne vámpír, Demetria is kuncog vele.
- Üdvözlöm, Mr. Drayton. - Mosolygott végül, majd megemelte szoknyácskáját egy picit és meghajolt. Hiszen ha vámpír, a régi időkből kellett jönnie. - Az én nevem Demetria Smith, nagyon örülök a találkozásnak. - Vigyorgott rá szélesen, bár ő sem tudja, mennyire komolyan gondolja az egészet. Azért néha lopva a fogaira pillant, hátha megjelennek nagyobb példányok, de egyelőre teljesen normálisnak néz ki. Meg amúgy is, azt mondta, megmenteni jött, biztos nem fogja bántani. Vagy éppen ezért mentette meg, mert magának akarta? Egyre merészebb és merészebb ötletek jutnak a fejébe. Őt valahogy elkerülte a tinivámpír mánia.
- Jaj, el is felejtettem, sajnálom, biztos feltartalak, ha dolgod van menj csak, Spidermannel már megküzdök egyedül. - Emelte fel egyik karocskáját ökölbe szorítva és rávigyorgott a férfire még egyszer.
Vissza az elejére Go down
Henry Drayton
Városlakó
Életkor : 24
Foglalkozás : Kispap
Hozzászólások száma : 109

TémanyitásTéma: Re: Nem szeretjük Batmant! (Henry és Demetria)   Vas. Júl. 20 2014, 20:53

Na a csaj nem érti az iróniát, ezen is elméltatlankodom magamban, persze nem negatív értelemben, jóindulatú "naiv cicus" fejcsóválás ez.
- Csak vicceltem, ez egészen különös jelenség volt
Lövöm le a poént, talán nekem is így kellene cirkálnom, ha karriert szeretnék.Bár Batman egyelőre csak azt érte el, hogy egy ártatlan kislány elsírta magát tőle, nem jár érte oszkár. Kiderül, hogy a lányka nem fanja a sötét lovagnak, érdeklődve vonom fel a szemöldököm. Még senkivel sem találkoztam, aki ne szerette volna Batmant.
- Akkor milyen filmeket szeretsz?
Van egy olyan tippem, hogy Titanic, lehet előítéletes vagyok, hagyom magam inkább meglepni találgatások helyett. Batman után most nem fogok rohanni, pedig néhány ugrással elé tudnék vágni, ha most hitelen fel kellene ugranom egy házra... Automatikusan körbenézek feltekintve, pedig a lány nem is mondta. Végül gyorsan rápillantok, a zsebkendő úgy tűnik jót tett neki. Elmotyogok egy nincs mitet, aztán röhögök a vámpírságomon. Nem, ezt még senki nem mondta. Bár ez jelentheti akár azt is, hogy jóképű, kis hősnek tart. Demetria, milyen érdekes név.
- Szoktak becézni?
Kérdezem, a szerepem azt rosszul játszom, egy vámpír nem nagyon érdeklődő szerintem. Bár Edward izébigyóka talán azt csinálta, hogy a tátott szájú maca úgy begerjedt rá.
- Á, Spiderman nagyon jó!
Nevetek rá
- Vagy őt se szereted? Mi lenne ha meghívnálak egy fagyira?
Nekem, dolgom? Ugyan... A lány meg megijedt, Batmant se érem utol már.

_________________

Smile! It's the second best thing you can do with your lips

Vissza az elejére Go down
Demetria C. Smith
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 21
Foglalkozás : Egyetemista
Hozzászólások száma : 230

TémanyitásTéma: Re: Nem szeretjük Batmant! (Henry és Demetria)   Kedd. Júl. 22 2014, 14:07

- Akkor most különleges vagyok? - Kérdezte végül elmosolyodva, hiszen mindig is imádta ezt az érzést. Kevésszer érezte magát különlegesnek, de az nagyon jó volt, és azóta is vágyik rá. Na nem mintha ez annyit jelentene neki, meg nem mintha akkora dicsőség lenne, hogy megtámadta egy Batman. De akkor is, legalább a mai nap eseményeit egy apró sikerként könyvelhetné el.
Aztán amikor azt mondja, nem szereti Batmant, Henry felvonja a szemöldökét, ő pedig úgy érzi, valami rosszat mondott. Nagy, kék szemeivel néz rá, majd amikor nekiszegezik a kérdést, hogy akkor mit szeret, elkezd hümmögni. El kell gondolkodnia a dolgon, nem vágja rá helyből a választ. Néhány ilyen kérdés van, néha a legfurcsább, legegyszerűbb kérdések azok, amire bonyolult válasza van.
- Én az olyan filmeket és karaktereket szeretem, akik... elsőre nem tetszenek. - Mosolyodott el végül és újra a férfire pillantott. - Amikor nézem őket, nem érzem magam lenyűgözve, de amikor vége, nem tudom kiverni a fejemből. Folyamatosan rajta jár az agyam, napokig, egyre mélyebbre jutok benne és rájövök, mennyire zseniális valójában. Én ezeket szeretem. - Magyarázta el végül, bár tudja, hogy az emberek általában az akciófilmeket imádják. A látvány, a mondanivaló, amit a szájukba rágnak, az a fontos. Nekik nem kell semmit csinálni vele, megterítenek nekik, szinte meg is etetik őket, az embereknek nincs más dolga, mint befogadni őket. Viszont ő jobban szereti a kihívást, főleg azokat a filmeket, amiket mindenki másképp értelmez. Nem mintha ő tudna ilyen történeteket írni, bár nagy álma, nem hiszi, hogy össze fog jönni.
- Persze, Demi, Ria, ami tetszik. - Mosolygott rá, a becézést illetően. - Tudom, fura, de görög név, anyukám görög. - Magyarázta meg gyorsan, miért járkál ilyen névvel. Még ha valami divatos európai ország nevét viselné, mondjuk francia, vagy olasz neve lenne, az nem lenne olyan fura. De az ő anyukája Görögországból jött, szép, egzotikus nő, semmi panasz nem lehet rá. Jó feleség is, csak persze neki már nem annyi jutott a génjeiből, mint amennyit szeretett volna. A saját szemével az anyukája jobban néz ki még most is, mint ő, ez pedig olyan rossz érzés, ha az ember lánya önbizalom hiányos.
- Elvagyok vele. Kipróbálnám azt a repkedést, tudod, a házak között. Tök jó lehet! - Vigyorgott rá, amikor Henry lelkesedett a pókemberért. Lelkesen tapsikolt is kicsit, aztán kapott egy meghívást fagyira. Csak elmosolyodott, megvonta a vállát.
- Hát, annak nagyon örülnék, jól esne. - Mondta, miközben tekintetével egy szimpatikus fagyiárus után nézelődött. - De tényleg, miért nézel ki így? Szobafestő vagy? - Kérdezte, miközben rájött, hogy ezt a rejtélyt még nem sikerült megoldania. De ki tudja, lehet, hogy Henry csak beleesett egy vödör fehér festékbe és nem volt elég hígító otthon.
Vissza az elejére Go down
Henry Drayton
Városlakó
Életkor : 24
Foglalkozás : Kispap
Hozzászólások száma : 109

TémanyitásTéma: Re: Nem szeretjük Batmant! (Henry és Demetria)   Kedd. Júl. 22 2014, 17:12

Ránevetek a lányra, elég különleges, hogy szuperhősök sugdosnak neki ízes poénokat, vagy tesznek ajánlatokat, vagy rosszindulatú megjegyzéseket. Hogy sír és megijedt ennek tudom be, nagyrészt.
- Határozottan
Állapítom meg bólintva. A szemöldököm még feljebb emelkedik, szinte eltűnik a hajamnál, amikor azt mondja, hogy azokat a filmeket szereti, amik először nem tetszenek neki. Most már biztosan különleges a lány.
- Akkor lehet a perverz fószer is bejött volna egy, két kör után.
Vigyorodom el, aztán gyorsan bekussolok, hogy végighallgassam. Hát ehhez hümmögnöm kell egy nagyot.
- Ez nagyon filozofikus. Ezek inkább idegesítő filmek? Tudsz rá példát?
Nem, az én filmjeim eddig semmi ilyesmit nem mozgatnak meg bennem és hiába töröm a fejem, de példa sem jut az eszembe, mi volt az, ami nem tetszett volna, de később elgondolkodtatott. Ha valami tetszett, az rögtön elkezdett tetszeni, vagy azonnal kiszúrtam mekkora marhaság. Talán az Eredet volt ilyesmi, ami legutoljára elgondolkodtatott, vagy a Mr Nobody, na az elsőre nem tetszett.
- Habár én is tudok egyet, van ebben az elméletben valami.
Igazából a lány véleménye érdekel, aki Demi, vagy Ria, még nem tudom eldönteni melyik illik hozzá jobban. Aztán a származására egy rövid "á" rácsodálkozás és bólogatás következik a részemről.
- Szép hely, nyaraltam már arrafelé.
Annyi megmaradt, hogy szép hely, jók a csajok, Sebbel görög lányok után kajtattunk. De így jobb, hogy az egzotikum jött házhoz és Batman kergette elém. A repkedésen mosolygom, azt próbáltam már az egyik forgatáson.
- Ha gondolod el tudom intézni.
Most is van hasonló cuccunk, repkednem kell Alecként is. Büdös kis démonirtó! Biccentek a fagyira, ilyen melegben nem rossz és hát megindulok a pillantása irányába a pasas felé, aki gombócokat gyárt. A szobafestőn felröhögök é megdörzsölöm az arcom.
- Árnyvadász. Kellenek a tetkók a képemre, meg a mocsok mert belöktek egy házba és koszos lettem.
Bólogatok, közben figyelem mi a fagyi kínálat. Epret kérek csokiöntettel, aztán DemiRiára nézek, közben meg a zsebemben kutatok az apróért. Multifunkciósnak érzem magam.

_________________

Smile! It's the second best thing you can do with your lips

Vissza az elejére Go down
Demetria C. Smith
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 21
Foglalkozás : Egyetemista
Hozzászólások száma : 230

TémanyitásTéma: Re: Nem szeretjük Batmant! (Henry és Demetria)   Szer. Júl. 23 2014, 17:25

Amikor Henry azt mondja, határozottan különleges, ő széles vigyort villant rá, aztán meghallja a felvetését a Batmannel kapcsolatban és el kell gondolkodnia ezen.
- Hmm... nem is tudom, talán, ha jobban megismerném, lehet, hogy szimpatikus lenne. Ki tudja, talán tényleg egy jó ember. - Mosolygott és vonta meg a vállát. Az ő naiv, enyhén rózsaszín világában tényleg ilyen pozitív volt minden. Még a gonosz Batman, aki bántotta, megijesztette, nos, még ő is lehet jó. Demetria szemében valószínűleg senki nem tudna olyan rosszat csinálni, hogy csak rosszat feltételezzen róla. Ő amúgy sem szeret rossz dolgokat gondolni másokról, még akkor sem, ha kiérdemelték, de mindig is ilyen volt, deal with it!
- Nem idegesítőek. - Rázta meg a buksiját gyorsan, mert úgy érezte, Henry félreérti amit mond. A példán nem kellett annyit gondolkodnia, inkább csak nem volt teljesen összeszedett ahhoz, hogy kifejezze magát. - Hát, a Mr. Nobody is egy jó példa, de a kedvencem... valószínűleg nem láttad, régi és nem ismert film, de Zooey Deschanel játszik benne... Szóval, 500 nap nyár. - Mosolyodott el, amikor végre sikerült kinyögnie a címet. - Ha nem ismered, szívesen elmondom, miért olyan jó. Te melyikre gondoltál? - Mondta a biztonság kedvéért, hiszen ha Henry nem ismeri a filmet - ami valószínű -, akkor elmondja neki. Talán még meg is hozza a kedvét ahhoz, hogy megnézze. Nagyon jól emlékszik, amikor először látta, csak nagy szemekkel figyelte, mi ez. Talán még zavartan is nevetett és próbálta elfojtani a grimaszait. De a kedvenc filmje lett belőle, ami pedig hatalmas fejlődés, szerinte ezért ez a legjobb példa rá. Azóta persze már más szemmel nézi, de kíváncsi lenne Henry arcára, amikor először nézi meg.
Amikor viszont Görögország jön szóba, elneveti magát, nem bírja ki. Persze, hülye reakció lehet, de aztán vigyorogva magyarázza meg, mi olyan vicces.
- Akkor te közelebb jutottál már hozzá, mint én valaha. - Bólintott egyet, hiszen sosem járt édesanyja szülőföldjén. Nem tudja, miért nem látogattak el oda, sosem jött szóba és édesanyján sem látta, hogy annyira visszavágyott volna. De ő boldog volt itt, végül is, Los Angelesben ért, az angyalok városában, neki minden napja nyaralás! Meg amúgy is, Demetria abszolút nem nagyigényű, ő az a folyton elégedett típus, aki beéri kevéssel is és annak is tud örülni.
Henry megjegyzésére pedig elkerekedett szemekkel néz rá.
- El tudod intézni...? Mármint... mi? - Kérdezte pillogva, hiszen az előbb a házak közötti repkedésről volt szó, ő meg... húha, nem is tudja elég bátor-e ahhoz, hogy Pókembert, illetve Póklányt játsszon. Mármint, oké, biztos mámorító érzés, de odáig el is kell jutni, leesni pedig legkevésbé sem az. - Csak nem te vagy Spiderman?! - Kérdezte, miközben kissé leesett az álla az ötlettől, különben hogyan tudná elintézni? Végül is, a Peter Parker unalmas név, a férfié jobban hangzik, de most már teljesen össze van keveredve. Ha nem vámpír, nem szobafestő de még csak nem is Spiderman, akkor ki a fene?
- Óóó, szóval színész vagy! - Állapította meg, amikor megmagyarázták neki a különös szín történetét. Közben választott magának fagyit és meg is köszönte szépen, ahogy jó kislányhoz illik.
Vissza az elejére Go down
Henry Drayton
Városlakó
Életkor : 24
Foglalkozás : Kispap
Hozzászólások száma : 109

TémanyitásTéma: Re: Nem szeretjük Batmant! (Henry és Demetria)   Szer. Júl. 23 2014, 23:05

Próbálok nem nevetni a csajon, ahogy meggondolja Batmant. Csak a fejem rázom meg alig észrevehetően.
- Na igen, de akkor nem ismertél volna meg engem. Ha látom, hogy elvagy Batmannal nem jövök ide.
Vonok vállat, hogy versenyezhetnék én a sötét lovaggal? Figyelem, miközben kifejti ezt a film témát, biccentek mosolyogva, én is a Mr Nobodyra gondoltam. Viszont a nyaras filmet tényleg nem vágom.
- Az valami romantikusabb? Jó lenne.
Biccentek, hogy mondja el, közben én is visszaemlékszem Jared Leto alakítására.
- Pont a Mr Nobodyra gondoltam mert először logikusan indult, hogy van három csaj és azok mentén egy-egy életlehetőség, de aztán többfelé ágazott és összekevert, meghát elég hosszú és marhára idegesítő, hogy folyton bevizel a srác.
Forgatom meg a szemem, az ilyen szerencsétlenek mindig Josht juttatják eszembe.
- De igazából elgondolkodtatott milyen kevésen múlik minden és hogy egyetlen út, vagy döntés sem rossz, mindegyik csak más...
Vonok vállat valami furcsa nosztalgikus mélabúval, mostanában csupa rossz döntést hoztam. Elszúrtam a tesóm vacsoráját, tovább rontottam a kapcsolatunkon és egy lánnyal is megjártam. Nem vagyok az a depizős fajta, inkább az eszem használom, de fogalmazzunk úgy nem egy vidám sztory jelenleg az életem, fel kéne dobni valamivel.
- Meg hogy milyen lehetetlen dolog egy kisgyerektől azt kérni, hogy válasszon az anyja és apja között és sok ilyen lehetetlen kérés van az életben is, amikor egyik sem lehet jó vagy rossz választás.
Nem járt még görög honban, ezen kicsit meglepődöm. Mondanám, hogy elviszem, de a nyaralás még akkor volt amikor a szüleim kényszerből magukkal vittek, most már sokkal szűkebb a keret.
- Hosszú még az élet
Kacsintok rá. Gyorsan biccentek, megoldható, holnap akár, ha időben eljönne a forgatásra, mivel akciós a movie szoktuk használni a szerkezetet. A Pókemberen megint röhögök.
- A dublőre voltam, szóval nem egészen...de majd szeretnék továbbfejlődni. Egyelőre csak kaszkadőr.
Nem is tudom akarok-e többet, annyi színész van és mindegyik idióta ficsúr. Biccentek egy parkos rész felé, hogy arra akár elindulhatunk, van több lóca is, gondolom nem az lesz, hogy elszalad a fagyival.
- Na és te melyik istennő leszármazottja vagy? Aphrodité?
Tippelek, én már annyi minden voltam, hogy ideje neki is szerepet adni.


_________________

Smile! It's the second best thing you can do with your lips

Vissza az elejére Go down
Demetria C. Smith
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 21
Foglalkozás : Egyetemista
Hozzászólások száma : 230

TémanyitásTéma: Re: Nem szeretjük Batmant! (Henry és Demetria)   Csüt. Júl. 24 2014, 12:50

- Ó, hát az sem lett volna egy jó opció. - Állapította meg vigyorogva, hiszen ő szeret új emberekkel megismerkedni, főleg, ha nem ijesztik őt halálra. Akkor alapból jó ponttal indulnak nála. Ez az ábra pedig tökéletesen mutatja, milyen bárgyún egyszerű is nála jó ponttal indulni. Első szabály: ne légy paraszt. Második szabály: ha paraszt vagy, csinálj úgy, mintha nem lennél az. És Demi máris odáig meg vissza van érted, elhiszi neked, hogy te vagy a világ következő megváltója. Meglepően egyszerű és rövid lenne a használati utasítása, ha írni kéne hozzá.
- Hát... nem igazán romantikus. Vagyis, olyan behatárolhatatlan. - Kezd bele végül, majd vesz egy mély levegőt és összeszedi magát. - Először egy össze-visszaságnak tűnik az egész, valami morbid humorú szerelmes filmnek tűnik, de nem az. Arról szól, hogyan kerülünk padlóra, szenvedünk mások miatt. Aztán amikor vége van mindennek, akkor kell felállni és nyitottnak lenni valami újra, hogy minden mehessen tovább és haladjunk előre. - Kicsit keserű mosoly húzódott az ajkára, megvonta a vállát és a férfire pillantott. - De ez az élet, nem? Egyszer szívesen megnézném veled. - Közölte, immár sokkal kedvesebb mosoly kíséretében. Imádta ezt a filmet megnézni az emberekkel, látni rajtuk, hogy ugyanazt váltja ki belőlük, mint belőle elsőre. De aztán mindenkiben elindul a gondolkodási folyamat, ahogy egyre másképp látják a történteket és egyre inkább igaznak hiszik. Amikor Henry mesél a másik filmről, figyel rá, néha bólogat kissé, de nem akar a szavába vágni.
- És a zene...! - Ha már Mr. Nobody, akkor ezt nem hagyhatta ki, lelkesen meg kellett említenie. - Tudod, Requiem for a dream, az a zene már konkrétan egy szereplő! - Kuncogott a megjegyzésén, de tényleg így gondolta, a jó filmeknél ez van. Ő nem szereti azokat a filmeket, amiknek a zenéje annyira illeszkedik, hogy fel sem tűnik. Mindig is a benyomások alapján ítélte meg a műveket és ha egy zene elég karakteres, máris jó pontot szerzett nála. Hm, valóban nem nehéz jó pontokat szerezni nála.
- Valóban, majd ha egyszer eljutok oda, mindenképpen elmesélem. - Vigyorgott a férfire, hiszen ha valaki, hát ő abszolút hitt abban, hogy bármikor történhet valami meglepő. Hiszen ebből állt az élete, meglepetésekből, csodákból, váratlan dolgokból. Nem lepték már meg őt, csak sodródott az eseményekkel, sosem akart árral szemben úszni. Inkább csak élvezte az életet, igen, élvezi ezt és igen, valóban él. Biztos benne, hogy sokan irigyek rá, hogy így látja magát, a helyzetét, de sajnos nem mindenki születik megrögzött optimistának, na meg nem mindenki élhet Meseországban.
- Hú, az nagyon menő lehet! - Állapítja meg lelkesen, amikor elképzeli Henry-t Pókember jelmezben repdesni mindenfelé. - De nem veszélyes ez a munka? Tudod, nem szoktál megsérülni? Mármint, nehogy félreérts, nem hiszem, hogy béna vagy, csak na, nem a legveszélytelenebb hivatás. - Magyarázkodott, mert hát nem feltételezte róla, hogy a bénasága miatt folyton megsérül. Nem, egyszerűen csak... féltette őt. Mármint, csak pár perce ismeri, de ő ilyen butus, soha, senkinek nem kívánt rosszat. Így már a gondolattól is libabőrös lett, hogy a repdesésnek rossz vége van. Vagy ki tudja még mit csinálnak vele ott. Brr, még belegondolni is rossz, szóval inkább rá figyel, a kérdésére. Amikor Aphrodité leszármazottjának tippeli, el kell nevetnie magát. Jóízűen kacag, majd igyekszik beszédképessé tenni magát.
- Aphrodité? A szerelem istennője? Nem, nem hinném, hogy az ő rokona vagyok. - Vigyorgott rá, közben pedig követte a parkosabb terület felé, ahol keresett valami kellemes helyet leülni. Meg közben evett kicsit a fagyijából is, hiszen hamar elolvad, az pedig pocsékolás lenne. Közben kicsit elgondolkodik, végiggondolja a 12 főisten nevét, amiket ismer, majd végül hümmög egyet.
- Szerintem leginkább... Hesztiához hasonlítok. - Mosolygott rá bájosan. Kíváncsi volt, Henry tudja-e, hogy ő a család, az otthon és a szív istennője. Egy tisztelet övezte papnő volt, rengeteg oltára volt és mindig is az egyik legkegyesebb görög istennőként tartották számon.
Vissza az elejére Go down
Henry Drayton
Városlakó
Életkor : 24
Foglalkozás : Kispap
Hozzászólások száma : 109

TémanyitásTéma: Re: Nem szeretjük Batmant! (Henry és Demetria)   Pént. Júl. 25 2014, 23:29

- Nem és bizonyos értelemben jobb vagyok mint Batman. Például nem suttogok perverz dolgokat a füledbe. Egyelőre
Teszem hozzá kósza félmosollyal, aztán kissé összébb ráncolt szemöldökkel kérdezek végre rá arra, ami nagyon érdekel.
- Mit mondott neked?
Kérdezem, még elpillantok abba az irányba, amerre futott, aztán hallgatom a lányt, jobban érdekel mint a sötét lovag, most már. Meg kéne néznem azt a filmet... A hogyan kerülünk padlóra része miatt máris azonosulni tudok vele. Kicsit elgondolkodva meredek magam elé, még a mosoly is lehervad az arcomról, pedig ezt az álcát mindig fent tartom. Új dolgok mi, ha minden összezuhan? Körülöttem már sokszor omlott össze egy világ nem értem miért élném meg ezt nagyon apokalipszisnak. Igyekszem nem túl sokáig merengni, még a végén kellemetlenül feltűnő lenne. A mosoly így néhány perc késedelemmel ismét felkerül az arcomra. Nagy előnye, hogy még illik is, amellett, hogy azt sugallja barátságos vagyok. Sok mindent el tud hitetni...
- De... Tényleg? Én is pont arra gondoltam, hogy meg kellene nézni. Te merre laksz?
Érdeklődöm, bár végül is nekem is van laptopom, ha az jó neki. Mesélek egy kicsit én is a filmről, ami legutoljára elgondolkodtatott, fura is mert titkolni szoktam, hogy szokásom ez. De ahogy a lány mondta nem árt új dolgokat kipróbálni, ha minden összeomlik. Bólogatok, hogy a zene is nagyon jó, meg a Reqiuemé is.
- Az is elég megrázó
Megnéztem, hogyne, kötelező volt az elvonón, persze nekem nem rohadt le a karom mert csak egyszer szúrtam bele jobban.
- Milyen lenne az a szereplő?
Nekem elég durva, de érdekel DemeRia véleménye. A munkámat szóbahozva heherészgetek. Igen, ez az egész nem nekem való, ezt tudom, dehát a parkourség miatt olyan nyilvánvaló volt és kicsit csesztetni akartam Sebet, hogy epilepsziásan beállok, az már egy másik dolog, hogy nem nagyon érdekli. Hülyeség... Elnevetem magam fejet rázva, aztán kicsit félredöntve.
- De az csak szeretek kockáztatni.
Gondolkodom más dolgon is, de az annyira meredek, hogy nem merek róla beszélni. Magammal sem, egyelőre.
- Eddig mázlim volt, de lehet már nem csinálom sokáig. Szóval addig próbáld ki a lebegést, amíg Zegers dublőre vagyok.
Ha még jobban felcseszhetem Sebet, esküszöm megteszem! Olyan mindegy milyen szerepbe bújik az ember. Az nem rossz, hogy én is meg tudom nevettetni, bár a szerelem istennőjét tagadja a csajszi.
- Ahá... és miért? Sok testvéred van?
Találgatok. Aztán az is lehet egy izomagyú férj várja három három év alatti hármasikerrel. Mindenesetre tudom, hogy akit említ az ilyen családias, embereknek segítő istennőcske volt a mitológiában.

_________________

Smile! It's the second best thing you can do with your lips

Vissza az elejére Go down
Demetria C. Smith
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 21
Foglalkozás : Egyetemista
Hozzászólások száma : 230

TémanyitásTéma: Re: Nem szeretjük Batmant! (Henry és Demetria)   Szomb. Júl. 26 2014, 17:30

- Egyelőre, ha? - Vonta fel egyik szemöldökét, miközben mosoly kúszott az arcocskájára. - Ezt inkább meg sem hallottam. - Állapította meg és el is vigyorodott, nem, meg kell tanulnia kicsit lazán venni a dolgokat. Ha folyamatosan görcsöl, akkor nem lesz abból semmi jó és nagyon nem fogja normálisan kezelni a helyzeteket. Amikor pedig arról kérdezte, mit mondott neki a Batman, nem akarta bevallani, hogy fogalma sincs. Hülyén hangzott volna, szóval inkább csak sejtelmesen mosolygott és annyit mondott:
- Ez a mi titkunk marad. - Na ez, ez sokkal jobban hangzott, mint az, hogy fogalma sincs, valamit arról hablatyolt, hogy segítenie kell, ő pedig csak bepánikolt és ezért kellett sikítania. - Mondjuk az tény, hogy még senki nem vett így le a lábamról. - Nevetgélt, mert valóban, még senki nem kapta el és vitte földre pár másodpercnyi ismeretség után. Ez pedig abszolút kimeríti a "leveszlek a lábadról" kifejezést, nagyon szoros értelemben. Ő jót mulat rajta, talán Henry kevésbé. De már rég megtanult viccet csinálni magából, még akkor is, ha akkor és ott bőgött rajta.
- Persze, tényleg. - Miért ne? Az a film az, amelyiket bármikor, bárkivel megnézne. És társaságban élvezi a leginkább. - Egy kertes, családi házban lakunk. Kábééé... Arra! - Mutatott el egy irányba, bár sosem volt tökéletes az irányérzéke, sem a tájékozódási képessége. Hazatalál, ahhoz már elég nagy kislány, de légvonalban megtippelni, merre is lakik, hát, ne várjanak tőle semmi pontos infót.
- Milyen lenne az a szereplő...? - Kérdezte, miközben kicsit elgondolkodott. - Hm, szerintem valaki a háttérben, egy szereplő aki csak az események mögött áll, csak létezik, nem csinál semmit. És mégis őt figyeljük inkább, nem a történéseket. - Magyarázza, közben kicsit gesztikulál is a kezeivel, hogy ezzel nagyobb nyomatékot adjon a szavainak. Hiába, imádja az ilyen témákat. Általában be sem lehet fogni a száját, Henry nem a tökéletes lányt találta megmentésre.
Aztán mesél az állásáról, amiről minimum ezer kérdést tett fel, ő addig csendben figyel és bólogat is párat, jelezve, hogy megértette.
- Hogyhogy nem sokáig? Elég volt a kockázatból? - Mosolygott szélesen. - Hm, nem tudom, de lehet, hogy ez annak a jele, hogy kezdesz felnőni. Tudod, mindenkinek van őrült, lázadó korszaka, amikor őrültségeket csinál, de egyszer annak is vége van. - Mosolygott tovább, próbálta biztatni a férfit, hogy mindenkinél eljön egyszer a váltás, amikor már nem akar kirívóan öltözködni, minden hétvégén hót részegre inni magát és elkezd minden nap tisztálkodni rendesen.  Egyszer, ezen van a hangsúly, kinél korábban, kinél később, ezt embere válogatja. Van egy olyan érzése, hogy ő még el sem kezdte ezt a korszakot, nemhogy kilépne belőle.
- Akad. - Nevette el magát, mert mindig vicces volt a reakció, amikor közölte. - Három bátyám van, az apámmal karöltve katonák... kivéve Sebastian. - Magyarázta, és már várta is, Henry mikor húzza fel a nyúlcipőt és szalad hazáig. Igazából sem az apja, sem idősebb bátyjai nem voltak vérmesek. A majdnem-katona Sebastiantól talán jobban féltette az ismerőseit, de vele is tudott bánni. Csak így elsőre nem hangzott jól.
Vissza az elejére Go down
Henry Drayton
Városlakó
Életkor : 24
Foglalkozás : Kispap
Hozzászólások száma : 109

TémanyitásTéma: Re: Nem szeretjük Batmant! (Henry és Demetria)   Hétf. Júl. 28 2014, 20:27

Egyelőre eljátszom, hogy teljesen ártatlan vagyok és nem is ismerem a "perverz" szó jelentését, sőt otthon nincsen még szótáram sem. Egyébként tényleg nincs.
- Még sosem mondtak perverz dolgokat neked?
Kérdem provokálóan. Meg is csóválom a fejem.
- Akkor valakinek el kell kezdenie
Miért érzem úgy, hogy ez a lány is most fog sikítva menekülni előlem? Valahogy nincs érzékem hozzá, amikor még Sebbel-lobbal (szóvicc Sebastianra) jártam a világot könnyű volt, füvesen pláne, nem volt akadály. Aztán arra gondoltam, hogy a bátyámmal ellentétben nekem komoly kapcsolat kell, egyrészt, hogy ne függjek tőle és másrészt, harmadrészt, negyedrészt is. És mert félek az AIDS-től, mondjuk. Egyéb okom nincs is rá, csak azóta a dolgok megváltoztak. De ez más lapra tartozik, elmerengtem, megint nem koncentrálok a csajra, aki megijedt egy álruhás idiótától és még a fantáziám is piszkálja mit mondhatott neki. Már nem érném utol bármennyire pöpec pakour is vagyok.
- Nehéz lesz ezzel a rejtéllyel együtt élni
Sóhajtok fel somolyogva, érezni az iróniát kicsit. Batmannak kell öltöznöm, ez a titka! Vagy csak legyek őrült? Az mondjuk stimmel, nem is tudom miért játszom a normálisat.
- Ha Batmannek öltöznék az bejönne a csajoknak? Először sírtál miatta, de tegyük fel, hogy én jobb Batman lennék mert tudok pakorukedni, vagyis ugrálni házakon és ha elragadnám a lányt, így az nem csak látványos lenne, hanem izgalmas is.
Felmérés és puszta elmélet. Igazából a megoldást is tudom már, csak egyelőre nem vallom be magamnak. A filmet megnézem vele, gondolom abban semmi sincs.
- Hűha, idilli!
Nekem a családi ház mindig az volt. Elnézek a mondott irányba.
- Akkor talán nálad kéne megnézni mert én egy lakókocsiban élek.
Ez kb azt jelenti hajléktalan vagyok. De csak nagyjából, mindenki abban él a forgatás ideje alatt. Ez végülis is teljesen logikus, ha a zene lenne a szereplő ráfigyelnénk a háttérből.
- Ez tök mély. Én arra gondoltam, hogy egy gonosz alak, aki meg akar enni.
Vallom be, hát az övé sokkal elgondolkodtatóbb az biztos. A kérdésektől kicsit zavartran harapok az ajkamba. Megrázom a fejem
- Neeem, kockázatból sosem elég csak...
A földre szegezett pillantással kutatok egy jó hazugság után. Vagy valami hárítást keresek. Azt nem mondhatom, hogy mindig minden Sebastian miatt van.
- Egy lány miatt.
Mondom a földnek. Jodiera hárítok mindent. Sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítok neki, mint amit valójában jelentett. Ezzel alaposan megcáfolom a következő mondatát. Kiröhögöm magam.
- Igen, mégis inkább ez! Felnőttem és nem fogok már tetoválva démonokat üldözni háztetőkön.
Vágom rá hümmögve. Sokkal jobban hangzik mint a nehéz kibökés, hogy egy lány miatt.
Ennek a lánynak sok testvére van, csak nézek, hogy katonák.
- Azta! Rendesen harcolnak meg minden? Akkor eléggé para lehet neked...
Aggódó típusnak tűnik. A Sebastianon hihetetlenkedve felnevetek.
- Nekem is van egy Sebastian nevű bátyám.
Nem is gondoltam volna, hogy ez egy elterjedt név.


_________________

Smile! It's the second best thing you can do with your lips

Vissza az elejére Go down
Demetria C. Smith
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 21
Foglalkozás : Egyetemista
Hozzászólások száma : 230

TémanyitásTéma: Re: Nem szeretjük Batmant! (Henry és Demetria)   Kedd. Júl. 29 2014, 00:13

- Tesztelsz engem, mi? - Vigyorgott, amikor a férfi tovább feszegette a témát. Nem, tudott ám ő laza is lenni, meg felhőtlen, ó, még mennyire felhőtlen! Most sem veszi túl halálosan komolyan Henry fenyegetését, nem olyannak ismerte meg. Bár ez pár perces ismeretség volt, őt ilyen apróságok egyáltalán nem zavarták. Aztán hallgatja a feltevéseit arról, ő milyen jó Batman lenne, és latolgatja az esélyeit azzal a jelmezzel. Ő csak türelmesen elmosolyodik, úgy pillant rá kék szemeivel.
- Szerintem nem kell semminek beöltöznöd, jó vagy úgy, ahogy vagy. - Ő maga is erre az elismerésre vágyik, saját magától és a környezetétől egyaránt. Azt szeretné, ha jó lenne úgy, ahogy van és nem a hibáit nézegetné folyton. Egy kis elfogadás csodákra képes és nem csak azért mondja, hogy jobb kedvre derítse, vagy kedvességből. Szerinte tényleg nem kell jelmezekbe bújnia és parádéznia ilyesmihez.
- A lakókocsinak is lehet valami varázsos hangulata. Legalábbis én megértem azokat is, akik szeretnek abban élni. De persze, tárt karokkal várlak. - Mosolygott rá szélesen, hiszen szívesen látta őt. Miért? Mert imádta a társaságot, főleg ezzel a filmmel lehet lekenyerezni. Még ha tudja is, hogy Henrynek elsőre nem fog tetszeni, talán leszűri később ő is magának a tanulságot. Szerinte erre szüksége lenne, úgy látja, nincs jól, kicsit talán zavart, de biztosan valami lelki gondja van. Ő pedig úgy segítene neki, bármiben. Amivel csak tud, de egyelőre alig ismeri, nem biztos, hogy beavatja. Pedig ha nem ismeri a problémát, elég nehéz a megoldásában segédkezni.
- Bocsi, író vagyok. Néha rossz dolog, de nehezen látom meg a dolgok felszínét, folyton próbálok mélyre ásni. - Vonta meg a vállát, majd bocsánatkérően mosolygott, amikor a mélységről volt szó. Sajnos nem tud egyszerűen, egyenesen, racionálisan gondolkozni, ez hiányzik belőle. Néha jól jönne, viszont az sem hátrány, ha az ember a mélységet látja. Ha esetleg elmerül, jobban látja, merre is tart.
- Szóval egy lány... - Mosolyodott el, amikor meghallotta a problémát. - És nem szeretnél róla mesélni? Tudod, én is lány vagyok, hátha máshogy látom a dolgokat. - Mosolygott tovább, és próbálta rávenni Henryt, hogy mesélje el, mi bántja a szívecskéjét, hátha segíthet neki megérteni. De minden olyan bizonytalan volt, talán nem engedi magához közel, ő pedig nem bírja jól a visszautasítást. Mert neki normális, hogy közvetlen és segítőkész, de néha elfeledkezik róla, hogy másoknak ez nem annyira normális.
- A lány meg a felnövés nem ugyanaz, légy őszinte! - Kérte nevetgélve, hiszen viccesnek tartotta, milyen hamar kapott az alkalmon, hogy egy újabb kifogást keressen. Ezért kellett megkérnie az őszinteségre.
- Hát, ha háború van és kivezénylik őket, igen. És elég sokat vannak távol a családjuktól, szóval igen, elég para. - Vigyorgott, mert ez a megfogalmazás tetszett neki. - Mondhatni, nagyon para! - Nevetgélni lett volna kedve, de inkább befogta a pofiját. Furcsa lett volna, ha ilyenen nevet, pedig annyira vicces volt kívülről a helyzete. De ez nagyon sok aggodalmat, bonyodalmat, nehéz életet jelentett mindenki számára. Most valahogy mégsem fogott rajta, nem rántotta össze a gyomrát a görcs, nem tudott befásult valaki lenni. Laza volt, gondtalan, az igazi Demetria.
- Tényleg? De kirááály, ez valami égi jel. Én imádom az enyémet, nagyon, és te? - Kérdezte lelkesen, miközben kezeivel a levegőben kapálózott. Igazából úgy csinált, mintha megölelné Sebastiant, illetve a szellemét, de csak magát sikerült átölelnie, ennek ellenére még a képzelgés is jól esett neki.
Vissza az elejére Go down
Henry Drayton
Városlakó
Életkor : 24
Foglalkozás : Kispap
Hozzászólások száma : 109

TémanyitásTéma: Re: Nem szeretjük Batmant! (Henry és Demetria)   Kedd. Júl. 29 2014, 12:10

- Hah, lebuktam
Sóhajom játékosan leütve a fejem. Teszt. Erről mindig valami matekdoga jut eszembe, amin megbuktam. A jelmezre bólintok, az a legkézenfekvőbb, ha önmagát adja az ember és csupán a poén kedvéért érné meg.
- Ja, persze, én is tudom.
Mondom egy kicsit magamnak is. A legjobb benne, hogy már tényleg nem akarok senkinek megfelelni. Belefáradtam.
- Egen, tök jó, csak kevés benne a hely. Egy nagy ágy elfoglal mindent.
Magyarázom. Szeretnék attól is megszabadulni és nemsoká vége a forgatásnak. A második rész annyira rossz lett, hogy nem hiszem, hogy lesz harmadik.
- Wow, az jó Mit írsz? Regényeket? Az nem baj, sőt talán jó is.
Az ember nem nagyon gondolkodik el ilyesmin, ha nincs ideje, vagy lefoglalja a saját kis nyomora.
- De szerintem az a legjobb, ha az ember egyszerre látja a felszínt és a mélységet is. Mármint...hogy ne szalasszon el semmit, mert ha csak a mélybe néz, például lemerül egy óceánba és sosem jön fel megnézni a napot, nem látja mikor van nappal mert a vízben mindig sötét van, nem tudja merre tart, akkor könnyed eltéved.
Baromság. Mindegy, már kimondtam. Nem szoktam filozofálgatni, nem is tudják, hogy tudok, inkább mindent elviccelek, mintha felszínes lennék. Ria meg gondolom a belső értékeket keresi egy emberben. Azért lentről felfelé pislantok rá vajon mit szól ehhez, egyetért-e vagy elküld a pokolba.
A dolgot aztán nem úszom meg, pedig a felnövés lenne a könnyebbik szakasz. Ráadásul mindent egy hamis reményre hárítok. Zavartan felnevetek és a hajamba túrok.
- Annak már vége, szóval arra gondoltam elmegyek papnak. Nem igazán megy ez a szerelem téma. A szex ígyis úgyis adott, a papok is dugnak max titokban, de legalább ki van zárva mindenféle érzelmi baromság
Próbálom megmagyarázni. Lehet nem kéne egy idegennek, valószínűleg ökörnek néz, de szarom már ezt is le. Ha ökörnek leszek nézve majd bégetek.
Mondjuk a háború egy szomorú téma, de a lány kacag, jól kezeli. Lehet én is örülnék neki, ha Sebastian a fronton harcolna és...
Csak mosolygom ahogy a levegőt markolássza, én megpöccintem, mintha a tesóm orrára böknék. Ez a legnehezebb kérdés, amit valaki feltehet. Mindennél jobban imádom és gyűlölöm a sajátom.
- Hát persze! Ha több tesód van ez a dolog megoszlik? Vagy Sebastian a kedvenced?
Megőrülnék, ha több lenne belőle, ezt az egyet se tudom kezelni.

_________________

Smile! It's the second best thing you can do with your lips

Vissza az elejére Go down
Demetria C. Smith
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 21
Foglalkozás : Egyetemista
Hozzászólások száma : 230

TémanyitásTéma: Re: Nem szeretjük Batmant! (Henry és Demetria)   Kedd. Júl. 29 2014, 13:03

- Hm, ez nem tűnt túl meggyőzőnek... - Mondta végül, amikor Henry rávágta, hogy persze, jelmez nélkül is jó. Azt mondja tudja, de nem tűnik úgy, mintha tényleg elhinné. Demetria kicsit lekezelőnek érzi, de nem őt kezeli le, inkább magát. Ez az "á, hagyjuk" típusú válasz, ismeri már jól, de nála nem válik be, lepattan róla.
- Hát, az a lakókocsi méretétől függ, nem? - Vigyorgott végül, hiszen amúgy is relatív, mi számít kicsinek és nagynak. Ő nem egy nagy darab, nem is magas, sokkal kisebb helyen is komfortosan érzi magát, mint mondjuk Henry. Egy lakókocsiban amúgy sem lehet parkourözni. Viszont az ő emeletes házuk amúgy tökre alkalmas ilyesmire. Demetria soha nem próbálkozott ilyesmivel, mert egy, ő hajlamos összetörni magát mindenféle extrém produkció nélkül is, kettő, sosem vonzotta az ilyesfajta izgalom. Csak lenyűgözőnek tartotta.
- Mikor mit, attól függ. Forgatókönyv és szövegírást fogok tanulni, de hobbiként megmarad a "normális" írás is. - Mosolygott végül és meg is dicsérte magát gondolatban, hiszen az írásról volt szó és nem is kapott szófosást. Ez nagyon ritka, de ki tudja, Henry talán még kérdez egy-két óvatlan dolgot és hamar azon kapja magát, hogy Demetria feje lila, ugyanis az összes levegőjét felhasználva beszél, beszél, végtelenül... na jó, ez kis túlzás volt, de akkor is óvatosan kell bánni a témával.
A következő viszont kevésbé vidám, továbbra is mosolyog, de megváltozik a mosolya. A vidámról keserédesre változik, tekintetét egy kicsit elveszi Henryről, a tölcsér maradékát nézi, forgatja kezei között. Lassan fújja ki a bent tartott lélegzetét.
- Ha tudnád, hányszor bolyongok a sötétben... - Bizony, általában nem ura az eseményeknek, csak sodródik velük, így amikor tennie kell valamit, nem tudja, mi a helyes. Szó szerint csak tapogatózni tud a sötétben, nem látja át rendesen a dolgokat. De az ő kis mély világában legalább kellemesen hűvös az éghajlat és a nyomásérték sem túl mainstream.
Aztán pedig hallgatja Henry megállapítását a munkaváltásról, ő pedig nagy szemekkel pillog rá végül, szájában a tölcsér maradékával. Erre nem válaszol egyből, meg kell gondolnia mit mondjon. De akárhogy próbálkozik, nevetnie kell, elveszi a tölcsért, mielőtt megfullad és nevetgél kicsit, jókedvűen.
- Tudod, ugye tudod, hogy elég morbid volt, amit most mondtál? - Vigyorgott rá, mert ennyi jutott róla eszébe. Perverz papok, nem kell a szerelem, ez valami elkeseredett döntésnek tűnik. Annál inkább elhamarkodottnak. Nem igazán tetszik neki a helyzet, de nem tudja komolyan venni, nem tud morgós fejjel sóhajtani. Egyszerűen nevetgél, mert jól esik neki, remélhetőleg Henry sem veszi majd zokon vagy érti félre.
- Hát, az az igazság, hogy nagyon szeretem mindet, de amikor én megszülettem, a két idősebb bátyám már felnőtt volt, lassan családjuk lett. Nem töltünk együtt sok időt, Sebbel viszont folyamatosan együtt vagyunk, szóval ezért ő a kedvencem, azt hiszem. - Magyarázta el a helyzetet türelmesen mosolyogva. - De nehogy azt hidd, hogy bármiben másképp kezelem őt, csak a mi életünk még szorosabban fonódik össze, mint a bátyáinké. Például együtt megyünk egyetemre szeptembertől, szóval egy ideig még biztosan együtt leszünk. - Na igen, azt pedig meg sem szokta említeni, hogy csak Sebastiannal édestestvérek, a többiekkel csak féltestvérek, mert ez egy bonyolult történet és édesapja szenvedéseit nem igazán szereti kitálalni.
Vissza az elejére Go down
Henry Drayton
Városlakó
Életkor : 24
Foglalkozás : Kispap
Hozzászólások száma : 109

TémanyitásTéma: Re: Nem szeretjük Batmant! (Henry és Demetria)   Szomb. Aug. 02 2014, 17:18

Elég béna lenne azt mondani, amit gondolok, mint valami önbizalomhiányos... Úgyhogy csak a levegőt fújom ki kissé feszülten. Összeráncolt szemöldökkel elpillantok valamilyen indokolatlan irányba.
- Öhm, dehogy, tényleg
Igaza van, leszámítva, hogy azt sem tudom létezik-e egyáltalán "önmagam" Annyiszor játszom mást, hogy nem tudom az a jó fej, baromkodós haverféle vagyok-e, akinek Seb mindent megbocsát, vagy a keménykedő önző seggfej, aki kicseszik a színészekkel.
A lakókocsim kicsi, az ágyam nagy, mindent elfoglal. Végül csak bólintok a méretre is, még az előző zavaromnál tartok. Hallom, hogy ezek milyen jól hangzanak, gondolom csomó Egyetem van, ahol össze lehet tanulni mindenfélét az írásról.
- Nem egészen az érdekel mit tanulsz...
Vonok vállat, utálom az iskolákat, gyűlölöm, hogy nem lehet kikerülni őket és megölik az ember személyiségét. Próbálom tekintetemből eltüntetni a megvetést.
- Hanem, hogy a normális íráson belül milyen témában.
Magyarázom, közben bekapom a maradék ostyát is. Összerágom és közben előre nézek, aztán a vallomásakor rá. Sosem sül el jó, ha filózom. Óvatosan közelebb húzódom hozzá és behajolok a személyes terébe.
- Ugyan már, csak ember vagy... Azoknak szokásuk a bolyongás. Annál jobb, ha kimész a fényre, nem?
Kihajolok a személyes teréből, mutatóujjam finoman az állára helyezem, ha nem húzódik fel és a fény felé fordítom, amerre világos van. Dameria virágféle-lény, talán csak fény kell neki. A nevetésen elmosolyodok és elkezdek hehegni. Pedig a papok a legdurvábban az ágyban, minden jó pornóban az van.
- Kifordított pap leszek.
Röhögök. Aztán hallgatom a család beszámolót és hozzá is fűzök valamiket.
- Világos. Hány év van köztetek a tesóddal?
Kérdem, lehet ikrek.

_________________

Smile! It's the second best thing you can do with your lips

Vissza az elejére Go down
Demetria C. Smith
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 21
Foglalkozás : Egyetemista
Hozzászólások száma : 230

TémanyitásTéma: Re: Nem szeretjük Batmant! (Henry és Demetria)   Szer. Aug. 06 2014, 13:20

- Hát, ha te mondod, elhiszem. - Válaszolta végül mosolyogva, egy apró bólintás kíséretében. Végül is, ő elhiszi neki, mert hiszékeny egy teremtést, de azt sem tartaná gáz dolognak, ha önbizalom hiányos. Mert hát, ő is az, még ha nem mindig is egyértelmű. Meglehetősen önértékelési problémás is, de fel is vállalja, tudja, hogy defektes, de nem tud mit tenni ellene. Az ő idillikus, rózsaszín világában vannak olyan emberek, akik elfogadják őt így, minden defektjével együtt.
- Általában szövegeket szoktam írni, színészeknek szánva, de ha van egy kis szabadidőm és ihletem, akkor novellákat. - Bizony, az ihlet és az idő elég fontos tényező, ha az ember csak úgy kedvére akar alkotni. Mert amikor muszáj... nos, akkor addig ül ott, amíg nem szenved össze valami zseniálisat. De amikor csak így hobbiból ír, akkor egész más a helyzet. Csak akkor ír, amikor olyan kedve van, kicsit szeszélyes viselkedés, de ő megvan vele így is.
- Óóó, hogy erre vagy kíváncsi! - Nevetett, amikor meghallotta a kiegészítést. Jó, számára nem volt teljesen egyértelmű, máshogy gondolkodnak. - Hát, fantasy témában is szeretek alkotni, de általában kicsit megfoghatatlan, elgondolkodtató, kissé furcsa történeteket szoktam írni. Nem is igazán mutatom meg őket másoknak, mert félek, hogy nem értik meg. - Magyarázza kissé komolyabban, mert hát ha írásról van szó, ő önmagát meghazudtolóan komolyan csinálja. Pedig általában nem néznék ki belőle, milyen erősen tud koncentrálni, mennyire bele tud feledkezni a szenvedélyébe, de képes rá, nagyon is. A közvetlen környezete sajnos túl jól tudja.
- Nincs bajom a bolyongással, egyszer csak célba érek. - Vigyorodott el végül, hiszen ő abszolút pozitív volt, ezzel kapcsolatban is. Ha most még nem is tudja, hol fog kikötni egyszer, nem idegeskedik miatta. Sajnos örökölte kicsit a "majd lesz valami" életérzést édesanyjától. Általában erre fogja, hogy nem éppen egy összeszedett, katonás személyiség.
- Egyedi... az biztos. - Tette hozzá a papos ötlethez, vigyorogva. Nem mintha szerinte nem léteznének perverz papok, de azok... azok legalább titkolják és úgy tesznek, mintha szentek lennének. Henry legalább nem kétszínű. Rá át kell írni a mondást: Bort iszik és bort prédikál. Milyen találó!
- Két év van köztünk, csak Seb kicsit később kezd. - Mosolygott, hiszen a drága bátyuskája remélhetőleg most megtalálja, amit tényleg szeretne és nem azt csinálja majd, amit ráerőltettek. Kicsit rosszul is érzi magát miatta, hogy felé csak elvárások voltak, nem irányítási szándék. De nem baj, úgy néz ki, most helyre kerül az ő életük is, teljesen.
- Mesélsz te is kicsit a te Sebastianodról?
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Nem szeretjük Batmant! (Henry és Demetria)   Today at 07:48

Vissza az elejére Go down
 

Nem szeretjük Batmant! (Henry és Demetria)

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: This is Hollywood! :: Archívum-