Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Stanley Collins
Kedd. Nov. 22 2016, 20:33 by Stanley Collins

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

Top posting users this month
Samuel T. Collins
 
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Quentin Collins
 
Reeven Callagher
 
Felix Kaleolani
 
Suzanna Crystal
 
Kensington L. Lockwood
 
Sebastian McBridge
 
Kőrösi Noel
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Give it all - Vince & Anna

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Annabelle Sweet
Városlakó
Életkor : 23
Foglalkozás : könyvesbolti eladó, krupié
Hozzászólások száma : 51

TémanyitásTéma: Give it all - Vince & Anna   Szomb. Júl. 05 2014, 22:09

Reménykedem benne, hogy az egyik asztalhoz osztanak be, amiben nincs semmi fura, tekintve a kártyapaklik iránti szenvedélyemet, és azt, hogy a pultban sokkal több kontaktom kell legyen a vendégekkel. Szerencsére így is történik, amint beérek és a rendszerben megnézem a beosztást, látom, hogy a tizenkettes asztalnál leszek.
A hétköznapi farmernadrágomból és pólómból átöltözöm egy szűk, fekete miniszoknyára, és egy fehér, dekoltázsig kigombolt ingre, végül a cipőt is lecserélem magassarkúra. Mindig, amikor belebújok eszembe jut, milyen nehéz volt megtanulnom ilyen magas sarkakon járni. A mosdóba megyek, a hajamat kontyba fogom, és felkenem a narancspiros rúzst az ajkaimra, cuppantok egyet, aztán már megyek is az asztalomhoz.
Gyorsan telik az idő, mint mindig, kedvesen mosolygok, de aztán fogyni kezdenek az emberek, és engem beállítanak a pultba, így átlibbenek a helyiségen. Kihúzva magam, egyenes háttal, kicsit gyorsabban, mint kellene, de nem túl gyorsan, szilárd tekintettel és mosollyal sétálok odáig, bár nagyon kellemetlenül érzem magam, mert persze rengetegen megbámulnak. Nehezen kezelem ezt, mert tudom, hogy kevesebb a ruha rajtam, mint amiben kényelmesen érezném magam, bár effajta bámuláshoz nincs az a ruha, amiben nyugodt tudnék maradni, de ez a munkám velejárója, és szerencsére nem én vagyok a legfeltűnőbb, hanem azok a lányok, akiknek a felfogása lazább, mint az enyém, kacérabbak, és a szabályok ellenére időnként megfordulnak egy egy vendég ágyában... nos, rám ezek közül egyik sem igaz, így nem én vagyok a fő szenzáció.
Beállok a pultba, elkezdek kiszolgálni, majd elmosolyodom, ahogy elérkezik az idő az ajánlatra. Szeretem bejelenteni, csak a körítést nem: egy székre kell felállnom a pult mögött, hogy jól lássanak (igen, hogy megint megbámulhassanak) és egy mikrofonba beszélnem. Leengedem a hajamat, és összerázom kicsit, miközben felállok.
-Emeljük a tétet! Emeljük a tétet! A következő all-in nyertese a ház vendége a mai estére! Sok szerencsét kívánunk!-
Végigmondom a szöveget nagy mosolyogva, majd amikor már biztos vagyok benne, hogy legalább az emberek fele visszafordult a dolgához, akkor leszállok a székről (ami külön mutatványt igényel, és segítség is kell hozzá, de azért nem esem le).
Vissza az elejére Go down
Vincent Sparks
Városlakó
Életkor : 35
Foglalkozás : Vállakozó
Hozzászólások száma : 292

TémanyitásTéma: Re: Give it all - Vince & Anna   Kedd. Júl. 08 2014, 16:12

A mai este elég hullámvasutas. A póker finom játék, kifinomultság és dörzsöltség kell hozzá, meg némi higgadtság. Ez pont nekem való. Az asztalnál ülőket elég jól kiismerem pillanatok alatt, de ma valahogy nem köt le a játék. Nyerek, vesztek, megint nyertek és újra vesztek. Kisebb-nagyobb tétekkel dobálódzunk, egyesek kiszállnak, másik tovább nyúzzák a kártyát.
A velem szemben ülő fiatal pár nagyon akar nyerni, valamiért nagyon fontos nekik, a csaj a körmét rágja, a srác igyekszik okosnak látszani, de nem megy neki, ha jó a lapjárása a fogait kocogtatja. Folyton elárulja magát. Ma meg valahogy nem is vagyok benne, hogy sokat játsszak. Unottan ütögetem a kártyáimat az asztalhoz, várom, hogy ki mire jut. Nem aprópénzben játszunk, annyira nem, hogy kezdek kicsit nyugtalan lenni. Emelik a téteket és azon agyalok, hogy van-e értelme tovább játszanom? Nem sok. Minek? A nyeremény nem érdekel az izgalom ma este nem jár át. Legalábbis a játék iránt nem fog el. Alig pillantok hátra, ahogy felcsendül egy női hang. A tétek emelése mindig jó dolog, annak aki nem tudja, hogy mi itt a szokás. Már vissza is fordulok az asztal felé, lehúzom a maradék whiskymet, és bedobom a lapjaimat. Nem érdekel a győzelem, mert pénzről szól. Sokkal izgalmas kalandba kezdenék, olyanba, ami a gyomromig hatol, amitől felpezsdül a vérem és ez nem a kártya, ma este nem.
Kigombolok még egy gombot az ingemen, melegem van. Sóhajtva felállok az asztaltól, megköszönöm a játékot és a bárhoz sétálok. Sajnos lemaradtam sok dologról. A pult mögötti szöszi izgalmasabb, mint az egész pakli kártya. Felülök az egyik székre, körbe pillantok, ki ül még itt magányosan, mint jómagam. Pár lepukkant félig részeg fazon. Csak nem sorol közéjük. Körbe pillantok, amint a csaj hozzám ér rendelek egy italt.
- All-In nélkül nincs jutalom? – nekem valahogy nem a ház jutalmára fáj a fogam, mert azt pont leszarom nagyon magasról. Kit érdekel, hogy kifizetik a piámat, ma nyertem eleget, meg amúgy sem hat meg. Mondjuk erősen buktam is, nem is hiszem túl nagy lenne a különbözet. Ma buktam, holnap nyerek, aztán megint máshogy lesz és megint máshogy.
Lekönyökölök a pultra, szemrevételezem a szőkét, amíg elkészíti az italom. Ma azok a csajok sem izgatnak, akik könnyen kaphatóak egy- egy külön játékra, de valljuk be, azok sosem tették. Én jobban szeretek vadászni, játszani, hódítani, mint olcsó kurvákkal hetyegni.

_________________
"Memoram inquara est rexquiere"
Vissza az elejére Go down
Annabelle Sweet
Városlakó
Életkor : 23
Foglalkozás : könyvesbolti eladó, krupié
Hozzászólások száma : 51

TémanyitásTéma: Re: Give it all - Vince & Anna   Vas. Júl. 13 2014, 23:02

RTérülök-fordulok kiszolgálás közben, majd a tekintetem megállapodik a velem szemben ülő férfin, és nagyjából egy hajszál hiányzik, hogy eltátsam a számat. Magas, sármos, és mindehhez fiatal is. Kifinomult ízlésre vallanak a méregdrága ruhák, amiket visel, no meg az óra a csuklóján. A szemei úgy kémlelnek, mint egy prédára leső nagyvad, nyelnem kell tőle egyet. Vesébe látónak tűnnek, de nem kifejezőnek, olyannak, ami követel, de nem ad semmit, így azt sem tudom felmérni, levetkőztetett-e már fejben. Igen, igen, még én is tudom, hogy a férfiak ezt csinálják, annyira azért nem vagyok naiv!
Elmosolyodom, és rutinosan fordulok meg, ahogy az italát kezdem készíteni. A szívem egy kicsit hevesebben ver, ahogy az irodalmi alakokat sorolom fejben, akikhez hasonlítani tudnám... azt hiszem, senkit nem lepek meg a vallomással: mind kiszámíthatatlan, és sötét figura. Féloldalasan állok, ezzel kifejezve, hogy így is figyelek rá, és nagyobb bizonyosságot helyezve a kezébe, hogy nyugodtan szólítson meg - persze ez mind protokoll. Visszafordulok, és a pulthoz lépek, majd elé helyezem az italt a szalvétán, aztán megköszörülök a torkomat, biztos, ami biztos, és ennek hatására határozottan sikerül kimondanom a szavakat - mármint a tőlem telhető határozottsággal.
-5 dollár 35 cent. Attól függ... ühm... milyen jutalomra gondol.-
Büszke vagyok magamra, hogy csak egy leheletnyit csuklik meg a hangom a mondat közben. Nagyon büszke, mert igazság szerint a szívem azt diktálja, hogy fejvesztve meneküljek el a közeléből. Ez mondjuk szerencsére nem újdonság a számomra, így nem is kerül olyan nagy erőfeszítésembe ellenállni eme késztetésnek - még.
Vissza az elejére Go down
Vincent Sparks
Városlakó
Életkor : 35
Foglalkozás : Vállakozó
Hozzászólások száma : 292

TémanyitásTéma: Re: Give it all - Vince & Anna   Hétf. Júl. 14 2014, 13:38

Tetszik a terem, lehet jókat szórakozni, vannak könnyűvérű lányok, igaz én csak addig szoktam őket élvezni, míg idebent vagyok. Még egyet sem jutott eszembe privátra csábítani, túl közönségesek. Ennél én jóval többre vágyom. Ha ugyan… Mert jelenleg ez sem mozgat. A bárhoz sétálva azonban felül bírálom ezen elképzeléseimet. Lenne, akihez lenne kedvem, de erről még majd dönt a sors. Talán célba érek, talán el sem indulok a starttól.
Figyelem a nőt, ahogy otthonosan mozog, magabiztosan, szeretem, hogy nem egy béna kiscsaj, hogy érti a dolgát Szép, formás, jó a segge így elsőre, de az arca tetszik igazán. Szép lehet kéjben úszva, na, erre igyunk.
Megint sok érdekességen jár az eszem. Mostanában meghülyítenek a nők, ez az igazság, lehet a nyár tehet róla.
Bőséges borravalóval fizetek. Elgondolva húzom mosolyra a számat.
Hát nem egy ingyen körre, az biztos.
- Személyre szabottra! – csakis. Nekem olyan jutalom kell, amit nem ad mindenkinek, attól lesz a dolog élvezetes. Így figyelem a reakciót, néha elpillantok másfél, lássam ki lest a szerencsés ingyen ivó. Bár valahogy nem hiszem, hogy itt sokan szorulnának rá, bár fasztudja.
- Kifejezetten nekem valóra! – akármire is gondolok, remélem, nem kábít el azzal a szar szöveggel, hogy neki vendéggel semmi személyeset nem lehet, menten elmegy az életkedvem. Újra végig pillantok rajta, nem mint egy vén kéjenc, csak méregetem, hívogatom. Még csak pofátlan sem vagyok, kíváncsi, és mohó.
Két korttyal kiürítem a poharam, de ezek amúgy is ennyit tudnak, nem a berúgásról szólnak, a sok pénzköltésről, a lassú mámorról. Különleges ez a nő a többi között is, nem tűnik tizenkettő egy tucatnak, emiatt keltette fel az érdeklődésem, amúgy csak unalmas sablon lenne. Szépnek szép, igéző kék szemei mégis valami visszafogottságról suttognak ódákat. Lássuk, mire jutunk egymással.

_________________
"Memoram inquara est rexquiere"
Vissza az elejére Go down
Annabelle Sweet
Városlakó
Életkor : 23
Foglalkozás : könyvesbolti eladó, krupié
Hozzászólások száma : 51

TémanyitásTéma: Re: Give it all - Vince & Anna   Hétf. Júl. 14 2014, 23:00

Elveszem a pénzt, amit a pultra helyezett, és figyelem, ahogy határozottan megrázza a fejét a visszajáróra. Igyekszem nem kikerekíteni a szemeimet ekkora borravalóra, és tényleg nagy erőfeszítésembe kerül, pedig nem ma kezdtem a pultozást sem... valamiért olyan érzésem van, ez a férfi nagyon meg fog még izzasztani, a mocskos fantáziájúakat pedig arra kérem, csituljanak el!
Nehezen találom a hangomat, a szavakat is, így kicsit lassabban reagálok a szavaira, mert át kell gondolnom, még inkább, mint máskor. A szabály, az szabály, de a legfőbb szabály az, hogy törekedni kell mindig a vendég kedvében járni, és a kiadásra sarkallni, így tehát nem is rázhatom le azonnal, pláne őt nem, aki nagyon tehetős - és ez nem feltételezés, ez tény.
-Azt hiszem, ahhoz, hogy erre a kérdésre megfelelően megfontolt választ adjak, tudnom kellene, hogy milyen személyre kellene szabni az ajándékot... hogy mi az, ami Önnek való.-
Rámosolygok, és eszembe jut, mivel illette apa mindig ezt a tekintetemet: "bájos pillogás". Mindig azt mondja, bárkit le tudok vele venni a lábáról, és nem hiszi el, hogy nem szándékosan csinálom, pedig nem, még ebben a helyzetben sem. Azt már igen, hogy közelebb hajolok a pulton hozzá leheletnyivel (és nem a dekoltázs, hanem a bensőségesség miatt) és szándékosan hagyom a levegőben lógni a témát, kicsit talán olyan benyomást keltve, mint aki hajlik a beleegyezésre, de meghagyva azt a határozottságot, hogy csak akkor lesz ez valóság, ha ki is mondom a végszót, addig feltételezések játéka. A lábaim remegnek, a tenyerem mintha nedvesebb lenne, és olyan jó lenne ezt a hideg pohárra fogni, amit nem rég tettem elé, de szó sincs róla. Nem kerülhetem a pillantását, pedig félek tőle, hogy ha túl sokáig időzöm a tekintetében, már az képes lesz magával húzni a mély, sötét ismeretlenbe.
Vissza az elejére Go down
Vincent Sparks
Városlakó
Életkor : 35
Foglalkozás : Vállakozó
Hozzászólások száma : 292

TémanyitásTéma: Re: Give it all - Vince & Anna   Kedd. Júl. 15 2014, 12:37

Vágom én, hogy ez a munkája, hogy vélhetőleg a töke tele van a hozzám hasonlókkal, ám talán mégsem mindenki olyan, mint én. Főleg, hogy belőlem csak egy van és ez megbecsülendő. Ám azt egy percig sem hiszem, hogy nem kategorizál be. Mindez semmit sem számít. Merem hinni, hogy az érdeklődése nekem is szól, nem csak a tárcámnak, noha van sejtésem afelől, hogy van hozzá köze, de a remény lesz az utolsó hullajelölt.
Tekintetemmel beiszom a látványát, naná, hogy vetkőztetem szemmel, ez a dolgom, neki meg az, hogy olyan ruhát hordjon, amitől összefolyik a nyál a számba. Mégis azt hiszem nekem több kell ahhoz, hogy ideolvadjak. Még elég kapatos sem vagyok hozzá, de az nem is nagyon leszek. Nem tervem berúgni, csak jól érezni magam, az a terv. Ebben persze Ő is a segítségemre elehetne és még Ő is jól érezhetné magát.
Megpörgetem az asztalon az üres poharat a talpa körül. Jó lenne egy cigi, de kihagyom.
- Egy ital műszak után! – nem kérdezem, kijelentem, nem hiszem, hogy nemet mond. Azért sem kérdés, mert az érdekli mi lenen nekem való. Ő lenne nekem való. Remélem, hogy ne lövi be azt a szar poént, hogy igyak bátran csak egyedül, mert ugyan a mondatban nincs benne, hogy vele, mégis teljesen egyértelmű. Nem méregetem prédaként, mint egy kiló húst a boltban. Ezen túl vagyok, már elmúltam 15 éves, hogy egy női test ámulatba ejtsen. Szépnek szép, de nem kirakatot akarok, hogy bámuljam, én érinteni akarom, csókolni, markolni a testét. Nem rejtem mindezt véka alá, tekintetem mesél arról, hogy vágyom rá, megfürdetem forróságomban, érzem, hogy Ő is reagál, de nem tudom mennyire kapható egy kis mókára. Majd kiderül, most. Ha merőben elutasít, itt sem vagyok, nem töltöm az időm üres szócsépléssel, ahhoz túl drága.
Körbe pillantok újfent a teremben, hogy lássam van-e még értelme játszani, a baj azonban az, hogy teljesen másféle dologra vágyom, mint a kártya, kocka, vagy bármi más. Nekem szex kéne, ettől az eszelősen szép szőkétől. Ölelések, csókok, vad dugás.

_________________
"Memoram inquara est rexquiere"
Vissza az elejére Go down
Annabelle Sweet
Városlakó
Életkor : 23
Foglalkozás : könyvesbolti eladó, krupié
Hozzászólások száma : 51

TémanyitásTéma: Re: Give it all - Vince & Anna   Kedd. Júl. 15 2014, 22:10

Oké, még egy pillanatig nézheted a szemeit... még egy pillanatig... még egy kicsit, de most már elég. Nézz máshova. Nézz máshova!
Erőnek erejével fordítom el végül a szemem róla, és rájövök, hogy szavak pörögtek ki az ajkain, amikre nem figyeltem. Zavartan felkuncogok, majd halkan megszólalok.
-A Sparks-hatás.-
Aztán, amikor rájövök, hogy ezt én tényleg kimondtam hangosan, pánikba esem. Mekkora buta vagy, Anna! Mondj valamit... mondj akármit! Tereld el a témát! Csak mondj már valamit, mielőtt elkezd gondolkozni, hogy mi az a Sparks-hatás, majd rájön, hogy a Sparks egy név, majd esetleg belegondol, hogy... miért emlegetsz te valaki mást, amikor... italra hívott, ez az!
-Öhm... bocsánat! Kicsit elgondolkoztam, ez... ez tilos.- válaszolom neki, és behunyom a szemeimet. Nem tudok gondolkozni, ha ránézek, és érzem is, ahogy a hátam gyöngyözni kezd... mint mondtam, tudtam, hogy meg fog izzasztani. Végre sikerül leheletnyit összeszedettebben viselkednem, amikor újra megszólalok, mert... mert elvesztem. Mert nem tudok nemet mondani neki. Azt hiszem, túlságosan vonzódom a hatalommal bíró férfiakhoz.
-De ha egészen véletlenül... egy helyen egy időben innánk valamit... az ellen ugye senkinek nem lehet kifogása.- beharapom az ajkamat, ahogy még közelebb hajoltam ezt közölni, mert nem akartam, hogy a másik pultos hallja, majd kissé elfintorodom. Nem vagyok én jó a ravaszkodásban, és most nyilván le is fog mondani az egészről, ami, ha engem nézünk, egyértelműen jobb, mint elmenni... vele... inni... valamit.
Vissza az elejére Go down
Vincent Sparks
Városlakó
Életkor : 35
Foglalkozás : Vállakozó
Hozzászólások száma : 292

TémanyitásTéma: Re: Give it all - Vince & Anna   Csüt. Júl. 17 2014, 14:31

Várakozva figyelem a csajt, azt hiszem, tépelődik. Azon, hogy mit akar és mit nem, csak remélem, hogy félni nem fél tőlem illetve, ha szeretne, nekem az is teljesen jó, nem vagyok túl puhakezű. Sem az élet semmilyen területén, a szexben pedig végkép nem. Mellé őt is erre a célra néztem ki magamnak. Nem tervezem, hogy elmélyülök vele egy nagy beszélgetésben, máshogy nagyon szívesen. Nem vagyok benne biztos, hogy tudna olyat mesélni, ami érdekelne is engem, lévén, hogy hidegen hagy, van-e pasija, kutyája, macskája, haldokló öreganyja. Nem vagyok kíméletlen, gonosz sem és bőbeszédű sem, én sem akarok egy sort sem mesélni magamról.
A nevem elhangzására igyekszem semleges maradni, ám én ezt a nőt nem ismerem, szóval, ha jól sejtem, akkor bikaöcsém már rúgott egy gólt a fruskánál. Akkor nincs mitől élnem, nem egy szűzkúra, Azt nem hinném, hogy jártak, akkor arról tudnék. Párszor ágyba cipelte.
Ha csak… engem ismer valahonnan, azért tudja a vezetéknevem. Fizettem vajon itt kártyával? Nem, nem hinném. Nem is érdekel ennél jobban. Ha dugott az öcsémmel, az sem számít semmit.
A lényeg meg annyi, hogy az egészet kurva magasról leszarom. Nem érdekel, kivel kefél, az sem hányszor, amíg beleférek a pakliba, ha meg nem, ne vesztegesse a drága időm. Tőlem nem fog rózsacsokrot kapni, nem mert nem tehetném meg, hanem mert az egész ennyi hajcihőt nem ér. Annyira nem lehet buja a lábai között. Márpedig én oda vágyom és a szájába, természetesen.
Kutató tekintettem elkalandozik rajta, ígérek vele egy halom szép, kellemes dolgot és egy rohadt nagy élvezést, magamnak, az pont elég.
Elhúzom a szám. Pontosan tudom, hogy tilos, de ez megint csak nem érdekel és mellé, az én problémám? Nem igazán, szóval el kell dönteni a szöszinek, hogy mi éri meg és mi nem. Garantálom, hogy én igen. Türelmesen várakozom, ujjaim a pohár peremén szaladgálnak körbe-körbe, mennyivel élvezetesebb lenne, ha az Ő testén járatnám meg a kezem, és a szám, a többi meg jön magától. Ahogy közelebb hajol, természeten megszemlélem a kirakott gyümölcsöt.
- Tiszta véletlen. - még elsuttogom egy közeli szórakozóhely nevének kezdő betűit, biztosan ismeri, azt meg mindjárt megtudom, mikor végez.
Felállok a székről, felé tolom a poharam, kicsit én is közelebb hajolok, mintha csak véletlen lenn.
- Nemsokára látlak! – remélem csak ő hallotta, mert nem szeretném, hogy bajba kerüljön, olyanba, amibe nem én magam keverem egy kicsit másképp, én akarok lenni a baj….
Köszönés nélkül fordítok neki hátat, ruganyos léptekkel sétálok kifelé, jobb kezem a zsebembe süllyesztem, odakint megfaggatok egy őrt, hogy mikor végeznek a csajok, rászámolok fél órát, hogy betoppanjak a megadott találkahelyre.

_________________
"Memoram inquara est rexquiere"
Vissza az elejére Go down
Annabelle Sweet
Városlakó
Életkor : 23
Foglalkozás : könyvesbolti eladó, krupié
Hozzászólások száma : 51

TémanyitásTéma: Re: Give it all - Vince & Anna   Vas. Júl. 20 2014, 10:26

Beharapom az ajkamat, ismét. Mit tettem?! De már el is sétál, és amint megfelelő távolságban van, megcsap az olcsó pacsuli illata, amit semmivel össze nem lehet téveszteni. Megdermedek, ahogy odalép hozzám a "kisfőnök". Tudom, hogy már régen kinézett magának, és azt hiszem, ezért most ki fog rúgni, de nem úgy reagál, ahogy számítok rá, miközben én szinte odadermedek a pulthoz.
-Mi történt?- kérdezi pattogó hangon, én pedig összeszorítom egy pillanatra a szemeimet. Nagyon nem kedvelem ezt az embert. A főnök sógora, és szemernyi jóindulat, és alázat nincs benne. De a főnök nyaral, és most ő van itt... reméltem, mivel ma eddig nem láttuk, már nem is jön. Aha... meg ahogy elképzeltem.
-Semmi. Kiszolgáltam itallal, és váltottunk pár szót, majd elment.- válaszolom közömbösen, és gondolatban meglapogatom a vállamat, amiért kellően igaz választ adtam, a megfelelő információk elhallgatásával.
-Ne nézz hülyének, kislány! Láttam hogy nézett rád.- csattan fel, én pedig arra gondolok, vajon tükörbe nézett-e. Bár nem, ez így nem lenne megfelelő visszavágás, mert hát ő sokkal vonzóbb, és nem olyan kiéhezett a tekintete, de az tény, hogy mindkettő vággyal telve néz rám.
-Meghívott egy italra.- válaszolok ránézve, és visszafogom magam, hogy gyötrelmesen felnyögjek. Túl közel áll, rosszul érzem magam, de ez semmi ahhoz képest, amit ezután hozzám vág. Mégpedig azt, hogy Mr. Sparks-szal nem lehet szórakozni, és jobban teszem, hogyha megteszek neki bármit, amivel a kedvében járhatok. Hogy motiváljon még a mai keresetem háromszorosát is felajánlja - borravalóval. Plusz dupla órabért. Ez pedig nem kevés... még rám dörren, hogy mozogjak, aztán végre eltűnik.
Kiengedem a tüdőmből a bennem rekedt levegőt. Hát ez szuper, most már el se dönthetem, elmentem volna-e a helyre magamtól, hogy mit... csinálnék, mert rá lettem kényszerítve. Ugyanis az a rész kimaradt, hogy ha nem teszem, nem hogy jutalom nincs, de repülök. Amit nem engedhetek meg magamnak, mert a fizetésem nagy részét ez a hely adja. A könyvesbolt, és a HÖK csak kiegészítés ehhez képest. És most, hogy a húgomat is felvették az egyetemre... nagyon nem engedhetem meg magamnak, hogy elessek ettől a pénztől.

Kések. Sokat kések, és ezt is utálom, ahogyan attól sem vagyok elragadtatva, ahogyan az égkék miniruha rám feszül. Az egyik lány adta kölcsön, amikor mondtam neki, hogy szórakozni megyek, és az utolsó pillanatban derült ki, hogy puccos hely, nem mehetek farmerben. Még kicsit jobban ki is sminkeltem magam, a hajam továbbra is leengedve, em9gé legalább elbújhatok.
Mit fogok csinálni? Te jó ég, mit fogok tenni?! Ez... ez őrültség. Képtelenség, hogy tényleg itt vagyok, a megadott helyen, de az még inkább, hogy ő viszont nincs. A bárpulthoz megyek, és -szerencsére táska az volt nálam "normális"- rendelek magamnak egy italt, de ehhez nem lesz elég a light, semmilyen értelemben, szóval vodkát rendelek naranccsal. Lehet, hogy már itt van, csak nem vettem észre, elvégre elég sokat késtem. Te jó ég, talán már elment! Nem... remélem, nem. Nem is tudom, mitől tartok jobban, hogy már nincs itt, vagy hogy még nincs itt, vagy hogy ennyit várt, vagy... atya ég!
Vissza az elejére Go down
Vincent Sparks
Városlakó
Életkor : 35
Foglalkozás : Vállakozó
Hozzászólások száma : 292

TémanyitásTéma: Re: Give it all - Vince & Anna   Szer. Júl. 23 2014, 13:10

Minden nő késik, nincs ebben semmi meglepő, Ő is teszi, nem is lenne igazi nő, ha nem késne. Nekem már az unicum, ha valaki pontos tud lenni, várok egy keveset, közben egyszer nézek csak az órámra, nem vagyok türelmetlen alkat. Unalom űzésként a telefonra pattanok, eluntézek pár hívást, ami azt illeti én ezekkel vagyok csúszásban. Nate merődben új ötlete elég nagy biznisznek bizonyul, folyton ezen pörög az agyam, nehezen koncentrálok más felé. A nőt azonban látom belépni, csak ő nem engem, mert takarásban vagyok. Minije megforgatja a fejem, és a szó is bennem akad, ahogy utána pislogok. Mininek máris jár egy piros pont, meg a csaj hosszú lábainak is, na jó, a segge sem rossz.
Az meg, hogy itt van nem meglepő, ezt teszi a személyes varázsom, meg az a kevés pénz, amit ráfordítottam faszfej, zsurpubinál. Igaz nekem megérte, hogy a zsebembe nyúljak, vagy remélem, hog ymeg figja. Azt ugyan nem tudom, hogy mennyit perkált le a csajnak, vagy egyszerűen csak befenyítette? Remélem nem, annyit szerettem volna elérni, hogy nem hivatkozzon a tilosra a csaj, hanem essen be. És tádám.
Nehezen zökkenek vissza a beszélgetésbe, már nem igazán érdekel az üzlet, ma este sokkal jobban lekötne egy másfajta biznisz férfi és nő között. Ha ugyan. Igaz nem tiszta a játszma, de nem is feleségül akarom venni, mert eddig annyit tudok róla, hogy szép, de nem több, mint 12 egy tucat. Milliónyi szép nő van, szebbek, mint ő, vagy kevesebbek, de ez nem is nagyon számít.
Kinyomom a telefont, és a bárhoz sétálok. Nem úgy szemrevételezem a nőt, mint egy éhes oroszlán, lévén, hogy nem vagyok az. Oroszlánnak még talán, de nem vagyok éheztetve semmilyen szinten. Na nem mondom, hogy nem vadászok szívesen, míg van értelme. Nem szeretem a gyenge vadakat, akiknek a szívverése nem zúgatja meg a vérem.
- Hosszúra nyúlt a műszak. - intek a pincérnek, én is rendelek egy italt, a szokásosat. Engem itt is ismernek. Igaz nem egy Heavenly, de azért még jó hely, nívósabb talán.
Sajnos arról nem tudok, hogy munkaféltésből van itt, különben hazavitetném. Sok dolog van, ami izgat, de ez nem az. Kényszer találka csak akkor hoz lázba, ha én akarom úgy.
Nem tervezem, hogy a bárnál beszélgetünk, vannak itt kényelmes fotelok és nem is nagyon vagyok beszélgetős alkat. Kezemmel mutatom, hogy induljunk meg, nem fogok itt ácsorogni, mint valami balfasz.

_________________
"Memoram inquara est rexquiere"
Vissza az elejére Go down
Annabelle Sweet
Városlakó
Életkor : 23
Foglalkozás : könyvesbolti eladó, krupié
Hozzászólások száma : 51

TémanyitásTéma: Re: Give it all - Vince & Anna   Szomb. Szept. 06 2014, 23:08

Azt hiszem, hamarabb megérzem a jelenlétét, mint ahogy meglátom, de ettől még nem rezzenek össze kevésbé, amikor megszólít. Felé fordulok, és csak azt látom, hogy helyesebb, mint emlékeztem, és rájövök, hogy nagy kulimászban vagyok. Nagyon nagyban, ami azt illeti. Ez az egész nem az én világom... se a tettlegességig fajuló flörtölés egy idegennel, se a munkahelyem kockáztatása így vagy úgy, se az a luxus, amit képvisel. Sok esetben még a saját terepemen sem mozgok biztonságosan, hát még ezen az idegen, ingoványos talajon.
-Sajnálom... elhúzódott a zárás, a másik pultos valamit félreszámlázott.- magyarázkodom, mert úgy érzem, kell, miközben lesütöm a tekintetemet. Ezután elindulok abba az irányba, amerre mutat, és egy kényelmes fotelbe ülök.
-Nem is mondtad, hogy ismered Nate-et, felteszem a testvéred.- vetek fel egy biztonságosnak tűnő témát, bár van egy olyan sanda gyanúm, hogy nem éppen beszélgetni jöttünk. Azért még bizakodhatok, reménykedhetek ebben, ugye? Elvégre mit akarna tőlem egy olyan nagyágyú, mint ő? Hát... ha ebbe belegondolok, ha igazán őszintén, akkor talán inkább mást, mint beszélgetni, ami határozottan nem egy életbiztosítás a számomra. Aztán, mint egy menteni a menthetőt alapon eszembe jut egy másik téma is.
-Láthattam kint az autódat?- kérdezem lelkesen, ami talán fura lehet a számára, de számomra meg biztonságos, feltéve, hogy válaszol, de a férfiak szeretnek a játékszereikről beszélni, nem? Szóval talán nem is fogja annyira furának tartani... remélem... na persze, amilyen az én formám a mai este, nem vennék erre sem mérget.
Vissza az elejére Go down
Vincent Sparks
Városlakó
Életkor : 35
Foglalkozás : Vállakozó
Hozzászólások száma : 292

TémanyitásTéma: Re: Give it all - Vince & Anna   Csüt. Szept. 11 2014, 11:15

Bár nem szeretek várakozni mégsem szoktam eret vágni magamon, ha akad üres időm. Van mit csinálni. A mobilom amúgy is a legtöbb esetben rezeg, már néha attól félek kiakad a szívem, annyi impulzus ér. Bár kicsit jobban szeretem, ha más dolgok akasztgatják ki a ritmus szabályozom természetes rendszerét.
A nő idegessége nem ragadós, de érezhető, lehet a hely teszi, vicc, hogy tényleg rájövök lassan valamiért kiakasztom a gyengébbik nem képviselőit. Idegesek lesznek a közelemben, pedig semmi fenyegető nincs a viselkedésemben, tartásomban. Judithot mondjuk falhoz préseltem, de megérdemelte volna, hogy matrica legyen belőle, mert a csaj roppant készséges minden téren, de kurva hülye.
Csak biccentek, nem kell megmagyaráznia, azt sem kellett volna ha nem jön el, egyáltalán semmit sem kell elmondani, mert semmi közöm hozzá, ami nagyobb baj, hogy rohadtul nem is érdekel. Rizsa. De az, hogy mentegetőzik jel... talán zavarta volna, ha meg sem várom. Zárkózottnak látom, riadt kis madárnak, de a nyúlról is tudjuk, hogy bár alamuszi, nagyot tud ugrani.
- Nate? - hangom kíváncsiságot sugall, helyet foglalok vele szemben és találékony tekintettel mérem végig.
- A kérdés az, te honnan ismered Nate-et?! - remélem, hogy nem valamelyik ribancába futottam bele a szöszi személyében. Egy percig sem hiszem, hogy hűséges Cornshoz, szánandó lenne és kicsinyes, de ettől még... franctudja.
Valójában semmi kedve csacsogni. Máshoz sokkal több lenne. Mini ruhája pont annyit takar, amitől összefut a nyál a számba, érdekessé teszi, kívánatossá, és fenntartja az érdeklődésem, mert érdekel mi van alatta, remélem a nagy büdös semmi a testén kívül és ma még lesz alkalmam belekóstolni.
- Akár. - mégis elmosolyodom, ha a Bentley kerül terítékre elfog a büszkeség, milyen jó, hogy nem az én érdemem, de ettől imádom. Olyan halk, puha, kezelhető, könnyed, de elegáns, amilyennek a nőket szeretem. Tekintetem elakad a nő lábain, elővillanó formás combján. Ejh. Remélem valóban nem az a cél, hogy megbeszéljük ki mit vezet, kivel kefél, ha csak nem kettőnkről lesz szó ebben a témában, is.

_________________
"Memoram inquara est rexquiere"
Vissza az elejére Go down
Annabelle Sweet
Városlakó
Életkor : 23
Foglalkozás : könyvesbolti eladó, krupié
Hozzászólások száma : 51

TémanyitásTéma: Re: Give it all - Vince & Anna   Szer. Okt. 22 2014, 17:43

Azt hiszem, valami baj van velem. Igen, már határozottan ezt gondolom. Máskülönben nem lenne nehéz lélegzetet vennem befolyásos emberek társaságában... ez alól csak azok az esetek kivételek, amikor munka közben meg tudok feledkezni a jelenlétükről például keverés közben. A kártyákat imádom, a keverési módokat és trükköket és játékokat, ez el tudja terelni a figyelmem, de egyébként nem vagyok meggyőződve, hogy ez a nekem való foglalkozás. Ha nem akarok elpatkolni huszonévesen szívinfarktusban, váltanom kellene... csak ez nem olyan egyszerű. Túl jól fizet a kaszinózás, van tapasztalatom is, szóval kézenfekvő.
A hangja, mint minden egyes alkalommal, most is megriaszt. Félelmetes ez a férfi.
-Ó, pultoztam nála párszor... Gólyatáborban az egyetemen, meg más rendezvényeken. Ennyi.- mondom, és azon gondolkozom, szükséges-e hozzátennem, hogy a sok másik alkalmazottjától eltérően engem nem vitt ágyba. A szemébe nézek, de annyira éget a tekintete, hogy inkább elkapom, és ismét lesütöm, amikor megint magyarázkodom. Egyszerűen nem tudom magam nem úgy érezni, mint egy rossz, nagyon rossz diáklány akit bármikor megbüntethetnek valamiért.
-Semmi nem volt köztünk. Soha.- teszem hozzá végül egy sóhajjal, majd megint megkockáztatok egy pillantást, csakhogy ahhoz, hogy eljussak a tekintetéig, a testén át vezet az út, és természetesen ahogy a természet mindig szokta, most is megtalálja a megfelelő alkalmat, hogy kínos helyzetbe hozzon, és elpirulok. De megérte felpillantani, mert mosolyog. Sűrűbben mosolyoghatna... akkor talán nem lenne ilyen ijesztő, de azért ez még kevés ahhoz hogy biztonságban érezzem magam, azért egy fokkal bátrabban - már a hazai tereptől - folytatom a témát.
-Hmm... vajon melyik lehetett az...- tűnődöm és visszatükrözöm a mosolyát, ami nyilván nem nekem szól, de ettől még élvezhetem, nem? Leengedem a vállaimat, ahogy kicsit talán jobban ellazulok, és gondolkozom az autókon, amiket láttam kint.
Vissza az elejére Go down
Vincent Sparks
Városlakó
Életkor : 35
Foglalkozás : Vállakozó
Hozzászólások száma : 292

TémanyitásTéma: Re: Give it all - Vince & Anna   Vas. Nov. 09 2014, 21:11

A csaj úgy feszeng velem szemben, mintha éppen arra késztetném, hogy másszon be az asztal alá és tegyen boldoggá. Visszafogott viselkedése mögött annyi minden rejtőzhet, amibe bele sem akarok gondolni, főleg, hogy nem azért hívtam, hogy agyalgassunk. Nem is matematikai példákat fogok elé tárni, és bármikor elmehet, ha én is úgy akarom.
Ujjaimmal lazán dobolok az asztalon, míg megérkezik az ital, amit ezer éve rendeltem, lassú itt a kiszolgálás, pedig ez egy nívós hely, jó lenne pattogni.
Már nem mosolygok, ahogy szemlélem a nőt, szeretnék belé látni, hogy mitől fél, mivel riasztom meg, gondolom azzal, hogy vagyok és hogy nem sajátos jókedvéből van ma itt.
Ó igen, sejtem, hogy Nate olyan alkat, akivel csak a saját odújában lehet összefutni, vagy rendezvényeken, majdnem megkérdezem, mi a lófaszt keresett az egyetemen, de lehet Ricsi fiamat íratta be, vagy ki tudja? Mellé magasról teszek is rá. Leszarom, hogy a csaj és Nate mit toltak együtt, mert az öcsém nem tűnik megbízható embernek, miért is lenen az? Ugyanabban az elcseszett családban nőttünk fel, ugyanazon terhekkel a vállunkon, az más kérdés, hogy az ellen ő most Corns-sal akar tenni, de nem hiszem, hogy nagy dolog lenne. Annyi egy házasság, mint egy lepke szárnyának billenése. Ma egy házasság holnap egy válás, és a szőke megy a lecsóba.
Talányos tekintettel viszonzom a félénk pillantását és végül felé hajolok kicsit, hogy azt érezze bizalmasan súgok.
- Nyugalom. - nem érdekel mit tett az öcsémmel vagy bárki mással, nem a tulajdonom, nem a szolgám, bááár, annak lehet nem lenne rossz. Amilyen jó kislány, gyönyörű, formás, feszes, biztos izgató illata van és..... jól pirul a bőre. Szexuális játékokra lehet kifejezetten jó lenne. De vissza az alapokhoz.
A Bentley említése is feldob, hátradőlök a széken, elveszem a kezem az asztalról, hogy letehessék elénk az italokat, ha Anna nem rendel magának, akkor kérek neki egy koktélt.
- Na vajon melyik? - ó lehet ma még megmutatom neki belülről is, ha jókislány lesz és tud viselkedni, meg alá fekszik az akaratomnak. Nem félek, hogy nem fog.
Kortyolok a jóféle ír italból és pofátlanul szemlélem mély dekoltázsát, formás ajkait. Miket tudhat vele?!
Sokat számít, mit hisz, mit vezetek. Őt szeretném és ma még fogom is ez nem kétség, ha más nem mert kíváncsi jellem.
Tekintetem végig szalad az ajkán, le az állára, onnan vissza a szemeihez, újra rámosolygok, és várok, mit hisz rólam?!

_________________
"Memoram inquara est rexquiere"
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Give it all - Vince & Anna   Today at 12:54

Vissza az elejére Go down
 

Give it all - Vince & Anna

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: Hogy mire vagy jó... :: Munkahelyek :: Archívum-